Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1897-04-11 / 15. szám
Miniszteri jóváhagyás. A belügyminiszter jóváhagyta a vármegyei törvényhatósági bizottság azon határozatát, melyben a csabai ipartestület által kiadni szándékolt és Achim J&noB ipartestületi jegyző által irt „B.-Csaba ipari szervezetének története“ czimü munka kiadási költségeire a vármegyei közművelődési alapból száz forintot utalványozott. — Ugyanő megerősítette a Szarvas község által a kő- mives- és ácssegédek munkarendjére vonatkozó szabályrendeletet is. Járványok krónikájából. Az elmúlt hét folyamán a következő fertőző betegségek esetei fordultak elő a vármegye községeiben : a vörheny Szeghalmon, Füzes-Gyarmaton, Szent-Andráson, Mező Berényben, K.-Ladányban, Csabán, Vésztőn, End- rődön és Gyulán, a hasi hagymáé Dobozon, Körös- Ladányban és Endrődön, a roncsoló toroklob Szarvason és Csabán, a torokgyik Csabán és Gyulán, a hőkhurut Dobozon. Az orosházi vereskereszt egylet húsvét másod napján az „Alföld“ szálloda termében műkedvelői előadást rendez, mely iránt általános érdeklődés mutatkozik. Három vígjáték kerül színre: Rabló- gyilkos, Apró félreértések és Kukli prédikácziók. A vígjátékokban szereplő női műkedvelők : Pál Ernőné, Czédly Ilonka, Jurenák Pálma, Sziber Blanka és Kalmár Berta. A műkedvelői előadást táncz fogja követni. Az orosházi ipartestület folyó hó 1-én tartott évi rendes közgyűlésén, elnöknek Six Lajos, szám- vizsgálóknak Uézer Lajos ács, Fehér Imre asztalos és Kun Ferencz czipész választattak meg. Egyhangúlag elfogadtatott a ruházati szakosztály indítványa, hogy tétessenek meg a kellő lépések arra nézve, hogy a heti piaczokat akkor is csütörtökön tarthassák meg, a mikor arra a napra katholikus ünnep esik, és hogy újév napján, ha az nem vasárnapra esik, a helybeli iparosok kirakodó piaczot tarthassanak. A költségvetés a következőképen állapíttatott meg: bevétel: 2060 frt, kiadás: 969 frt 53 kr. Gyilkosság verekedésből. Orosházán véres verekedés folyt le Deutsch korcsmájában, melynek egy áldozata is lett Lavatta Mikály személyében, kit miután a korcsmabeli legények összevertek, kidobták az utczára, hol holtan találtak rá reggel. A csendőrség az ügyben erélyes nyomozást indított a katasztrófa folytán megugrott tettesek kiléte és kézre- keritése iránt. Névváltoztatás. Porjesz Sámuel Zsigmond öcsödi lakos vezetéknevének „Páld“-ra való változtatását a belügyminiszter megengedte. Egyleti ügyek A szeghalmi első kölcsönös há zassági és temetkezési egylet alapszabályait a belügyminiszter bemutatási záradékkal ellátván, megerősítette. Ugyanő jóváhagyta a „dobozi ének• és\ dalegylet“-nek azon határozatát, melyben kimondották az egylet feloszlását és azt, hogy az egylet vagyonát a dobozi ev. ref. egyház orgona-alapjának adományozzák. A püspök-ladány-füzesgyarmati helyi érdekű vasút építési ügye a megvalósulás stádiumához közeledik. — Gróf Kornis Kálmán a közigazgatási bejárás alapján elkészített részletes terveket már benyújtotta a kereskedelmi miniszterhez, hogy az építést lehetőleg még a nyár folyamán megkezdhessék. Megégett gyermek. Borzalmas módon halt meg a csaba-gerendási tanyán Viczián János három éves Pál nevű tiacskája. A kis fiú gyufával játszadozott, az égő gyufa tüzet