Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1897-08-15 / 33. szám
Mulatság Mező-Berényben. A mező-berényi felsőbb tanuló ifjúság múlt szombaton nagyszerű táncz- estélyt rendezett. A kiváló baugulatú mulatságon 24 pár tánczolta az első négyest s a nagyvendéglő terme rég nem látott annyi szép lányt mint ez alkalommal. Jelen voltak : Asszonyok: Berthóty Gusztávné, Bihaly Józsefné, M. Braun Józsefné, Buday Józsefné, Bleuer Hermanné, Dobozy Jánosné, Grünwald Zsigmondné, özv. Hathy Károlyné, özv. Hegedűs Mihálynó, Hoffer Adolfné, Horváth Já nosnó, Kemény Károlyné, Kollár Jánosné, Klein Mórné, Kuczián Györgynó, Klein Farkasné, Liska Jánosné, Vári Nagy Lajosné, Winter Adámné. Leányok: Berthóty Lujza és Bözsike, Bleuer Ilonka, Buday Róza, Brozik Zsuzsika, Dobozy Mariska, Duchák Jenny, Dus nővérek, Hathy Etelka, Hoffer Olga Horváth Margit, Kemény nővérek, Kollár Klára Klein Nellike, Klein Margit, Kuczián Ilona, Liska Etelka, Nagy Gizüska, Petries Etelka és Winter Magduska. A gép áldozata. Nagy szerencsétlenség történ a héten Bánfalván. Kanász Nagy Sándor gőzmalom tulajdonos neje igazgatni akart valamit a kerék hajtó szijon, de az elkapta őt és oda vágta a ke rókhez. Erős zúzodásokat szenvedett, úgy hogy felgyógyulásához nincs remény. Eljegyzés. Wallinger Péter, Békés városa ifjú hivatalnoka, eljegyezte Sál József ottani polgái kedves leányát, Mariskát. A békési felsőbb tanuló ifjúság által f. év augusztus hó 4-ón tartott s financzialiter az „Irányi' alap“ javára rendezett tánczmulatsága a következő felülfizetések tétettek: özv. Benedicty Józsefné 50 kr., Benedicty Gyula 50 kr., Debreczeni Károly 50 kr, Dr. Frey Géza 50 kr, Dr. Hajnal István 1 frt, Konkoly Jenő 1 frt, Kralik Pál 50 kr, Kern Vilmos 50 kr, Pap Ilonka 50 kr. Az itt felsorolt felülfize- téseket midőn hirlapilag nyugtázzuk, ez utón is a nemes adományokért, a rendező bizottság nevében köszönetét mond: Konkoly Tihamér, elnök, Popovits Szever, .jegyző. Templomi lopás. Múlt számunkban két izr. templom kirablásáról adtunk számot, most ismét egy szentségtörő, közmegbotránkozást okozó lopást kell regisztrálnunk, mely annyival szomorúbb, hogy gyerekek vannak a szószban, kiknek erkölcsi érzó síikre szomorú világot vet a végbevitt tolvajlás. Králik Molanyák és Szabits iskolás fiuk feltörték az orosházi róm. kath. templom perselyét nappal, mikor üres volt a templom és tartalmán megosztozkodtak. — Az eset nagy megbotránkozást kelt Orosházán. Dalestély Csabán. A csabai iparos daloskor múlt szombaton a Széchenyi-ligetben sikerült dal- estélyt rendezett. Az estélyen szép dalokat adott elő a dalkör s egy „Esernyő* czimü pajkos bohóságot Horváth Mihály, Sztraka Mariska, Havran Lajos, Duhravcsik Etel, Michnay Mariska és Kertész Lajos műkedvelők. Leszich Endre nagy hatással szavalta Rudnyánszky .Gyula „Gyáva* czimü szép költeményét. Az előadás után reggelig tartó táncz következett. Halálozás. Breznyik János nyolez évig volt tanára a csabai algymnásiumnak, ki később selmeczbányai ág. ev. főiskolának volt igazgatója s e működésében a kir. tanácsosi czimet is kiérdemelte, 82 éves korában Selmeczbányán elhunyt. — Csabai nagy kiterjedésű birtokát az úgynevezett „Breznyik tanyát“, végrendeletileg a selmeczbányai tanintézetnek hagyományozta. , Veszett eb garázdálkodott a héten br. Königs- warter Herman csabacsüdi birtokán. Emberben — szerencsére — nem csinált kárt, de 19 tehenet megmart s ezeket le kellett bunkózni. Azonkivül megmarta a jószág összes kutyáit és maoskáit, úgy hogy valamennyit ki kellett irtani, nehogy a veszettség rajtok kitörjön. Szerencsétlenség. Csabán a cséplésnél megrázó szerencsétlenség történt Csicsely Márton tanyáján. Melich Máté tizennégy éves fiú a dobogon volt s véletlenül az etető dob bekapta egyik lábát s bokában súlyosan összeroncsolta. — Miután a gépésznél az előirt kötszerek nem voltak kin, a szegény fiú, — mig orvoshoz szállították, — elvérzett az utón. Halála nagy részvétet keltett, a gépészt súlyos felelősség terheli. Tolvaj cseléd. Cziner Gyula orosházi kereske,- dőtől cselédje Meskó Lajosné több értékes tárgyat lopott el. Miután gyanú volt rá, a rendőrség val- latóra fogta s sikerült is nála az eltűnt tárgyakat megtalálni. A rendőrség letartóztatta a tolvaj cselédet. Színészet Szarvason. Vidéken fenomenális sze mMyzetből összeállított jeles színtársulat működik Szarvason. A vidéki színtársulatok ma legelsője a Makó Lajos színtársulata kezdte meg tegnap működését s a társulat nívójának feltüntetésére elég, ha Réthy Laura, R. Balogh Etel, Lászyné, Tárnoky Giza, Krémer Jenő, Szakács, Pethes, Juhász neveket fölemlítjük, a többi jeles erőket nem is számítva. Hogy a kitűnő társulat, mely bizonyára Gyulán is nagy pártolásban részesült volna Halmay helyett, Szarvason meg lesz elégedve a pártolással, ezt a szarvasiak élénk érdeklődéséből következtetjük. Sertésvész és sertésorbáncz ellen a legjobb és legbiztosabb vódőszer az Aconis és Arsenik, hóm. 100 gramm 30 kr., 1 postacsomag 3 frt 50 kr. Használati utasítással együtt kapható: Pankotai gyógyszertárban, Aradmegye. 7—10 Értesítés. Az igen jó hírben álló és a felektől legjobban kedvelt „Adriai biztositó társulat“ magyarországi osztálya, mely — mint más társulatok egy ezer forintnál kisebb összegekről „életbiztosításokat“ vagy éppen nem, vagy csak kivételesen köt — kibocsátott körlevelében az „Universale“ általános népbiztositó társaságot 1000 frt alóli élet biztosítások kötésére képviselőinek támogatásra ajánlja. Az „Universale“ magyarországi vezérügynöksége Budapesten az „Adriai“ biztositó társulat saját házában van. Az „Universale“ 10, 20, 30, 40 stb. fillér hét fizetés mellett is fogad el életbiztosításokat és olyan előnyöket nyújt, melyek bárkinek lehetővé teszil ly czimü életbiztositásokkal magáról és családjáról a legjobban gondoskodni. Bővebbi felvilágosítást ad és említett élet biztosításokat elfogad — kivéve pénteken, szómba ton és ünnepnapokon — délután 6—7 óra közt Bródy Samu 226 1—3 Gyulán, vásár-tér 570. nem tudja magát megértetni, a ki, ha beszélni tudna,^ nem alamizsnáért könyörögne, hanem munkát kerne, melylyel becsülettel szerezhesse meg enyerét, mig így az alamizsnát sem tudja lrikol ülni, mert néma. Gyulai élet. Itt-ott megnyíltát már azok a bizonyos „csukott redőnyök“, a melyek porral „satírozva* egész nyár alatt jelezni szokták, hogy' a gazdi fürdőn vagy falusi nyaraláson van, de azért í gyulai társadalmi élet még mindig pang, A népkertben térzene nélkül kóvályog egy két merész lélek, a tennis pályán pedig olyan szép pázsit szőnyeg terül oly, hogy bármelyik angol kert gruppja is megirigyelhetné. Egyebet sem tehet az ember, hát hallga tóm, hogy nő a fii. Sok mindent beszél nekem ez a fü. Hall gatom, hallgatom s nyári thémára vadászó pen nám már-már elragadtatná magát, hogy bele ugorjon a gyulai társadalmi kérdések feszege tésébe, hozzányúlni merészkedjék a „nenyulj hozzám“-hoz! Do visszatartom. Minek az? Min den úgy van jól, a hogy vanl Miről jó a társa dalmi érintkezés, hiszen se fizetésemeléssel nem jár, se egészségesebb nem lesz tőle senki. Enni inni, emészteni úgy is tud az ember, a morál haszon pedig olyan haszon, a mire „nem ad zsidó semmit,“ Egy szó, mint száz, sohse igyekezzünk m társadalmi életet létrehozni .Gyulán. A fő az hogy enni is legyen, meg inni is legyen. „Ma radj magadnak és magad edd meg a ezuspájzo dat“ ez a gyulai jelszó. Ha aztán Békésmegye leendő elhnografiá jában Oláh György azt Írja majd, hogy Gyulá nak jellemző sajátsága, hogy egyik ember fu a másiktól és az unikumok közé tartozik, hogy kettőnél több család összetartson, hát ne hara gudjunk meg a főügyészre azért az igazságon alapuló néprajzi adalékért. No de térjünk le erről a tárgyról, mert még rám fogják, hogy az elmaradt „tejsürüs kávés* ozsonnákért fáj a lelkem. Megnyílt a héten az uj Komló is. Azt mondják, a megyében nincs párja, de azért Herodek Pista még mindig vígan dudál az Otthon-ban, a hol otthon van mindenki. Ez is jellemzi a gyulai társadalmi életet. Kávéházba, vendéglőbe szorul minden élet bár a vendéglősök örülnek is ennek a sürü látogatásnak, én még is azt merem állítani, hogy a vendéglősök jobban járnának, ha több volna Gyulán a társadalmi élet. Ritka vendég mulatni megy és többet költ, mindennapos vendég pe- did piccolo mellett huzza ki a féléjszakát. No tessék, akár mibe fogok bele, véletlenül mindig csak oda jutok, a hova nem akarok, a társadalmi élethez, ahhoz a mi nincs. Hát próbáljunk másról is beszélni arról, a mi van. ennél még nyomorultabb sors is. A és Jankó János hírneves festőművészeknek « békés- ikor ép ^ tagok, ép értelem mellett egeszsegee, unkabíró egyén van tétlenségre kárhoztatva, mert Hogy kinek van Gyulán legtöbb vágott dohánya, azt nem tudom, de hogy legtöbb czi- garettája városunk fiatal állatorvosának van, annyi bizonyos. Ezt a kellemes felfedezést egyik este tettem, kifogyván a czigarettám, ez a derék ur egy egész nagy iskátulya princzessaszt húzott ki a zsebéből. Félős, hogy ha a sertésvész még sokáig tart, maholnap fiók dohányraktárrá változik át a zsebe. Ezek után most már csak azt az embert keresem, a kinek legtöbb a vágott dohánya, mert az enyém elfogyott. Annak majd a kezébe nyomom a pennámat és gyönyörködni fogok hetenkint az ő kínjaiban, amint társadalmi czikket ir Gyulán, a hol nincs társadalom, Gyulai életet ir Gyulán, a hol nincs élet, és heti krónikát ir a hétről, a melyen nem történt semmi. Aláz — szolgája I! __________ —re. A n yomorultakért. A szerencsétlenség minden alakban szánalomra indítja az embert. Sajnálkozunk, ha béna egyén nyújtja felénk csonka karját alamizsnáért esdve, megdöbben a szivünk, ha a testileg nyomo rók vonszolja előttünk járásra képtelen végtagjait. A könyörülő emberi szív alamizsnát nyújt a sze rencsétlennek s fohászt az egek urához, hogy hasonló sorstól mentsen meg mindenkit. Majdnem minden falunak van ilyen szerencsétlenje, némelyiknek több is. Régi időben nem hitték el, hogy ilyenekből is lehet derék embereket nevelni, de ma már többszörösen be van igazolva, hogy ha intézetbe mehetnek, nemcsak mesterségeket tanulnak meg, hanem beszélni is megtanítják őket. Édes hazánkban nagyon sok ezeknek a szerencsétleneknek a száma. Az 1890-iki népszámlá lás Magyarországra 16073 siketnémát mutatott ki, ebból Békés vármegyére 192 esik. Hány jó munkás válhatnék ezekből, ha tanítva lennének, a mint hogy az a néhány száz, a kit Váczon, Budapesten, Ko ozBváron, Temesváron és Aradon képeztek emberré, mindannyija maga keresi a kenyerét. Van ezek között asztalos, szabó, czipész, betűszedő ' őmetsző, szobrász és más foglalkozást űző. Németországban több gyáros, vállalkozó, ir ok is találkozik köztük, Amerikában pedig, a ho eptöbb gondot fordítanak reájuk, még siketnéma pap, tanító, postatiszt stb. is van. Magyarország még nagyon hátra van ezen a téren. Az elmúlt évben csak 400 siketnémát neoltok, a mig ugyanezen időben Németországban 6000, Amerikában 7000, sőt Ausztriában is 1200 volt az intézetben tanítottak száma. Nagy baj az, hogy az állam csak az utóbbi időben kezd velük oktatás ügyükkel behatóbban foglalkozni' de mert a tanítás nagyon költséges — egynek egynek a tanítása 200—400 frtba kerül évente — sokat okát nem tehet a pénzügyi helyzet mostohasága miatt. Ennél is nagyobb baj, hogy maga a közönég tájékozatlan, azt sem tudja, hogy van-e intézet ; a szülők, a kiknek ilyen szerencsétlen gyermekük van, nem érdeklődnek irántuk s rendszerint már akkor kérdezősködnek, a mikor gyermekük tanítási kort túlhaladta s többé fel nem vehető. Találkoznak azután igen sokan, a kik, ha arról van szó, hogy a siketnémákat is tanítani kel enék, azt mondják: tegye az állam, ez az ő ér deke. Hiszen igazuk van nekik, de ugyanezzel a joggal kívánhatnánk, hogy- mindenféle iskolát az állam tartson fenn, mert bármi történik is egyesek tanítása és nevelése érdekében, az mind állami érdek s mégis mit látunk? Községek, testületek, egyházak, sőt magánosok is vetélkednek, hogy iskolákat és olyan intézményeket létesítsenek, a hol munkabíró és értelmes egyénekké képezik ki a gyermekeket, csak éppen a legszerencsétlenebbek, a siketnémák, vakok és hülyék nevelésével és tanításával nem törődött senki sem a legutóbbi időkig Valóban hézagpótló munkát van hivatva teljesíteni a nemrég alakult „T< sti és szellemi fogyatkozásban szenvedőket gyámolitó országos egyesület“, a mely feladatául tűz to ki, hogy a nagyszámú szerencsétlenek sorsán javítson, mert a 16073 siketnémán kívül 15430 vak és 15908 hülye is van Magyarországban s összesen csak 9 intézet: 7 a s>ketnémák, 1 a vakok és 1 a hülyék számára, úgy, hogy ezeknek a szerencsétleneknek óriási száma még ma is állatias sorsnak néz elébe. Ez a jótékony egyesület, a melynek védnöke [Vaszary Kolos bibornok herczegérsek, elnökei pedig gróf Batthyány Gézáné és Rakovszky István államszámszéki elnök tágkörü működést fejt ki n szerencsétlenek édekében. Különösen három irányban működik. Felvilágosítást nyújt a szerencsétlenek szülőinek, segélyezi a szegényeket s intézete két és iskolákat létesít úgy a vagyonosabb szülők, valamint a szegéi.yebbek számára is. Különös gondot fo.dit a szerencsétlenek ipari kiképzésére s a felnőtt iparosok munkáinak értékesítésére. Ez a kiválóan humánus egyesület a legnagyobb mérvű támogatást érdemli meg s mert a tagsági dijak oly csekélyek, hogy p. o. a rendes tagok évi 1 frtot, a pártolók 5 frtot, az alapitó- tagok pedig egyszersmindenkorra 25 frtot fizetek, a miknek fejében az egyesület „Kalauz“ czimü czimü hivatalos havi közlönyét is kapják, lehetővé teszi, hogy még a legszegényebb sorsban levők is hozzájárulhassanak a szerencsétlenek megmentésére irányuló magasztos emberbaráti munkához. Mi magunk is melegen ajánljuk ezt a nemes czélu egyesületet olvasó közönségünk figyelmébe s egyúttal felhívjuk a figyelmet arra, hogy az egyesület titkári hivatala, mely Budapesten, VII. kér. Sándor-utcza 38. szám alatt van, felvilágosítást nyújt a siketnémák, vakok vagy hülyék érdekében hozzá intézett minden kérdésre. megyei népéletből vett tárgyú festményei lesznek eprodukálva. A mű a télen fog megjelenni. Apró novellák. Prigl Olga neve nem ismereten lapunk olvasói előtt sem. A nöiróknak azokhoz a szerencsés részéhez tartozik, a kik sokszor tisztábban látnak, mint a férfi-irók s ennek daczára minden munkájukon meglátszik a nőies báj i édes fantáziájuk beragyogja az életből vett történeteiket. Egy kötetet ad ki ez a bájos fiatal leány válogatott tárcsáiból. Nem a kezdő szárnypróbálgatásai, hanem egy erős, eredeti tehetségű iró lép o kötetben a közönség elé, kinek ez első fellépéséből bízvást karriert jósolhatunk, eddig megjelent hangulatos tárczáit ismervén. Az előfizetési felhívás, melyet a fiatal írónő a napokban bocsátott szét s melyet melegen ajánlunk az olvasd közönség figyelmébe, a következő : „Apró novellák“ czimen szándékozom kiadni válogatott tárczáimat. Nem lépnek föl nagy igényekkel, nem feszegetnek világraszóló eszméket. Átszűrve a magam képzeletén, az életből ellesett egy-egy esemény, az emberi szívnek ogy-egy érzelme képezi tárgyokat. Mindösse egykét órai ártatlan szórakozást kívánnak szerezni I a kis közönségtől, melynek pártfogását remélhetem, arra a kérdésre kérnek választ: érdemes-e forgatnom a tollat? A körülbelül 10 ívre terjedő könyv z őszön jelenik meg. Ára fűzve 1 frt, csinos vá- szonkötésben l frt 50 kr. Gyűjtőknek 10 előfizető után tiszteletpéldánynyal szolgálok. Az előfizetéseket szeptember 15-ig hozzám kérem beküldeni. Gyoma, 1897. augusztus 1. Prigl Olga. HIRDETÉSEK. aradvárosi kereskedelmi a vele kapcsolatos internátust és a női kereskedelmi tanfolyamot részletesen ismertető legutóbbi évi jelentéssel szívesen szolgál az érdeklődő szülőközönségnek az igazgatóság. 216 3—S Valódi briinni posztószövetek. Egy vég 3.10 méter hosszú, teljes nriölton; ára csak valódi nyapfrt 3.10 jó frt 4 10 Jo frt 4.80 jó frt 0.— Jobb frt 7.76 finom frt 9.— Igen finom frt 10 60 legfinomabb Egy vég egy fekete szalonöltöuyhóz 10 frt Felöltöszüvetek, loden, peruvien. dosking. állami és vasúti tisztviselőknek való szövetek, legfinomabb kamungam és cheviotokat stb. stb küld gyári áron a pontos és szolidnak ismert TalTaV1 Kiesel-Amhof Erűimben. Minták ingyen és b érin ént ve. Mint ab ii szállítás. Figyelemreméltó! A t. közönségnek fontos azt tudni, hogy a szöveteket közvetlen helyről való beszerzés esetén sokkal olcsóbban kapja, mint a közvetítő kereskedelem utján. A Kiesel-Amhof brünni cég az összes posztókat valódi gyári áron küldi szót és nem szimitja hozzá a magán vevőt annyira megkárosító úgynevezett szabóengedményt. Irodalom. Békésmegye ethnographiája. Ez alatt a czim alatt a békésmegyei közművelődési egyesület kiad- ványaképen az aléluök Oláh György, Békésvármegye jeles tollú főügyésze értékes munkát fog közrebocsátani. Nagyértékünek jelezhetjük e munkát, mert a letűnő század modernizáló hatása alatt mindinkább veszti a nép sajátságait s a népies szokások, népies viselet s a nemzeti erő e számtalan nyilvánuiásai mindinkábbbeleolvadnakakozmo- politaság szürke folyamába s unokáink előtt lehet hogy ismeretlen fogalommá változik a magyar nép- typus. Ezeket a hagyományokat megőrizni az utókor számára van hivatva a nagybecsű munka, mely képekkel lesz illusztrálva. Hű czinkografiai repro- dukeziókban lesznek megörökítve a népóletből vett egyes jelenetek, s a -vármegye minden vidéke és minden nemzetiségéből egy typikus népies alak lesz megörökítve. Megnyitja a sorozatot a sárréti nép, ez | faji sajátságokban oly erős, teljes magyar vérű nép s Békés Gyula gyulai fényképész közreműködése lehetségessé teszi, hogy a képek aránylag igen jutányos áron örökittessenek meg az utókor számára. Már e hét elején felvételeket fog nak eszközölni a Sárréten s remélhető, hogy az egyes falvak elöljáróságai illő támogatással járulnak hozzá a kivitelhez. Függelékül Munkácsy Mihály A Békésmegyei Gazdasági Egylettől. Pályázati értesítés. A békésmegyei földmives iskola hallgatói részére a békósmegyei gazdasági egylet két, egyenként 120 forintos, valamint a békésmegyei gazdasági egylet elnöke, méltóságos Beliczey István ur egy 120 forintos ALAPÍTVÁNYÁRA pályázat nyittatik békésmegyei oly ifjak részére, kik a földmives iskolába felvétetni óhajtatnak. Fölvételi feltételek: 1. Betöltött 16 éves kor. 2. Egészséges testalkat. 3. A négy elemi iskola sikeres bevégzése. 4. Fedhetlen erkölcsi viselet. 5. Annak igazolása, bogy az illető védhimlő- vel beoltatott. 6. tizülői vagy gyámi nyilatkozat, mely szerint a növendék az ő akaratukkal lép az iskolába s hogy kötelezik magukat vele a két éves tanfolyamot teljesen bevégeztetni. Ezen feltételek közlése után felhivatnak mindazon szülők és gyámok, kik gyermeküket vagy gyámoltjukat a békésmegyei földmives iskolába az 1887/98. és 1898/99. tanévekre beadni, illetve az ösztöndijak valamelyikét elnyerni óhajtják, hogy a felvételi feltételekhez képest felszerelt kérvényüket folyó évi augusztus hó 20-ig a békésmegyei gazdasági egyesület elnökségéhez küldjék be. Az iskola szervezetére vonatkozó egyéb adatokra nézve a gazdasági egylet titkára, vagy a községi elöljárók készséggel nyújtanak felvilágositást. B.-Csabán, 1897. julius hó 31-én. Az elnökség megbízásából: Zlinszky István, 218 3—8 egyleti titkár.
