Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1896-05-10 / 19. szám

79. Mező-Berény község módosított szervezési szabályrendelete. 80. Csorvás község kérelme a Prág Bonifácz- i.zal kötött adásvételi szerződés jóváhagyása iránt. 91. Gyoma község kérvénye a néh. Dr. Nagy János volt községi orvos családja javára megszava­zott összeg jóváhagyása iránt. 82. Gyula-Yári község kérelme a Kovács Sán­dorral kötött adásvételi szerződés jóváhagyása tár­gyában. 83. Kétegyháza község képviselő testületének határozata a gróf Almássy Kálmán által tett jóté­kony alapítvány ügyében. 84. Csaba község kérvénye bérszerződések jó- ■. áhagyása iránt. 85. Bánfalva község fizetési szabályrendelete. 86. Sámson község kérvénye a kőr-állatorvos 1 észére kiállítandó előfogat ügyében. 87. Gyula város kérelme a Sebestyén Ferencz s nejével kötött csere szerződés jóváhagyása iránt. 88. Tót-Komlós község kérelme a jegyzői fize­tések megállapítására vonatkozó határozatának jóvá­hagyása iránt. 89. Sámson község kérelme az előfogatos segé­lyezésére vonatkozó határozatának jóváhagyás tár­gyában. 90. A Magyar Egyesület kérvénye anyagi támo­gatás iránt. 91. A Tisza-Füred-vidéki ezredévi ünnep ren­dező-bizottság kérelme segély iránt. 92. Budapesti joghallgatók segitő-egyletének kérelme támogatás iránt. 93. A kolozsvári siketnémák intézetének kérelme támogatás iránt. 94. Az egyetemes tanügyi kongresszus rendező bizottságának kérvénye támogatás iránt. 95. Az országos deák szövetség kérvénye á ' puszta-szeri emlékoszlop felállítására adomány iránt. 96. Vármegyei pénztárak 1895. évi számadása. 97. Községi számadások az 1895. évről. 98. Gyámpénztári számadások az 1895. évről. 99. Községi közmunka költségelőirányzatok az az 1896. évre. 100. Szeghalom község képviselő-testületének határozata az 1895. évben felmerült tulkiadások tár­gyában. 101. Körös-Tarcsa község képviselő-testületének határozata az 1895. évben felmerült tulkiadások tár­gyában. 102. Körös-Ladány község képviselő-testületé­nek határozata az 1895. évben felmerült tulkiadások tárgyában. 103. Gyula város képviselő-testületének hatá­rozata az 1895. évben felmerült tulkiadások tár­gyában. 104. Körös-Ladány község képviselő testületé­nek határozata az ezredéves ünnepélyekre megszava­zott 500 frt engedélyezése tárgyában. 105. Gyula város vármegyei közigazgatási és betegápolási pótadók törlése iránti kérelme. 106. TTj-Kigyós község képviselő-testületének határozata községi pótadó törlése tárgyában. 107. Csorvás község menedékházi pótadó törlés iránti kérelme. 108. Szeghalom község képviselő-testületének kérelme községi pótadó törlése iránti határozat jóvá­hagyása tárgyában. 109. Szeghalom község képviselő-testületének kérelme a Fuchs Sámuel, Tóth Mihály, Kohn Fülöp és Sándor és Kohn Ignácz szeghalmi lakosok községi adójának törlése ügyében. 110. Bánfalva község képviselő-testületének ké­relme Majer József, Balázs Pál, Pataki József, Lévai Ignácz, Kadovics János, Gyebnár György, Fleisch­mann Adolf, Kanász Nagy Sándor, Varga József bánfalvi lakosok községi adóhátralékának törlése ügyében. 111. Bánfalva község adóügyi jegyzőjének a képviselő-testületnek 37. és 38. sz. határozata elleni felebbezése. 112. Bánfalva község elöljáróságának kérelme községi pótadóknak törlése és szaporodásba hoza­tala iránt. 113. Bánfalva község elöljáróságának kérelme napszámosi községi pótadó összegeknek szaporodásba hozatala iránt. 