Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1897-03-28 / 13. szám

kik 3182 drb szőlőcsemetót loptak el az ültetvények közül. A tetteseket az eddig eszközölt nyomozás még nem bírta kideríteni s a telep tulajdonosa na­gyobb jutalmat tűzött ki a tettes kézrekeritésére, eddigeló azonban eredménytelenül. Lopás. A csabai „Fiume“ kávéházban Tóth Lajos csapos legény Gally Ferencz főpinczértől 60 irtot cs 4 ezüstórát lopott el. A föpinczér ugyanis minden esto elzárta a napközben beszedett ezüst pénzt egy fiókba s Tóth ismerve e körülményt, este, midőn a kávéház elszenderült, feszitővassal feltörte a fiókot és magához vette annak tartalmát. A csend­őrség azonban, melynek Gally a lopást feljelentette, vizsgálatot tartott s így derítette ki a csapos legény turpisságát s őt letartóztatván, átadta a vizsgáló­bírónak. Egy est az álmok országában ősim alatt hir­detett csütörtökön estére előadást 8. AnetelltI spiri- tista-büvész. A pavilion termében tartotta előadását nagyszámú közönség előtt. Mutatványai, ha nem is sok újat produkáltak, de rendkívüli ügyességgel lettek előadva s a hypnotizált médiummal eszkö­zölt mutatványai is élénk bámulatot keltettek. A programm érdekes és változatos volt s úgy a „swarzküi)8tleráj“ bámulói, mint a hypnotizmus csodadolgai iránt érdeklődők meg lehettek elégedve az érdekes előadással. A szarvasi takarékpénztár ig izgatóságánál f hó 20 án egy 24.000 mm. gabona befogadására alkalmas termény- és áruraktári épületnek 29.706 frt 67 krral leendő felépítése végett versenytárgya­lás volt. Ajánlatot tettek : Mátray Lajos 14 2 szá­zalék, Hoffmann A. és társa (Turkeve) 1 '/„ száza ék Kaján és Vranka (Orosháza) 8.5 százalék, Mtlko Vilmos és fiai (Szolnok) 8.5 százalék, Molnár Janos (Csaba) 5.5 százalék, Popják György (Szarvas) 13-7 százalék, Fodor és Reizinger (árad) 7.3 százalék, mind árongedéssel. A szerződés Popják Gyöigy szarvasi vállalkozóval — habar ajánlata nem a leg­olcsóbb lőtt 25488 írttal megkötve, mint olyannal, ki elsőrendű megbízhatósága mellett szarvasi lakos, a munkát személyesen vezeti és az áruraktári épít­kezések tanulmányozása tekintetében az intézetnek is szolgálatokat tett és magának e téren méltányos­ságot igénylő érdemeket szerzett. Békésen jótékonyczélú műkedvelői előadást tar­tanak ma a bérház nagytermében, a szegény gyer­mekek felruházása javára adatik: Csak egy /íffe'c. Vígjáték I felvonásban. Irta K. Nagy Sándor. Sze mélyzet: Mama, Ziffer Irma k. a., Anna leánya, Weisz Boriska k. a., Juliska árva leány, Hirschl Cornélia k. a., Irma, Emma, Anna barátnői, Schaffer Etelka k. a., Leányuk Feigenbaum E k. a. Tör­ténik Anna szobájában. „Monolog“, előadja MegyeryI ím e úr. „ Tolcsoainé asszony végrendelete.* Vígjáték I felvonásban. Irta: Kalocsa Róza. Személyzet: Vargáné, Tolcsvainé asszony végrendelete végre­hajtója, Ziffer Irma k. a., Báró líigyósiné, Hirschl Cornélia k. a., Legenádfalviné Feigenbaum E. k. a., Anikó, szegény fiatat parasztlány, Weisz Boriska k. a., Rákhel, öreg pamsztasszony Vargáné szol - gá alában, Schaffer Etelka k a. Helyárak: I. hely 60 kr. II. hely 40 kr. Karzat 20 kr. Rendezi Véver Oszkár. Fogorvos Kovács J. Budapestről, ki már évek óta városunkba ellátogat, néhány napja, hogy mű­ködését ismét megkezdte Gyulán. Bátorkodik a n. é. közönséget figyelmeztetni, hogy csak rövid ideig tartózkodik itt, azért jó lesz azoknak, kik segélyemet igénybe akarják venni, minél előbb szerencsém legyen, mórt vannak műtétek (plombi- rozás és . fogbetétek) melyek több időt vesznek igénybe. Lakása „Komló* szálloda 4-ik szám. Figyelmeztetjük lapunk t olvasóit