fogott a gyermek ruháján s a kis gyermek összeégett. Mire szülei észrevették, meg volt halva. Ifjú Rácz Jancsi szervezése alatt Gyulán uj zenészbanda alakult. Az uj banda tagjai mind fiatal, kottatudó czigányok s játékukkal igyekeznek a gyulai közönséget megnyerni. Játszani esténkint a Tabak „Központi kávéházu-&ha.n szoktak. A törekvő bandát ajánljuk a zenekedvelő közönség figyelmébe, bár egyátalán nem helyes, hogy a zenei erők megoszlanak. Tolvaj fiú. Saját édes apját lopta meg Szeghalmon Szabó György 19 éves suhancz, ki több Ízben búzát lopott házuk padlásáról Moldovay György és Galbács Józseffel szövetkezve. A búzát aztán eiadták Lipták András gazdának, ki azt jóhiszemü- leg megvette, az árát pedig elmulatták. Az apa észrevevén fia gonoszságát, többször figyelmeztette őt, de végre is kénytelen volt a csendőrséghez fordulni panaszával, mely múlt hó 27-én, midőn éppen 4 zsák búzát czipelt le este a padlásról, elfogta a fiatal gonosztevőt. Tüzek. Mokos János csabai gazdának udvarán levő fásszinje a héten kigyuladván, porrá égett. A tüzet czigarettázó inasgyerekek vigyázatlansága okozta. — Múlt hó 29-én este Bánfalván Kosztola Gábor istállója égett le, emberben, állatban szerencsére kár nem esett. Az épület biztosítva volt. Pálinkát lopott el nagy mennyiségben éjjelenként Grünstein Sándor csapos Szeghalmon gazdájától, Grósz Adolf vendéglőstől. Álkulcscsal hatolt be a pinezébe s onnan az apróbb hordókat elemelvén, azt Ambrus András gazdánál értékesítette. E műveleteit már múlt év novemberétől kezdve sikerrel folytatta, a héten azonban beletört a bicskája, mert Kutasi Pál kocsis neszét vevén űzőiméinek, azt a gazdának, ez a csendőröknek jelentette fel, kik letartóztatták a hűtlen csapost az orgazdával együtt. Grósznak mintegy 100 forint kára van. A Magyar Jelzálog Hitelbank 3%-os nyeremény kötvények. Mint tudósítónk értesít, a budapesti magyar általános takarékpénztár részvény-társaság egy körlevelet bocsátott ki, melyben a közönség figyelmét a szóban lévő kötvényeknek 26 havi 5 frtos részletekben leendő megvételre hívta fel Tekintve, hogy a magyar Jelzálog Hitelbank 3% os — minden közhatóságnál óvadékképes — nyeremény kötvényei, nemcsak félévenként visszatérítendő kamatokat biztosit, hanem azok tulajdonosai azon rendkivüli előnyben is részesülnek, hogy négyszer évente 200,000 és 100,000 koronás főnyeremény és számtalan mellék nyereménynyel össze kötött húzásban is részt vehetnek, még pedig oly formán, hogy a legkisebb nyeremény is 220 koronát tészen, és igy az árfolyam veszteség teljesen ki van zárva. Tekintve továbbá, hogy e nyeremény kötvények elárusitáBát a budapesti magyar általános takarékpénztár részvény-társaság, tehát hazánk egyik legtekintélyesebb és legmegbízhatóbb pénzintézete — a legnagyobb lelkiismeretességgel kezeli, közönségünk iránti kötelességet vélünk leróni, midőn e kiváló nyeremény kötvényekre — melynek legközelebbi húzása folyó évi április hó 25 én lesz — figyelmét felhívjuk. Amidőn még megjegyezük, hogy már a legelső részletiv is a húzásban való részvételre jogosít, jelezni kívánjuk, hogy a magyar általános takarékpénztár igazgatósága tervezettel és egyéb idevágó felvilágosításokkal mindenkor készséggel fog szolgálni. 