Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1897-05-23 / 21. szám
Melléklet a Jkfe" 1837. M stámflos. tások során Lukács György főispánt kogyteljescn megszólítván, az alföldi szoczialisniusról kérdezősködött : . _ Ah, Békésmegye! — szólott a király, amikor bemutatták a főispánt — milyenek ott a szó ociális állapotok ? — Javult a helyzet, felséges Uram felelt a főispán — Május elseje baj nélkül múlt «I, kilátás van arra, hogy az aratási munkát sem zavarják meg. . , _ Nem Becsből importálják az Alföldre n sz oczialis eszméket ? kérdezte egyszerre a király. —' Nem, felség — felelt a főispán — hanoin Budapestről, részben szoczialista lapokkal, részben agitátorok szétküldésével. • . — És minő intézkedéseket tesznek ? kérdezte végül a király. —; Arra törekszünk, Felség, bogy^ a szegény- sorsú nép állandó foglalkozáshoz, lehetőleg téli keresményhez is jusson, — volt a főispán válasza mire 0 felsége több kérdést nem ton. Beliczey István, Békésvármegye hosszú időkön át volt főispánja, közéletünknek azóta is egyik legtekintélyesebb vezéralakja, most pünkösdkor lesz huszonöt éve, hogy a békésmegyei gazdasági egylet élén ál). Akik egy Jus'rumot meghaladó idő óta néni ritkán ama épen nem kedvüukre való lielyzotbej jutunk, hogy a gazdasági egylet némely tényei, vagy nézetünk szerint mulasztásai fölött erős kritikát kell gyakorolnunk és ezen okból sem vagyunk illet- hetők bizantinismus vádjával, készséggel ejösmerj jük, hogy Beliczey István annyi tudással, ügybuzj gósággal, szorgalommal és ambiczioval vezeti íj gazdasági egyletet, ami messze felülmúlja ama merj téket és igazságos követelményt, amelyet nobile officzium viselésével szemben formálhatni s a gaz dasági egylet igazgató választmánya első sorban önmagát tisztelte meg, amidőn elhatározta, hogy Beliczey István eeyleti elnökségének 2o éves jubi-j leurnát az elnök hervadhatlan érdemeihez és a gazdasági egylet hálájához méltolag ünnepelni fogja. A jubileum napja PünkÖ3t hétfője, araikor a gazdasági egy'et évi rendes közgyűlését tartja s amely közgyűlés a jubileum folytán nemcsak az egyletnek, hanem a megyei közéletnek is ünnepnapja lészen. Kinevezések a gazdasági iskolához. A földmi- velésügyi miniszter a békésvármegyei földmives iskola vezetésével megbízott Kállai) Ódont állomás helyén való meghagyásával földmives iskolai igazgatóvá i Gyulay Károlyt földmives iskolai segédtanítóvá nevezvén ki, utóbbit a békésvármegyei földmives iskolához osztotta be. Ugyancsak a földmive- lésügyi miniszter Keller Gyulát gazdasági tanintó zeti segédtanárnak nevezte ki. Kinevezés. Az igazságügyminiszter Vandlik Virgil nagyváradvárosi járásbirósági joggyakornokot a gyulai törvényszékhez aljegyzőnek nevezte ki. Kinevezés. A pénzügyminiszter Fried Ignácz csabai kir. adóhivatali gyakornokot a szabadkai kir. adóhivatalhoz adótmlté nevezte ki. A képviselő testület Dulkay Béla polgármester elnöklete alatt tegnap rendkívüli közgyűlést tartott, amely különösen délelőtt^ meglehetős viharos lefolyású volt. Az összeférietlenségi szabályrendeleli javaslat tárgyában előterjesztett küldöttségi jelentéssel szemben, mg| taxatíve sorolta fel a tisztviselők összeférhe/fenségi esetét, a tanács javaslatát fogadták el, t. >. bogy a felmerülő ügyek fölött esetről-esetre fognak határozni. A Szántó Henrik mérnök által nagy szakértelemmel kidolgozott szép csatornáidéi t«fvet, mely 30000 köbméter föld ki a/n'elés, W& méter fedett csatorna és 110ÖO láb alfgcsö*** kiépítené a város főbb csatornáit, daczára jggpS hogy a tanács előterjesztése szerint eme „ranylag kis összeg sem volna pótadóból fizetendő, hanem a konversióból fedezendő, névszerinti szavazással a többség olejtette. Majdnem ugyanily sors érte a br. Drechsel Gyula rendőrkapitány által kidolgozott köztisztasági szabályrendeleti javaslatot is, melyet viharos kedélyhangulatban tárgyaltak, úgy hogy a polgármester többszörösen ama kijelentést tette, hogy a közgyűlést elnapolja. Délelőtt nem is tárgyaltak le többet két szakasznál, a lobbi szakasz, úgyszintén a tárgysorozat kevésbé érdekes részei délután tárgyaltattak le. Lelkészválasztás. A szarvasi ág. ev. egyház nult vasárnap választott lelkészt Veres József esperes egyházi és Horvát Dániel világi elnökök elnöklete alatt. Leszavaztak 1230-an ebből Zvarinyi János Csanádi lelkészre &56, Bakay Péterre 374 , szavazat, Zvarinyi tehát 482 szótöbbséggel lett a harmadik uj lelkész Szarvason. — Ugyancsak a héten történt a jelö'és a körös-ladányi ev. ref. paro- chiára is. A választás pünkösd utáni vasárnapra van kitűzve A tavaszi vásárnak a lehető legkedvezőtlenebb kilátásokkal nézünk eléje. Sertésfelhajtás újólag nem lesz, még a helyi forgalmat illetőleg sem, amennyiben a város sertésvesz következtében ismét zár alá van helyezve, úgy, hogy a pénteki heti plaozon sem volt már sertés felhajtható. De ha a város nem is jutott volna zár alá, a vásár, sertéseket illetőleg, anélkül som lett volna megtartható, *«után á közeli s távoli vidék különben is el van ziva. Szarvasmarhát illetőleg nagy forgalom remél- héöÁ szilárd árakkal; gyöngébbnek Ígérkezik a lólásár. A kedvezőtlen időjárás a belső vásárhoz füpdő reményeket pedig teljesen devalválja. A vájárt napok egyébként a következők: csütörtökön, míjus 27-én juh, pénteken szarvasmarha, szombaton ló | gazdasági iparvasárnapon belső vásár. A békésmegyei egyetemi ifjak köref. hó 15-én tartott rendes ülésén elhatározta, hogy a békésmegyei születésű, megboldogult Szlovák Pál pónz- ügyi \tkár, a „Békésmegyei Segítő Egyesület“ volt albínók gyászban maradt családjának ezen szomorú özet alkalmából tiszteletét lerovandó, rész- ve? Ugyanezen ülés megalakította a szünidői választmányt is, a melynek elnöke Máté János lett szótöbbséggel Leszich Endrével szemben ; választmányi tagokul a következők választattak meg: Leszich Endre, Zahorán Mátyás, Küpry í^mán, Szalay Lajos és Sárkány János. Sarkad elszakadási vágya Biharvármegyétől. Említettük azt a mozgalmat, mely múlt évben Sarkadon megindult a községnek Bihartól való elszakadása s Békésvármegyéhez leendő csatolása* érdekében. A mozgalom már akkor maga köré csoportosította Sarkad városa lakosságának, sőt képviselő testületének is többségét, de akkor még egy számbelileg kis, de befolyásos töredék, nem csatlakozott az elszakadási mozgalomhoz. Most azonban ez aj tekintélyes kisebbség is másként gondolkodik, sót épen ez indította újólag meg a Békésvarmegyéhez való csatlakozás akczióját, még pedig teljes erely- lyel és elhatározottsággal. A községnek ugyanis egy deputácziója, mely Tóth Mihály bíróból, Bór Áron és Kesztvüs Lajos tagokból állott, benn járt Nagyváradon ‘dr. Beöthy László főispánnál azon ezélból, hogy bejelentsék a megyének, miszerint Sarkad el akar szakadni Biharmegyétöl és Békésmegyéhez kivan csatlakozni. E tárgyban hosszú kérvényt nyújtottak be Sarkad községe nevében és képviseletében Bihar- megyéhez, melyben bőven indokoljak, hogy mi indította arra a lakosokat, hogy Biharmegyétöl |flsza- kadni igyekezzenek. — A kérvény szerint a község 5872 frt útadót fizet a megyei közúti pénztárba s a községi közmunkák 40 százalékát a - törvényható sági átkelési utak szakaszának_ fenntartására fordítja s mégis a megye legutóbbi közgyűlésén kihagyta a sarkadi utat az úthálózatból s annak fentartását a községre bízta, mely e terhet nem bírja meg. — Minthogy pedig a jó ut legvitálisabb érdeke & legnagyobbrészt földmivelés és állattenyésztésből élő lakosságnak, iparkodni kell már csak létfenntartási ösztönből is, hogy az utak teljesen használható állapotba jöjjenek. Biharmegye közúti pénztara pedig annyira meg van terhelve, hogy nem képes annyi pénzt fordítani útjaira, mint a mennyi kellene s ez okozza aztán azt, hogy egyes községek megunva a sok hiábavaló kérést, ilyen lépésre határozzak ■ el magukat, jól tudván, hogy Békésmegyének orszag- utai kitűnő karban vannak tartva, melyek télen- nyáron egyformán használhatók, mig a mi megyénk- ben ősszel és tavaszszal az utak valóságos sártengerek. A község lakosainak száma 7594, tehát a legnépesebbek közé tartozik. — A sarkadiak Békés- vármegyéhez való csatlakozási vágyat az itteni varmegyei székhely Gyulához való közvetlen szomszédsága, kizárólag Gyulára gravitáló közgazdasági, ipari s kereskedelmi forgalmán kívül, ama általunk már többször kifogásolt bánásmód irányítja, melyet Bihar- vármegye törvényhatósága az utpolitika terén Sarkaddal szemben tanúsít. Enyhén szólva, ez a bánásmód már több mint kifogás alá jövő, mert valósággal tűrhetetlen. — Békésvármegye a_ gyula sarkadi útszakasznak gyula-remetei részét kikövezteti, ezzel szemben Bibarvármeg/e nem csak hogy nem folytatja a remete-sarkadi útszakasz kikövezését, hanem az óriási forgalmú, mondhatni Biharvármegye magyar községei legkiválóbb érdekében álló évtizedek hosszú során át megyei utat is, mint ilyent kiküszöböli hálózatából és községi úttá degradálja. Ugyanilyen elbánásban részesítették a Sarkadról^ más községekbe vezető utakat is, ami magyarázatát nyújtja, hogy a Sarkad közelében levő s Gyulára gravitáló többi községek is Békésvármegyébe óhajtják magukat kebeleztetni s ép úgy mint az aradmegyei Nagy- Zerind és Fekete-Gyarmat ez irányban szintén megindították mozgalmukat. Nincs is legkisebb kétségünk. hogy a kormány úgy. Sarkad, valamint Bibar és Arad, Gyulához közeleső s közgazdaságilag ide gravitáló községei óhaját ha hamarább nem is, de az elmaradhatlan általános kikerekitéskor feltétlenül figyelembe fogja venni és eme feltevésben Sarkad mozgalma, ha momentán nem is lenne sikere, meddőnek épen nem mondható Díszes esküvő volt folyó hó 20-ikán délutáni 5 órakor a gyulai izr. templomban. Dr. Kovács Jenő, a bibarmegyei tatarosi aszfalt bánya tehetséges ifjú igazgatója vezette oltárhoz bájos aráját Braun Vilmát, Braun Mór törvényhatósági bizottsági tag s tekintélyes kereskedő kedves, szép leányát. A templom zsúfolásig megtelt előkelő diszes közönséggel, az egyházi szertartást Dr. Kecskeméti