Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1897-04-11 / 15. szám

vezetésének jellemzésére ezúttal csak két mo mentumot ragadunk ki. Az egyik a tagok fölvételénél, a másik a bekövetkezett halál esetkor esedékes összeg kifizetésénél tanú sitott könnyelműség. Ha az alapszabályok szólnak is arról, hogy a tag a fölvétel előtt 8z »egyleti« orvos által magát megvizsgál tatni tartozik, ez tényleg aligha történt meg eddig rendesen, legalább a végtárgyalás so rán kihallgatott társulati elnökök úgy nyf latkoztak, hogy csak kétes esetekben köve' telték az orvosi vizsgálatot; de még ennek a nyilatkozatnak sem lehet hitelt adni, mert több társulatnál maguk a pénzboszedők van­nak jogosítva uj tagok fölvételére, minden uj tag után 10 krban részesülvén és — mint egy társulati elnök vallotta csak méregkeverők fölfedezése után szedték be ezektől a tagsági könyvecskéket és kezdték szigorúbban megvizsgálni a felveendő tago kát. A biztosítási összeg kifizetése szintén vétkes gondatlansággal, minden ellenőrzés nélkül történt. Nem kívántak orvosi bizo­nyítványt arról, hogy a biztosított milyen halállal múlt ki, nem kívánták az elhalthoz való viszony kimutatását; a befizetéseket tanúsító könyvecske bemutatójának egysze­rűen kifizették az illető összeget s igy a tagsági könyvet valósággal bemutatóra szóló értékpapír jellegével ruházták fel. Végül, ha még tekintetbe veszszük, hogy semmiféle ellenőrzés, de még tilalom sincsen arra nézve, hogy egy ugyanazon személyt több társulatba ne lehessen be­íratni, mindenki előtt világos, hogy e társu­latok, kijelentett főczéljuk mellett valóságos csábitó intézmények, a mint e lapok hasáb­jain dr. br. Drechsel Gyula találóan elne­vezte, valóságos totalizateurök, az ember­élettel való üzérkedésre. És, hogy ez az üzérkedés folytattatott, annak, ha közvetve is, de valódi alapja ezekben az immár gyö­keres reformra megérett társulatokban rej-l ük. Mert a bűnösök gonoszsága ez intéz-l mények nélkül ebben a formában és ily nagy életpusztitó hatással nem működhe­tett volna. Hl. P. Kérdés csak az, hogy az informatiók nem hézagosak, nem kicsinyeitek-e P Mert annyi bizonyos, hogy aki köztük él, i ki nem restelli a fáradságot úgy a hogy okkal móddal óhajaikat, szándékukat kitudni, az köny- nyen juthat eredményhez. Reméljük, hisszük, hogy a vörös május 1 je csendben fog lefolyni, mindennek daczára. Ch. M Agrarszoczialistikus mozgalom a Sárréten. A május közeledtével a Csuzdi Ferencz* et comp. által elbolonditott jó sárréti nép vesztét érezve, nem fér bőrében és mozgolódik. Vörös májust készül ünnepelni zenés felvo­nulással, gyűléssel. Szeghalmon és vidékén a független szoczial­rop uo uw T"5JV1Í* “‘vlwinuVtT’tíA trcnnKTj^nniyö, * a „Földművelő“ ez. orgánum izgatása és suttyomban terjesztett rőpiratok hatása már úton útfélen meg érzik. Ez az általnk csinált, újságnak nevezett rongy főhelyén igy vezet be: „Földművelő szaktársak 1 Bárki, ki lapunkat ócsárolja, az mind a kormány és a hatalmasok által lekenyerezett budapesti gseftért szoczialistás kodók bandájából való, vagy pedig azok bérencze kik politikai stréberségükkel maguk alá akarnak benneteket, földművelőket gyűrni és fölétek akar­nak kerekedni, hogy rajtatok ők is nyergelhesse- nek és a burzsoáziától még meghagyott verejtékes filléreitektől bauezió és lap-alap javára meg más különböző czimek alatt pumpolni. — Ezek miatt tekintsétek megrontani szándékozóitoknak. _ Ra pe dig mezei munkával foglalkozó : a földművelő nép árulóinak.