121 i _i Ir odalom. Édes anyám. Irta Pósa Lajos. Ha Pósa Lajos soha életében nem irt volna egyebet mint a népdalait, a neve fen marad a magyar költészet történetében. Senkinek annyi dalát nem dalolják mint az övét. Az ő költeménye többek között a „Boszorkány-nóta“, a „Csitt-csitt-nóta“, a „Páros élet“ „Nem kell a szőke", „Daru madár“, „Egy csillag sem ragyog“, „Peng a kasza», s még valami háromszáz, — bele nem számítva azokat a dalokat, a miket ragadós kezek kivettek a verseiből s körültoldozták, vagy körülmetélték, a milyen többek között a „Ne sírj, ne sírj Kossuth Lajos“ dal is. S ha nem irt volna soha egyebet, mint azt a sok kötet gyermekverset, akkor is örök a neve. Az idegen levegőből hazai levegőbe hozta a gyermekink lelkét, a germán képzelet világából a magyar képzelet világába, magyar gondolkozásba, magyar érzésbe. Századokra, örökre kiható fordulat ez, — most még csak a gyermekek érzik, de azokból lesz az ember. Most egy uj kötet verse fekszik előttünk. Se nem nótáskönyv, se nem gyermekkönyv. Szól egy egyszerű öreg asszonyról, minden sorában, betűjében. Az az öreg asszony az ő édesanyja. Különös kötet, különös hangok ! Milittáról és Aphroditéről zengenek ma a lantok, s minden költő bacha- naliák mámorát hordja az elméjében. Az anya ? Hogyan kerül ez a szent tiszta szó, ebbe a zűrzavaros, szennyes költészetbe ? Verkli,jambó tingitangli egyvelegbe klastromból kihangzó halk apáczaének. Az ember megrázkodik és érzi, hogy inget kell váltania. Pósának ez a kötete „Édes Anyám“ sok beszédre fog alkalmat adni, — ez előre látható. Az Aphrodite költészet hivei bizonyára neki esnek és széttépik, vagy pedig agyonhallgatják. De vannak hangok, a miket ha túl lármáznak is, örök zengó- süek maradnak, és idő múltán újra halljuk és hall gátjuk fel-feláramló zenéjüket. Ezek az igazi költészet hangjai, a mik a szívből szállottak a húrokra s nem múlnak ki a könyves bolt raktárában. A kötet gyönyörű kiállításban kis nyolczadrét alakban jelent meg, és a költő édes anyjának az arczképe disziti. — Ara 1 frt 20 kr. — Diszkötésben 2 frt. Hollandi mentett papiroson számozott példány félbőr kötésben 4 frt 50 kr. — Kiadja Singer és Wolfner Budapesten. A most hozzánk érkezett 59-ik füzete a Szalay- Barót> »Magyar nemzet történetéinek (Lampel R. Wodiener F. és fiai budapesti kiadóczég kiadásában), mint a nagyszabású millenniumi emlékmű harmadik kötetének utolsó előtti füzete egészen a dicső emlékezetű szabadsághősnek, II. Rákóczy Ferencznek van szentelve. Régi magyar dicsőségről olvasunk a hazaszeretet ama utolsó lángjával, melynek fénye után csakhamar bekövetkezett a hosszú hosszú sötétség. I. Lipót császár-király 49 évi uralkodása után sirba szállt s fiát, I. Józsefet koronázzák meg nagy pompával. De hiszen ismerjük hazánk történetét amúgy is, és mégis mindannyiszor gyönyörködünk benne, a hányszor Szalay- Baróti „Magyar nemzet történetéiből veszünk egy- egy újabb füzetet s azt végig olvassuk. Az 59-ik füzet sem fukarkodik különösen az illusztrácziók- kal. Az egyik külön műmelléklet a szent-gotthardi csatát ábrázolja egykorú rajz után, kettős nagyságú lapon. A másik II. Rákóczy Györgyöt mutatja be lóháton, szintén egykorú rajz után reprodukálva. A többi szövegképek ezek: II. Rákóczy Ferencz gyermekkori arczképe, II. Rákóczy Ferencz arczképe Szathmár, II. Rákóczy Ferencz 1701-ki ma- nifesztumának előlapja, Ugyancsak^ kezdőlapja, Tokaj. Kuruczok előőrsön. II. Rákóczy Ferencz libertása, II. Rákóczy Ferencz polturája, I. József koronázása alkalmával tartott tornajáték, Pozsony. Törvényszéki csarnok. Halált okozó súlyos testi sértés büntette miatt állottak a törvényszék előtt Újfaluéi Sándor, Varjú István és Lakatos Mihály. A dolog úgy tör tént, hogy F.