Lipót nagyváradi izr lelkész végezte, szép beszédben kérve az Ég áldását az Ur színe előtt kötött szent frigyre. Nyoszolyójeányok és vőfélyek voltak : Braun Olga Fischer Árpáddal, Czinczár Mariska Komlós Leóval, Fischer Lenke Bacher Emillel, Braun Margit Kornstein Albertte), Zipernowsky Ilonka Kornstein Zsigmonddal, Kornstein Edit Fischer Gézával, Braun Klárika Weisz Imrével, Berényi Mariska és Weisz Erzsiké Weisz Sándorral. — A díszes . esküvőt követőleg este 8 órakor az ifjú párnak mintegy száz főnyi kiterjedt családja nászlakomára gyűlt össze a Komló éttermében, hol is Dávid István vendéglős bármely fővárosi elsőrangú étterem becsületére váló pazar vacsorát szervírozott, kitűnő felszolgálással és a legkényesebb igényeket is felülmúló ízletes ételekkel. A gyönyörű lakoma alatt megeredt a to asztok árja a boldog ifjú párra, az örömszülékre, s a lakomát hajnali órákig tártó táncz fejezte be. Az uj házaspár péntek reggel uj otthonába utazott el, ahol a bánya munkásai, akik igazgatójuk iránt érzett ragaszkodásuk és szeretetük jeléül nz esküvőn és nászlakomán is küldöttségileg képviseltetek magukat, szívből jövő ováczióval és ünnepélyességgel fogadták az ifjú házaspárt, amelynek zavartalan tartós boldogságukhoz mi is őszinte szerencse- kivánatunkat fűzzük. Időjárásunk gazdasági szemüvegen mérlegelve, már nemcsak kedvezőtlen, hanem valósággal kétségbeejtő. Napról-napra rosszabbak a terméskilátások, őszi s tavasziakat egyaránt véve. A bűzd most már nemcsak a lapos, hanem a bátasabb földeken is erősen sárgul, az idő pedig még mindig nem képes szárazra fordulni, mondhatni nem múlik el nap eső, legtöbbje ismételt eső, szomorú változatosság okából pedig helyenkint felhőszakadás és jég nélkül. — A túlságos csapadék legveszedelmesebb következménye pedig a gyakori ködök, az alföldön az árvizeknél is kártékonyabb és veszedelmesebb eme legnagyobb csapás, amelynek nyomán okvetlenül rozsda lép fel — amint hogy fájdalom már fel is lépett — az pedig tönkre teszi a búzatermést. A szó szoros értelmében diktált időjárás kellene teljes két hónapon át, hogy az abnormis esőzések okozta eddigi károk némileg is reperál- hatók volnának. A szivek tolvaja. Tulajdonképen nem passzol ez a pootikus czim arra a szédelgőre, akiről most szólunk, mert ő nem a sziveket lopja meg, hanem a szivek utján lop. Dihel János Csabán az „Arany kakas« szállóban volt hetes egy darabig, de csakhamar felcserélte az udvarsöpróst kalandosabb és poétikusabb életmóddal s lett belőle házasságszédelgő. ígéreteket tett módos gazdák leányainak ,s mikor már bizalmukat, — mint félig-meddig vőlegény — megnyorte, elemeit valami értékes dolgot a házból és odább állt, ott hagyván a reménykedő menyasszonyt. Ez elég kellemes életmód, mert az ember csak kurizál és jól tartják az anyós- jelöltek vajas kalácsc8al. Ezt produkálta Dihel a héten Debreczenben is s egy odavaló polgár leányának házasságot ígért. Azonban nem saját nevét használta, hanem Miskucza János gyulai fiúnak mondotta magát. Udvarlása után a megszokott módon megszökött a háztól, nem felejtvén el magával vinni egy ezüst órát lánozostól, egy értékes tajtpipát és a leány piroskövü gyűrűjét, melyet már előbb elkért a leánytól azon ürügy alalt, hogy róla jegygyűrűt csináltat. A leány apja feljelentette a debreczeni IV. kér. kapitánysághoz az állítólagos Miskucza Jánost, kiről tudakozódott aztán a rendőrség a gyulai kapitánytól. A leány apja is lejött Gyulára keresni a vőlegényt, de eredménytelenül. Gyulán azonban János kereszt- nevű Miskucza nincsen s bár kiterjedt család van itt ezen a néven, azok mind szorgalmas és munkás gazdák hírében állanak. — A leírásból eszébe jutott s gyulai kapitánynak, hogy neki is volt hasonló esettel dolga, az akkor mint Dihel János, hetes az „Arany kakas“-ban, szökött meg Csabáról. A leirás is egészen rápasszolt s így minden kétséget kizárólag bitorolta a szédelgő a tisztességes Miskucza nevet. A leány apja tehát visszament szépen Debreczenbe s most az ottani rendőrség nyomozza a szédelgőt, eddigelé azonban eredménytelenül. Kicsinyek öröme. A helybeli református iskolák növendékeinek tegnap volt a májusi ünnepélyük. Kora reggel tanítóik s többnyire szüleik kíséretében zeneszó mellett vonultak ki a Bárdos- bidon túl eső s pázsittal bevont térségre, ahol az egész napot játszással, vigan töltötték. Az ünnepélynek a késő esti órákban szakadt vége. Veszély a templomban. A csorvási régi kath. templomot a héten Dr. Bodoky Zoltán főszolgabíró lezáratta, miután düledezni kezdő falaival közveszó lyessé kezdett már válni. A templom különben épen nem ódon még s inkább építkezési hiba folytán vált ilyen hamar rozogává. A Körös áldozata. A tulajdonképeni fürdési idény az időjárás mostohasága folytán el sem kezdődött, de azért már is egy ilyen kánikulai szomorú Ilirt kell regisztrálnunk. Szarvason Nagy Klenár István suhancz fiú egy kis hideg fürdőt akart élvezni és belement a Hármas-Körös megáradt vizébe A hideg viz azonban összehúzta tagjait, úgy hogy nem tudott úszni és igy alámerült a mély vizben. Csak holttestét találták meg. Házasság. -Dr. Zsivkovics Aladár Kondoros község ifjú "orvosa e hó 10-én vezette oltárhoz Tálassy Margitot. Szerencsétlenség Csabán. Az elmúlt héten két szerencsétlenség is történt Csabán. Lehóczky Jánosnénak, a ki szappant főzött odahaza, vigyázatlansága folytán a mellette játszadozó kis fia a forró lúgba bele esett éi rögtön meghalt. — Milyó Mátyásnak bárom éves gyermeke pedig az emésztő gödörben lelte halálát. Az ügyészség mindkét esetben megindította a bűnvádi eljárást. Orvosválasztás. Bánfalva községi képviselőtestülete Dr. Wellner Árpád blavai községi orvost 8 pályázó közül községi orvosául választotta. A csabai tornaegylet múlt vasárnap Korossy László elnöklete alatt a tornacsarnokban évi rendes közgyűlést- tartott. Mint Moczkovcsák György titkári jelentéséből kitűnik az egyletnek 95 rendes, 23 pártoló, 13 alapitó tagja. Pénztári forgalom 1380 frt, melyből az adósságokat is törlesztették. A művezető 700 frtos fizetéséhez az algymnaoium 500 frttal járul. Elhatározták, hogy Szent-István napján tornaünnepélyt rendeznek, i jövő évbén tiz évi fennállása jubileumán nagyszabású torna, atlétikai és kerékpárversenyt rendeznek. Moczkovcsák György megbizatott a tornaegylet történetének megírásával. A megejtett tisztujitáson újból megválasztattak : Elnökké Korossy Lászlót, alelnőkké Láng Gusztávot, titkárrá Moczkovcsák Györgyöt választották. Pénztárnok : Fried Lipót, ellenőr Faragó Mátyás, előtornász Stark Ferencz, kerékpárkapitány, Bailer Dezső, orvos dr. Szamok Ignácz, ügyész dr. Sailer Vilmos. Választások Orosházán Az orosházi takarék- pénztárnál halálozás folytán üresedésbe jött elnöki állásra dr. László Elek községi orvost, — a keresztény népbanknál Veres József lemondása következtében üresedésbe jött igazgatói állásra pedig dr. Rapcsák Emil községi második orvost választották meg, utóbbit 140 szóval az újra jelölt Veres József 42 szavazata ellenében. Tüzek. Öcsödön Sándor Lajos asztalos háza a kémény szikráitól kigyuladt és porrá égett. — Orosházán pedig Kardos István napszámos nádas viskója vált a lángok martalékává, valószínűleg vigyázatlanság folytán. Beküldetett. Teki ntetes szerkesztőség ! B. lapjának utolsó számában olvastam a napi hirek között, hogy Jontz Ferencz helybeli eczetgyáros a jelenlegi brüsseli nemzetközi kiállításon arany érmet es díszoklevelet nyert, a melyet a brüsseli kiállítás igazgatósága neki már kézbesített is. Legyen szabad erre vonatkozólag megjegyezni, hogy itt tévedésnek kell lenni, mert először is az 1897. évi brüsseli nemzetközi kiállítás még csak e bó elején nyílt meg, másodszor podig ezen kiállításon a bíráló bizottságok csak a folyó év julius havában kezdenek majd működni és az oda ítélendő kitüntetések ott is csak a kiállítás berekesztési ideje körül, majd szeptember-októberben kerülhetnek kiosztás alá; ez okból tehát kizártnak tartom, hogy Jontz Ferenci ezen most nyitva levő brus- l seii nemzetközi kiáltáson, ha gyártmányát azon kiállította, ez idő szerint már érmet vagy oklevelet nyerhetett volna. Tejes tisztelettel kz 1897-iki brüsseli nemzetk. kiállás egy kiállítója. Nem volt búcsú, Azaz, hogy búcsú volt múlt vasárnapon a plébánia nagytemplomban fennállásának évnapján, de az ezt ^követni szokott délutáni »búcsút,« mely a piacz és\ a vásár érdekességével kedves képet szokott nyújtói, elmosta az eső. Egy pár sátor volt ugyan felütv«, de bizony csak itt-ott lézengett a csúf időben »búcsú fiát« vásárló közönség. A betonjárda. Gyulaváros több utczájában, melyet a közelmúltban határozott el a város járdával ellátni, már e hó végén megkezdik a betonjárdát csinálni. A munkálatokat a vállalkozó N. Szabados József vezeti, ki reméljük megfelel úgy, mint a Melocco ezég, mely az eddigi meglevő betonjárdákat csinálta, A gyomai műkedvelők múlt szombaton a városház dísztermében nagy sikerű szinielőadást rendeztek. Bokor uj népszínművét — a nálunk ma este bemutatandó — »Télen“-t adták kiváló sikerrel. A zenei részt Kálmán Farkas szakavatott zenei tudással vezette s a szereplők közül különösen kitűntek Jakab Mari Katalin szerepében mint hősnő, Szűcs György (Vasas) Kálmán Gyula (Márki) Máday Gizella (Anna) Gálos Irma, Lux Vilma, Hajduné Gál István. — Előadás után Holler vendéglőjében pompás hangulatú muri következett, melyben a gyomai szép lányok és tánezos fiatal emberek egy- től-egyig részt vettek. Ma megismétlik közkívánatra a darabot. Fürdőszezon. Biharmegye legszebb helyen fekvő és rendszerint látogatott fürdőjében, a Püspök-fürdőben, május 1-ével nyílik mog a szezon. Schlauch Lőrincz nagyváradi bíboros püspök nagy áldozatokkal renováltatta tavaly ezt a festői fekvésű gyógyfürdőt és Czeglédy Sándor bérlő is mindent elkövetett, hogy a Püspök-fürdő nagy közönsége ez évben is feltaláljon ott minden olyan kényelmet, mely bármely világhírű fürdőhelyen található. A fürdőhely, mely az e/redéves kiállításon is a nagy aranyéremmel lett kitüntetve, fél órányira van Nagyváradtól és igy a városi közönségnek is kedvelt kiránduló helye. Egy uj iparág.Az ismert bécsi esernyőgyáros Beer, Drab és Társa ezég Budapesten május 1-vel egy nap- és esernyőgyárat helyezett üzembe. Ez lesz nz első ilynemű intézet, a mely Magyarországon ernyőgyártással foglalkozik s a magyar kormány állami kedvezményekkel is támogatja a ezég kezdeményező vállalkozását. A gyártelep a modern technika minden igényének megfelelően foer be- ruháztatni s igy remélhető, hogy Magyarország ez iparában is rövid időn függetleníti magát a külföldi versenytől. Hazánk közgazdasági viszonyaira nézve mindenesetre örvendetes jelenség, hogy külföldi gyárosok indíttatva érzik magukat nálunk uj gyárak és uj iparágak meghonosítására s ez utón hozzá járulnak hazánk ipari fejlődésének előmozdításához. Az uj gyártelep, mely Beer és Drab első 'magyar nap- es esernyögy pest, V. Sas-utcza 23. sz. „Egy uj gyógykezelő tűnést kelt a tudományo Dr. Kovács Izsó orvosnak egy, mar evőn óta gyakorlott és kipróbált uj specialis gyógykezelési módszere, melyei asthma, szív- és vesebajokat, liólyag- és bőrbetegségeket kezel. Fentnevezett orvos ezen betegségeket uj elvi szempontból kiindulva, a vér tisztítása által gyógyfüvekkel gyógyítja és rövid idő alatt nemcsak Budapesten, hanem az ország majdnem minden részében, sőt annak határán túl is valóban feltűnő s bámulatos eredményei által tűnt ki. Dr. Kovács Izsó május hó óta Budapesten, Andrássy út 47. sz. alatt lakik.“ 154 >-1 Figyelmeztetjük lapunk t. olvasóit különösen a földbirtokosokat a Budapesten székelő magyar országos központi takarékpénztárnak mai számunkban közzétett hirdetményére. Gyulai élet. Engedjen meg nekem Ralmay is, mog Szekula Sárika is, Nagyfalussy Juliskával egyetemben, valamintségesen Szatyi is, meg a nagyérdemű publikum. Jól tudom azt, hogy hirlapirói kötelességem lenne most konstatálni, hogy Tbália papjai és papnői felállították a „világot jelentő deszkákat“ városunkban s ezzel egyidejűleg a publikum vendégszeretetéről a Ealmay párral szemben, valamint a Szekula Sárika szép szemeiről és „jól domborításáról“ és a Szatyi mókáiról kellene szellemes dolgokat fecsegnem összevissza, mert a hét aktuálitását ez képezte főleg, azonkívül hogy beföstették a- lóvasúti kupét és nem építették fel a törvényszéki palotát. De ha azért én most mégis úgy teszek, mint Bodóné ő nagysága, mikor a bor árát kérik, kérem legyenek elnézők irányomban és gondolják meg, mennyire tele lehet az én lelkem keserűséggel, ha szükségét érzem annak, hogy elbeszéljem az én „soromat.“ Ezekután pedig a hangulat kedvéért teszek ide három csillagot. így ni. * * * Mióta a kiadói áldozatkészség princzesas czigarettákat vezetett be a szerkesztőségbe, azóta lapunk barátjai mód nélkül sűrűn teszik tiszteletüket a szerkesztőségben. Vizitelő ked- vöket nagyban előmozdította az a két hordó uj akviziczió is, a mely jóféle muskotály borral megtöltve a múlt betekben gurult le a kiadó pinczegádorán. Ennek én két hátrányát élveztem. Először sohasem vagyunk magunkban a szerkesztőségben. Idegen emberek előtt pedig restell az ember előleget kérni. Az előleg pedig, mikor a színészek itt vannak, nagyon elfér az ember zsebében. Azaz hogy nem fér meg. Másodszor, ha szombat esténként a kiadói
