Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1897-08-15 / 33. szám
Az igazoló választmány ülésén jelen voltak: Keller Imre elnöklete alatt Terényi Lajos, Jan- tsovits Emil, Oláh György, Gallacz János vál. tagok és Csánki Jenő tb. főjegyző, mint a választmány jegyzője. _________ Hírek. Ó felsége a király legmagasabb születésnapja alkalmából szerdán, folyó hó 18-án reggel az ösz- szes megyebeli templomokban, Gyulán | róm. kath. főtemplomban ünnepélyes istenitisztelet lesz, a melyen a gyulai összes hivatalok testületileg fognak rósztvenni, a helyben állomásozó honvédség pedig díszben fog kivonulni. Kinevezés. | helybeli kir. törvényszék munkás tagját, Gáthy Bálint kir. törvényszéki aljegyzőt a király Gyulafehérvárra nevezte ki albirónak. A hosszú, munkásságban, Gyulán töltött idő után távozó albirót sokan sajnáljákj daczára a kinevezte- tésével járó őszinte örömnek. Kórházi Ülés. Dr. Bodoky Zoltán helyettes alispán elnöklete alatt folyó hó 10-én a közkórházi bizottság látogatott gyűlést tartott. A gyűlésnek legérdekesebb tárgya volt a vármegyei közkórház elmebeteg osztályának kibővítése. A korházi bizottság az eddigi megállapodások alapján az alispán elnöklete alatt a vármegyei tiszti főorvos, a tiszti főügyész, államépité8zeti hivatal főnöke, s a város polgármesteréből álló albizottságot küldött ki kebeléből, hogy megtegyék az előzetes lépéseket a szűk séges telkek megszerzése körül s általában az építkezésekhez tartozó egyéb kérdések megbeszélésével annyira előkészíttessék az ügy, hogy a kora tavasz szál már hozzá lehessen fogni a kórház felépítéséhez. Érdekesebb tárgya volt még a gyűlésnek a kórházi igazgató főorvos előterjesztése, mely szerint a kórházban az ápoló személyzet a nagymérvű folytonos beteg szaporulat miatt elégtelen lévén, egyelőre még két apáczának alkalmazása lenne szükséges. A bizottsági tagok helyt adtak az előterjesztésnek 8 felhatalmazták a kórházi igazgatót, hogy a folyó évi november hó 1-től kezdődőleg még két ápoló apáczát alkalmazhasson. A költség több létről pótköltségvetéssel fog gondoskodás történni. A megyei árvaház. Az »Orosházi Újság“, amely épen nem viseltetik valami gyöngéd érzelmekkel Gyula városa iránt, amely pedig sem ellene, sem a lap háta mögött álló ismert sugalmazó ellen soha nem vétett és indokolatlan gyülölségét a múlt esztendei székhely küzdelem alatt is kimutatta, miben azonban az orosházi megyebizottsági tagok túlnyomó többsége, mely Gyula mellé sorakozott, teljesen dezavuálta, a „megyei árvaház“ humánus kérdését is felhasználja, hogy Gyula városa elleni animozitását nyilvánítsa. Az említett lap múlt heti számában Ugyanis — szóról szóra közöljük — a következő közlemény olvasható: „Sólj má té is bibas! Gyula városa sok tekintetben valóságos fejős tehénnek tartja Békésmegye községeit s mindig találnak ki valamit az élelmes gyulaiak, hogy a vármegye lakosainak a zsebére s az ő hasznukra valami intézménynyel gazdagítsák a vármegyét. — Most ismét egy tervük van s valószinü, hogy ki is viszik a vármegyei gyűlés segítségével, ha a községek összetett kézzel nézik a dolgot. Ugyanis fel- szóllittattak a községek, hogy járuljanak a Gyulán felállítandó megyei árvaház létesítésének alapjához és pedig az árva tartalék alap 30%-ával, a mi Orosházára 8366 frtot jelent. — Tehát Gyula már szólt s most Orosházán, meg a többi községen van a sor, hogy szóljanak." Eme szeretetreméltósággal szemben és különösen ama állítás megvilágítására, hogy „mindig találnak ki valamit az élelmes gyulaiak (élelmes ! no még ezt sem mondták rólunk, épen az ellenkezőjére szolgálunk rá), hogy a vármegye lakosainak zsebére s az ő hasznukra valami intézménynyel gazdagítsák a vármegyét“ és hogy adott esetben, kik és hovávalók eszelték ki a megyei árvaház eszméjét? az „Orosházi Ujság“-ot saját, 1895. évi évfolyamának márcziusi számai átvizsgálására hívjuk fel, amelyek valamelyikéből ép úgy mint a „Békés“-ből, de mindenek fölött a vármegye irattárában levő eredeti okmányból kiviláglik, mely szerint Beliczey István, dr. Sailer Vilmos, Zlinszky Isván, Szalay József, Sailer Elek, dr. Fábry Sándor, Fábry Károly, dr. Sailer Endre, Sztraka György, dr. Fáy Soma s Urszinyi János (ezek és senki más kivülök) Csabán 1895. évi márczius hó 19-ikén kelt indítványukban pendítették meg a megyei árvaház eszméjét és a vármegye törvény- hatósági bizottsága eme, kizárólag csabai bizottsági tagok által Csabán kezdeményezett mozgalom alapján határozta felhívni Békésvármegye összes községeit, tegyenek ajánlatot a megyei árvaház épülete létesítésére; eme felhívás alapján több község tőn is ajánlatot, igaz hogy Gyula városa is, még pedig a legelfogadhatóbbat, amennyiben 15,000 forintot szavazott meg az árvaház telkére és felépítésére, úgy hogy a vármegye által ez ügyben kiküldött bizottság, melynek tagjai: (egytől-egyig megnevez, zük őket) Beliczey István, dr. Sailer Vilmos, dr. Sailer Endre, Sztraka György, dr. Fáy Soma, Urszinyi János, Jantsovits Péter és Oláh György (tehát kettő kivételével mind csabaiak) voltak, akiket Gyula városa melletti különös elfogultság vádja alól igazán felesleges megvédenünk, kényte-\ \enek voltak konstatálni, hogy Gyula tette az egyelői elfogadható ajánlatot és a fenti bizottság dön- ötte el, hogy a megyei árvaház, az indítványozók ntencziójának megfelelőleg és útmutatása szerint' lyulán létesittessék. Gyula városa eltekintve ajánlatától, abszolúte semmit sem tett a megyei árvaház érdekében, és épen „nem találta ki* az eszmét (ami különben nem vált volna neki sem szégyenére), mint ahogy az „Orosházi Újság“ fenti szeretetreméltó 8 hangulatkeltő soraiban megírta. Kiváncsiak vagyunk, hogy az „Orosházi Újság“ ezek után lesz-e elég önmegtagadó, hogy a tény- álladékot ez ügyben olvasóinak korrigálja-e? A békési ág. hitv. ev. egyházmegye augusztus 31-ón Kondoroson rendes közgyűlést tart. A közgyűlés délelőtt 9 órakor kezdődik, a gyámintézeti istentisztelet " bevégezte után augusztus 30-án délelőtt 8 órakor az iskolaszék tart ülést, délután 6 órakor előórtekezlet. A közgyűlés tárgyai: 1 A felügyelő megnyitja a közgyűlést. 2. Megalakulás, igazolás. 3. Az esperes jelentése, ezzel kapcsolatos ügyek. 4. Bizottságok kiküldése: költségvetés, gyám- intézet, hiványok, kérvények ügyében. 5. A szarvasi főgymnásium felügyelő bizottságának jelentései. 6. Az egyházmegyei iskolaszék jelentése. 7. Az egy házmegyei számvevőszék jelentése 8. Kerületi költségvetés. 9. A sególyegylet és számvizsgáló bizottság jelentései. 10. Jelentés a közpénztárról. 11. Bizottságok jelentései. 12. Gyámintézet jelentései. 13. Szabályrendeletkészitő bizottság jelentése. 14. Theo- logiai intézeteink egyesítése. 15. Vegyesek. 16. Ne- táni indítványok, ezek legalább öt nappal a gyűlés előtt adandók be az elnökségnél. 17. A kerületi gyűlésre küldöttek választása. 18. Hitelesítők. Kinevezés. Dusovszky Mariska szarvasi polgári iskolai tanítónőt a vallás- és közoktatásügyi miniszter a kolozsvári állami felsőbb leányiskolába nevezte ki tanítónőnek. Jóváhagyott vármegyei határozat. A belügyminiszter jóváhagyta a vármegye törvényhatósági bizottságának határozatát, melyben kimondotta, hogy a közgyűlési terem számára Széchényi István és Kossuth Lajos életnagyságú arczképét egyenként 600 írt költséggel megfesteti. A közgyűlési határozat értelmében az alispán vármegyénk szülöttét Jantyik Mátyást fogja felszólítani a munka teljesítésére, aki ha nem vállalkoznék, úgy a fenti árért ajánlatot tevő Szvoboda Mátyás jeles arczkópfestő fogja a két képet megfesteni. Kinevezések. Dr. Lukács György főispán nz ifj. Varga Károly távozásával megüresedett vármegyei központi dijnoki állásra Iván Rorauluszt, a vármegyei árvaszékhez pedig díjtalan irodai gye kornokká Sál Istvánt nevezte ki. A pénzügyigazgatóság köréből Gsery Alajos szegedi számellenőr a gyulai pénzügyigazgatósághoz számvizsgálóvá*; Lampenfeld Lajos gyulai pénzügyi fogalmazó a sepszi-szent-györgyi pénzügyigaz gatósághoz segédtitkárrá neveztettek ki. Lampen féld Lajosban — bár teljesen kiérdemelt előléptetése következtében — a gyulai pénzügyigazgatóság egyik legtehetségesebb és szorgalmasabb tagját fogja nélkülözni. Vizvédmüvek bejárása. Dr. Lukács György főispán, Szarvasy Arzén kir. főmérnök társaságában folyó hó 10 én folytatta a megyei vizvédmüvek bejárását. A szemlét Gyomán kezdte meg, hol az ivénfenéki társulat részéről Keller Imre elnök, az alelnök, Lux Gyula igazgató főmérnök, Gorzó Nándor titkár kalauzolták. Megnézték a Hármas-Körös folyó jobb partján fekvő vizvédmüveket a gyomai hídtól lefelé a hortobágyi zsilipig. A hortobágyi zsilipnél kompon átkeltek a Hármas-Körös bal partjára, mely a Körös-Tisza-Marosi társulat területe s eme töltésen Fekete Márton társ. főigazgató s Biró Elek társ. főmérnök kíséretében a Tiszáig, innen a Tisza balpartján a Kúrcza toroki szivattyú- telepig mentek le. Kún Szent Mártonnál a társasághoz csatlakozott a IX számú átvágásnál folyamatban levő állami munkák művezetője Fiuk Dezső kir. mérnök. A Kürös-Tisza-marosi társulat vonalán behatóan megnézték a szent-andrás-szarvasi holt kanyart felfrissiteni hivatott zsilipet, őrházi felsze releseket, szivornyákat. A zsilip mellé a közel jö vőben nagy dimmenziójú szivattyú telep fog felál- littatni, mely szivattyú telep az előbb említett kanyar vizének felfrissítését tökéletesebb módon fogja előmozdítani, amely körülmény Szarvas város köz- egészségügyére igen jótékony hatású lesz. A Körös- Tiaza-marosi társulat, a Kurcza toroknál dr. Lukács György főispán iránti figyelemből működésbe hozta a 480 lóerejü szivattyú telepet és igy alkalmat adott az óriási nagy gép beható meg6zemlésére. A főispán, az egész utón látottak és tapasztaltak fölötti teljes megelégedésének adva kifejezést, csütörtökön visszautazott és hazaérkezett Gyulára. .Pályázat. Balogh Samu, a gyulai kir. törvényszék helyettes elnöke, a törvényszéknél üresedésbe jött aljegyzői állásra pályázatot hirdet. Kérvények két hét alatt adandók hozzá be. A honvódhu8zárságnak Gyuláról elvitele s Nagyváradra áthelyezése tárgyában a honvédelmi miniszter és Nagyvárad városa között folyamatba tett eddigi tárgyalások nem vezettek a kellő eredményre; egyrészt mert a füzesi laktanyát nem találták alkalmasnak, másreszt az uj laktanya építése olyan költségbe (300,000 forintba) kerülne, hogy a miniszter által megajánlott 13,000 frt évi bérösszeg a befektetési költségek csak 4.3 százalékát adja meg és Nagyvárad ilyen (!) áldozatot nem akar, hozni. A nagyváradi tanacs tehát az összes terveket felterjesztette a honvédelmi miniszterhez, hogy azok műszakilag felülvizsgáltassanak, a helyiségek száma az esetleg felesleges helyiségek mellőzésével redukáltassék, ezenkívül a miniszter az eddigi tarifaszerü fizetés helyeit évi átalányösszeget fizessen, mely a befektetési összeg hat százalékának feleljen meg. A törvényhatósági közgyűlés folyó hó .12-én a tanács ezen intézkedését általános helyesléssel vette tudomásul. Nagyvárad városa különben bölcsen is cselekszi, ha a honvédelmi minisztérium mindenáron való törekvését, hogy Nagyváradot hon- védhuszársággal okvetlenül ellátja, pénzügyi tekintetből is teljes mértékben kiaknázza. Harczászati lövészet. Ezt a nevet viseli a katonai szótár szerint, czivilesen azonban „csata“ nevet adhatunk annak a gyakorlatnak, mely csütörtökön ment végbe a benedek-pusztai határban. Óriási földterületet zárt itt el 1 honvédség s a gyulai helyőrség teljes számban vonult ki ide a veszélyes gyakorlatra. Veszélyes pedig azért, mórt „magja van a puskának“ s úgy az altisztek, mint a tiszt urak, mi tagadás, egy kis drukkal mennek ki az ilyen gyakorlatra, mert mindig akadhat a töltött fegyverü legénység közt elkeseredett, fanatikus rajongó, a ki bolondot csinálhat ilyenkor. Az éles töltényekkel valóságos csatát vívnak azzal a különbséggel, hogy a papirmasé ellenség nem lőhet vissza s ez igen czélszerii intézmény az igazi háború mellett A gyulai 2. ezred harczászati lövészetre csütörtök reggel 3 órakor vonult ki a Benke- majorhoz. Itt kezdetét vette a csatározás a hadászat minden formájában. Lázár Sándor ezredes vezényelte ki az ezredet, Nagy Gyárfás huszárszázados pedig a huszárokat s az egész napon keresztül tartó csatározások alatt férfias kitartással buzdították a katonákat. A gyakorlatok a legszebb rendben és a gyulai honvédség kiképzését dicsérő preczizitással mentek végbe. Járványok krónikájából. A lefolyt héten a fertőző betegségek esetei jelentékenyen kevesbed- vén, a közegészségügy általában kedvezőre fordult, bár a nyári hónapokban az emésztő szerveknek általában gyakoribb betegségei vármegyénkben is több helyen előfordultak. A fertőző betegségek közül előfordultak: a hasihagymáz Mezőberényben és Gyomán ; a himlő Békésen és 8zentandráson; a torokgyík Orosházán és Csabán; a vörheny Öcsödön és K.-Ladányban. Gyulán a kisdedek között a bélhurut követel igen sok áldozatot, ez által is növelvén az amúgy is nagy gyermekhalálozási százalékot. Az állategészségügy, illetőleg a járványos betegségek statisztikája Békésvármegyében a múlt hét folyamán a következő volt: Lépfene : Uj-Kigyós 1 udvar. Vésztő 1 udvar, összesen 2 község 2 udvar. Veszettség: Endrőd 1 udvar, Nagy-Szénás 1 udvar, Orosháza 1 udvar, Szarvas 1 udvar, ösz- szesen 4 község 4 udvar. Takonykór és bőrféreg: Körös-Ladány 1 hdvar, MezőBerény 1 udvar, Nagy-Szénás 1 udvar, Tót-Komlós 1 udvar, ösz- szesen 4 község 4 udvar. Ragadós száj- és körömfájás: Békés 3 leg., B.-Csaba 1 major, Csorvás 4 udvar, Endrőd 28 udvar, Gyoma 12 udvar, MezőBerény 4 udvar, Orosháza 1 leg., Szarvas j 1 leg., összesen 8 község 54 udvar. Tény észbénaság és hólyagos kiütés: Uj-Kigyós 3 udvar, összesen 1 község 3 udvar. Rühkór: Gyula I udvar, összesen 1 község 1 udvar. Sertésorbáncz: Csaba 1 puszta, Csorvás 1 udvar, Orosháza 1 udvar, Uj-Kigyós 1 udvar, összesen 4 község 4 udvar. Sertésvész: Békés. B.-Csaba, Csaba-Csüd, Csorvás, Doboz, Gyula, Gyulavári, Kétegyháza. Kondoros. Mező-Berény, Nagy Szénás, Orosháza, P.-Földvár, Sámson, Szarvas1 Szeghalom, Tót-Komlós, Uj-Kigyós, Vésztő, összesen 19 község. Justh Zsigmond síremléke. Tudvalevő, hogy Justh Zsigmondiunk síremléket állítanak barátai s bronztáblával jelölik meg Szabad Szent Tornyán levő szülőházát. Az anuak idején kibocsátott felhívást Czóbel Minka fogalmazta és Jókai, gróf For- gách István és neje, gróf Forgách László, báró Huszár Margit, báró Kempelen Farkas, Margitay Tihamér, Szikszay Ferencz, Czóbel István és neje, Mednyánszky bárónő, gróf Pollignac Melichlor, Jean de Néthy, Bunny lioppert, Hegyi Aranka stb. Írták alá. Az ügy élére most Feszty Árpád állott s a műpártoló egyesülettel együtt küldik szét a gyűjtő- iveket. Stróbl Alajos már el is készítette a síremlék modelljét. Magas, sárga márványoszlopon áll Justh karrarai márványból faragott szobra s muskátlik — a poéta kedvencz virágai között — csillog arany betűkkel mottója: „Valahogy csak lesz s sehogy még nem volt!“ Az oszlop alján nyolez méter fehér márványpad nyúlik el a legtisztább görög stylben tartva. Kinevezés. Otrok István, gr .Almásy uradalmi cs. szigeti ispán, a gyulai társadalomnak is közismert tagja e hó elején kasznárrá lett kinevezve. Az újvárosi olvasókör, melynek díszes uj helyiségét nagy ambiczióval készíti Szabados József épitészvállalkozó, Rácz János halála folytán vasárnap uj elnököt választott. A közbizalom a volt elnökelőd Dömény Lajos iránt nyilvánult, akit egyhangúlag választottak meg és aki a bár díszes, de a házépítés és küszöbön álló felszerelés folytán nagy munkával és gonddal járó állást — a kör tagjainak őszinte örömére — el is fogadta s páratlan ügyszereteténél és buzgalmánál fogva bizonyára a legméltóbban is fogja betölteni. A közgyűlés folyamán a kör iránti szeretet és ragaszkodás ezúttal is örvendetes tényekben nyilatkozott meg. így Tar István pénztáros 100 forintot ajánlott a nagyterembe vásárlando csillár és négy tükör beszerzésére, Fábián Ferencz és neje 16 forintot adtak butorvásárlási czélra, Dömény Lajos elnök pedig, aki az épitéB körül eddigolé is legtöbbet fáradozott és áldoz, a kör czimót festeti meg az épület homlokzatához. — Az uj helyiség remélhetőleg e hó végével teljesen kész lesz, az ünnepélyes felavatás, — amelyet nagy fénynyel akarnak megülni, valószínűleg szeptember 12-én történik. A felavatási ünnepély programmját annak idejében közölni fogjuk. A hivatalos kánikula elmúltával köszöntött be csak a meleg. Még mindig nincs ugyan kiállhntlan forróság, az esték aránylag ha nem is bűvösek, de igen kellemesek és ami fődolog, száraz időnk van, amely mellett a nyomtatás, osáplés zavartalanul folyik. A termésről aratás beállta óta többszörösen referáltunk és az utóbbi hét tapasztalatai, illetőleg a nyomtatás és cséplés — sajnos — ngyanazon kedvezőtlen eredményt igazolja, melyet már több Ízben megírtunk, Uj vonat indul Kétegyházáról, mely Uj-Szent- Anna, Mező-Hegyes és Kétegyháza között közlekedik s melyre az ezen útvonalon kifejlett nagy forgalom folytán már régen szükség volt. A személyszállító vegyes vonat augusztus 20-án jön üzembe s Uj-Szent-Annánál délután 3 óra 25 perczkor indul s 5 óra 35 perczkor érkezik Kétegyházára. Innen este 6 óra 40 perczkor indul, s 8 óra 52 perczkor Mezőhegyesre érkezik. Viszont Mezőhegyesről a vonat reggel 6 óra 59 perczkor indul, s délelőtt 8 óra 40 perczkor ér Kétégyházára.. Két- egyházát 9 óra 4 perczkor hagyja el a vonat, s 12 óra 8 perczkor Uj-Szeut-Annán van. Az igazgatóság a menetrend e módosulását hirdetményben tudatja a közönséggel. Leikészválasztás. Józsa Károly gyulai ev. ref. segédlelkészt a folyó hó 8-án tartott választáson Agyán nagy szótöbbséggel papnak választották meg. Kapott 182 szavazatot, Szabó János 32, Váczi Dezső 6, és Nagy Dániel 1 szavazata ellenében. Megválasztatása a gyulai ref. hivek körében, — kiknek szeretett lelkipásztoruk volt, — őszinte örömet keltett. Gyula városa képviselő-testülete, folyó hó 16-án rendes közgyűlést tart a következő tárgy- sorozattal : 1. Az epreskerti földeknek házhelyekül való eladására vonatkozó előterjesztés. Ezen ügy elintézésére a tárgyalás másodízben van kitűzve. 2. Az ajtósfalvi és környéke tanyai iskola telkének megvétele és az iskola építési költségeinek megszavazására vonatkozó előterjesztés. Első ízben vétetik érdemleges tárgyalás alá. 3. A belvárosi óvoda telkének megvétele és építési költségeinek fedezésére vonatkozó előterjesztés; ugyancsak első ízben van érdemleges tárgyalás alá kitűzve. 4. Polgármesteri jelentés a szakosztályok megalakítására vonatkozólag. 5. Az 1898. évi közpénztári, ápolda és közmunka költségvetések előterjesztése. 6. A polgári iskola 1895/6. évi építkezési számadása. 7. Az ismétlő iskola 1895/6 évi számadása. 8. A tanyai iskolák 1895/6. évi számadása. 9. A polgári iskola 1895/6. évi számadása. 10. Az óvodák 1895/6. évi számadása. 11. A nagy- méltóságu honvédelmi miniszter ur leirata a hon- védhuszár-osztály elhelyezése iránt. 12. A vármegyei közegészségügyi szabályrendelet meghirdetése. 13. A sitkai földek haszonbérének leírása tárgyábani kérvényes előterjesztés. 14 Gyula város terhére kirótt 371 frt 10 kr. adóbehajtási illeték kifizetésére vonatkozó előterjesztés. 15. Vidó Sándor és társainak kérvénye haszonbér elengedése iránt. 16. Bujdosó András kérvénye haszonbér elengedése iránt. 17. A gyulai bőranyag beszerzési szövetkezet kérvénye az illetéktelenül fizetett adó visszatérítése iránt. 18. Ozv. Schwartz Hermanné kérvénye bérlet aluli felmentése iránt. 19. A népkerti folyosó tetőzetének bádoggal leendő fedésére vonatkozó előterjesztés. 20. Több újvárosi lakos kérvénye a „Kerecsényi“-utcza szabályozása tárgyában. 21. Moldoványi Károly és társainak kérvénye betonjárda építése iránt. 22. Kovács János mértékhitelesítő szolga kérvénye fizetésjavitás iránt. 23. Viszt János ápoldai gondnok kérvénye fizetésjavitás iránt. 24. Az árva tartalékalapra kivetett adó kiutalványozása. 25. A „Korona"-épület kibővítése iránti előterjesztés. 26. N. Szabados Antal városi helypénzszedési bérlőnek a bérletről való lemondása. 27. Szilágyi István (volt városi tűzoltó) által indított perből kifolyólag 176 frt 79 kr. összegnek az árvatartalékból való kiutalványozása. 28. Időközben netán érkezendő ügyek s a közgyűlést megelőzőleg legalább 24 órával beadandó indítványok. Vizbefult. Kuk Demeter 38 éves gyönge elméjű napszámos vasárnap délután 3 órakor fürdés végett az Élővizcsatornába ugrott a zsilipnél. Az éppen akkor megeresztett zsilip vize azonban elkapta a fürdő embert, a ki úszni nem tudván, belefuladt a vízbe. A szerencsétlen ember családos volt. Kútba lelte halálát. Csomós* Mihály né 54 éves parasztasszony, a ki már 36 éve nehézkóros, a napokban a tanyai kutból vizet akart menteni, de előfogta régi betegsége és belefordult a kútba. Itt lelte halálát. Tánczpróbabál. Tóth Ferencz gyulai tánezmes- ter tanítványai, — kik egész nyáron gyakorolták magukat e nemes tudomány elsajátításában — tegnap este mutatták be tudományukat, mely nagyban dicsérte a derék mestert. A pavillonban ez alkalommal nagy számban jelentek meg a tánezbarát felnőttek is s kedélyes, reggelig ,artó mulatság zárta be a hat heti kurzust.