-Gyarmaton 1896. május hó 24 én reggel nevezettek összevesztek Nyéki Lajossal. Eddig elég simán folyt le a dolog, mert ejtekintve osekélyebb sérülésektől, egyiknek sem esett semmi baja. Azonban másnap újból összetalálkoztak Nyéki Lajossal s újból kezdődött a harcz. Újfaluéi Sándor oda ugrott Nyéki Lajoshoz s egy bottal úgy fejbe vágta, hogy az összerogyott s nyomban meghalt. Ezért kapott Ujfalusi Sándor 5 évi fegyházat. A másik két vádlottat, kik ellen bebizonyítható nem volt, hogy a verekedésben részt vettek volnn, felmentette a törvényszék. Két szenzácziós bűnügyben, melyeknek mind egyike annak idején nap port vert fel s melyeket annak idején részletesen is ismertettünk, hozott Ítéletet a kir. Curia. Az első Uzon Ferencz ügye, ki mint városi közgyám követett el különböző hivatali sikkasztásokat. A Curia az elsőbiróság ité letét hagyta helyben s igy Uzon Ferencz egy évi és hat havi börtönre van jogerősön elitélve. — A másik a Dékány József ügye, kire a Curia 2 és fél évi fegyházat szabott. Egyebekben pedig a két alsó fokú bíróság Ítéletét hagyta helyben. lEZÖZg'SbZd.SLSSbg'. A békésmegyei gazdasági egylet folyó hó 6-án tartott igazgató választmányi ülésében Gyula vá rosa mezőrendőrei ügyében a földmivelési miniszter á'tál tett kérdésben megállapította a választ, a melyet felirat alakjában küld a miniszterhez. — Álta lánosságban tekintve az 1894. évi XII. törvény- czikknek a mezei rendőrségről szóló részét, azon véleményben van a gazdasági egylet, miszerint annak rendelkezéseit s tekintve azoknak a mezőgazdák érdekeit illető helyes intentióját — nem kifogásolhatja, ámde tekintettel azon körülményre, hogy az ország minden vármegyéje — tekintet nélkül a helyi igen eltérő viszonyokra egyforma eljárásra kányszerittetik, lehetetlen, hogy azon véleményének ne adjon az egylet kifejezést, miszerint ez majdnem kivihetetlen, s hogy ez inkább kárral, mint haszonnal jár a mezőgazdákra. A felterjesztés ezután Békésvármegyére hivatkozik, hol talán leginkább van kifejlődve a tanyarendszer, a tanyai gazdálkodás. Már pedig ott, hol a kis gazdák kevés kivétellel az év legnagyobb részében kint laknak, s csekélyebb avagy terjedelmesebb gazdaságukat a tanya udvaráról szemmel tarthatják, bizony a mezőőri intézmény általánosságban csak költséggel, de haszonnal nem jár. Tannak még vármegyénkben is tagositatlan községek, vannak olyan határrészek, minők p. o. a zsellér telkek, kender földek, a házas zselléreknek kiosztott helyes, hol tanyák nem építhetők, az ilyen helye ken nem kifogásolhatják a mezőőrök felállítását, annál kevésbbé, mert ilyen helyeken ezelőtt is állítottak fel a tulajdonosok mezőőröket s azokat saját belátásuk, vagy a viszonyok és körülményeknek megfelelőleg részint készpénz, részint terményekben fizették. Biztos tudomásuk van arról, hogy például Csabán, hol 27 mezőőr járja a határ községi részét, az elmúlt 1895. és L896. években 42 esetben 70 frt volt a községnél bejelentett kár s ezzel szemben áll a 27 mezőőr két évi fizetése 6480 frt, mely az enélkül is mindenféle adóval túlterhelt mezőgazdák vállaira sulyosodik. S épen ezeknél fogva nem tarthatják helyesnek az 1894. évi XII. t.