Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1898-10-02 / 40. szám
11. Földmivelésügyi m. kir. minister urnák köszönő leirata a vármegyei földinivcs iskola létositéséro vonatkozólag. II. 12. Mosonvármegye körlovelc a tagosítás törvényhozásilag való rendezése tárgyában kelt feliratának hason szellőm ü felirattal támogatása ránt. 13. Baja város törvényhatóságának körlevelo a Dunának Baja mellett leendő áthidalása tár gyában. 14. Liptó vármegye körlevelo Kossuth Lajos üdékének mcgtámadóival szemben való állás foglalás tárgyában. 15. Troncsón vármegye körlovelc az 1898 évi II. törvónyczikk 72. §-ának módosítása tár gyában. III. 16. Az 1899. évi vármegyei házi pénztár költségelőirányzat s ezzel kapcsolatban több fizetés fölemelés iránti kérvény s a hiány fedezésére egy százalékos pótadó megszavazása. 17. A vármegye alispánjának előterjesztése a közúti költségvetésnek az 1899—1900. évre leendő megállapítása iránt. 18. Betegápolási egy és fél százalékos pótadó kivetése feletti határozás. 19. A vármegyei katonai beszállásolás arányosabb megosztása czóljából az 1899. évre kivetendő törvényhatósági pótadó megállapításáról szóló szabályrendelet. 20. Alispáni jelentés a szeptember 19-ik rendkivüli közgyűlésen megszavazott költségek fedezése tárgyában. 21. Névszerinti szavazással való meghatá rozása annak, hogy a központi gyámpénztár és egyéb megyei pénztárak pénzkészlete az 1898-ik évben, mely pénzintézetekben helyeztessék el. 22- Az igazoló választmány jelentése virilisek névjegyzéke tárgyában és a vármegyei bizottsági tagok sorában a folyó óv folyamán beállott üresedések, valamint a folyó óv végén lejáró megye bizottsági tagsági helyeknek vá- asztás utján leendő betöltése iránt való intézkedés 23. Alispáni előterjesztés a közkórház kibővítése tárgyában. 24. Az elmegyógyintézet telkének kiegészítésére ifj Szilágyi István és Flinta Klára között kötött adásvételi szerződés. 25. Szabályrendeleti tervezet a munkás segélyalapról. 26. Közegészségügyi bizottság jelentése a Szarvason felállítani kórt harmadik és Gyornán tervezett második gyógytár ügyében. 27. A vármegyei közművelődési bizottság bemutatja határozatát a tanítók és óvónők jutalmazása tárgyában. 28. A tiszti nyugdíjintézet igazgató választmányának határozata Göngyössy László nyugdíjazási kérelme tárgyában. 29. A közsógjegyzői nyugdíjintézet igazgató választmányának határozata Kovács Albert és Petneházy Ferencz jegyzőknek a nyugdíj szabály- rendelet módosítása iránt beadott kérelmére vonatkozólag. 30. A selejtezés ügyét intéző bizottság jegyzőkönyve a teljesített selejtezés felülvizsgálásáról. 31. A vármegyei tiszti főügyész javaslata néhai báró Wodianer Albert a vármegyét érdeklő hagyatékainak átvétele czóljából szükséges lépések megtétele iránt. Mert ő, tudom jól, pihenni fog, mig ezek az élők n-ím tudnak megállani az utón — futniok kell előre mert — élni kell. A reménység pedig, mit véle eltemettek, feljár majd kisérteni! — Ki tudja, mi lett volna belőle? Talán nagy, hires ember, talán boldog és gazdag ? Talán csendesen, hétköznapiasan élte volna le életét? És ilyenkor mindennap emlékezetbe jut ő majd, hogy milyen jó tulajdonságai voltak. A rossz feledve leend akkor, — és a jó nagyítva. ö pihen odalenn. Álmodik-e — avagy csak aluszik ? A szolgabiró zavart fel álmodozásaimból. Elszívta a szivart és bejött ismét. — Hideg van — mondta — aligha nem hó lesz 1 Nem felelt neki senki sem. ' Az anya a fiát nézi, arra gondolt, hogy vájjon ott Pesten a professzor tud-e segíteni a betegen. Én Grész Sándorra gondolok — az én elhalt jó barátomra, aki annyi szép reményt vitt le a sírba.... A szolgabiró bizonyára a termésről és a vetések állásáról gondolkozik. Meglátszik rajta, hogy nem bánná, ha hó esne már a földekre. A fiú? Arczán meglátszik, hogy a halálról gondolkozik. Úgy hiszem, hogy semmiben sem hisz már, csak az elmúlásban és unottan, fásultan hallgatja a kerekek egyforma kattogását és tekintete végig révedez a sik vizeken és arra gondol, milyen lesz majd lenn a föld alatt ? — — — A halál pedig jár-kél; és a sírásóknak mindig akad egy kis dolguk. 32. A feloszlott 1848—49-iki honvéd-egylet alapítványi kamatai iránti folyamodványok. 33. Pénztári ügyek. 34. A Csongrád—szentes—orosházai helyi érdokii vasút kérvénye a már megszavazott 40,000 forint hozzájárulás újból leendő biztosítása iránt. 35. A békés—gyula—barakonyi helyi órdokü vasút előmunkálati engedélyesének kérelme 48,000 forint törzsrészvény jegyzése iránt. 36. Gyula-Vári község határozata a gyula— barakonyi helyi érdekű vasút segélyezése tárgyában. 37. Gyulaváros határozata a gyula—seprős— barakonyi vasút ópitéséhoz 100,000 forint hozzájárulás megszavazása tárgyában. 38. Csorvás község határozata Kolpaszki László jegyzői fizetésének visszatérítése tárgyában s ez ellen Kolpaszki László felebbezóso. 39. Füzes-Gyarmat képviselő testületének az írnok választás tárgyában hozott határozata ellen Lázár Gergely és társai áltál beadott felebbezós. 40. Benkő Pál orosházai lakosnak felebbo- zése Orosháza község képviselő tostületónek a „Szóp“-utcza kinyitása tárgyában hozott határozata ellen. 41. Kondoros község képviselő testületének az orvosi lak építési munkálatainak kiadása irgyában hozott határozat ellen Fekete Kálmán és társai által beadott felebbezós. 42. Tót-Komlós község képviselő testületének a község tulajdonát képező két gőzmalom és gőzlürdő kezelése tárgyában hozott határozata ellen Németh Kálmán községi jegyző által beadott felebbezós. 43. Uhrin Ádám és társai felebbezóse índrőd községnek sertés legelő kijelölése iránti kérelmük felett hozott határozata ellen. 44. Glaser Károly községi orvosnak feleb- bezése Puszta-Földvár községnek a községi oros fizetés felemelését elutasító határozata ellen. 45. Tót-Komlós első jegyzőjének felebbezóse képviselő testületnek az éjjeli őri szervezet fenntartását kimondó határozata ellen. 46. Dr. Igaz Pál felebbezóse Békés községnek az állami elemi iskola építése, a községi gyószi állás betöltése és Vógh Mihálynó korányé tárgyában hozott határozatai ellen. 47. Barna János mezőberónyi közpónztári ellenőr felebbezóse, a mező-berényi képviselőtestület 124.—98. számú határozata ellen. 48. Füzes-Gyarmat község határozata P.- Bucsa telep közigazgatásának rendezése tárgyában. 49. Sámson község takarékmagtár létesítése tárgyában alkotott szabályrendelete. 50. P.-Földvár, N.-Szónás és Vésztő község takarékmagtár szabályrendelete. 51. Szarvasi főszolgabíró jelentése hivatalos íelyisóg bérlése tárgyában. 52. Árvaszóki jelentés kiskorú Tóth Zsu- zsánna 173 frt 81 kr. kárának megtérítése iránt. 53. Gyulaváros képviselőtestületének hatá- ozata, a gyulai kir. törvényszék és fogház környékének csatornázására szükséges 3700 forint fedezete tárgyában. 54. Gyulaváros képviselőtestületének hatá- ozata, a város belterületén eszközölt kövezésekkel kapcsolatosan felmerült 2500 frt kiadás fedezése tárgyában. 55. Gyulaváros képviselőtestületének hatá- ozata a város csatornázása tárgyában. 56. Gyulavárosnak a házaló kereskedés eltiltására vonatkozó szabályrendelete. 57. Gyulaváros képviselőtestületének a cse- édnyilvántartásra vonatkozó szabályrendelet tár- yában hozott 9298. számú határozata ellen, a árosi rendőrkapitány által beadott felebbezós. 58. Gyulaváros határozata az országos- és aetivásárok megtartására' vonatkozó szabályrendelet módosítása tárgyában s ez ellen Krizsán András és társai felebbezóse. 59. Gyula városának az „Erzsébet“ ápolda ítongedósóre vonatkozó határozata. 60. Gyula városnak Fábián János, Kovács István és neje, Hójjas Mihály, Hójjas Rozália és Hójjas Mária gyulai lakosokkal kötött adásételi ügye. 61. B.-Csaba községnek Goncsi Jánossal kötött haszonbéri szerződése. 62. B.-Csaba községnek Csanádi János, Silberstein Ignácz utóda és Rosenthal Ignácznó- val kötött haszonbéri szerződései. 63. B.-Csaba községnek Pécsi Petronellával kötött adás-vételi szerződése. 64. B.-Csaba község kérvénye Valastyán András és neje, Kristóf János és neje, Kosjár János és Hrabóvszky Mihálylyal kötött adásvételi szerződések jóváhagyása iránt. 65. B.-Csaba községnek a házaló kereskedés korlátozására vonatkozó szabályrendeleto. 66. Békés község képviselőtestületének 165.—1898. számú határozata, a községháza kibővítése tárgyában. 67. Békés község és P. Szabó Julianna adás-vételi ügye. 68. Békés község és Sas Mihály között kötött adás-vótoli szerződés. (Vége köv.) Oly egyszerű semmit mondó temetése volt, íogy most annyi idők elteltén, mikor magam elé képzelem a szomorú képet, észrevétlenül felzokog elkem. Nem őt — az elköltözöttet sajnáltam akkor ;em — hanem özvegy édes anyját, kinek nehéz seresetéből kitanult — és most segített volna ínyjának. Most, a biztos megélhetés küszöbéről slviszi a halál — nem kérdve senkit. Akkor — annál a temetésnél éreztem először, hogy kétes hinni múló örömökben, mert innál keserűbb a valóra ébredés. És vájjon ki íe ébredt volna már ábrándjaiból valóra? Sándort eltemettük. Az özvegy egy gazdagabb asszonyhoz került szolgálni s kínlódni. Nézem ezt a sápadt arczu, egykedvű, lehangolt fiút. És ezelőtt egy órával nem ismertem — nem udtam, hogy létezik. Most sem ismerem, csak átom, hogy beteg. Mi a czélja? Vannak-e vágyai? Reményeset rejt-e szivében ? ... Nem tudom. De bizonyára ezer és ezer vágy hajtja fia- alsága tudatában előre, küzdeni az emberára- latban — küzdeni a kenyérért — és beteg teste ss összetört lelke nem bírja ki a küzdelem ere- ét és összeroskad majdan az ut felén és ott vész il vágyaival és reményeivel. Feledésbe megy és múltjáról csak közeli okonok emlékeznek meg csak halottak szent innepén. Volt — és nincs. Es felkél szivemben az őszinte, tettetés léiküli sajnálat és igaz részvét. Megsiratom előre, — nem őt, hanem azokat, siket maga után itt hagy. és kijelölni a feladott leczkét. Áprilisban voltunk ekkor és júniusra volt a matúra kitűzve. Májusban rósz, szeles idő járt és emiatt az orvosa nem akarta kiengedni a szobából. Özvegy édes anyja aggódó arczczal ápolgatta és ő talán betegebb is volt mint fia. Kijött a folyosóra és kért, hogy mentsem ki a tanár urak előtt Sán-I dort, uehogy azt gondolják, hogy csak könnyel müségből mulaszt. Jartam fel hozzá sokáig. Erősen köhögött. I És rendesen panaszkodott az orvosára. — Képzeld csak, engem Gleichenbergbel akar küldeni — most a vizsgám előtt egy hó nappal! Hát leteszi ő a matúrát helyettem? Hogy köhögök? Eh! Láttam én már hetven] évig is elelni embereket köhögéssel! Biztattam én is, hogy jobban lesz. Magam sem gondoltam, hogy komoly baja lenne. Az egészséges ember mindent rózsaszínben lát. ö tanult szorgalmasan és a vizsgát kitünően le is tette. Beteges volt még, de már járkált az] utczán is. A lakomán, melyen elbúcsúztunk a tanári kartól, ő köszöntötte fel azt és mikor haza felé indultunk, a kapu alatt már eső fogadott. Éjfél már jóval elmúlt és 6 csak könnyű felöltőben volt és ernyő nélkül. Az aszfalt csupa viz volt a nyári esőtől és mi sietve ugráltunk keresztül az állóvizeken. Sietve ment fel az emeletre és lázban feküdt le az ágyba. Nem kelt fel többé. Az ősz, a sötétes szürke ősz, a ködteli le vegő elhervasztá őt is, miként a nyár nyiló virágait mind. Egy éjjelen kiadta ifjú poétikus érintetlen lelkét — megadta magát a láthatlan — de biz- ;on eljövendő rémnek. el-llegutóbbi rendkívüli közgyűlésben hozott 1 bb|tározatainak költségeiről gondoskodjék, á-1Eresébet-szoborra megszavazott összeg, a ál rályné arczképének megfestése, koszorú, f il- irat stb. költségei mintegy 4—5000 frt 1 n- adást fognak igényelni, melyet más al ló hiányában csakis pótadóból fedezhet a vi á-| megye. Egy százaléknyi pótadó azonb k, kerek számmal 14,000 frt bevételnek fe á-jmeg s igy mintegy 10,000 frtnyi összeg I 1- lett a vármegye szabadon rendelkezhet) m melyet akár a munkássegélyalapok támog i- tására fordithat, akár czéljainak meghatár i-[zását egyelőre függőben tartva, külön ala i-|ként kezelhet, a melyből időnként felmerül n szokott rendkívüli szükségletét fedezhetn 1- Két igen fontos ügye lesz a közgyülé !• nek, a közkórház kibővítése és a munkás ségél {alapokról szóló szabályrendelet megalkotás is Mindkét javaslatot lapunkban egész terjedt tnmükben közölvén, o helyen szükségtelen azc a ismertetése; a javaslatok részletesen feltárja a|az okokat, melyeken alapulnak és a módc a melyen a nemes czélzatok megvalósítási ’.[lehetőnek tartják. z| Legközelebbi számunkban lesz még a 3 kai mink arra, hogy a többi közérdekű tárgyi : is kiterjeszkedjűnk s azokat a közgyűlés elő " megismertessük olvasóinkkal. r I . Békésvármegye törvényhatósági bizottság >1898. október ll-én tartandó rendes kői gyűlésének tárgysorozata. Napirend előtt Széchenyi Istvá gróf és Kossuth Lajos arczkópei nek ünnepélyes leleplezése. I. 1. Alispáni jelentés a vármegye állapotárc [és a tavaszi közgyűlés óta tett nevezetesebi [intézkedésekről. 2. A vármegyei közigazgatási bizottság je lentóse az 1898. év első feléről. 3. A vármegyei számonkórőszék jegyző könyve a vármegyei tisztikar tevékenységéről. 4. A vármegye főispánjának intézvónye melylyel tudatja, hogy O császári és apostol királyi Felsége elrendelte, hogy Bókésvármegyi közönségének Lipót főherczeg elhalálozása alkal mából kifejezett részvétéért köszöneté nyilváníttassák. 5. Belügyministeri rendelet a vm. és község pénztári kezelésre vonatkozó szabályrendeletek« vonatkozólag. 6. Belügyministeri rendelet a községi taka rók pénztárak ügyében. 7. Kereskedelemügyi m. kir. ministen rendelet a Hánnas-Körös hajózása tárgyában. 8. A m. kir. belügyminister urnák leirata a közegészségügyi szabályrendelet módosítása tárgyában. 9. A m. kir. pónzügyminister urnák felhívása a központi hitelintézet alapitó tagjai sorába leendő belépés iránt. 10. Kereskedelemügyi ministeri leirat Csaba és Békés község belterületein átvonuló útszakaszoknak kiépítése vámos utak gyanánt valc kezelése tárgyában, — ezzel kapcsolatosan Békés község jelentése Wenckheim Frigyes grófnak a vasúti pótdij szedéséről való lemondása tárgyában. * il állapotot és amely a jogosnak ismert kéi meket is elutasitani kénytelen, a mindinká veszedelmesen jelentkező társadalmi baj éli látásáért komolyan szót emeljen a kormány] és a csak nehezen leplezett nyomorúság f tárásával gyökeres orvoslást kérjen e tok tetben. Bókésvármegye a beszolgáltatott a arányában felényi, sőt harmad résznyi do cziót kap az államtól, mint a többi megye a legtöbb vármegyében ismeretlen egy sí zalékos pótadóját, melynek nagy részével ki turális és rendkívüli szükségletekre szabad rendelkezett, most már egészen lekötik há pénztári kiadásai és ma ott áll, hogy nincs re delkezósére alap, melyből 100 frt kiadást 1 hotne bármily nemes czélra ; jogos 'és ne túlzott lenne hát kérelme az iránt, hogy f lami javadalmazása 40—50 °/0-lcaI felem« tessék. Költségvetési tételeinek nagyságánál az utépités terén az utóbbi években kifejte rohamos haladásnál lógva fontos és érdekes vármegye közúti költségelőirányzata, mely közgyűlésen két évre fog megállapittatn Az 1899-ik évi javaslat 253,832 frt 50 k bevétellel szemben, 233,396 frt kiadást, 1 1890-ik évi javaslat 258,729 frt bevételt i 258,196 frt kiadást tüntet fel. A múlt éve utépitési munkálatai, a kiépített vasutak se gólyezése a közúti alap jövedelmeinek nag részét hosszú időre lekötötték és az e t€ kintetben fennálló kötelezettségek teljesité sére előirányzott 147,000 írton felül marad összeg 1 fentartási és kezelési költségeke] kívül csak csekélyebb beruházásokra, má meglevő közúti hálózatunk végleges kifej lesztésére lesz elegendő. Hogy 1 téren i sok még i tenni való, a tekintetben utalunl a vármegye azon elhatározására, a inelylye a törvényhatósági utakon levő fahidak he lyett vashidak építését mondotta ki. A költségvetés a legközelebbi két évben a gyulavári és a Biharvármegyével közösen kiépi tendő remetei hidak kicserélését helyezi ki látásba és e czimen a két évben 75,000 frt kiadást irányoz elő. Helyi érdekű vasutakra 82,000 frtot tesz ki az előirányzati összeg a melyben a szentes-orosházi vasútnak mái megszavazott segélye és a gyula-barakony\ vasút hozzájárulása foglaltatnék. — Ezt aa utóbbit a törvényhatósági bizottságnak leg melegebb figyelmébe ajánljuk, mint az elsi vicinális vonalat, mely — nem úgy mint | többi: tőlünk el — hanem a forgalmat Békésvármegyébe tereli, s épen azért megérdemli, hogy az állandó választmány által javasolt összegnél magasabb szubvenczió'oan részeltessék. — Uj utak építése czimén az orosházi vámos ut kiterjesztése és fejlesztésére 45,000 frtot, az Orosháza-pusztafoldván esetleg bánfalva-nagyszénási utépités I. részletére 25,000 frtot, és a Körös hajózás behozatala folytán a kikötőkhöz vezetendő utak építésére 20,000 frtot előirányoz a javaslat. Az alap kiadásainak íedezhetése végett a pótadónak már múlt évben jelzett felemelése szükséges, miért is jövőre 8n/0-os közúti adó kivetését javasolja az előterjesztés. Az l°/(,-os közigazgatási, 8°/o'Os közúti és a törvényeken alapuló betegápolási és ka- tonabeszállásolási pótadók megszavazásán kívül a közgyűlés feladatát fogja képezni, hogy |
