Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1897-03-28 / 13. szám

törlést gyakorolja. A javaslatot e szempontból véve sem fogadhatja el, mert a kamara fegyelmi joga nincs kellőleg szabályozva benne.

Dr. Bartóky József figyelmezteti a szakosztályt, hogy a megvitatás tárgyát nem annak kell képeznie, hogy kell e kamara vagy sem, de annak, hogy jó é a javaslat, vagy rósz ? Elfogadja-e az ülés vagy nem ?

Dr. Hajnal Albert semmi garancziát nem lát» bogy a kamarai rendszer a b.ijokat orvosolni fogja^- A javulást a szabad egyesüléstől várja, a kötelező belépéssel felruházott kamara pedig csak az egyéni szabadságot fogja korlátozni.

Dr. Nuszbaum éppen a kötelező belépést tartja szükségesnek, mert különben czéltalan ^ az egyesülés. A szabadságot a kamara nem korlátozza, meit tisztességes ember nem jön összeütközésbe a tői vénynyel.

Dr. László Elek a szabad egyesülés hive. A javaslatot pedig éppen nem fogadja el, mert az orvosi kart teljesen kiszolgáltatja a kormánynak.

Dr. Berkes Sándor nem nagy kamarabarát, de mégis azt hiszi, hogy a kamarai reudszer némileg hozzá fog járulni a helyzet javításához.

Dr. Bartóky utal arra, hogy az orvosi testületnek az államigazgatás keretébe való beolvasztása elodázhatatlan és ez okvetlenül meg is fog történni. Ennek keresztülvitelében pedig helyesebbnek tartja az önkormányzattal felruházott kamarákat, mint a teljes államosítást.

Dr. Wallfisch Ferencz a kamarai rendszer mellett foglal állást A javaslatra vonatkozó észrevételek kidolgozására egy bizottság kiküldését javasolja.

Még néhány rövid hozzászólás után dr. Zöldy János elnök röviden ismerteti a kérdés történetét. Majd áttérve a javaslatra, feltünteti, hogy az a bajoknak csak kis részével foglalkozik, az orvosok fizetésének, nyugdijának és önképzésük módjának szabályozása to jesen hiányzik belőle. Hibái még, hogy a területi beosziást a miniszternek tartja fenn, úgyszintén az orvosi rendtartás megalkotását is.

A fegyelmi ügyekben a legfontosabb büntetés, a silentium hiányzik belőio. Különben is a kamarákat teljesen a belügyminiszter felügyelete alá helyezve tervezi.

Szavazásra teszi fel a kérdést akként, hogy szakosztály kivánja-e a kamarák létesítését vagy sem. A szakosztály 10 szavazattal 9 ellenében a ka marák létesítése ellen nyilatkozott. Azon kérdésre pedig, bogy a véleményez-sre beküldött javaslatot elfogadhatónak tartja e, a szakosztály egyhangú határozattal nemmel válaszolt.

Ezzel az orvos-természettudományi szakosztály ülése véget érvén, dr. Bartóky József vette át az elnöklést és a közigazgatási szakosztály ülését megnyitván, felhívta a tagokat szakosztályi titkár választására. Titkárrá egyhangúlag Berthóty Istvánt választották meg. A választás után az elnök előterjeszti, hogy az ülés tárgyát a vármegyebeli községi orvosok fizetésének és látogatási dijának szabályozása tekintetében a kellő lépések megtétele képezte. E czélból az elnökség beszerezte a községektől a jelenlegi állapotot feltüntető adato- hat, miket Berthóty szakosztályi titkár a következőkben ismertet:

Csaba: Dr. Bende Albert; évi fizetése 800 frt, látogatási dija nappal 50 kr, éjjé! 1 frt a város belterületén; 1 frt nappal, 2 frt éjjel a város külterületén. Dr. Reisz Miksa 600 frt, mint fentebb. Kulpin Dániel 600 frt, mint fentebb Burger Lipót 4oo frt, szabad lakás, látogatási dij mint fentebb.

Kétegyháza: Dr. Deák Zsigmond 500 frt; a község belterületén nappal 4o kr, éjjel 80 kr, külterületen nincs megállapítva.

Öcsöd: Dr. Baky Endre 500 frt; szabad lakás, nappal saját lakásán 20 kr, éjjel 30 kr, beteg lakásán nappal 30 kr, éjjel 4o kr, külterületen nappal 50 kr, éjjel 1 frt. Kelemen Sándor 4oo frt, 150 frt lakáspénz, mint fentebb.

P.-Szt.-Tornya: Dr. Rajz Miksa 200 frt; a belterületen nappal 4o kr, este 80 kr, a külterületen fuvar.

mányának, melyért annyi vért ontott, melyért annyit szenvedett. A Gondviselésnek nagy kegyelme ez Uraim I mely a nemzet fegyveres küzdelmének jogosságát s szenvedéseinek méltatlanságát mindennél fényesebben bizonyítja; s az elégtétel még nagyobb lesz az által, hogy 47 évvel a szabadságharcz leveretése után királyi nyelv és ajak zengi dicséretét a nemzet szabad- ságharczi vitézségének s a megpróbáltatások között tanúsított nemes magatartásának, — a magyarok királya a honalapitás ezredéves ünnepélyének legmagasztosabb -pillanatában a magyar trónról hirdetvén az egész világnak, hogy ja magyar nemzet lángoló haza- és szabadságszeretete, harczi vitézsége s balsorsban tanúsított szives kitartása mindig leküzdötte a feltornyosuló veszélyeket, fényes tanúságát adva eképen életerejének s állami öntartó képességének"

Tisztelt Uraim! Ünnepló gyülekezet! Hanyatló századunkon végigtekintve, egy évet látunk abból óriás hegyként magasán kiemelkedni. Ez az év i

848. A XIX-ik század eseményeinek összeszögellési pontja ez, egyúttal irányjelzó, mely Magyarország -történelmi továbbfejlődésének útját szabja meg. A magyar haza százados történelmének összes fonalszálai itt jönnek össze. A század első felének békés reformküzdelme a modern Magyarország megteremtésével itt ér véget. De itt kezdődik csaták zajával, fegyverek zörgésével az a másik küzdelem is, melynek nyomában annyi köny, fájdalom és vér fakadt. i848. századunk egész történelmének foglalatja. Együtt van ebben atyáinknak félszázados nehéz küzdelme, szabadságharczunk hőseinek és mártírjainak patakokban omló vére, s ama szenvedésteljes 18 évnek mérhetlen fájdalma. De benne van hazánk jövő boldogságának édes reVésztö: Csákly János 387 frt és halottkémi átalány 4o frt, 100 frt lakáspénz, nappal 10 kr, éjjel 20 kr.

Mezőberény: Dr. Jeszenszky Pál 700 frt; szabadlakás, nappal 20 kr, éjjel 4o kr, külterületen nappal 1 frt, éjjel 2 frt. Dr. Sirasser Mór 600 frt, mint fentebb. _

Füzes-Gyarmat: Dr. Domokos Kálmán 600 frt, 60 frt lakáspénz, 4o kr. nappal, 80 kr. éjjel, külterületen nappal 2 frt, éjjel 4 frt, 1 mértföldön túl nappal 4 frt, éjjel 8 frt.

TJj-Kigyós J Dr. Divis István 750 frt; nappal 20 kr, éjjel 30 kr, külterületen nincs megállapítva.

Gyulavári: Dr. Hoodi János 520 frt, 100 frt lakáspénz, 6 m. ölfa == 54 frt, a község belterületén nappal 30 kr, éjjel 6j kr, külterületen nincs megállapítva.

Gyoma: Dr. Vörös József 600 frt; nappal 4o kr, éjjel 60 kr, külterületen nappal 1 frt, éjjel 2 frt. Dr. Nagy Ernő 600 frt, mint fentebb.

Orosháza: Dr. László Elek 600 frt; nappal i| kr, éjjel 4o kr, külterületen nappal 4o kr, éjjel 80 kr. Dr. Rapcsák Emil 600 frt, mint

fentebb.

Kondoros: Zsivkovics Aladár 600 frt, 200 frt lakpénz; nappal 20 kr, éjjel 4o kr, külterületen nappal 50 kr, éjjel 1 frt.

EndrödI Dr. Jakus Benő 600 frt; nappal 4o kr, éjjel 80 kr, külterületen ugyanannyi. Dr. Kovács Péter 600 frt; nappal 4o kr, éjjel 80 kr, mint fentebb. Az orvosok lakásán beteg- vizsgálat nappal és éjjel 30 kr.

Tót-Komlós: Dr. Simon Pál 600 frt. Szegényeknek ingyen, középvagyonosoknak 15 kr, nagyobb vagyonnal bírónak 30 kr. nappal és éjjel, külterületen a nappali és éjjeli dijak a fentebbi dijak kétszerese.

Csorvás: Gremsperger Ferencz 600 frt, szabad lakás; belterületen nappal 20 kr. éjjel, 4o kr, külterületen nappal 4o kr, éjjel 80 kr.

Békés: Dr. Henszlmann Elek 700 frt, 100 frt fuvardíj; nappal 50 kr, éjjel 1 frt, külterületen ugyanannyi. Gyermekeknél féldij. Az orvos lakásán kiállított vényért 20 kr.

Doboz: Dr. Godan Ferencz 4oo frt; nappal és éjjel 20 kr, külterületen ugyanannyi.

Szeghalom: Dr. Chrisztó Pál 600 frt, szabad lakás; nappal és éjjel 4o kr, külterületen 6 kilométernyire nappal és éjjel 1 frt, 6 kilométeren túl 2 frt. Dr. Csak István 600 frt, mint fentebb.

Szabad Szt.-Tornya: Dr. Keller Vilmos 75 frt; nappal 1 frt, külterületen 1 frt.

Békés-Szent-András: Dr. Simkovics György 700 frt: nappal 20 kr, éjjel 4o kr, külterületen nappal 4o kr, éjjel 80 kr.

Nagy-Szénás: Dr. Láng Jenő 4oo frt, szabad lakás; nappal a beteg lakásán 4o kr, éjjel 80 kr, orvos lakásán náppal 20 kr, éjjel 4o kr.

Szarvas: Dr. Fuksz Ede 500 frt; nappal 4o kr, éjjel 80 kr. Dr. Szlovák Pál 500 frt, mint fentebb. Dr. Mikolay István 500 frt, mint fentebb.

Puszta-Földvár: Dr. Glaser Károly 4oo frt, 100 frt lakáspénz; nappal 30 kr, külterületen 60 kr, éjjel nincs megállapítva.

Körös-Ladány: Dr. Vajda Géza 600 frt, 100 frt lakáspénz; nappal 20 kr, éjjel 4o kr, külterületen 50 kr, éjjel 1 frt. Dr. Csánki Géza 4oo frt, 100 frt lakáspénz, mint fentebb.

Sámson: Dr. Fischoff Sámuel 600 frt, 150 frt lakáspénz, nappal 30 kr, éjjel 60 kr.

Körös-Tarcsa: Óváry Pál 300 frt, szabadlakás, 23 1008/1600 hold föld értéke 4oo frt évente, belterületen nappal és éjjel 30 kr, külterületen ugyanannyi.

Bánfalva : Dr. Somogyi Sándor 500 frt, szabad lakás; nappal 30 kr, éjjel 50 kr, hülterüle- ten ugyanannyi.

Dr. Zöldy János terjeszti ezután elő a községi orvosok helyzetének javítására vonatkozó javaslatát, melyet pontonként vesznek tárgyalás alá.

A törzsfizetésre vonatkozó javaslathoz Schröder

ménye is. Mert lehetetlen, hogy aza nemzet politikai függetlenségének, polgári szabadságának és önállóságának teljességét egykor el ne érje, mely hazaszeretetének, hősi vitézségének, erélye törhetlenségének és lelki nemességének oly meggyőző bizonyítékait szolgáltatta, mint a magyar e már végéhez közeledő században is. S az én szivemben a bizonyosság tudatáig emelkedő hit él, hogy ez a nemzet a benne rejlő erkölcsi erők birtokában, a visszanyert 48-as alapon fel is fogja építeni egy szabad, boldog és független Magyarország dicső templomát, melyen többé a pokol kapui sem fognak diadalmaskodhatni.

Ezekben igyekeztem Tisztelt Uraim 1 az i848- dik évnek, s ezen év legnevezetesebb napjának márczius 15-nek korszakalkotó jelentőségét feltüntetni, bizonyságául annak, hogy ha van nap, mely a nemzet hálás kegyeletére és megünneplésére méltó, akkor az csak márczius 15 lehet, — politikai, nemzeti és állami újjászületésünknek ezen nagy napja, mely nekünk nem csupán egy; eszme többé, hanem jog, törvény és igazság, — paizs bástya és kőszikla. — remény üdv és bol dogság. Ezt ünnepeljük mi, ezt ünnepli az egész nemzet 1 „Milliók szive forró dobbanása, egyetlen hanggá válik e napon“ mondja a költő. Egyesítsük azért mi is ajakiak zengő szózatát az egész magyar nemzet hálaénekével, s megemlékezvén az isteni kegyelemről, mely hazánkat ezer éves pályafutása alatt annyi Viszontagság és balsors között megtartotta, s elbukni nem engedte: mint oltári áldozatnak jóillatu füstölgése szálljon magasba könyörgésünk esdő szózata :

Isten áldd meg a magyart 1“

Kornél szólt hozzá, ki a törzsfizetéseket nem érintené, mert a község hivatott megállapítani, mily mértékben veszi igénybe az orvosnak, mint hatósági közegnek szolgálatát. Ellenben szabályozni kívánja a látogatási dijakat, mert méltánytalan, hogy a község, mely az orvosnak közszolgálataiért fizet, ezen fizetés fejében magánmunkálataiért igen csekély dijakat állapit meg.

Kóhn Dávidnak aggályai vannak, hogy ha magasan állapítják meg a törzsfizetós minimumát, több szegény község megtagadja az orvos tartását, ezért lépéseket óhajt tenni, hogy az üy községekben vagy a törvényhatóság vagy még inkább az állam egészítse ki a minimumra az orvos fizetését.

Dr. Hajnal István, dr. Zöldy János felszólalása és az elnök azon felvilágositása után, hogy a vármegye legkisebb községei orvosi körökké fognak alakulni, csekély módosításokkal elfogadták dr. Zöldy indítványát a következőkben:

1. A törzsfizetés minimuma lakáspénzen vagy természetbeni lakáson kívül 600 frt legyen.

2. 10.000 lakoson felüli községekben 50 frt ötödéves pótlék állapittasssék meg, mely a fizetést bezárólag 1000 írtig emelheti.

3. A néhány községben természetben kiszolgáltatott javadalom készpénzzé változtattassék át,

4. Ott, a hol az orvos megfelelő lakást nem kap, a község gondoskodjék ily helyiségről.

5. A látogatási dijak következőleg állapittas sanak meg :

10,000 lakoson alul levő községben az orvos lakásán 20 kr. a betegnél 40 kr. 10,000 lakoson felül levő községben az orvos lakásán 40 kr. a betegnél 80 kr. Éjjel ezen látogatási dijak kétszerese fizettessék.

Külterületen a látogatási dij 4 kilométeren belül 1 és éjjel 2 frt. 8 kilométerig nappal 2 frt, éjjel 4 frt. 8 kilométeren túl nappal 4 frt, éjjel 8 frt a fuvardíjon kívül

6. A község évenként készítse el igazolt szegényeinek kimutatását, kiket az orvos díjtalanul tartozik gyógykezelni.

Ezen javaslatot a szakosztály azzal terjeszti a választmány elé, hogy az a vármegyei törvény- hatósági bizottságot keresse meg, hogy ezen változtatásokat a községeknek életbe léptetésre ajánlja.

Dr. Jakus Benő indítványozza a halottkémi dijaknak megfelelő szabályozását is, minek keresztülvitele czéljából kimondották, hogy a jelenlegi álla potot feltüntető adatok beszerzése czéljából fognak határozni.

Ezzel véget ért a két szakosztály gyűlése, mit a tagok az egyes kérdések élénk megvitatása közben hagytak el.

Tebn/ü-gfsr.

A békésmegyei általános tanitó-egyesület gyulai járásköre tavaszi közgyűlését márczius 25-ón tartá Gyulán a polgári iskola helyiségében Pivár János elnöklete alatt. A tanácskozás tárgyát az alapszabályok módosítása és az ügyrend megállapitása képezte; a járásköri gyűlés több lényeges módosítást ajánl; korlátolni kívánja az elnöknek a tagok feletti rendelkezési jogát, úgyszinte véglegesen kihagyni az egyletnek a tagok feletti fegyelmi birá lati és bíráskodási hatalmát. — Az alapszabályok jóváhagyásáig a járáskor rendes működését felfüggeszti. A közgyűlés ápril 13 án lesz Csabán, melyen az összes megyebeli járáskörök résztvesznek.

A képviselőtestület folyó hó 29-én rendes közgyűlés tart a következő tárgysorozattal:

1. Az 1896. évre vonatkozó polgármesteri zárjelentés.

2. Koós Ödönnel kötött adásvételi szerződés előterjesztése.

3. Közpénztári, ápolda, laktanya, pótlaktanya, szépészeti, fogyasztási, letéti, közmunka, Gróf Wenckheim Frigyes alapítványi, Göndöes Benedek alapítványi, Báró Wenckheim Béla szoboralap, iskolai birság és gyámi pénztáraknak 1896. évi zárszámadásai, továbbá a vagyon leltár, a pénzügyi szakosztály és tanácsnak ezekre vonatkozó véleményeivel.

4. Polgármesteri jelentés a képviselő választások tekintetében megteendő előintézke- dések iránt.

5. A szervezeti szabályrendelet némi módosítása iránti előterjesztés.

6. A közvágóhíd használatára vonatkozó szabályrendelet tárgyában kiadott alispáni rendelet.

7. Vármegyei törvényhatósági bizottsági határozat a »Napkorcsmai« épület eladása és vételárának felosztása iránti képviselő testületi határozatra.

8. A városi adósságok conversiója folytán megmaradandó laktanya pénztári kötvény követeléseknek az ápolda pénztárba leendő olvasztása iránt.

9. Az iskolaszék átirata ovodák létesítése iránt a tanács erre vonatkozó véleményével.

10. N. Szabados Antal vásári helypénz- szedési jog haszonbérlőjének kérvénye 2000 frt bérelengedés iránt, a pénzügyi szakosztály, jogi szakosztály és tanács véleményeivel.

11. Az árvatartalék alapból 830 frt kiutalványozására vonatkozó előterjesztés.

12. A jóváhagyott járda szabályrendelet meghirdetése s ezzel kapcsolatosan ifj. Endrész András és érdektársai kérvénye, utczájoknak beton járdával való ellátása iránt, tanács és szakosztályi véleménynyel.

13. Az »Anfang« épület bérbeadása tárgyában Varga és társai felebbezése folytán hozott vármegyei határozat.

14. Az iskolaszék megkeresése 1894—95. évi költségvetésileg felvett, azonban ki nem adott összegnek megtérítése iránt.

15. Az 1896. évi tulkiadásokra vonatkozó előterjesztés.

16. Múlt György és társai kérvénye az Élővíz-csatornán építendő hid tárgyában.

17. Kisoláhvárosi kápolnatér keritkezósére vonatkozó előterjesztés.

18. Küldöttsógi jelentés adóhátralékok leírása iránt.

19. Lux Gyula kérvénye adóleirásért a tanács véleményével.

20. Bessenyei Vendel, Gubicza Károly, gróf Almásy Dénes, Beck Gusztáv, Bakóczi Lajos, Nájmann Simon, Grünbaum Ármin, Gold- mann József, Lóhmann Vaszil, Szlávik Nándor, Bloch István, Weiszbrunn Ignácz, Fleischer Vilmos, Goldmann Sámuel, Bitter János, Jová- novics Miklós, Albu Ferencz, özv. Reisz Jó- zsefné, Zuzmann János, Mózes József, Papp Gyula, Csizmazia Kálmán, Nóránt István, Nagy Jenő, Dr. Márki János gyulai lakosoknak Gyula város községi kötelékébe való felvétele iránti előterjesztés.

21. Vadászati területek átruházása iránti kérvény.

22. Váratlan pénztár vizsgálati jegyzőkönyvek.

23. Közegészségügyi állapotokról szóló jelentések.

24. Időközben netán érkezendő ügyek, illetve a közgyűlést megelőzőleg legalább 24 órával előbb beadandó önálló indítványok.

Előfizetési felhívás

a

„Békés“

1897. évi Il-ik negyedére.

Lapunk e hó végén XXIX. évfolyamának első negyedét töltvén be, tisztelettel felkérjük mindazon olvasóinkat, kiknek előfizetése lejár, hogy azt mielőbb megújítani szíveskedjenek. A lap programmja, melylyel éveken át sikerült a közönség osztatlan bizalmát megnyerni, jövőben is a régi marad. Békósvár- megye s abban a megye székhelye, Gyulavárosa köz- igazgatási, társadalmi s közgazdasági érdekeit képviselni, tárgyilagosan, higgadtan, függetlenül, de óvakodva mindennemű személyeskedéstől : ezt az eszmét tűztük zászlónkra s ezen eszme szellemében fogunk ezután is működni; összeköttetéseinknél fogva ama kellemes helyzetben voltunk és vagyunk, hogy elvont elméletek fejtegetése helyett kizárólag megyei és községi érdekeink istápolásával foglalkozhatunk és eme törekvésünkben megyénk és városunk kiváló fiainak közreműködése támogatja lapunkat; a vármegye 8 Gyula városa közönségétől reméljük az eddigelé is hálásan tapasztalt további szives támogatást. Lapunk előfizetési dija szintén a régi marad és pedig félévre 2 frt 50 kr, negyedévre 1 frt 25 kr, mely összeg vidékről „Békés kiadóhivatalának Gyulánu czim alatt postautalványnyal küldendő be.

H i r e k.

Áthelyezett ezredek. A közös hadügyminisztériumban már elkészült az idei „ördre batail mely szerint a 7-ik hadtestben a következő csá- patelhelyezések lesznek a nagygyakorlat befejezése után. A 83-ik gyalogezred, mely két évvel ezelőtt lett Szegedről Fehértemplomra áthelyezve, az ezredtörzszsel és három zászlóaljjal Trebinjébe, Boszniába megy le; ennek az ezrednek egy zászló- alja, mely most Kőszegen állomásozik, Szombathelyre költözik. A 83-ik gyalogezred helyébe a 101-ik gyalogezrednek Zágrábban állomásozó törzse és két zászlóalja, továbbá a Csabán fekvő egy zászlóalja kerül; mig ugyanezen ezrednek egy zászlóalja Petrinjából Csabára jön fel. Át lesz helyezve a 15-ik huszárezred Nagy-Váradról is, amelynek egy százada H.-M.-Vásárhelyen van állomáson. Ezzel a lovasezreddel a Bécsben állomásozó 7-ik huszárezred cserél garnisont.

Miniszteri elismerés. A pénzügyminiszter a közadók behajtása körül 1896. év folyamán kifejtett sikeres működésükért elismerését fejezte ki dr. Bodoky Zoltán orosházi, Kövér László gyulai, Ambrus Sándor szeghalmi és dr. Krecsmárik János szarvasi főszolgabirákuak és az elismerő leveleket kézbesítés végett a vármegye alispánjának megküldötte.

útbiztosok szakvizsgája A kereskedelemügyi miniszter rendeletileg szabályozta azon eljárást, mely mellett közszolgálatban nem álló egyének is letehetik az útbiztosi (útmesteri) szakvizsgát. A rendelet szerint ily egyének a vizsgák letétele iránt kellőleg felszerelt kérvényüket az illető törvényhatóság első tisztviselőjéhez tartoznak beadni, ki az államépitészeti hivatal főnökével egyetértőig megállapítja, vájjon az illető bir-e azon kellékekkel, melyek őt az útbiztosi állás elnyerésére jogosítják és a találtakhoz képest előterjesztést tesz a főispánhoz, ki azután határoz a felett, hogy vizsgára bocsátja-e a pályázót vagy sem. A főispán határozata a belügyminiszterhez felebbezhető. — A vizsgát letett egyéneknek pályázat alkalmával csak akkor van előnyük, ha minősítésük egyébként is inkább megfelelő és kineveztetés esetén ók is egy évi próbaszolgálat mellett alkalmaztatnak.