-czikknek minden kivétel nélkül való alkalmazását, hanem igen is czélszerünek tartanák, ha ezen törvény intentiójának figyelembe tartása mellett, minden vármegye szabályrendelet utján intézkednék a mezőőri ügyek beosztása s létesítése ügyében. A felmerült ügyben a következő véleményt adja: Nem támogathatja az egylet Gyula város képviselő- tesületének felebbezésében kifejezett azon kérelmét, hogy miután ott a mezőőrök alkalmazását sem a gazdasági viszonyok, sem az azokból folyó szükségesség nem indokolják, tehát a mezőőrök tartása alól felmentessenek, mert bizonynyal vannak a határnak olyan részei, a hol a mezőőrök tartása indokolt. Da nem tartják helyesnek azt sem, hogy a mezőőrök kerületeinek beosztása és azok számának meghatározása a városi képviselő- testület hatásköréből elvonassék és az a vár megye törvényhatósága által eszközöltessék. — A mezőőrök fizetésének megállapítását sem kivánja a gazdasági egylet a város képviselőtestületének hatásköréből elvonni, annál kevésbé, mert a törvh. biz. oly fizetési minimumot állapit meg Gyula város mezőőrei részére, amely viszonyaink által épen nincsen indokolva, mert itt, hol a vármegyei út- kaparók, akik teljesen munkabíró emberek s nehéz munkát végeznek, 11 hóra — az aratás idején 1 hóra szabadságoltatnak — csak 192 frt fizetésben részesülnek, mégis ezen szolgálatra munkabíró egyének kellő számban mindenkor kaphatók; továbbá — hogy több községet ne említsünk — a Gyula városával szomszédos B.-Csaba és Békés 120 frtjával képesek alkalmas őröket kellő számban felállítani s végre akkor, midőn a tanítók fizetésének minimumát a törvény 300 frtban állapítja meg, érthetetlen, hogy Gyula város mezőőrei részére a vármegye törvényhatósági bizottsága a fizetés minimumát 400 frt készpénzben állapítsa meg. Az előterjesztés végül az előbbi véleményt összegezi. — Ezután köszönettel tudomásul vették, hogy a kereskedelmi miniszter a bonyhádi tehenek szállítására a kedvezményt megadta. Sváb Lajos választmányi tagnak egy régi cselédje február hónapban felmondott és a hatóság e felmondásra a cselédet jogo sultnak mondotta. Sváb a gazdasági egylet előtt fejtegeti, milyen horderejüa törvény laza felfogása (?) a hatóságok részéről, a miért is azt indítványozza, hogy a gazdasági egylet sürgős felterjesztést tegyen a miniszterhez a törvény helyes magyarázatának felderítése czéljából. Az indítvány dr. Zsilinszky Endre feszólalása után egyhangúlag elfogadtatott.