különösen a földbirtokosokat a Budapesten székelő Magyar országos központi takarékpénztárnak mai számunk­ban közzétett hirdetményére. Hazai iparunk. Elvitázhatlan, hogy hazánkban az ipar fejlődése ma már a legmagasabb niveaun áll. Ott van többek között Grossmann S. főváro­sunk eme első rendű czégének a bécsi-utcza 5. sz. alatt levő nagy és előkelő férfi szabó termei és kész férfi ruha raktára, utóbbi már mint látványos­ság is méltó a megtekintésre. Tekintve, hogy ezen hosszú évtizedek óta fenálló, előkelő ozég — mely a fővárosi mágnás világ egyedüli szállítója — úgy megbízhatósága, mint munkájának kiválóságával és lelkiismeretességig jutányos áraival, hazai iparunk ■nak nemcsak hasznára, de becsületére is vált, örömmel ajánljuk őt a nagy közöuség szives figyel­mébe. 100.—n. I A magyar ipar diadala Mint budapesti leve­lezőnk értesít, szék és fővárosunk ismét egy ipar­ággal gazdagabb lett. Nevezetesen Villányi és társa Budapesten, nádor-utcza 15. szám alatt — gyár­teleppel Újpesten — oly nagyszabású magyar Biscuit és csokoládé gyárat létesítettek, mely Európa bár­mely hasontermészetü gyárával, nemcsak a gyárt­mányok kiválóságára, hanem az üzem nagy szabá­sára nézve is feltétlenül kiállja a versenyt. Valóban bámulatos hogy a szóban levő gyárnak rövid fenn­állása alatt nem csak a különben kényes és válo­gatós fővárosi előkelő közönséget és a legfelsőbb köröket sikerült gyártmányai javára megnyerni, hanem 'sikerült neki az is, hogy a külföl ii rokon- természetű gyárakat idehaza napról-napra jobban- jobban lehetetlenné teszi. Ugyanazért és mert leve­lezőnk arról értesít, hogy Villányi és társa ezen óriási üzemet teljesen magyar szellemben vezetik amennyiben 810—1000-re menő munkásai között idegen ajkút meg sem tűrnek, haznfiui kötelességet vélünk teljesíteni, midőn az Első Magyar Biscuit és Csokoládé gyárra — melynek kitűnő gyártmá­nyai ma már az ország minden részében kaphatók — közönségünk figyelmét nemcsak felhívjuk, de kérjük is, hogy amig ide haza is megtaláljuk a kiválót, a jelest, ne szórjuk pénzünket a külföldiek lábaihoz. 99.—U. Budapesti levél. Itt a tavasz; uj élet, uj tevékenység kelet­kezik, melylyel kapcsolatos a vidéki közönségnek különféle szükséglete, melyek czélszerü kielégithe- tése iránt hívják fel ezúttal is a közfigyelmet. A Budapestre utazóknak legelső gondja a jó szálloda, miért is figyelmeztetjük t. olvasóinkat, hogy óvatosak legyonek s a múlt évben gomba- módra keletkezett szükségszállodák látszólag olcsó­sága által megtéveszteni ne engedjék magukat, mert a régi jó berendezésű szállodákban minden kényel­met megtalálnak, az árak pedig nem magasabbak, mint az ilyen garni szállodákban. Különösen ajánljuk a „Paris városához“ czimzett szállodát (Hotel de Paris) a Váczi-körúton, a nyugati pályaudvar köze­lében, mely a villamos közúti pálya mellett van s a város minden részébe kényelmes közlekedéssel bir. E szállodában több mint 100 szoba van, fürdő és minden kényelemmel el van látva, kávéház és étteremmel, hol legizletesebb ételek és tiszta italok jutányosán szolgáltatnak ki. A legnagyobb tiszta­ságra és gondos kiszolgálásra személyesen ügyel Simon P. szállodás, ki tiz évig volt az Erzsébet téren a „Hársfához“ czimzett sörcsarnok kedvelt vendéglőse. A szobaárak 1 írttól feljebb váltakoz­nak, de forintos szobák nagy számmal vannak s azok minden igényt kielégítenek. Kertész Tódor díszműárú raktárában a Kristóf- tér sarkán, a tavaszi idényre legnagyobb választék­ban vannak a sport- és játék-eszközök, de különö­sen az angol Lawn-tennis játék, moly teljes össze­állításban 40 írttól 120 