Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1897-01-10 / 2. szám

2-ik szálú. Gyula, 1897. január 10-én. XXIX. évfolyam. Szerkesztőség: Templomtér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető köz­lemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza* Előfizetési dij : Egész évre j 5 frt — kr. Félévre ... 2 » 50 » Évnegyedre . 1, » 25 » 1 [ Egyes szám ára 10 kr. rM , ..........., • - -r- rr­Tá rsadalmi és közgazdászati hetilap MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: ID Ó H DT ID .A. T7" I 3D. Kiadó hivatal: Templomtér, Dobay Ferencz háza, és könyv­kereskedés, hova a hir­detések és nyílt téri köz­lemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyilt-tér sora 10 kr. ma Ttk (8 A csabai patronátus. Csabán évek óta nagy érdeklődést, mond­hatjuk izgalmat kelt a patronátus ügye, mely a napokban nyert végleges elintézést Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszternek Békésvármegye közönségéhez intézett követ­kező leiratával: 73741. 8z. M. kir. vallás és közokt. miniszter. Békésvármegye közönségének, ő császári és királyi Apostoli Felsége a b.-csabai kegyuraságra vonatkozó javaslatai! mat legkegyelmesebben elfogadni meltóztat- ván, f. évi október hó 2-dikán kelt legfelsőbb elhatározásával oly módon adományozta Békés Csaba községnek az ottani róni. kath. egyház feletti kegyúri jogokat, hogy a róm. kath lelkész, a n.-váradi latin szertartású kath püspököt megillető kijelölési jog tiszteletben tartása mellett a nevezett község kép viselőtestületének és elöljáróságának róm. kath. tagjai által választassák. Továbbá, hogy g| kegyúri terhek viselésének alapjául szolgáló 20000 frt húszezer írt tőke a politikai köz­ség által, mint külön kegyúri teherviselési alap kezeltessék s az erre vonatkozó szám­adások a nagy-váradi latin szertartású kath. püspöknek évenként beküldendők lesznek. ö Felségének mint legfőbb kegyúrnak ezen elhatározása által a csabai patronátusi ügy végleges befejezést nyert, azért az iratok visszacsatolása mellett felhívom a közönsé­get, hogy erről az érdekelteket szabálysze­rűen értesítse. Budapesten, 1896. évi deczember 29. Wlassics, s. | A miniszteri leirat, melyet a „Budapesti Hírlap“ szerdai száma ismertet, nagy izgalmat mondhatai konsternácziót keltett Csabán, kü lönösen í város túlnyomó részét képező evan­gélikus hkossága körében. Az evangélikusok zöme tucvalevőleg ama álláspontra helyezke Dalok. Haiang lcon.d.vil, Harang kondul, sírva kondul Liliomszál a halottja, Szegény, szegény árva legény Búsan borul Zöld leveles koporsóra. Árva legény búi emléke: Hűn szerette az a drága; t — Az eíkém meg: él a lányka, Mégis meghalt Szivem minden boldogsága. JSTyiló toimToó ... JNyi'iü AiinibO a rózsafán, Nyíló bimbó maga a lány. Mind virágszál : szőke, barna, Jobban nyitni mind akarna; Nem is csuda, ha az ember Köztök választ tenni nem mer: Mely’k a legszebb? Egyszer aztán ott a szívben Felkavarog minden, minden, Zajgó szívbe, szív mélyébe Honnan nem? egy lányka, képe Van bevésve s ettől fogva, Fü, fa, virág mind azt mondja: Az a legszebb. Kun Béla. kihirdetésének és a személyek hármas kijelölésé­nek jogát, a mint ezt a szab. kir. városokban gya­korolják. így keletkezett aztán pör a püspök és a köz­ség közt. Békésmegye a város javára döntött. Eötvös ~ oránd, a kinek a püspök fölebbezése folytán a kezébe került, nem akarván a kényes kérdésben dönteni, örökül hagyta azt Wlassics miniszterre. Ez évekig halasztotta. Végre is, mint kegyúri kér­dést, a király elé terjesztette. így történt azután, ogy egy királyi kegyirat a már régebben megszer­zett magánkegyuri jogot a városnak újra adományozza. Azonban oly feltételek mellett, a melyekkel a sza­bad kir városok gyakorolják. Csupán egy megszo- tást köt ki, hogy t. i. a község helyett a képviselő- testület katholikus tagjai választhatnak. Ez teszi a legfelsőbb döntést országos jelen­tőségűvé. Az ügynek ez a megoldása — úgy lát- Iszik — analog esetekben praecedenst alkot s a em katholikus választók kizárása miatt nemcsak Csabán, hanem országszerte is nagy szenzácziót fog kelteni. Á miniszter a városnak is, a püspöknek is akart jogokat adni. Ezért teremtett oly kombi- ácziót, a melyet idáig sem az egyházjog, sem a gyakorlat nem ismert. E döntésbe kétségkívül bele­játszik Hock János személye is, a ki éleB ellenzéki politikájánál fogva szálka volt a kormány szemé­ben. Azért kellett uj formulát találni, hogy mind­két pörlekedő fél jogokat kapjon, csak egyedül Hock János személye legyen a választásból ki­zárva. Ezek után az ügy érdekében és annak megvilágítása czéljából érdekesnek tartjuk a nagy-váradi „ Tiszántúl“ -nak a „Budapesti Hirlap® fentebbi közleményére irt czikkót is az alábbiakban közölni: A „Budapest Hírlap® folyó évi 6-ik számában, fenti czim alatt, a békés-csabai r. k. egyház fö­lötti kegyuraságnak O csász és apóst. kir. Fel­lége, mint legfőbb kegvúr által történt s lapunk legutóbbi számában is közölt legfelsőbb végleges eldöntését egy oly külön czikkben tárgyalja, mely hemzseg a téves állításoktól és tételektől. Nincs helyén egy évek óta, 'minden illetékes hazai tör­vényes fórumon tárgyalt s letárgyalt és végre a legfelsőbb forum, 0 csász. és apóst. kir. FeLége által végérvényesen eldöntött, félszázados bonyolult ogi kérdést a napi sajtóban újratárgyalni; de na­Irti Epizódok. Gonda Józsefi I A Japán kávéház egyik félreeső fülkéjében négy fiatal embei teázott. Három katoiatiszt és egy újságíró. A tisztek pikánsizü kalandjaikkal szelle-l meskedtek. A vöröshaju hadnagy az ideális szerelem­ről, az eszményről beszélt s azt a lélek abnor­mális állapotának, az emberi vérrel és szenve­déllyel lehetetlen hipokrizisnek tartá. Üres holdimádás, önámító fikezió, mely tart egy napig, egy hétig, egy hónapig. Hisz emlé­kezem, kadét koromban reggeli nyolez órától esti nyolez óráig szerelmes voltam egy sánta tánezmester költői hajlamú szöszke leányába. Es képzeljétek, másnap reggelre annyira reali­zálódtak ideális érzelmeim, hogy eszembe se] jutott azóta a pisze orrú kis szöszke. A három tiszt kaczagott. Megkavarták a| teájukat s czigarettára gyújtottak. Az újságíró letette kezéből a lapot s hide­gen ennyit felelt a hadnagynak: — Tévedsz j Üres lelkű emberek, pillanat-l vadászok szerelme lehet hogy ilyen, de a kik a nőben nemcsak a nőt, hanem az eszményt is keresik, kinek a szivében még ég a régi, az ős szerelem veszta Jángja, ki érti, miért ragyog aj nap, miért ragyognak a csillagok, ki tudja mii sóhajt a rengeteg, mit susog a kóbor esti fuva lom, ki érti a virágok szavát, illatát, ki érti az erdei dalár énekét, a csalogány epedő csattogá­sát, az az orgia borgőzös levegőjén keresztül is| felfedezi az ideált, az eszményt, az örök nőt Hanem ezt azután nem értették a tisztek. A hadnagy ezért megkoczkáztátta: — Addig tart ez mind barátom, a míg azl alkalom nem kínálkozik. Ez szüli a tolvajt, de| a boldogságot is 1 Gúnyos mosoly vonult végig az újságíró keskeny ajakán. Fehér arczát elönté a pir s| idegesen dobolt ujjaival a márvány asztalon. — Figyeljetek, Majd mesélek én nektek valamit az ideális szerelemről és az alkalomról. A tisztek uj czigarettára gyújtottak s a] vörös hajú hadnagy a pinezérre'kiáltott: — Endre, négy pohár konyakot 1 Két évvel ezelőtt egy adriai fürdőhelyen voltam. Kies költői tájék, közel az olasz égöv forró vidékéhez. Mintha sebesebben keringene az emberekben a vér ezen a tájon, mintha iga zabbak volnának a férfiak s jobban tudnának szeretni az asszonyok. A fürdőt körülölelő pálmageszt illatok le vegőjében szerelemre ébred a lobbanékony‘szív az Adria morajló hagjai ábrándokat, illúziókat keltenek a lélek mélyén. Gyakran találkoztam sétáim közben egy csodálatosan bizarr viselkedésű, kreol arczu olasz leánynyal. Szebbet, klasszikusabbat talán éle temben se láttam. Mit írjam le, mit untassalak benneteket, hogy mily delejes tűz lobogott a szemeiben, mily bűvölő volt selyem hajának le- omló éje ? Valahányszor csak találkoztunk, a leány észbontó tűzzel szegezte reám szerelemben égő szemeit és én éreztem, hogy fellüktető véremmel egy uj lélek száll belém, egy rajongó, hevülö lélek, melynek minden szerelme, minden forró sága, ezé a csábos tündéré . . . Csodálatos leány volt ez olasz Es az újságíró szemei, ezek az éjjeli nehéz munkában kidolgozott, fénytelen szemek most csillogni kezdettek, gyújtó, ragyogó fénynyel — Olyan volt ez a leány, hogy perzselő tekintetével porba inté a lérfit, hogy onnan imádkozzék, esengjen, rózsaszínű karja egyetlen öleléséért, vérszinü ajkának egyetlen lehelet szerű csókjáért. Hangversenyt rendeztek a fürdőn. Öis éne kelt valami olasz románezot. Ha talán soha se szerettem volna,, ezért az énekéért bolygója len nék az egész világon át. Ez a lény volt az, kit mint ábrándot ifjú, álmaimban, tépelődéseim kö zepett már megjelenni láttam s kihez dagályos nyelvű szerelmes verseim intéztem. Ily nőt, ily eszményt kerestem. Hogy csengett a hangja minden kis akkordjában ? Csupa erő és tűz, csupa láng és szenvedély! Gyönyör lett volna érte a kárhozat, menyország,ea pokol. Ily éneket soha se hallottam, ily énekest soha se láttam. Oly mélyen érezni át a csaló­dott lelkű költő intenczióit, oly remek közvet­lenséggel festeni a szerelmet csak az képes, ki­ek szivében forr, lázong, tombol és átkozódik szerelem mindent magával seprő viharai Még az elhaló szerelem szavának vég ak­kordjai ott csengettek a levegőben, de szemei­nek hirtelen előbukkanó delejes ragyogása már az uj szerelem támadását jelzi: „Me lo strappa, se lo vuoi Questo cor da te ferito 1 M’ hanno colto i lacci tnoi: Or per me tutto e finito I“ Ezen a hangversenyen volt alkalmam meg­ismerni. Nővérével s annak férjével voltak együtt fürdőn. Ettől kezdve azután gyakori volt a talál­kozásunk. Két lélek talán soha sem érté úgy meg egymást, mint a miénk. Az én ideális bölcsésze­tem, az én pszichológiai teóriám csodálatos ösz- hangra talált az ő rajongó, forró lelke álmatag szerelmével. Ereztem a tekintete delején, a keze forró­ságán, az arcza pírján, a hangja csengésén, hogy szeret, hogy a lelke az enyém és az a szenvedő rongálás, mely ott reszketett az ajakán, az a vissza-vissza döbbenő tekintet, elfojtott hang, ezer meg ezer kételyt támasztott mégis a lel­kemben. Az augusztusi nap perzselő forrósága a pálma erdőkbe űzött. Egy-egy kis madár reb­bent a bokrok rejtekén, egy-egy kósza fuvalom rázta meg a lombot, a harasztot. — Légy te az enyém, légy az én minden- ségem! Hadd itt ezt a tájat, hagyj itt mindent és jöjj velem oda, hol a szerelem bűvös világá­ban királynő leszesz! Dobd el a gyöngyöt, az mily epedés, mily szerelem rezgett az olasz éneklékszert, a koráit s légy szegény, olyan szegény, / terheket is hajlandó viselni. Minthogy azonban kil 10.000 frt uj befektetésről volt szó, a püspökség ne az ajánlatot nem fogadta el. Ekkor a község élt ko patronátusi jogával, a mely szerint lelkészét meg­választhatja és a megyés püspöknek megerősítés vé- sé; gett előterjesztheti. A kanon-jog minden privát Le patrónusnak megadja a személy megválasztásának ke és fölterjesztésének jogát, a melyet egy szóval dö praesenlának nevez. Csupán a szabad királyi váró- is sík a kegyúri jogot a király adományozásából kap- dé ták. Ez esetben a püspök a várossal együtt tölti bt be a javadalmakat, még pedig a következő meg-lze o z^ott joggal: a püspök konkurzust hirdet, a be- A érkezett folyamodványokat hozzá intézik, ő azután bs a pályázók közül hármat kijelöl s ezek közül vá- ri laszthat a város közönsége. le. Csakhogy Csaba városánál nem ez az eset. Itt la kegyúri jog teljesen és kizárólag privát patró- tő Inusi jellegű. Egykor a Harucker családé volt, a ss [melytől a Wenckheim-ág örökölte leányágon a dél- n [magyarországi nagy birtokkal együtt. Minthogy C [azonban a csabai határbau fekvő birtokokat idővel k [Csaba város megvette : igy a kegyúri jog is tér- [heivel együtt a városrr szállott. Itt tehát az egy- n [házjog világos rendelkezései értelmében a városnak g [volt joga prezentálni, a püspököt pedig pusztán a j, Vkanonikus kifogás joga illette meg esetleg a sze- p [mély ellen. j E joggal élt a város, a midőn a kormánypárt 1 | vezérférfiának, Beliczey volt főispánnak tanácsára 1 | Hock Jánost, mint országos hirü papot, karülbelül z [négy évvel ezelőtt egyhangúlag megválaszolta. E ,[választást Schlauch bíboros kifogásolta. Pedig a vá- tros egy hajszálnyit sem tért el e választásnál a régi gyakorlattól. A választásról Hock Jánost táv- irátilag értesítették s sövidesen megkapta a hivata- : ’ los prezentát is, a melyet azután ő a püspöknek i [bemutatott, kiemelve egyúttal, hogy mint idegen Jegyházmegyés pap, csak azért fogadta el ezt a vá- 1 ;]iasztást, mvel a bizalomnak egyhangú megyilatko- |zásával találkozott. A püspök kijelentette, hogy nagyon sajnálja, ’|hogy éppen Hockkal szemben kell nehézségeket ' okoznia; de ezt ne vegye személyes okoknak, mert -[sem ellene, sem papi működése ellen kifogása .[nincs, hanem elvi ellentéteknek,, melyek őt a vá- [ros fölfogásával szembeállítják. 0 ugyanis Csabán [a lelkészválasztást egyedül a katholikus hívők ke- ; [zébe akarja letenni s nem ismerheti el törvényes­ül nek, hogy ott a többségben levő evangélikusok ú[döntsenek. Ezenkívül követeli magának a pályázat dett, hogy a patronátus nein illeti Csaba vá-1 rosát és eme álláspont érdekében a patro nátusi kötelezettségek ellen felebbezési jog­orvoslattal is élt a közigazgatási bizottság­hoz, ah^,|— közbevetőleg írva — a patro­nátusi jog .megállapitása erdeijében Terényi Lajos márTyyjor ama álláspontra helyezke­dett, amelyec^ife kultuszminiszter is magáévá tön és amelynek szellemében most ő felsége a király is, mint legrobb kegyúr döntött. A miniszteri leirat — ismételjük —- nagy szenzacziót keltett £!sabán, ahol tudomásunk szerint oly áramlat Twá keletkezőben, mely a legfelsőbb adomány el nem fogadását ezé- lozza. Feltételezzük azonban, hogy miután Ö Fel&ége legmagasabb elhatározása követ­keztében immár befejezett és megmásithatlar ténynyel állanak szemben, a loyalitás mégis túlyéulyra fog vergődni a szenvedélyek fö­lött^ Azt, ,amit a Budapesti Hírlap kilátásb; helyez, hogy t. i. „a rendelet egyátalán nen lesz végrehajtható, m|ft a túlnyomó evangé i likus lakosság oly helyzetet teremthet, meb szerint a városi képviselőtestületbe és elől I járóságba katholikus tagokat egyátalábai nem választanak és ezesetben Csabán katho likus plébánost setú választhatnak, mert nen lesz, aki a választás jogát gyakorolhatná“ b , nem is kizártnak, de valószínűnek nem tart j" juk már azon okból sem, mert noha Csabá: c az evangélikusodhoz képest törpe minoritá is a kath öli kusság, a legvagyonosabb embe rek és mellesleg legtekintélyesebb emberei katholikusok, tegyük hozzá hogy hitbusg katholikusok^akik miut tiirilis városi képvi selők a plébános választást nemcsak joguknál hanem kötelességüknek is fogják tekinten 1 A „Budapesti Hírlap1,1 különben a in: 'i, niszteri rendelet előzményeit a következői - ben foglalja egybe: Mikor négy év előtt a csabai plébánia me; • üresedett, a hitközség fölajánlotta a nagyvára i püspökségnek a kegyúri jogot, ha a patronatr

Next

/
Oldalképek
Tartalom