*) Megelégedéssel veszünk tudomást arról, hogy a gazdasági egyesület fokozottabb tevékenységet fejt ki s hogy a közgazdasági szempontból kétségkívül nagy fontosságú cselédügyi vitás kérdések tisztázásán fáradozik, annyival is inkább, mert a cselédtörvénynek lényeges és' gondos orvoslást igénylő hibái igen is vannak s mert éppen most, midőn eme törvény revízió előtt áll, minden cselédügyi kérdés felvetése és eldöntése kiválóképen aktuális is. Csodálkozással fogadjuk azonban ama tényt, hogy a gazdasági egyesület — mely e téren szaktestület is — oly kérdés eldöntése végett tesz a minisztériumhoz felterjesztést, a mely kérdés senki előtt, ki a törvényt csak grammatics is interpretálja, nem lehet vitás, de sajnálkoznunk is kell afelett, hogy az egyesület a Sváb Lajos indítványának any- nyira felült, mert nem látjuk kizártnak azt sem, hogy a felterjesztés a minisztert ama feltevésre bírja, hogy a vár- megyei elsőfokú cselédügyi hatóságok eltérően értelmezik az 1876. évi XIII. t.-cz. 61. és 61. §-ának rendelkezését, melyeknek pedig oly világos az értelme, hogy általában szinte kompromittáló volna a hatóságokra, ha annak értelmezésében nem lennének egy véleményen. A.z 1876. évi XIII. t.-cz. 48., 61. és 61. §-ai rendelkezésének egybevetéséből ugyanis világosan kitűnik, hogy az éves külső cseléd az 61. §-ban taxatíve felsorolt indokok fennforgása esetén a 61. §-ban meghatározott 2 havi felmon-, dási idő mellett bármikor felmondhat s a felmondási idő letelte után a szolgálatot elhagyhatja. A cselédtörvény eme rendelkezését tarthatja valaki jónak vagy rosznak, ez ízlés és felfogás dolga —. mi például a cselédek érdekében szükségesnek tartjuk, — de olyannak, a melynek interpretálásához kételyek férnek, senki se mondhatja. Biztosra veszszük, hogy a Sváb Lajos ügyében eljárt elsőfokú cselédügyi hatóság is igy értelmezte a törvényt, sőt határozottan merjük állítani, hogy nincs vármegyénkben cselédügvi hatóság, mely azt másként értelmezné. Kérdjük tehát, hogy hol van a hatóságoknak impu- tált laza felfogás s hol van az eldöntendő vitás kérdés ? Szerk. HIRDETÉSEK. Jelzálog kölcsönöket földbirtokra 372%, házakra 3y2%, másnemű ingatlanokra 5% mellett legmagasabb összegekben ajánlunk. E kölcsönök konvertálásoknál bélyeg és illetékmentességet élveznek. — Erdő kihasználások, birtok par- czellázások átvétele. Birtokok szövetkezeteknek hosszú lefizetési tartamra eladatnak. ZLv£a-g:37"a-z üllőid. 114 1—12 közgazdasági vállalat Budapest, Király-utcza 70. 869/1697. Pályázati hirdetmény. Gyula város utczáinak beton, illetve asphalt gyalog járdával való ellátása elhatároztatván, eme munkálatok biztosítására f. évi ápril hó 26-án d. e. 10 Órakor versenytárgyalás fog tartatni Gyula városházánál: minél fogva a pályázni kívánók ezennel felhivatnak, hogy 3000 frt bánompénzzel ellátott Írásbeli zárt ajánlataikat f. évi ápril hó 26-ik napjának délelőtti 10 óráig a városi polgármesterhez adják be. A befolyt ajánlatok ugyanaz nap délelőtt 10 órakor tárgyaltatni fognak. Kiépítendő lesz 7100 □ m. beton, illetve asphalt járda, továbbá 420 Q méter félidomitott trachy-grauit, vagy megfelelő keménységű koczka- kőből készítendő útátjárók. A közelebbi feltételek a hivatalos órák alatt a városi mérnöki hivatalban megtekinthetők. Kelt Gyulán, 1897. évi ápril hó 3-án tartott városi tanácsülésből. ||| 2—3. Dutkay Béla, Szántó Henrik, polgármester városi mérnök. A gyulai kér, betegsegélyző pénztár elnökségétől. Ad 10. 