Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1897-01-03 / 1. szám

1 Gáthy Bálint tartalmas szép beszédben' f»; rói kart, Nyisziiór csabai aljárásbiró a m®&’ K. járásbíróság bírói kara részéről No vakot. J Gyula finom esprivel fűszerezett humoros bf3 az ügyvédi és mérnöki pálya között von ,ze ® sen párhuzamot s élteti az ügyvédeket .^eí, . viusz tanfelügyelő Novák elnököt, Hov>a , _ y szintén az elnököt, Fábry alispán j| igazságügy minden terén működő embereket, Ha>iw ajos főmérnök Kéry Gyula beszédére Mflektálvaj a-je­lenlevő katonákat élteti. Beszélte^ me& ®. , Kornél ügyvéd, ki a közigazgatás emberei, Bartókm József a bírákat s Ifmethy alugyesz a mérnököket, Haviár Lajos, Hofváth István fog az felügyelőt, Horváth Novák elnököt éltették. Mindvégig emelkedety lelkes, jfespli hangulatban tartott a szép bankett körülbel ej félig, mikor is Novák elr^lc fiával,^ Novak ?eten menőkkel visszavonulván/® társaság is kezdett. A megfagyott» társaság sorai kozu g sok kedélyes tószt hangzott el s a szép mu a g a hajnali órákig tartott kedélyes hangulatban­I Ismét I ssésad.éghez . . B 9B annyi sok szép reményt fűz iVagy La 28-án szó- ott össze Megyénk tanítóegyesületének elnöke jós orosházi po(g. iskolai igazgató f. b mélyesen jelen/ meg Gyomén, h®fey'az . . . hivott érfekez/etert á! „gyomai j^aaköri egy e e megalakítsa. A szép számú kö'öuaág e f..,'in,e® győkő szavakkal fejtegető ^/egyesülés szüksége, voltát, mely a tanítóság sz^á^t etot s nyomaté kot ád és mely kivált nw|| szüksége® s óhajtan o midőn a tanitóegyféíek az ország tanítóság na c közvéleményéül fognak tekintetni | mint ilyeneken tanügyet érdeklő dolgokban véleményadás^ vatiri. Egyesülői kell pedig — úgymond j— denek előtt jéráskörökké, hogy áz uj, iltftve mó­dosított in egyeli általános tan. egyleti alapszabály szivünk szerinti s' megfelelő legyen; amf csak azon esetben lesz meg, ha nemcsak néhány választmá­nyi tag, hanem a már megalakult járási körök tehát az összes tanítók magok létesítik azt. E lelkes felhívás folytán egyhangúlag ki- mOndá áz értekezlet a gyomai járáskor megala­kulását, megválasztván elnökké: Veress Lajost (Gyoma), jegyzővé Gál Istvánt (Gyoma), pénztár hókká Benéze Sándort (Endrőd). Igen óhajtandó volna, hogy a többi járás­körök is mihamarabb követnék a jó példát, hogy a szunnyadó egyleti élet feléledjen s virágzásnak indulhasson. Tanitó-gyülés. A békésmegyei tanító-egylet igazgató-bizottsága múlt évi deczember hó 27-én, vasárnap délután 3 órakor, Csabán a polgári leányiskolában tartotta rendes gyűlését. Az ig. bi­zottsági tagok nagy számmal jelentek meg a gyűlésre. Nagy Lajos egyesületi elnök a folyó ügyek elintézése után/jelentette, hogy a vármegye taní­tóit körlevélben járási fiók-egyletek alakulására szo- litotta fel, yftely lel széli (ásnak már eddig is szép eredmény^ volt, á mennyiben Orosházán, Gyulán ezen iJffrÄsi körök már megalakultak és -Csabán azüjraalakulás szükségtelen volt, miután már évek óta létezik fiók-egylet Donner Lajos elnöklete mel­lett. pfen hj járási fiók-egyletek már még íb kezd- ták működésűket. Gyomán, Békésén és Szeghalmon ezeh járási egyletek a legközelebbi napokban fog­nak mégalákului Nagy Lajos egyesületi elnök közre­működése mellett. Kimondotta az ig. bizottság az egyleti alap­szabályok módosításának szükségességét is. A mó­dosítás eszközlése egy bizottságra bízatott. A járási fiók-körök évenként két gyűlést kö­telesek tartani. Megállapította az ig. bizottság a jövő fiók-egyleti gyűléseinek vitatétéleit is. Ezek : 1. „Az osztott népiskola tanterve.