Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1898-10-23 / 43. szám

Iev5 vékony selyeming a közelről jött lövés követ keztében a lövés helyén egészen elperzselődött felgyógyulása egész biztosra vehető. — A jótékony ságiról és emberszeretetéről hires grófi család iránt megyeszerte és az ország arisztokráoziájának köre ben általános részvét uralkodik. Wenckheim József gróf ez évben szolgálta le önkéntesi évét Sopron ban, az ottani huszárezrednél s sajátságos, hogy ez évben már ez a második könnyen végzetessé vál ható szerencsétlenség érte, önkéntes éve alatt ugyanis lebukott lováról, mely elragadván, csaknem meg hurczolta, miután lovasának lába a kengyelben megakadt. Szerencsére azonban czipöje lehnzódott 8 igy menekült meg az összetöretéstöl. Bízvást remélhető s kívánjuk, hogy az ifjú gróf mielőbb föl gyógyuljon szülei, barátai és ösmerosei nagy örömére.

A bokréta ünnepély epilógusa. A szerdán megtartott bokréta ünnepélynek volt egy sajnálatos epilógusa, mely azonban szerencsére jól végződött Szerdán ugyanis a vállalkozók 3 órakor beszüntet tók a munkát, az igazságügyi kormány 400 forint jutalmának kiosztása miatt. Ugyanekkor a munkások előtt ki lett mondva, hogy — miután amugy|j| jutalomban részesültek s a vállalkozók is megven dégelték őket — egy negyed napszámot levonnak szerdai délutánért. A munkások ekkor nem is emel tek ezért szót, mert tényleg semmi károsodás az részükről nem történt. Pár nap múlva azonban egy^ pár izgató korifeus elégületlenséget szított a mun kások között, mely annyira kiélesedett, hogy szóm baton reggel a munkások beszüntették a munkát Sztrájkoltak. Szerencse azonban a vállalkozók maga tartása és a szombat délutáni napszám kifizetésen megjelent rendőrségi tisztviselők Endrődy rendőr kapitány és Bessenyei/ biztos tapintatos fölvilágosij fásának, hogy mennyire jogosulatlan követelésük, a munka- £»/'• yágre eláliottak követelésüktől, úgy hogl holnap öájícel rendben hozzá fognak a munkához^ és igy sem uj munkások szerződtetése, sem egyéb ko molyabb föllépésre nem lett szükség.

A dobozi templom száz éves fenájlása finnel pót ülték meg tegnap a dobozi református hive«

Az ünnepély 9 órakor vette kezdetét, mikor is zsúfolásig telt templomban Dombi Lajos gyulai |v ref. lelkész mondott eszmékben gazdag, gyönyör* hálaimát. Utána Szabó Mihály segédlelkész olvasta^ fel a község és templom százéves történetét, nagy tanulmány és körültekintésre valló felolvasásban!

A vidékről jelen voltak Lukács Endre főszolgabírói Kun Béla vésztői lelkész, Beke Albert vésztői] jegyző és Kis Sándor vésztői egyházgondnok. 1 órakor a nagy leányiskolábau ebéd volt, hol Kéryl Kálmán dobozi ev. ref. lelkész, ki betegsége miatti a templomban az ünnepélyen részt nem vehetett éltette a vendégeket és más több szép tószt is hangzott el. Este 200 terítékű társas lakoma volt Ősz. Most már igazán benne vagyunk a szo-l moru, a melankolikus ködös őszi időjárásban. Hul-1 longálnak a sárguló falevelek, csöndes rezignáczió-l val búvik el a nap szürke felleg köpenyébe, meg- meg ered az aprószemü őszi eső s nagy a keletel az esőernyőnek. Maga az időjárás is belátja, hogy nem sok rajta a mulatni való, meglehetősen unalmas és egyhangú örökös szürkeségével. Talán egy kis változatossággal akart szolgálni a hét elején,] mert kedden este egészen nyáriasan kezdett legény- kedni. Villámlott, menydörgött, zubogott a zápor, de e hetvenkedés nem tartott sokáig. Valószínűleg belátta az ősz, hogy ilyen öreg legénynek nem áll jól olyan fiatalosan kirúgni a hámból. Elállt tehát a zivatar s azóta tovább hömpölyögnek a szürke fellegek az égen, meg-megered az aprószemü őszi eső s hova-tovább aktuális fogalommá kezd válni az esőernyő, kalucsni, gummi-köpeny és egyéb őszi czikkek. Az eső pedig csepereg lassan, szomorúan, melankolikusan tovább . . .