írtig található. A Lawn- tennis használati utasítása Kertész Tódor úr árjegy­zékében teljesen ki van nyomatva s kívánatra az mindenkinek megküldetik. Croquet-játék 7 írttól 20 írtig. Teljes torna-készlet, szabadban használ­ható, 8 frt. Flobert puska lövés-gyakorláshoz, 7 írttól 14 írtig. Lignum sanctum kugligolyók nagy­ság szerint 1.50—3.20 krig. Száraz kugli bábok, egy készlet 2 frt 25 kr. Mindennemű lovagló esz­közök ; a horogbalászat összes kellékei. Hmtaágy. föld alá könnyen alkalmazható 4.50—6 50. Kerti szék gyalogsétához, bot gyanánt is használható. 2.50. Kerti kések és ollók. Méhész segédeszközök. Gyorsfűzők. Colombian hajnyiró-gép 6.50. Szakál- nyiró-gép 5.50. Divatos sétabotok és legyezők. Dí­szes húsvéti tojások 10 krtól 50 frtíg. Fatojások képekkel 20 krtól I frt 80 krig; piros selyemtojá- sole 75 krtól 4 frt 50 krig. Cartonage-tojások gyér mek-képekkel 50 krtól 1 írtig. Különféle húsvéti tojások apró játékszerekkel és csinos nippps tár­gyakkal berendezve. Húsvéti fecskendők, pompás meglepetési tárgyak a húsvéti öntözéshez Illat szerrel tölthető zöld gummi béka, egér, kínai em­berke, cserebogár, kanári madár, á üO kr; tréfás fecskendő Bzivarszipka, öntöző ibolyacsokor, fecs­kendő gyűrű, öntöző nyakkendőtű, fecskendő séta­bot stb. stb. még sokféle öntözők, melyeket az árjegyzékből lehet teljesen mind megismerni, tes sék csak levelező-lapon Kertész Tódortól kérni. A szem legnagyobb kincse az embernek: nincs az a kincs, mely pótolhatná ezt a mérhetetlen isteni adományt, ha elvesztettük a látást; és mégis mi­lyen sokan vannak, a kik nem ápolják szemüket, nem vigyáznak annak egészségére, pedig a szem leggyakrabban és legkönnyebben ki van téve min­denféle bajnak, veszélynek; ezért különös figyel­mébe ajánljuk t. olvasóinknak, hogy a szem ápo­lására, netaláni baj bekövetkezése eshetőségére, mindig tartsa készletben azon szert, mely nemcsak itt Magyarországban, de Franczia- és Angolország­ban is kipróbált hatásánál fogva úgy az orvosi szaktekintélyek, mint a nagyközönség által is el van ismerve. Ez a hires Dr. Lebois féle szemgyógy VÍZ. mely minden szembajra és szembetegségre a legjobb és legkitűnőbb gyógyszer, különösen pedig gyenge, fájós, gyuladásos szemekre, valamint a hályog elhárítására is. Nélkülözhetlen ez az egész séges szemek erősítésére és fentartására is, ezért nem volna szabad ennek egyetlen házban is hiá nyozni, miért minden pillanatban érheti valami baj, amit azonna] gyógyítani csakis ezen kitűnő hatású gyógyszeívizzel a legtanácsosabb. Egy üveg ára használati utasítással 90 kr. Megrendelhető Buda­pesten Török J. gyógyszertárában Király-utcza 12. Az építési időszak beálltával t. olvasóink figyel­mét felhívjuk Walla József mozaik- és czementáru- gyáros építési anyagok raktára, mely Budapesten, Rottenbiller utcza 13. szám alatt van és a millen­niumi kiállításon kitűnő munka, jó izlés és ver­senyképességért a „Millenniumi nagy éremmel“ lett kitüntetve, a saját pavillonjában gazdagon és rendkívül szépen bemutatott czement- és mozaik­lapok, czement- és mozaikból készült kagylók, osz­lopok, lépcsők, fal-lemezek és kútmedenezék, vala miut portland-betoncsöveiért, melyet O Felségének a királynak látogatása alkalmával különösen lekö tötték érdeklődését úgy, hogy Walla Józsefet meg­szólításéval kitüntetve, legmagasabb dicséretével adott kifejezést tetszésének. Miért is az építkező közönségnek ezúttal is ügyeimébe ajánljuk minden­fele czementmunkák elkészítésére, granit-terazzo, betonirozások, czement- és mozaiklapokkali burko­lások, csatornázások, szökőkutak stb. elkészítésére. Azonfelül figyelembe ajánljuk a ezég- nagy raktárát és pedig: keramit- és kelbeimi lapok, mettlachi módra készült mozaiklapok, kőagyagcsö vek. kéménytoldalékok, tűzálló-téglák, portland- és román czement, fősz, aszfalt elszigetelő lemezek. Stukkatur nádfonal stb. A ezég árjegyzéket kívá­natra bérmentve küld. ioi t—1 Miért terjed a nőtlenség ? A magyar társadalmi életben veszedelmes tanok kezdenek lábra kapni, melyek hovatovább bomlasz- tolag hatnak az erkölcsökre és megsemmitik azon eszményt, melyet a nő élethivatásához kötöttünk. Mindig nagyobb arányokban terjed a nagy- zolás iránti hajlam s egyre szembeszökőbbé válik az a tünet, hogy senki sem elégszik meg azzal, a mije van, hanem folyton többre áhitozik, nem igen törőd­vén vele, hogyan és mily utakon jut annak birto­kába, a mit oly lázas igyekezettel törekszik meg­szerezni. A nagyzolás igazi rákja egyes embereknek és csaladoknak. Megeszi azokat. A kiben egyszer meg­fészkeli magát, abból csak a legritkább esetben lehet kipusztitani; épen azért ienrié a szülők legfőbb fel­adata, hogy gyermekeikből e kárhozatos hajlamokat kiirtsák s azokat egyszerűségre és a munka szere- tetére oktassák. Különösen fontos e tekintetben a nőnevelés, mert a nők vannak hivatva első sorban arra, hogy a gyermek kedélyére és lelkületére elhatározó be­folyást gyakoroljanak. Azonban mit tapasztalunk, az élet mindannak ellenkezőjét bizonyítja, mit a józan felfogás helyes­nek és követendőnek tanít. A nevelés, a családi élet beleoltja már a gyer­mekbe azokat a kárhozatos hajlamokat, melyek meg­mérgezik egész életét. Különösen ferde és elszomo­rító az a rendszer, a hogyan a mai, még a szeré­nyebb anyagi viszonyok között élő anyák legtöbbje is leányait neveli. ■ Nem egyszerűségre, hanem czifraságra szok­tatják az aranyos kis bébét. Ruháinak dísze és finom­sága által kell kitűnnie apró társnői közül. Nem a munka iránti tiszteletet és szeretetet, hanem a léha semmittevés kivánatát oltják a fogé­kony gyermeki szívbe s a mai fiatal leány, ha isko­láit végezve, hol az általános műveltség legszüksé­gesebb elemeit magának elsajátította, bár igen gyak­ran magyarul helyesen írni sem tud, a családi körbe visszakerülvén, itt nem azt tekinti főfeladatának, hogy magát a házi teendőkben és a háztartásban tökéletesítse, hanem vagy egyáltalán nem tesz sem­mit, vagy szomoritó és kevés gyakorlati becscsel bíró kézimunkákkal foglalkozik. A jobbmódu családokban a modern leány ne­velés egyik fő hitágazatául azt az elvet vallják, hogy egy leányt csak akkor lehet korrekt nevelésűnek tartani, ha az valamely hangszerben is — leggyak­rabban a zongorában — kiképeztetést nyert. Ezen divatos elméletnek hódolva, hány gyer­mek lesz hajlama és tehetsége ellenére oda kény­szerítve, hogy órák hosszán át gyötörtessék az una­lomig agyonkalapált zenedarabok betanulásával. Ter­mészetesen az eredmény nem áll arányban a ráfor­dított költséggel és fáradsággal s igen sok szülő csak boszankodva gondol a hiábavaló kiadásra. A kiben aztán némi hajlam mutatkozik, sót tűrhetően jó hang felett rendelkezve, reményt nyújt arra nézve, hogy csekély iskoláztatás után még nyil­vánosan is felléphet, kétszeres biztatásul szolgai az anyai hiúságnak, hogy gyermekéd valamely műked­velői előadáson lássa szerepelni. Az elnéző kritika aztán megteszi a magáét. A kisasszony a mindennapi élet legolcsóbb apró pén­zét: a bókolást valóságnak veszi s ez újabb vágya­kat ébreszt szivében. Az a tudat, hogy a nyilvános­ság orgánuma nevét dicséretekkel halmozva említi fel, gyönge fejét megszéditi s magát a többi embe­reknél külömbnek tartva, jellemének eddig rejtett árnyoldalai kerülnek napfényre. Meglehetős mértékben önhitté lesz, a nagyra- vágyás és a nyilvános szereplés utáni vágy lépnek nála előtérbe s hiúsága akkor talál teljes kielégítést, ha a hozzá hasonló sorsnak között irigységet idé­zett elő. A családi körben már kiskorától kezdve egyéb­ről sem hallván beszélgetni, mint az elegáns öltö­zékek, mulatságok és az anyagi javak értékéről s azon hiszemben nevelkedve, hogy mihelyt a világba bevezettetett, nem lesz egyéb dolga, mint bálokon tánczolni és különböző mulatságokban részt venni, szive és esze egyformán azon eszmének áll szolgá­latában, hogyan tudjon magának olyan existentiát teremteni, mely mindezen áhított élvezeteket neki biztosítja. Rendületlen benne ,a hit, hogy szépsége, ele­gáns megjelenése elegendő lesz arra, hogy a gazdag fiatal emberek eszök nélkül beleszeressenek. Alig várja, hogy bálokon résztvehessen, hol kivágott ru­hájában, előnyös világításba helyezett fehér vállaival tagadhatatlanul jól fest s kauezió mentes hadna­gyocskák s más kevésbé számbavehető fiatal embe­rek nagy figyelemmel forognak is körülötte, de mi­kor az első bálozás izgalmai s az ezzel járó illúziók szétröppentek s a kijózanodás mindig határozottabb mérvben kezd lelkében tért foglalni, némi kesernyés- ség foglalja el szivét, különösen ha azt kell tapasz­talnia, hogy báT huzamosabb idő óta hálózik s ele­get izzadt a tánezosok karjai között, az általa óhaj­tott és sóvárogva várt földbirtokos, vagy igényeinek megfelelő más állású férfi nem jelentkezik s kezét még senki sem kérte meg. A mama sincs megelégedve leánya sikereivel s úgy találja, hogy a férfiak nem méltányolják eléggé a kisasszony kellemeit, pedig némi hozományra is volna kilátás (igaz ugyan, hogy ez a hozomány a kisasszony igényeihez viszonyítva, annak csak egy hatodrészét képviseli). Szemrehányásokat tesz tehát leányának, hogy nem eléggé ügyes, mert nem tudja magához bilincselni a fiatal embereket. Borongósabb kedély hangulatában úgy kesereg, hogy bár leánya már elmúlt 20 éves, még mindig nem ment férjhez s egész lemondással kijelenti, hogy ha ez rövid időn belől sem fog sikerülni, úgy családostól valami pusz­tára bujdosik ki. Persze, úgy a mama, mint a kisasszony meg­feledkeznek arról, hogy- a férfiak nem olyan osto­bák, mint a minőknek hiszik s hogy azok, kik hi­vatva vannak jó férjekké válni, nem a mulatságokon keresik a feleséget, hol a fiatal leányok ismeretlen ifiurak karjai közé dobják magukat; S bármilyen elégületlenek legyenek is a dolgok ilyetén állásával, az egyszer sajnos, de igaz, hogy az olyan földbirto­kosok száma, kik vagyonukból úri módon megélhet­nek, még itt a mi áldott alföldünkön is annyira megfogyott, hogy maholnap ritkaság számba men­nek, mint a fehér holló i még ezek is bármily sze­retetreméltó módon viselkedjenek s bármilyen hév­vel fejezzék is ki elragadtatásukat a kisasszony elegáns toilettjei felett, nem feledkeznek meg arról, hogy ezek az öltözékek pénzbe kerülnek s azt kí­vánják, ha már a kisasszony költséges igényekkel bir, úgy hozzon magával pénzt is, a miből fény- üzési szenvedélyét fedezni lehessen. Azok az urak, kiknek a házasság üzlet, persze nem törődnek az igények nagyságával, nekik csak a hozomány a fő ; de a kik dolgoznak, kik az életet komolyan veszik, kik czélt tűztek maguk elé, azok nem kotillon alatt szemelik ki élettársukat, mert nem közönséges női lélek kell ahhoz, hogy meg­értse, támogassa és vigasztalja a finomabb és mélyebb minőségű férfiakat, hisz egy élvhajházatban növe­kedett leány nem tud odáig emelkedni, hogy le­mondjon megszokott szórakozásairól