Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1898-01-01 / 1. szám
T T éklet a „Békés" 1898.1-sö szárnak. 36. Fáy Samu és társai felebbezése B.-Csaba község 1898, évi költségelőirányzata ellen. 37. Dr, Zöldy Géza Gyulaváros t. főügyészének felebbe^se, a képviselő-testületnek a köztisztaság s közegészségügyi szabályrendeletre vonatkozó S3—Rf7. számú határozata ellen. 38. Békés község határozata a bélmegyeri birtok bérbeadása tárgyában s Konkoly Jenő és társai fellebezése. 39. Dérczy Ferenc^, felebbezése, Kondoos község képviselőtestületének az orvosi lak épitése tárgyában hozott 28/897. számú képviselőtestületi határozat ellen. 40. Veres József községi képviselő fellebbezése Orosháza község képviselőtestületének 178/897. számú, a művirág tanítás létesítésére kért segélyt megtagadó határozata ellen. 41. A gyomai nőegylet felebbezése az általa fentartott leányiskola czéljaira 200 frt segélyt megtagadó határozat ellen. 42. Mikus Mihály felebbezése Kétegyháza község képviselő-testületének az 1897. évi augusztus hó 14-én tartott ülésében hozott összes határozatai ellen. 43. Kétegyháza község elöljáróságának felebbezése a község képviselő-testületének a közgyámi 'állás tárgyában hozott 8/97. számú határozata ellen. 44. Vámos Sándor és társai felebbezése Körös- Tarcsa község képviselő-testületének az ártézi kút helyének megállapitása tárgyában hozott határozata ellen. 45. Marti Sándor és társai felebbezése Körös- Tarcsa községnek egy uj tanyaépület emelése tárgyában hozott határozata ellen. 46. Szeghalom község képviselő-testületének felebbezése a községi állatorvosi választás ellen. 47. Vésztő község képviselő-testületének határozata a községi nagykorosma bérbeadása tárgyában ? az az ellen grSf Wenckheim Géza és Spitzer r^nácz beadott felebbezései. 48. A vármegyei állatorvos véléménye Mező- Jeréiiy és K.-Tarcsa községeknek egy állatorvosi körré való egyesítése tárgyában. 49. A vármegyebeli községek határozatai a községi orvosok fizetésének és látogatási dijainak szabályozása tárgyában. 50. Gyulaváros képviselő-testületének kérelme -i bérkocsi ipar gyakorlására vonatkozó szabályren- ^“lcten eszközölt módosítások jóváhagyása iránt. 51. K.-Ladány községnek az ivánfenéki tárlattól járó adó visszatérítési ügye. 52. Szarvas község képviselő-testületének ha- •arozata 32000 frtos kölcsön felvétele tárgyában. 53. Szarvas község határozata 25147 frt köl- •ön felvétele tárgyában. 54. Szarvas község határozata a magyar katonai intézetben egy alapítványi hely létesítése tártában. 55. Békés község kérvénye a Békés és Csaba között .tervezett kőut építésének még az 1898-ik évben leendő megkezdése tárgyában. 56. Békés község képviselő-testületének határozata a békési VIII osztályú gymnasium költségeinek fedezése tárgyában. ’ 57. Mező-Berény község határozata községi takarékpénztár létesítése iránt. 58. Kondoros község határozata 20000 forint kölcsön felvételére vonatkkozólag. ,59. Tót-Komlós. község határozata 25000 forintos kölcsön felvétele tárgyában. 60. Nagy-Szénás község kérvénye, a melyben H úgynevezett »békési útvonalnak« a törvényhatósági úthálózatba leendő felvételét kéri. 61. Sámson községnek egy müut kiiépitése iránt beterjesztett kérvénye. 62. Gyoma község képviselőtestületének kérvényei a község belterületén levő alsó-herényi útnak, a községi körgátig leendő kiköveztetése iránt. 63. Szeghalom község képviselőtestületének kérvénye a vámos indóházi útnak folytatólagos kiépítése iránt. 