Esküvők. Schwartz Márton gyulai fiatal kereskedő múlt vasárnap délután esküdött örök hűséget szép arájának Löwy Szerénának Löwy -Jenő gyű lai kereskedő kedves leányának. Csabán csütörtökön vezette oltárhoz özv. Rasofsiky Mihályné kedves és szép leányát Ilonát Iványi Zsigmond gyomai gőz- malomtnlajdonos. Sülé László orosházi építész e hó 15-én esküdött meg Batizy Ferencz békési tanító szép leányával Mariskával.

Eljegyzés. Weisz Jakab törekvő fiatal békési kereskedő eljegyezte Löwy Jankát Békésen.

Jegyző választás volt tegnap Dobozon, hol a Prényi Lajos lemondása folytán megüresedett másodjegyzői állást töltötték be. A választás, melyet Lu-\ kács Endre főszolgabíró tapintattal vezetett, szavazás nélkül történt meg, a mennyiben a túlnyomó többség jelöltjét Marcsek György helyettes jegyzőt felkiáltással választották meg.

Eljegyzés. Grimm A. József aradi kereskedő volt gyulai regálebérlő kedves és szép leányát Blankát eljegyezte Steiner József műépítész, állam- építészeti kir. mérnök Aradon.

Letartóztatott elöljárók Aradmegye egyik községének jegyzőjét és biráját a békésmegyei csendőrök a héten elfogták. Az elfogatás oka okirat- hamisítás es lopás. A múlt békési vásáron ugyanis Szilágyi Istvánnak 5 lovát ellopták. A károsult jelentést tett a csendörségnek, kik azonnal nyomozást indítottak s a nyomozás szálai Aradmegyébe Radnára vezettek. Itt megtaláltak 3 lovat. Tulajdonosuk azonban jártatokkal igazolta magát, hogy a lovak igaz szerzeményként jutottak birtokába. Nem volt más hátra, mint letartóztatni a bírót és jegyzőt, kik tudva állítottak ki a lopott lovakról járlatot s a két »kötelességérzőc elöljárót letartóztatva Békésre hozták őket

Tanitóképezde Szarvason, Szarvason mozgalom indult meg, egy állami tanitóképezde létesítése iránt. A mozgalom élén Mikolay Mihály közjegyző áll s a kultusministerhez a napokban 25 tagú küldöttség megy.

Adomány. Mikolay Mihály kir. közjegyző a szarvasi főgymnasium tanfelügyelője, újabban 500 frot adományozott a gymnasiumi segélyegylet javára. Ugyancsak Chován Károly tanár 50 frtot adott a gymnasiumi tanitokepezdenek egy fisharmónium beszerzésére. A nemesszivü adakozók már más alkalommal is tettek ily adományokat.

Tanárválasztás. A szarvasi főgymnasium tani- tóképezdéjében megüresedett tanári állásra az intézet felügyelő bizottsága egyhangúlag Leczics Ernőt választotta meg zenetanárnak hat pályázó közül.

A békési önkéntes tűzoltó-egylet e hó 11-én

rá-ivóit is az. Mennyivel nagyobb, magasztosabb vi >ó- a hódolat azon jelvény iránt, melyet egy néma ré- magáénak vallott, melyet küzdelmeiben, mint vil Igitó szövétneket ismert, szentségnek tartott.

4 A fejlődés legalacsonyabb fokán álló népi ól, s a műveltség s polgárosodásban clőhaladott non ;ta Izetek minden időben egyaránt kegyeletes hódol» isi tál adóztak a nemzeti jelvényeknek; de ép o Ihódolat és megbecsülés tárgyai voltak az egy on osaládok jelvényei is, mert ezek voltak a nemz) na élet folyására, a nemzeti fejlődésre alkotólag ha ittlcsaládok kiválóságának jelképei is. ik Az ős idők harczias népeinek gondolat vil gát egész más eszmék töltötték be, mint a m st kor népeiét; mégis egy eszmény közös volt mi ásldenha s ez az eszmény a dicsőségvágy, a kivál tp ságra törekvés.

Ez az eszmény hevitett fokozottabb erőkife mltésre egyeseket is s az a dicsfény, mely egyest y. kiválóságát vette körül, teremtett vágyat, törekvé i- arra, hogy kiválóságukat jelvényekkel, czimorekk i tüntessék fel.

k A mint a nemzeti jelvényeket a nép hódolal I- fogta kö rül s avatta azokat szentséggé, úgy a est A ládi czimerek is, melyekből mondhatni általábn I- a nemzeti czimerek fakadtak, hasonló kegyelet i n hódolat illette.

A nemzeti és családi czimerek mindenha lej “ becsesebb zsákmányai voltak a harezoknak. A őskor népei oltáraikat ókesitók azokkal s ma “ azok a művelődés szentélyeinek, a muzeumokna legszebb ékességei, legbecsesebb kincsei.

A normán lovag véres küzdelemben lesu tóttá ellenfelét s az elhaló erejével czimerpaizsi '‘ szorítva a szivéhez, végső tekintetével annak esdo ■r kegyelmet.

Nyugodj meg vitéz — szólt a lovag — ezime ‘íredet Istenem oltárára helyezem, y A mai kor demokratikus szelleme, harezba . áll a czimerek kel, mint az egyéni és családi kiváli ságosaág jelvényeivel; de az egyén és csalác a I kiválóságnak még a legtulzottabb demokratiku a irányzat is tisztelettel és elismeréssel adózik; y nem hiszem, hogy lesz oly kor, melyben az egyér és családi kiválóság, mely a közjónak, uemeane e és szépnek eredményes szolgálatából fakad, elis J mérésben, tiszteletben ne nyerjen hódolatot.

A természet maga teremt a tömegből kivál . egyeseket s az emberrel vele született érzület tűi Jmészetcs kifolyása az, hogy a kiválóságot, mel Jegy nép életének, fejlődésének irányt ad, mel I tevékenysége által áldást áraszt, mely mondhatni . nemzetet magát is diosfénynyel fogja körül, külö I nős megbecsülésben, hódolatban részesítse. i Nemcsak történelmi szempontból érdekes tehn i az egyéni és családi kiválóság jelvényeinek, a czi . merőknek ismerete és méltatása, de erkölcsi szem i pótból is. Nemcsak a nemzeti létküzdelem éltese szóló adatai, nemcsak a hazaszeretet és fonköl eszmék küzdelmeinek becses nyilváuulásait képezi! la czimerek, de az emberiség előrehaladására, i I közjó, a közművelődés előmozdítására irányuló öa feláldozó tevékenységnek is bizonyítékai azok ; ig; a legelfogultabb demokratikus szellem sem mond hat kárhoztató Ítéletet a nemesi intézmény jelvé nyeinek, a czimereknek ismertetésénél a szorosai vett történelmi szempontok határain, az ősök kivá lósága, érdemei iránt táplált kegyelet, némilei túllép.

De szálljunk alá ezen eszmei térről, a val< élet körébe.

A létért való küzdelmek, kényszeritették a: emberi társadalomnak, nemzetekké alakuló nép csoportozatait, oly nemzeti jelvények, czimerol képzésére, melyek a nemzeti egység, összetartozó Fság érzetét fentartották.

A nemzeti jelvények közt találjuk első helyei a zászlót, melyet színekkel, alakzatokkal díszítette! már a legrégibb korban is.

A zászló színei, alakzatai, általában mindéi népnél, a tömegből kiemelkedő vezéregyéniség i annak hatalomra került családja által felvett jel vények színeiből és alakzataiból képeztettek ki

Honfoglaló! őseink egész törzsei jelvényekké különböztették meg egymástól magukat I a min egységes nemzetté tömörültek, a leghatalmasabb az Árpád törzse „Thurul“ jelvényének, czimer- képének általánossá tételével adta meg a magyar ságnak egységes nemzeti jellegét.

A Thurul, mint nemzeti czimerkóp alatt tűn teti fel a bécsi képes krónika is, mely keletkezésével oly közel áll a honfoglaló ősök korához, £ magyar nemzetet.

Történelmi adataink arra engednek következtetni, hogy Árpád fejedelmi családjának a törzs több nemzetiségétől megkülönböztető czimere volt. As Árpád fejedelmi család czimerképéül szerepelt as oroszlán, mely egyébként már az Árpádok korában több nemzet czimerében, mint íő czimeral&k feltalálható.

A magyar nemzeti zászló, mint általában s lovas nemzeteknél, lobogó volt, selyemből, bársonyból I nem jogosultan tekinti a franczia heráldika hagyomány a bundabőr czimeralapot és czimer- Idíszítést sajátlagosan magyarnak.

E felfogás valószínűen onnan ered, hogy mikor a Coney ak őse a keresztesekkel a szentföldön járt egy alkalommal vitézeivel mélyen bevágott az ellenség soraiba; miután a kis csapat zászlaját az ellenség zsákmányul ejtette, az csakhamar leveretett ét szétszóratott. A hős vezér nem esett kétségbe, leakasztó válláról prémes mentéjét s lándzsára tűzve, mint zászlót lobogtatá s a köréje csoportosult néhány vitézzel harczolt tovább s az ellenség nem tudott rajtuk erőt venni. Egy menekülő a keresztesek táborának tartva, egy magyar csapattal találkozott, csak annyit tudott velük megértőim, hogy a bunda veszélyben vau, A jó magyar vitézek az ellenségre törnek, azt szétverik s ürömiivalgással viszik a jó András király s a fejedelmek elé t rögtönzött harczi zászlót, kiabálván: itt a bunda, itt a bunda 1

A czimerképeket e korban s még hosszú ideig pajzsokon, BÍ8akokon, pecséteken, sírköveken alkalmazzák és pedig igen kezdetleges művészeti kivitellel s a természettől eltérő kiképzéssel ; i..i aztán a heraldikában egy sajátságos stylust létesített. (Minél kezdetlegesebb valamely czimeralak kikép;áuj A békési takarékpénztár a héten tartott ánllasztáson pénztáruokul Temet) Ferencz volt ;g-1 kési adóügyi jegyzőt, könyvelőül pedig Bakos 3s-lzát választotta meg.

Leforrázta magát Csabán Skaliszky Mári ü.léves kis gyermek. Mig anyja kiment a konyhá e- azalatt a játszadozó kis gyermek magára ránti \z a tűzhelyen forrásban levő vizet s oly súlyos ég én sebeket kapott, hogy aligha marad életben.

)k| Veszett eb. Mező-Berónyben Aradi Már n- gazdálkodó kutyája megharapta Braun Johai 9 eselódleány kezét. A kutyáról kitűnt, hogy vés: el volt i a megmart leányt erre azonnal felszállitot o- a budapesti Pasteur intézetbe.

”M Felöklelte a tehén. Szák Kocsis János bér 16 Csabán egy, lóheiétől felfúvódott tehén orvos miközben úgy gyomron öklelte, hogy a béres pár i múlva hashártyalobban elhunyt.

Életuntak. Két fiatal leány dobta el a hói (z|az életet magától. Mindkettő szogény cselédleá Az egyik Lipcsey Mária csabai eselódleány, viszi Izatlan szerelem miatt, a másik Botos Fánny me: * merényi leány, miután hasztalan keresett magán ? szolgálatra helyet. Az első úrnője padlásán f *, akasztotta magát, az utóbbi gyufaoldatot ivott.

. [szerencsétlen leányok sorsa mélyen mogrendit m k den emberbarátot. — Ugyancsak Mező-Berényb l\Dombi Endre 45 éves gazda felakasztotta magát ! fölötti elkeseredésében, hogy fia vele hadiláb ,.|állt. Valóban megdöbbentő az a cynismus, mel’ .Ma nép alsóbbb osztályainak tagjai is oly könny eldobják maguktól az életet, az idők jele: a ke Z rumpált erkölcsök és a vallástalanság követki Itében.

