Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1898-10-02 / 40. szám

varmegye vármegyei Melléklet a „Békés" 1898.40-ik számához A vármegyei közkórház kibővítése. alispánjának jelentés közkórház kibővítés tárgyában (Tárgysorozat 23-ik pontja Mélyen tisztelt törvényhatósági közgyűlés! Ali kezdettük meg a vármegyei közkórház elmegyógy intézeti osztályának építését, íme máris előterjesz tést teszek a tek. törvényhatósági közgyűlés elé kórházunk többi osztályainak is megfelelő kibővítése iránt. Teszem ezt első sorban azon szükségből ki folyólag, mely a jelenlegi tarthatlan helyzettel szem ben mintegy parancsolólag követeli a vármegy közkórház újabb kiépítését, teszem azt másod sor ban azért, hogy a kórházat a hygienia kívánalmai szerint rendezvén be, azzal a modern követelme nyéknek megfelelőig szolgálhassuk a közegészség és humanismus ügyét. Annál is inkább foglalkoz nunk kell jelenlegi kezdetleges kórházunk teljesség való kiépítésével és berendezésével, mert^ hisz i munkaképtelenné vált betegek ápolása törvénye kötelességünk s valóban az a legkevesebb, mit szegény néposztálynak adhat a törvényhatóság ezzel a legnagyobb szükségben áll segítségév cialisticus vármegyénkben mindannyiunk nyíltan válj lőtt törekvése: jóakaratulag foglalkozni,■ néppel; csak természetes tehát, hogy szükségében, bajában meg kell neki kevesebbet, mit méltán igényelhet: a közápolás^- hisz sajnos, anyagi eszközeink elégtelensége^^ úgy is vajmi kevéssé nyújthatunk más segítséged arra szorulóknak. E kötelességünk tudatában tűztem programmuh magam elé, első sorban a jelenlegi vármegyei^® kórháznak az összes szükséges korosztályokkal és| _ • rendszerint jelentkező legnagyobb beteglétszám bed ^ fogadására való képességgel leendő kiépítését, aztán ha° e mii befejeztetett s ha e részben a szükség még jelentkezik, több vármegyei közkórháznak is létesH tését, mint az az ország több megyéjében is vanl Törekvésemben bátorított azon tudat, hogy aj vármegye közönségének minden különösebb megtérj belese nélkül képesek leszünk e czélzat megvalósil tására, s egyedül a törvényhatóság erkölcsi elhatád rozásával és garancziájával biztosíthatjuk jelenlegi kórházunknak és remélhetőleg később többi szüH séges kórházainknak kiépítését. Az anyagi kérdés ilyen megoldhatásátl fejtem ki, és A. jelentésem sorrendjéhez képesti sorban azt világítom meg, hogy mily* So v törődni legégetőbb adni azt a leg' sápi mellett az köz­alább is első tarthatlan állapota s mily égetően szük- megujitása, azután szólva az végül a szükséges építkezések . programmjára terjeszke­. kórházunk jelenlegi séges annak teljes B. anyagi részről, és berendezkedések C, dem ki. A legtarthatlanabb része a kórháznak az elme- gyógyintézeti osztály, hála a törvényhatóság bölcses­ségének és jóakaratának már épülés alatt áll. — Ez azonban csak az első lépés volt s követnie kell azt a kórház többi osztályainak kiépítésével is. A. Ugyanis kórházunk kórszobáinak száma arány­talanul kevés, azok alacsonyak, kicsinyek, sötétek, rosszul vagy alig szellőztethetők, a betegek létszáma ellenben folyton emelkedő. — A jelentkező betegek száma akkora, hogy elhelyezésük már az előző évek­ben is csak a legnagyobb nehézségekkel volt úgy, ahogy lehetséges, a 2 év előtti és a most