Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1898-10-02 / 40. szám
Szabályrendeleti tervezet a gazdasági munkások és napszámosok segélyalapjáról. (Tárgysorozat 25-ik pontja) I. FEJEZET. A segélyalapok létesítése és rendeltetése. 1. §. Békésvármegye minden községében az 1898. évi II. t.-cz. 71 §-a értelmében, a gazdasági munkások és napszámosok érdekében segélyalap létesítendő. 2. §. A segélyalap czélja: a) az önhibájukon kívül segélyre szorult és arra érdemes gazdasági munkásoknak, napszámosoknak és családtagjaiknak segélyezése; b) a munkások által alakítandó mun kássegélyegyletelc és szövetkezetek támogatása. 3 §. A segélyalap jövedelmét képezik: a) az 1898. évi II. t. ez. alapján befizetett pénzbüntetések b) a községek által évenként a költségvetésbe fel veendő hozzájárulások; c) a törvényhatósági bizottság által az alap létesítésére esetleg megszavazandó pótadó (amely pótadó összegének mikénti felosztása iránt a törvényhatósági bizottság intézkedik) és még ezenfelül időnként netán megszavazandó vár megyei potadó; d) a m. kir. kormánytól netalán nyerendő anyagi hozzájárulás ; e) magánosok adó mányai. 4. §. A 3. §. c) pontjában jelzett s az alapok létesítésére szolgáló pótadó megszavazása és annak mérve iránt ezen szabályrendelet jóváhagyása után | vármegye törvényhatóságához az alispán tesz elő erjesztést s a pótadó az egyes adónemekre a kö vetkező arányban lesz kivetendő: a földadóra ,0/15 a házadóra 3/ir> és a többi adónemekre 2/,5-öd rész ben. Amennyiben az alapok megteremtéséhez szűk séges ezen pótadón kívül később a törvényhatóság támogatása válnék szükségessé, a törvényhatóság bizottság e kérdésben ezen szabályrendelettől füg getlenül határoz. 5. §. Minden község tartozik költségvetésébe minden évben a gazdasági munkások és napszámo sok segélyalapjához való hozzájárulás czimén hizo nyos összeget felvenni, a mely összeg a 4. §-ban megállapított kulcs szerint vetendő ki s a mely összeg az összes adóalap l"/„-ánál kevesebb nem lehet. 6. §. Amennyiben a segélyalap tőkéje koronák ban a befolyandó összes jövedelmekkel együtt, i község népességének hatszorosát eléri (pl. 10,000 lakosságú községben 60,000 korona) a törvényható ság által a község a további hozzájárulás alól felmenthető. II. FEJEZET. A segélyezés módja. 7. §. A segélyezés háromféle: 1. Kölcsön 3"/0-os kamat mellett. 2. Kölcsön kamat nélkül, 3. Segély, visszatérítés kötelezettsége nélkül. 8. §. A kölcsönösszeg nős, de családtalan munkásnál 100, családos munkásnál 200 koronáig tér jedhet. 9. §. A kölcsön legkevesebb 5 év alatt fizetendő vissza, minden év őszén egyenlő évi részletek ben. A részletfizetésre halasztás adható a munkás vagy családtagjának betegsége vagy önhibáján kívül keresetképtelensége esetében. 10. §. A kamatozó kölcsönnek nem kamatozóvá s a kölcsönnek segélylyé változtatása megengedhető a munkás vagy családtagjának súlyosabb betegsége vagy önhibáján kívül tartósabb (1 hó) munkaképtelensége esetében. Ezen szakaszban biztosított kedvezmény oly munkás részére nem adható, ki nyereségvágyból eredő bűntett vagy vétség miatt hozott ítélet hatálya alatt áll, — ki osztály elleni izgatás, vagy a közrend megbontására izgat s ily cselekményben résztvesz, erkölcstelen életet él, vagy iszákos. 11. §. Segélyösszeg egy munkás részére 50 koronát s egy-egy családtag részére 20 koronát meg nem haladhat. 12. §. Segélyt nyerhet minden Békésvármegyé- ,ben községi illetőséggel és munkásigazolványnyal biró mezőgazdasági munkás és napszámos, ha: 1 önhibáján kívül a segélyezésre rászorult és arra érdemes s erről a hatóság meggyőződött, 2. Ha család tagja hosszasabban súlyos beteg, a segélyre rászorult s arra a hatóság által érdemesnek találtatott. 13. §. Oly munkás, ki az előző években tulajdon, vagy társadalmi osztály ellen elkövetett vétség vagy bűntett miatt elítéltetett, vagy- vád alá helyeztetett, segélyezésben (kölcsön kamattal és a nélkül segélyben,) nem részesülhet. Keresetképtelen s beteg családtagok ily esetben is részesíthetők segélyben, ha ezt különös tekintetek indokolják. 14. §. Kamatos és kamat nélküli kölcsön csak két teljesen kifogástalan munkás kész fizetői kezessége mellett adható. — Azon esetben, ha a fizetési kötelezettség a kezesre hárul, a 10. §-ban foglalt kedvezmények erre is kiterjeszthetők. 15. §. Ha valamely mezőgazdasági munkás közveszély esetében, vagy valamely munkás társát s annak családtagját fenyegető veszély elhárítására önfeláldozó tevékenységgel működik s ebben társai között kitűnik és azon esetben, ha a társadalmi rendet fenyegető izgatások, kitörések ellensúlyozására és elhárítására, a felizgatott kedélyek lecsillapítására hathatósan közreműködik; s ha állandóan példás magaviseletével s ösztönzéssel munkástársait a közrend, a társadalmi kötelezettségek szoros meg-! tartására serkenteni igyekszik: a 12. §-ban foglalt feltételek nélkül is 100 koronáig terjedő jutalmazásban részesíthető. 16. §. Elaggott vagyontalan munkaképtelen munkások, amennyiben az alap erre képes, állandó segélyezésben részesíthetők. 17. §. Azon munkás, ki bűntett vagy vétség miatt elítéltetett, vagy a tulajdon, a társadalmi osztály elleni vétség vagy bűntett miatt vád alá helyeztetett: segélyezésben nem részesülhet s ehhez képest úgy a kamatozó, mint nem kamatozó kölcsön visszafizetésére engedélyezett 5 évi határidő kedvezményének elvesztésével a legközelebbi október hó 1-én az egész kölcsönt befizetni köteles s ezen kötelezettség a kezesekre is kiterjed. A kezesekre nézve különös méltánylást érdemlő tekintetekből a részlet- fizetési kedvezmény kiterjeszthető. A kiskorú segélyezettek, ha bűntett vagy vétség miatt elítéltetnek vád alá helyeztetnek, vagy ha bűntettet, vétséget elkövetnek, s koruknál fogva nem büntethetők: élvezett segélyüket elvesztik. 18. §. Nem segélyezhető azon munkás s az élvezett segélyt elveszti: 1. aki munkásigazolványnyal nem bir; 2. aki elvállalt munkáját jogos indok nélkül elhagyta s azt folytatni nem hajlandó s e miatt elmarasztaltatott; 3. aki törvény vagy rendeletek által tiltott egyesületek alakítására törekszik, vagy nem engedélyezett egyesületekbe belép; 4. aki ha- zafiatlan, nemzet ellenes czélokra, tulajdon vagy osztály elleni izgatás miatt elitéltek, vagy munkát elhagyó (strikeoló) munkások s a társadalmi rend ellen izgató lapok s irodalmi vállalatok részére adományokat gyűjt vagy ad; 5. aki fejletlen korú gyermekeinek iskoláztatását és vallásos neveltetését akadályozza vagy elhanyagolja. 19. §. A munkások által alakított segély- és hitelszövetkezetek 4°/o kamat mellett adandó kölcsönökkel vagy segély adományokkal támogathatók. III. FEJEZET. Ügykezelés. 20. §. Az első fejezetben meghatározott jövedelmek tőkésitendők s a segélyezésre csupán ezen alaptőke kamat jövedelme fordítható, a fel nem használt kamat jövedelem minden év végén a tőkéhez csatolandó. 21. §. Rendkívüli szükség esetén segély nyuj- ásra a tőke 25%-a felhasználható s erre az enge délyt a segélyalap kezelésével megbízott bizottság előterjesztésére s az illető képviselőtestület meghall tgatása után a vármegye alispánja adja meg. 22. A segély alapot felelősség mellett kezeli és a segélyezés körüli teendőket ellátja egy kilencz tagú bizottság, melynek elnöke a községi biró, illetve rendezett tanácsú városban a polgármester, hivatalból tagjai a községi mnnkásügyi jegyző és községi pénztárnok, a többi hat tag akként választatik, hogy a képviselőtestület tizenkét-tizenkét tagot választ a földbirtokosok és a munkásuk közül s ezen megválasztottak közül az ülésekre hármat-hármat felváltva a községi biró hiv meg. Ezen bizottság határoz felelősség terhe mellett, a segélyalap tőkéjének mikénti kezelése s jövedelmeztetése, valamint a| segélyezendők személye és a segélyezés mérve iránt, határozat hozatalra az elnökön kívül két tag jelenléte szükséges. A határozat alapján a biró és jegyző teljesiti az utalványozást 23. §. A bizottság határozatai a főszolgabíróhoz a mennyiben a másodfokú határozat eltérő innét az alispánhoz; a polgármester elnöklete alatt hozott határozatok az alispánhoz s ha a Il-od fokú határozat eltérő innét a közigazgatási bizottságnak az 1898 évi II. t.-cz. alapján alakított albizottsághoz feleb- bezhetők. 24. §. A bizottság üléseit a szükséghez képest, tartja és pedig lehetőleg ünnep és vasárnapokon vagy az esti órákban. 25. §. Azon bizottásági tag a.ki az ülésre meghivatván három ülésről indokolatlanul elmarad le- mondottnak tekintendő s helyébe a községi képviselő testület által uj tag választandó. 26. §. A bizottság írásbeli munkáját a községi első jegyző, a pénzkezelését pedig a községi pénzkezelés szabályai szerint a községi pénztárnok díjtalanul teljesíti. 27. §. A bizottság pénz és ügykezelése közvetlenül a járási főszolgabíró, illetve rendezett tanácsú városban az alispán felügyelete alatt áll. A főszolgabíró köteles a pénzkezelést és ügykezelést félévenként legalább egyszer megvizsgálni. 28. §. Ezen szabályrendelet életbe lépése iránt a szabályrendelet jóváhagyása után a törvényhatósági bizottság intézkedik. Állategészségügyi czélokra Közlekedési czélokra Szegényügyi kiadásokra Végrehajtási költségekre Adósság törlesztés és kamatn Átmenetiekre Előre nem láthatókra Különfélére Kórház és szegényalap visszapótlására Patronátusi teher megváltására Város szabályozási pénztár gyarapítására 1400-— 650 — 3590-95 400 — 57966-28 1240 — 7000 — 2910 — 2433 — 2730 - 10o0* — Összesen: Bevételek: 1898. évi pénztári maradvány | .......... .............. 54 22 00 — 40C-— 49007 05 669 — Halászati jog haszonbéréből 20'— Vásár és helypénzszedési jog jövedelméből 3000 — lüÉMi 300 — 189288-39 J 4000 — Hosszabb időre bérbeadóit ingatlan jöved. 8599" Lábon eladatott és lekaszált széna jöved. Faiskolák jövedelme s fák galynzásából Bél-házak jövedelméből Vadászati jog haszonbéréből Mázsálási dijakból Mértékhitelesitési dijakból Kiselejtezett használati állatok eladásából Előfogatozási dijakból Értékpapír szelvények Regale kárt. kötv. kamat jövedelme Végrehajtási dijakból Lakositási dijakból Ebadóból Különféléből Kigyósi vadviz csatorna fentarlásáért Vágatási dijakból Toloncz költségek megtérítéséből Gyámi fizetések „ Árvaszék fenta; tási költségek megtérítéséből 2100" Ipariskola fentartására : megyei segély 300'— I I ipartest. „ 150"— Méntelepi trágya eladásból 190 — Jaminai anyakönyvvezető fizet, államsegély 600"— 160 - 100 — 1000 — 100.— 15176-24 silts 400-— 400-— 300-— 258 — 3600-— 300 — 1500 — Mérleg: Az összes szükséglet Az összes fedezet Összesen : 96029-83 189288 39 96029-83 Pótadóval fedezendő: 93258 56 Kivetés: I csoportbeli költségek összege 67595 forint 99 kr. alapja az összes adó 206121 frt 81 kr. esik minden forint után 32 8% = 67-607 frt 95 kr. -)- 11 frt 96 kr. II. csoportbeli költségek összege 7693 forint 50 kr. alapja a föld adó 130660 frt 28 kr. esik minden forint után 5"9% = 7"708 frt 95 kr - 15 frt 45 kr. III. csoportbeli költségek összege 17969 fi ti 07 kr. alapja ház, személy jöv. adö . 516! forint i 53 kr. esik minden forint után 23 8'-j- 9 frt 23 kr. Összesen: 932 Hírek. Békósvármegye közművelődési egyesülete 1898. évi október hó 9-én, vasárnap délután 3 órakor a vármegyeház dísztermében felolvasó ünnepélyt és ezt követőleg választmányi ülést tart, a melyre a közönség tisztelettel meghivatik. Felolvasnak: Oláh György alelnök, a békésvá‘fmegyei nemesi családok czimeiképeiről. Ifj. Nuszbek Sándor: Sámson néprege. Gyulán, 1898. október 1-én. Lukács György elnök Kálin Dávid titkár. A közművelődési egyesület a tél folyamán Szarvason, Békésen, Orosházán és Csabán fog felolvasó üléseket tartani. A vármegye rendes közgyűlésének tárgymutatóját összeállították az nlispáni hivatalnál és a hivatalos lap csütörtöki számában közhírré tették. A napirendre kerülő 135 ügynek előkészítésén szorgosan munkálkodnak. A jogügyi szakosztály tegnap délután tartotta ülését, a pénzügyi szakosztály holnap délután és az állandó választmány e hó 7-én, pénteken fognak ülésezni. A tárgysorozatot lapunkban is egész terjedelmében közöljük és a közérdekű ügyekkel mai számunk élén bővebben is foglalkozunk. Kossuth és Széchenyi képoit, melyeket közgyűlési termo számára festetett meg a vármegye, már elhelyezték a megyeházán az elnöki székkel szemben, Deák Forencz képének két oldalán. — A képek ünnepélyes leleplezése az október 11-iki közgyűlésen fog megtörténni, a mely alkalommal, — miután a közszolgálatban nem álló megyebizottsági tagok közül erre senki nem vállalkozott, — dr. Fábry Sándor alispán fogja az ünnepi emlékbeszédet mondani. A Szobonya Mihály festőművész ecsetjét dicsérő képek életnagyságban, teljes álló alakban ábrázolják a két történelmi személyiséget és pedig Széchenyit pompás diszmagyarban, térképekkel megrakott asztal előtt állva, Kossuthot pedig egyszerű fokote magyarban, kezében papírlappal, a mint országgyűlési beszédet mond. Széchenyi markáns vonásai, Kossuth szabályos arcza és kifejezésteljes kék szemei, de az egész alakok és környezetük is igen sikerültén vannak vászonra vetve és a művészi becscsel biró képek a vármegye nagytermének külső díszét jelentékenyen fogják emelni. Az Erzsébet szoborra vármegyénk területéi), az elmúlt héten is folytak be adományok. A múlt'- héten kimutatott adakozásokon kívül P.-Földvár" község 50 koronát, Tót-Komlós 100 koronát, Nagy- Szénás és Bánfalva községek 50—50 koronát, Szarvas 200 és Szentandrás 20 koronát, Kétegy- háza és Gyulavári községek 40—40 koronát szavaztak meg, gróf Almásy Kálmán és neje Wenckheinx Mária grófnő pedig a főrendiház gyűjtőivén 2000 forint adományt jegyeztek a szoborra. A vármegye közkórházának kibővítésével foglalkozott a kórházi bizottság tegnapi ülése s vég- leegeson elfogadta azon terveket, költségvetést és lalispáni előterjesztést., — melyet lapunk más helyén legész terjedelmében közlünk. — Áz ülésen jelen voltak dr. Fábry Sándor elnöklete alatt: A J doky Zoltán, dr. Berkes Sándor, De>me Lajos, dr. Kun Pál, dr. FH Nándor és Kiss Eászló i.-ir kívül tárgyalii igazgat ósi'u.'Úuíi izertnt tér ui 84 ,n = 11 58 frt ! Tsbn/ü-grjr. Értesítés. A gyulai belvárosi uj óvodában a gyermekek beírása és a velők való foglalkozás folyó évi október hó 3-án kezdődik. A felvétel az óvoda saját helyiségében (belváros, Terényi Lajos-ulcza) történik. Fizetendő tanszerdij havonkint egy forint. Gyulán, 1898. évi szeptember hó 29-én. A községi iskolák igazgatósága. A békési ev. ref. gymnasium államsegélye az 1899-ik évben 5000 forinttal van előirányozva az állami költségvetésben. A folyó évben 4000 írttal volt ugyanezen gymnasium segélyezve. .3, Dombi Szalczer j gyz<">. C-i tk ‘zés ügyén vette * bízol leég r kórház jesztését n kórház jövő évi .ózó belügyin! isvstm-.i readout sir >ztsi, hogy foiir a in. kir. a költrégvetés változatlanul leendő jóváh'iiyása ir .it. — Végül Grósz Frigyes kórházi élelmező kérvényének helyt adott. Egyleti ügyek. A belügyminiszter jóváhagyta a füzes gyarmati kaszinó és a gyulai V. temetkezési társulat módosított alapszabályait. Helyettesítés. Lukács Endre, a gyulai járás főszolgabirája Marcsele György vizsgázott jegyzőt, szarvasi lakost a Dobozon megüresedett második jegyzői állásra helyettesítette. A közigazgatási bizottság október havi rendes ülése, a törvényhatósági közgyűlést megelőző napra, folyó hó 10-ikére van kitűzve. Gróf Wenckheim Ferenczné. Előfizetési felhívás 99 Békés“ Csaba községe költségvetése az 1899. évre Kiadások: frt kr Köztartozásokra 9387 02 Személyi járandóságokra 58765-Rendőrség és szolgák ruházatára 2764 Irodai szükségletre 3080 — Napidijak és utazási költségekre 600-Építésekre 7356-82 Különféle mesteremberek számlája 900 — Faiskolák és népkortekre 1200 — Tenyész és használati állatokra 2226-50 Közegészségügyi kiadásokra 1750 — Rendőri kiadásokra 2556"— Egyházak segélyezésére 2068-48 Nevelésügyi kiadásokra 15314-34 1898. évi utolsó negyedére. Lapunk e hó végén XXX. évfolyamának utolsó negyedét töltvón be, tisztelettel felkérjük mindazon olvasóinkat, kiknek előfizetése lejárt, hogy azt mi előbb ihegujitani szíveskedjenek. A lap programmja melylycl éveken át sikerült a közönség osztatlan bizalmát megnyerni, jövőben is a régi marad. Békés vármegye s abban a megye székhelye, Gyula városa közigazgatási, társadalmi s közgazdasági érdekeit képviselni, tárgyilagosan, higgadtan, függetlenül, de óvakodva mindennemű személyeskedéstől: ezt az eszmét tűztük zászlónkra s ezen eszme szellemében fogunk ezután is működni ; összeköttetéseinluiél fogva ama kellemes helyzetben voltunk és vagyunk, hogy elvont elméletek fejtegetése helyett kizárólag megyei és községi érdekeink istápolásával foglal kozhatunk és eme törekvésünkben megyénk és városunk kiváló fiainak közreműködése támogatja lapun- punkat; a vármegye s Gyula városa közönségétől reméljük az cddigelé is hálásan tapasztalt további szives támogatást. Lapunk előfizetési dija szintén a régi marad és pedig félévre 2 frt 50 kr, negyedévre 1 frt 25 kr, mely összeg vidékről „Békés kiadóhivatalának Gyulán“ czim alatt postautalványnyal küldendő be. Vármegyénk kiváló arisItokrata családjait ismételten súlyos gyász érte. Gr. \ Wenckheim Forencz főrendiházi tag és pápai kuma- rás második neje, az áldott lelkű Forgách Ilona grófnő szeptember 27-én élte tavaszán viruló ifjú korában Gle'chenbergben hosszas szenvedés után meghalt. Vigasztalhatatlan férjén egy kis leány is marad árvaságban. A holttestet Gleichenbergböl [Gács kastélyba szállították, ahol folyó hó 1-én vagyis tegnap temették el a családi sírboltban. A kegyúri templomokban hétfőn, október 3-án mondanak rekviemet lelki üdvéért. Az általánosan tisztelt grófnő halála széles körben mély részvétet kelt, mert mindenütt szeretettel viseltettek iránta jóságos szive és nemes érzése miatt. Nyugodjék békében! Majdnem két hónapra terjedő szárazság után, melynek a növényzetre s a mezőgazdaságra káros Itatását több Ízben megírtuk, szeptember utolsó napján végre valahára csőre virradtunk; jótékony meleg esőre, mely bár sajnos, sok mindenre elkésett, mégis lehetővé teszi a szántást, ami a nagy szárazság következtében számos helyen lehetetlen volt. De még jótékonyabb hatással volt a rég várt eső az emberi egészségre, a két hónapos por ugyanis nemcsak tűrhetetlenné vált, hanem sok betegségnek is előidőzöje lön. Annyi esőnk volt, hogy a port egészen leverte, de még korán sem elégséges a gazda köz ön ség és mezőgazdaság igénye nek kielégítésére. A szüret — mint az előrelátható volt — siralmasait ütött ki. Boldogabb esztendőkben akárhány-, szór többet böngésztek, miut amennyit az idén leszűrtek. A szőlősgazdák túlnyomó része kosarakban, sőt kaskákban hordta haza egész esztendei termését, mely az egész szőlőhatár területére optimis- tikus számítás mellett 500 hektoliterre tehető. A peronospora annyira megrontotta, a filokszera any- nyita elpusztította a tőkéket, hogy a gyulai szőlősgazdák felerésze be se várja a további pusztulást, hanem ki ősszel, ki tavaszra kivágja a szőlőtőkéket. Az iparos ifjúsági egylet mai szüreti mulat- ága, remélhető kedvező időben igen jó mulatságnak Ígérkezik. Az ügybuzgó rendezőség, a maga részéről mindent elkövetett, hogy az erkölcsi és anyagi sikert biztosítsa. A szüreti ünnepély a népkertben, szabadban tartatik meg és kezdete délután hat óra. Az ünnepélyt a teremben zártkörű tánczvigalom követi.