“ Szegalmon, ebben az értelmesnek nevezett nagy községben, ahol minden rendes napszámos legalább egy malaczot öl és sonkát rejtő szőri bakót akaszt az ekeszarvára, igazolni akarván Uzl hogy a ki akar és nem rest, nyáron kereshet any-’ nyit, a miből megélhet, már nemcsak a férfiaknak, de a nőknek is van már megalakult szakegy­letük. Mint mondják : Szükségesnek, elodázhatlak nak találták szervezetük megalakítását azért is, mert ők a kizsákmányolást sokkal jobban érzik’ mint a férfiak, s mivel nekik mély fájdalmat okoz az, hogy nem nevelhetik gyermekeiket kellőképen. így a szeghalmi asszonyok. Vármegyénk sárréti magyarságának szine- javába is beleesett hát a bolonditó csalmatag ba- ci 11 u8a; inficiálva van már az is szoozialis esz­mékkel. A hetenként pénteken megjelenő és 1 évre 1 frt 90 krért vesztegetett újság a „Földművelő“ és szakmunkákkal felfegyverkezve, hirdetik esz­méiket, hágról-házra és szereznek annak hívőket. Az eredmény nem is maradt el. Állításuk szerint ma már Szeghalmon lQOO-en, mond 1 ezeren állanak a soczialis eszmék szolgálatában. Az írás mellett még jobban hajítanak az ide­gen kubikusok orátorai. Piacztér és egyik-másik üzlet vagy korcsma előtt, vagy ott, ahol nekik éppen jól esik _ ve rődnek össze és szikrázó, vésztjósló szemekkel agitálnak; — az éj beálltával pedig e»yik vagy másik hithű lakásán tartogatják egész nyugodtan titkos, összejöveteleiket, a melyeknek titkosságáról csak az nem vesz tudomást, a ki éppen — nem akar. Május 1 je elé, — bár bejelentett gyűlésük megtartása nem engedtetett meg, - nagy várako­zással^ néznek, s bár kiszivárgott hir szerint 30 csendőr lesz említett napon hivatva rendet csi­nálni, nem félnek úgy ők, mint a közelben levő 6—8 község bejelentett deputácziósai, mert hát guőzni kell az eszmének. Sajnálni való szegény elbolonditott jó nép! Szeretjük hinnni, hogy az illetékesek eme hömpölygő áramlatokról tudomással bírnak és hogy meg van téve minden praeventiv intézkedés arra nézve, hogy polgár vér ne folyjon. Tsin.’ö.g'y"­Gyula városa polgári iskolaszéke folyó hó 4-én Jántsovits Emil elnöklete alatt ülés tartott, a melyen Pivár János igazgató jelentést tőn a pol gári fiúiskoláról, mely szerint a tanulók létszáma 115-re emelkedett; a tanulók szorgalma, magavise lete s előmenetele általában kielégítő. Az ifjúsági könyvtár részére beszerzendő müvek jegyzékét az ülés elfogadta s e czimen 54 frt 5 krt utalványo zott ki, a folyó tanév utolsó időszakára egybeálli- tott órarendet pedig jóváhagyta. Az ismétlő iskolák­ban a tanulók létszáma 202, a vizsgákra határ napul folyó hó Il ike tűzetett ki. Ugyancsak az ismétlő iskola 1897/8. évi költségvetése 595 frt fede­zet és ugyanannyi szükséglettel elfogadtatott. A tanyai iskolák közül a szabadkai (tanulók létszáma 93) vizsgája május 3-ára, a györkehelyió 4-ére, a puszta-eperjesié (tanulók létszáma 35) május 7 éré, a farkashalmió (tanulók létszáma 46) május 8-ikára tűzetett ki. A tanyai iskolák jövő tanévi költség- vetése 2240 frt szükséglet, 1840 frt fedezet és 400 frt hiánynyal elfogadtatván, eme hiány fedezése végett a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez felterjesztés intéztetik A vallás- és közoktatásügyi miniszternek rendelete, mely szerint a tanyai elemi kóláknál alkalmazott tanítók fizetésének 400 írtra emelése czéljából a múlt tanévre 400 frt, a folyó tanévtől kezdve pedig 1899/1900-ig 300 frt állam segélyt engedélyezett, örvendetes tudomásul vétetik. Oláh György iskolaszéki tag indítványát, melylyel a polgári iskola részére készítendő tornacsarnok tervezetét és költségvetését további intézkedés vé­gett azzal terjeszti be, hogy a fontos kérdés tanul­mányozása és vélemónyes jelentéstétel végett bi­zottság küldessék ki, az ülés elfogadván, a bízott ságba Jantsovits Emil elnököt, Dutkay Bélát, dr. Follmann Jánost, Pivár János igazgatót és indít­ványozó Oláh Györgyöt küldi ki. Még néhány folyó ügy letárgyalása után az óvoda-bizottság ta­nácskozása következett és ezzel az ülés befejez-l tetett. Elhalasztóit közgyűlés. A békésvármegyei tanító egyesület igazgató-bizottsága ápril hó 7-én Csabán rendkívüli gyűlést tartott, melyen a folyó hó 13-án Csabán tartandó közgyűlés elhalasztatott junius hó légére, miről az egyesület tagjai ez utón is érte- sittetnek. Dutkay Béla polgármester kitüntetése. A. ke­reskedelemügyi miniszter február hó 2-iki kelettel értesíti Dutkay Béla Gyulavárosa polgármesterét, hogy „Ő császári és apostoli királyi felisége Becs­ben múlt évi deczembír hó 19 én kelt legfe sóbb elhatározásával a kiállítási heíyi 1896-iki ezredéves országos kiállítás korul kilejtett kiváló működésükért legfelsőbb elismerését kifejez­ni méltóztatott.“ Erről a polgármestert, mint a gyu­lai helyi bizottság elnökét örvendetes tudomásul értesíti. „ , Köröseink | hét elején a tartós esőzések következtében rohamos áradásnak indultak, úgy hogy a vizszabályozó társulatok minden folyó men­tén kellő óvintézkedéseket tőnek. A vízállás azon­ban jóval mögötte maradt a maximális magasság­nak úgy hogy védekezés szüksége nem merült tel. A hét második felében beállt az apadás is, és így emberi számítás szerint — az idén árvízkároktól nincs mit tartanunk. Hírek. Virágvasárnapjára virradtunk. Virágvasárnap kezdete a nagy hetnek, a kereszténység gyászát a virágok ünnepe előzi meg. A természet most hozza első zsengéit és az egyház azokat Istennek szen­nán * Kciíuwwe' Imngzik^^az­elnémulnak, orgona nem szól, tompán, fájdalma­san, megható egyszerűséggel rezegnek végig a templom hajóján a nagyheti zsolozsmák. A keresz­ténység magába száll és bűnbánó lélekkel üli meg Krisztus kínszenvedésének kétezredéves emlékét. Minden évben ismétlődik és mégis minden eszten­dőben uj, a vallás titokteljes misztériumai minden évben egyformán ragadják meg a hivők kedélyét. A bibliai pálmák emlékezetére az egyház barkát szentel a mai napon. A hivők összeszedik a termé­szet első zsengéit s ezekkel kezükben ismétlik a jeruzsálemi nép üdvkiáltását: „Hozsanna, áldott, ki az Ur nevében jő 1“ A nagj heti egyházi szertartások és húsvéti ünnepek isteni tisztelete a gyulai róm. kath. főtem plombán következő sorrendben lesz : Virágvasárnap: Jézusnak Jeruzsálembe való ünnepies bevonulásának emlékére reggel 8 órakor csendes mise, 10 órakor barkaszentelés, körmenet, ezt követi az ünnepies nagy mise, mely alatt Jézus kínszenvedésének tör­ténete (passió) énekeltetik magyar nyelven. Vs12 órai csendes mise nem lesz. Nagyszerdán: délután 3 órakor Jeremiás próféta siralmai (lamentatio) éne­keltetnek. Nagycsütörtökön: délelőtt 9 órakor nagy mise, mely alatt