“ 2. „Az osztat­lan népiskola tanterve, különös tekintettel a tanyai iskolákra.“ Határozta az ig. bizottság, hogy a me­gyei alispáót átiratilag felkéri, miszerint a most megjelent 85 046. sz. belügyminiszteri körrendelet, mely a gyűlésekre menő állami és községi tanítók részére útiköltség vagy fuvardíj és napidij kiutal- I ványozásról szól, pontos és a rendeletnek megfe- ! lelő végrehajtására szólítsa fel az egyes iskola- I fentartó községeket. A brassóvármegyei tanító-testület meghívta a [I békésvármegyei tanitó-egyletet a folyó évi deczem- IIV hó 29-én megtartott jubiláns diBzgyülésére. tatott ezen társegyletet ez alkalomból táv- dvözölni. jő ig. bizottsági gyűlés a húsvéti sziin- artatni. Singer Manó, egyl. főjegyző. es ír. a H i r e k. rkévét! Sűrűn hangoztatott két szó ez „íViol emberek laknák ős Gergely pápa báriuma szerint számítják az idő tovasurra- I Tovaröpült ismét egy esztendő. Még pedig N, rok történelmében jelentőségteljes nagy \ mely kiválik majd a múltból uno- is. Ezredik esztendeje múlt el Szil­ái, hogy átléptünk Ázsiából a czivili- |6, hol annyi sok századon keresztül harban, kihúztunk egy ezredévet. — /»jlott a nagy esztendő, szép és lélek- hlyeivel együtt s e&_uj esztendő ismét agg, nú és fi .'.nnt-k't bennünket. — mk száma lehetett fél nnih melytől Migy. lözeledtünk czivilizáczió minden téren. I Régi szokásokhoz fiÉ a boldoS ufT' kívánások kedves szokás most is dívik s a posta alig győzi szétröpitem a 8«k apró biletet amelye^ ken gyöngéd rokoni “ok és ismerősök nem feledkezvén m<*> távollevőkről, sok boldogság kívánnak az. esztendőben. - Kedves o sóinknak alkalommal - mi is hódolvá figyelem' / nyilvánításának -- boldog újévét vánufikfi' A karácsonyi ünnepnapokat — eme szent na- 00i jellegéhez mérten — ezúttal is családias kor­ién ünnepelte meg városunk közönsége. Társadalmi mozgalomról, mely az ünnep kifolyása lenne, í y alkalommal szó sem lehet és ez jól is van igy, a karácsony első sorban családi ünnep, a ,.élynek ilyetén jellegét kár is volna bármily tét szetős formájú társadalmi mozgalommal megzavarni. Csupán a jótékonyság az, mely — ha szövetkezett és igy társas alakban nyilvánul is — nemcsak ellentétben nem áll a most lefolyt családi ünnep­pel', hanem annak egyik legszebb, legmeghatóbb és valódi családias érzést igazoló vonását képvi­selné. A szegénysorán gyermekeknek, a szuiotlen kicsinyeknek meleg téli ruhával való ellátására szövetkezés olyan társadalmi mozgalom, mely va lamint másutt, úgy bizonyára nálunk is, legkevésbé sem sértené az ünnep hangulatát. Tudjuk ugyan, hogy a nőegylet nemes feladatához méltóan meg tesz minden tőle telhetőt, de hogy egy ily czélból direkt megindítandó mozgalomnak még nagyon há lás tere maradt, arról csak egy negyedórái séta közben teendő szemle is — fájdalom — szivreható bizonyságokat tudna produkálni. Minden egyéb szo­kásos ünnepi frázis csillogtatása helyett ennyi az, a mit a karácsony ünnep lezajlása alkalmából utó­lagos hangulat keltésére megjegyezni óhajtank. A vármegye téli közgyűlése — mint az előre­látható volt — élénk érdeklődés mellett folyt le törvényhatósági bizottság tagjai az első napon nagy számban jöttek össze, különösen feltűnő nagy ámban — mintegy betvefnén — a csabai bizott­sági tagok. Az érdeklődést a közigazgatási bizottA sági tag választások és az útépítés ügye keltette fel, mig a tárgysorozat többi része simán, uémely része felszólalás nélkül tárgyaltatott le. A közigaz­gatási bizottságba Vidovszky János, Hegedűs Mi­hály, Jantsovits Emil, Ladies György, és dr. Zsi­linszky Endre választattak be. A gyulai bizottsági tagok listáját, mely a tagságról leköszönt gr. Wenck- heim Géza kivételével a bizottságból kilépett, mind a négy tagot ötödik helyen pedig méltányossági szempontból és az orosházi járás érdekeire való ügy n.7. ottani kőzetet. eevxtc ói, otv letreméltó, mint kiváló tagját magában foglalta, a radiltalismusban tetszelgő majoritás, a vármegye jól felfogott közérdeke ellenére megbuktatta, neveze­tesen mig dr. Zsilinszky Endrére 86, addig a gyu­lai listán foglalt gr. Almásy Dénesre csupán 82 s Székács Istvánra pedig 53 szavazat esett. Az út­építési vitáról s a közgyűlés lefolyásáról különben lapunk más helyén referálunk. A politikai jelentőségű újévi üdvözlő beszédek közül — mint már jeleztük — az országos szabad­elvű pártkör elnöke br. Podmaniczky Frigyes előtti beszédet Terényi Lajos Gyula városa országgyűlési képviselője mondotta. A.tegnapi lapok egytől-egyig közük a szép beszédet és mindenike elismeri an­nak lendületes jellegét és kiválóságát. < Újévi tisztelgés a vármegyén. A vármegye tisztikara újév napján ez évben is egybegyült, hogy főnökének, a vármegye alispánjának jó kivánatait kifejezze. A tisztikar érzelmeit Dr. Bartóky József főjegyző a következő classicus szépségű beszédben tolmácsolta: »Tekintetes alispán ur! Mindenki tudja, bogy a polgári esztendő, a végtelen, örök időnek az ember által meghatározott kis része csak, mégis, ha felvirrad az újév, szinte megnemesül a lélek, új remények lángja lobban s a szívben igaz, tiszta érzelmek fakadnak. Ily érzelmektől áthatva, üdvözöljük alispán urat e mai napon s ily érzel­mektől áthatva, kívánunk boldog uj esztendőt. — A férfiúnak, a családapának boldogsága Istentől való mi földiek csak áldó gondolattal kérhetjük a Mindenhatót, hogy áldásával boldogítsa alispán urat. De a közpálya emberének boldogsága az ég segítő kegyelnie s önmagának munkája mellett a munka­társak buzgóságától is függ, mert a kötélét sze­replőjének nyugodt boldogsága nem a siker, hanem a tartós eredmény. Mi, a kik elhivattutk, hogy alispán úr vezetése alatt tisztviselői legyükk e vár­megyének, ime kijelentjük, hogy az új esáendőben is egy szívvel, egy lélekkel azon leszünk, [hogy al­ispán úrnak a vármegye jóvoltára irányuló tevé­kenysége eredményes legyen. — E muhkira való készségünknek két forrása van. - -Az egyik az a lelkesedés, melylyel vármegyénket szolgáljuk, az a lelkesedés, melyet sokan meg nem értenek, az az ügyszeretet, mely bennünket más, talán csillogóbb és dúsabb pálya helyett ide hozott s az a köteles- eégérzet, mely nekünk a munkában önérzetet, a munka után megnyugvást és jutalmat ad. A má­sik forrás az a jóindulat, mel.ylyel alispán úr irán­tunk viseltetett, az a jóindulat, melylyel a mi mun­kánkat mindig megbecsülte, s melynél fogva ve­lünk egyenként és önzésén oly nemes viszonyt ápolt, a melyből csay munkakedv fakadhat. —tá jóindulat viszonzása A mi ragaszkodásunk.^ melynek egész melegével szii|üuk szerint azt kívántjuk,, hoá az új esztendő alispán úrnak boldog1 esztendeje legyen ! Dr. Fábry Sándor alispán hosszabb be­szédben köszönte meg a tisztikar üdvözletét, mely­ben visszatekintést vetve az elmúlt évre, örömmel konstatálta, hogy az egész tisztikar oly buzgón és oly odaadással teljesítette kötelességét, hogy nyíl­tan büszkének vallja magát a vele együtt működő tisztikarra. Épen ezért nem is szükséges — úgy- _ hogy a jövőre nézve fokozott tevékeny­fel a tisztikart, csak arra kéri őket, m sé gre hívja ... hogy oly lelkesedéssel szolgáljak a közigazgatás ügyét mint eddig. Csupán egy dolgot hangsúlyoz, hogy a tisztikar mindenkor függetlenítse magát a helyi érdekektől és egy magasabb álláspontra he­lyezkedve, állásfoglalásában és az ügyek intézésé­ben az egész vármegye érdekét tartsa szem előtt. Békésvármegye oly irányban fejlődött, hogy benne kevés számú, de népes községek vannak, melyek nindegyike külön kis státusként, saját jólétére és haladására törekszik, mi által sokszor a községek­kel érdekösszeütközésbe jön. Ezen körülmény a községek életében természetszerű jelenség, de an­nál inkább kívánatos és szükséges, hogy a tiszti­kar, mely az egész vármegyét szolgálja és képvi­seli helyi érdekektől függetlenítse működését. „Ha a tisztikar működése olyan lesz, mely mindenkor a vármegye egészének jólétére és fejlődésére irányul, akkor a tisztikar el fogja nyerni azon általános biza’mat és közbecsülést, a mi mindnyájunk óhaja és a melyre minden tisztviselőnek külön-kűlön és összesen törekednie kell.“ Végül az új évre bol­dogságot és békés, barátságos együttműködést kí­vánt megjelent tiszttársainak. — Gyula város tiszt­viselői is tisztelegtek az újév alkalmából a vár megye alispánjánál, kiknek nevében Dutkay Béla polgármester üdvözölte az alispánt, ki szívélyes szavakkal köszönte meg és viszonozta a városi tisztikar jókivánatait. Kitüntetések. Erzsébet királyné ő felsége a Vörös kereszt egylet legfőbb védasszonya a kará­csony alkalmából díszoklevéllel tüntette ki megyénk egy úrasszonyát Beliczey Istvánnét, s Mikolay István orosházi ügyvédet a Vörös kereszt egylet érdekében kifejtett buzgó és sikeres működésükért. Az uj törvényszéki épület és fogházépület ügyében a múlt hét folyamán úgy a vármegye al­ispánjához, mint a gyulai kir. törvényszék elnöké­hez két rendelet jött le az igazságügyminiszterium- ól. Az alispánhoz szóló rendelet, mely az igazság­ügyminiszter és Gyula városa közötti megállapodást jogilag perfektté teszi, a következőleg hangzik 69,138. szám. Gyula rendezett tanácsú város kép viselőtestületének a Gyulán emelendő törvénykezési épület és fogház emelése tárgyában f. év augusztus 10-én 79. kgy. 7589. ikt. sz. a. hozott és Békés- vármógye törvényhatósági Bizottsága által f. ev szeptember 28-án 539 —16,680. ikt. sz. határozatá­ban kötelezőleg tett ajánlatát elfogadom s errő alispán urat a 3 drb szerződés visszaküldése mel­lett, további szives intézkedés végett értesítem. — Budapest, 1896. évi deczember hó 20-án. A minisz­ter helyett: Plósz s. k., államtitkár.« — Megjegyez- iik, hogy a város a törvényszéki épület czéljaira megvett súgárúti telkek vételárát már ki is fizette, és hogy az illető telkeket .ugyancsak az igazság­ügyminiszter rendelete folytán, „a m. kir. igazság­ügyi kincstár“ nevére a napokban telekkönyvileg át is íratta. — Az igazságügyminiszternek Novák Kamill törvényszéki elnökhöz intézett leirata pedig a következő: »69,138. szám. A Gyulán emelendő törvénykezési épület épitése tárgyában Békésvár­megye alispánjához intézett leiratom hiteles máso­latát f. év deczember hó 10-én ad 2520. sz. a. kelt jelentése folytán tudomás és miheztartás végett azzal küldöm meg elnök urnák, hogy a fogház be­osztási rajza, észrevételeinek megtétele végett, a debreczeni kir. főügyészszel közöltetett. — Buda­pesten, 1896 deczember 20. A miuiszter helyett: Plósz s. k., államtitkár.“ Aradmegye már több év óta ezétpontja a gazdák települési törekvéseinek. Pár év előtt szen­tesi gazdák társulattá egyesülve, vásároltak meg Csermő vidékén egy nagyobb uradalmat, melyet egymás között felosztottak s ott az alföldi tanyai gazdálkodást meghonosították. E telepek szépen gyarapodnak és az ottani oláh lakossággal a leg­jobb egyetértésben élnek s velők is megkedvelte tik a szentesi magyar paraszt szorgalmát és raczi- onális gazdálkodási módját. Most újabb település van készülőben és pedig elég nagy arányban a szintén A rád megyében” fekvő Königsegg-féle 7000 holdas birtokon. A települők békési telkes /gazdák lesznek, a kik a birtokot már a tavaszszal birtokukba ve szik és a szentesi gazdák példája szerint parczel- lázni fogják. Remélhető, hogy a békési derék gaz dák is igazolják a kulturmunkára való rátermett­ségüket és egyszersmind hasznos szolgálatot tesz­nek a magyarosodásnak ezen a kizárólag oláh lakta vidéken. Tartalékos tisztek. A „Rendeleti Közlöny« újra meghozta az örömet egy pár tartalékban levő tiszt-aspiránsnak s városunkból Bertóthy István me­gyei aljegyző lett hadnagygyá előléptetve a 37-ik ezrednél, mig Kis László (68.), Gligoreszku György (33) és Mogyoróssy József (2. honv.) hadapródtiszt- helyettesekké lettek előléptetve a tartalékban. Kinevezés Az igazságügyminiszter Hutsenrey ser Aurél turócz-szont-raártorii járásbirói díino^st a csabai kir. járásbírósághoz Írnoknak Lukács Gittet^ ^lSőM!íFszt,e!ltíc>in érdeke, inig laini anyaköflSgnak lehetővé keli' teuni, hogy egyik készítője, a karáosonyi ünnepek alatt, fiyánéyel, Lukács Sándor pénzügyminiszteri titkárral' dr. Fábry Sándor alispán vendége lévén, a baráti lá­togatást felhasználta, hogy a gyulai anyakönyvve­zetői hivatalt is megszemlélje. Az anyakönyvvezetés körül tapasztalt rend, szorgalom és ügybuz»a!ora teljesen kielégítették Lukács Györgyöt, ki jyfg ;B késett a hivatal vezetőjének teljes, elismerését nyil­ván! tani. Alapszabály jóváhagyás. A belügyminiszter a szarvasi szabadelvű polgári kör alapszabályait jó. váhagyta. A közigazgatási bizottság január havi rendes ülését folyó hó 11-én fogja megtartani. A Körös-társulat ünnepélye. Az alsó-fehór- körösi ármentesitő társulatnak szép ünnepélye folyt le deczember 29-én, kedden, a fehér Körös kanya­rulatánál. Az itt épített Poire-rendszerü duzzasztó mű, mely sok száz kéz szorgos munkája alatt egész nyáron készült Pósa Károly kir. mérnök szakava­tott, buzgó vezetése alatt, e napon délelőtt 11 órakor let); átadva a társulatnak, melynek vezető­sége teljes számban megjelent az átvételnél,, azon­kívül a városunkban levő mérnöki kar is. A jeles munka teljes sikerrel készült el s hazánkban ez az első teljesen korrekt és impozáns mederbe épített mű, melyhez fogható csak a németországi vizeken található, amelyeknek mintája után épült is. Az impozáns mű Élővizeink állandó problémáját oldotta meg | befejezte egyúttal az úgynevezett tengeri kígyót is, örök időkre megszüntetvén, az élővíz- csatorna mizériáit. A vizópitészet terén igazi mil­lenniumi alkotás az uj duzzasztó s egyképen dicső­ségére válik úgy a tanulmányutat tett társulati, mint a munkát eszközlő állami mérnököknek is, kiknek vállvetett együttműködése hozta létre a maga nemében hazánkban páratlan szép müvet. A gyulai rém. kath. hitközség vasárnapi köz­gyűlésén Gróh Fenencz egyházi elnök bejelentette, hogy a bibornok-püspök a belvárosi tanitó és egy­házfi lakás építési tervét és annak pénzügyi előter­jesztését jóváhagyta s az épitési szerződés Glatz Já­nossal 6000 frt: átalányösszegben meg is köttetett. Az egész kettős épület tiszta téglából épül. Mint­hogy a hitközség nincs olyan helyzetben, hogy az uj épületet önerejéből felépíthesse, a bibornok-püs­pök mgenegedte hogy magyar temető jövedelmé­nek egy része, úgyszinte az anyatemplom alaptőké­jének régi kamataitól gyűlt egyik ipartőke az épí­tésre felhasználtassék. Ezenkívül a bibornok-püspök ahhozi saját pénztálából 1000 írttal járul. Mivel pe­dig az épitési össz^jből még ezen fedezetek után is hiányzott 1000 frt. a hitközség pedig szegénysége és súlyos terhei miatt az építéshez járulni ez idő szerint képtelen Gr*h Ferenoz lelkész ezen hiányzó 1000 frtot sajátjából felajánlotta. Eme kettős nemes áldozatkészséget Szénásy József a hitközség összes tagjai nevében szép szavakkal méltányolván, az ado­mányozóknak a hitközség jegyzőkönyvileg hálás kö­szönetét szavazott. Hosszas, de mindvégig higgadt vitát kellett az 1897 évi költségvetés megszavazása. Ugyanis az üj építkezéssel együtt járó lakbérek, ter­vek, előre nem láthitók ez évben 900 frtnyi rend­kívüli kiadást okozntk s igy az adónak egy évre2°/0 kkal való emelését lövetelik. — Az aránylag qsekély és csakis egy évre sóló emeléstől éppen a városnak legvagyonosabb polgárai vonakodtak, mig a kevésbbé vagyonos és higgadtibb rész tekintetbe véve hogy ez csak egy évre szd és ki nem kerülhető, de meg a hitközség a jótékojy adakozók révén 6000 frtos uj épülethez terheltöés nélkül jut, s előtte az ál­dozat készségnek oly nemes példája van, mint Gróh Ferencz lelkész, ki egpnaga 1000 frtot áldoz, mig a 2°/o emelés által elálló 900 frt. többlet 3 ezeren felüli polgár között oszlik meg: a 2 krajezár eme­lés 1897. évre 4 szótjbbséggel elfogadtatott. Végül olvastatott Terényi Lajos világi elnök levele, mely­ben az egyházi tanáclosságról és az elnökségrőli lemondását bejelenti, i hitközség tanácsa a lemon­dást egyházi elnök pditványára mély sajnálattal fogadta, s Terényi Lijosnak mint 10 éven át buz­gó elnöknek elismert édemei és közhasznú műkö­déséért egyhangúlag jl^i köszönet szavaztatott. A békósmegyeiek ludapesti estélye. Gr. Wenck- heitn Frigyes és Zsili|szky Mihály államtitkár véd­nöksége alatt álló „Rkésmegyeiek segítő-egyesü­lete“ Budapesten, janiár hó 16-án szombaton, a terézvárosi Casino dietermében tánczestélyt ren­dez. Belépő dij : Szemlyjegy l frt 50 kr. Család- jegy 4 frt. A tiszta jivedelem a „Békésmegyeiek segitő-egyesülete“ segtyalapja javára lesz fordítva. Kezdete 9 órakor. A tánczestély védnöknője Zsi­linszky Mihályné. T|ék Endre elnök- Bartolffy János, Rell Lajos aleliökök, Papp Gábor pénztár­nok, Csermák Jenő jigyző, Lukács József ellenőr. Adány Mihály, Amnur Nándor, Bandhauer János, Bosnyák Lajos, Budi György, Csermák Sándor, Dörfler Ferencz, Düfler István, Frankó Sándor, Frisch Antal, Follmat Károly, Follman Lajos, Gally János, Geiringer Kárily, Hunyady István, Huszka Mihály, Kondacs Soha, Kutyák Ernő, Lózsa Kál­mán, Magyar Imre, Melis Lajos, Mogyoróssy Gyula, Nánássy Imre, Neunnn Soma, Rencsiapvszky Fe­rencz, Riesz Ödön, Rihoska Pál, Szlovák Pál, dr. Szollósy Mór, Tanay íózsef. Urbánusok Pál, Wal­ter Ottó, Varga Jánoi, Vidovich István, Zahorán Mátyás, Zsilinszky Mihály rendezők. Kimutatás a Gyulín 1896. évben történt anya­könyvi bejegyzésekről. Született római katbolikus 214 fiú, 204 leány összesen 418; görög katbolikus 1 fiú, összesen 1; evang. reform. 147 fiú, 128 leány, összesen 275; ágost. hit. evang. 18 fiú, 7 leány, összesen 25; görög keleti 67 fiú, leány 65, össze- sen 132; izraelita 13 fiú, 8 leány, összesen 21. Összesea 460 fiú, 412 leány, öss^g^r 872. Meghalt egya római kath. 152 fiú, 134: leán,/ 7«Ti^^86jgÖr&gi -Ositeni. A cs'aóa) Í fiajfprnesepT''''.,",i,. LentiMátyás \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom