Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1896-06-14 / 24. szám

volt a legnagyobb és legszebb templom, 2 torony­nyal ; hossza 16, szélessége 12 öles, a szentély körívének átmérője 6 öles volt, mindez a romok állásából és a nyomokból világosan felismerhető. A templom eleje délnek nézett, közvetlen mellette, vele egybeépítve állott a négyszögü zárda. A ha­gyomány szerint még bástyákkal és felvonó híddal is körül volt kerítve, amit a helynek terepfekvése na­gyon valószínűvé tesz. A romok között mészkő, fehér és márvány darabok bőven találtattak, egy homokkő egyik oldala gipsz-czementezett, ami a templom belsejében volt festésekre enged követ­keztetni. A monostor dóm folytatását képező tágas földnyelven állott a régi Gerla falu e hely is csupa romok és edények maradványaitól tarkállik. Innen Dobozra az „Ovár| nevű földvárhoz ment a társa­ság; az Óvárból oly csekély nyomok, sánczok álla­nak, hogy sem a vár fekvése, sem méretei ki nem vehetők. Lett volna még egy régi látni való : a régi felső Doboz templomának harangja, mit a la kosok a törökök elől egy kútba vetettek s onnan nagy idők múlva kiástak és végre mai templomukba vitték, de ezt pár évtizeddel ezelőtt 122 font érez hozzáadásával egy uj harangjukba beolvasztották. A megtekintett helyek felmérettek, s Oláh György azokról térvázlatot készített. A gyulai dalkör az Erkel ünnepélyen két da­rab eléneklésével vesz részt. A leleplezési aktus­nál a „&d«afc“-tal! (a Hymnus a vendégül résztvevő csabai vegyes dalkörnek tartatik fenn), az Erkel Ferencz szülőházát jelző emléktáblának az operai tagok általi megkoszorúzásánál pedig a |Dalünne pen“ czimű műdarabbal. Tervben volt a „Honvéd takarodó“-nak két dalkörrel és az operai énekkar ral együttes éneklése is, minthogy azonban a köz­reműködő két dalárda közül a gyulai teljes férfikar, a másik pedig vegyeskar, s az egyesités elé zenei és phisikai nehézségeken kívül még némi indokolt scrupulusok is gördültek: e piece, — mely Gyulán a dalkör által hangversenyen csak 2 év előtt már előadatott — ezúttal elmarad. Gyulai ember balesete. Sz. Kneifel József gyula1 módos gazda, ugyancsak megadta az árát hazafiúi buzgalmának, midőn a 8-án tartott díszfelvonulá megszemlélésére Budapestre felutazott. — Nem leven ugyanis szokva a nagyváros tolongásához s a vil­lanyos, lóvasút és különböző közlekedési eszközök téregetéseihez, a Rotte nbiller-ntcza. sarkán egy fiakker előtt zavarba jött a kitérésnél 8 a gyorsan hajtó kocsis a kocsirúddal őt feldöntötte. A rúd fején találta Kneifelt, súlyos sérülést okozván. Ez 7-én történt, de Kneifel még azért 8-án végig nézte a bandériumokat. Ide haza ütött ki rajta » sebláz 8 súlyos betegen ért már haza. — A budapesti rendőrség feljelentés folytán, — megkereste a gyulai kapitányságot, hogy panaszost hallgassa ki. ez azonban a fiakkeres megbüntetését nem kívánja. Érdekes a dologban, hogy Kneifel jegyfüzettel uta­zott fel, mely baleset ellen is biztosit s most érdé kés kontroverziák várhatók az eset folytán. Eljegyzés Dr. Deák Zsigmond több éven át kórházban benlakó, jelenleg kétegyházi orvos, ma- gyarállamvasuti pályaorvos, eljegyezte özv. dr. Rotl- ■mann Lajosné szép és művelt leányát Annát Nyí­regyházáról. Őszintén gratulálunk. A járványok krónikájából. A vármegye alis­pánjához érkezett hivatalos jelentések szerint a vármegye területén e hét folyamán következő jár­ványos betegségek merültek fel: roncsoló toroklob Csabán és Endrődön, torokgyík Gyulán, hagymás Szeghalom, vörheny M.