az orgona és a harangok a kezdődő gyász jeléül elnémulnak. Mise után az oltárok meg- tosztatnak ékességeiktől. Délután lamentatio. Nagy­pénteken : Az üdvözítő halálának emlékére délelőtt 9 órakor kezdődnek a gyász-szertartások, a passió éneklése s az u. n. csonka mise. Utána az oltári szentség a szent sírba tétetik. Végül szent beszéd, tartja Brösztel Lajos s. lelkész. Délután lamentatio, este 6 órakor az oltári szentség a szent sírból ren­des helyére vitetik. Nagyszombaton: reggel '/a7 órakor az oltári szentség ismét a szent sírba tétetik. 7 órakor kezdődik a tűz, húsvéti gyertya és a kereszt-kút szentelés, ezután ünnepies nagy mise, mely alatt az orgona és a harangok ismét megszólalnak. Este 7 órakor feltámadási szertartás körmenettel. Husvét vasárnapján: 8 órakor csendes mise, 10 órakor ün nepies nagy mise, utána szent-beszéd, tartja Gróh I'erer.cz plébános. */al2 órakor csendes mise. Dél­után ünnepies vecsernye. Husvét hétfőn úgy, mint vasárnap, a szent beszédet tartja Szabó István segédlelkész. • - A vármegye kölcsöne. Dr. Fábry Sándor al­ispán, Oláh György tiszti főügyész és Deimel Laws fószámvevő kíséretében folyó hó 7- és 8-án Buda pesten volt, hogy a közgyűlés megbízásából az útépítésekre előirányzott 1.200,000 frtos kölcsön további 200,000 frtos részletének felvétele tárgyá­ban a fővárosi pénzintézetekkel alkudozzék. - A pénzintézetek közül a kölcsönre nézve legelőnyö- !6 ajánlatot tettek az első hazai takarékpénztár 95 5 frtOB árfolyammal és 4-90% törlesztési hányad mellett, a kereskedelmi bank 96 frtos árfolyammal II*®rlBá8,8el és a magyar jelzálog hitel­bank 94 frtos árfolyam és 4-875%-os törlesztési há- nyad mellett. Az alispán eljárásuk eredményét a legközelebbi közgyűléssel közli, a mely hivatva lesz dönteni, melyik ajánlatot fogadja el. Gligoreszku György, vármegyei számgyakornok az államszámviteltani vizsgát Budapesten sikerrel tette le. Az ui törvényszéki épület és fogház részletes tervei teljesen elkészültek és Wagner Gyula mu- éoitész most már hetek óta a részletes költségve­tésen dolgozik, mely munkálattal husvetra lesz észen. Ekkor a részletes terv és köjtségvetés a kereskedelmi minisztériumhoz tétetik át, mely azt műszaki közegeivel felülbiráltatja a amennyiben azokon - remélhetőleg— változtatásokat nem tesz­nek, az építésre körülbelül junius hóban árlejtés lesz hirdetve. Póttartalékosok esküje Megható szép katonai czeremonia folyt le vasárnap reggel a galbácskerti gyakorlótéren. A gyulai honved póttartalékosok tették le zászlóra az ünnepélyes honvédeskut tábori mise mellett, melyet Szabó István lelkész tartott a József főberczegről elnevezett dombon levő, sátor alatti oltárnál. A csapatokat reggel 8 órakor Schertl őrnagy vezette ki az eskütétel színhelyére s az ünnepélyes honvédeskü formát Dobják Károly fő­hadnagy mondotta előre az ujonezoknak. A föleske­tett pótrartalékosoknak ezután Szabó István róm. kath káplán tartott buzdító beszédet. Az ünnepé­lyes' aktuson a gyulai helyőrség tisztikara teljes számban részt vett. Április' tizenötödike. Ez tudvalevőleg ama határnap, amikor a választói czenzust megütő pol­gár tavalyi adóhátralékát lefizetni tartozik, hogy a kővetkező év országgyűlési képviselői választók névjegyzékébe felvétessék. Igaz ugyan, hogy a követ- választás csak pár hónappal ezelőtt volt, és hogy né­hány esztendeig nem oly fontos dolog, hogy valaki választónak beirassék, de a mai kvótás világban épen nincs kizárva, hogy az országgyűlést felosz­lassák és uj választásoknak nézzünk eléje. Ajánljuk tehát a netalán elfeledett restancziának befizetését, amiből pár krajezár fenmaradása is ok rá, hogy a választók listájából bárki is kimaradjon. ­A polgári kör ápril hó 11-én, ma délután 5 órakor saját helyiségében rendkívüli közgyűlést tart, melynek tárgya a választmány előterjesztése a kör helyiségeinek kibővítése és átalakítása tár­8Jáb*Vásutasok előléptetése. Csabán Caucig Nándor állomásfőnökkel egyidejűleg Kutka Elek mérnök, azonkívül Kovacsek Venczel forgalmi tiszt egy rang- osztálylyal ment előre a csabai állomáson. Gyulán íf ezőberény6éu° (yí'2r2/bVfk'n ^Í^Sasi^oK^res^zesü?/ előléptetésben. Pótsorozások a vármegyében. A folyó évi fősorozástól távolmaradt hadkötelesek előállítása czéljából megállapittattak az utóállitások napjai. Az utóállitások Csabán a községházánál délelőtt 9 órakor kezdődőleg fognak megtartatni és pedig a következő napokon: május és junius hónapokban a hó 8-ik és 22-ik napjain, júliustól februárig be­zárólag minden hó 5-ik napján, vagy ha ez ün­nepre esnék, a következő hétköznapon. A május 8-án tartandó utóállitásra elővezetendők a 101-ik hadkieg. kerülethez tartozó csanádvármegyei, a gyulavárosi, gyulai, csabai és békési sorozójárások­ból elmaradt hadkötelesek, a május 22-én tartandó utóállitésokon pedig a csongrádvármegyei, orosházi, gyomai és szarvasi sorozójárásokból távolmaradt hadkötelesek tartoznak megjelenni. A többi sorozási határnapon pedig a még ez alkalommal is elmaradt hadkötelesek vezettetnek a sorozó bizottság elé. Szenzácziós csődöt rendelt el a gyulai kir. törvényszék folyó hó 8-ikán Biener és Laszky csabai tekintélyes füszerkereskedő ellen, mely eme üzlet­ágban a vármegyének legnagyobb és több mint fél- század óta, tehát egyik legrégibb ezégje. A passi vák 80,000 forint körüliek és ebben a csabai pénz­intézetek is érdekelve vannak, noha azok tetemes követelése a nemrég épült nagy üzleti házon — melynek tulköltséges építése egyik főoka a ezég bukásának — jelzálogilag biztositva vannak. Igen sokan és pedig a czéggel összeköttetésben álló kisebb kereskedők szívességi váltókkal vannak érde­kelve s ezekre nézve a ezég bukása rendkívül sújtó csapás. A Biener és Laszky ezégé volt a csabai nagydohánydőzsde s különlegességek is, de ezek pár héttel előbb Rosenthal Adolf csabai gőzmalom­tulajdonos kezelése alá jutottak. A törvényszék CBŐdbiztosul Balogh Samu törvényszéki bírót, csőd­tömeggondnokul Kocziszky János csabai ügyvédet, helyettesül pedig dr. Berényi Ármin gyulai ügyvé­det rendelte ki, a követelések bejelentési határideje junius 8-ka, a felszámolás julius 5-én lesz. Aranylakodalom. Az öreg Hoffmann Ignácz, városunk egyik régi polgára a napokban töltötte be ötvenedik évfordulóját annak, hogy élte párjával házassági frigyre lépett. A kegyeletes családi ünne­pély alkalmával a sorssujtotta öreg párnak sokan tolmácsolták legjobb kivonataikat. Vasúti Ügyek. A kereskedelemügyi miniszter a Gerster Bélának az általa tervezett szentes-orosházi vasút előmunkálataira adott engedélyt annak lejá­ratától számított egy évre meghosszabbította. — Beliczey Géza és Rosenthal Ignácz az általuk ter­vezett doboz-csaba-apáczai vasút engedményesei, miután a vármegye újabban a doboz-csabai kőül kiépítését elhatározta és ezért a megajánlott segélyt visszavonta, a tervezett vonal doboz-csabai szaka­szának kiépítésétől elállottak, ellenben arra kérik a vármegyét, hogy a csaba-apáczai vonal felépítését kilométerenként kamatozó részvények ellen befize­tendő 2000 írttal segélyezze. Ez a kérvény hihe­tőleg nagy vihart fog kelteni a vármegyei közgyű­lésen, annyival is inkább, mert maga Csaba városa, tehát a vasút által legközvetlenebbül érdekelt köz­ség képviselőtestületében is csupán egy szavazat­többséggel ment keresztül a vasút szubvencziója s a bizottsági tagok ama nézetben vannak, hogy a vi- czinális vasutak segélyezésében a vármegye már is túlment az észszerüség határain. Festőművészek ajánlata A vármegye törvény- hatósági bizottsága még a múlt évben elhatározta, bogy a megyeház díszterme részére megfested Kossuth Lajos és gr. Széchenyi István arczképeit és egyúttal megkereste a „Nemzeti Salon“ elnök­ségét, hogy arczképfestőinket ajánlataik benyújtá­sára szólítsa fel. A felhívás folytán 8 festőművé­szünk ajánlkozott az arczképek elkészítésére, kik díszes keretekkel együtt a következő árak mellett ajánlkoztak a képek darabjának elkészítésére: Jantyik Mátyás természetes nagyságban 1000frt. Mesterházy Kálmán 233/,00 cm. 1000frt lí#/t3cm. 500 „ Hochmann József „ „ 300 „ | „ 200 „ Szobonya Mátyás „ „ 600 „ „ „ 400 „ Zomp.lényi Tivadar „ „ 800 „ „ „ 500 „ Aggházy Gyula „ „ 900 „ | „ 600 „ Tölgyesy Arthur „ „ 600 „ „ „ 400 1 Polgáry Géza „ „ 600 „ | „ 370 „ Az ajánlatokat dr. Fábry Sándor alispán a vármegye közgyűlése elé terjesztette és ez fogja majd eldönteni, melyik művészre bízza a képek megfestését. A körös-tarcsai vashid előmunkálatait a kir. államépitészeti hivatal befejezvén, a részletes ter­veket beterjesztette a vármegye alispánjához. A tervekhez csatolt költségvetés szerint az épitési költségek 135,617 frt 75 krra vannak előirányozva, miből az alépítmény költsége 58,132 frt 45 krt, a vasszerkezeté 62000 frtot, a kőút bekapcsolásának költségei 13985 frt 30 krt és a műszaki vezetésé 1500 frtot tesznek ki. A terveket és költségvetést az alispán felterjesztette a kereskedelemügyi mi­niszterhez, ki ha azokat jóváhagyja és a munkálat mielőbb vállalatba lesz adható, az államépitészeti hivatal véleménye szerint az épités junius hóban megkezdhető és kedvező időjárás és vízállás mellett november hóban befejezhető lesz. A sorozás Szarvason a következő eredmény- nyel történt: összeiratott a három korosztályban 820, besoroztatott a közös hadsereg és a m. Jdr. honvédség ujonczjutalékába 282, a póttartalékba 43, visszahelyeztetett 319 és fegyverképtelennek nyilváníttatott 88 hadköteles. Most Orosházán folyik az ujonczállitás. Halálozás. Az orosházi Yangyel családot mély gyász érte. A kiterjedt család egyik budapesi tagja Vangyel Pál pénzügyi titkár hunyt el, kinek halá­láról a következő gyászjelentést vettük: Özv. Yan­gyel Pálné szül. Székács Emma, úgy a maga mint az összes rokonság nevében is mélyen szomorodott szívvel tudatja, hogy sokat szenvedett férje Vangyel Pál pénzügyi titkár folyó hó 4-én hajnali 3 órakor életének 50-ik, boldog házassága 24-ik évében az Urban elhunyt. A drága halott földi maradványai folyó hó 5-ón délután fél 4 órakor fognak a gyász­házban VII. kér., Rottenbiller-utcza 1. szám alatt, az ágost. evang egyház szertartása szerint megál- datni és a kerepesi-út melletti sirkertben örök nyu­galomra helyeztetni. Budapest, 1897. április hó 4. Béke poraira, áldás emlékére! Halálozás. Néhai Stirling Ferencz volt dobozi uradalmi erdész özvegye folyó hó 8-dikán 53 éves I l-n.nk.n almait TpmfttPftft tfignaP délelőtt Volt Íg3Z részvéttel. A halálesetről kiadott családi gyászje­lentés a következő : Stirling Anna, a saját valamint testvérei Mária, György és Betti; Stirling Károly, az elhunyt gyámfia Szilágyi Lajos, valamint kiter­jedt rokonság nevében is fájdalomtól mélyen meg­tört szívvel tudatják a felejthetlen jó anya, nevelő anya és rokon: özvegy Stirling Ferencznónek folyó óv és hó 8-án déli 12 órakor élte 53 ik évében váratlanul történt elhunytét. A megboldogultnak hült tetemei folyó hó 10-dikén délelőtt 9 órakor a róm. kath egyház szertartásai szerint örök nyuga­lomra tetettek. Lelke üdvéért pedig az engesztelő szentmise áldozat folyó hó 27 dikén fog a gyulai róm. kath. nagytemplomban az ég urának bemu- tattatni. Áldás és béke porai felett. Küry Oszkár fővárosi ügyvéd, Küry Klára, a népszínház jeles énekesnőjének édes atyja, akit vármegyénkhez ama kötelék fűz, hogy neje Koszta Róza békési születésű s mint ilyennek vármegyénk­ben kiterjedt előkelő rokonsága van, péntek délután hosszas, súlyos szenvedés után meghalt. Temetése ma lesz Budapesten. Tűz a gyógyszertárban. Vasárnap délután öt órakor nagy riadalmat okozott a vármegyeház- utczán Nagy Jenő gyógyszertárának pinczéjéből kitóduló erős fojtó füst, mely óriási veszedelmet látszott hozni a főuteza lakóira. A tűz a pinezé- ben keletkezett, egy kapszula foszfor meggyuladása folytán, mely kiapadván mellőle a viz, tüzet fogott. A füstre nagy néptömeg verődött össze a főulezán, s csakhamar a tűzoltóság is megjelent. A pinezébe azonban a fojtó füst miatt csak nehezen lehetett behatolni s az oltási munkálatokat megkezdeni, az általános izgatottságot fokozta az, hogy a pinezé- ben nagy mennyiségű benzin és egyéb robbanó anyag van, mely óriási szerencsétlenséget okozha­tott volna. Szerencsére a nagy mennyiségben le­fecskendezett viz absorbeálta a füstöt s a pincze csakhamar hozzáférhetővé vált. Mire azonban be juthattak, a foszfor teljesen elfüstölgött, szeren­csére semmi nagyobb kárt nem okozva, legfeljebb az oltási munkálatok áldozata lett több eltört gyógyszeres üveg. Műkedvelők Csabán. A csabai iparoskörnek sikerült estélye volt a múlt vasárnap, midőn iparo­sokból álló műkedvelő gárdával a „Próba házas- ság“-ot adták elő általános és megérdemelt elisme­rés s nagyszámú közönség részvétel mellett. A köd­ös darabban különben is ügyesen alkotott alako­kat teljesen érvényre jutatva alakították Kis Lajos, Uhrin Erzsiké, Szlrakó Juczi, Kollár Juliska, Fischer Géza, Nagy Zsigmond, Fischer Erzsi és a többiek is mind megfeleltek kisebb szerepeikben s élvezetes estet nyújtottak a csabai műpártoló közönségnek. A rendezést és a szerepek betanításának nehéz mun­káját teljes sikerrel Pataky Szilárd eszközölte. A sikerült előadást táncz követte. Kinevezés. Keller Iván végzett fiatal gazdászt gr. Almásy Kálmán Jász-Nagy-Kun-Szolnok vár­megyében levő szent-tamási birtokára uradalmi számvevőnek nevezte ki. Körös-Tárcsán a lelkészválasztás folyó hó 22-ikére, vagyis husvét utáui csütörtöki napra tűzetett ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom