Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1897-03-28 / 13. szám
Melléklet a „Békés“ 1897.13-ik számához. Alapszabály megerősítés. A Doboz községben alakult „Doboz-ujfalusi olvasókör“ alapszabályait a belügyminiszter bemutatási záradékkal ellátván, megerősítette. Abbamaradt szocziálista gyűlés. Mint lapupk múlt számában is jeleztük, a mezőberényi szoczi- álisták Pereij Bacsó, Sztakó, Gyurzsán, Szarná és Józsa korifeusok vezetése alatt nagyobb gyűlést akartak tartani a múlt vasárnapon. A főszoígabiró azonban betiltván a gyűlést, a hangulat izgatottá vált s különösen a szocziálizmus nőnemű apostolai kardoskodtak, hogy csak azért is megtartják a gyű lést, „ha mindjárt minden ember mellé is állítanak egy szuronyos zsandárt.“ A szocziálisták harczi kedve azonban annyira lelohadt vasárnapra, hogy a Mező Berényben összpontosított 20 csendőr is elég volt a gyűlés meggátlására s a nagyszabású szocziálista gyűlés kísérletezésnél többre nem ment. M.-Berényben a szocziálizmus különösen tavaly óta kapott erősen lábra s a tavaly alakult „Munkásasszonyok szövetkezete“ a főfészke a szocziálizmus- nak, melynek fanatikus nőtagjai nagyban befolyásolják a férfiakat is. Az ujonczállitás Csabán a következő eredménynyel folyt le. Osszeiratott a három korosztályban 794, besoroztatott a közös hadsereg és a honvédség ujonczjutalékába 204, a póttartalékba 29, visszahelyeztetett 868, fegyverképtelennek nyíl vánittatott 95 hadköteles. Csapatszemle. A helyben állomásozó honvédség fölött fíernolák Károly altábornagy e hét folya mán három napig tartó csapatszemlét tartott. Az altábornagy a szemlén tapasztaltak fölött Lázár Sándor ezredesnek elismerését fejezvén ki, csütörtökön délben utjazott el Gyuláról Kinevezés. Az igazságügyminiszter Szűcs Sán dór gyulai kir. törvényszéki aljegyzőt a győri kir. törvényszékhez jegyzőnek nevezte ki. A megér deraelt előléptetéshez őszintén gratulálunk. A békósmegyei gazdasági egylet igazgató vá lasztmánya márczius 28-án, ma d. e. 9 órakor Csabán a kaszinó nagytermében ülést tart a kö' vetkező tárgysorozattal: 1. A gépkiállítás rende zése ügyében kiküldött bizottság f. hó 21 én tar tott ülése jegyzőkönyvének előterjesztése s ennek némely határozraányai feletti döntés. 2. A vár megyei földmives iskola igazgatójának 187 ik sz megkeresése az egyleti kertnek az iskola tanulói nak kiképeztetése czóljáb >1 leendő átengedése tárgyában hozandó határozat. 8. Időközben érkező ügyek. Tilos a mozsarazás. Azon nagy szerencsét lenség, mely e hó 15-én Békésen egy mozsárágyú szétrobbanása következtében történt, arra indított a vármegye alispánját, hogy a mozsarakkal való lövöldözést betUtsa. Többször történt már — igy szól az alispáni rendelet — a raozsárágyúk haszná latából kifolyólag szerenosétlonség, de az azokkal való lövöldözés mindez ideig el nem tiltatott, részin mert ritkán használva, legtöbbnyire kegyeletes ünnepélyek emelésére szolgáltak, részint pedig mer úgy látszott, hogy ezen régi eszközök hatósági in tézkedós nélkül is kivétetnek a forgalomból, békési szerencsétlen esemény azonban a hatóság közbelépés szükségességéről tevén bizonyságot, vármegye alispánja körrendeletben figyelmeztette járási főszolgabirákat, hogy a vármegyei szabály rendeletek azon intézkedését, mely a községek belterületén való lövöldözésre is kihatónak tekint sék és jövőben arra engedélyt ne adjanak engedély nélkül való lövöldözést pedig a szabály rendelet értelmében kihágásként megtorolják. Feloszlott egylet. Szarvason a három év előtt alakúit „társaskör“, mely irodalmi és zenei önkép zést tűzte ki feladatául, kellő érdeklődés hiánya miatt kimondotta feloszlását. A belügyminiszter jóváhagyólag tudomásul .vette a feloszlást, valamin a kör azon határozatát is, hogy vagyonát a szarvasi dalkör és a tanítóképző intézet között felosztja Járványok krónikájából. Az elmúlt hét folya mán a vármegye következő községeiben fordullak elő a fertőző betegségeknek esetei, u. m. a vörheny Szeghalom, Orosháza, Mezőberény, Szentandrás Füzes-Gyarmat, Szarvas, Csaba, Kö^ös Ladán Vésztő;1, Doboz és Öcsöd községekben ; — a kányái Békésen ; a hagymás Vésztő, Szeghalom, Békés Körös Ladány községekben ; a roncsoló toroklob Orosházán, Szarvason és Gyomán, és a torokgyi Szarvason. Marhasó árúda felállítása iránt folyó hó 24-é a gyulai pénzügyigazgatóság árlejtést tartott, me lyen a kincstár és a gazdaközönségre nézve leg előnyösebb ajánlatokat az árúda felállítására néz a következők tettek úgymint: Schreier József csabaira, Kohn Ignáczné a szeghalmira, Kmetz Mihály a szarvasira, Beregi Lajos az orosházira és Weis, Mór és társa a gyulaira. így tehát városunkban gazdaközönség Weisz Mór és társánál — mint ki le előnyösebb ajánlatot tett, — szerezheti be legjutá- nyosabban a gazdaságban e feltétlenül szükséges árúczikket. Eljegyzések. Novák Ferenoz kir. mérnök, szén miklÓ8Í Novák Kamill kúriai biró, gyulai törvény Bzéki elnök fia jegyet váltott giczi assa s ablancz kürthi özv. Ghyczy Vilmosné szül. bernátfal Földváry Jolán bájos leányával Elise-\e I. Braun Mór kereskedő, müveit kedves leányát Vilmát csütörtökön este jegyezte el dr. Kovács Jenő biharmegyei tatarosi vegyészeti gyár műszaki igaz gatója. Bleyer Adolf terménykereskedő s élelmező há zában ugyancsak csütörtök este szép családi ünnepély folyt le. Két bájos lány testvér lő.n egyszerre men asszony : Jolán, Engelmann Ármin pápai fiatal kereskedő, Nelli, Fischer Jákó gyulai ifjú tani arája. Az ifjú jegyes párok fogadják legjobb szerencse- kivánatunkat. A gyulai kerületi betegsegélyzö pénztár 1896. évi statisztikája a következő : l. Tagállomány : 1896. évi január 1-én : férfi 2304, nő 43, összesen 2347 tag. 1896. év folyamán belépett férfi 2265, 87, összesen 2352 tag. 1896. év folyamán kilőtt férfi 1806, nő 46, ös zesen 1852 tag. 1896. év folyamán meghalt férfi 17, nő —, összesen 17 tag. 1896. deczember 31-én taglétszám férfi 2746, nő 84, összesen 2830 tag. — II. Betegségi statisztika: egbetegedések száma 2115, tápdijas napok száma 6463, ‘kórházi napok száíro’á 1680, gyermekágyi esetek száma 7, gyermekágyi napok száma 140. Agyonlőtte magát Galbács Péter 66 éves, nős szőllőcsősz a kalváriadüllőben tegnap délelőtt 10 akor. Tettét, addig mig felesége a szomszédban dőzött, követte el és pedig úgy, hogy csőszpuská- nak ravaszára zsineget kötött, aztán