Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1897-05-09 / 19. szám

sak a közterhek; Békésvármegyében a felsrófolt kataszter, magas vizszabályozási költségek és nyomott gabona árak következtében ez idő szerint talán súlyosabbak is, mint az országban bárhol; de hogy a súlyos terhek enyhüljenek, azon csak a kormány, csak a törvényhozás tudna segíteni. A súlyos terhektől eltekintve, ami magát a pénzügyi igazgatás, nevezetesen annak módszerét, ethi káját és méltányosságát illeti, jó lélekkel állíthatjuk, hogy az, Békésvármegyében nem csak hogy kifogás alá nem eshetik, hanem

a legkitűnőbbek, a legtiszteletreméltóbbak egyike az egész országban.

Nem tudjuk, mely nagy község lehet az, amely levélíró állítása szerint „a községi adminisztráczió költségeit csaknem teljes összegben a két keze munkájából élő vagyontalan vagy csekély vagyonú osztály vál- laira rakta volna, a mennyiben a kereseti adókra 44<>/0, a földadóra pedig csak 5«/0 községi pótadót vet, a külterületi földekre pedig csak 2'/2%-ot-“ Mennyi valótlanság, mennyi badarság! Élőször is »a két keze munkájából élő vagyontalan osztálynak« egyáltalán semminemű állami, következésképen községi adója sincsen, se 43, se 5 perczent. Másodszor, ha van valamely osztály, a mely Békésvármegyében nyög az állami, következésképen községi adóterhek alatt is, a magas kataszter folytán éppen a földbirtokos és földmives elem az. Ennek az elemnek a rovására senki sem panaszkodhat méltatlan es magas adóztatásról. Azt igenis tudjuk, hogy a községi törvény a községi kiadásokra nézve három csoportot különböztet meg, nevezetesen vannak kiadások, melyek minden adónemet, vannak melyek csak a ház és kereseti adókat, vannak melyek csupán a földadót illetik es terhelik és hogy a községi adók a szerint vettetnek ki, a mint a meg felelő kiadások egyik vagy másik csoporto- zatot érdeklik, de arról nincs tudomásunk, hogy a földadó egyetlen községben is csak 5 perczenttel, egyéb adók pedig 43-al legyenek sújtva. „A külterületi földek“ megkülönböztetést, miutáu megyénkben a földek — házikerteket kivéve — mind a község külterületén vannak, egyáltalán nem értjük.

»A pénzügyi adminisztráczió kiáltó bajai* közé sorolja levélíró „a megyei beteg- segitő pénztár“ mizériáit is. Megyei beteg- segitő pénztár — először — egyátalán nincs, de ne kapaszkodjunk a hibás szavakba: levélíró bizonyára a »kerületi betegsegélyző pénztár“-t érti. Szó sincs róla, a kerületi betegsegélyző pénztár, szervezeténél fogva a legbonyolultabb intézmények közé tartozik, nemcsak Békésvármegyében, hanem országszerte és nagyon megért a reformra. — Az itteni kerületi pénztár azonban aránylag még a jobban adminisztráltak közé tartozik. Azt megengedjük, hogy a kezelésnél itt is merültek fel elkerülhetlen zavarok, de azt tagadjuk, hogy megtörtént volna, amit levélíró állít, hogy »teljesen vagyontalan (vagy akár vagyonos) embereken is még egyszer tűzzel vassal hajtatnának be elsikkasztott járulékokat.* I eltekintve tőle, hogy ez nem igaz, a betegsegélyző pénztárhoz, mely önkormányzati testület, akár jól, akár rosszul kezelik azt, a pénzügyi adminisztrácziónak semminemű köze, beleszólása s ingerencziája sincsen ; legnagyobb jogtalanság vagy tudatlanság tehát az esetleg ott előforduló visszásságokat a pénzügyi adminisztráczió teherlapjára iktatni.

Levélíró különben is bizonyos kedvteléssel szed össze valódi s képzelt sérelmeket, bajokat, visszáságokat, amelyek amennyiben igazán sérelmek, bajok és visszásságok, ép úgy sót fokozatosabb mérvben vonatkoznak más vármegyékre, mint Békésre.

Ily igazságtalan és méltánytalan bánásmód ellen, Békésvármegye s annak méltatlanul megtámadott közigazgatása s jó hírneve érdekében meggyőződésünk hevével tiltakozunk.

A megyei s pénzügyi adminisztráczió Békésvármegyében — talán súlyosabb helyzetben, súlyosabb körülmények között, mint bárhol másutt, — hivatása magaslatán áll és nemcsak kifogástalanul, hanem a legnagyobb elismerésre móltólag működik és egyátalán nem szolgált és nem adott okot rá, hogy az ország színe előtt országos és nemzetközi bajok bűnbakjaként pellengérre állíttassák.

A vármegye tavaszi közgyűlésének tárgy- sorozata :

I.

1. A vármegye alispánjának jelentése a vármegye állapotáról I az őszi közgyűlés óta tett nevezetesebb intézkedésekről.

2. A vármegyei közigazgatási bizottság jelentése az 1896. évről.

3. A számonkérőszék jelentése a vármegyei tisztikar tevékenységéről.

4. A vármegyei árvaszék jelentése a vármegyei árvaügyek állapotáról.

5. Indítvány a tűzrendészet! szabályrendelet módosítása tárgyában.

6. A vármegyei közigazgatási bizottságban a Szabó János lemondása folytán megüresedett tagsági helynek titkos szavazással való betöltése.

7. Gróf Bolza Géza lemondása folytán a 177. sz. lóavató bizottság elnöki állásának betöltése.

8. A békés-csanádi h. é. vasút igazgatóságába 2 igazgatósági tag választása.

II.

9. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter rendeleté az ezredéves kiállitás és ünnepélyek czéljaira kölcsön vett 23,000 frt leírása ügyében.

10. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter rendeleté Rideg Mihály szarvasi járási utbiztos elbo- csájtása ügyében.

11. Am. kir. belügyminiszter rendelete a Békés községi főpénztári — ellenőri rendórbiztosi, nyilvántartói választások ügyében.

12. A m. kir. belügyminiszter rendelete a vásárhelyi puszta átcsatolása ügyében.

m.

13. Zala és Fejér vármegyék átirata a quóta felemelése ellen.

14. Sopron vármegye átirata a törvényhatósági tisztviselőknek az 1893. évi IV. t.-cz. 14. §-a szerinti kedvezményben való részesítése tárgyában.

15. Baranya vármegye átirata az 1884. évi XVII. t.-cz. 16. §-ának módosítása ügyében.

16. Szabolcs vármegye átirata az államvas- utakon való kedvezményes menetjegy mérséklések kiterjesztése tárgyában.

17. Vasvármegye átirata a vármegyei tisztviselők javadalmának egységes rendezése tárgyában

IV.

18. Pénztári ügyek.

19. Küldöttségi jelentés a 200,000 frtos útépítési kölcsön felvétele tárgyában.

20. Küldöttségi jelentés a békésmegyei gazdasági egylettel való kapcsolat illetőleg egy közgazda- sági bizottság szervezése tárgyában.

21. Küldöttségi jelentés a jegyzői magánmunkálatok tárgyában.

22. A millenáris bizottság jelentése a millenáris költségek elszámolásáról.

23. A vármegye állandó választmány előterjesztése a csabai, gerendási, szentmiklósi és vand- báti puszták jogi természetének meghatározása tárgyában. x

24. A vármegye alispánjának előterjesztése a vármegyei állandó népnevelési bizottság szervezetére vonatkozó szabályrendelet módosítása iránt.

25. A vármegye alispánjának jelentése a tiszti nyugdíj alap gyarapítása tárgyában.

26. A vármegye alispánjának előterjesztése Gróf Széchenyi István és Kossuth Lajos arczképé- nek megrendelése tárgyában.

27. A vármegye alispánjának előterjesztése a vármegye monográfiája kiadási költségeinek végleges elszámolása tárgyában.

28. A vármegyei- főorvos előterjesztése a közegészségügyi szabályrendelet átdolgozása tárgyában.

29. Beliczey Géza, Rosenthal Ignácz és az Alföldi első gazdasági vasutak igazgatóságának kérvénye az apácza-p.-földvár-kigyós-csabai gazdasági vasút segélyezése iránt.

30. A vármegyei t. főügyész felebbezése a tiszti nyugdíj választmánynak Lukács Endre, Gsánki Jenő és Berthóty István vármegyei aljegyzők ügyében kelt azon határozata ellen, a melyszerint nevezettek felemelt fizetősök után a belépési 5 °/0-os hozzájárulás fizetése alól felmentettek.

31. Berthóty István várm. III-ad aljegyző szolgálati éveinek beszámítási ügye.

32. A központi kezelő hivatalnokok fizetésfelemelés iránti kérvénye.

33. A járási írnokok fizetésfelemelés iránti kérelme.

34. özv. Szeberényi Gusztávné, Szeberényi Lajos Zs. és társai felebbezése Csaba község képviselő testületének az alsó-fehér-körösi ármentesitő társulat részéről visszafizetett 56941 forint 98 kr. felosztása tárgyában kelt határozata ellen.

35. Béres János és társai gyomai lakosok felebbezése, Gyoma község képviselőtestületének a poczosi-elötér befásitása tárgyában hozott határozata ellen.

36. Debreczenyi Lajos felebbezése Öcsöd község képviselőtestületének a hidvámszedés haszonbérletéből kifolyó határozata ellen.

37. Szénfi Gyula és társai t.-komlósi községi írnokok felebbezése a község képviselőtestületének fizetés felemelés iránt beadott kérvényük elutasítása tárgyában kelt határozata ellen.

38. Vitéz Béla t.-komlósi rendőrbiztos felebbezése fizetés felemelés iránti kérelmét elutasító képviselő-testületi határozat ellen.

39. Duch István felebbezése Bánfalva községnek a Il-od jegyző lakbére tárgyában kelt határozata ellen.

40. Teván Jakab felebbezése B.-Csaba községnek a Zöldfa korcsma bérbeadása tárgyában hozott határozata ellen.

41. Szőke János felebbezése Tót-Komlós község képviselőtestületének a római kath. egyház részére telek adományozását megtagadó határozata ellen.

42. Petricz József járási írnok felebbezése a vármegyei tiszti nyugdijintézeti igazgató választmány 5.—1897. sz. a. hozott határozata ellen a millennaris év kedvezményes beszámítása iránt.

43. Miko Miklós a báró Wodianer árvaház alaptőkéjéhez 404 frt 25 kr. újabb alapítványt tesz.

44. Gyoma község kérvénye az indoházi vámos út folytatólagos kiépítése tárgyában.

45. K.-Tarcsa község kérvénye a m.-berény-,

k.-tarcsai törvényhatósági üt folytatólagos kiépítése iránt.

46. Sámson község kérvénye törvényhatósági müút épitése iránt.

47. Szeghalom község kérvénye az indóházi vámos út folytatólagos kiépítése iránt.

48. Szarvas község kérvénye az indoházi vámos kőút folytatólagos kiépítése tárgyában.

49. Vésztő község kérelme önálló megyebizot-t- sági-tag-választókerületté leendő alakítása iránt.

50. F.-Gyarmat község határozata, mely szerint a tötvényhatóság 548.—1896. sz. a. kelt határozatával szemben, a községi irnoki állások szervezését megtagadja.

51. Öcsöd község kérvénye 136 frt 59 kr. perköltségnek a gyámpénztári tartalék alapból leendő fedezése tárgyában.

52. Orosháza község határozata 1896 évi túl- kiadások fedezése tárgyában.

53. Gyula város határozata erdőtiszt alkalmazása tárgyában.

54. Békés község határozatai a községi állatorvos részére 20 frt és Nagy Ferencz községi Írnok özvegye részére 33 frt 33 kr. segély kiutalványozása tárgyában.

55. F.-Gyarmat község határozata uj községháza épitése tárgyában.

56. Szeghalom községnek módosított szabályrendelete a tiszti fizetések és napidijjakról,

57. F.-Gyarmat község módosított fizetési szabályrendelete.

58. F.-Gyarmat község határozata egy esküdt! állás megszüntetése tárgyában.

59. F.-Gyarmat község határozata gyepmesteri állás szervezése tárgyában.

60. Gyula város határozata a körgáthoz kisa-i játitott terület árában Oláh Teréz és társa részére 663 frt kiutalványozása tárgyában.

61. Szeghalom község szervezési szabályrendelete.

62. Doboz község fizetési szabályrendelete.

63. T.-Komlós község kérelme az ebtartási szabályrendelet módosítása iránt.

64. K.-Tarcsa község határozata a község által használt ártéri legelő résznek a közbirtokosság tulajdonába leendő visszabocsátása tárgyában.

65. Bánfalva község határozata az ebadóból befolyó jövedelem hova fordítása tárgyában.

66 Csaba község képviselőtestületének határozata a selyemgubó raktár czéljaira ingatlan átengedése tárgyában.

67. K.-Ladány község módosított szabályrendelete.

68. Endrőd község határozata a községi kertész fizetésének felemelése ügyében.

69. Sámson község határozata községi jegyző fűtési átalánya tárgyában.

70. Kovács Mihály nyugalmazott főszolgabíró évi nyugdijának kiegészítése iránti kérelme.

71. Kiskéry Mihályné kegydij iránti kérvénye.

72. özvegy Herberth Alajosné kegydij iránti kérelme.

73. A t.-komlósi ipartestület kérvénye az idegen sapkás iparosoknak T.-Komlós község heti vásárjairól szabályrendeleti úton való eltiltása iránt.

74. Jordán Lajos gyógyköltség törlése iránti kérvénye.

75. A Versecz és vidéki magyar nyelv terjesztő egyesület kérvénye czéljainak támogatása iránt.

76. A várm. házi pénztár 1896. évi számadása.

77. A többi várm. alapok és pénztárak 1896. évi számadásai.

78. K.-Tarcsa község kérvénye a községi ala pok rendeltetésének megváltoztatása tárgyában.

79. K.-Tarcsa község kérvénye a regále pénztárnak a közpénztárba leendő beolvasztása tárgyában.

80. T.-Komlós község 1897. évi költségelőirányzata.

81. N.-Szénás község 1896. évi tulkiadásai.

82. Szeghalom község 1896. évi tulkiadásai.

83. K.-Ladány község 1896. évi tulkiadásai.

84. Vésztő község kérvénye behajthatlan várm. közigazgatási betegápolási és földmivelés iskolai pótadók törlése tárgyában.

85. Vésztő község kérvénye behajthatlan várm. katonabeszállásolási pótadók törlése tárgyában.

86. Szeghalom község képviselő-testületének határozata Fintér Endre és Tóth Sándorné községi adójának törlése tárgyában.

87. Bánfalva község képviselő-testületének határozata behajthatatlan községi adók törlése tárgyában.

88. Bánfalva község képviselő-testületének Varga József községi adójának törlése tárgyában kelt határozata.

89. A várm. közúti pénztári számadás 1895. és 1896. évekről a várm. közigazg. bizottság ide vonatkozó határozatával együtt.

90. Községi számadások az 1896. évről.

91. Gyula város képviselő-testületének határozata az 1896. évben fölmerült tulkiadások fedezése tárgyában.

92. B.-Csaba község képviselő-testületének határozata az 1896. évben felmerült tulkiadások fedezése tárgyában.

93. Gyula város képviselő-testületének |hatá- rozata, laktanyaköltség hátralék leírása tárgyában.

94. K.-Tarcsa község képviselő-testületének határozata, az ebadóból befolyó összegek hováfordi- tása tárgyában.

95. Bánfalva község képviselő-testületének határozata az ebadóból befolyó összegek hovaforditása tárgyában.

96. T.-Komlós község képviselő-testületének határozata az ebadóból befolyó összegek hovaforditása tárgyában.

97. Gyámpénztári számadások az 1896. évről.

98. Gyámpénztári tartalék-alapokból való kiutalványozások.

V.

99. A póttárgysorozatba fölveendő ügyek.

Az alsó-fehér-körösi ármentesitő társulat rendkívüli közgyűlése.

(ápiilis 26-án.)

Jelen voltak: Ladies György társ. elnök, Keller Imre, Kövér László, Sánta János, Korosy László, Achim Gusztáv, Mezey Lajos, Dr. Hajnal István, P. Nagy Sándor, Hoffmann Mihály, Szekér Gyula, Aszalay Gyula, Kovács András, Bán Károly, Z. Nagy Ferencz, Szeberényi József, továbbá Zinnern János kir. főmérnök, Gallacz János kir. tanácsos vizépitéazeti kerületi felügyelő, Szarvassy Arzén kir. mérnök miniszteri megbízott, Erkel János társulati főmérnök és Csausz Lajos társ. igazgató.

Ladies György társulati elnök, annak előre bocsátásával, hogy a társulat összes árterülete 3659480a/iMo hold, értéknövekedése pedig 1933740 frt lévén, ezen közgyűlés, melyen 33581100/ieoo hold ártér és 1823890 frt értéknövekedés van a jelenlevők által képviselve, határozatképes, az érdekeltséget szívélyesen üdvözli, a közgyűlést megnyitja s a jegyzőkönyv hitelesítésére Hoffmann Mihály és Szekér Gyula társulati tagokat felkéri.

Előterjesztetett az 1896. évi junius hó 17-én tartott társulati közgyűlés XXXI. számú határozatával kiküldött bizottság által elkészített uj alapszabály tervezet és az ig. választmány vonatkozó javaslata. Eme alapszabályokat jóváhagyás után közölni fogjuk. •

A közgyűlés az ig. választmány javaslatának elfogadása mellett az előterjesztett alapszabály tervezetet mint alapszabályt megállapítja és elrendeli, hogy ezen alapszabály 4 példányban kiállítva jóváhagyás végett a miniszteri megbízott útjáu a földmi velésügyi miniszterhez felterjesztessék.

Előtejesztetett az Elővizcsatorna és műtárgyai kezelési szabályzatának az 1896. évi április 14-én tartott közgyűlés határozata alapján készített tervezete s Békés városának eme kezelési szabályzatra vonatkozó észrevételei.

Mezey Lajos érdekeltségi tag pártolja Békés község kérelmét és kéri a szabályzatot a beadvány értelmében módosítani, kéri azonkívül megállapítani Békés község ezon jogát, hogy a község belterületén a holt Fekete-Körös ág felfrissítése végett az ibrányi hid feletti zsilip a szükséghez képest mindenkor nyitható‘legyen.

Dr. Hajnal István érdekeltségi tag hasonló értelemben szólal fel és kéri belvizjárás idején a szabályzatban körülirt 1. számú tartány vizfüggőjét 84'5 méterben és a 2. számú tartány függőjét 85*5 méterben megállapítani.

Szarvassy Arzén miniszteri megbízott Mezey Lajos érdekeltségi tag előterjesztésével szemben előadja, hogy az I. és 2. számú tartányok függőinek nagyobb mérvű lejebbszállitása esetéfi a belvizek nem fognak lefolyást nyerhetni, miért is a tervezett függők megtartását véleményezi.

A társulati főmérnök Békés község beadványára reflektálván, előadja, hogy a csatorna egységes, minden érdeket lehetőleg kielégítő kezelése csakis úgy lehetséges, ha az összes, a csatonába beépített zsilipek a társulatnak átadatnak. A kör- gátzsilipek duzzaszlókul csakis az illető községek vízhasználata érdekében lévén használandók, a zsilipek fentartási költsége a társulatot nem terhelheti,

Gallacz János kir. tanácsos, vizépitészeti kerületi felügyelő a távozandó vizek magasságának czélszerü ellenőrzése végett szükségesnek tartja az illető zsilipek miudkét oldalán mérezék felállítását.

Korossy László érdekeltségi tag kívánja, hogy a gerlai ágon épített zsilipek nyitásáról és zárásáról Csaba községe mindenkor értesittessék.

A közgyűlés ,az ig. választmány javaslatához kepest az Elővizcsatorna és műtárgyai kezelési szabályzatának tervezetét a felszólalások beható megvitatása után, mint szabályzatot a megfelelő módosításokkal fogadta el.

Csaba község által az 1879—1892. évi leszámolás ellen beadott felebbezése tárgyában kiadott min. rendeletet másolatban oly felhívással rendelik Csaba községének megküldeni, hogy a követelésben levő 2051 frt 98 kr. tőke és 277 frt 2 krnyi késedelmi kamat tartozását a társulati pénztárba haladéktalanul fizesse be.

Olvastatott társulati igazgatónak véleményes jelentése a Fehér-Körös jobb partja mentén a gyulai határbeli úgynevezett |Bánom“ földekből esz- közlendő terület-kisajátításoknak a kisajátítási eljárás utján leendő keresztülvitele tárgyában.

A közgyűlés, az ig, választmánynak az igazgatói jelentés alapján tett javaslatához képest, figyelembevételével az igazgató jelentésében felhozott azon indokoknak, hogy a kisajátításnál érdekelteknek szántóföld területeikért igéit négyszögölenkénti 40 kr. méltányos egység ár és az érdekeltek által követelt négyszögölenkénti 60 kr. egység ár közti különbség oly jelentékeny, misze- rint az eljárás költségei annyiba nem fognak kerülni s különösen, hogy praecedens alkotás elke- rültessék, a „Bánom“-föld tulajdonosaival szemben a kisajátítási eljárás megindítását elhatározza és annak megindítására és keresztülvitelére társulati igazgatót utasítja.