Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1898-01-01 / 1. szám
Ennék elérhetésére meg kell szüntetni min den akadályt. Az akadály a társadalomban van. Fel kell azt forgatni. Lábbal tapodják a nemzet, a hazaszeretet szent érzelmeit lármáznak az Isten, a vallás ellen; követelik a család, a házasság, a tulajdon eltörló sót. íme a métely, melynek sem becsülete sem erkölcsei nincsenek. Ez a vallástalanság logikai következménye! Vagy árán, vagy boldogság a siron túl az erény a földön, de aztán boldogság mindenki számára ! Hol az orvosság?! „Egy istentagadó népnek kartács kel mondják sokan a nagy Napóleonnal. De ezeknek idézem ugyanannak egy bölcsebb és okosabb nyilatkozatát: „az erőhatalom képtelen valamit alapitani. E világon csak két hatalom vau: a kard és a szellem. A kardot végre mindig meggyőzte a szellem.“ Újabban a népnek anyagi nyomorát igyekeznek dicséretesen enyhiteni. .Ez kell! nagy áldozatok árán is, állami és társadalmi tevékenységgel. Enyhítsük a fájdalmakat, töröljük le a könnyeket. Segítsünk az elaggott vagy beteg munkás nyomorán; az egészségesnek munkát adjunk. Javítsuk a földmi velés és ipar törvényeit. Azért szegények mindi<r lesznek, de nyomorultaknak lenni nem szabad. De | nép lelkileg még nyomorultabb. Szive,is beteg, sokkal betegebb! Azt mondják oktatás kell neki. Igen! napjainkbn föltétlenül. De ez csak emberi világosság. A népnek az a viiátfíissáa: kall. meljr. megtanítja a kötelessép^ a munkára, szenvedésre.-ön. Feláld rsra, jogtiszteletre és önmegtagadásra Ez a világosság csak az égből száll le ve- rejtékes homlokára.’ 1 nélkül ismereteit arra fogja használni, hogy a rajongók, a dema-j gógok müveit olvassa, szellemét megmételyezze, lelkét rósz irányú lapok olvasásával megrontsa. Az anyagi és szellemi nyomor enyhítése 8 a vallásosságnak a szivekbe való vissza- ültetése, ez a három együtt lehet csak az orvosság. Tegyen meg azért mindenki minden tőle telhetőt e nagy társadalmi baj orvoslására! Azokat pedig, kik a vallásosság intenzivebbé tételére vannak hivatva, ne akadályozza senki működésűkben, annak hatását ne csökkentse, hanem nevelje. Csak egy a megoldás: a gazdagság a munkának, a munka a tőkének, a tőke a becsület és erénynek és a kettő az Istennek alapján. Br. L. Megyegyülés előtt. (By.) A 125 pontból álló tárgysorozat 22—25. számai alatt felvett ügyek lesznek a január 7-én tartandó rendkívüli megyegyülés legfontosabb tárgyai. Lássuk azokat oly sorrendben, amint megvitatásra lógnak kerülni. A közkórháznak egy 250 beteg befogadására alkalmas elmegyógyintézettel való kiegészítését a törvényhatósági bizottság elhatározván, a legutóbbi közgyűlés óta a vármegye alispánja és a közkórházi bizottság megtették mindazoü előkészítő intézkedéseket, melyek a végleges határozat meghozatalához és igy a nagyszabású terv kiviteléhez szükségesek. Megtörtént a kórház telke nek az építkezésre szükséges kibővítéséhez p szomszédos telkek megvétele, elkészült az építkezés terve, ennek, valamint a beronde zésnek költségvetése, valamint a humánus terv megvalósításához szükséges 250.000 forintnak kölcsön útján való biztosítása. A törvényhatósági bizottságra most már csak ezen előkészítő lépések sanctionálása vár, hogy az építkezés megkezdhető legyen és hogy neu| sokára egy monumentális közhasznú intéz-i ménynyel több tegyen tanúbizonyságot e vármegye közönségének humánus gondolko-j zás módjáról és emberbaráti czélok megváló' sifásában mindenkori nagy áldozatkészségéről. Terjedelmes és körültekintő jelentéssel ép | közgyűlés elé a vármegye alispánja as 1898. évi útépítési programm megállapítása érgyában, mely egy tekintetet enged vetni i vármegyének az útépítések terén messzi övőben követendő politikájára is. A jelen- tés első részében részletes és világos képet, nyújt arról, hogy az 1893: évben felvenni elhatározott 1,200.000 frtos kölcsön az akkor megjelölt és az időközben a szükséghez képest némileg megváltozott programm kivite- ére miként használtatott fel. Ezen kölcsönből kiépitve készen állanak a szeghalmi, füzes-gyarmati, vésztői, körös-ladányi és tót- komlósi indóházi utak, a gyula-remetei út, a békés mező-berényi út, az öcsödi összekötő út, a koudorosi összekötő ut, a izjirvasi és csapa i ..vámos""út kiegészítések és lí*'"' "lS 1 De ák Ferencz-utcza 504.203 frt 83 kr: , épitós alatt állanak a csaba-dob' ap körös-tarcsai hid összesen- '301.124 frt 06 kr. szerződésileg kikötött költséggel Egyéb kiadásai voltak az alapnak árfolyam és kamatveszteségek czimén 69800 frt, régi tartozások kiegyenlítésére 50000 frt, telefon építésre 21000 Irt. 1895-ben Ínséges mun kákra 31000 frt, az ezredéves kiállítás bandérium és monográfia költségei 23000 frt az élővíz-csatorna uj zsilipjére 20000 frt, ki- ajátitásokra és különfélékre 18000 forint. Vagyis a kölcsön alap eddigi összes kiadása mintegy 1,038.000 frtot tesz ki. A maradványhoz hozzászámítva a csaba-dobozi út, alamint a tárcsái hid építéséhez az érdet- keltek által megajánlott hozzájárulást 52,000 frtot, rendelkezésre áll még ez idő szerint 214.000 frt. További kötelezettségei is vannak azonban ezen összeg terhére a váríie- gyének. így a csaba-kigyós-apáczai vasútra ott 46000 frtot, a füzes-gyarmati püspök ladányi vasútra 16000 frtot és a gerla-veszei útra 40000 frtot. Ehhez i járul még azon körülmény, hogy a vármegye eredeti programmjába felvett csaba-békesi út dépitése előreláthatólag szintén a vármegyét fogja terhelni. A kereskedelemügyi minister ugyanis kilátásba helyezvén, hogy fz állami transversálís út építésénél elérendő megtakarításokból ezen utat kiépitteti, a /vármegye zt az építés sorrendjéből kihagyta. Most azonban, midőn a remélt megtakarítások elérésére ott alig van kilátás, a vármegyének ládi látogatás koczkáztatásától vonakodott, semmi okát se láttam, miért ne beszélhetnék én a férjjel, mint egyénnel, ha történetből az utón találkoznám vele. A közeledést többször meg is próbáltam, mig egyszer rájöttem, hogy a szomszéd olyanformán viselkedik, mintha kerülni akarna. Hogy elvessem a gyanujáf, próbára tettem a dolgot és egy délelőtt, mikor az ut túlsó szélén, a Fischer fürészmalma közelében bandukolt, határozottan elébe álltam, hogy megszólítom. A brusque modort, a mint tovább si-l etett, nem lehetett félremagyarázni. Természe- teson többé nem tukmáltam magamat. Ekkor tájban volt az, hogy szomszédaim felöl kimélellen gyanú kezdett támadni bennem, s szerettem volna, ha egyik-másik jelesebb gyű] mölcsfám nem hajlott volna falukra. Eltökéltem magamban, hogy a gyümölcsérés és szedés ideje] elérkezik, résen leszek. Mert némely emberben a „cseresnye hónap“-ban, hogy a régi indui mondással éljek, a meum és tuum közötti különbség gyöngéd árnyalatának érzéke nem fe lette nagyon látszik kifejlődöttnek. Azonban eleienemeselmü voltam egy rosz^ szót se szólani olyansemberek felőli kedvezőt len benyomásról, kikkel látogatási viszonyban^ álltunk; ki nem állhatom a szószátyárt. Senkii ről se szoktam mondani semmit, fem határozottan nem mondhatok valamit. Irántuk való™ érdeklődésem megmaradt úgy a hogy, nem aludl ki éppen, de nagyot íohadt. Időközönként találkoztam az úrral, elhaladtam mellette, a né\. kül, hogy ismerném; nagy ritkán láttam a nőt isj Egy id 3 mulva^ azonban nemcsak azt vettem észre, hogy a nőnek csinos, karcsú, mindig ; puha fekete kelmébe öltözött alakja — nyakár _a kis skárláttal — hiányzik, hanem azt is, hogy kö rül se jár-kel vidáman daiolgatva úgy, »inte. Vájjon mi türténhetett vele? Ború seggel út és szállt a mézes napokra? Beteg? Azt hittem beteg s hogy bizonyos busongást látok a férjen, ki magányosan ásogat reggelenkért a kertben s egészen felhagyni látszik hosszú sétáival i Blue Hill ormaira, honnan oly felséges ki- átás nyílik; egybekötve különféle, egész tuczat csörgöjü tisztes kígyókkal. I A mint a napok, teltefa kétségtelenné lett, hogy a nő a szobát őrzi; talán komoly beteg is; vagy tán nyomorúságba esett. Vajjön melyik orvos gyógyíthatja hát? A cantonUe, zagy a miltoni ? Erre nem tudtam felelni; mert sem a hórihorgas, fehér allopathicus lovat, sem | honseopathicus pej kanczát nem sejtettem csézával a kapu előtt ácsorogni. Ha orvos kezelte, úgy csak éjjel látogatta betegét. Mind ezek a körülmények felkötötték rokonszenvemet s szemrehányást tettem magamnak, hogy gyöngédtelen gondolatokat tápláltam szomszé daink felöl. Korán beköszöntött a baj hozzájok Szerettem volna holmi aprólékos, tehetségemben álló baráti szolgálatokat felajánlani nékiek. De felláugolt bennem a visszautasítás emléke. Te hát tétováztam. Egy reggel ront be dolgozó szobámba ra gyogó szemmel két fiam. — Tetszik tudni azt az öreg szilfát az ut rrellett? — kiált az egyik. — Tudom. I — Azt a szilfát, a melyiken az a függő madár fészek vanl — racsit a másik. •— Igen, igen.-^-■No hát felmásztunk rá s három fiók vau a fészekben. an pedig elmosolyodtam, elgondolva, hogy íme 1 uj'-. szomszédaink is ily reményteljes kis csatádra tettek szert. Angojból fordította: Aszalay Gyula, megfelelő tőke lekötésével biztosítani kell emn nagy forgalmú út kiépítését. Minthogy peiig ezen czélra legalább 140.000 frt fog szikségeltetni, az útépítési kölcsön merlege 28000 írt hiányt mutat, mely a közúti pénztár tendes költségvetése során lesz fedezendő. Leszámol ezután a jelentés a közúti n ap jelenlegi állásával is, mely szerint az alap évi ailó és vámbevétele mintegy 205.000 Irt, ebből Wükségos § 2,153.000 frt adósság évi törlesztésére 108.000 frt, állandó személyzeti és útfemtartási kiadásokra 50—55 további befektetésekre tehát feljebb 4®—50000 frt haszmj s a jelentés ebben* 1 A3ßr e, hogy a kölcsönnel lőre hagyassák abba, millenáris útépítési progra egyelőre ismét a rendszeres, bevételeivel arányban álló, fokozatos | tésre, vagy ha újabb, nagyobb arányú prog- raminot óhajt megállapítani, emelje fel útadóját és a vámtarifát, mert az alap újabb adósságokat csak akkor bir meg, ha jövedelmét fokozzuk. Az alispán előbb utóbb el- kerülhetlennek tartja a 7«/0-os útadónak 10ö/o-ra való emelését, mert a közgazdaságra annyira fontos úthálózat fejlesztésében már | megállás is némileg egy a. visszaeséssel, de a jelen mostoha gazdasági viszonyokat nem tartja alkalmasnak a terhek emelésére. Ezen, valamint az útalap megterhelt voltán kivűl a közúti építkezés terén Józo^ remélhetőleg rövid —.■iíifi^'fartó stagnálás szükséges y/íltvíSudokolják, hogy a Körösök jOj-szuattíVá tételével a közúti politika uj még ezúttal ismeretlen feladatokat kell, hogy felöleljen, hogy továbbá a közel jövö feladást fogja képezni a közúti fahidaknak vaskókkal való kicserélése és végre azon ]plj rülm^íf’ k°gy a Mac Ádám rendszerű utak fentartál költségeiről biztos tájékozódás le- p..rr| Ezen alapokon az alispán azt javasolja^ho^*^z,fSä^vken nagyobb útépítés ne vétessék fogan axu3^SÖSE_Da kölcsön terhére fejeztessék be a körös-tar csai hid és a doboz-csabai ut építése és építtessék ki a vesze-gerlai út; 2. a közúti alap egyébb jövedelmei terhére vétessék foganatba a rozzant remetei hidnak vashiddá való újjá építése 72000 frt költséggel (ennek felét iiharvármegye viseli); a csorvási vámos út ineghosszabbitása 5000 írtban, a gyomai illő herényi útnak és a szeghalmi vámos útnak meghosszabbítása 10, illetve 8000 írtban és útkaparó ház épitése 18000 írtban előirányzott költséggel. A költségek fedezésére közúti alapnak 1897. évi mintegy,. 60000 forintot tevő megtakarítása és az 1898. évi jövedelme szolgálnának. Ezekben ismertettük kivonatosan az alispán részletes jelentését. A tárgy sokkal tá- gabb körű és számos oldalról megvilágítható, semhogy jelen czikkünk keretében annak taglalásába bocsátkozhatnánk, de a kérdés átnézetes ismertetésével hasznos szolgálatot óhajtottunk tenni a határozatra hivatott közgyűlésnek, mely bizonyára körültekintően, de egyúttal a haladás elvének megszokott, szem előtt tartásával fogja meghozni ezen gazdasági létérdekeket érintő ügyben határozatait. A vármegyei pénztári kezelés _ rendezését könyvvezetői állásban beállott személyváltozás tette aktuálissá. A vármegyei1 főpénztár személyzete ugyanis annyira túl van terhelve munkával, hogy a jelenlegi létszám mellett pénztári kezelés szabatos menete még a legnagyobb erőfeszítés mellett is alig lehetséges. A dolgon az alispán akként akar se giteni, hogy az eddigi egy könyvvezetői állás lelyett egy fő és egy segédköny.vvezetői állás rendszeresítését, valamint ezen újításhoz képest a munkabeosztás és az ügyvitel megfelelő módosítását javasolja a közgyűlésnek Ennél sokkal nagyobb szabású újítás az mit a községek pénzkezelése körül szerzett tapasztalatai alapján javasol a vármegye alis pánja, a midőn kimerítő jelentésben számol be azon visszásságokról, mely népes közsó günk óriási vagyonának és pénzforgalmának kezelésében a rosszul javadalmazott s bár a egjobb igyekezető, de minden előképzettség, és gyakorlat nélküli községi közege tapasz1 talatlausága folytán fennállanak. E nagyoto eform tekintetében concrót javaslatot nau zett vizsgálatok alkalmával a vágyon - ® szakszerű ellenőrzését volna hivatva teljesítem. Ha még megemlitjük a néhány bizottság újjáalakítása czéljából az ülés elején megejtendő választásokat és a módosításra illetve megalkotásra váró néhány szabályrendeletet^ körülbelül végeztünk á'-ffij^yej nosabb vonatkozású tárgyaivf a fentebbiek érendő arra, O és varme 3. A Haviár Dániel, Almásy István, Terényi Laj’os és Keller kos szavazás utján való betöltése 4. Az igazoló választmányba öt tag lasztása. 5. A vármegyei tiszti főügyész helyettesének megválasztása. 6. A mátra-körös vidéki egyesült helyiérdekű vasutak részvény-társaságának átirata igazgatóságába 3 tag kijelölése iránt. ___________yató bizottság elnökei-----ne k megválasztása. 8. A nyugdíjazandó tisztviselők munkaképtelenségének megállapítására hivatott bizottságba két orvos beválasztása. 9. M. kir. belügyminister úr rendelete a csabai dohány-beváltó hivatalhoz politikai biztos kiküldése iránt. * 10. Földmivelésügyi m. kir. minister nr leirata a k.-ladányi híd építésénél felmerült tulkiadások tárgyában. 11. A m. kir. belügyminister úr rendelete a kihágások s azok büntetéséről szóló szabályrendelet módositásatíifg^tllD12. A földmivelé’siJ[É m. kir. minister leirata a fásítási és faiskolai szabályrJiíifit tárgyában. 13. A földmivelésügyi m. k. ministeir rendelete a »Szöllővédelmi szabályrendelet« módosita tárgyában. 14. Am. k. belügyminister ur leirata a hiányzó anyakönyvi másodpéldányok beszerzése iránt. 15. A m. kir. belügyminister urnák rendelete a vármegyei árvaszékhez egy kisegítő ülnök alkalmazása tárgyában. 16. A m. kir. belügyminister ur leirata Dr. MOiö Elánom helyettes árvaszéki ülnök javadalmazására vonatkozólag. 17. Szabolcs vármegye átirata ő Cs. és Apoist. kir. felségéhez az ajándékozott tiz szobor megkösz nése tárgyában intézett feliratoknak diszküldöttség- gel való átadása tárgyában. 18. Zólyom vármegye átirata 1848. félszázados évfordulója megünneplése iránt az országgyűléshez intézett feliratának hasonló szellemű felirattal támogatása tárgyában s ezzel kapcsolatban anép.s^^^^^ ságünnep országos bizottságának megkeresése 19. Pénztári ügyek. 20. A borellenőrző bizottság javaslata szervezete és ügyrendjének megállapítása tárgyában. 21. A vármegyei igazoló választmány a választott vármegyei bizottsági tagok 1898. évi névjegyzékét bemutatja. 22. Alispáni jelentés a vármegyei közkórháznak, elmegyógyintézettel leendő kibővítése tárgyában hozott közgyűlési határozatra. 23. Alispáni előterjesztés az útépítési programnak 1898T"4yre való -"^állapításatárgyában. 24. AlispámSifilfi kezelés rendezése tárgyában. 25. Alispáni jelentés a nek rendezése tárgyában. 26. Alispáni jelentés az alföldi első gazdasági vasút engedélyezési tárgyalásáról. 27. A vármegye alispánjának előterjesztése a vármegyebek összes szolgabiráknak a kihágási ügyekben, a biráikodásra leendő feljogosítása iránt. 28. Alispáni előterjesztés a közutakon való közlekedés tárgyában alkotott szabályrendelet módosítása iránt. o-. n is terjeszt elő az alispán, hanem egy az üg1 jet előkészítő szakbizottság kiküldését kéri es csupán a főbb irányelveket jelöli meg, qóőn főleg nagyobb községek pénzkezelését /zak- képzett közegekre óhajtja bizni és eg/^ers- mind egy alapos pénzkezelési szabászatot kíván kidolgoztatni, a mely az ügyk/ők és teendők szoros megszabásával tgnné/hetővé I gondos és szabályos vagyonkeze’’ i®s számadásvezetést is. Az ellenőrzés hi^ tétele czéljából pedig egy arabul gyei számvevőt javasol alkalmazni számú községgel biró vármegyék számvevők teendőit ellátni képéig ki a járási főszolgabirák által ha 29. Alispáni jelentés, a? Arvasy.ék.Eaaai^.-i^iWfc>jni uj sokszorosító-uiViiia tlflíaímazása iránt. 30. Alispáni előterjesztés, egy gép beszerzése tárgyában. 31. Alispáni előterjesztés dr. Szalay József, Berthóthy István és Kiss László vm. tisztviselőknek a helyettesítésük ideje alatt elvont üzetéskülönbözet utólagos megszavazása iránt. 32. A feloszlott 1848—49-iki békésmegyei honvéd-egylet 1897. évi alapítványi kamatainak kiadására vonatkozó folyamodványok. 33. Az országos nemzeti szövetség kérvénye a^ Szent-Gellért hegyen építendő országos Pantheon tágyában az országgyűléshez felirat intézése tárában jpatotsyári intézetének ké*“1 SjH <v I