64. Szeghalom községnek a vendéglő épités és a Grósz Márton-féle helyiségnek megvétele tárgyában hozott határozata. •65. Szeghalom község határozata adósságainak corfvertálása és regále kártalanítási kötvényeinek devinculálása tárgyában. 66. Füzes-Gyarmat község képviselőtestületének 23,000 frt kölcsön felvételére vonatkozó határozata. 67. özv. Jantsovits Pálné kegydij iránti kérvénye. 68. özv. Herberth Alajosné kérvénye állandó özvegyi segély megszavazása iránt. 69. özv. Dubányi Jánosné kegydij iránti kérvénye. 70. Szombathelyi Gyula nyug. főszámvovő kegy- fiij iránti kérvénye. 71. Ifj. Marián András kis-jenöi lakosnak kérvénye gyógydij elengedése iránt. 72. Megyeri Mihály gyógydijtartozásának elengedése tárgyában tett föszolgabirói jelentés. 73. Cs. Kis Sándor gyógydij tartozásának elengedése tárgyában hozott főszolgabírói jelentés. 74. Sas János gyámpénztári adós ügyében hozott vármegyei árvaszéki végzés. 75. R. Szabó Lajos öcsödi lakos kamatmegté- rités iránri kérvénye. 76. Vikár Béla kérvénye a néprajzi hagyományok gyűjtése körüli buzgóságért Magyar Sándor puszta-földvári lakosnak jutalmazása iránt. 77. Kis Gyula és Schmidt Iván vármegyei al- számvevőknek, valamint Dászkál Endre Írnoknak drágasági pótlék iránti kérelme. 78. Szabadságidó engedélyezése iránti kérvények. 79. Gyulaváros képviselőtestületének kérelme, az óvoda czéljaira özv. Névery Albertné s társaitól megvett beltelkes ház vételének jóváhagyása iránt. 80. Gyulaváros gyámpénztári tartalék alapja terhére kivetett adók kiutalása. ■81. B.-Csaba község képviselőtestületének határozata, behajthatatlanná vált községi közmunka törlése tárgyában. 82. Szarvas község határozata az ág. ev. egyháznak átengedett utcza terület tárgyában. 83. Szarvas község határozata a község által temető czéljaira átengedett területre vonatkozólag. 84. Szarvas község határozata Helebrandt Miklós volt községi dijnok segélyezése tárgyában. 85. Szarvas község és Komár Mihály szarvasi lakos között kötött szerződés. 86. Orosháza község és Tóth Antal között kötött szerződés. 87. Orosháza községnek Cserven János és társaival kötött szerződése. 88. Orosháza község képviselőtestületének határozata behajthatlanná vált községi pótadók törlése tárgyában. 89. Békés község és Tóth Mihály s neje, valamint néh. Kutyik Jánosné Tóth Zsuzsánna örököseivel kötött adás-vételi szerződés. 90. Kőrös-Taresa község kérelme, a »Községi kölcsön tartozások alapja« a »Második ovodai alap« az »Építkezési szabályozási alap« az »Ingatlan szerzési alap« létesítése s kezelése tárgyában alkotott szabályrendeletek jóváhagyása iránt. 91. Kondoros község kérvénye, ártézi kút létesítése iránt kötött szerződés megerősítése tárgyában. 92. Szarvas község képviselő-testületének határozata az »Árpád« vendéglő épitésénél felmerült tulkiadások tárgyában. 93. Kondoros község képviselő-testületének határozata ebadóból befolyó összegek hova fordítása tárgyában. 94. Tót-Komlós község kérvénye a szegények ellátásáról alkotott szabályrendelet megerősítése tárgyában. 95. Tót-Komlós község kérvénye, a községi kötelékbe való felvétele tárgyában alkotott szabály- rendelet jóváhagyása iránt. 96. Tót-Komlós község kérvénye szervezési szabályrendeletének jóváhagyása iránt. 97. Tót-Komlós község határozata Bakos Béla jegyző lakáspénzének mogaUapttcioa, tórgy&Vmu. 98. Tót-Komlós község határozata a legeltetés rendtartásról. 99. Tót-Komlós község határozata községi földek bérbeadása tárgyában. 100. P.-Földvár község.kérelme az építkezési engedélyek után, fizetendő dijak elengedése tárgyában hozott 55/897. számú határozatának jóváhagyása iránt. 101. Sámson községnek szülésznői állás rendszeresítése tárgyában hozott határozata. 102. Sámson község kérvénye a vágatási dijakra vonatkozó szabályrendeletének jóváhagyása iránt. 103. Sámson község határozata'az albirói állás fizetés felemelése tárgyában. 104. Sámson község határozata Mikecz Pál községi írnok javadalmának felemelése tárgyában. 105. Sámson község határozata a fogyasztási adókezelők jutalmazása tárgyában. 106. Sámson községnek határozata a fogyasztási adókezelök 1895. évi megjutalmazása tárgyában. 107. Sámson község képviselő-testületének határozata, az 1896. évi pénztári maradvány fölhasználása tárgyában. 108. Sámson község képviselő-testületének határozata a f. évi közpénztári tulkiadások jóváhagyása tárgyában. 109. Gyoma község képviselő-testületének határozatai a gyomai egyházak által használt 80 drb. házhely eladására vonatkozólag. 110. Szeghalom község kérvénye, szervezési szabályrenfieletének jóváhagyása iránt. 111. Szeghalom község határozata a közös legelő telekkönyvének kiigazítása tárgyában. 112. Szeghalom község képviselő-testületének határozata behajthatatlanná vált borfogyasztási adótörlése tárgyában. 113. K.-Ladány község kérvénye, a3y„-os óvodai alappénztár felosztása s a pótadó kivetés megbüntetése tárgyában hozott 77/897. számú határozatinak jóváhagyása iránt. Ál 4. Doboz község kérvénye ügykezelési szabályrendeletének megerősítése iránt. 115. inidröd község kérvénye, ügykezelési szabályrendeletének megerősítése iránt. 116. EndröA község kérvénye némely községi alkalmazott fizetésének módosítása tárgyában. 117. Endrőd község kérvénye a községi óvónők s dajkák fizetésének felemelésére vonatkozólag. 118. Endrőd község gyámpénztári tartalék alapját terhelő 1897-ik évi közaáók kiutalványozása. 119. Gyoma és Füzes-Gyarmat községek gyámpénztári tartalék alapját terhelő nyomtatványok árának kiutalása. 120. Községi közmunka költségvetések 1898. évről. 121. Kétegyháza község által Jancsovics Emil részére megszavazott 100 forintra vonatkozó képviselő-testületi határozat. 122. Községi számadások 1896. évről. 123. Közpótköltség előirányzatok az 1897. évre 124. Községi költségelőirányzatok az 1898. évre, 125. Gyámpénztári számadások az 1896-ik évről nincsen, tekintve, hogy eddig ez gyakorlatban nem volt s valószínű, hogy az — a vásárok és piaczok látogatására káros befolyást fog előidézni _a képvisel őtestület akként határozott, hogy a helypénzszedési jogot nevezettek részére nem adja ki haszonbérbe, hanem azt házilag kezelteti s nevozet- ek részére a betett 600 frt óvadékot visszaadja. Minthogy pedig a helypénzszedési szabályzat nem e ®6ge világos s az több félő magyarázásokra ad Hírek. Boldog uj évet kívánunk. Régi szokás a haldokló év megásott sírja mellett visszatekinteni a múltra a elmélkedni a jövőről. Tanulságok között hántoljuk be az eltemetett év koporsóját, bölcs tanácsok és jó kívánságok közben üdvözöljük a vén idő uj szülöttjét. A hagyomány, az alkalom- szerűség pár pillanatra megkapja lelkünket. Érzékenyebbek leszünk, fölvillan elménkben az átküz- dött óv sok eseménye, az egyik elbusit, a másik hitet kelt bennünk, önkénytelenül összegezzük az eredményt, megcsináljuk a számadást, ám csak azért, hogy másnap már feledjük s éljünk a pillanatnak. Ez ma a közszellem. Nem igen érünk rá bölcselkedni, sem időnk, sem temperamentumunk hozzá. Látjuk, hogy a ki megáll, hátramarad a hajszában, amelyben erény a bűnnel, nemes szándék a gazsággal, eszme a konczczal, elv az érdek kel szemben olyan gyakran hiába küzd s megtörve a félúton bukik el. Adja az Ég, hogy az uj esztendő megyénk és városunk emelkedését, társas életünk nemességét, a kö’zvagyonosodást és egyetértést megszilárdítsa s erősbitse. — Segítsen ebben bennünket az uj esztendő! Kinevezés, A gyulai róm. kath. hitközség plé bánosát Grób Ferenczet, szép kitüntetés érte, ameny nyiben 0 felsége a király által a Boldogságos szü: Máriáról nevezett „Majk“-i czimzetes préposttá neveztetett ki. A kinevezés hire a gyulai r. k. hi vek között gyorsan terjedt és nagy örömet okozott számosán siettek társadalmunk előkelőségei közül kitüntetett lelkész üdvözlésére. A kinevezéssel arany mellkereszt és püspöki jelvények viselése jár együtt. Majk a győri egyházmegyébe kebele zett komáromvármegyei Tata városához közeledő puszta, eleinte a Bold. Szűz Máriáról czimzett premontrei prépostság volt, melynek alapitás-kora megelőzi az 1252'. évet. Mikor szűnt meg e pré postság, régi okiratokból meg nem állapítható de annyi bizonyos, hogy a múlt század elején romjain a kamalduli szerzet remetesége állott, mig 1782-ben II. József császár ezt is megszüntette Ez' ősrégi prépostságot adományozta a királyi kegy városunk érdemes plébánosának. Szivünkből örvendünk a jól megérdemlett kitüntetésnek. A közigazgatási bizottság január havi rendes ülését folyó hó 10-én fogja tartani. A közigazgatási bizottság tíz választott tagja közül öten, névszerint Haviár Dániel, gr. Almássy Dénes, dr. Hajnal István, Terényi Lajos és Kelle Imre két éves mandátumok .lejártával az év stégé, *ov errepreinnf helyettük 5 uj tagot fog választan a rendkívüli közgyűlés. Mint értesülünk a kilépő tagok közül négyen, mint a bizottság régi munkás tagjai, újból meg fognak választatni és csupán az időközben elhalt Terényi Lajos helyére vétetett uj tag kombináczióba. Ez az uj tag több oldalról vett értesülésünk szerint gróf Bolza Géza lesz, a vár megye ritka népszerüségü mágnása, kit Szarvason mely község közügyeiben élénk érdeklődéssel vesz részt, s rajongásig szeretnek. A befolyásos és tévé kény főárnak jelölését igen szerencsésnek tartjuk mi is és hisszük, hogy a szép megbízatásért általánosabban jelentkezni szokott törekvés mellett is. megválasztása a választók nagy többségének szavazatával fog keresztül menni. A vármegye rendkívüli közgyűlése iránt, melynek főbb tárgyaival lapunk más helyén bővebben foglalkozuk, a bizottsági tagok körében élénk érdeklődés mutatkozik annál is inkább, mert az általános érdekű tárgyak mellett több, a községekre nézve alkalmat dési sza fontos ügy tárgyalás alá vétetni. A közgyűlés meghívóját a lapunkban szintén közölt tárgysorozattal e bét elején küldötték szét a megyebizottsági tagoknak. A pénzügyi és jogügyi szakosztályok tegnap délután tartott ülésükben befejezték az előkészítő munkálatokat, az állandó választmány pedig január 4 én, kedden délelőtt 9 órakor kezdődő ülésében fogja előterjesztendő határozati javaslatait megállapítani. Kinevezések és áthelyezések. A in. kir. honvédelmi miniszter Hatfaludy György honv. huszár hadnagyot, a gyulai társadalmi élet egyik kedves tagját a marosvásárhelyi 9. honvédhuszár ezredhez áthelyezte; — Papp Tivadar századost pedig zászlóaljparancsnoknak kinevezte. A tavalyi önkénteseknek is meghozta az aranycsillagot a Jézuska, a mennyiben ő felsége a gyulai 2. honvéd gyalogezredhez tartozó önkéntesek közül a követ kezőket nevezte ki: a gyalogságnál hadnagyokká: Goldschmied Arthurt, Paál Istvánt, Lendvay Józsefet, Szemián Dénest, Batscli Vilmost. A lovasságnál a 6. honv. huszárezredhez: Hoffmann Bélát A törvényszéki palota s fogház árlejtését az igazságügyminiszter jóváhagyván, leiratához képest Novak Kamill törvényszéki elnök elkészítette a vállalati szerződést és felhívta Robelly vállalkozót, hogy óvadékának a vállalati összeg 10°/o-áig való kiegészítése és a szerződésnek aláírása vegett záros határidőn belül jelentkezzék. Robelly már vá laszolt is a felhívásra, értesítvén az elnököt, hogy a felhívásnak eleget téve, a határidőn — január 10-én — belül Gyulára fog jönni a szerződés aláírására. Gyulaváros képviselőtestülete deczember hó 29-én d. e. 9 órakor Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, melynek egyedüli tárgyát á vásári helypénzszedési jog gyakorlása tárgyában tett előterjesztés képezte. Bárha Rosenthal Lipótnak saját maga és társa nevébao tett azon kijelentése, hogy a hetipiaczok, yalp;nint az országos vásárok napjain, a piacz- és vásártérén levő összes lovak és szarvasmarhák után a helypénzszedési szabályzat 10. és 11. rétéi alatti dijakat szedni fogja — sem a helypánzszabályzat tál, sem pedig az árverési feltételekkel ellentétben * * tanács felhívatott, hogy a helypénzsze- - , . ! bályzatot vegye revízió alá, a . módosítás tek in tétében készítsen javaslatot « azt egy, általa egybehívandó szakértőkből álló küldöttséggel tárgyaltatván, a közgyűlés elé o'y időben terjessze be, hogy az újból szerkesztett helypénzszedési szabályzat már 1899. évi január hó 1-én életbe léptethető legyen. Hatályon kívül helyeztetvén eként a képviselőtestület azon határozata, hogy a helypénzszedési jog haszonbérbe adassék s ez által a vásári- és piaczi helypénzszedési jognak házi kezeI és melletti gyakorlása állván elő, a tanács utasít- s tatott, hogy e czélból a szükséges intézkedéseket azonnal megtegye. A karácsonyi ünnepnapok szép csöndesen suhantak el fölöttünk. Városunk, mint mindig, úgy most is csöndben ünnepelt. Karácsony estéjén zajtalanok, kihaltak voltak az utczák, a boltokat korán bezárták. A kávéházakban és kaszinókban csak egy két vendég ödöugött, kivéve, ahol az agglegények rendeztek karácsonyi estét. Éjfélkor megkon- dultak a harangok és az éjféli misére sietők verték lel az utcza csendjét. Addigra a piczikék édesen szunnyadoztak már, boldog mosolylyal arezukon. A karácsonyfák játékai — egyik-másik bizony már csorbán, törötten — ott pihentek a gyerekszobákban. Másnap minden templom zsúfolásig megtelt hívőkkel, a kiknek ajkán hálaadó ima s ének zengett. Délután már népesebbek lettek a kávéházak, ka- Iszinók és olvasókörök. A kora délutáni órákban a Körös jegén sokan áldoztak HaMfaxnak is és az erős hideg rózsákat csókolt a nők arczára. Ilyen volt a képe a második napnak is. Szóval béke ült II városon és csönd. Az emberek pedig békében, csöndben, örömmel szivükben ünnepelték a szeretet legszebb ünnepét. Karácsony a közkórházban. A vármegyei közkórházban szenvedő szegény betegeknek is meg volt a maguk karácsonyi öröme. Gondoskodtak erről jótékony szivek és adakozó szivek. Karácsony szombatján megjelentek a kórházban Károlyi Ti- borné és Almásy Dénesné grófnők dr. Berkes Sándor igazgatóval valamint a kórház tisztviselőivel bejárták a betegszobákat, mindenütt Ízletes kalácsokat és egyébb harapni valót, valamint az igazgatóság által adományozott különféle gyümölcsöket osztottak szét a betegek között. A jószivü adományon kívül még több örömet és nagyobb hálát okozott az a vigasztaló szívélyes beszéd, melylyel a kegyes grófnők a legtöbb beteget megszólították és sorsukról kérdezősködve őket szenvedésük viselésére bátorították. A nemes grófnők tette nem szóml ami «li«raor^ A vármegye házi ipari bizottsága deczember hó 3-án délután dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott, melyen részt vettek dr. Lukács György főispán, dr. Bodoky Zoltán főjegyző, Hor- oáth Károly, Horváth János, dr. Zsilinszky Endre, Korosig László, Rosenthal Ignácz, Sailer Gyula és \Mayer N. mint a Taussig-czég képvi-elője. A bizottság első sorban a Csabán tervezett házi szövőipar telep kérdésével foglalkozott, azonban miután tárgyalásai során arra a meggyőződésre jutott, hogy ezen mód a házi szövőipar fellendítésére nem alkalmas, tárgyalás alapjául elfogadta a Taussig ezégnek egy mechanikai szövőgyár felállítására vonatkozó ajánlatát és elhatározta, hogy a feltételeket tárgyalás végett kiadja az érdekelt Csaba közönségénék, valamint közvetíti az állam támogatásának kinyerésére irányuló tárgyalásokat. A terv sikerülte esetén egy óriási gyárteleppel lenne gazdagabb vármegyénk, melynek létesítéséhez 200—250000 forint szükségeltetik. A gyér a legfinomabb szövött czik- kekel nagyban állitván elő, állandó helyi piacza lenne kender és lentermésünknek, azok termelésének fellendítésével és azáltal, hogy csak a szövő- műhelyben alkalmazott napszámra dolgozó munkásoknak évenként mintegy 40000 frtot fizetne ki munkabérben, hathatós tényező volna a szoczialis bajok orvoslásában. A bizottság ezután a mesterséges kenderáztatótelep létesítésére vonatkozó, lapunk más helyén ismertetett ministeri rendeletet vette tárgyalás alá,- végül dr. Zsilinszky Endre indítványára, miután az igen kiterjedt kosárfonó iparnak nagy hátrányára szolgál, hogy a sok alkalmas hely daczára elegendő fűzfavessző a varmegyében nem terem, elhatározta a bizottság, hogy a fóldmivetés- ügyi ministert felkéri, hogy a néhány százezer darab nemes fűzfa dugványt díjtalanul bocsásson a vármegyebeli községek rendelkezésére. Jóváhagyott vármegyei szabályrendelet. A vármegyének'a tisztviselők és kezelő szó néíyzet napi dijairól és utazási költségeiről alkotott szabályrendeletét a belügyminister jóváhagyási záradékkal ellátván, megerősítette. Dr. báró Drechsel Gyula, ügyvédi irodát nyitván, rendörkapitányi állásáról beadj* lemondását. Utóbbi tényt sajnosán veszik tudomásul, úgy felettes hatóságai, valamint Gyula v-áros közönsége, mert Drechsel Gyula rendőrkapitányi működésében a hivatalos szigort, pontossági) kiváló szakismeretet, a legszerencsésebben egyesítette igazsággal, tapintattal, lelkiismeretességgel és ami ritkább, de azért használandó ez áfásban: szivjósággal is. Rendőr- kapitányi működésének és fennméltatott kiváló tulajdonságának bizonyára egyik legszebb, legértékesebb gyümölcse, hogy az agrárszoczializmus, amely pedig behálózta az egész vidéket, Gyulán aránylag a j/gkisebb hullámokat vetette; amiben —■ akik iriiködését folytonosan éber figyelemmel kísértük, tanúságot tehetünk róla, — oroszlánrésze van ama körülménynek, hogy egyenlő mértekkel mért gazdának és cselédnek, munkaadónak é? ^munkásnak, úgy hogy utóbbiak is megvoltak győződve elfogulatlanságáról és igazságosságáról, amiről minden esetben alkalmuk volt meggyőződni Bárki legyen utódja, annak nagyon nehéz helyzete lesz és a közérdek szempontjából őszintén fog magának grátuA