lefolyt tél folyamán pedig a gyógyulást kereső betegek száma már oly nagy volt, hogy mindnyájuk felvé­tele egyáltalán lehetetlenné vált. Az utolsó időben már, — főleg a téli hónapokban, — a kórháznak minden zuga megtelt betegekkel, sok beteget kellett elutasítani, még többet kellett gyógyulása előtt ki­küldeni a kórházból, hogy átadhassa helyét a már ott várakozó súlyosabb betegnek, pedig sem va­lami rideg, egészségtelen tél nem volt, sem járvá­nyos kórok nem uralkodtak a vármegyében és kör­nyékén | igy nem is valami véletlen okozta a nagy betegszaporulatot. Kórházunk 120 ágyra van berendezve, a kény­szerítő szükséghez képest azonban pótágyak, vagy mig hely és szalmazsákok vannak, pótlólag ilyen fekhelyek is állíttatnak fel. De ha a 120 ágyon fe­lül pótágyak nem is vétetnek igénybe, a kórház magával a 120 ágygyal is ugyancsak zsúfolt. Ugyanis a kórház összes kórtermeinek négyzet területe 748,31 m. I — Űrtartalmuk összege: 2615.12 m.3 Ha ez alapon számítunk, igy már 120 ágy mellett is, egy betegre csupán 6.32 m. terület jut a szűk séges 10 m. | helyett, a 178-as beteglétszám mel­lett pedig, a m i 1 y e n a létszám a lefolyt télen át volt, csak 4.20 m.2 — Még szomo­rúbb az eredmény, ha az alacsony szobák köbtar talmát vesszük tekintetbe. A 120 beteglétszám mel lett a minimális postulátumot képező 42 m. 1 helyett 21.79 m.3 esik egy-egy betegre, 178-as létszám mel­lett pedig csak 14.69 m.3 — A valóságban azonban a helyzet még ennél is rosszabb, mert e számokból le kellene még ütnünk az ágyak és bútorok tér­fogatát, mivel azok levegő helyét foglalják el; s csak akkor tűnik ki a maga szomorú valóságában, milyen kevés levegő jut a mi betegeinknek, ha tekintetbe vesszük azt is, hogy mesterséges szellőztetéssel kór­szobáink egyáltalán nem rendelkeznek. A 748.31 m. 1 terülelü illetve 2616.12 m.3 űrtartalom szobákban már 120 ágynak az elhelye­zése is rendkívül zsúfolttá teszi a kórházat. — Hát még ha a téli hónapokat vesszük tekintetbe, a mi­kor jóval 120 fölé emelkedik a létszám. A téli hónapokban évek óta nem vagyunk már képesek a jelentkező betegeket a 120 ágyon elhe lyezni s a veszedelmes zsúfoltságot még fokozni vagyunk kénytelenek, mert a nehéz fekvő, vagy . könnyebb de ragályozó (bujakór, trachoma stb) be tegeket a kórházból kiküldeni nem- lehet, a jelent kező nehéz betegeket elutasítani lehetetlen; a ra gályozó betegek felvétele pedig kötelező lévén, igy történt, hogy 1896. telén 142-re, a most múlt télen pedig 178-ra emelkedett kicsiny kórházunkban t betegek létszáma. S ezen betegszaporulat nem vélet len körülmények váratlan eredménye, hanem ével óta fejlődő természetes folyománya a kórház fejlő­désének, mely mindinkább szélesedő körben fejti k áldásos működését, megtörvén lassanként azon elő­ítéletet, mely népünk szemében csak röviddel ez­előtt is, oly rettegetté tette a kórház fogalmát. Továbbá az egyes osztályok sincsenek egy­mástól kellően elkülönítve. Sem a bujakoros bete- ek a belbetegektől — a férfi osztályon — sem ugyanazok a sebészeti és belgyógyászati osztályon női nemen — nincsenek kellően isolálva, mert az épület mai beosztása mellett az teljesen lehetetlen. És miután az egymás mellett fekvő kórszobák közös folyosóra nyílnak, a fennjáró betegek csaknem min­dig együtt vannak, folyton érintkeznek egymással s fertőzés lehetősége állandóan megvan. Hogy a betegeket jóformán összevissza kell a kórházi szobákban elhelyezni, annak oka az, hogy gyik osztály sem fér el azon kórtermekben, mely részére annak idején kijelöltetett. A férfi osztályon összesen 17, a női osztályon 12 ágy áll rendelke­zésre belbetegek számára. A sebészeti osztály álla­pota még siralmasabb. A női osztályon egy piczi kis szoba képezi a »sebészeti osztály«-t. A tiszta sebészeti szoba — a mi közkórházunk- an ma még csak — piain desiderium. A frissen operált betegeket ott kell elhelyezni, a hol épen lehet, nem gyszer rákos, vagy gümökóros beteg szomszédságé ban a gyors gyógyulhatásnak bizony nem sok rémé nyével. Pedig a sebészi osztály forgalma jelentékeny, évről-évre fokozódó. Felvéttetett a sebészeti osz­tályra i 894-ben 138, 1895-ben 147, 1896-ban 164, 1897-ben 177 beteg. S e czélra összesen 2 beteg­szoba áll rendelkezésre, holott a műtétek száma is folyton gyarapodik. 1897-ben meghaladták a műté­tek a 200-at, mig a folyó év első negyedében már 12 operátió végeztetett a kórházban. S a műtétek minőség szerint is előkelő helyet foglalnak el, a mennyiben hasmetszés, sérv műtétek, koponya léke- sek, csonkolások és csonkítások, szemészeti és nő- pógyászati műtétek végeztettek jó eredménynyel. Mindezekhez természetesen sokkal jobb viszo- rokra volna szükség, mint a minőkkel a kórház jelenleg rendelkezik. Hasonlók a viszonyok a kórház többi osztályain is. Hogy a betegek számának növekedése nem véletlen, hanem rendszeres, szabályos folyamat, azt igazolja az utolsó 3 év statistikája. 1895-évben ugyanis az át­lagos napi beteg létszám 90.47, =1896-ban 98.64, 1997-ben 112-77 volt. Még súlyosabb a hat-téli hó­nap külön statistikája 1895. október 1-től 1896. ápril. l-ig az átlagos napi beteg létszám 105.33, 1896/9 7-ben 111.62, 1897/98-ban 138.0-ra emel­kedik a napi átlag. E szám mutatja, hogy a téli hat hónapban állandóan magasabb volt a beteg lét­szám a possibilis ágyszámnál. — A folyó év első 3 havának napi átlaga 157.94. — Elképzelhető tehát, mekkorra a zsúfoltság egész télen. A betegek lehető- leges felvételére az is kényszerítő körülmény, hogy a legközelebbi közkórházak Arad-Szolnok-Nagy-Vá- rad sokkal messzebb esnek semhogy a szegény, láz­tól és éhségtől elgyötört betegeket, kik úti költség­gel nem is rendelkeznek, elűzni lehessen a kórház­ból, a hová alig tudták elvonszolni betegségtől el­csigázott tagjaikat. S váljon hogy is volna ez össze­egyezhető, a humanismus követelményeivel, s azon bizonnyal közös óhajtásunkkal, hogy a szegény nép­osztály nyomorán enyhítsünk. Mindezen körülmények kétségtelenül megvilá­gítják, hogy kórházunk mai állapota tarthatatlan, s annak teljes megújítása feltétlen szükséges. B. A megújításra azonban a beható tervezések sze­rint, legkevesebb 100 000 frt. kell. Jól ösmerem ugyan vármegyém közönségét, hogy ott, hol a humanismus ügyét előbbre vinni kell, az áldozatoktól nem riad vissza, azonban azt is tudom, hogy a vármegye lakossága e mostoha években felette súlyosnak érzi az adók terhét, s igy e 100000 frt fedezésére pót-adót nem volna opportunus igénybe venni. Gondoskodni kellett tehát más módról, vala mely lehetőségről, mely szerint a szükséges összeg a vármegye újabb megterhelése nélkül szereztessék be. Ily lehetőségül kínálkozik az, hogy a 100.000 forintot a vármegye kölcsön alakjában vegye fel, úgy, hogyannakévitörlesz- t é s i r é s z 1 e t ei t é s kamatait a kórház maga fizethesse vissza 50 év alatt Vagyis hogy a 10 0.000 frtoskölc annunitása vétessék fel évenként közkórház évi költségvetésébe, min rendes kiadásainak egyik tétele. Ezen évi összeg, évente kitenne körülbelől 5000 forintot Ennyivel emelkednék a kórház bruttó kiadása de aránylag emelkednének a bevételek is, mer ha a kórház megnagyobbittatib, akkor mintegy 260 beteg lenne elhelyezhető abban. Igaz, hogy az évi 5000 forintos kiadási többlet, némileg fel fogja emelni a napi ápolási dijat, de az emelkedés még mindig nem lesz akkora, hogy a szomszédo törvényhatóságok közkórházainak ápolási dijait meg­haladná, az, hogy i s o n a Ez állításom igazságát legjobban igazolja az ápolási napok száma mint már jelzém közkórházunkban évről-évre folyton jelentékenyen emelkedik. De ha az emelkedéstől eltekintünk is, ha egyelőre combinátion kívül hagyjuk azon biztos és pedig jelentékeny ápolási napi többletet is, me­lyeit a kibővített kórház természetszerűleg eredmé­nyezni fog, ha a múlt évi ápolási napok számát vesszük számításaink alapjául, akkor, ha az 5000 forintos kiadási többletet elosztjuk a 41200 ápolási napra, az eredmény azt mutatja, hogy egy ápolási napra 8 24 kr. esnék, azaz ennyivel emelkednék mostani ápolási dijunk, mely jelenleg 72 kr., ehhez a 8'24-et hozzá adva ápolásidijunk8 0'2 4-rekereken8: krra emelkednék fel. Ezen emelkedés azonban kétségtelenül jóval ki sebb lesz. Bészint mert több beteget tudunk majd elhelyezni , több lesz tehát az ápolási napok száma is, részint és főleg azért, mert ha külön elmegyógy intézetünk a jövő év folyamán elkészül, házi élei mezést és házi gyógytárat is óhajtunk berendeztetn s mind a két tételnél jelentékeny megtakarítást rémé lek elérhetni. Kétségtelen, hogy midőn a vármegye közön sége kórházát ilyen kölcsön utján felépiti, indirek utón önmagát is megadóztatja, — mit nem akarok elhallgatni, — mert hiszen a felemelt napi ápo­lási dijakat, saját vagyontalan betegei után, neki fedeznie kell betegápolási alapjából. De akkor, a mikor a vármegye közönsége látja, tudja azt, hogy kórház mai tarthatatlan állapotában, mai fonák viszonyai közt hivatásának, sőt kötelességének meg­felelni egyáltalán nem tud, a mikor látja és tudja azt, hogy a jelentkező betegeket befogadni nem képes, sőt a befogadottakat sem tudja, sem czélsze- rüen, sem okszerűen elhelyezni és ellátni, bizonnyal nem zárkózik el a kényszerűség elől, hogy közkór­házát a szükségnek megfelelően kibővithesse. S ez a megadóztatás — a lehető módozatok közt — a leg­kisebb, a mivel a vármegye terhelhető s bizonnyal elenyészően kissebb, mint a direkt pótadókivetés, olyannyira, hogy a teljesítendő kötelességgel szem­ben, számba sem jöhet, annál inkább is, mert kórházunk ápoltjainak nagyobb szá­mát állami ápolást nyerő fertőzöt­tek, katonák és más törvényhatóság­beliek képezik. Eképen a vármegye törvényhatóságának erköl­csi garancziájával felvett 100,000 frt kölcsönnel kór­házunkat megújíthatjuk s a fedezetet maga a kórház biztosítja. Jól tudva, hogy e kölcsönfelvétel nehézségei nem annyira a vármegye közönségénél állhatnak elő, mint inkább a kincstár érdekeit védő kormánynál, mert kisz a kölcsön amortisatiója folytán emelkedő ápolási dijak nagyobb részét az államkincstár fe­dezi : mielőtt megtettem volna a tek. törvényható­sági közgyűlés elé ezen jelentésemet, feliratilag ki­fejtem a helyzetet a nagyméltóságu belügyminister ur előtt 8 kikértem elvi nyilatkozatát ez ügyben az esetre, ha a vármegye közönsége a 100,000 frt fel­vételét elhatározná. 0 nagyméltósága ez irányban való leirata megérkezett, s a fentebb körvonalozott pénz­művelethez elvi beleegyezését jelenti ki. Tehát csak a törvényhatóság nemes elhatározása szükséges im­már e részben, hogy az elvi engedély megvalósítá­sával a kitűzött emberbaráti czél is megvalósítható legyen. C. Áttérek ezután harmadsorban annak megvilá­gítására, hogy miként használtatnék fel a 100,000 frt, vagyis miképen építtetnék ki és rendeztetnék be uj kórházunk. E részben a tervezetnél alapul vétetett az, hogy kórházunk minden jeleutkező szükséget kielé- gitőleg rendeztessék be minden szükséges osztálylyal. czél a következőleg biztosíttatnék: A jelenlegi külön álló — tébolyda épület, mely az uj elme­gyógyintézet megnyíltával mostani rendeltetésétől felszabadul, tüdővészesek osztályává ala­kíttatnék át 6 nagy teremben, 30 ágygyal. A jelen légi fertőző pavilion, mely 40 beteg befo­gadására képes, kis átalakítással megmarad eddigi rendeltetésének. A mostani főépület két ócska szár­nya, melyek már kórházul absolute nem alkalmasak, raktárakul, mosókonyhának, szárítónak, mángoló he yiségeknek rendeztetnének be, mig a középső uj épület földszintje ellenőri és szolga lakásra haszná tatnék fel, emelete pedig 28 beteg befogadására al­kalmas szülészeti és nőgyógyászati osz­tályul használtatnék ki. A jelenlegi mosó- és száritóépület gondnoki lakássá alakíttatnék át. — A mostani konyha elkerített külön udvarral hulla házul és bonczoló helyiségül terveztetik használtatni s végül a belgyógyászati, se­bészeti, szemészeti, bujakóros osztá­lyok befogadására, az orvosi szobák, irodák, műtő­szobák befogadására a kórházi telek frontján,' a Kápolna-uiczára egy, két emeletes épület tervez­tetik építtetni, mely épületben a. hivatalos helyisé­gek és 162beteg volna elhelyezhető. E szerint uj kórházunk mindennemű betegségben megbetegedet­tek befogadására alkalmassá tétetnék s összesen 257 beteg befogadására volna képes. Az átalakítások és uj építés költsége az állam- épitészeti hivatal által készített és már teljesen kész tervek és költségvetés szerint 79,847 frtot tesz ki. a berendezés költsége 10,000 frtra tehető, úgy hogy a teljes megújításra mintegy 90,000 frtra van szűk ség. Minthogy pedig ez összegből, mint közös ér dekü kiadást, mintegy 5000 frtot az elmegyógyinté­zet — eddig 15,000 frtra tehető — megtakarításai­nak kell fedezni, a felveendő 100,000 frt kölcsön az drl lUlj dili YcbAbüOCg CS Og is teljesen fedezi a szükségletet. Ezekben megvilágítván jelenlegi kórházunk tarthatlan állapotát, a kibontakozás lehetőségét és tervezett módját, tisztelettel kérem 1 mélyen tisz­telt törvényhatósági bizottságot, hogy a kórház ter­vezett kiépítését s az építés foganatosítására 100,000 frt kölcsön felvételét elhatározni s az intézkedé­seknek határozata jóváhagyása után való foganatosí­tásával a kórházi bizottságot megbízni méltóztassék. Gyula, 1898. szeptember 26. Mély tisztelettel; Dr. Fábry Sándor, alispán. Az alsó-fehér-körösi társulat költségelőirány­zata az 1899. évre. A) Szükséglet. 1. Személyi járandóságok. Elnök tisztoletdija 2400 — Igazgató évi fizetése 2000.— Igazgató évi lakbére 400.— Igazgató évi úti átalánya 600.— Főmérnök évi fizetése 3200.— Főmérnök évi lakbére 600.— Főmérnök évi úti átalánya 1000.— Mérnök évi fizetése 2400.— Mérnök évi lakbére 400.— Mérnök évi úti átalánya 800.— Pénztárnok tiszteletdija 600.— Birtoknyilvántartó évi fizetése 1600,— Iktató írnok évi fizetése 1200.— 3 gátfelügyelő á 1000 korona 3000.— 15 gátőr á 480 korona 7200.— 2 csatornaőr á 480 korona 960.— A számvizsgáló bizottság ttszteleldija 180.— Irodaszolga évi fizetése 600.— Ossszesen 29140.— !!. Kezelési és irodai költségek. Állami felügyeletért 432.80 Tiszavölgyi társulatnak 450.54 Fűtés és világítás 500.— Irodai és nyomtatási költségek 1600.— Mérnöki műszerek és rajzszerek 400.— Posta, távirda és vasúti portó 200.— Hivatalos utazások és napidijak 1500.— Irodai segédmunkára 1000.— Társulati telefon használati dija 65.— Megyei telefon előfizetési dija 90.— Adó és illeték egyenértók 500.— Összesen: 6738.34 III. Fentartás. Épületek fentartása és biztosítása 1500.— Vizmérczék 120.— 72 kilométer gátvonalon a kisebb ülepe- pcdések és vízmosások helyre állítására á 100 korona 7200.— Zsilipek és azok csatornáira 3000.— Meder fentartás és hullámtér tisztítás 1000.— Sorompók és kilométer karók 100.— Telefon jó karban tartása 500.— Élővíz csatorna 3000.— Összesen: 16420.— IV. Árvédeíem. Az árvédelmi tartalékalap követel 14400.— Árvédelmi anyagok és eszközök 8000. ­Árvizek alkalmával védekezésre 4000 — Összesen : 26400.— V. Kölcsön törlesztés. 1 magyar földhitelintézettől felvett 2 millió forintos kölcsön évi kamat és tőke törlesztése, hozzá adva az adó- vis8zatérités által nem fedezett rész 5 százalékát 196146.84 VI. Nyugdíjalap. Évi hozzájárulás a tiszai társulatok közös nyugdijintózetéhez 874.80 VII. Földmunkára. A fehér-körösi' jobb- és balparti töltések koronájának emelésére költségvetés sze­rint 69650 tn3X50 fillér 31825.— Vili. Partbiztositás. A Fekete-Körös 16840 f. métertől 17030 f. méterig költségvetés szerint 3306.— IX. Vegyes kiadások. Előre nőm láthatókra 1000 — Szükséglet összesen: 314850.98 B) Fedezet. Pénztári maradvány 1898. decz. 31-én 238523.54 Árvédelmi tartalékalap 14400.— Árvédelmi alap kamatja j 576.— Adóvisszatéritós 105377.56 A kölcsönjárulék kivetéséből 129083.44 M. kir. államvasutak hozzájárulása 23117.60 [lull£mnlér és gátak fűtermése 4000.— A földhitclintezeti kölcsön után letett tartalékalap kumaljából 15600.— Az élőviz-csatornai munkákra engedélye­zett 70.000 forintnyi állatni hozzájárulás 5-ilt részlete 14000.— A kigyósi vadvíz-csatorna társulat részére megállapított a dó vissza térit és 889.84 A volt Élővíz-csatorna társulati tagokra kivetott járulékból 3316.36 Tőkésített összegek kamatjából 8000.— Vizhiiszuálutokért 150.— Fedezet összesen : 557034,34 Mérleg. Bevetel 1899. évben 557034.34 Kiadás 1899. évben 314850.98 Maradvány 1899. deozomber 31 én: 242183.36

Next

/
Oldalképek
Tartalom