Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1896-06-14 / 24. szám

jan, nemcsak e városnak hanem az országnak is, unidön a nemzet els8 s legkiválóbb zeneköltőjenek Erkel Perencz elhunyt jelesünknek szobrát leplezik le. A fényes leleplezési ünnepélyen jelen lesz a ország művész és .iróvilágának több neves képviselője s egyletek küldöttségei A szobor már készen van, a Beschoner-fóle .érczöntőde által sikeresen érozbe öntve s a közeli napokban állítják fel a templomtéren készenlevő talapzatra. Az ünnepélyre az operaház zenekarából 20 tag, az énekkarból 20 tag jön el szerepelni, míg a művészek közül Net) Dávid, Vasqvez Molina grofno, Brovlik es Biancht Bianca, azonkívül Nopcsa Elek báró operai kor mánybiztos, a hangversenyt dirigáló Erkel tíándoi karnagy, Iiáldy Gyula az op ruház igazgatója, Somló Sándor jeles írónk, a nemzeti színház művésze és Kallós Ede szobrásznak barátai, kik lekisérik a goniális szobrászt a leleplezési ünnepélyre, s a baj zai művészvilág és sajtó több tagja lesznek vendej geink. — A leleplezési ünnepély programmja a napokban küldetik szét a következőképen : BékésJ vármegye törvényhatóságának Erkel-szobor bízott jsága tisztelettel meghívja t. czimedet Erkel Ferenc^ szobrának Gyulán, 1896. junins hava 26-án, deW után félő órakor történő leleplezési ünnepélyére vall (amint az ezen alkalomból a m. kir. opera allal a ko Göndöcs-népkerti pavillonban este fél 7 órakor rende- nézendő hangversenyre. Kelt Gyulán, 1896. junius gy hava 12-én. Dr. Pábry Sándor alispán, a bizottság ké elnöke. Lukács Endre, tb. főjegyző, a bizottság tői jegyzője. — A leleplezési ünnepély sorrendje: 30

1. Hymnus. Énekli a csabai dalkör. — 2. Dr. Fábry tái Sándor a szobor bizottság elnökének megnyitó be-lei szedje 3. Iiáldy Gyula a m. kir. opera igazgatójá- im nak emlékbeszéde. 4. A szobor bizottság elnöke ell átadja a szobrot Gyula város polgármestereitek, sé

15. Somló Sándor a nemzeti színház művészének ünnepi tö költeménye. Szavalja a szerző. 6 Szózat. Énekli a mi gyulai dalkör. A templomién ünnepély befejezte pé jután a németvárosi „E'kel Ferencz-téren“ Erkel te! |szülőháza előtt Nopcsa Elek báró mond beszédet Ls és a gyulai dalkör fog énekelni. Este fél 7 órakora 18 Göndöcs-népkerti pavillonban az operaház művé- pe jszei hangversenyt rendeznek, melynek műsora — jo noha nem végleges — a következő: I. Nyitány mi Ilunyady Lászlóból. Előadja: az, operaház zenekara ki

2. Bordal. Bánkbán operából, magánének, zene és gy zenekarral. Előadja Ney Dávid 3. Hattyúdal. Hu- sé nyady Lászlóból előadja a zenekar. 4. Összes, Bánk- tá bán első felvonásának zárójelenetéből négy magán- de

jénekhangra, zene és énekkarral. II. 5 Violád amour eb \soli czimbalom és hárfakisérettel előadja Bianchi vá Bianca. 6. Kettős. Bánkbán 2-ik felvonásából Elő be adják: Bianchi és Broulik. 7. Takarodó. Névtelen be hősökből férfikarra zenekarral. 8. Hunyadi László be első felvonásának zárjelenete. Ének és zenekar. — va A nagyérdekü hangverseny után a vendégek tisz- ve teleiére bankett lesz, a melyen Gyula városa szépei pc is részt fognak venni. ja

Telefon összeköttetés Arad és Budapesttel, ar A törvényhatóságok között tudvalevőleg Bókésvár- al megyét illeti a kezdeményezés d csősége, hogy ly összes községeit a vármegye székhelyével és egy- ki más között is telefounal behálózta. A jó példa után- se '1 zásra buzdítja a szomszéd törvényhatóságokat is, >r ■[első sorban pedig Arad vármegyét, hol rövid idő k ' múlva szintén teljesen elkészül a községeket egy 1* i mással összekapcsoló telefon hálózat, melynek köz- g t pontja természetesen Arad lészen. Arad vármegyé- üt nek hozzánk legközelebb eső községe Elek, mely ei P Gyulától mindössze másfél mértföldnyire van és v • Icsaifc Elekkel kellene közvetlen telefon összeköttetést lé- ®

ő kai igyekezett lecsendesitni az ellene felingerelt f

1 asszonyt s megkapva kezében az asszonynak a

s feléje sújtott „baltát“ igyekezett azt tőle elvenni. v >• Épen ekkor érkezett a küzdtére a kertből foly- v ■| Ionosán szitkozódó, zsörtölődő anyós, ki hatható k s san biztatta leányát, h >gy csak üsse, ne kímélje ., '•ja „kenyér pusztitó“-t, sőt maga is megragadta a . s férj és teleség kezében levő baltát, hogy segítsen ■* !“| leányának leverni a gyűlölt vöt. ... *

n A hármas küzdelemnek szomorú vége lett! | íj A két asszonytól támadott férfi még nagyobb t ! igyekezettel azon voh, hogy kiragadja kezűkből a yla baltát, s midőn végre egy erős rántással ez 0 sikerült, az anyós koponyája véletlenül ütést . $ kapott s ennek következtében négy nap múlva § megszűnt élni Géresiné, ... |

Gergely András törvénszék elé lett állítva ■’ e szomorú esemény miatt, de teljes ártatlansága § '' kiderülvén, büntetlenül, szabadon bocsáttatott. 1 Megszűnt a házi „zenebona", de megszűnt t e a férj és feleség közti viszony is örökre. . , . . , n A meghalt anyósnak életben maradt leánya nem ,

2 engedte többé maga közelébe törvényes férjét s ■■ • habár teljesen ártatlannak nyilvánította is őt a 1

y bíróság, a feleség mégis a férjét tekintette anyja í it gyilkosának. . , .

i- Midőn bezárult sírja Géresinének: örökre _ i- sírba lett temetve Gergely András családi bol- ő dogsága . is, a sötét éjben nem tűnt fel többé 1 i- számára fénysugár.... I

Valósulást nyert: „Jobb a száraz ételnek í 11 egyetlen falatja, melylyel vagyon csendesség. | 1 hogy sem a megnyűzött barmokkal teljes ház, i e melyben vagyon háborúság.“ |

Gergely András önsorsából merítette ama ,

tanulságot: a férfinak nősülni, nem pedig fiúnak kell menni j inkább kunyhóban, de a férfi saját a r otthonában, hogy sem palotában lakni, hol „min- a ” den az asszonyé.» ... n

' Vajha szemök előtt lebegne az érdek házas- f' ságért epedőknek e szomorú eset I.. . j(

B Dombi Lajos,

. a

tesitenűnk, hogy Elek révén Arad városával és Arad városa útján Budapest-Bécscsel és az ország nagyobb városaival távbeszélhessünk. Az Elekkel való összeköttetés költsége alig számbavehető dolog ób teljes fedezetet találna a törvényhatósági telefon költségein megtakarított összegből; eme költségnél fontosabb a miniszter engedélyének kinyerése, hogy a szomszéd törvényhatósági és ezzel kapcsolatban a fővárosi hálózattal való összeköttetést engedélyezze. A vármegyénkre nézve igen fontos vivmányszámba menő ügy propagálását melegen ajánljuk vármegyénk vezérlő fórfiai szives figyelmébe.

A megyei árvaház. A belügyminiszter e napokban a vármegye közönségéhez két leiratot küldött a megyei árvaház érdekében, molyek közül az egyiknek rendelkezése a másikat paralizálja s igy az árvaház létesítése, habár egyrészről tagadlmtla- núl nagy lépéssel előrehaladt, másrészről mégis nagy akadályokba ütközik, mondhatni problematikussá válik. Az egyik, az árvaház létesítésére kedvező leirat jóváhagyja Gyula városának határozatát, Imellyel a képviselőtestület a tartalék alapból 15,000 \forintot szavazott meg az árvaház létesítésére. A másik leirat azonban, mely a községek árvntári tartalékalapja kamatjövedelmének lekötéséro vonatkozó törvényhatósági határozatra vonatkozik, a miniszternek ez alkalommal nőm nyerte ki jóváhagyását. Az utóbbi leirat a következőleg szól: „Bóké ^vármegye közönségének Gyulán. A vármegye törvényhatósági bizottsága 1895. évi szeptember hó 30 án tartott közgyűlésén 524. sz. alatt hozott határozatában a vármegye székhelyén Gyulán letesi tendő Icányárvaházbun évenként 15 árvára és az intézeti személyzetre számított évi 4500 forintnyi ellátási költségeknek viselésére a vámügyebeli községek árvatnrtalékalapjának kamatjövedelmét kö tölle le olyképen, hogy az 0 czélra nyitott, s a vármegyei pénztári tisztség által kezelendő árvaház pénztárba az esedékes összegek negyedévi részletekben beszállitandók. A Csaba, Gyoma, Kőrös- Ladány és Vésztő községek ál'al felebbezett és az 1877. XX. t.-cz 298-ik § nak rendelkezéséhez képest hivatalból is felterjesztett férni határozatot jóváhagyásra alkalmasnak nem találtam. Mert a mint azt f. évi január hó 28-án 1992. szám alatt kelt. rendolotemmel közöltem, e- m a vármegyei gyámpénztári tartalékalap, sem a vármegyebeli községek gyámpónztári ta tál ék alapjai, árvaház fentar- tási költségek állandó viselésével egyszer s mindenkorra meg nem terhelhetők, miután nem lehel előre tudni, hogy a gvámoltak és gondnokoltak ja vára a gyámpénztárnál előirt követelésekkel szemben a gyámpénztár fedezeti állaga mindig épség bon marad e, hogy tőke vagy kamatkövetele ck behajthat lanságának esetei nem kövístke.inck-e be, agyis hogy nem fognak e a gyámpénztárban oly esztesegek felmerülni, melyek a meglevő gyám pénztári tartalékalapból pótlandók lévén, ezt apasztják vagy ki is merítik. Kijelentem azonban, hogy mennyiben a vármegyei gy.impénztári tartalék- alap, továbbá az árvapénzek kezelésére engedély yel biró vár.Megyebeli községek tartalékalapjai nélkülözhető felesleggel bírnának, nem volna kifogásom az ellen, hogy a nélkülözhető összegek, melyek iránt az illető községek képviselőtestületei nyilat rozat tételre fulhivandók lennének, | vármegyei eányárvaház fenntartására létesítendő alapba be- utalványoztatnának. Az e tárgyban hozandó hatá rozatok azonban jóváhagyás végett felterjesztendők és csak jóváhagyás után foganatosíthatók. Miről | ármegye közönségét a folyó évi április hó 19-én 6790. sz. alatt kelt felterjesztésére hivatkozással oly megjegyzéssel értesítem, hogy a Békés vármegye árvaházáról szóló szabályrendelet és 524. —1895 kgy. sz. határozatának azon részére, melylyel t vármegyei ; zerctelház 5700 frtnyi alaptőkéjének vármegyei leányárvaház felépítési és berendezési költségeire leendő fordítása vétetik czélba, külön rendelettel fogok intézkedni. Budapesten, 1896. év junius hó 3 án, a miniszter holyelt: Latkúczy Imre államtitkár.“ — A belügyminiszter két leirata a leg közelebbi törvényhatósági közgyűlés elé fog terjesz tetni, mely — reméljük — fog találni ú'at és módot a belügyminiszter és főleg u községek aggályai el oszlatására, mire nem is kell egyéb, mint egy kis jóakarat, azt pedig olyan kiválóan humánus alko tásnál, aminő az árvaház, szeretnénk feltételezni.

A millenniumi kitüntetésekből Gaszner Pál volt gyulai pénzügyigazgatónak is osztályrész jutott Előző időben kir. tanácsossá történt kinevezése után most a Vl-ik fizetési osztály első fokába lép tetett elő és Miskolczról egyidejűleg áthelyezték kir. pénzügyigazgatónuk Budapestre. Társadalmun több éven át kedvelt, rokonszonves tagjának eme elhaladásához őszintén gratulálunk!

Békésvármegye monográfiájára a vármegy<

alispánjához folytonosan érkeznek be még előfize tések I az előfizetteken felül mérsékelt számban fenmaradó könyvpéldányok az értékes és díszes munkát kiállító Dobay János ezég könyvkeresk désében, mint bizományosnál lesznek kaphatók A vármegye alispánja a monográfia első kötetét különben megküldötte a törvényhatóságoknak is melyeknek túlnyomó része köszönetét nyilvánította a küldeményért és leghizelgőbb szavakban méltatji a könyv külső s belső nagy értékét. A monografi; második kötetének kiállítása egyébként serényei folyamatban van és a szerződésileg kikötött határ idő keretén felül szintén kikerül sajtó alul.

heti szabadságidőre mentek. Utóbbit dr. Berkes Sándor tb. főorvos és kórházigazgató fogja távolléte alatt helyettesíteni.

Képviseleti közg> ülés. Gróh Márton elhalálozása folytán üresedésbe jött tized tanácsnoki állásnak választás utján leendő betöltésére nézve a tisztújító szék idejéül f. hó 18-ik napjának d. e. 9 órája tűzetett ki, a mikor is a tisztujitás befejezte után rendes évnegyedes közgyűlés fog tartatni, a melynek tárgysorozata a következő: l. Polgármesteri indítvány egyes utczak és városrész elnevezése iránt, ezzel kapcsolatosan beadott kérvény és tanács jelentés. 2. Csausz Lajos városi vadászati jog haszonbérlő által a város ellen indított perére vonatkozó főügyészi jelentés tanács veleménynyel. 3. Békési János városi írnok kérvénye szabadság idejének meghosszabbítása iránt. 4. Az árviz védelmi költségek leírására vonatkozó tanács előterjesztés 5. Az alsó-fehér-körösi ár- mentesitó társulat 1895. évi bevételei- és kiadásairól szóló kimutatás 6. Az alsó-fehér-körösi ármentesitő társulat 1896. ápril hó 9-én tartott közgyűlésének jegyzőkönyve. 7. Április és május hónapokban váratlanul megtartott pénztár vizsgálatok jegyzőkönyvei. 8. Április és május havi egészségi állapotokról szóló jelentés. 9. Időközileg netán érkezendő ügyek 1 a közgyűlést megelőzőleg 24 órával esetleg beadandó indítványok.

Viczinális vasutak egyesülése. Az a mozgalom, melynek czélja az apró helyi érdekű vasutaknak egyesítése, igen örvendetesen fejlődik. Mint ugyanis értesülünk, a legutóbbi napokban újra három helyi érdekű vasúttársaság között történt megállapodás az üzem egyesítése tekintetében, sőt mindhárom lehetőleg egyesíteni akarná általában az egész vállalatot. E három vallalat: a mátrai helyi érdekű vasút részvénytársaság kisterenne—kisújszállási fővonalával (128 kilométer) és füzesabony—egri mellékvonalával (17 kilométer), azután a kisujszálás—dévaványa—gyomai h. é. vasul részvénytársaság 47 kilométernyi vonalául s végül a békésvármegyei h. é. vasút részvény- társaság kőt—dévaványai vonalával (40 kilométer), és Szeghalom—füzesgyarmati vonalával (9 kilométer) Mindezek a vonatok egymásba fűződnek s együttes hosszúságok 211 kilométer. A fúzió tényleges létrejötte esetén tehát egységes vasútvonal vezetne a magyar államvasutak ruttkai vonalától a kolozsvári vonalon át az Alföld közepéig. S ezenfelül a fúzióéit társaságok — igy tervezik legalább — nagyobb mértékben kiterjesztenék hálózatukat, elsősorban pedig iépitenék a jelenlegi hálózat kiegészítéséül a hollód— ötegyán—»«««tót vasútvonalat. Mindhárom vasuttár- aság még ebben a hónapban összehívja közgyűlését mely az egyesülés kérdésében dönteni fog.

Templomiadéi javitás. A gyulai róm. kath. templom tetejének, a toronyhoz hasonló vörös rézzel való fedése kezdetét vette, illetve a régi cserépfe- elet bontják előbb le. A nagyszabású építkezés az egész nyarat igénybe veszi s a templomtér egy nagy részét vonja ki a közlekedésből egy időre, de aztán árpótolva lesz érte a város, a nagyon csinos, modern tetővel, melylyel főtemploma büszkélkedni fog. A munkálatok már erősen folynak. — A heti piacz megtartását — bár szőkébb téren — mindazonáltal nem akadályozza.

A hódoló békésmegyei *diszbandórium, amint

szem és fültanuk előadása utáu örvendetesen közöl hetjük, nem épen utolsó helyet foglalt el a többi vármegyék lovasai sorában. Szerencsés beosztása is hozzájárult az egyes tribünökön elért frenetikus hatás megnyilatkozásához, amennyiben az első bandérium volt a menetben, amely egyenruhában lovu- gult, előtte pedig drága diszmugyar ruhákban- sötét sziuű bársonyban nehéz prómezetű lovas urak foglaltak helyet, minélfogva a békésmegyeiek köny- nyünek mondható lovas apródszerű egyenruhája kedvező körülmények közt vonult el a zsúfolásig megtöltött utczákou a tribünök előtt. Vármegyénk legjobban tetszett Budán és a képvisolőház előtt, ahol sokáig az első legszebbként tartotta magát, mígnem a szepesiek, lándzsájuk segítségével kivívták maguknak az első helyet, közvetlenül maguk után eresztvén a vasi páuczéiosokat és a fehérmegyeiek borjubőrből készült párduoz kaczagáfiyait. Nem történhetett meg azonban a vármegyei bandérium felvonulása minden kellemetlenség nélkül Bem a mennyiben diszesen kiállított büszkén lovagló he- roldunk paripája, az Alkotmáuy-utcza elején 1 óra tájban napszúrást kapott és daczára az elősietö rendőrök segélyének, lovasával együtt földhöz vágta magát; szerencsére a lovasra való minden következmény nélkül, a lovat azonban használhatón állapotban szállították el a helyszínéről. Együtt örvendünk a bandériumban részt vettek szép sikerén az egész nemzette), amely ezen hódoló diszmenet elmoudbatlan, leirbatlan pompáján és fényén kívül — ezen a napon — még sok egyéb tényével is bámulatra ragadta a külföldet.

Régészeti kirándulás, Dr. Karácsonyi János akad. tag, Oláh György várm. főügyész, Székely Lajos és Ludvig Ede tanítókból álló társaság csütörtökön délután érdekes körutat tett. Megtekintette a gerlapósteleki határban fekvő vészéi és ölyvedi halmokat. A vészéi halom a sikon, az ölyvedi az erdőben áll. Az elsőnek átmérője 90 mtr., tenger- szin feletti magassága 93 mtr. : az utóbbinak átmérője 80, tongerszin feletti magassága 97 mtr. egymásközti távolság mintegy kilométer. Mindkét halom közel fekszik a Fehér-Körözshöz, térés fen- sikon. A halmok alján régebben talált 1 drb. Zápolya ezüst dénárt, megkövesült szarvasagancs darabot és rézpénzt Milota Jaroslav erdész a megyei múzeumnak ajándékozta. Az ölyvedin egy vasból való csatabárd is találtatott. A kirándulás legérdekesebb része és hálás központja a gerlai „monos- tor-évköz“-ben fekvő árpádkori templom és monostor romjának helyszíni szemléje volt. A valaha nagyszerű templom a Fehér-Körözstől kiása/ú

templom a Fehér-Körözstől kiágazó és oda rülvett magaslaton áll

. , „.... r. . , „ I . . , és külön védőárkok

megyei főjegyző s dr. Aolay János m, főorvos ha tkörnyezve; a regi adatok szerint az alféldön ez

. , . S „ visszatérő mély értől körülvett magaslaton állott

Tisztviselők szabadságon. Dr. Bartoky József 2-3 öles mély vízzel és külön védöárkokkaí

'’agy tanoncz, a ki csak egyes tantárgyakat kivánll hallgatni. i

A fölvétel előjegyzés alapján történik ; ennek . eredményéről a szülők minden évi augusztus hói! 30-ig értesittettnek.

Előjegyzés végett minden I. évfolyamba fölvétetni] óhajtó növendék julius hó végéig a fa- ' és fémipari] szakiskola igazgatóságához akár személyesen jelentkezve, I akar levélileg bemutatni tartozik:

1. születési bizonyítványát ;

2. atyja vagy gyámja beleegyezését tartalmazó nyilatkozatát, melyben kifejezendő annak kötelezettségei is, hogy az illető a tanidő egész tartamát bevégzi;

3 iskolai képzettségről szóló szabályszerv. 6tzo-l nyitványát;

4. hiteles orvosi bizonylatot, hogy ép testalkat-] tál bir ;

5. az vjraoltás megtörténtéről szóló szabályszerű bizonylatot.

A jövő, 1896 — 97 tanév szeptember hó 1-én

kezdődik.

A fa-, fémipari és szakiskola igazdatósága. I

Hírek.

Királyi kitüntetések. Egyszerű affektáczió- 8zámba esnék be nem látni azt, hogy mai állami szervezetünkben és az ehhez simuló társadalmi felfogás mellett, el kell fogadnunk a különböző rendjelek és czimek adományozását. Különösen el kell fogadnunk ez alkalomból, amidőn a millenáris kitüntetések inczidenséből vármegyénk két köztiszteletben álló s igaz érdemeket szerzett derék férfiét ért legfelsőbb kitüntetést van alkalmunk re gisztrálni. E két férfiú ; Szabó János k.-tarcsai ev. réf. lelkész, ' békés-bánáti esperes, jeles költőnk, akinek ő felsége a király a Ferencz József rend lovagkercsztjét, a másik Ladies György, az alsó fehér-körösi társulat elnöke, kinek a vaskorona rend harmadik osztályú keresztjét adományozta. — Szabó János szerénységének semmi Bem lehet óke- senszólóbb bizonyítéka, mint maga az a körülmény, hogy csak most kapja a legfelsőbb elismerést, melyre — tudjuk hogy nem igényelte — régen, nagyon régen rászolgált már. Nevezetesen kevés embert ösmerünk, aki annyit és olyan önzetlenül fáradna a közügyekért, még pedig a nemzet legfőbb és legszentebb érdekeit képező közügyekért, mint cselekszi Szabó János, aki idestova közel kit évtized óta az ország legnépesebb és azonkívül minden tekintetben legexponáltabb esperesi kerületében szellemi s fizikai nagy fáradsággal, díjtalanul, eléggé nem méltányolható óriási szolgálatokat tett és tesz az ogyháznak, a paedagógiának és a magyar nemzetiség szent ügyének. — Ladies György szintén régi, kipróbált, sokoldalú bajnoka a közügyeknek. Évtizedek óta tagja a közigazgatási, elnöke az adófelszólaralási bizottságnak, az alsó-fehér-körösi társulatnak és ezenkívül egyik vezérlő honnour tagja s tekintélye a Körösvölgyben levő összes vizszabályozó társasé goknak. — Legfelsőbb helyről jött kitüntetésükhöz szívből gratulálunk és velünk együtt gratulál bizonyára tisztelőik tábora: az egész vármegye kö zönségc.

Az uj tanfelügyelő. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter, a vármegye köz gazgalási bizottságához Bánhegyi István kir. tanfelügyelőnek sajái kérelmére történt nyugdíjazását tudató leiratában Berecz Gyula temesvári kir. segédtanfelügyelőt nevezi ki Gyulára helyettes tanfelügyelőnek.

Az Erkel-szobor leleplezési ünnepélye. Nagj és fényes ünnepe lesz e hó 26-án városunk

fenyegető az ifjú pár boldogságának eddig diszk virágokban gazdag kertjét . . . Hányszor kellet hallania Gergely Andrásnak, hogy neki nine semmije, „minden az asszonyé“ s bár szorgalmas józanéletü, takarékos gazdának bizonyult állan dóan a férfi, neve „dologkerülő“, „ingyenélő“ i más ezekhez hasonló volt az anyós szótárában Addig meddig, mig végre megsokalván Andrá a sok méltatlan piszkoltatást feleségének kije lentette, hogy miután a gazdaságban tett mindet fáradozását semmibe sem veszi az anyós ő elsze gődik „mező pásztorinak s ekkor fizetését fe mutatva, nem mondhatja többé anyósa, hog; dologtalanul, csak az „asszony“ vagyonából é

A gondolatot tett követé. Ámde a család perpatvar azért nem szünetelt. Mikor csak sze rét ejthette a »kedves anyós“ meg-meg eresztett továbbra is nyelve csapját s csak úgy zuhogot a becsmérlő szóáradat Gergely András felé min den igaz ok nélkül.

„Nagy májú" volt András, csendesen tűrt a „rossz májú“ anyós ker-plését, azzal biztatvá magát, hogy majd csak „észbe kap“ valahára a „öreg* s megszűnik lármája. De csalódott. . . .

Hetek, hónapok teltek . |. A nélkül, hog az óhajtott házi béke szelíd szivárványa feltün volna a családi élet láthatárán. A kézi munka ban fáradhatlan Géresiné szilárd kitartást tanú sitott folytonosan a veje üldözésében, a sért nyelvelésben is, úgy annyira, hogy egy alkalom mai, midőn a vő hazaérkezett a mezőről s a há; kertben az anyjával együtt dolgozó feleségété ebédet kért, Géresiné asszony szitkozódó sza vakra fakadva arra ösztönözte leányát, hogy n adjon enni „urának“, hanem kapja fel „a balta a pitvarból s üsse fejbe a kóborgót“ ... A go nősz tanács f >gott az ifjú asszonyon, kinek szí véből úgy látszik alaposan kiirtotta volt má ekkora a „gondos édes anya“ a férj, iránti sze retetnek utolsó szikráját is s valóban, mint j kényért kérő eb_»t ütleggel akarta kielégitni a; eledelt kérő férjet a feleség.

Gergely Andrást még ily gálád fogadtatái Sem hozta ki szelid türelméből s kérlelő szavak