Békés, 1897 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1897-01-03 / 1. szám
jő járási sT megyei székhelyével, másrészről Békés városával is, a mely Doboznak Bzintén| piacza, sőt a meiyiyibefi Doboz Csabára is közlekedni óhajt, ama — az évben átlag négy hónapra számítható — időszakban, a midőn a direkt közlekedést'a sár akadályozza, bár kerülővel a Csabával való kőut közle kedés is lehetővé vált volna. Doboz község tehát minden körülmények között kőútat kapna. Direkt Gyulával és Békés sei, Békésen keresztül pedig M.-Berénynyel és indirekt úton Csabával is. Már pedig a köz szempont tö .ara t •városi, vaxammu a geiia- 5 jjuoloioo. makat is a^rvizkatasztrofától. Maga ez az egy letesen indokolná, hogy | Kei jgl« UOiy OHOOO » nugj >----OJ - *-■g fj tao-ók üdvözlése mellett az ülést megnyitja. ségnek nem egyoldalú magán — hanem magasabb közérdekei szempontjából mérlegelve, ez a megoldás tisztán Doboz község érdekéből elbírálva is határozottan kedvezőbb és előnyösebb. — Eme nézetben legkevésbé sem zavarhat meg senkit ama körülmény, hogy némelyes magánérdek Doboz község képviselő testületében túlsúlyra vergődött a község közérdeke fölött, annál kevésbé, mert a község képviselő testületé első alkalommal a Gyu- --•*.Iára építendő kőút mellett nyilatatkozott meg és eme körülmény elég indok reá, hogy Doboz községnek mint érdekeltségnek második álláspontját intransigesnek egyátalán ne tekintsük. Konkoly Jenő indítványa azonban nemcsak Doboz községére gézivé előnyösebb, hanem főleg azért volt fontos, mert annak eleifogadása mellett Békés városa, M.-Berónyj és utóbbi révén a Sárrét is közvetlen összeI köttetésié jönnek Gyulával mint a vármegye székhelyével, szóval egy hasonlithatlanúl na gyobb érdekkör nyer kielégítést, mint a minőt a doboz-csabai út felölel; az a csabai út, mely csak is Csabának és rajta kívül semmi más községnek nem áll érdekében és mint ilyen, a Konkoly Jenő által inditványozot Békés-.doboz-gyulai út mellett eltörpül, sőt] szóba sem jöhet. De még a forgalmi okokon kívül és for-J galmi okokon felül van egy szempont, amelyl ama tagadott esetben is, ha a Dobozt Csabával direkt összekötő út fontosabb volna^ Sárrétet és Mező-Berényt Békésen át Gyulá-1 val és Békést Dobozon át Gyulával direkt] összekötő útnál — amit komolyan venni nemi lehet — mondjuk, még ily absurd álláspontra helyezkedve is, van egy szempont, mely a szó szoros értelmében döntően szól a Békés- doboz-gyulai kőút mellett: a vízvédelmi szem- jpont, amit Konkolyin kivül meggyőzőleg kifejtettek indítványa támogatói: Terényi Lajos, dr. Berényi Ármin és aki erre legille'.ó- kesebb : Gallacz János műszaki tanácsos, a KörÖ8-Berettyó monográfia királyi elismeréssel is kitüntetett jeles szerzője, aki tanulmányai s közvetlen tapasztalatai alapján bebizonyította, hogy nemcsak fontos, hanem soA tekintetben létérdek Békés, Gyula, sót Csaia] városára nézve is, hogy eme városok védvonalát \ képező Kettős-Körös bálparti töltése mentén köút\ építtessék, melyen állandóan közlekedni lehessen, amely kőút mellett lehetővé válnék ép a legkritikusabb körülmények között, amidőn rendszerint járhatatlan útak vannak, vód- anyagok szállítása úgy Békés mint Gyula felül, mely védanyagok szállítása, alkalom adtán megmenthetné úgv a fennevezett három tős-Körös faipariján kőútat építsen a var megye — amint hogy Békés városának mar az 1888-ik évi árvizkatasztrófa j után min palliativszer tényleg ez volt óhaja újabb ar viz elleni védekezés czéJjából —• ez az egyetlen szempont önmagában döntő körülmény volna a csaba-dobozi útvonal fölött, még az esetben is, ha a Békés—Doboz, illetőleg doboz — gyulai kőútat .forgalmi s közigazgatási tekintetek egyátalán nem támogatnák. Nem rekriininálunk, hogy a vármegye törvényhatósági bizottságának hétfői többsége, melynek áömét, mintegy 70 zavazatot, I csabai?; bizottsági tagok képviselték, nem emelkedett fel a Gallacz János által szépen kifejtett '^közérdek' magaslatára. Ama reményt tápláljuk, hogy miután a közgyűlés határozata meg lesz felebbezve, a varmegyének alkalma lesz hétfői határozatai reparálni. Mint czikkünk bevezetésében meg- jegyeztük, jó lélekkel bocsátanánk a Csaba— Doboz vagy békés—doboz—gyulai kőut ^.építési ügyet bármely idegen vármegye elbírálása alá, annál nagyobb bizalommal tekint tehát úgy a Sárrét, mint Gyula és különösen Békés városa a kereskedelmi miniszter hozandó határozata elé. A vármegye közgyűlés?. (deoz. 28. és 29-én.) Nem csalódtunk akkor, midőn legutóbbi számunkban azt irtuk, hogy a vármegye rendkivü közgyűlése szokatlan érdeklődés mellett fog lefolyni, mert tisztviselő választás alkalmával is ritkán látunk oly népes közgyűlést, mint a jelenlegi volt. A köz- gazgatási bizottság tagjainak megválasztása és az útépítési programm feletti beható vita első napon elfoglalta az egész délelőttöt, úgy hogy a vidékiek már nem tudtak a déli vonattal elutazni. így történt meg azon szokatlan eset, hogy még délután is csaknem egészen megtelt a nagyterem. Sőt az első napon általánossá vált vitntkozási kedv még másnap is érezhető volt. amikor pedig az előadókon kivül alig nehány gyulai bizottsági tag volt jelen, mégis kevés ügy ment keresztül anélkül, hogy a avaslathoz pro vagy contra hozzá ne szóltak volna. Az érdeklődés főoka az útépítési programm, lletve ennek a dobozi út kiépítésére vonatkozó része olt. A kérdés tárgyalása széles mederben indult s oly érdeklődés mellett, hogy a közgyűlés terme egy ’ eves parlamenti tanácskozás képét nyújtotta. A felszólalók tömeges jelentkezése, a gyakori heves özbeszólások, tetszés nyilvánítások, eláll! kiáltások, az általános zaj és türelmetlenség, minek főoka a isutról való lekésés félelme volt, erős próbára tettek-8Z~etnöuiö űr. Fabry aauotor ait&pdni, iki nagy ügyességgel és pártatlan szigorral vezette az ülést, a testület méltóságának megvédése és a tanácskozás gyorsítása érdekében gyakran használva az elnöki csengőt és két Ízben is élve az e helyütt ritka elnöki rendre utasítás jogával. Az ülés lefolyásáról és a hozott határozatokróő következőkben számol be tudósitónk: Első nap. A közgyűlésen mindvégig dr. Bábry Sándor^ alispán elnökölt, aki megnyitó beszédében jelezte, hogy a képviselővé megválasztott Tallián Béla főis- páni állásáról lemondott és lemondását 0 felsége elfogadta, ezért mint a főispánnak törvényszerű Itt tartózkodásuk idejére azonban egy nagy háború és egv véres vereség esik, mely számukat nagyon leapasztotta. 895-ben Árpád szövetségre lépett Leo bizanti . császárral és a bolgárok ellen ment. Meg is verte őket három csatában. Ez volt a magyaroknak, mint már önállóan szervezett népnek, első megjelenése az akkori világ harczterein. — Daczára, hogy diadalt arattak, mégis sok harczos veszhetett oda. De még csak ezután jött a nagycsapás reájuk. A bolgárok boszúból szövetkeztek a magya rok örökös üldözőivel, a bessenyőkkel, s méd 895-ben, mikor a magyar had javarésze távol volt hazájától, egy időben törtek az otthon maradt magyarokra, a nőkre, aggokra és gyermekekre és irgalom nélkül dúltak, öldököltek közöttük Bíborban született Konstantinos azt írja] e vereségről, hogy „»z a magyarok családjait teljesen megsemmisítette.“ Ha ezt nem is vesz- szük szószerint, elképzelhetjük, mily pusztítás történhetett volt 1 Nem vehetjük szó szerint, mert a tűzhelyek és családok s a nyájak védelmére bizonyára maradtak otthon kellő számú fegyveresek, kik oly hősi bátorsággal védekeztek, hogy a bolgárok csak isteni segitségnek tulajdonították a diadalt.5) S a mig a fegyveresek harczoltak a betörök ellen, az alatt az öregek, nők és gyermekek jó részének sikerült elmenekülni a meglehetős nagy kiterjedésű etelközi hazában, a mit bizonyít az is, hogy a magyarok családostól jöttek be uj hazájukba. Ha már most feltesszük, hogy ez a vérengzés a honmaradottaknak több mint felét elpusztította, mégis maradhatott körülbelül 300 ezer agg, nő és gyermek, tehát a honfoglaló magyarok száma lehetett fél millió. §3 Marczali: Magy. nemz. mill. tört. I. 113.1. Valószínűbb azonban, hogy Ibn Rosteh által emlitett húszezer lovast nem minden egyes törzsre külön, hanem az egész nemzetre kell értenünk. Akkor is a fegyverfogható férfiak számát csatlósokkal együtt körülbelül 4o—50 ezerre tehetjük, mert oly sok ellenségtől körülvéve s minden évben megtartva a sokszor messze földre terjedő portyázó hadjáratot, nagyon is szükséges volt, hogy a férfiak jó része otthon maradjon a családi tűzhelyek és a nagyszámú nyájak őrizetére. Ezt megerősíteni látszik az a tény is, hogy a magyarok a honfoglalás után ötven évvel egyik legnagyobb hadjáratukra, mely az augsburgi nagy vereséggel végződött, még a krónikák nagyítása szerint is csak százezer lovassal indultak6) Ez alatt az ötven óv alatt podig kiheverhették az etelközi mészárlást. E második esetben a magyaros összes száma, a rabszolgákat nem igen véve ki, etelközi tar; tózkodásuk alatt fél millióra rúghatott. Ha most a bolgár hadjárat és a bassenyő- bolgár vérengzés okozta létszámapadásra a né' pesség felénél többet leszámítunk, akkor a magyarok számát a honfoglalás megkezdésekor körülbelül negyed millióra tehetjük. És ez a szám teljesen elég volt arra, hogy magyar az akkor igen gyér lakossággal biró országnak rövid pár év alatt urává legyen. Sok embert pótolt ugyanis a szívós összetartás és a hadi képzettség erkölcsi ereje. E maroknyi nép megállapítván igy Magyar- országot, az isteni gondviselés megengedte, hogy azt, mint a népszabadság és a keresztény műveltség védbástyáját, dicső hivatása számára „any- nyi balszerencse s oly sok viszály között“ sziv- vérén ezerszer megváltsa s állandóan meg is tartsa! •) Századok 1877. 497. 1. József kir. herczeguek levelét, melyben Mária Dorottya kir. herczegnő eljegyzése alkalmá ból kifejezett jókivánatokért mond köszönetét éljen zés mellett olvasták lel. Szintén élénk éljenzés kisérte Tallián Bél következő igen szép búcsúlevelének felolvasását: Mélyen tisztelt vármegyei közönség! Hosszas közpályát futottam meg. Azok a bizonyos ezüst hajszálak mindinkább jelentkeznek, őszülni kezdek De soha nehezebb, fájdalmasabb kötelességet telje siteni nem kelletett, mint ez esetben, midőn mélyen megindulva, búcsút veszek a mélyen tisztelt vár megyei közönségtől. Hiszen azon négy esztendőt melyet Békésvármegye díszes főispáni székébe eltölteni szerencsés voltam, életem legszebb, leg boldogabb korszakának tartom. És mosc a t.-kani zsai vk. orsz. gyűl. képviselőjévé megválasztatván eddigi működési körömtől meg kell válnom. Fáj dalmás nekem mindenképpen ez a lépés, de a haza iránti kötelesség másfelé szólít és nekem engede meskednem kell. Egész valómban meghatva, szivem egész melegével köszönöm a mélyen tisztelt vár megyei közönségnek nagybecsű támogatását és ma gamat emlékébe ajánlva Békésvármegye közönségét a magyarok istenének oltalmába ajánlva, fogadj.“ stb. Tallián Béla. Az állandó választmány és Beliczey Rezső indítványára a törvényhatóság főispánjának távo zása felett sajnálatát és sikeres működéséért jegyzőkönyvi köszönetét fejezi ki. A legélénkebb érdeklődés mellett folyt le azután a közigazgatási bizottság 5 tagjának megválasztása. A törvény által elrendelt titkos szavazás megcjtésére elnöklő alispán dr. Hajnal István elnöklete alatt Varságh Béla és Horváth Károly tagokból valamint a jegyzőkből álló szavazatszedő küldöttséget kinevezvén, a szavazás tartamára az ülést felfüggesztette. Beadtak 172 szavazólapot s legtöbb szavazatot nyervén megválasztattak a köz- igazgatási bizottság tagjaivá: Vidovszky János (168). Hegedűs Mihály (112), Jantsovits Emil (lll),'iLadícs György (88) és dr. Zsilinszky Endre (86). .'Rajtuk kivül nagyobb számban kaptak szavazatot gróf Almásy Dénes (82), Székács István (53), Szalay József (34), Varságh Béla (33) stb. A többi választást egyhangúlag ejtették meg és pedig megválasztottak az igazoló választmány tagjaivá: Keller Imre, Schröder Kornél, dr. Hajnal István, dr. Bartóky József és Oláh György; & tiszti tőügyész helyettesévé Jancsovita Emil; a járási lóavató\ bizottságok elnökeivé Szalay József, gróf Bolza Géza, Székács István, Szekér Gyula, Morvay Mihály, Kárász István és Kherndl György. A választások megejtése után Hegedűs Mihály indítványára sorrenden kivül tárgyalás alá vették a |övö évi útépítések ügyét. Dr. Bartóky József tér jesztette elő az alispán ide vonatkotó jelentését, amelyet lapunk múlt számában már ismertettünk s melyben foglalt indítványt az állandó választmány is határozati javaslatba foglalva elfogadásra ajánl. Ter^nyi Lajos a kérdés tisztázása czéljából a dobozi útrá .vonatkozó régebbi határozatokat, valamint a doboz csabai gazdasági vasút építési ügyének áfásét, kéri- ismertetni, mely óhajtásnak n7, előadó főjegyző tett eleget. A vitát Konkoly Jenő nyitotta meg kijelentvén, hogy a javaslatot nem fogadja el, hanem a gyula-doboz-békési út kiépítését indítványozza. (Zajos tetszés nyilvánítás és ellenmondások). Inditvá nyának támogatására felhozza, hogy ezen út kiépítésével Doboz a székhelylyel és Békés községgel jut összeköttetésbe, mi minden tekintetben azüksé gesebb és előnyösebb, mint a csabai összeköttetés, azonkívül vízvédelmi viszonyaink is megkívánják, hogy a gát mentén egy állandóau használható kőút vezessen. Dr. Bartóky József figyelmezteti a közgyűlést, hogy a doboz-csabai út épitése már jogerősen el van határozva. Jogában áll ugyan a bizottságnak előbbi határozatát megváltoztatni, de erre nem lát indokot fenforogni, azért csupán a vonatozás tekintetében kéri határozat hozatalát. Elismeri végül a békés-gyulai út mellett felhozott érvek Fontosságát, azért nincs ellenvetése, ha a kérdés tauulmányozás tárgyává tétetvén, később ezen útat is kiépiti a vármegye. Kéry Kálmán Doboz község nevében kijelenti, hogy a község a Csabával való összeköttetést óhajtja. Oláh György Bartóky szavaira reflektálva meg jegyzi, hogy a régebbi határozat megváltoztatása indokoltnak látszik, mert már az állandó választ! mány is attól eltérő javaslatot ajánl elfogadásra. Gallacz János az árvízvédelmi indok fontosságát fejtegeti, és mert ezen közérdekkel szemben \ csabai összeköttetés csak helyi érdek'et képez, Kon koly indítványát pártolja. Ezen vita közben a hangulat mindinkább iz-1 gatottá lesz. A szónokokat zajos tetszés- és nem tetszésnyilvánítások, eláll! szavazzunk! kiáltások szakítják meg. — Elnök ismételve higgadtságra és csendre inti a bizottsági tagokat és kijelenti, hogy húsz tag irásbelilog névszerinti szavazást kért. Terényi Lajos konstatálni kívánja, hogy a sza vazatkérés a vita folytatását nem gátolhatja. (Hosz szantartó zaj és felkiáltások : Szavazzunk !) Elnök (csenget) a tárgyalás komolyságának megőrzésére figyelmezteti a tagokat. Schröder Kornél a folytonos zaj által többször félbeszakít^ indítványozza, hogy ha a Konkoly in ditványa el n,em fogadtatik, a doboz-csabai út a vészéi bid fe!e\való elhajlással építtessék ki. Haviár Lajos fedezet hiányában kivihetetlen nek tartja Konkoly indítványát, majd a forgalm statisztika adataival tör lándzsát az állandó választ mány javaslatának helyes volta mellett. Hegedűs Mihály figyelmezteti a törvényható sági bizottságot, hogy ez ügyben melléktekintetek félretételével első sorban Doboz érdeke és kíván sága veendő figyelembe, a mi pedig elvitázhatlanu a csabai Összeköttetést kívánja, amit az ottani nagy birtokos képviseletében is ajánl Terényi Lajos ezzel szemben igazolja, hogy 1 dobozi nép kevés terményét feléli, csekély felesle gét pedig még a nyári jó útban egyaránt Csabán és Gyulára hozza értékesíteni. A csabai össze köttetés a dobozi uradalom érdeke, mig a lakos ságnak lehetővé kell tenni, hogy egyik piaczával fórumokkal Kiunyen érintkezhessek. — Szerinte u megyegyülésíiem kereskedelmi és iparkamara, azért nem ciupán razdasági szempontból dönthet az ügyben. Bonkoljj indítványát pártolja. ír. Bertnyi Armin és dr. Ladies László ügyesen csiporto^tott érvekkel támogatták Konkoly indítványát, mjly után Berényi és dr. Zsilinszky Endre közötj személyes kérdésben folyt polémia melyné során Berényi önérzetesen utasította visz- sza az® vádit, mintha őt felszólalásaiban önérdek vezetné Aeelay Gyula rövid felszólalása után dr. Bartóky József előadó válaszolt még egyesek ifel- szólaláslra,^ kiemelve különösen, hogy a dobozcsabai tasut építésének ügye messze áll a megvalósulótól éj arra határozatot alapítani nem lehet. Azelnök ezután elrendelte a névszerinti szavazást «ként, hogy a kik az állandó választmány javaslaté elfogadják, „igen“-nel, a többiek „néniméi szaflzzanak. A szalay Gflila Kéry Kalftn Beles Vazil Szalay Jóaef Kliment Z.lGyörgy Kocziszky íihály Kliment Z../János Kliment Jájos Likerecz Gy*rgy Löwy Samu Kitka Jánoi Rosenthal idolf Dr. Sailer "Vilmos Sztraka Eri» Kovács L. Jtfihály Löwinger ijpót Medovarszky Pál Vidovszky Karoly Kitka György Koren Pál J Dr. Ondrovitfky Lajos Kovács Mihály Kraszkó Mikíly Klein Ferenc* IQ. Patay György Varságh Béla! Gajdács Jánoi Bakos Mátyás Achim Pál 1 Kovács Sz. Adám Hursán Jánosi Liker János \ fj. Pataj András Bohu9 M. Ancsái. Achim F. András Hankó Mihály] ■ Kocziszky János Lipták V. Jánoi lanovszky Andim Bajcsy Gusztáv Achim F. Tarnál Gajdács Andrási Galli Gyula Dr. Fáy Samu nlgen“-nel szavaztak: Dr. Zsilinszky Endre Korosy László Achim Gusztáv Sailer Gyula Heliczey Géza Donner Lajos Hrabovszky János Salamon János Fejér Béla Szolár Mátyás Klimont György Ónodi János Urszinyi János Maczak Q Márton Dr. Seiler Endre Aradszky Pál Farkas G. Mihály Sztraka György Mázán János Lukoviczky János Rasovszky Fiilöp Braun Adám Piltz Márton Braun D. Adám Vagner József Hegedűs Mihály Bihály József Gy. Kovács János Horváth János M. BrauD József ifj. Jeszenszky Kárely Beinschrodt Márton Dobozy János Fabó Emánuel Fabriczy Soma Bulla Sándor Jankó György Vangyel Szilárd Kraft Viktor.. Dr. Pollner Ödön Dr. Bartóky József j Csánki Jenő ; Jancsovits Péter Haviár Lajos f Összesin 88- an Nem“-m<l szavaztak: id. Belenta János Dr. Hajnal István Kny Antal Konkoly Jenő Kratochyril Gy. Bagi Pál Morvay Mihály---— Me zey Lajos R. Nagy J- Nagy Gy. Imre K. Sziics MátyÍB B. Szabó Sándor G. Varga Andris Morvay József Czira Gergely Zolnai Béla Domokos Péter Körösi Imre Dr Berényi Ármin Petneházy Ferencz Horváth Károly Berthóty István Oláh Gvörgy Dr. Zöldy János Bandhauer György Kliment Gyula Deimel Lajos Kiss Gyula Schmidt Iván Hegedűs Lajos Szabó Emil Popovics Szilveszter Dr. Bodoky Zoltán Dutkay Béla Terényi Lajos Weisz Mór K. Schriffert Josef Hoffmann M. Braun Mór Novak Kamill Gerlein Reinhard Keller Imre Dx, llú.'ky JflüO, N. Szabados Antal Végh Gábor Beisner Zsigmond Léderer Lajos Miskucza György Dr. Erkel Rezső Reisner Emánuel fj. Kohlmann Ferencz Endrész A. Sál József Gallacz János Dr. Ladies László Jantsovits Emil Popovics Jusztin j Dr. brr Drechsel Gyula Schmidt Gyula Schmidt József Sál Sebestyén Hoffmann Alajos dr Zöldy Géza Cs. Demkó József Stefánovics P. A. Schriffert József Schröder Kornél Lendvay Mátyás Ludvigh Mátyás Illich Reinhardt Szekér Gyula Beliczey Rezső Összesen 78-an. Ezek szerint p) szavazattöbbséggel az állndo választmány javaslaiát fogadták el, a doboz-cibai út kiépítését határozván el. Az idő előrehiladván, a gyűlést az elnökpél- után 3 óráig felfüggesztette, amikor a követező,, ügyek kerültek tárgyalás alá: Az of őshaza-szentesi vasútra megszavazott 40000 frt segélyt, miután engedélyesek a feltételesek meg nem feleltek, Bulla Sándor indítványára ]em adják ki. A gyulai kórház utczának vámos útként Ucz- kakővel leendő kifejtését határozta el- a közgyjlés, megszavazván e cziilra a közúti alapból 4000 ltot. A vármegyei államépitészeti hivatal fenntartási költségeihez utazási átalány czimón évi 1600 Mjj ajánlottak fel. A vármegyei irattáros javadalmának 100 ittál való felemelése iiánt a belügyminiszterhez tot intézlek. A csabai dohánybeváltó állomáshoz 5őA,áí'|£ál- mánt választották meg politikai biztossá. Több törvényh,atóaág átiratának tudomásig vé tele mellett elhatározta a közgyűlés, hogy ajbel ügyminiszterhez feliratot intéz a hódmezövásásely pusztának Bókésvármegyébe szóló kebelezése gyében a törvényhozás elé javaslat terjesztése irat. A szarvasi takarékpénztárnak a kövejíván alól leendő felmentése iránt beadott kérilmé elutasították. A vármegyei árvaszéknél levő hátralékok fel dolgozása czéljából félévi időtartamra egy kiagit ülnök alkalmazását mondották ki. A vármegyei szabályrendeletek módositásárl B küldött bizottság javaslatait, miután több kérds dr. Hajnal István, Beliozey Rezső, Bulla 8á* J, Varságh Béla, dr. Zsilinszky Endre, dr. Bai<k József, Csánki Jenő, Lendvay Mátyás és Bertifit István hozzászóltak, elfogadták és elrendelték! a átdolgozott szabályrendeletek kinyomatását. fiira-