1897. ül. 8z. Hirdetmény. A gyulai kerületi betegsegélyző pénztár igazgató-elnöksége ezennel közhírré teszi, hogy folyó óv ápril hó 4-én délelőtt 10 órára Gyulán, a saját helyiségében tartani szándékolt IV-ik évi rendes közgyűlése, a kiküldöttek részvétlensége miatt nem lévén határozatképes, megtartható nem volt. Az alapszabályok 27. §-ának negyedik bekezdése értelmében annak ujabbi határidejéül folyó év ápril hó 19-ik napjának d e. 9 órája tűzetik ki, melyre a t. közgyűlési kiküldöttek azon megjegyzéssel hivatnak meg, hogy ezen közgyűlés az előb- beni közgyűlés napirendjére kitűzött tárgyak felett fog — tekintet nélkül a megjelentek számára — határozni, s hogy erre külön személyre bzóIó meghívók szétküldetni nem fognak. Gyulán, 1897. ápril hó 4-én. Az igazgató-elnökség : Diósy Béia, Sál József, ig. titkár. 122 1—1 , ig. elnök. 622. 1897. sz. Elek község elöljáróságától. Arlejtési hirdetmény. Elek községében a községi tulajdont képező nagy vendéglőnek 19154 frt 10 kr. költség keretén belől való felépítése engedélyeztetvén, ezen építkezésnek vállalati utón leendő biztosítása czéljából folyó ápril hó 21-én d e. II órakor Elek község tanácstermében nyilvános szóbeli árlejtés fog tartatni. Mely árlejtésre vállalkozni szándékozók 10% bánompénz vagy ennek megfelelő és elfogadható értékű értékpapírral ellátottan azzal hivatunk meg, hogy a terv, költségvetés és árlejtési feltételek a hivatalos órák alatt Elek község jegyzői irodájában bármikor is megtekinthetők. Elek, 1897. ápril 8. 118. l-S. Magyari Vilmos, Zöllner József, jegyző. biró. 2451—1897. Orosházi járás főszolgabírója. Pályázati hirdetmény. Nagy-Szénás községben lemondás folytán megüresedett 400 forint évi fizetés 1 egy szobából álló szabad lakással javadalmazott irnoki állásnak választás utján leendő betöltésére határidőül 1897. ápril hó 27. napjának d. e 10 óráját a községházánál kitűzöm s felhívom mindazokat, akik ezen állást elnyerni óhajtják, hogy szabályszerűen felszerelt pályázati kérvényeiket hozzám ápril 26-ig adják be. Orosházán, 1897. ápril 1. Dr. Bodoky Zoltán, 116 1—1 főszolgabíró. 2442—1896 tk. sz. Árverési hirdetményi kivonat. A gyulai kir. törvényszék mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy Ferenczy Alajos gyulai ezég végrehajtatónak Peres János gyulai lakos végrehajtást szenvedő elleni 21 frt tőke követelés s járulékai iránti végrehajtási ügyében a gyulai 943. sztjkv- ben 1618—19. hrsz. alatt kisk. Sipos István, Peres Kataliu, János, András, Mihály, Mária és kisk. István nevén álló ház, udvar és kertre a Peres Jánosné Pap Zsuzsánna javára az ingatlannak kisk. Sipos István nevén álló Va részét terhelőleg bekebelezett holtiglani haszonélvezeti jog fentartása nél kül az árverést 600 frtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1897. évi ápril hó 22. napján d. 0. 9 Órakor a kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóságnál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10% százalékát, vagyis 60 frtot készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. nov. 1-én 3333. sz. a. kelt I. M. rendelet 8. §-ában kijelölt óva- dékképos értékpapírban akiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 170. §. értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elösmervónyt átszolgáltatni. Kir. törvényszék, mint tkvi hatóság. Gyulán, 1896. évi deczember hó 30-án. Dr. Kalocsay Kálmán kir. törvényszéki biró helyett Dr- Debreczeny Gyula, 117 1—1 kir. tszéki albiró.