hanyattfekve. fegyvert szájába sütötte. Az ólomdarabokkal és seréttel töltött fegyver összeroncsolta egész agyvelejét. Miután levelet is hagyott hátra, melyben el- nségeit, kik őt állásából ki akarták túrni, megátkozta, ekként öngyilkossági szándéka bizonyos vén, orvosrendőri bonczolása szükségtelenné vált. Halálát nején kívül két gyermeke siratja. Tolvaj béres. Koszna György Csik Jánosnál béres, ki csak nemrégiben is tarisznyalopásért állt rendőrség előtt, gazdájának egy pár csizmáját ellopván, elhagyta szolgálatát. A rendőrség elfogta tolvajt, de miután a gazda megbüntetését nem vánja, szabadon bocsátották. Negyvennyolczas honvédtiszt halála Gulácsy ihály, Dörnény Lajos takarékpénztári pénztáros apósa, a szabadságbarcz alatt honvéd főhadnagy hó 20 án apósa házánál, hol pár év óta tartóz kodott, elhunyt. A 86 éves, ősz hajú és jóságos arczü ggastyán köztiszteletben és szeretetben állott cse élyszámú ismerősei körében s a szabadságbarcz zajlása után Gyulára költözte előtt mint adóhiva talnok működött Makón. Halála nagy részvétet kel- tett. Mint 48-as honvéd imádattal határos tisztelet tel viseltetett Kossuth Lajos emléke iránt s élte utolsó perczeiben is Kossuthtal foglalkozott s az gya elé tett Kossuth képről le nem vette szemei aláláig, mely a véletlen sajátos játéka folytán épen márczius 20 án este 10 órakor abban a perezben következett be. amidőn három évvel ezelőtt a turin' remete örök álomra hunyta le szemeit. Temetése 22-én délután folyt le nagy részvét mellett s halá' áról a következő gyászjelentést vettük: Dömén; ajosné szül. Gulácsy Irma a maga és férje Dömén; iajos, Gulácsy Endre és neje szül. Gabányi Ilona ezek gyermekei: Mariska és Irénke, úgy Gulácsy Piroska és férje Botka István, valamint számos ro kon, jó barát és bajtársak nevében is fájdalomtól megtört szívvel jelentik forrón szeretett kedves édes apa, após, nagyapa, rokon, jó barát és bajtárs Gulácsy Mihály 1848/49. évi honvéd főhadnagynak a halotti szentségek ájtatos felvétele után 1897. évi márcziu ó 20-án este 10 órakor élete 86-ik évében vége gyengülésben történt gyászos elhunytét. A megbol ’ogultnak földi maradványai folyó hó 22-én délután fél 4 órakor fognak a róm. kath. egyház szertartása szerint a gyulai Szent-Háromságról nevezett sir kertben őrök nyugalomra tétetni. Az engeszte szent-mise áldozat pedig f. hó 23 dikán délelőtt órakor fog a helybeli róm. kath, nagytemplomba a mindenhatónak bemutattatni. Áldás és békével nyugodjék csendesen. A vármegye közéletének eg derék és agilis tagja hunyt; örök álomra szemeit, ki úgy Tót-Komlós közsé gének, mint a vármegyének buzgó fia volt s a me gyei közélet szerepvivő, derék tagja. Tatay János tót-komlósi gyógyszerész e hó 23-án elhunyt. Halá lát nemcsak Tót-Komlós községe, de az egész vár Tatay János megye s nagyszámú jóbarátai és ismerősei sajnáljál Buzgó apostola volt községének s bár néha kissé túlzásokba ragadta őt a lokálpatriotizmus — ameny- nyiben Tót-Komlósra kívánta az orosházi szolga birói székhelyet is — sok üdvös mozgalomnak volt kezdeményezője és vezére s a tót-komlósi vasú létesítésén annak idejében nagyban buzgólkodott Haláláról a követkoző gyászjelentést vettük : Oz Tatay Jánosné szül. Puhl Karolin úgy a saját, va amint fogadott gyermekei Kálmán és Béla, tovább számos rokonok nevében, szomorodott szívvel jelen szeretett férjnek, illetve nevelő apa- és rokonná Tatay Jánosnak volt tót komlósi gyógyszerészne és megyei bizottsági tagnak folyó évi márczius 1 23-án reggeli */B§ órakor életének 66-kik, boldi házasságának 35-ik évében váratlanul történt gy szo8 elhunytét. A boldogultunk hült tetemei foly hó 24-én délután 4 órakor fognak a tót-komlósi ág. ev. egyház szertartása szerint örök nyugalom tétetni. Béke lengjen porai felett! Halálozás. A pénzügyigazgatóság egyik typik és kedvelt dijuoka hunyt el a héten őszinte rész vétet keltvén halálával ismerősei körében. Szilágy László volt dobozi postamester, ki évek óta mi dijnok működött a gyulai pénzügy igazgatóságni vasárnap este váratlanul elhunyt. Szombaton még hivatalában dolgozott s noha már közel másfél éve szenvedett gégesorvadásban, mint munkaképes dorék hivatalnok dolgozgatott, csaknem váratlanul bekövetkezett haláláig. Temetése hétfőn délután ment végbe s azon a pénzügyigazgatóság tisztviselői teljes számban megjelentek § ravatalára koszorút helyeztek, Nyugodjék békével 1 A gyulai kereskedő ifjak köre az elmúlt hét szombat estéjén a „Központ“ kávéházban az izraelita farsang alkalmából jól sikerült estélyt rendezett és a kör fiatal agilis tagjai lekötelező udvariassággal fogadták az estélyen megjelent hölgyeket s vendégeket s miután a tervbe vett felolvasás Oláh György vm. főügyész közbejött elutazása folytán elmaradt, mindjárt a korai esti órákban kezdetét vette a táncz, amely a reggeli órákig tartott a legjobb hangulatban. Az újvárosi olvasókör ma délután 2 órakor rendkívüli közgyűlésre van egybehiva, mely közgyűlésén a választmány és az e czélból kiküldött bizottság a házépítésre vonatkozó javaslatát, illetőleg a tervet és költségvetést fogja előterjeszteni. A gyulai színi saison. Pár hét előtt jeleztük lapunkban, hogy a városi tanács a tavaly is itt működött Halmay Imre szabadkai színigazgatónak adott május és junius hónapokra előadási engedélyt. Halmay nyárára már sok várost foglalt le, még pedig Gyulától távolesőket és nincs kizárva, hogy mint pár évvel ezelőtt cselekedte, az idén úgy alakulhatnak körülményei, hogy a gyulai nczessiót nem fogja igénybe venni. Eme szem pont illetőleg eshetőség vezette egyrészről a városi tanácsot, amidőn múlt szombati ülésében a Gyulán kitűnő emléket hagyott Makó Lajos szegedi szin- gazgatónak is engedélyt adott Gyulán előadások tartására és pedig augusztus—szeptember hónapokra feltétlenül, május és junius hónapokra pedig az esetben, ha Halmay tényleg nem venné igénybe eme időre szóló konczessióját. E mellett mérvadó olt másrészről a tanácsra nézve Makó nyári tárlatának szervezete, mely az összes társulatok fölött áll, a Nagyváradon müködendőt is beleértve, úgy hogy a gyulai közönség a szegedi társulat itt üködése alatt oly műélvezetben részesülne, a minőben Aradi Gerő óta nem volt osztályrésze. A Gyulán működendő színtársulat tagjai ugyanis : Réthy Laura primadonna, Szende Anna koloratura, egy segédénekesnő (szerződtetése folyamatban) J ajor Ágnes komika énekesnő, Szakács Andorne komika anya, Szilágyi Berta hősnő, R. Balogh Etel drámai szende, Tárnoky Giza naiva, Szakács ndor hősszerelmes, Pethes Imre lírai szerelmes László Gyula bonvivant, Réthy István naturbursch Sándor Emil drámai apa s jellem, Makó Lajos kedelyes apa, Krémer Jenő komikus és operette buffo, Mezey Péter pedáns komikus, Szilágyi DezsC operette buffo, komikus, Stoll Károly tenorista uhász Sándor baritonista, Stefanidesz Károly kar- agy, 8 kardalnok, 8 kardalnoknő, zenekar és mü szaki személyzet. Mint látnivaló: oly kiváló erők, akik legnagyobb részben budapesti színházak oszlopai volnának, a vidéken pedig határozottan versenyen felül állanak és a legfokozottabb igényeket is teljesen ki fogják elégíteni. Reméljük, hogy eme társulat mellett Makó Lajos igazgatónak sem lesz ka a közönség támogatása elleni panaszra. A körös-tarcsai ref. lelkészi állásra, mely tudvalevőleg Szabó János esperesnek H.-M. Vásárhe lyen történt megválasztása folytán jött üresedésbe, folyó hó 25-én volt Szeghalmon a jelölés Tatár János ref. lelkésznél. A pályázók közül tizennégyet elölt a bizottság és pedig Domokos Károlyt (Nagyvárad), Józsa Károlyt (Gyula), Körösi Jánost (T.-Polgár), Lévai Mihályt (Jákó-Hodos), Papp Gusztávot (Diószeg), Sójalvi Károlyt (M.-Décse), Szabó Istvánt T.-Szt.-Miklós), Szabó Jánost (Kunágota), Szabó Mihályt (Ottomány), Török Zoltánt (Hajdti Bénye), Torna Gyulát (Fugyi), Tóth Józsefet (N.-Várad) Vajda Mihályt (Töse) és Vincze Ödönt (Kémer). A választás husvét utáni héten lesz. Lövés tréfából. Körös-Ladányban a héten szó Imoruan tanulságos eset képezte közbeszéd tárgyát ama sokat hangoztatott közmondás mellett téve tanúságot, hogy nem jó a fegyverrel tréfálni. Szirtes Károlyné és Szatmári Teréz szomszédasszonyok Iréfálkoztak egymással egyik délután s Szirtesné ;egy odahaza levő revolverrel tréfából többszö jesztgette Szatmári Terézt, elcsettentgetvén a rá [fogott revolver ravaszát, azon hiszemben, hogy a fegyver nincs megtöltve. A revolverben azonban két patron volt s midőn Szirtesné újból ráfogt azt a sikoltozó Jeányra, , eldördült a; fegyver és halántékon lőtte Szatmári Terézt. Szerencsére ha lálos sebet nem okozott, de azért pár nétig feküdn kell neki, mig összezúzott koponyacsontja beforrad Szirtesnét pedig vétkes vigyázatlanság büntetteér feljelentették a járásbíróságnak. Lopás Fislovics Fülöp szeghalmi asztalostó hűtlen segédje Gróf József ellopott egy csomó asz talos szerszámot s azzal odább állt. A csavargi szélhámost a csendőrség azonban még a határnál elfogta, mielőtt a lopott szerszámokkal önálló üzlet tulajdonossá válhatott volna s most a dutyibai csücsül. Anyjok parancsára. Krizsán János és Jiozsé orosházi gyerkőezök Szító Gergely házába este be hatolván, onnan több pár értékes aprójószágot eme tek el. A káros panaszára a csendőrség nyomozása kifürkészte a tolvaj gyerkőezök lopását, kik azz védekeztek a vallatáskor hogy anyjok parancsára követték el a lopást, ki a lopott tyúkokat és ka csákat a piaczon értékesítette. Az anyai nevelés megható példáját méltányolva, a csendőrség a „de rék“ anyát is letartóztatta és átadta a bíróságnak Tót-Komlóson pénteken délelőtt volt nag érdeklődés mellett a jegyző választás, dr. Bodoky Zoltán orosházi főszolgabíró elnöklete alatt. Első jegyzőnek egyhangúlag Német Kálmánt, másodjegyzőnek Kolpaszky László ellenében 21 szavazattal Lachata Jánost, harmadjegyzőnek pedig Bakos Béla ellenében ugyanosak szavazattöbbséggel Szabó Lajost választották meg. A hipnózis atyja. Berlinből jelentik, hogy Hansen Károly, a hírneves magnetizáló, a ki elsőnek lépett föl nyilvánosan közönség előtt az ál ja ti maguetizmus, a hipnózis és a szuggesztió kísérleteivel, Altonában meghalt. Hansen 64 éves élt s fiatalabb korában, a mikor mint jóformán úttörő kezdte osodálatos kísérleteit a közönségnek bemutatni, igen sok kellemetlenségben, üldözésben és botrányban volt része. A nyolezvanas évek elején a nagy közönségnek alig volt sejtelme arról, hogy mi a hipnotikus álom s az orvosok is inkább mint érdekes különösséggel foglalkoztak vele. Azért kezdetben minden orvosi akadály nélkül végezhette kísérleteit. 1853-ban lépett föl először nyilvánosan Ausztráliában. Később Skandináv városokban folytatta előadásait, majd több esztendeig a nyilvánosságtól visszavonultan élt Póriéban. 1879-ben kezdte meg nagy, európai körútját, a melyen a közönség hitetlensége miatt igen sokat kellett szenvedniet 1880-ban a bécsi Ring-szinházban tartott előadásokat és ott is a közönségnek egy része, mely közönséges csalónak vélte, napról-napra botrányokat idézett elő, fölkiáltozott a színpadra s egy Fischer Henrik nevű műegyetemi hallgatót Hansen becsület- sértés miatt kénytelen volt bevádolni a bíróság előtt. A bíróság Fischert hosszas huza-vona után fölmentette. Bécsből Budapestre jött Hansen s itt és az ország nagyobb vidéki városaiban tartott sorozatos előadásokat. Gyulán is volt és a Koronában két, az úri kaszinóban pedig egy előadást tartott, rendkivüli szenzácziót keltve. Médiumait a közönségből választotta, A dobogóra hivott többeket, a kiknek kedvük volt alávetni magukat titokzatos hatalmának, kiválasztotta közülök azokat, a kik alkalmas médiumoknak tetszettek előtte s miközben ragyogó kristályt tartott szemük elé, kezének simításával s olajbarna szemének szúró tekinteté- el hipnotikus álomba ringatta őket. Akkor szuggesztió utján különféle kísérleteket tett velők, a melyek közt legérdekesebb volt az, hogy a médium testét merevvé tette, aztán fejét 1 lábát két, egymástól távol eső székre fektetve, maga fölállt a médiumnak vasként feszülő teste közepére. A mikor a szuggesztiót az orvosok lefoglalták a maguk számára, Hansen, hivatásától megfosztva, visszavonult a nyilvánosságtól és csöndes magányosságban élte le érdekes életének utolsó napjait. Nagy érdemei vannak abban, hogy a hipnózis idáig fejlődött, mert főleg az ő kísérletei után kezdtek részletesebben foglalkozni ezzel a kérdéssel. Elvetemült cseléd. Szabó Julcsa, 27 éves békési illetőségű cselédleány Csabán Rolkó Emíliánál, Rolkó Béla városi jegyző nővérénél szolgált,- ki elküldötte rósz magaviseletéért a szolgálatból. — Délután 1 órakor a leány visszament Rolkóékhoz s az egyedül otthon levő úrhölgyre támadt egy nagy konyhakéssel s közöttük erős dulakodás támadt. A cseléd Rolkó Emíliát a dulakodás közben bevonszolta a konyhából a szobába s a késsel nyakán akart vágást okozni, de ez fejét félrerántva, rezén a húst hasította a csontig. A cseléd látva, hogy az úrnője nyakát nem vághatja el, megfordította a nehéz konyhakést s nyelével egyre a homlokára ezélzott s igy ott s fején erős sebeket ejtett. Egy szerencsés pillanatban Rolkó Emília felrántotta a szoba ajtaját s csak annak köszönheti menekülését, hogy ruhája, melyet a merénylő leány megragadott, elszakadt s igy a szobából kijutott, az ajtót pedig a leányra zárta. A szomszédokat kérte, hogy értesítsék a rendőrséget, mely Hleányt letartóztatta s bekísérte. Midőn a leányt rendőrök elvezették, búcsúszava az volt: „Most megmenekült, de addig nem nyugszik, mig szándékát meg nem valósíthatja.“ Az elvetemült rósz eányt átadták a biróságnak. Orosházán az izraelita nőegylet pompás dominó estélyt rendezett, mely nemcsak erkölcsileg, hanem anyagilag is kitünően sikerült, amennyiben háromszáz forinton felüli tiszta jövedelemmel gyarapította a jótékony egylet pénztárát. A mulatságon részt- vettek : leányok : Adler Róza, Bayer Mariska, Bernát Margit (Beél), Czédly Ilon, Elias Gizella (Arad), Goldstein Bella (Gyula), Hauser Vilma, Kalmár Berta, Keller Mariska, Kunos Berta, Krumesz Irma, Kincses Ilona, Mádai Gizi (Gyoma), May Regina (Arad), Oskó Juliska, Politzer Fáni (Hód-mező- vásárhely), Povázsay Ida, Róth Irma. Schwarcz Rózsi, Sperlágh Elvira, Sülé Irma, Szente Peppi, Szente Fánni, Székács Etel, Sziboszlai Szabó Juliska, Vangyel Jolán. Asszonyok: Adler Adolfné, Bayer Istvánná, özv. Czédly Györgyné, Cohn Gyu- láné, Déghy Gyuláné, Fischer Pálné, Freuder Mórné, Franki Sándorné, Friedrich Nándorné, Fol- tényi Elemérné (Nagy-Szénás), Gulácsi Jánosné, Gremsperger Józsefné (Csorvás), Grossmann Benőné, Gémes Ferenczné, Hirsch Józsefné, Hajnal Jánosné, dr. Hauser Mórné, Kalmár Pálné, özv. Keller Andrásné, Kunos Istvánná, Kincses Jánosné, Kohn Sándorné; Kohn Mártonné, Kis Mórné, özv. Kohn Mártonná, dr. Krishaber Mórné, dr. Külley Pálné, Littmann Árminné, Magyar A. M.-né, Mikolay Istvánná, Menyhárt Zsigáné (N.-Szénás), dr. Nagy Elemérné, özv. Oskó Józsefné. Plessné, Pollák Kálmánná, özv. Pollák Lőrinczné, dr. Rajz Miksáné, Rozen Hermanné, Rosenberg Jakabné, Sperlágh Ignáczné, dr. Siuger Béláne, Spalek Jozsefne, özv. Schwarcz Dávidné, Sulyok Edéné, 8zikula Andrásné, Torkos Kálmánné (N.-Szénás), Vangyel Szilárdné, Vangyel Mihályné. Vangyel Sándorné, Weinberger Edéné (Hód-mező-vásárhely), Wolfinger Miksáné, Wigner Gézáné, Weisz Mórné. Karzaton: Bulla Sándorné, Bikádi Antalné, Berger Jakabné, Bille Hermanné, özvegy Berger Dávidné és leanya Róza, Erlich Róza, Fülöpp Elza, Grósz Lipótné, Jurenák Sándorné és leánya Pálma, Lichtmann Dávidné és leánya Etel, Lichter Teréz, Lichtenstein Szerén, Presser Albertné, Rosenberg Paula, Steinberger Salamonné, Weinberger Józsefné és leánya Szerén, Weiszfeld Róza, özv. Weisz Zsigmondné, Weinberger Lipótné és leánya Szöllőtolvajok. Nem afféle ártatlan nyalánk tolvajocskákról van szó, hanem komoly és nagy- értékű lopásról, melyet Mező-Berényben a Kollár- féle szőllőtelepen vittek véghez ismeretlen tettesek,