-Berényben, Vésztőn, Béké­sen, Endrődön, Gyomán, Szarvason és Dobozon, kanyaró Békésen, P.-Szent-Tornyán és Kótegyhá- zán, agygerinczhártyalob Szarvason. Állategészségügy. A sertésvészben e hét falva mán a vármegye területén újabb megbetegedési eset nem fordult elő. A járvány végre valabára minden községben szünetel, sőt túlnyomó részében teljesen megszűnt. Óhajtandó is volna, ha a zárlat feloldható lenne, mert a gazdaközönség kárát lehe­tetlen eléggé mérlegelni. Lép/eiie esetek merültek fel K.-Tarcsán és a gy.-várii határban, mely ellen az állategészségügyi óvintézkedéseket megtették. Balázs a gyilkos elfogva. Az ápril hó 26-ikán elkövetett rémes gyilkosság, mely heteken keresztül jflll izgatottságban tartotta Gyulavárosa lakosságát, most már az igazságszolgáltatás kezében van s a nagy hírre vergődött gyilkos Balázs András 101. ezredbeli közkatonát, ki Galbács Panna kedvesét szörnyű kegyetlenséggel meggyilkolta, utolérte a nemezis, s nagy erővel folytatott nyomozás után, elfogták Kétegyházán atyja házánál, midőn abba, a vérfagyasztó tett utáni keserves bujdoklásában először tért be pihenésre. Az elfogatást Mátyás Si­mon csendőr, őrsvezető és Filó András csendőr haj­tották végre, bravúros merészséggel e hó 8-án. — Ezek ugyanis feljelentés folytán tudomást vettek arról, hogy Balázs haza érkezett s Dregán Mojsza és Szelezsán Demeter parasztruhába öltözött községi rendőrök segítségével, kik kipuhatolták a ház kör­nyékét, délelőtt 11 órakor a házban fogták el az alvó s mit sem sem sejtő gazembert. — A Balázs István — a gonosztevő atyja — házánál pedig erős ügyelet volt a gyilkos biztonságára s két nővére ügyelt az udvaron, hogy a legkisebb gyanúra és elfogatási kísérletre felköltsék és menekülésre segít­sék a szökevényt. Mátyás őrsvezető, midőn társával az elfogatásra indult, úgy ment el a ház előtt, mintha rendes járőr szolgálatra ment volna s midőn az őket szemmeltartó nővérek már semmi gyanúsat nem gondoltak, hirtelen visszafordultak és bementek a lakóház szobájába, mielőtt a házbeliek a gyilkost felkölthették volna. — Az alvó s kezében revolvert szorító gyilkost aztán megkötözték az ágyban, ki vérben forgó szemekkel, a félelemtől elvadulva fe­nyegette lelövéssel a csendőröket. A gyilkos elfo- gatása után azonnal megjuhászodott s engedelmesen felelt a Vallató csendőröknek. Beismerte, hogy ő Balázs I hogy elkövette a gyilkosságot, de, mint mondja, ez a lány akarata volt. Különben köny- nyedén veszi rettenetes tettét s reméfi, hogy fel nem akasztják egy »rósz személyiért, mint ő mondja. A gyilkos tett elkövetése után, a saját elbeszélése szerint, a szőlő pajtából a vasúthoz szaladt ki s ott egy induló tehervonat két vaggonja közé ugrott fel észrevétlenül s igy tette meg az utat Csabáig. Innen Aradra ment gyalog, hol Éva nővérével találkozván, tőle 5 frtot kapott. A pénzen egy ismeretlen ócska­árustól egy rósz czivilruhát és ócska revolvert vá­sárolt, katona ruháját és felszerelését pedig a Ma­rosba dobta. Viszontagságos vándorlást folytatott ezután Aradról indulva a Bánság megyéiben. Eleinte nem igen mutatta nappal magát, később azonban már kéregetett is és abból tengette életét. Ezt az életet azonban nagyon megunta és 7-ikén haza jött Kétegyházára, hol másnap elfogták. A mint látható a megye területén egyszer sem volt a gyilkosság óta A két derék csendőr tette nagy örömet keltett min­denfelé, mert a nép hangulata erősen a gyilkos ellen irányul. — Még elfogatása napján Csabára szálli tották a katonai állomásparancsnoksághoz, honnan Nagyváradra fog kisértetni. Itt ítél ugyanis fölötte a hadbíróság, mely Ítéletre nagy kíváncsisággal vár­nak a háromszoros katonaszökevény gyilkosságának ismerősei. Csaba község képviselő testületé, mint pár hóval ezelőtt megírtuk, elhatározta, hogy a bel­ügyminisztertől községi árraszék létesítésének enge­délyezését fo ja kérelmezni. A község két árva­széki ülnöki állás szervezését mondotta ki i határo­zata, illetőleg erre vonatkozó kérvénye a napokban jött be a vármegyéhez. Ez ügyre vonatkozólag az a nézetünk, hogy igaz ugyan, miszerint a gyámügyi törvény megengedi nagyközségeknek is az önálló árvaBzék létesítését.; de ha Csaba városa a törvény hozatalától lezajlott, immár évtizedet meghaladó idő óta nem érezte szükségét eme joga érvényesí­tése s igénybevételének, most, amidőn a közigaz­gatás rendezése igazán a küszöbön van és az uj reform az árvaszékekre is feltétlenül ki fog terjesz tetni, bizvást megvárhatta volna a törvényhozás intézkedését, annyival is inkább, mert ebből a csabai árvák és gondnokoltakra a megyei árvaszék mostani ügykezelése mellett számbavehető hátrány épen nem, az önálló árvaszékbó! pedig nagy előny még kevésbé fog háramolni. Szeghalom fejlődését előnyösen illusztrálja, hogy a községben dalárda alakult, még pedjg oly lelkes- férfiak kezdeményezésűre, kiknek közreműködése teljes biztosíték a nemes irányú egylet életképes ségére és felvirágozására nézve. A dalárda alap­szabályai jóváhagyás végett már beküldettek a vár­megyéhez. Agyonrugta a ló Hankó György csabai le­gényt. A fiatal gazdalcgény itatta a lovakat a kút- nál b e közben egyik ló hátsó lába. felé nyúlt le. mely azonban úgy megrugta a fiatal ember gyom rát, hogy az ifjú belső elvérzés következtében másnap kimúlt. Elveszett egy emailos feketo karperecz a vár­megyeház utczán. Az elveszett tárgy nem annyira értékes mint kedvos omlók s becsületes megtalálója kéretik, hogy azt a rendőrkapitányi hivatalhoz szol­gáltassa bé, hol 1 frt jutalomban részesül. Halálos lórugás. Szerencsétlen veget ért Gé- czy Mihály gyulai béres, ki özv. Csomós Sándorné benedeki tanyáján volt szolgálatban. — E hó 8-án ugyanis őrizetére bízott lovuk az árpa vetésbe men­tek, i midőn azok egyikét kivezette, fején oly erős rúgást kapott attól, hogy koponyacsontja beszakadt s eszméletlenül terült egy boglya tövébe. Itt talál tűk rá estefelé a tanyabeliek, kik az önkívületi ál­lapotban levő bérest beszállították Gyulára, hol azonban pár óra múlva kiszonvedett. A megejtett orvosrendőri bonczolás folyó hó 9-én megállapí­totta, hogy halálát osontrepedés okozta s az agy­állomány is erősen megsérült. A végzetes baleset nagy részvétet keltett. Választások Békésen Békés község képviselő testületé több megüresedett állást töltött be szer­dai közgyűlésen választás utján. Adóügyi ellenőr jegyző az eddigi iktató Terney Ferencz lett s az igy megürült iktatói állásra Tassy Lajos szolgabirói írnokot választották meg. Birtoknyilvántartóvá A’o- csor András volt ellenőr, rendőrbiztossá pedig Biró Imre volt szarvasi rendőrbiztos választatott. Névváltoztatás. Goldstein Márton orosházi il­letőségű ottani lukoB vezetéknevének „Garai*-ra kért átváltoztatását a belügyminiszter engedélyezte. Lelkészjelölés. A bánfalvi ág. evang. lelkészi állásra Veres József esperes elnöklete alatt - jelölve lettek: Okályi Adolf és Harsányi István orosházi segédlelkészek. A választás folyó hó 28-án lesz. Merénylő asszony. Szarvason e hó 6-án a har­madik kerületi óvodának felvigyázónőjét, a mint a késő esti órákban kiment a folyosóra, egy asszony megtámadta és kendőbe kötött kővel fejbe ütötte. A felvigyázónő segélykiáltására a szomszédok feléb­redtek, mielőtt azonban a gyilkos szándékú asszonyt elfoghatták volna, elmenekült. Valószínűleg bosszú­ból követte el a tettet. A vizsgálatot megindították. Szép tett- Igazán szép jelét adta hazafias szel­lemének és felvilágosodott gondolkodásmódjának Eiler Mihály gyomai jómódú földműves gazda. Föl­kereste ugyanis Lautner Adolfot, községének ág. hitv. ev. tanítóját s azon ajánlatot tette, hogy a gyomai ág. evang. német iskola azon 25 növendé­kének, kik a julius 1-i évzáró vizsgán a magyar nyelvben és a vallástanban legjobb előmenetelt mu­tatnak fel, a sajátjából fogja fedezni az orsz. ezred­éves kiállítás megtekintésére, Budapestre való fel­utazásának és ottani teljes ellátásának összes költ­ségeit. * Megnémult asszony. Egy csákói tanyán több asszony kukoriczát kapált. Úgy déltájban roppant erősen sütött a nap s egyik -asszony igy sóhajtott fel: »Jaj Istenem, de erősen süt a nap, majd mégöl.« — Erre egy Balog Istvánná nevű fiatal ' szoczialista asszony igy fakadt ki: „Ugyan ne hálálkodj, ne emlegesd az isten nevét, vagy még te most is hi­szed, hogy varr isten ?« — Balogné a hogy kimondta istenkáromló szavait, elvetette a kapát és elkezdett mindenfelé mutogatni, de égy szót sem szólt. Kér­dezték tőle, hogy mit akar, ő azonban csak muto­gatott, de egy szót sem birt többé szólni, mert a szó teljes értelmében megnémult. — Az esetet sok­félekép magyarázza á nép. Popp Alajos gőz- és kádfürdőjében holnap 15-én, kazánlisztitás és Dagy takarítás folytán a fürdés szünetel, miről a t. közönség ez úton érte- sittetik. Pályázat albirói s aljegyzői állásokra. A kir. törvényszék elnöke a gyulai kir, törvényszéknél üresedésben levő évi 1100 frt fizetés és 240 frt lakpénz élvezetével egybekapcsolt albirói, továbbá egy 600 frt fizetés és 150 frt lakpénz élvezetével egybekapcsolt aljegyzői állásra hirdet pályázatot. — A pályázati kérvények két hét alatt küldendők hozzá be. Kedvezményes jegyek a kiállításra A magyar királyi államvasutak a kiállítás alkalmából a VlII-tól XIV-ik vonalszakaszba eső összes állomásai személy­pénztárainál, úgy a városi menetjegy irodákban rend­kívüli kedvezményes áru menettérti, 14 napig érvé­nyes „Millenium“ jegyfüzeteket árusít. Ezen jegyfüzetek- tartalma a XIV. vonalszakasz­ban : 1) egy személyvonatra érvényes menettérti úti jegy, — 2.) égy kiállítási, — 3.) egy „ős buda­vári“ belépő-jegy, — 4) egy ebéd-szelvény, mely a kiállítás, nemkülönben Ős-Budavára területén, vala­mint a főváros legtöbb elsőrangú vendéglőjében készpénz fizetés helyett elfogadtatik. Amennyiben ezen ebédszelvények igénybe nem vétetnek, a II. oszt. B szelvény 90 krért, a III. oszt. C. szelvény pedig 70 krért — úgy a kiindulási állomás, valamint Budapesten Gizella-tér 4. sz. a központi pénztárnál — vísszaváltatnak. 5.) egy 1000 koronáról szóló bal­eset elleni biztosító bárcza, 6) egy díszes fővárosi útmutató. Ezeken kívül még egy egy utalvány van benne, melynek ellenében a „Feszty-féle körkép“, Munkácsy festménye „Ecce Homo“, „Párisi mulató“, Godard-féle „Ballon Captif“, „Állatkert“, „Oculoskop“ stb. látványosságok tetemesen mérsékelt áru belépti dij mellett megtekinthetők. Ily jegyfüzetek árai a következők: Vonalsza­kasz BUDAPEST­RŐL Menettérti jegyfüzet ára ebéd szelvény nélkül mellett nélkül mellett II. osztály III. osztály frt kr frt | kr frt kr frt í kr VHI. 6 20 7 I 10 4 ____ 4 I 70 IX. 7 20 8 10 4 50 5 20 X. . 7 70 8 60 5 — 5 70 XI. 8 20 9 10 5 50 6 20 XII. , 9 30 10 20 6 — 6 70 XIII. 10 30 11 20 6 10 7 20 XIV. 11 80 12 | 70 8 8 70 Gyorsvonatnál a rendes különbözet utánűze- tendő, miről az állomási pénztáraknál pótjegy vál­tandó. Ciynlai élet. Miről is írnék másról, mint a mi bandéris- táinkról,' kik fehér selyem dolmányban, kék nadrágban, farkasbőr kaczagány és kucsmával meghódítottak nem csak bennünket, hanem a pestieket, az országot is. Az első nagyobb „éljen“-1 ők kapták, ez ma elvitázhatatlan tény és büszkesége nemcsak nekik? hanem a megyének is. A hódoló felvonulás békésmegyei szemlélői elragadtatással beszélnek a mi bandériumunkról, de nemcsak a földiek elfogultsága, hanem idegen megyebeli nézők higgadt ítélete szerint is első­rangú bandérium volt a mienk is. No de meg kell adni. hogy „jjelyre“ embe­rek is ültek az ezüstös nyeregben Deimel főszám­vevőtől elkezdve a serdülő bajuszu Bertóthy Pistáig, s hogy BucTtwald Abszi is önérzetesen „hegyeit“ a kaczagány ban és a* ráeső sok ezer szempár tüzében, az magától értetődik. így aztán ugyancsak magától értetődik, .hogy az egész bandérium olyan jól festett, hogy \z ország összesereglett népének megakadt a szeme és tapsra állt a keze, p festői csoportot látva, mely iő-ik csoport s igy első világos ban­dérium lévén, ugyancsak aratta az éljeneket és tetszést a publikum részéről. Irigylem őket és azóta respektussal visel­tetem irántuk,-félvén, hogy még most is „lóhát­ról11 beszélnek velünk, szegény filiszter ruhában itthon firkáló és dolgozó- teremtésekkel, kik nem fiirődtek dicsőségben, tapsviharban, diadalban és — melegben. No ezt az utóbbit nem irigylem tőlük, mert azzal megáldott bennünket is a junius. Denique, megint az időjárásnál a melegnél vagyok, mintha bizony nem lenne egyéb érde­kes megirni való tárgy a hét eseményei között annál, hogy hány milliméternyi magas a thermo- méterben a kéneső. ;| Van bizony hála istennek egyéb is. Balázst, a legendaszerü „hipp-hopp1* gyil­kost, a ki több egy hónapjánál vezeti rejtélyes tűnéseivel a csend- és rendőrséget orránál fogva és psztogat hosszú orrokat nekik jutalmul a buzgó keresésért, megfogta két derék zsandár s ezzel véget vetett egy szép legendának, mely már egész kidolgozott formában vándorolt szájról- szájra a nép körében. Mert tudnunk kell, hogy a múlt hónapban leégett két házat — bár azok belsőleg gyulad- tak is ki — Balázs gyújtotta fel. Tudnunk kell, hogy az a szegény vándorló legény, a ki a várkertben kóborolt a múlt he­tekben — Balázs volt. Az a parasztlegény, a ki a disznóit füröszt- vén ruhástól úszott át a túlsó partra — Balázs volt. A kivel éjszaka n óra után egyedül találj koztál a sugár-uton, viselt légyen az sárga paru- lis bakaruhát, fehér kimondhatatlant, vagy vasalt bő nadrágot és sárga czipőt, ha nem ismerted meg — Balázs volt. A szakácsnőd legalább meg­esküdött rá, hogy előző nap itt és itt abban a toilette-ben látta. Az udvarodban, nem a szobaleány szeretője mászott be a kapun, hanem — Balázs. Egy szóval Balázs, ha véletlenül nem gyil­kosságot követ el, hanem tragédiát ir, vagy más téren tünteti ki magát, sokkal kevesebb hírnév­nek örvendett volna, mint igy. Ebből kitűnik, hogy a ki hírnévre akar szert tenni koliintson főbe valakit ma s holnap róla beszél a város s élete történetét két kraj- czárért kapkodja a vásárok sok ezerre menő közönsége, mig ellenben ha könyvet adsz ki: a sajttal együtt, a mit kijnyved papírjába pakol­nak, örökre bepakolják a te dicsőségedet is. S végül a gyilkos és közted csak annyi különbség lesz, hogy őtet felakasztják egészen, te meg felakasztod a szegre vagy a fogaidat, vagy a lantodat, mert a kettő együtt sehogyse passzol. Ha azonban sem lantodtól, sem a fogaidtól nem akarsz megválni, énekeld meg a „Balázs históriáját11, nyomasd ki ötezer példányban és áruld darabját két krajczárjával a nyári vásáron, fogadjunk, hogy mind el kél. Mert erre a nótára kiváncsi lesz mindenki. Már most is találgatják, hogy mi lesz a vége, felkötik, főbelövik-e, vagy becsukják? Én pedig, mig ezeket találgatják, örülök neki, hogy több Balázehecz nem lesz, és az esti népkerti séták alatt, nem fognak ijedős leányok, a bokorzörrenésre Balázsra gondolni. Legalább nyugodtan fogunk sétálni a tér­zenék alatt s zavartalanul hallgathatjuk a Jancsi bandáját, mely, mint örömmel konstatálható, nagy erőfeszítéssel igyekszik a publikum igényé­nek megfelelni s napról-napra, illetve hétfőről- csütörtökre haladást mutat. Legjobban bizonyítja ezt az, hogy az esti séták túlságosan látogatottak, a mi a zene mel­lett különben a jó levegőnek is tulajdonítható. Napról-napra gyönyörű szép nyári estéink vannak, kellemes, langyos csillagos esték, milye­nek a novellabeli szerelmi vallomásokhoz szük­ségesek, s a publikum alig tud megválni tiz óra után a népkerttöl. Sokan sokan, minden rendű és rangú embe­rek sétálnak este a pavilion előtt, s látható, hogy ez idén is erősen kultiválva lesznek az esti séták, ha megfelelő időjárásunk lesz a nyáron. No tessék, már megint az időjárásnál va&yok1 -re. Irodalom. A millenniumi ünnepségek zaja s magasztos hangulatának közepette sem feledkezünk meg azon megkedvelt tisztünkről, hogy hűségesen bemutatjuk olvasóinknak továbbra is a Szalay-Baróti irta „Ma­gyar nemzet történetének“ mindegyik folytatólag megjelenő füzetét. Most .a 38-ikat vettük szokott kiállításában. Szerzők a vegyes házakból szárma­zott magyar királyok korabeli köz- és műveltségi állapotáról tovább értekezvén, olvasóit most a ma­gyar udvartartartással s udvari élettel ismertetik meg vonzó irálylyal s érdekfeszitó előadásban, ki­válóbb magyar királyaink jellemrajzát is beleszóró plasztikailag előtérbe lépő alakcsoportaikba. Aztán a középkor tudománycsarnokába vezetik olvasóikat. Ott látjuk egész akkori közoktatásnak képét, elő­térbe középkori egyetemeink kimagasló intézmé­nyével, a közepén pedig azon kor Iegtudománysze- retőbb nagy királya Mátyás király alakja áll magas piedesztalon, s ő körűié csoportosítják szerzők a középkori irodalom vonzó képeit, a codexektől egészen a kőnyomtatásig, mintegy dióhéjban egész középkori irodalom történetünket varázsolva elébünk. Élvezettel olvassuk azután a középkori magyar művészet történetébe való bevezetést, de megszakadt a szöveg, s ebben csak a jövő füzetbe fogunk gyönyörködhetni. E dúsgazdag tartalom daczára ezen füzet szá­mára is bőven kijutott a képdiszből, mely követke­zőkből áll I budai Mátyás templom, Töredék, „Sza- bács viadala“ kéziratából. Temesvári Pelbárt. A kassai templom északi kapuja. A magyar nemzet történetére bármikor elő­fizethetni tetszés szerinti füzet mennyiségben kiadók­nál a Lampel R. .féle (Wodianer F. és fiai) cs. és kir. udv. könyvkereskedésében Budapesten, Andrássy- út 21. szám a. Gyulán: Dobay János könyvkeres­kedésében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom