Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1897-11-14 / 47. szám

I Weisz Miksa árúháza $

a B.-Osa/toám. főtér.

Van szerencsém a n. é. közönséget tisztelettel értesíteni, miszerint a bekövetkező téli idény alkalmára

ruha kelme, vászon és fehérnemű újdonságok,

nagy választékban selyeno. és diszmű, úgyszintén női és gyermek con- fectió a legutolsó párisi és berlini modellek szerint megérkeztek.

Áruházam a legfinomabb és legújabb divatu ruhadiszek, csipkék, szala- gokkal van felszerelve, kérném szépen eddig tanúsított szives bizalmát részemre továbbra is fentartani és nagyrabecsiilt rendelményével felkeresni.

Kiváló tisztelettel

*

*

X*

X*

42 40—48

TX7"oisz

i

XXXX*

X426 2/1897.

Hirdetmény.

az adóköteles személyek és tárgyak összeírása iránt.

A községi elöljárók (városi adóhivatalok) kötelesek a pénzügyigazgatóságtól vett utasítás szerint azonnal tehát még folyó évi november havában az adókötelezettek és adótárgyak összeírását a pénzügyminisztérium által megállapított nyomtatványok felhasználásával házról-házra foganatosítani.

Az összeírással megbízott közegek kölelesek az adókötelezettek öszeirásánál figyelemmel lenni arra:

a) hogy a családfővel közös háztartásban élő, de külön keresettel biró családtagok, mint önálló adózók, az összeirási lajstromban külön tétel alatt vétessenek fel;

b) hogy munkaadók mellett alkalmazott cselédek különösen a gazdasági cselédek, gyári-, kereskedői és iparos segédek és segédmunkások az összeirási lajstromokba mind pontosan felvétessenek (1891. 10 102. P. U. R. 1891. 15. P. K.) azokból sem a cseléd, vagy segédmunkáskép vagy pedig más minőségben alkalmazottak, sem pedig az adóköteles családtagok ki ne hagyassanak, s hogy főleg azon alkalmazottaknál, kiknek összes illetménye havi 40 irtot meghalad, az illetmények pontosan felvétessenek; továbbá, oly esetekben, midőn valaki fő- és tulajdonképeni foglalkozásán kívül mellékkeresettel is bir, ez a körülmény feltüntettessék;

1 hogy a munkaadó iparos vagy kereskedő házán kívül lakó s részére csak darabszámra dolgozó segédmunkások az összeíró lajstromban, mint önnáló adófizetők külön tétel alatt vétessenek fel;

H hogy azoknál kik napszámosoknak Íratják be magukat, e bevallásnak valósága megerősittessék, vagy pedig megjelöltessék ez a körülmény, hogy az illető egyén az összeirási küldöttség tudomása szerint, vagy éppen nem, vagy nem kizárólag napszámból él, hanem vagy kereseti minőségéhez képest az I. osztályú keresetadó egyéb osztályainak valamelyikébe tartozik, vagy pedig haszonhajtó foglalkozásból, üzletből, kölcsön adott tőkékből vagy ingatlan birtokból oly jövedelmet húz, mely a fennálló törvények értelmében adó alá esik;

e) hogy azoknál, kik hadmentességi dij fizetésének kötelezettsége alatt állanak, ez a körülmény a lajstrom jegyzet rovatában kitüntetessék;

f) hogy az, aki az adókötelezettek összeírása alkalmával a személyét s vele közös háztartásban élő családja tagjait s az összeíráshoz szükséges adatokat be nem mondja, az összeíró küldöttséget valótlan bemondásokkal félrevezeti vagy munkájában hátráltatja, az 1883. évi XLIV. t.-cz. 101. §-ában megállapított pénzbírsággal büntetessék.

Az összeírással meghízott közegek kötelesek továbbá:

a) az összeirási lajstrom fej-felirásában felsorolt összes adótárgyakat — a lőfegyvereket sem véve ki — pontosan összeírni:

b) az adótárgyak összeírása alkalmával a házakat és azok lakrészeinek számát, az összeírásra szolgáló nyomtatványba lelkiismeretesen beveze tni:

H a házbérvallomási iveket kézbesíteni, s ezeket kitöltés után gyűjteni.

A községi elöljárók (városi adóhivatalok) kötelesek az adózókat szokásos módon (hirdetmény vagy dobszó utján) a következőkre figyelmeztetni:

A bérbeadott házak tulajdonosai által élvezett házbérjövedelemről szóló vallomások folyó évi november hó 15—30. közötti időben adandók be a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál.)

Oly háztulajdonosok, kik házbéradót kötelesek fizetni, az illető adóhatósággal mindazokat az adatokat közölni kötelesek, mely az adó törvényszerű kivetésére szükséges.

A háztulajdonos vagy a háznak állandó haszonélvezője a házbérvallomást meghatalmazott által is eszközölheti: a házbér eltitkolás esetén azonban az adómegrövidités miatti felelősség a háztulajdonost terheli. Ha több a tulajdonos, a vallomás valamennyinek, vagy az általuk-e végre különösen felhatalmazottnak kell aláírni, és a vallomás helyességéért valamennyi felelős.

A házak nyers jövedelmét képezi együttvéve mindaz, a mit a tulajdonos a bérbeadott ház használata fejében a bérlőtől húz. A bér jóvedelem alatt tehát nem csak az e czimen tényleg kikötött pénzbeli szolgáltatás, hanem mindaz értendő, mit a bérló a bérlemény használata fejében ellen értékkép fizet: ilyenek az állami és községi adók, tüzkár-biztositás, közmunka, katona elszállásolás és házjavitások, vagy állandó átalakítások költsége, továbbá, mindazon összegek, melyeket a bérlő a bérbeadónak vízvezeték, éjjeli világítás, szemétkihordás és más ilynemű költségek czimén fizet, s végre minden egyéb természetbeli szolgáltatások. Ennélfogva a háztulajdonos vagy annak meghatalmazottja a lakbéreket minden épületnél, lakosztálynál, vagy egyes lakrészeknél általában minden levonás nélkül úgy köteles bevallani, a mint azok megköttettek.

Bútorzattal együtt bérbe adott épületek vagy lakrészek házbéradó alapjául úgy vétetnek fel, mtntha bútorzat nélkül adattak volna ki, levonatván az összes bérből az a többlet, mely a bútorzatra esik. Ugyanaz áll akkor is ha a ház kerttel együtt adatik bérbe, mely esetben a kertre eső többlet vonatik le.

A házak nyers jövedelméhez csupán azok az összegek nem számíttatnak, melyeket a bérlő némely községben úgynevezett bazbérkrajezárnk elnevezése álhitt fizet. Ezen összegek azonban a ház nyers jö- védelmétől elkülönítve mutatandók ki, vagy a vallomásban megjegyzendő, hogy a bevallott nyers ház- bérjovedelemben ezen házbérkrajezárok is benfoglaltatnak, mely utóbbi esetben a házbérkrajezár czimén szedett összeg az adokivető közegek által a ház nyers jövedelméből mindenek előtt, vagyis még az épü- letfentartasi költség és értéktőrlesztés fejében leszámítandó törvényes százalék elütése előtt fog hivatalból levonatul. ö

,, |! Az ezen leütés 111 “unatkozó s teljes összegében bevallott nyers házbérjövedelem alapján a hazberado tárgyát képe?» tiszta jövedelmet szintén nem a bevalló háztulajdonos, de a házbéradót kive- to közegek számítják ki a fennálló törvény értelmében.

■ 1 i iszonyok és adatok iránt, melyekből bárkinek házbérjövedelme megítélhető, köteles

mindenki tudomása szerint felvilágosítást adni, ha erre őt a pénzügyi közegek felszólítják.

A Jakbérlök magán a bérvallomási ivén bizonyítják a vallomás helyességét, nevöknek a háztulajdonos kotelességszeru felhívása folytán az illető rovatba bejegyzése által.

Az a házbirtokos, ki a bevallási ivet, annak kitöltése előtt, azaz mielőtt abba a bérösszegeket bejegyezte volna, a lakbérlókkel aláíratja, annyiszor büntettetik 100 forinttal, a hány bérlőnél követte el ezt a mulasztást. A befizetett bírság egészben a feljelentőnek adatik. (1873. VI. t.-cz. 3. §.)

I ,,, ,Ha a házbirtokos a házbérlő közötti egyetértésből szándékosan követtetett el az adó kijátszása

fTk!f-wfL?%kví?S1Íasa’ mindkét fél 1 megrövidítésnek kitett összeg háromszoros megfizetésével büntetendő (1868. XXII. t.-cz. 22. 0.); e büntetés alól azonban felmentetik a bérlő, ha a törvény megszegését 15 nap alatt o maga jelenti fel a pénzügyigazgatóságnak. (1873. VI. t.-cz. 3. §.]

I .. klk bevallásaikat a kitűzött határidőben be nem adták, a bevallás benyújtására nvolez napi

hatandó kitűzése mellett a községben (városban) szokásos móndn (hirdetmény, falragasz vagy dobszc

vatelwfyformefállTpittaínia ’ lg | ”jabb határidőnek me8 |fg fg^a esetén, adójuk hiAz a házbmokos, ház gondnok vagy házfelügyelő, a ki a házbérvallomást ezen ujabbi felhívás

Ü BnBHi alakban beadott vallomás hivatalosan megjelölt hiányait a kiveti közegek által kitűzött legalább 8 napi záros hatandó alatt nem pótolja, a hiányok kipótlása végett el

liBSIlg |Hltart0zik és 1 f0rinttó1 50 H! terjedhető birsággal büntetendí

Kelt Gyulán, 1897. október 30-án.

_______________303 1~1 A városi adóhivatal.

Eddig

fölülmulhatatlan!

Haager Vilinos-féle

valódi, tisztított

MAJOLAJ

TTil^ostól

BécsToen.

Az első orvosi tekintélyek által megvizsgáltatott és könnyű emészt* hetőségónél fogva gyermekeknek is különösen ajánltatik és rendeltetik mindama eseteknél, melyeknél az orvos az egész testi szervezet, különösen a mell és tüdő erősítését, a testi súlyának gyarapodását, a nedvek javítását, valamint általában a vér tisztítását elakarja érni. — Egy üveg ára I forint és kapható a gyári raktárban Becsben 111/3. kér., Heumarkt 3 valamint az osztrák-magyar monarchia legtöbb gyógyszertárában.

GYULÁN: Reisner és Wolf, Ferentzy A., ifj. Kohlmann Ferencz füszerkereskedésében.

Főraktár és főelárusitás az osztrák-magyar monarchia részére: 297 2—18

Maager Vilmos, Bécs, III 3., Heumarkt 3.

Felhívás a háztulajdonosokhoz!

A bérbeadott bázak tulajdonosai által élvezett házbérjövedelemről szóló vallomások beadására a folyó évi november 15—30. közötti idő tűzetik ki. Azok, a kik bevallásaikat ezen idő alatt be nem adták, a bevallás beadására nyolez napi határidő kitűzése mellett a községben (városban) szokásos módon (hirdetmény, fslragasz vagy dobszó utján) oly megjegyzéssel hivatnak fel, hogy ezen ujabbi határidőnek meg nem tartása esetén, adójuk hivatalból fog megállapittatni.

Minthogy pedig az 1896. évben a házadó 3 évi érvénynyel vettetett ki, ennélfogva most csak azok tartoznak házbéradó vallomást adni, kiknek ideiglenes házadómentességük lejár, vagy ha ház- osztályadóval megrótt lakrészek időközben bérbeadva lettek.

A házbérjövedelem bevallására szolgáló nyomtatványok a községi elöljáróknál (városi adóhivataloknál) ingyen kaphatók és egyes rovataik pontos és lelkiismeretes betöltése után ugyanott adandók be.

Oly háztulajdonosok, kik házbéradót kötelesek fizetni, az illető adóhatósággal mindazon adatokat közölni kötelesek, melyek az adó törvényszerű kivetésére szükségesek.

A háztulajdonos, vagy a háznak állandó haszonélvezője a házbér bevallását meghatalmazott által is eszközölheti; házbér-eltitkolás esetén azonban az adómegrövidités miatti felelősség a háztulajdonost terheli.

Ha több a tulajdonos, a vallomást valamennyinek, vagy az általok e végre különösen felhatalmazottnak kell aláírni és a vallomás helyességéért valamennyi felelős.

A házak nyers jövedelmét képezi együttvéve mindaz, a mit a tulajdonos a bérbeadott ház használata fejében a bérlőtől húz. A bérjövedelem alatt tehát nemcsak az e czimen tényleg kikötött pénzbeli szolgáltatás, hanem mindaz értendő, mit a bérlő a bérlemény használata lejében ellen- értékkép fizet; ilyenek az állami- és községi adók, tüzkárbiztosilás, közmunka, katonaelszállásolás és házjavitások vagy állandó átalakítások költsége, továbbá mindazon összegek, melyeket a bérlő a bérbeadónak vízvezeték, éjjeli világítás, szemétkihordás és más ilynemű mellékköltségek czimén fizet s végre minden egyéb természetbeli szolgáltatások. Ennélfogva a háztulajdonos vagy annak meghatalmazottja a lakbéreket minden épületnél, lakosztálynál vagy egyes lakrészeknél általában minden levonás nélkül úgy köteles bevallani, a mint azok kiköttettek.

Bútorzattal együtt bérbeadott épületek vagy lakrészek házbéradó alapjául úgy vétetnek fel, mintha bútorzat nélkül adattak volna ki, levonatván az összes bérből azon többlet, mely a bútorzatra esik. Ugyanaz áll akkor is, ha a ház kerttel együtt adatik bérbe, mely esetben a kertre eső többlet vonatik le. Be kell azonban vallani azon levonásokat is, melyek bútorzattal vagy kerttel együtt bérbe adott épületeknél előfordulnak.

A házak nyers jövedelméhez csupán azon összegek nem számíttatnak, melyeket a bérlő némely községben úgynevezett házbérkrajezárok elnevezése alatt fizet. Ezen összegek azonban a ház nyers jövedelmétől elkülönítve mutatandók ki, vagy a vallomásban megjegyzendő, hogy a bevallott nyers bázberjővedelemben ezen házbérkrajezárok is benfoglaltatnak, mely utóbbi esetben a házbérkrajezár czimen szedett összeg az adokivető közegek által a ház nyers jövedelméből mindenekelőtt, vagyis még az épületfentartási költség és értéktörlesztés fejében leszámítandó törvényes százalék leütése előtt fog hivatalból levonatai.

Az ezen leütés után mutatkozó s teljes összegében bevallott nyers házbér jövedelem alapján a házbéradó tárgyát képező tiszta jövedelmet szintén nem a bevalló háztulajdonos, de a házbéradót kivető közegek számítják ki a fennálló törvény értelmében.

Azon házbirtokos, házgondnok vagy házfelügyelő, a ki a házbérvallomást be nem adja, vagy a hiányos alakban beadott vallomás hivatalosan megjelölt hiányait a kivető közegek által kitűzött, legalább 8 napi záros határidő alatt nem pótolja, a hiányok kipótlása végett elrendelt helyszíni szemle költségeit viselni tartozik és 1 írttól 50 írtig terjedhető bírsággal büntetendő. (1883. XLIV. t. ez. 15. és 101. §§.)

Tényleges viszonyok és adatok iránt, melyekből bárkinek házbérjövedelme megítélhető, köteles mindenki tudomása szerint felvilágosítást adni, ha erre pénzügyi közegek által felszóllittatik.

A lakbérlők magán a bérvallomási ivén bizonyítják a vallomás helyességét, nevöknek a háztulajdonos kötelesBÓgszerü felhívása folytán az illető rovatba bejegyzése által.

Az a házbirtokos, ki a bérvallomási ivet annak kitöltése előtt, azaz mielőtt abba a béröszszeget bejegyezte volna, a lakbérlőkkel aláiratja, annyiszor büntettetik 100 írttal, a hány bérlőnél

követte el ezen mulasztást. A befizetett birság egészben a feljelentőnek adatik. (1873. YI. t.-cz. 3. §.)

Ha a házbirtokos a lakbérlő közötti egyetértésből szándékosan követtetett el az adó kijátszása, ez által az államkincstár megkárosítása mindkét fél a megrövidítésnek kitett összeg háromszoros megfizetésével büntetendő (1868. XXII. t.-cz. 22. §.), e büntetés alól azonban felmentetik a

lakbérlő, ha e törvény megszegését 15 nap alatt ő maga jelenti fel a pénzügyi hatóságnak. (T873. YI. t.-cz. 3. §.)

Az a házbirtokos, a ki laküresedés megszűnését, a házadó nemének megváltoztatását (t. i. azt a körülményt, hogy az eddig házosztályadó alá tartozó ház- vagy lakrész kibérlés folytán házbéradó alá jön vagy megfordítva) vagy az ideiglenes adómentesség megszűnését és ennek következtében az adókötelezettség megkezdését megállapító körülményeket .a házadó kivetésére hivatott községi, város közegnél a változás beálltát követő 14 nap alatt be nem jelenti, jövedéki kihágást követ el, melynek birsága az 1883. XLIV. t.-cz. 100. §-a értelmében 1—8 annyi, mint az összeg, melylyel a kincstár megkárosittatott. Ha pedig ezen összeg nem tudatik, a birság 1 — 500 frt.

A házadót a községi (városi) közegek vetik ki. A kivetett házadó mérve ellen a közigazgatási bizottsághoz fellebbezhetni. A fellebbezés a házadó kivetési lajstrom kitételének napját, illetve azon adózókra nézve, kik első ízben rovatnak meg házadóval, az adótartozásnak az adókönyvecskébe történt bejegyzését követő 15 nap alatt a községelőljáróságnál (a városi polgármesternél) nyújtandó be. A közigazgatási bizottságnak az elsőfokú határozattal, t. i. adókivetéssel egyező határozata tovább nem fellebbezhető. Eltérő határozat esetében azonban helye van a pénzügyi közigazgatási birósághoz való felebbezésnek, mely felebbezés a közigazgatási bizottság határozatának kézbesítésétől számítandó 15 nap, ugyancsak a közigazgatási bizottságnál nyújtandó be. A benyújtott felebbezésnek rendszerint halasztó hatálya nincs, egyedül azon esetben, a midőn a közigazgatási bizottság eljárásában a törvény szabályai sértettek meg, engedhető meg a folebbezés kellő biztosítás mellett birtokon belül. (1889. XXVIII. törvényezikk 15 §)

Kelt Gyulán, 1897. november hó 1-én.

8041—2 A városi adóhivatal.

Qyulän, 130*7. a kiadótulajdonos Dobay János nyomdája.