és megértse azt a fönséges tartalmat, az életnek azt a magasabb javait, melyeket csupán a lendületes férfi szellem szerez meg számukra műveltségével és szeretetével. Az ilyen leánynál nincs szó szellemről, oda­adásról, ideálról, nemes áldozatról, melyeket hozni akarna az anyagi javak rovására, ha kilátása lehetne egy szerényebb viszonyok között élő tisztességes férfira, kit örömmel és megnyugvással fogadna, hogy mellette tisztelt asszony és hasznos anya vál­jék. Neki osak egy vágya van, hogy gazdag férjre tehessen szert, ki képes legyen hiúságának, pilla­natnyi kívánságainak és úralkodó vágyának: a fény­űzésnek szükségleteit fedezni. (Vége köv.) Béládon, Gyulai élet. Egymásután múlnak el a napok és a hetek, anélkül, hogy valami nyomot, valami emléket hagynának maguk után. Egyáltalában nem történik semmi a nem hivatalos körökben, hol még a „dobozi út“ minisz­teri jóváhagyása sem képes szenzácziót kelteni, s napjainkat csak az tarkítja, az teszi némileg változatosabbá, hogy hol a téli kabátunkat, hol az übercziherünket akasztjuk a szegre, asze­rint, amint egy fellegecskének a nap előtt vagy mellett méltóztatik elsétifikálni s a nyomtala­nul, esemény nélkül letűnő napok emléke leg­feljebb egy kis szolid tavaszi nátha. Eyyebünk még nincs a tavaszból, hiába várjuk epedve a fecske, gólya visszatértét, virág­nyitást, kikeletet! így tehát, alkalmazkodva a körülményekhez, cserélgetjük továbbra is a fel­öltőnket és tüssszentünk nagyokat a leendő tavasz, „egészségére“. Mély csend honol a városban. A böjti rakonczátlan szél vidám füty-ölése zavarja csak a csendet, mely pajkosan szalad tova a még leve­leden száraz faágak között, előle félre bújik a gyáva kis rügy, amely a csalóka verőfényre eddig kibújni merészelt. A város gavallérjai felgyürt gallérral bla- zirtan sétálgatnak esténként, a Sigáruton, hol hivatalos ügyeket tárgyalgatva, hol pedig egé­szen Byroni világfájdalommal méregetve végig lassú léptekkel a betonjárdát. Egyiknek másiknak nyomot hagyott a le­zajlott farsang a szivében, azt csititgatja, altat- gatja emberkerülő magányában, másiknak meg a szive tájékát — a zsebét — viselte meg a farsang, ezért nézi a czipője hegyét. Ilyen most az élet Gyulán s azt hiszem a legtöbb vidéki városban, ahol színház vagy más mulatság nincsen, amibe az ember belefojthatná farsang utáni melancholiáját. De hát hiába, ez az élet igazsága, ez az ok okozata. Azokért a könnyelműen odadobált koroná­kért, azokért a könnyelműen odavetett szerelmi vallomásokért most az ideje vezekelni. Hát vezeklünk és punktum 1 Különben a Ritsek hirdetőtáblája is csak a pusztulás szomorú képét mutatja. Egy két hir­detés lézeng még csak a fekete táblán, a többit mind leszedegette a kisbiró jeléül annak, hogy a házassághirdető tábla hirdetményesei most már mind beeveztek a boldogság révébe. Üres a tábla. De b’zzig, annál teltebb a vis-á-vis-ja ! Az teli s teli van aggatva hirdetményekkel, némelyik már nem is fér el a táblán, azt a falra akasztották föl. Hja ! itt végrehajtásokat hirdetnek I íme 1 egy igazi farsang utáni kép 1 No de ha még tovább is akarnék szellemes- kedni, kellene, hogy beszéljek a járásbirósági, telekkönyvi, törvényszéki, pénzügyigazgatósági és más egyéb hirdetményekről is, mert egyébről bizony isten nem tudnék most hamarjában szólani. Már pedig azt hiszem, hogy a „Cs. Kiss Mátyásnak, Sz. Kiss Péter ellen folytatott som­más pere“ önöknek még kevésbé érdekes lenne mint az én jelen czikkem, mit is ezennel elis­mervén, tisztelettel maradtam a jelen esemény- szűk idők szerencsétlen krónikása —re.

Next

/
Oldalképek
Tartalom