Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1896-06-14 / 24. szám

Közgazdaság'.

Közgazdasági tudósítás..

Időjárásunk a lefolyt héten is megtartotta sz ráz jellegét, kivéve a csütörtök éjszakán bekövet- ezett csendes jótékony esőt, amely a kapás növényekre v épen a 24 ik órában érkezett; az eső kö- vetkeztében a gyöngébb tengerik kapálása és az erősebbek töltögetése folyamatban van. Néhány hét választván el gazdaközönségünket az aratás kezdetétől és a termés megérésétől, aggódva néz- ' u ®Syar^nt úgy a viharos felhőket, mint a tiszta égboltról forrón tüzelő napot, amelyek mindegyike pár rövid óra alatt tönkre teheti reményeinket. Városunk határában az őszi vetések, különösen a kötött ebb talajokban, amelyekben a fagy és a tavaszi hú.vös időjárás kevesebb kárt tett, igen szép termést Ígérnek, a porhanyóbb földekben a fagy okozta kár néhol jelentékeny, általában az ősziek helyen- kint igen jó, a legnagyobbrészben jó középtermésre engednek következtetni.

Jól megmunkált földben a korán vetett tavaszi kalászosok dúsan kifejlődtek, soványabb talajban azonban sokhelyt igen gyengék.

A kmkoricza több helyt rosszul kelt, idejében vetett jó földben töltögetési folyamatban.

A luezerna első kaszálása dús mennyiségben adott takarmányt, a réti kaszálók szénában jó közép termést adtak.

Kitüntetett békésmegyei kiállítók. Békésmegye lótenyészetének kitűnő fokát jelzi, hogy a most folyó lókiállitáson békésmegyeiekböl nem kevesebb, mint tizenhárom kiállító hoz haza kitüntetést. Vésztő községbe Ökröse Sándor nemcsak a kiállítási nagy érmet, de száz koronás jutalmat is visz haza. Még kiállítási érmet és ötven koronát négyen : Szabó Sándor Békés, Renner Péter Mezöberény, Babó Emánuel Békés-Szent-András és Kiss Mihály Vésztőről. Kiállítási érmet kaptak meg: B. Kiss Mihály Vésztő község bírája, P. Nagy Imre Füzes-Gyarmat, Vad Péter, Morvay Mihály és Szabó Sándor Békésről. A gyönyörű jószágok nagy feltűnést keltettek a kiállításon s a mezöberényi Renner és Ketz lovakra, nemkülönben az érmekkel kitüntetett lovakra is erősen alkudtak idegen angliusok és egyéb benszülött lókedvelők. Méltán lehet mondanunk, hogy a kiállításunk e részéről, az Alföldről egyedül állottunk.

Nemzetközi gazdakongresszus.

A Budapesten 1896. évi szeptember 17—20. napjain tartandó nemzetközi gazdakongresszus tervezete és tárgya.

I. A kongresszus rendezése és czime.

A földmivelésügyi m. kir. miniszter 1896. évi szeptember hó 17—20. napjain Budapesten kongresszust rendez melynek czime: Nemzetközi Gazdakongresszus.

2 A kongresszus tartama.

A kongresszus 4 napon át tart. Az alakuló diszülés szeptember 17-én délelőtt tartatik, mely után a szakosztályok azonnal megkezdik működésükét, s azt 18. és 19 én folytatják és befejezik. A záróülés 20-án lesz, mire a kongresszus külföldi tagjai részére szeptember hó 20. és 21-én a mező- hegyesi m. kir. ménesbirtok megtekintésére tanulmányi kirándulás nendeztetik.

3. A kongresszus tárgya és czélja- A gabona árhanyatlása világszerte súlyos helyzetbe juttatván a mezőgazdaságot, a kongresszus kizárólagos czéljául tűzi ki a trabona árbanyatlá- sának okait kutatni és azon eszközöket keresni,

melzekkel ezen segíteni lehetne. A tárgyalás három szakosztályban történik; az I. szakosztály a termelés, a II. szakosztály a kereskedelem és közlekedésügy, a III. szakosztály a vám és hítolügy kérdéseit tárgyalja,

4. A kongresszus tagjai.

A kongresszus tagjai kül- és belföldiek és pedig:

1. A meghívott külföldi kormányok és testületek, valamint egyes meghívott szakemberek.

2. Az érdekelt magyar ministeriumok kiküldött képviselői.

3. A magyar tudományos akadémia, az országos magyar gazdasági egyesület, az országos gazda- kongresszus, vidéki gazdasági egyesületek és más testületek kiküldöttei; a székesfőváros, a magyar közgazdasági társaság képviselői.

4 A földmivelésügyi miniszter által meghívott tagok.

5. A kongresszus nyelve.

A kongresszus hivatalos nyelve a magyar; azonban tekintettel annak nemzetközi jellegére, a tagok a főbb európai nyelvek bármelyikén előterjeszthetik munkálataikat és szólhatnak az üléseken. A szakosztályi ülések határozatai a záró ülésen magyar, franczia, német és angol nyelven- fognak kihirdettetni.

6. A tagok jogai.

A tagok jogosítva vannak az összes ülésekben való részvételre, felszólalásra és szavazásra, valamint előadások tartására is, mi iránt a kongresszust megelőzőleg kiadandó napirend határozatai irányadók.

A tagok a kongresszusi kiadványokat ingyen kapják, az országos kiállításba a kongresszus tartama alatt szabad bemenetet nyernek és a székes főváros közintézményeit ingyen tekinthetik meg. A Mezőhegyesre tervezett tanulmányi kirándulásban csak a külföldi és a földmivelésügyi miniszter által külön meghívott belföldi tagok vehetnek részt. A kongresszusi disz- és szakülésekon külön kijelölt helyeken igazolvány kivétele mellett vendégekül megjelenhetnek a kongresszusi tagok hozzátartozói és más a tárgyalások iránt érdeklődők, de ezek sem föl nem szólalhatnak, sem tagsági jogot ném gyakorolhatnak.

7. kongresszus előkészítése és rendezése.

A kongresszus összes ügyeit intézik:

a) a "végrehajtó bizottság;

b) a rendező bizottság:

c) a kongresszusi iroda.

8. A végrehajtó bizottság

A végrehajtó bizottság a .földmivelésügyi minister elnöklete alatt készíti elő a kongresszust és foganatosítja mindazt, mit czéljának előmozdítására alkalmasnak tart.

A végrehajtó bizottság tagjai: a belügy , pénzügy- és kereskedelemügyi minisztériumok egy-egy képviselője; az országos statisztikai hivatal igazgatója; a székes főváros egy, az országos magyar gazdasági egyesület három, az országos gazdakon- gresszus egy, a magyar tudományos akadémia egy és a közgazdasági társaság egy kiküldöttje ; a föld- mívelésügyi minisztérium kebeléből -az államtitkár, egy osztálytanácsos, a földmivelésügyi miniszter kiállítási irodájának igazgatója, a kongresszusi főtitkár — ki egyúttal a végrehajtó bizottság előadója, — végül a kongresszusi titkárok, kik" a jegyzőkönyvet vezetik.

9. A rendező bizottság.

E bizottságnak feladata a végrehajtó bizottság által előkészített kongresszus külső sikerét biztosítani. Ez gondoskodik a tagok fogadtatásáról kivonatukra elhelyezésükről, nemkülönben itteni idejük megfelelő fölhasználásáról is. Gondoskodik a tanácskozási termekben a megfelelő rend és csend ről s a kongresszusi tagok társa? összejöveteleik ék kirándulásaiknál a vezetőig tisztet gyakorolja. A

rendező bizotttság tagjait a földmivelésügyi m. kir' minister jelöli ki.

fö. A kongresszusi iroda.

A kongresszusi iroda személyzetét a földmivelésügyi m. kir. midister nevezi ki. Ez iroda végzi az összes irodai teendőket, ez küldi szét a meghívókat, intézi a levelezéseket, nyomda alá készíti a kongresszusi munkálatokat és általában fentartja a a kapcsolatot a végrehajtó bizottság és a kongresszus tagjai között. Minden a kongresszust érdeklő beadvány vagy közlés az irodához intézendő, A Kongresszusi iroda élén áll mint főnök a kongresszusi főtitkár, ki a földmivelésügyi m. kir. miniszter utasításai szerint hajtja végre a végrehajtó bizottság határozatait. Működésében támogatják a j titkárok, kiknek egyike egyúttal a háznagy teendőit végzi. Az iroda munkálkodásában a kongresszus ideje alatt részt vesznek a tiszteletbeli titkárok is.

11. A kongresszus szervezete

a) Az elnökség:

A kongresszus összes ügyeinek élén a föld- mívelésügyi in. kir. miniszter áll mint elnök mel- lotte mint alelnökök az országos gazdasági egyesület elnöke és a földmivelésügyi államtitkár működnek. Az elnök lávollétélen az elnöki széket az elnök által erre fölkért alelnök foglalja el.

A végrehajtó és rendező bizottság bármely, határozata csak az elnök ellenjegyzése által válik érvényessé A szakosztályok megnyitására az elnök küld ki egyes tagokat.

b) Alakuló díszülés :

Az alakuló díszülést az elnök nyitja meg s a jegyzőkönyv vezetésére, valamint annak hitelesítésére, valamint annak hitelesítésére 4 — 4 tagot küld ki.

Ezek utáu a főtitkár bejelenti a jelenlevő kormányküldötteket és felolvassa a bejelentett kongresszusi tagok névsorát, erre az elnök kihirdeti a kongresszus tartamára megválasztott diszelnökök ^és a tiszteletbeli tisztviselők neveik, esetleg egyik kongressnusi tag által a kitűzött kérdést tárgyaló előadót, végül bejelentetik a szakosztályi ülések megkezdésének ideje, s a tárgyalások helye, minek megtörténte után elnök a diszülést bezárja.

c) Záróülés:

A záróülésen be lesznek mutatva az egyes szakosztályok jelentései és esetleges határozatai, mellek el- vagy el nem fogadása fölött az összes ülés dönt. A záróbeszédek meghallgatása után elnök berekeszti a kpngresszust.

d) Szakosztályi ülések:

A kongresszus -három szakosztályban működik. A szakosztályi üléseket az elnök által e ezélból kiküldött tag nvitja meg s tájékoztató jelentése után a kiküldött jegyző által a jelenlevő szakosztályi tagokat számba veszi és azok sorából ad hoc elnö köket hoz javaslatba.

e) Bizo-tsági tárgyalások:

A szakosztályok egyes kérdések alaposabb előkészítése vagy megvitatása vegett kebelükből esetleg bizottságokat is küldhetnek ki, ezek azonban kötelesek munkálkodásukat oly időben elvégezni, hogy javaslataik felett az illető szakosztály a záróúlést megelőző napon még határozatot hozhasson.

A szakosztályok határozatai azok elnökei és jegyzői által aláírva a főtitkárhoz adandók be, ki erről az elnöknek jelentést tesz, a ki intézkedik, hogy a javaslatba hozott határozatok egyik általa I kijelölendő kongresszusi tag által az összes ülésen előterjesztessenek.

Törvényszéki csarnok.

Egy ügyes ember a törvény előtt. Sikkes gavallér állott csütörtökön a bírák előtt, valóságos t-y- pusa az elegáns csalóknak Steiner Béla volt Gizella- kiházasitó egyleti ügynök személyében. A derék

ember ha más téren működik hasonló sikerre 1, bi zonyára millenniumi kitüntetésben részesült volna, így azonban, mivel törvény által meg nem engedett téren aratta a babérokat, kitüntetés helyett 3 évi börtönt kapott. Valóságos virtuóz a csalásban. Viselt dolgai közül, melyek mind meg lettek tárgyalva a trvszék előtt, legérdekesebb az az arczát- lan merészségű csalás, mellyel Fülöp Imrénét becsapta. Meghallván ugyanis, hogy Fülöpné évek óta egy állítólag létező végrendeletet keres, mely őt mondaná ki a Simay-birtok 3000 holdjának örököséül, felhasználta az asszony mániáját és ajánlkozott a végrendelet előkeritésére s az ügy elintézésére, ügyvédnek adván ki magát. Az asszony belement a dologba, s ilyen formán az „ügyvéd ur* 170 frtot csalt ki tőle. Meg kell adni, hogy e pénzből őt is megutaztatta, vele mint cliensével utazván, várakoztatta őt a hivatalok előtt, ő meg odabenn „intézkedett,“ szóval az asszony egészen megbízott az „ügyvéd ur“-ban. Kissé hosszúra nyúlván az utánjárás ideje az asszony sürgette Steinert a végrendeletért, ez pedig mint ügyvéd tudatta kliensével, hogy az ügy késik, mivel a „gyulai törvényszéki elnök elment leányát látogatni Nógrádba.“ A komédia még tovább is folyt volna, ha a Gi- zella-egylet, több apró hasonló viselt dolgaiért bűnpert nem akaszt az .ügyvéd ur“ nyakába. így tudódott ki ez is, de Fülöpné, kinek mániájává vált a végrendelet keresés, nem haragszik ezért Btei- nerro, sőt megbüntetését sem kéri, egyre csak azt hajtogatván a bírák előtt, hogy „megy a királyhoz a végrendeletért.“ A törvényszék mindazonáltal Né- methy alügyész nagy ügyességű vádbeszédére, 3 évi börtönre Ítélte az „ügyvéd urat“ kit dr. Herényi Ármin igyekezett a mennyire lehetett védeni. Az elegáns vádlott nem nyugodott bele az Ítéletbe, hanem udvarias szavakkal felebbezését jelentette be. Az ügyész is felebbezett.

5260. ikt. 1896.

Pályázati hirdetmény.

Gyula város tanácsának kezelése és felügyelete alatt álló, gróf Wenckheim Frigyes-féle alapítványi ösztöndíj megürülvén, arra nézve ezennel pályázat nyittatik.

Az ösztöndíj évi 250 frt s ennek elnyerésére a gymnasium és reáliskola 5-ik vagy magasabb osztályába járó, továbbá a jogi, orvosi, bölcsészeti, technikai, gazdasági és felsőbb kereskedelmi iskolai tanfolyamét hallgató oly gyulai illetőségű ifjak vannak jogosítva, kik eddigi tanulmányaikban jó előhaladást tettek, azonban tanulmányaikat szegénység miatt tovább nem folytathatják.

A pályázók felhivatnak, hogy gyulai illetőségüket és szegénységüket igazoló hatósági és iskolai bizonyitványnyal felszerelt kérvényeiket Gyula város tanácsához czimezve legkésőbb folyó évi ÍU- lius hó 15-ik napjáig adják be.

Kelt Gyulán, 1896. junis hó 6-án tartott városi tanács ülésből.

Popovics Jusztin, Dutkay Béla,

főjegyző. 160 1—3 polgármester.

9039. ikt. I896v Békésmegye alispánjától.

Gyula rendeze^ytajmceu városnál ellía- I lalozás folytán üresedébe jött és évi 240 frt fizetéssel javadalmait tanácsosi állásra ezennel pályázatod nyitó Iqts felhivom a pályázni óhajtóka/; h°gy ez'k’ánti kérvényeiket hozzám átfolyó hó 16-á^i terjesszék be.

Gyulánf1896. junius 3.

/ Dr. Fábry Sándor,

148 2—2r alispán.

Eladó göz-cséplö-gép.

Clayton-féle g

jó karban levő

8 lőerejü

göz-cséplö-gép,

mely szortírozó is,

SIMAY GERGELY 1

földbirtokosnál Orosházán jutá- áron azonnal eladd.

ny

158 1 — 3

94 10—12

Zacnerlm

Bámulatos hatású I pusztít, mint semmi más szer

minden férget és azért mindenütt mint e tekintetben egyedüli szer ismertetik el és kerestetik. Ismertető jelei: 1-ször a lepecsételt üveg, 2-szor a „ZACHEI3L“ név.

3*1 a p h a t ó:

Gyulán: Deutsch József, Ferentzy Alajos, ifj. Kohlmann Ferencz, Reisner és Wolf, Reisner Ede, Zuzmann János. — Csabán: Biener és Laszky, Décsey József, Fekete Sándor. Fischer M. H., Rosenbaum J. és társa, Rasafszky Miksa. — Békésen : Féhn Rezső — Eleken: Ament Antal. — Gyomán ; Klein Vilmos. Scheiber Adoifné, Schwarcz Mór, Szilágyi István Kisjenőn.: Messer Lipót. — M. Bcrény : Herczberger Dániel, Piltz Márton — Öcsödön : Zih Testvérek kereskedésében.

Árverési hirdetményi kivonat.

A gyulaiVkir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság közhirrl teszi, hogy Gyulaváros árvapénz- ára végrehajtatnak Christo Miklós végrehajtást szenvedett elleniYvégrebajtási' ügyében- a kérelem következtében a végrehajtási árverést 'Gyula város árvapénztárának &00 frt és járulékából álló követelése, továbbá & ezennel csatlajfozottaknak kimondott végrehajtás jogot nyert következő hitelezőknek u. m. Huszkg Jánosnak 1006 frt és járulékaiból, továbbá Stagerwald Jádbs, Pflamm József és Prattinger Jánosnak 800 frt 4s járulékaiból álló követelése kielégítése Végett azf 1881. LX. t.-oz. 144. §. alapján és a 146. §. /rtelinében Chriszto Miklósnak a gyulai 4%14. tó. tjkönyvben 2064. hrsz. a. foglalt házára lés Avarára 1000 írtban megállapított kikiáltási ^b%n elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatják az 1896. évi junius hó 24-ik napján d. e. 9 Óikkor a gyulai kir. törvényszék, mint tkvi hatóságnál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog.

Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 100/„-át, Jagyis F0O frt — krt. készpénzben, vagy az |8S1. LX\ törvényezikk 42. §-ában jelzett árfojfamma] számított és az 1881. évi november hó i-#n 3333. szám alatt kelt igazságügyminiszteri regelet 8. §-ába^ kijelölt óvadékképes értékpapírba/ a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LM. tcz. 170 §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges \ elhelyezéséről kiállított szabályserü elismervényt átszolgáltatni.

Kir. törvszmc''mint tkönyvi hatóság.

Kelt Gyulán,

1896. évi márczius hó 2.

159. l—i.

0r. Kalocsay Kálmán,

kir. ívsz. bíró.

QyuUua, 1886. a MadótulaJúonos Dobay Jétuoa nyomdája.