Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1898-10-23 / 43. szám
zése, annál nagyobb annak heraldikai szépsége, mintegy ez az alap, melyből a czimer régiségére egyéb adatok hiányában következtetni lobot. Az ilyen czimereket tokinti a heraldika a természetest híven utánozó czimerképekkol szemben stylizáll czimereknek. Hazai czimerképoinket tekintve, legérdekesebbok az ily stylizált czimerképek ; s mint kiválóan régiek ismeretesek a sas, oroszlán, ék, hársfalevél, a griff és keresztalakok. Ezek rendszerint még azon korban keletkeztek, mikor még czimeres levelek nem adattak ki s ha a későbbi korból, mikor már czimerleveleken találjuk a czimerkópeket, szintén ily czimer alakokra találunk, az rendesen abban különbözik a régi czimer ugyanazon alakjától, hogy a természetest lehetőleg híven tünteti fel. Azon czimerképek, melyek eredete fejedelmi adományból származott czimeres levélen nyugszik, hcráldikailag szólva, újabb koriak s mig paizson, pecséten és sírköveken fenmaradt czimerkópeket már az őskorból s történelmünk olső századaiból is ismerünk: czimeres levelünk a XIV-ik század elejénél régibb időből való, sem hazánkban, som másutt nincs. Az 1878. évi bécsi heraldikai kiállításon felmutatott 141 czimerlevélből egy sem volt XIV-ik századi s a XV ik századból is csak 9 s ebből 3 magyar volt. Az 1880. évi berlini kiállításon a 160 czimer levélből egysem volt a XV. század első feléből való s a legrégibb 1456-ban a Szente-család részére adatott ki. Fejér Codex Diplomaticusában felemlíti, hogy Imro király 1197-ben és IV-ik Béla 1263-ban adott ki czimeres leveleket, de ezek, mint megálla- pittatott, hamisítványok 1 a legrégibb czimer-levél- nok tekinthetjük azt, melyet Róbert Károly 1326-ban az Ernyey-család részére adott ki. Ezzel csaknem egykorú czimeres levele van a gyulai Popp-családnak, melyre nézve azonban a bizonyítékok nem teljesen kifogástalanok. A legrégibb czimeres levelek közé tartoznak a Semsey-családé 1401-ből, a békésmegyei Harasz- tyaké 1405-ből s a Petneházyakó, mely családnak leszármazói vármegyénkben ma is vannak 1417-ből, 1762-ből. A régi czimerek között, melyeket nem czime- ros levelek igazolnak, találjuk az Ábránfyak, a Maróthy, Paksy, Berthóty-családok czimereit, ilye nek a Károlyiak, Wenckbeimok, Zichyek és Gycziek ezimerei, mely családok, ha szorosan véve nem is Békésvármegyeiek, ide sorozhatjuk, mert védelmeinkben kiontott vérült mihozzánk is köti őket. A Maróthy-czimer, melynek főjellege a Báthoryak, Guti, Ország, Amadé, Rosai, Ráskai és Bocs kai-családokkal közösen a hármas ék, különösen is érdekes reánk nézve, gyulaiakra. Gyulaváros régi czimere, melyet a XVI-ik század közepéig használt, a Maróthy-czimer. Később hogy mikor, megállapítani nem lehet, vette fel u város a boldogságos szüzet czimerképül. E czimerkép felvételére ogy érdekes, bár történelmi alappil nem biró családi hagyományt kell felemlítenem. A XVI. század második felének kezdetén, vármegyénk is szintere lett a török pusztításoknak. Napról-napra nagyobb csapatok .szálltak alá, ostromolták a gyulai várat g raboltak a környéken A város védelmében kimerült a lakosság, nem volt miből fedezni sem a védelmi kiadásokat, sem az elrablottak váltságdíjait. Volt Gyulának ez időben egy erélyes birája, ki, hogy a város szorongatott helyzetén segítsen, az egyház szent edényeit, drágaságait a kassai ötvösöknek eladta. Természetesen országos botránynyá tétetett az eset. I. Ferdi nánd szigorú vizsgálatot rendelt, de a hatalom, főként az egyház kiengoszteltetett azzal, hogy a bölcs városi hatóság elrendelte, hogy jövőben a város a boldogságos szűz képét használja czimerül. Az oroszlán váimegyénkre nézve is nagyobb jelentőséggel bir, mint czimerkép. Egyrészről azért, mert vármegyénk czimerében is egyik főalak az oroszlán; másrészről, mert több régibb és újabb vármegyei családnak czimerképében az oroszlánt találjuk fel. A Mágócsy-család czimerében úgy a paizsnak, mint a sisak dísznek czimeralakja az oroszlán. A gyulai Gaál-család czimerét, mint főalak, szintén az oroszlán ékesíti. A paizs kékszin mezejében hátulsó lábain álló oroszlán, felemelt első jobb lábával torkán által ütött kardot tart. Ugyanily oroszlán van a sisak-koronán. czimerét is szépen képezett oroszlán diszcsiti, mely külö nősen azért is érdekes, hogy ebben úgymint a vármegye czimerében, az oroszlán első jobb lábában bárom kalászt tart. A herényi GyóYy-család Igen szépen képezett oroszlános czimero van n Lukács családnak. A paizs két oldalából fölfelé emelkedő ék a paizs udvarát két részre osztja. Az ezüst ék hegyén arany csillag ragyog, két felöl a paizs felső rész kék udvarában két oroszlán ágaskodik szemközt nézve, a jobb oldali első jobb lábával pálmaágot, a másik kivont kardot tart. A paizs alsó részében fészkén ülő s fiait vérével tápláló, feh'ór pelikán látható. Oroszlános és igen szépen alkotott czimere van a Beliiczey és Kozics, Urszinyi, Medveczky és Rédey családoknak. Oroszlános czimere van a Kun családnak, mely szintén a szépen és heraldikai styllal alkotott czimerek közé sorozható. A fiait vérével tápláló pelikánt, mint igen érdekes synboli/.ált czimerképet találjuk a Battyány Petky czimorekben is. Még egy érdekes oroszlános czimerképet kell bemutatnom b ez a szendrei Balogh-család czimere A paizs kék mezejében a kettős farkú s kioltott nyelvű oroszlán első jobb lábában kardot, bal lábában kettős keresztet tart A sisak koronábó ugyanazon alak emelkedik ki. A foszlány jobbról arany kék, balról ezüst vörös. Ez a család ősi czimere s kár, hogy n eredeti szépségében és hibásan használtaik, mennyiben a használt czimerképen az oroszlán nem — mint az eredetiben — stylizált, hanem természetes s bal lábában nem a jellemző kettős keresztet, de pálezát tart. A régi czimerek között legtisztább stylizál czimerképpel bir a Berthóty-család, moly eredeti ségében a paizs kék mezejében szárnyait kitáró sa6t tüntet fel, molynek jobb szárnya hajtásán korona van. Azt hiszem, nem helyes, mint a család czimerét használja, a sast koronára állitani. A régi c/.imerek között egyszerűsége és szép sége által kitüuik az Ábránfy család czimere, melyben a pánezélos kar a régi czimerkép szerini koronát, az újabb szerint pedig keresztes koronát tart Az újabb kori czimerek, a czimerképzés hanyatló korszakából kerültek ki; van azonban ezeknek mégis oly sajátságok, molyok érdeklődésünket méltán felkelthetik : s ez az, hogy a czimerszerző nek a közéletben vitt szerepét, vagy azon körül ményeket igyekeznek szemléltetőleg feltüntetni, még ha sokszor egy kissé különösek is azok, melyek a czimer adományozásra alapul szolgáltak. így nevezetesen a Daby-család czimerében melyet a család őse Mihály 1403-ban Zsigmond királytól három fogának ügyes kihúzásáért nyert, három fogat találunk, melyet azonban a czimer- festő oly ügyesen stylizált, hogy bátran a franczia czimer liliomainak nózhetnők. A békésvármegyei eredetű Radák- család első czimerében, melyet 1514 ben II. Ulászló adott ki két fejű kutyát, talán leopárdot találunk. A család bárói czimere már az újabb czimer alkotás remeke. A bélmegyeri Domofcos-családnak Bethlen Gábortól nyert czimerében pánezélos vitéz van, mely jobb kezében kardot tart s baljával pisz- tolylyal lő. Két czimerről kell még különösen megemlékeznünk, melyek újabb keletűek ugyan, de ősrégi czimerképek szerint vannak kiképezve. Egyik a Tuczenthaller, másik a Szita-családé. Mindegyiknek főalakja a griff. Ezt a szörnyeteget, hogy felismerni lehessen, leírni nem, csak festeni lehet. Olyan oroszlán forma, szárnyakkal s rettenetes körmökkel. Szépen symbolizált alakokat találunk a Kövér, Rliment és Stockhammer-családok czimereiben s e két utóbbi azért nevezetes, — a művészi kiviteltől eltekintve — hogy az újabb kor szokása szerint könyv alakban fs nem mintha régiek egy lapon vannak kiállítva. Érdekes czimerképe van a köröstarcsai Feer-család nak,a köröstadányi Nadányi családnak a Paksy-családnak s érdekes a Balázs deák czimere s a Csáky grófoké, mely használt alak jában nagyon eltér a család ősi czimerétől s érdekesek a czimerképzés reme kei, a Haruckern Wenckheim, Almássy családi czimerek, melyekkel nem kívánván tovább a közönség türelmét próbára tenni, múzeumunk részben eredeti, részben másolati példányaiban egyszerűen felmutatok. Mélyen tisztelt közönség! Életünk rögös határain két génius vezet: Károly, Szőllősi Zsigmond, Papp Dániel, megannyi belső munkatársa a Hét-nek. Fényesebb névsort magyar szépirodalmi újság alig állíthat össze. S hogy a belletrisztikai részen kívül a bét eseményeinek kritikája is az ő leikükön és fantáziájukon át szűrődik irodalmi formába: ez magyarázza éppen a Hét elösmert előkelő niveauját, aktuális czikkeinek maradandó értékét. Hihetőleg nagybau népszerűsíti ezt az újságot a Hét-fotografiák páratlan kedvezménye is, amellyel a Hét kiadóhivatala kedveskedik előfizetőinek. Olcsón és gyorsan közvetít ugyanis remek kivitelű platinképeket az előfizetők és azok hozzátartozói számára a beküldött eredti fotográfia után tetszésszerinti nagyságban. Látogató jegy alakú kartonra nyomott fényképekből tizenkét darabot négy koronáért, kabinet alakban sokszorosított fényképekből tizenkét darabot nyolez koronáért. Elvállal továbbá nagyításra és kicsinyítésre mindenféle arczképet, garancziát vállalva azért is, hogy a képek bű és tiszta másai lesznek az eredetinek, színüket nem hagyják, s a legkényesebb művészi Ízlést is kielégítik. A Hét előfizetési ára egész évre 10 frt. félévre 5 frt. negyedévre 2 frt 50 kr. Megrendelhető a Hét kiadóhivatalában (VII. kerület, Alsó- Erdősor 3. szám), amely a Hét-fotografiák dolgában is bővebb tájékoztatással szolgál. A Magyar Verne. Méltán igy nevezhetjük Verne munkáinak a Franklin Társulatnál megjelenő kiadását, mely a hírneves franczia regényíró munkáinak teljes kiadása. — A most megjelent 1104—107. füzetben az Utazás a föld körül czimü regény folytatódik, egyike ama muckáknak, melyekkel Verne neve világhódító útra kelt. Nagy népszerűségét e regény méltán megérdemli. Fogg Phileas kalandos útja, melyet nálunk Csepreghy Ferencz látványos szinmüve is oly népszerűvé tett, az ismereteknek egész kincsesbányáját tárja föl, amellett, hogy a történet maga is mindvégig izga- tón érdekes. A fordítás Szász Károly gondos munkája és a szöveget az eredeti franczia kiadás képei díszítik. A füzetes kiadás mindenki számára köny- nyen hozzáférhetővé teszi a nagy iró összes munkáit. Nemcsak csinos kiállítása, de olcsósága is — egy-egy füzet 20 kr. — felette ajánlják. Az újabb kori szépségeinél fogva symbolizált czimerek között feltűnik a szentmiklósi Novák- család czimere. A czimer paizsmezeje két részre van osztva. A felső mezőben egy keresztből képződő egyensúlyban levő mérleg áll; 1 az alsó mező hármas dombján egy repülésre emelkedő s csőrében olajágat tartó galamb áll. E czimerkép a czimerszerzőnek polgári érdé meit 8 az igazságszolgáltatás terén kitüntetett szolgálatait jelképezi. A Tomcsányi és Bodoky családok igen hasonló czimerképei a kivont kardos s száguldó lovas alak — egyikben jobbra, másikban balra tartva — már azt jelképezi, hogy a czimerszerzők harczi vitéz- séggel szerezték czimereiket. A Jancsovics családnak czimerét szintén polgári erények biztosították. A paizs kék mezejében álló nőalak jobbjában három mákfejet, baljában borostyán ágat tart. A Stummer, Tere^j-család czimerében arany mnrkolatu kardot s a paizst kétfelé osztó szögletesen vont pólyákban három repülésre emelkedő vörös rigót s e felett hat ágú csillagot találunk. A Seóestye'/i-családnak 1659-ben nyert czimerében a paizs kék udvarában zöld téren álló s nyakán nyíllal átlőtt daru van. A nemes-kereki Kiss és Oláh családok czimereiben kardot tartó kart találunk, az utóbbinál csillag és hold és hármas halom változattal. A T/toIí-családnak régi, 1380-ban kiadott czimere a paizs udvarában aranykoronán könyöklő kar három lovaszászlót tart. A váradi iSza^má/'^-család czimere is a szépen alkotott újabb czimerek közé sorozható. A paizs aranypólyával vízszintesen két részre van osztva, a felső kék mezőben kifeszitett ij, arany nyilvesz- szővel. Az alsó, szintén kék mezőben, arany nyílvesszővel keresztül lőtt piros süveg. A sisak disz, különösen érdekes azért, mert a XVI. század közepén divatos vitézi öltözetet tüntet fel a kivont kardot tartó s piros hajtókáé, ezüst zsinóron, kék atillás vitéz, fején a czimer symbolikus főalakzatát képező nyíllal átlőtt piros süveggel. Remény, emlékezet. A költői ihlet, a remény géniusát bölcsőnk elé állítja s az vezet mint csalóka lidércz fény ifjúságunk utain, a dicsőség, nagyság káprázatos képeit tárva elénk. A férfi kor határánál vesszük észre csalódásunkat s ha szivünk elkeseredéssel el nem telt, el nem fásult, nagy tettekre kész komoly törekvéssel szegődünk az emlékezet komor géniusához s megtanuljuk attól, hogy az ősök mily eszmékért lelkesedlek, mily nemes nagy czélokat tűztek ki törekvéseik, életküzdelmeik czélpontjaiul. 8 megtanít az emlékezet az ősök tiszteletére, kik a közjó előmozdításában, a haza védelmében s megtartásában, vért s életet áldozva, e jelszóval küzdöttek: a nemesség kötelez; s az ősök emléke vésse sziveinkbe e jelszót — s a szív nemessége legyen az, — mely buzdítson a közjó szolgálatára Irodalom. Az e rovatban közlött müvek kaphatók DO BAY JÁNOS könyvkereskedésében Gyulán, hol minden bel és külföldi lapokra előfizetések is elfogadtatnak. Papp János nagyváradi jónevü fiatal iró, ki „Szerelem" czimü verskötetével nemcsak ösmerőseit és barátait örvendeztette meg, hanem a kritika el ismerését is kivívta, a sikeren felbuzdulva „Margit- daloku czimen újabb költeményekkel lép a közön ség elé. Az uj verskötetet Dobay János gyulai könyvnyomdája fogja díszesen kiállítani. A fiatal költő a következő előfizetési felhívást küldi szét. Azon kedvező fogadtatás, melyben „Szerelem“ czimü első verskötetemet a közönség és a kritika részesi tette, felbátorít arra, hogy újabb költeményeimet a nyilvánosság elé bocsássam. — E köteteim, melyek czime: tMargit-dalok“ lesz, kisebb-nagyobb pajkos dolgokat fog tartalmazni egy barna leánykáról; a kis Margitról. A díszesen kiállított kötet ára 2 korona (diszkötésben 4 korona) és folyó évi deczem- ber hó 15-én fog megjelenni Dobay János bizorná- nyában Gyulán. Felkérem tehát mindazokat, kik e munkámat megszerezni óhajtják, szíveskedjenek az előfizetési összeget czimemre (Nagy-Várad posta-uteza 354. számj legkésőbb folyó évi november hó 10 ig megküldeni. Nagy-Várad, 1898. évi október hó. Papp János. A Hét. Idestova egy dccennium áll a Hét mögött, pedig volt idő, amikor tiz hónapot se mertek megjósolni ennek a merőben originális hírlapnak. Azon kezdte, kogy felszabadított egy csomó lappangó erőt, szóhoz juttatott uj és értékes tehetségeket, akik azóta ünnepelt nagyságai a fiatal iró generáoziónak s azon végezte, hogy nevelt a maga gárdájának közönséget. Hogy Íróit a hét felfedezze, ahhoz egy hónap se kellett, hogy a közönség a Het-et felfedezze, ahhoz kevés volt tiz esztendő. Mert ezt I kiváló újságot még ma se méltó iyolják elegen. Igaz, hogy a kik irányát megszerették, híven kitartanak mellette kezdettől fogva, de érdeme sze riut a Hót még sincs elterjedve az országban. Formáit és szellemét magába olvasztotta nem egy napilap, politikai czikkeiből nem egyszer táplálkozik a tisztelt Ház is, utánozzák és elkoptatják ötleteit, de mindez csak leleményesebbé teszi a gárdát, hogy a hót úgyszólván hétről-hétre más legyen. Főeró- nye az igazmondás, és fegyvere a gúny. Késhegyre menő harezot viv minden igaz ügyért és tűzbe megy minden igaz tehetségért. Emberei mind egy szálig ma is az elsők. Kezdve a szerkesztő Kiss Józsefen hétről-hétre irodalmi munkásságuk legjavával kere sík fel a Het-et: Kóbor Tamás, Ignotus, Ambrus Zoltán, Tóth Béla, Makai Emil, Heltai Jenő, Lövik Törvényszéki csarnok. Uj kir. főügyészhelyettes. A gyulai kir. ügyészség tudvalevőleg a debreczeni kir. főügyész fen- hatósága alá van helyezve. A hivatalos lap szerdai száma közli, hogy a Pongrácz Jenő előléptetése folytán megüresedett főügyészhelyettesi állásra Csíki László gyulafehérvári kir ügyész neveztetett ki. Vizsgálóbíró. Az igazságügyminiszter a gyulai kir. törvényszék területére újólag Balogh Samu iörvényszéki bírót bizta meg a vizsgálóbirói teendőkkel. A mezöberényi jegyzők. Belenczéresi József és Szirotka Elek mezöberényi jegyzők sikkasztási bűnügyében hétfőn volt a gyulai kir. törvényszéknél a végtárgyalás, mely az egész napot igénybe vette, A nagyszabású bűnpör folyamán több tanú kihallgatására lévén szükség, a végítéletet kimondó végtárgyalás e miatt elnapoltatok s igy e bűnpör részleteit és a tárgyalás lefolyását az uj tárgyalás alkalmával fogjuk ismertetni, Verekedő suhanezok. Nem is vecserka, a mely verekedés nélkül végződik, igy vélekedtek Halász György, Kurucz Mihály, Ábrahám György, Rák Mihály, Arcai György és Huszárik Mihály szarvasi 16—20 éves suhancz legények és a múlt télen egy vecserka alkalmával a három Matejszkó testvért, Györgyöt, Mártont és Jánost botokkal véresre verték úgy, hogy különösen Matejszkó György majd belehalt sebébe. El is vették érte méltó jutalmukat, mert Halász- és Ábrahám 6—6 havi börtönt, Kurucz 4 havi, Árvái és Huszvarik 14—14 napi fogházat kaptak s annak leülését — az Ítélet jogerős — nyomban meg is kezdték. Szoczialisták a templomban. Szabó Albert és K. Tóth Péter k.-ladányi lakosok igazi telivér ezuezi- lista voltukat az isten házában is profán módon kimu« tatták. — Midőn ugyanis a múlt év deczemberének egy vasárnapján tartott Istenitisztelet alkalmával Chilko László róm. katb. plébános szent beszédében híveit a szoczialista tévtanoktól való tartózkodástól intette, Szabó Albert tüntetőleg kiment a templomból, K. Tóth Péter pedig a szónok ama figyelmeztetésére, hogy mint írva vagyon adakozzék minden jó keresztény tehetsége szerint, a kinek 2—3 köböl búzája van az is adjon ebből a nála szegényebbnek, — azt a megjegyzést tette, hogy „adjanak azok, a kiknek milliójuk és milli- árdjuk van“ — Ezért a nevezettek vallás elleui vétség miatt ültek a vádlottak padján. — Miután azonban Szabó Alberttal szemben az, hogy midőn a templomból távozott, az ajtót botrányosan becsapta, és K. Tóth Péter terhére az, hogy az in- criminált megjegyzést fenhangon tette és hogy a híveknek a beszéd szocialista ellenes részénél felhangzó általános zúgása, mint megbotránykozás, a Tóth Péter megjegyzésének kifogása lett volna — a végtárgyaláson beigazolást nem nyert: a törvény- sék a vádlott szoczialistákat felmentette. A csorvási javasasszony. Rocskai Pélné csor- vási javasasszony a köznép előtt megyeszerte oly hírnévnek örvendett, ki gyógymódjával mindenféle nyavalyát ki tud füstölni az emberből, mig nem a szegény Katona Mária 16 éves leányon végzett bal- kimenetelü kuruzslása lerontotta minden népszerűségét, sőt ráadásul | büntető igazságszolgáltatás kezébe juttatta. Katona Máriában a korabeli fiatal lányok minden jó tulajdonsága m<-g volt, ámde mit ért ez, ha egy legény szemét se kerülte el az a gümökóros daganat, melyet a természet feltűnő helyre, a nyakára odaillesztett. Ennek eltüntetését vállalta magára Rocskainé, azzal biztatván Katona Máriát, hogy „olyan leányt csinál belőle, mint a virág“. Természetes dolog, hogy Katona Mária kapva-kapott ezen Ígéreten s készséggel vetette alá magát a szépítő kúrának. A 16 napig tartó kúra, mely a mérges hatású czinóberrel való füstölésből s ugyanannak nagyobb adagokban pálinkában itatásából állott, azt eredményezte, hogy a szerencsétlen leány gyógyulás helyett heveny elmezavarba esett s ezen baja miatt ma is a közkórházban van. De elérte a nemezis a Katona Mária megrontóját, a csorvási javasasszonyt is, kit a törvényszék 14 napi fogházra és 10 frt pénzbüntetésre ítélt. A leány szüleit Katona Mihályt és nejét nem találta a bíróság vétkesnek s a vád alól felmentette. Rocskainét dr. Kohn Mór ügyvéd védelmezte.