J Elfogott orvvadászok. Domokos József és Ke Amen Mátyás régi ismert, orvvadászok voltak, de b z titkos működésűk tudva volt, oly ügyesen tudt . titkolni dolgukat, hosry sohasem lehetett rájuk I _ zonyitani az orvvadászatot. A héten azonban rajt 5 vesztettek, mert midőn épen javában űzték a naj Juráknak való sportot a biczerei tanyákon, azon 1 . szemben, hogy most úgyis esik az eső, nem jő nek a csendőrök, egyszer csak elibök toppan [ csendőrjárőr és vadászjegyet kér. Az ipsék azonbi Jerre futásnak eredtek. Gondolván azonban, ho| I nem jó a csendőrrel tréfálódzni, megállották a m . sodszori felszólításra és megnevezték magukat, mi . a csendőrök elvévón fegyverüket, bekísérték ők j Iá járásbírósághoz

Halálozások. A gyulai m. kir. posta- és távird hivatal egyik derék, szorgalmas tagja, Kálmáné. Mihály, e hó 20 án elhunyt, nagy részvétet kelt’ ismerősei és barátai körében.— Haláláról a hivat adott ki gyászjelentést és tisztviselőtársai testüli tileg jelentek meg végiisztességén. — Budapesté vettük a szomorú hirt, mely néhai Szántó Alaji volt gyulai járásbiró, társadalmunk köztiszteletbe álló alakjának leánya, Szántó Kornélia Lázár Eb Imérné halálát tudatja. — A boldogultat Gyulán ismerték sokan leány korában, itt leánykodott. bt hozott és kedvelt tagja volt az akkori helyi társé ságnak s halálát kiterjedt rokonság gyászolja. Bók lengjen hamvaikon!

M. kir. osztálysorsjegyek. A ki osztálysore jegyeket akar vásárolni, az forduljon közvetlent a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank váltóüzletéhe (Budapest, Dorottya-utcza 1). Ez az intézet mindé tekintetben legnagyobb biztonságot nyújthat. Miu tán közvetlenül a húzás előtt (1898. november h 17-ikén és 18-ikán) az emlitett pénzintézet rend szerint túl van terhelve megrendelésekkel, a meny nyiben a közönség nagy része ezen előkelő intézet tői szerzi be sorsjegyeit, ajánlatos lesz a sorsje gyeket nála már most megrendelni, a mig a készle el nem fogyott.

Megindult a heremagvásárlás- Részint a külföld részint a belföldi kereskedik bejárják most a vidt keket és többen felhasználják egyes termelők tájé kozatlanságát miáltal ezen gazdák alacsonyabb ár kapnak magvaikért, mint a jelenlegi piaczi helyzet nél jogosan igényt tarthatnak. Részünkről köteles ségünknek tartjuk figyelmeztetni az egész gazda közönséget, hogy ne pocsékolja el olcsó áron lóhere mag termését, hanem forduljon bizalommal Mauthne Ödön hírneves budapesti magnagykereskedőhöz küldjön oda mintát terméséből a mennyiség meg nevezésével. Teljesen nyugodt lehet mindenki, hog; okvetlen megkapja a legmagasabb árt, mert általi nosan ismert tény, hogy Mauthnernek óriási forgalmi révén a legnagyobb szükséglete van heremagvakbó és megvagyunk győződve, hogy a legszolidabb le bonyolítást is e czégnél találhatják meg a termelők Fogorvos Kovács J. Budapestről, ki már ével óta városunkba ellátogat, bátorkodik a n. é. kö zönséget értesíteni, hogy a legközelebbi időbei Gyulára érkezik rövid idei tartózkodásra. — Meg érkezését annak idején fogja lapunkban tudatni.

A békésvármegyei nemesi családok czimer képeiről.

— A békésvármegyei közművelődési egyesület október 9-il ülésére irta és felolvasta: Oláh György. —

Reges régen, egy keleti fejedelem, birodal mák hatalmas ura, ádáz harezok után győzedelm ünnepet ült.

Legnagyobb ellensége, saját népének eg; független törzse fölött vívott ki diadalt.

Népét, vezéreit a dicsőség mámora töltötte be minden arezon derengett az öröm fénye, csak i nagy fejedelem volt buskomor.

„Állítsátok elém — szólt — vitézeim legvitó zebbjét — hadd árasszam reá — hatalmam paza kegyeit.“

Elővezették az ifjú hőst. A fejedelem leg kisebb s legkedvesebb gyermekét. Deli szép volt mint a regék tündérkirályfia.

„Igen, te voltál a hősök hőse. Láttam én i első voltál ott, hol a halál tartott dús aratást Első voltál a várfokán s nem tudott onnan letaszi tani elleneink önfeláldozó vitézsége. Büszkeségen vagy vitézségedért s jutalmazlak. De — szól tovább komoran — láttam azt is, hogy féktelei hevedben leverted a bástya ormáról az ellenséf czimerét s megtapodtad. Megvetlek szivedért — meghalsz.“

A rég letűnt harczias kor e regényének szel lerne áz, mely feltünteti a hódolatot, a megbecsülést a nemzeti jelvények iránt, még ha ellenség)

t- tartott közgyűlésen Mezey Lajos lemondása foly t, üresedésbe jött főparancsnoki állásra Szeli 1st’ f- városi tiszti mérnököt egyhangú lelkesedéssel m it választotta I Mezey Lajost tiszteletbeli füparan !- nőkul választotta meg.

äf Zászlószentelés Békésen. A békési ipartes | létnek folyó hó 16 án lefolyt zászlószentelesi uni IZ pólye lefolyásáról követkeső tudósítást vettük, jr ünnepély a kedvezőtlen idő daczára igen szép is aiterült. Reggel 8 órakor az összes békési iparos :■ és ipari munkások és szépszámú intelligens közö n 3ég gyűlt össze az ipartestület házánál, honnan 8 órakor 30 koszorusleány és ugyanannyi vőfélyekk ' zenekar kiséret mellett bevont zászlóval diszfelv j oulás és tisztelgés volt a zászlóanya gróf Wcnckhex I Frigyesné grófnő által megbízott Emperl Ernői zászlóanya helyettesnél. Innen 10 órakor bevont ■ a tömeg a róm. kath. templomba, hol az ünnep ! |yes szent misét és a zászlófelszentelését Kny Ant esperes-plébános végezte. Megálda a zászlót és i a köré csoportosult iparosokat békés munkásság • isten és emberbaráti szeretetre buzdította A nagt hatású vallásos beszéd után a zászioanya feltüzte i művésziesen aranynyal hímzett gyönyörű szalag1 a zászlóra. Kny Antal esperes-plébános a zászb rudjába Isten nevében beillesztette az első zász szeget, utána a zászlóanya következő jeligével: „ szorgalmat és kitartást Isten áldása kiséri.“ A ünnepélyes aktus végeztével a tömeg kibontó zászlóval visszavonult az ipartestület házához. Dó után 2 órakor egy küldöttség vonult ki a vasú állomáshoz a csabai daloskor és a vidéki vendége fogadtatására, hol Honcz Antal elnök fogadta e érkezőket s Pásztor Krisztina koszoruzta meg a daloskor zászlóját. A vidékiek nevében Achii János a csabai ipartestület jegyzője válaszolt. . vendégek megérkezésénél a bérház nagytermébe több mint 1000 főnyi hallgatóság gyűlt össze. A ünnepélyt 3 órakor a csabai iparos daloskor nyi tóttá meg a hymnus eléneklésével, melynek szaba tos előadásáért zajost tapsot arattak. Ezután Henc Antal testületi elnök mondotta el szépen átgondol megnyitó beszédét, szívélyesen üdvözölte a megje lenteket, röviden ismertette a testület múltját, czél ját és jelenlegi állását, hálás köszönetét mondott i nemes iparbarátoknak, különösen a nemes szivi grófnőnek a zászlóanyai tiszt elfogadásáért. Maj< Popovics Elek lelkész lépett az emelvényre és szó noki hévvel mondott egy az ünnepélyes alkalom hoz való hazafiságtól duzzadó eszmegazdag ünnep beszédet, melyet a hallgatóság zajos tetszése éi viharos éljenzése fogadott. A szeretet hymuusát elő tdván a daloskor, a zászlószegek beverése követke- tett. Gróf Wenckheim Frigyes a testület tiszteletbeli elnöke nevében Emperl Ernő uradalmi tiszttartó, gróf Almásy Dénes és gróf Széchényi Anta! levében Kny Antal, gróf Wenckheim Géza neveién Untervéger Péter, dr. Lukács György főispár is dr. Fábry Sándor alispán nevében Popovics Szilveszter főszolgabíró, a békési kaszinó nevében Ir. Hajnal István kaszinói elnök, a polgári kör nemben Környei Lajos elnök, Békés város nevében

1. Nagy István bíró, a csabai ipartestület nevében tchim János, a csabai daloskor nevében Horváth libály, a mező-berényi ipartestület nevében Rigler lyörgy, a gyulai csizmadia ipartársulat nevében 'úri Gábor, a békési népbank nevében Lavatka ryula, a békési iparos ifjúsági önképző egylet nőében Winkler István elnök, dr. Meskó László orsz. épviselő nevében Hencz Antal, illesztették be a íszlószeget szebbnél szebb jeligék alatt, összesen 30 szeget vertek be a zászló rudjába, mig a többi i idő előrehaladottsága miatt más alkalomra ha- isztatott. Este 60 teritékes bankett volt, hol számos ilköszöntők hangzottak el és a „Daloskor“ mulat ktta a közönséget. Ezt követőleg zártkörű táncz- mlatság tartatott, a bérház villanynyal világított isztermében az elaggott iparosok segélyezési alapja ivára. Ott voltak: Leányok Untervéger írénke, zédly Rózsika, Wallinger Piroska, Gizi és Mariska, [orvay Erzsiké és Mariska, Ternei Bella, Rózsa, iroska és Szeréna, Konsiczky Bella, Vigh írénke, ndrási Ilonka és Mariska, Pásztor Tinka, Albrech- ívich Vilma, Szathmáry Piroska, Hajdú Vilma, .orváth Teréz, Högye Esztike, Pocsai Rózsa, Lennel Mariska, Földesi Sárika, Simon Juliska, Vad uliska. Kádár Mariska, Bagoly Örzsike, Harmati óza, Harmati Esztike, Tóth Róza, Csutka R >za, zász Örzsike. Vaszpil Mariska, Vad Esztike, Fábián ólán, Csiszár Margit, Molnár Esztike, Bájer Teréz, -ózsás Mariska, Kwutta Ilonka, Miké Ida Lastofka ővérek. Sas Juliska, Pikó Juliska, Borbély Juliska, zendrei Mariska, Kutyik Rozika, Huba Ilonka, arga Mariska, Galovics Örzsike, Fribeisz Katicza, ondár Mariska, Csapó Esztike, Mandics Milike, [olnár nővérek, Szegedi Róza, Bányai Juliska, arga Esztike, Mncsi Ilonka, B. Kis Klári, Takács íariska, Uhrin nővérek. Asszonyok: Emperl Ernőné ntervéger Péterné, Vigh Ferenczné, Vallinger ntalné, Morvay Mihályné, Vincze Endréné, Ter- ey Ferenczné, Hencz Antalnó, Gál Károlyné, Gál ánosné, Mészáros JózBefné, Bauer Lajosné Végh lajosné, Zupka Orbánná, Szabó Lajosné, Windis mmásné, Varga Gáborné, Sájer Ferenczné, Nagy erenezné, (Örosháza.) Bondár Jánosné, Högye lihályné, Fábián Gáborné, Horváth Mátyásné, Bec- er Mihályné (Gyula), Harmati Dánielnó, Pocsai lihályné, Rózsás Gyulánó, Váradi Béláné, Csete stvánné, Szendrey Lajosné, Megyeri Gergelyné, .agyira Istvánné, Szilágyi Jánosné (Berény), Bajor |lóriánné, Kis Jánosné, Kutyik Istvánné, Borbély ráborné, Lattofka Józsefné, Szőke Istvánné, Komá- omi Frnőné, Fribeisz Istvánné, Csiszár Istvánné ihrm Andrásáé, Tyukodi Imrénó, Serb Péterné’ aszpil Lajosné, Muosi Jánosné, Lengyel Lajosné, .rutta Pálné, Hampel Antalné, Sillinger Jakabné áry Péterné, Hatpai Péterné, Hollenbach József- é, stb.

A kása Ölte meg. Tar Györgyné Eleken kásá- al ölte meg szomszédjának Loncsa Györgynének égy éves gyermekét. Nagy fazekában erősen ropogott az étel, mikor a kis Gyurika a hívogató sagra a tűzhely mellé jött. Minden áron látni ,.!??’ mi roty°g a fazékban, bekapaszkodott hát fülébe, de oly szerencsétlenül, hogy egész tartal- iát magára rántotta! A forró kása oly súlyos se- eket ejtett a kis gyermeken, hogy az röviddel rá leghalt. Az ügy megvizsgálására ment ki Aradról rsitz Vazul törvényszéki orvos és dr. Auszterweil ászlo törvényszéki orvos. Meg kell állapitaniok, em Tar Györgyné könnyelműsége okozta-e a kis u halálát.