Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1897-01-10 / 2. szám
gyón is helyén van a közönség helyes tájékozta-1 tása czéljából a fenti czikknek egy pár szembeszökő tévedését konstatálni s helyreigazitani. j És midőn ezt tesszük, élőárjuk a „Budapesti Hírlap* igazságérzetétől, hogy e helyreigazításról tudomást venni s ezt lapjában is megtenni szives leend. Mint mindig, valahányszor e reg óta húzódó kérdést lapunkban tárgyaltuk, ezúttal is minden személyes vonatkoztatást kizárunk fejtegetésünkből. Hock János képviselő úrról azonban annyiban meg kell emlékeznünk, mert az említett czikk Hock Jánosnak b.-csabai lelkészszó történt válaszlatásá bólf származtatja a vita keletkezését s a legfelsőbb döntést Hock János plébánossága megsemmisítésé nek tünteti fel. Erre nézve helyreigazításul megjegyezzük, hogy 1. Schlauch b ibornok mindjárt váradi püspöksége második évében, amint egy kegyúri teher tel jesitésével szemben támasztott nehézségekből észrevette s megállapította a baj okául a kegyúri jogviszony rendezésének be nem fejezett voltát: azonnal megindította az összezavart kérdés tisztázása s törvényes befejezése iránt a törvényes lépéseket Ekkor még Hock Jánosról senki sem álmodott; az akkor még viruló egészségnek örvendő Péky Antal csabai plébános is csak közel négy év múlva hunyt el 1894. évi jannár hóban. 2. Hock Jánosnak b.-csabai plébánossá vá-1 lasztását, helyesebben bemutatását, illetőleg B.-Csaba városának ez iránt hozott határozatát még. b. Eötvös Lóránt vallás- és közoktatási miniszter semmisítette meg és pedig 1894-ik évben, mert a kegyúri jogiakkor még vita alatt állott s az illetékes főpásztor kije lólesi jogát nem gyakorolhatta. Hock János ügyét tehát már 'Wlassics miniszter elődje elintézte. A főkérdés elintézésének bosz- szadalmas voltában különben annak is része volt, hogy mint kegyúri peres kérdésnek a közigazgatási hatóságok fokozatos határozatai után kellett legfel sőbb fokú elintézés alá jutni s ezen a törvényes jogszokásnak megfelelő úttól a miniszter nem tért el, habár Békésvármegye közönsége 1894. év végén azt is kérte maga, hogy esetleg a vallás- és köz- oktatásügyi m. kir. miniszter, min ta legfőbb kegyur meghatalmazottja, minden fokozatos eljárás mellőzésével végleg határozzon. 3. Kétségtelen tévedés az is, mintha Békésmegye a város javára döntött volna. A valódi tényállás ugyanis, hogy csak a ozikk által kifogásolt lelkész bemutatási jog kérdésével foglalkozzunk az, hogy az alispán, mint második forum, a város kegyúri jogának megállapítása ellen felebbező b.-csabai községi több képviselővel szemben megállapította a kegyúri jogot s kötelezettséget s a közönségnek, mint kegyurnak lelkészbemutatási jogát; azonban a harmadik forum, t. i. Békéevármegye közigazgatási bizottsága az altspáni határozaton azon változtatást tette, hogy Csaba község, mint kegyúr, csak az illet tékes nagyváradi püspök által kijelölendő egyének kö-1 zül választhat lelkészt. Azt a különbséget tehát, a mivel a községi kegyuraság jár, részben már a békésvármegyei köz- igazgatási bizottság megállapította és pedig bizonyára arra való tekintetből is, hogy a kegyúri jogban történt változás óta egyetlen egyszer előfordult lelkész-bemutatás alkalmával is minden ellenmondás nélkül gyakorolta az illetékes nagyváradiéi kijelölési jogot A miből az is kétségtelenül világos, hogyl mennyire nem felel meg az igazi tényállásnak^ ozikk azon állítása, hogy Csaba városa a megsemn misitett választásnál egy hajszálnyit sem tért el a régi gyakorlattól. Hiszen egyetlen egy eset volt és peA dig püspöki kijelölés mellett! 4. Határozott tévedés az, mintha valami uj donság, praecedens jellegű uj felfogás volna a légi felsőbb döntés azon része, hogy a rám, kath. lel-1 készt csak a képviselőtestület katholikus tagjai válasz-\ szák. Hiszen legfőbb kegyúri törvényes szabály az, hogy „a királyi vagy közhatóságé vagy községi kegyuraság alatt“ s a magán kegyuraság alatt álló javadalomra a lelkész-bemutatási jog gyakorlatát illeäset, midőn pl. átháramlási joggal, rendkívül^ De- töltési móddal kellene élni a plébánia betölteséne , nem volna ez a jog, igazság- és méltányosságnak megfelelőbb, minthogy a katolikusoknak más val- lásuak, pláne csupán más vallásuak válasszanak plébánost? De különben is Csaba képviselő-testületének és elöljáróságának katbolikus tagjai Gsaba község nevében járnak el s tán ezeknek is van annyi közük Csaba városához, hogy az általuk gyakorlott jog ne tekintessék semminek. Tudok dók esetet, midőn egy szintén túlnyomóan protes táns város képviselete önkényt ajánlta fel e jogot katholiku8 vallásu képviselőtestületi társainak : de mert olyan felfogás sem lehetetlen, minő a „Budapesti Hírlap“ czikkében visszatükröződik, a ' áros közbékéjé érdekéből már csak azért is örömmel kell üdvözölnünk a legfőbb kegyur o ^elsege .eg- felsőbb döntésének a város és az egyház érdekéit a hazai törvények és törvényes szabályok alapján összeegyeztető bölcsességét. Ezen döntésben lapunknak különben azon öröme is van, hogy megerősítve találjuk azon jogi felfogásunkat, melyet ezen kérdés fejtegetése sorain mindig elfoglaltunk. Hátra volna még, hogy a czikk történelmi botlásait igazittassuk ki, különösen az örökváltsági szerződés tárgyát s a csabai uradalomnak, mely nem került a város birtokába, birtokosait illetőleg; de ez a jogi kérdés érdeméhez nem tartozik s utal hatjuk a czikkirót dr. Karácsonyi János akadémiai 1. tagnak Békésvármegye megbízásából, az ezredev alkalmából irt Békésvármegye története czimü barom kötetes kitűnő müvére, ott megkapja az alapos felvilágosítást. Hírek. Az üresedésben levő főispánj szék természet szerüleg provokálja a kombinácziókat, hogy kivel fog betöltetni s az is természetes, hogy a kombi nácziók napról-napra élénkülnek és fokozatosabb érdeklődést ébresztenek. Mondanunk sem kell, hogy nekünk is tudomásunk volt és van az eddig lan- szirozott összes kombinácziókról, de amennyire^tar tózkodtunk azok portálástól, ép oly tartózkodással fogadjuk az utóbbi napokban felmerült ts habar a föo-osság és természetesség színezetét inkább magukon viselő kombinácziókat is. Ezt nem csak elvi s következetességi okokból, de annyival is inkább megtehetjük, mert a mi eléggé illetékes forrásból szerzett tudomásunk szerint ama bizonyos komoly és elhatározó intézkedés, mely a főispáni szék betöltésétől elválaszthatja, a kormány részéről mindezideig nem történt meg. A törvényszéki s fogházépületek sugárúti telkei vételárát a városi tanács a bet elejen Sánta Jábor, Sánta János és Varga Károly telektulajdo- losoknak, a törvényszék és fogházépités ügyét lerfektnek nyilvánító igazságügyminiszteri ■ leirat íövetkeztében kiutalványozta s az érdekeltek az igyesség útján megállapított összegeket a közpénz- árból tényleg fel is vették. Sánta Gábor a szőlő éért kapott tekintélyes summából a városi ápolda léuztárnak ötven forintot adományozott. A csendőrség szétosztása vármegyénkben, mint ízt a csendőrBég parancsnoksága által kiállított táblázatból olvassuk, 1897. év folyamán következő lesz: A Békósvármegye területén elhelyezett 16 esendőrőrs az aradi 2-ik szárny 3-ik szakaszát képezi és Jakab Sándor főhadnagy szakaszparancsnoksága alatt áll, közülök 6 lovasőrs, .10 pedig <*yalogőrs. A lovasőrsök következő községekben vannak elhelyezve: Gyulai őrmester, 1 őrsvezető, 6 csendőr. Szeghalom 1 öv , 6 cs. Gyoma 1 öv. 5 cs. Szarvas 1 őm., 6 cs. Tótkomlós 1 őv., 5 cs és Orosháza 1 őv., 5 cs., ez utóbbihoz beosztva 3 gyalogos csendőr is. A gyalogőrsök elhelyezést következő: Békés 1 őv., 7 cs. Mezőberény 1 őv. 7 cs. Csorvás 1 őv. 7 cs. Kondoros 1 őv. 6 cs Csaba 1 őm., 8 cs. Körösladány 1 őv., 6 cs. Bánfalva 1 őv., 6 cs ,Kétegyháza 1 öv., 5 cs. Uj-Ki gyós 1 őv., 6 cs. Öcsöd 1 őv. 6. cs. Kinevezés. Az igazságügyminiszter Fazeka Andrást a békési kir. járásbírósághoz Írnoknak ne vezte ki. Kisegítő ülnök alkalmaztatását engedélyezte t belügyminiszter a vármegyei árvaszékhez az alis pánnak hozzá intézett felterjesztésére megengedvén hogy a felszaporodott hátralékok feldolgozása vé gett két hónapi időtartamra egy napidijas ülnöl fogadtassák fel. Novak Kamill jubileumának lapunk múlt szá inában köbölt leírásából véletlen folytán kimarad Groh Ferencz plébános, ki | délelőtti tisztelgései folyamán a többi felekezeteket megelőzőleg tisztel gett Novák Kamill előtt, saját és a gyulai ron kath. egyháztanács nevében fejezvén ki a jubilán előtt jókivánatait. Gyula városa kópviselő-testülete folyó fi 11-ikén, holnap délelőtt rendkívüli közgyűlést fo tartani, melyre Dutkay Béla polgármester kövei kező meghívókat küldött szét: Fábián Ferencz é Héjas Mihály gyulai lakosok részére eladott ingái lanok tárgyában hozandó érdemleges határozs idejéül 1897. évi január hó 11. napja tűzetett ki képviselő-testület által olykónt, hogy eme moi már harmadszorra kitűzött időben a jelenlevő többségével fog a szóban forgó ügyben érdemlege határozat hozatni. A midőn tehát az említett napo délelőtt 9 órakor a városháza nagytermében mej tartandó rendkívüli közgyűlésre ezennel meghívón jelzem, hogy az említett tárgyon kívül még a ki vetkező ügyek fognak felvétetni. 1. Nyikora Ilii [ laktanya tartozási ügye. 2. A halászati jog bérb< adására vonatkozó árlejtési jegyzőkönyv. 3. Deczen bér havi közegészségügyi állapotról szóló jelenté Anyakönyvvezető Jaminában. A belügyminis 1 tér Rolkó Béla jegyzőt a csabai határhoz tartói 1 Jaminába anyakönyvvezetőnek nevezte ki. i Ügyforgalmi kimutatás a vármegyénél 1896- | évben. Beadatott ügyszám : a Nagyiktatóba 235. ;• sz. Kö/.ig. biz. 1688 sz. Arvaügyi felebbv. kül 80 sz. Fegyelmi választm. 25 sz. Kihágási 338 jj Erdészeti albizottság 38 sz. Elnöki 574 sz. Kö | gyűlési 1034 sz. Központi választmányi 89 szá n Összesen 27381 darab. A sertésvész az egész vármegye terület szünőfélben van. Még néhány hó előtt a vármegy nek csaknem kivétel nélkül mind a 28 községe zl lat alatt állott, addig — örvendetes tényként ke statáljuk — ma csak 14 község van a sertésforg s a vész már megszűnt és a zárlat csupán azért lem oldható fel, mert a legutolsó betegüléstől számítandó 4 heti határidő még le nem telt. Zár alatt vannak még: Gyula város, Doboz, Endréd, Gyula- Vári, Kétegyháza, Kondoros, Mezőberény, Nagyszénás, Orosháza, P.-Sz,-Tornya, Szent-András, Tót Komlós és Uj Kígyós községek. A többi községekből a sertések szabadon elszállíthatok, rendeltetési helyükön azonban 4 hétig elkülönítve és megfigyelés alatt tartandók. Ezért nem szabad a felszabadult községek heti- és országos vásáraira idegen helyről sertéseket hajtani, hanem a felhajtás csupán az ugyanazon községből szármnzó és azon sertéseknek van megengedve, melyek a 4 heti elkülönítést már kiáltották. — Remélhető, hogy ezen óvóintézkedes szigorú betartása mellett a vármegye összes községeiben rövid idő múlva megszűnik a járvány és a gazdaközönsógnek annyira hátrányos forgalmi korlátozás beszüntethető lesz. A járványok krónikájából. A vármegye alispánjához érkezett hivatalos jelentések szerint e hét folyamán a következő járványos betegségek merültek fel: Vörheny Csorvás, M.-Berény, Szeghalom, Gyula, Csaba sF.-Gyarmaton; roncsoló toroklob Gyula, Szeghalom és Orosházán, hasi hagymáz Szt.-András, Endrőd, K.-Ladány, Békés és Gyulán, gyermekágyiláz K.-Ladányban. Halálozások. Nádházi Ferencz kőműves polgártársunkat súlyos csapás érte. Viruló szépségű leánya Etelka folyó hó 7-ikén tüdővészben elhalt. A még 18 tavaszt ért kedves fiatal leány temetése tegnap délután volt nagy részvét mellett. — A városnak három évtizeden felül tisztességgel és becsülettel szolgált öreg kisbirája, az öreg Budai János hosszas súlyos betegség után 66 éves korában meghalt. Péntek délután volt végtisztessége, melyen a városi tanács küldöttsége is részt vett. Nyugodjanak békében. Nőegyleti hangverseny. Tegnap folyt le a far-; sang megnyitó mulatsága a megyei székház fényesen díszített nagytermében. A mulatságon a vidék is szép számmal volt képviselve s a hangverseny egyes pontjai mind kiváló sikert arattak. A mulatságról lapunk jövő számában részletesebben Írunk. A gyulai róm. kath. kör folyó hó 6-án tartotta, a tagok élénk érdeklődése mellett rendes évi tisztújító közgyűlését, melynek a tisztujitáson kivül egy tekeasztal megvétele volt egyik legfontosabb tárgya. A tiszujitás megejtetvón, megválasztattak: tiszteletbeli elnöknek tíróh Ferencz' elnöknek Kopási Ferencz, alelnöknek Cs. Demkó József, jegyzőnek Junászka István, II. jegyzőnek Junászka Ferencz, pénztárnoknak Krizsán András, könyvtárnoknak Hrabovszky Ferencz, 11! könyvtárnoknak Puczkó József, számvizsgálókul Széke'y Lajos, Szénásy János és Junászka Mihály. Választmányi tagokul: Kukla István, Dávid András, Kiss József, Remele József, Karácsony Lukács, Venczel András, 8al József, Gremsperger Pál, Bakó György, Scheibert Jakab, Potoczki Márton, Gubicza Károly, Puczkó Mihály, Névery Károly, Székely Zsigmond, Brösz- tel tajos, Koloz8Í Péter, Huszka József. Póttagokul •• Junászka Károly, Ficzere Mihály. Eljegyzés. Weisz Zsigmond szegedi; megelőzőleg egy évtizeden át gyulai ájlaménitégzeti hivatali kir. mérnök, eljegyezte ~ Szobotka Peppát.' Gyulai jó barátai s ösmerősei szerencsekivánatukat -fűzik kötendő frigyéhez. Esküvő. Kaudersz Zsigmond gyulai kereskedő kedves és szép leányát Emmát vasárnap vezette oltárhoz Goldmann József gyulai fiatal kereskedő. A polgári házasságkötés délelőtt, az egyházi délután 4 órakor folyt le a Helybeli izr templomban. Az esküvőt szép nászlakojja követte. Furcsa história. Lakodalmi ünnepélyre Készült Jani és Juyzi : V.. Szerették is egjm&t nagyon S csattant köztük lók puszi. Készen állott marja násznép S várták a szemérmes piruló szépihájadont Heje huja I hajdúul Ez rendes históriajl Ámde mindhiába tártak Nem jött a szép tájadon Helyette jött az édes mama ■ Zavarban s pirultjnagyon. Összesúgott ám ajnásznép S „fuccs" lett az esküvő és a nagl lakodalom Heje, hujal hajdma 1! Furcsa egy históija I . . A többit prózában mondja, el mező-berinyi levple■ zőnk, jelentvén, hogy Kámyáczky]Etel mező-bertnyi t hajadonnal, az a fatális anachronismus esett meg, : hogy az esküvő előtt egyszerre három kis babát hozott neki a gólya. Atya és gyermekei a körülményekhez képest jól értik magűkat, 'a vőlegény — nem! Kénytelen volt azonban csendes rezignaczió- al fogadni a különös hozományt és mit tehettek egyebet, lakodalom helyett csaptak — keresztelőt, melyben az uj kis honpolgárok — mindahárora fiú — Gáspár, Menyhárt és Boldizsár neveket kaptak. A gyulai iparosifjuság február hó 6-án a népkerti pavilion nagytermében a szokott, sikerültnek Ígérkező tánczvigalmat rendez, melyre a gyulai polgárság közül igen sokán készülnek. Fiatal tolvaj. Csak nem régiben is adtunk hirt Megyeri Zsuzsánna tizennégy éves leány viselt dolgairól, ki fiatal kora, daczára is sűrűn szereplő alakja a rendőri krónikáknak s most újból Írnunk kell e fiatal leányról, ti mohó szenvodélyly®j viseltetik a mások tnlajdpnának elidegenítése írhat i már is notórius gonosztevőként van ismerve Úja ban ismét fűzött egy pár virágszálat bűnei re k <>• szorujába s Tóth- Gyötgyné szállásadónójátol 0 e^y 3 frtos selyemkendőt és égy 14 frtos “ 011 elemelvén, megszökötl. A rendőrség le tartói a a 1 javíthatatlan leányt és átadta a vizsgálowrona t. Megyeri Zsuzsánna ezek után valószínűlegi enl — fiatal korára tekirjtettel — a javitó-intéte e. Megzavart lakodalom. Folyt a dáf/° * r Ferencz uram házánál, ahogy illik is aJ embernél, ha szép fiatal leánját férjhez hogott a menyasszony selyeiiszoknyája« i .- Székely banda ..pfc.an. Mg 1 tóin. Egyik §S§ lg Péter tzonb." " ifi műknek találta a platós ^ U- házat és kivi te a jókedve “ „Nem mi ■ rokka! énekelte azt a szép “f**’ Ferencz legén,. • ez azuteza csak szoros“ I. . |§H| hivatlan M | nek sehogyse tetszett ee a nda, tőleg különbség van s hogy „a kegyúri joggal biró e városokban a plébános választású a katholikuz vallásu t posgárokat illeti“ (18,886-/1800. és 16,859/1818. sz. i kir. rend.) Továbbá, hogy az újabb időből hozzunk ana- * log eseteket, ott vannak péld. az 1877-ik évben I legfőbb kegyúri döntéssel elintézett kegyuraságai a tiszai koronái kerület 9 községének. 5. Azt is jó lesz továbbá helyreigazításul tudomásul venni a czikkirónak, — ki azon sajátos j véleményt táplálja, hogy egy község magán kegyúri jogot szerezhet, úgy hogy ezen kegyúri jog a község j bit tokában is magánjog marad, — hogy 1846-ban köttetett azon örökváltsági szerződés, melyei az akkori csabai földesuraktól Csaba nagyközsége a ki- j rályi haszonvételeket s a város czélszerü terjesz- . tésére szükséges bizonyos birtokokat megvette, a melyekhez a csabai kegyúri terhek kötve voltak, a mikor az ily szerződés érvényéhez királyi helybenhagyás és megerősítés lett volna szükséges, még akkor is, ha a szerződésben nem lett volna kikötve, a minthogy ki van fejezve s ba egyszersmind a kegyúri jogok átruházását is nem tartalmazta volna a szerződés. És a királyi jóváhagyás, illetőleg Csaba község számára a legfőbb kegyúriéi a kegyúri jognak adományozása nem történt meg sem akkor, sem később a mostani legfőbb kegyúri döntésig. Ebből tehát kétségtelen a czikkiró azon állításának tévedése is, mintha ő Felsége a városnak a mar régebben megszerzett magán kegyúri jogot újra adományozta volna. A városnak kegyúri joga annyira nem volt tisztában, hogy az előző plébános választáskor még a plébániai javadalom meghirdetésénél sem fordul elő a kegyur, a praeseutalásra a felszólítást alig lehetett kézbesittetni a a bemutatást azok együttesen eszközölték, akik különböző időkben igényt tartottak a kegyúri jogra, t. i. a város és az úgynevezett közbirtokosság. A városnak, mely volt idő, midőn kegyúri jogát maga sem akarta elismerni, — kegyurasága ellen még az ügy végbefejezése tárgyalása során is felebbezések történtek; úgy, hogy ha ezt a kegyuraságot csak mint vitás kegyúri jogot tekintjük is: itt ő Felsége döntésére volt szükség hazai törvényeink-, nevezetesen az 1553. 9. t.-cz. szerint. 6. A ozikk azon határozott tévedésének megvilágítására, hogy a legfelsőbb döntés szerint a város csupán a kegyuraság terheit viselheti a nélkül, hogy jogait gyakorolná — megjegyezzük, hogy a plébánia javadalmazását még az örökváltság előtt, I a plébánia-alapító régi uraság fekvő birtokokban eszközölte úgy, hogy a plébánia fentartására a túlnyomóan protestáns képviselő-testület sajátjából, , adójából egy fillérrel sem járul, mert továbbá a ter- | hek fedezésére már az örökváltsági szerződéssel külön tőkét is kapott a város s hozzá a közbirtokossággal aregáleváltságikötvényekrenézve 1890-ben ] kötött egyesség alkalmával a kegyúri terhek fedezése alapjául újabb 20 000 frt tőkét kapott a város. 1 Sőt éppen a Schlauch bibornok-püspök által meg- j indított kegyurasági rendezésnek nagy része van *| abban, hogy a városnak jutott a regáleváltság rop- j pant értéke, az úgynevezett közbirtokosságnak az egyesség szerint fizetett mintegy háromszázezer fo rinton (elül. Az meg éppen nagyon sajátszerü jog- és igazságérzetre vall, hogy „nincs kizárva, hogy a rendelet egyáltalán nem lesz végrehajtható, mert a túlnyomó evangélikus lakosság oly helyzetet teremthet, mely szerint a városi képviselő-testületbe és elöljáróságba katholikus tagokat egyáltalán nem választanak. Ez esetben katholikus plébánost sem választhatnak, mert nem lesz, a ki a választás jogát gyakorolná. Erre nézve csak azt jegyezzük meg, hogy e feltevés meglehetősen elméleti, mert Csaba 34 000-nyi lakosa közül már a katholikusok száma is felüli van nyolez ezeren. Különben a kegyúri jog el tud bánni azon esettel, midőn esetleg pro bic et mine a kegyur a bemutatási jogot nem gyakorolhatná tényleg. S ha fordulna elő olyan említett elméleti mint én vagyok, de a te bízásodban gazdagabb a világ uránál 1 Hallod miért eped a madár, hallod mit susog a szél ! , . megérted ugy-e? . . - Vadvirágos réten, madár dalos erdőn, uj tanyát keresünk a szerelmünknek, uj hazát a boldog Ságunknak I S a szép olasz leány mosolygott s mosolya glóriájában reszketve gyultak ki a szavak: — Jo t’amo! Szeretlek 1 . . . Eternemente il tuo I Örökre a tiéd 1 I . . III. És ettől a pereztöl kezdődött a mi tragédiánk. Az olasz leány egy nörenczi bankárnak volt a jegyese s a család hallani sem akart természet tesen arról, hogy egy oly szegény ördög neje^ legyen, mint én vagyok. ősz felé hajolt az idő. Nehány vendég lézengett még a fürdőn, azok is már útra készen Ekkor azután eljött az előbb általatok] hánytorgatolt alkalom is. Annyi fájdalom, annyi keserűség rezgett a hangjában, midőn az Isten hozzád elhagyta ajakét, hogy azt hittem a szivünk hasad szét. Kezem á kezében pihent, szemünk sugára egy forró, szenvedélyes tekintet tüzében mint egy akarattá izmosodott; láttam, hogy ég min den csepp vére, láttam biborba borulni fehér arczát, éreztem forró, szerelmes lehelletét az ar ezomba szállani: ott pihent a karjaim között és én, én az álomlátó ideálista nem fontam át élve teg karokkal a szerelmi lázban égő szüzet, nem csókoltam be ajakéról a tiltott szerelem kábító mérgét! . . . Egy rettenetes hir terjedt szét másnap fürdőn. A szép olasz leány eltűnt; utoljára tengerparton látták; bizonyára a tengerbe zuhant s azt a habtermetet elnyelte a piszkos, haragos zöld ár, És azóta kisért az a fehér arcz, az a lángban égő szerelmes szempár, az a beomló fekete haj erdő. ... És szeretem most is, az én ideáli.* szerelmem tisztult filozófiájával, soha el nem múlt rajongásával! . . . Ez az én ideálizmusom történetei . , . És az ujságiró szemeit elönté a szivébö szivárgó könycsepp. Megnézte az óráját. Kilencz ! — Pinczér, fizetek ! Fel kell menni szerkesz ségembe, holnapra én vagyok a napos tárczairó Fizetett és elment. A három tisztnek egyszerre jutott valatr az eszébe. — Te fiuk, kezdi a vöröshaju hadnagy, era lékeztek-e még főhadnagy ur Thury stiklijére midőn két évvel ezelőtt Abbáziából elszöktetet egy olasz leáfiyt ? — Te fiuk, nem ennek a ezivilnek a m ad or n:ája volt az a leányt . . ! A tisztek kaczagtak egyet a szegény fiú hozattak egy üveg pezsgőt. IV. Egy szerkesztőségi Íróasztal előtt görnye a fiatal ideálista s kezdi s holnapi tárczáját: „Előttem állasz, beomló éj-hajaddal, feh ruhádon, fehér arezodon az ártatlanság glóriá fénylik. . , . Szeretlek te tiszta, te szent! . ! Szegény ideálista, jobban tenné pedig, 1 megénekelne egy leányt, kinek nincs neve, me az előkelő utczák éjjeli kóborlóit nem ism< senki, ha tárczát írna arról a lényről, kit a sz relem szép, üres, csillogó és gyalázatos alakjáb; sodort le, egyre lejebb s kinek pirosra ví festve az arcza s korom fekete a szemöldöke. — Eternementi il tuol Örökre a tiéd! . !