114. Bánfalva község elöljáróságának kérelme a békés-bánfalvi takarékpénztár terhére községi adó szaporodáskénti előírása iránt. 115. Bánfalva község elöljáróságának kérvénye az 1895. évben ki nem vetett 667 frt 85 kr. községi pótadónak utólagos kivethetése iránt. 116. Stark Farkas és fia czég békési lakosok­nak várm. katona beszállásolási és közigazgatási pót­adó törlése iránti kérelme. 117. Gyámpénztári tartalék-alapból való kiutal­ványozások. 118. A póttárgysorozatba felveendő ügyek. A közigazgatási bizottság ülése. (Május 11.) Jelenvoltak : Tallinn Béla főispán elnöklete alatt Dr. Fábry Sándor alispán, Dr. Bartóky József főjegyző, Jancsovics Péter árvaszéki elnök, Oláh György főügyész, Dr. Zöldy János főorvos, Liezy Viktor kir. ügyész, Csák György kir. pénzügyigaz­gató, Bánhegyi István kir. tanfelügyelő, Úaviár Lajos kir. főmérnök, az államépitészeti hivatal, — Steinecker Gábor kir. főmérnök a kir. folyammér­nökség képviseletében, Zlinszky István közgazda­sági előadó, Jantsovits Emil, Wenckheim Géza gróf, Vidovszky János, Ladies György, Terényi Lajos, Keller Imre, Almásy Dénes gróf, Szabó János bi­zottsági tagok. Alispáni rendszerinti havi jelentés tudomásul vétetik. A belügyminiszter feliratilag felkéretett, miszerint Vésztő községében, Putics László vésztői jegyző nyugdíjaztatása folytán, őt az anyakönyvve­zetői teendőktől felmenteni, helyébe Beke Albert ottani jegyzőt kinevezni méltóztassék. A békésmegyei közkórházi költségvetés he­lyesnek találtatván, jóváhagyás végett pártolólag áttétetik a törvényhatósági bizottság közgyűléséhez. A belügyminiszternek reudelete alapján, mely­ben értesíti a bizottságot, hogy Endrőd, Tót-Komlós és Mezö-Berény községekben a belügyminiszteri tárcza terhére egyenként 500—500 írttal rendsze­resített községi irnoki állások javadalmazására 1500 frtot előleges évnegyedi részletekben folyó évi ápril hó 1-től kezdődőleg folyóvá tett, felhí­vatnak az illető járási főszolgabirák, hogy ezen állások betöltése iránt a szükséges intézkedéseket tegyék meg. Jánosi György m.-berónyi illetőségű elmebe­teg és özv. Gazsó Györgynó gyulai illetőségű után felmerült kórházi gyógyköltség biztosítása érdeké­ben, nevezettek ingatlan tulajdonára a biztosítási végrehajtás elrendeltetett. Vaskor György szarvasi illetőségű hadköte­lesnek kivételes nősülhetés iránti kérelme eluta­sítva lett. Felirat intéztetett a belügyminiszterhez, hogy Szt.-Tornya községében az anyakőnyvvezető mellé helyettesül Hoffmann Győző ottani községi Írnokot kinevezni méltóztatnék. A belügyminiszter leirata, melyben értesíti a bizottságot, hogy Ritsek János gyulai anyakönyv­vezetői helyettes nyugdíjra jogosultság iránti ké­relmének helyt nem adhat, mert nevezett auya- könyvvezető fizetési illetménye csupán - tiszteletdij jellegével bir, továbbá a melyben értesíti a bizott­ságot, hogy Csorvás községében működő anyakönyv­vezető községi jegyző mellé szervezendő irnoki állás javadalmazásának fedezése czéljából kérel­mezett államsegélyt megfelelő fedezet hiányában, tárczája terhére el nem vállalhatja, az illető érde­keltekkel való közlése elrendeltetett. A kir, pénzügyigazgatónak rendszerinti havi jelentése, mely szerint a befizetéseket a múlt év hason havi befizetésekhez viszonyítva, az egyenes állami adóknál 17400 frt 50 krral kedvezőbb és a hadmentességi adóknál 148 frt 57 krral kedvezőt- Élenebb eredmény mutatkozik, tudomásul vétetett. lfj. Komlovszki György szarvasi lakos III oszt. kereseti adójából 2 frt 87 kr. s az ennek megfelelő 30 kr. általános jövedelmi pótadó tör lése elrendeltetett. Tübegyi József sámsoni lakos ellen a kive­tett 10 frt fegyveradó birság helyett, miután annak behajthatlansága beigazolva lett, az egy napi elzá­rás büntetése elrendeltetett. A kir. tanfelügyelő rendszerinti havi jelentése, mint ezúttal különösebb intézkedést nem igénylő, tudomásul vétetett. A tót-komlósi róm kath. iskola államsegély iránti kérelmére, mielőtt érdemleges felterjesztés tétetnék a szakminiszterhez, a kérvény kellően fel­szerelése lett elrendelve. Bakos Kálmán Orosházái polgári iskolai tanító fegyelmi ügyében érkezett miniszteri leirat, mely­ben értesíti a bizottságot, hogy nevezett Bakos tanitó fizetésének részbeni beszüntetése iránt az illetékes adóhivatalnál intézkedett s a melyben sürgeti a fegyelmi ügy gyors befejezését, az érde­keltekkel közölve lett. A k.-ladányi bikaszigeti iskola részére éven­kénti 250 frt állami segély iránti kérelem pártoló­lag lett felterjesztve a vall. miniszterhez. Lederer Ferencz gyomai izraelita tanitó elleni panaszos ügyben, a vizsgálattal a járási főszolga­bíró bízatott meg. Felbivatoft a sámsoni rom. kath. plébános, hogy tegyen jelentést ide arról, hogy képes-e a sámsoni rom. kath. egyház tantermet, tanitólakást építeni, esetleg bérelni s az évenként felmerülő do­logi kiadásokat biztosítani, mely esetben fog csak a tanítói javadalom államilag segélyezése iránt a szükséges lépés megtétetni. Kondoros községével szemben ottani ovoda fel­állítása iránt hozott határozat hatályon kívül he­lyeztetik, a mennyiben az ottani adó alap után e czélra kivetett 3% pótadó összege igen csekély eredményre vezetne, azonban felhivatott a község, hogy miután ő is érzi szükségét ottan egy ovoda felállításának, tegye az ügyet megfontolása tárgyává, melynek alapján tegyen ide jelentést az iránt, hogy Kondoroson mily módon lenne felállítható egy ovoda legczélszerűbben. Szarvas községe — a beérkezett ottani főszol­gabírói jelentés alapján — a múltra nézve, a kü­lön ovodai számadástétel alól felmentetik, de uta- sittatik, hogy jövőben ezt tenni, minden év októ­ber 15-ig el ne mulassza. Az orosházai protestáns iskolák államosítása ügyébeu hozott képviselőtestületi határozat, mielőtt jóváhagyás alá bocsájtatnék, azzal adatott vissza hogy az majd csak a jogerő, vagyis a felebbezési határidő leteltével lesz ide beterjesztendő. Tömősközi József volt k. ladányi községi jegy­zőnek felebbezésére az 1879. évre igényelt jegyzői illetmény, illetőleg ennek értéke fejében 116 frt 62 krnak 15 nap alatt való megfizetésére, K.-Ladány község elöljárósága kötelezve lett. Gyetvai Mihály községi illetősége ügyében, Gyulaváros polgármestere által beadott felebbezés- nek hely adatott. Rácz István- és Foroszán Dávid gyulai lako­sok rendőri kihágási ügyében hozott elsőfokú íté­letek jóváhagyattak. Kir. ügyésznek a felügyelete alatt álló állami fogházakról szóló rendszerinti havi jelentése a mely szerint az elmúlt hónapban 62 fi, 14 nő volt a rablét szám, tudomásul vétetett. A vármegyei főorvosnak, árvaszéki elnöknek va­lamint a kir. államépitészeti hivatalnak rendszerinti havi jelentéseik tudomásul vétele, egy nehány köz­ségi iskolai számadás jóváhagyása után az ülés dél­előtt 11 órakor bevégződött. Irodalom. Ezer év versekben. Van egy újság Budapes­ten, a mely egymaga képviseli a magyar zsurna­lisztikában a legelső hírlapirodalomnak, a fran- cziákénak minden szellemességét, találékonyságát, ötletekben való gazdagságát. A |Fővárosi Lapok“ ez. Porzsolt Kálmán napilapja. Jól megfigyeltük másfél év óta, mióta az újság a mostani szerkesztő vezetése alatt áll, hogy mily gyorsasággal és biz­tonsággal emelkedik a lap minden más társa fölé, mennyi eredeti ötlete talál visszhangra olvasóink egyre növekvő körében és számos újítását, mint követik a többi lapok is. A régebbieket nem is emlitjük, csak úgy sommásan, emlékezvén meg róla, hogy minden vasárnap szépen illusztrált mellékleté­ben (illusztrált napilap ; ez is csak a francziáknál volt meg eddig) mutatja be a hét legaktuálisabb eseményeit, ezer uj vonással, pompás ötletekkel. A múlt héten — mivel a készülő kiállítás örömére jobban reklám ezéiok szolgálatában egyre-másra jelentek meg gyarló és drága budapesti kalauzok, — vasárnapi melékletül egy teljes budapesti kalauzt adott olvasóinak, megbízhatóbbat és korrektebbet, mint a többiek voltak. Ezen a héten pedig, a magyar­ság legnagyobb ünnepe alkalmából, e földön töltött dicsőséges ezer esztendőnk történetét Íratta meg versekben a magyar nemzet legjelesebb költőivel. Ez a gyűjtemény, Ezer év versekben czimen nagyon jelentős, mint irodalmi vállalkozás is ; a magyar iro­dalomban nem tudunk ehhez fogható s ilyen érté­kes gyűjteményt. Ezer év költészete. Nincs más lap, nincs olyan irodalmi tesület, mely így megtudná szólaltatni a magyar költők legjavát, mint azt most a „Fővárosi Lapok» tette. Csak röviden ismertetjük ennek a szép gyűjteménynek a tartalmát; úgy is el kell olvasnia az egészet annak annak, a ki igazá­ban élvezni akarja. Az elöhangot ehhez a versek­be foglalt Ezer évhez Kozma Andor irta igen szé­pen. A honfoglalásról Szabó Endre mond éneket. Gabányi Árpád pedig Aba Sámuel királyról ír. Vára- di Antal Szent Lászlót zengi meg, Ábrányi Emil Könyves liálmáu korát énekli meg. Jakab Ödönt VI. Béla emléke lelkesítette dalra, Szalay Fruzsinát is. Szent Margit királykisasszonyról, Palágyi Lajos költeménye szól, Kun László királyról Tolnai Lajos irt. A Hunyadykor költőkrónikásaiul szegődtek Palá­gyi Lajos, aki Hunyady özvegyéről dalolt, aztán Bartók Lajos és Dalmady Győző, a kik Mátyás ki­rályt dicsőítették versükben, Dózsa György történe­tét Szabó Sándor mondta el, a törvényhozó Verbő- czy Istvánt pedig Beksics Gusztáv énekli meg. A magyar vallás-dicsérete Szabolcska Istvánt azóllaltat- ta meg, Zrínyi Ilona emlékét Torkos László dicsőí­ti, a kuruez időknek Endrödi Sándor a költője. Sas Ede Mária Teréziáról mond éneket és Széchenyi István nagyságát magasztalja, Makai Emil a mi király­nénkról irta meg költeményét. Az uj korszak törek­véseit Lipcsey Ádám foglalta dalába, s az elmúlt ezer esztendőért Pósa Lajos mond köszönetét milliók nevében az alkotónak. — Mind elsőrangú irói név, büszkesége a magyar irodalomnak és mind kitűnő el nem múló értékű költemény. Az egész gyűjte­mény méltó arra, hogy minden magyar család meg­ismerje, minden iskolásfiu szavalja. Azt hisszük, nem kerülte el ez a páratlan költői alkotás polg. iskolánk derék igazgatójának figyelmét sem; s ismerve az ő hazafias érzületét, bizton reméljük, hogy meg fogja szerezni ezt a gyűjteményt minél több példányban, olvastatja, megtanultatja az iskolában, ez úton is igyekezvén hazafiasságot csöpögtetni az ifjúság kebe­lebe, Mi a magunk részéről annak örvendünk légin bább, hogy ezt a gyűjteményt, melyet létrehozni irodalmi társaságainknak lett volna kötelessége, egy kollégánk, egy ezerféle aktualitás munkájában fára dó napilap hozta létre, a Fővárosi Lapok. A hírszol­gálat nagy munkájában ez a lap szakított magának időt arra, hogy ilyen nemzeti nagy czélnak is szolgál jón. A sok dicsérgetésnek nem vagyunk barátai; most is elég, ha annyit mondunk; ilyen millennáris meglepetést csak a Fővárosi Lapok-tói mertünk vár­ni, ő tőle pedig el is vártuk ezt. Mertmegszoktuk már ettől a laptői, hogy a mint hírszolgálatában leg­gyorsabb és legpontosabb, politikájában legbecsüle­tesebb és legmagyarabb, hangjában legszellemesebb és legötlesebb, úgy meglepetéseiben is legalkalom- szerübb. Országos kaczajt keltett sokszor, mikor ki­figurázta a nagyképü, léha dolgokat; most az egész ország komoly elismerésére tarthat számot, mikor a legnagyobb dologról, a milleniumról ilyen nagy­szerű, értékes formában emlékszik meg. Hiszen ez az ujságirás titka, ez a Fővárosi Lapok nagy sike­reinek a kulcsa: megtalálja mindig a kellő hangot, a melyen Írnia kell. Kigunyolja a nagyképü furcsa­ságokat, komolyan és tisztelettel szól a nemzet nagy eszméiről: és mindkét esetben élénken, érdekesen adja elő olvasóinak mondani valóit. A versekben irt ezer évet még egyszer a legjobb meggyőződésünk szerint ajánljuk olvasóinknak. Meg lehet ingyen sze­rezni a Fővárosi Lapok kiadóhivatalában (Budapest, Ferencziek-tere 4.); mert minden előfizető ingyen kapja; ugyanitt lehet előfizetni erre az újságra, mely­nek előfizetési ára — minden melléklet, illusztrá- czió és egyébb kedvezmény daczára — egy krajezár- ral sem drágább, mint a többi lapoké. Munkabér és sztrájk. Dr. Vucskics Gyula nagy­váradi theologiai tanárnak ily czímű szociológiái tanulmánya, melyet a budapesti katholikus körben olvasott fel, ma hagyta el a sajtót. A széleskörű tanul­mányok alapján megirott kitűnő munka Nagyvára­don, Ungár Jenő jónevü könyvárus bizományában jelent meg. Budapest tájékoztató kézikönyve czim alatt a Franklin-társulat kiadásában Janszky Abolf szerkesz­tése mellett az ezredéves kiállítás alkalmából egy székesfővárosi kalauz és emlékkönyv jelent meg, a székesfőváros nevezetességeit ábrázoló 40 nél több képpel, Budapest térképével és a kiállítás tervraj­zával. Eme tetszetős, csinos kiállítású könyv bár­mely szalon díszére válik és tájékoztató dús tartal­mánál fogva vidéki és budapesti lakosnak egyaránt nélkülözhetlen zsebkönyvül szolgál. Ára kötve 60 kr. A könyv tartalma: Budapest története. — Buda­pest összes hatóságainak, intézeteinek, egyleteinek, iskoláinak, színházainak, szobrainak, templomainak, nyilvános épületeinek stb. betűsorrendes jegyzéke — Budapest utczáinak, utainak és tereinek jegyzé­ke oly módon, hogy azok kezdete és vége, a ház­szám az érintkezési pontokat adja meg. — Buda­pest környéke és kiránduló helyei. — A közieke dési vállalatok, mint bérkocsik, társaskocsik, villa­mos- és lóvasut, gőzhajók, helyi érdekű vasutak, közszolgák, viteldij, illetve díjszabásait. — Orvos- tanárok, gyárosok, iparosok és kereskedők stb. czimjegyzéke. — Magyarország ezredéves ünnepélyé­nek és a kiállításnak részletes programmja. — A kiállítás megnyitása. — A kiállítás látogatására vonatkozó szabályzatok. — Belépő-jegyek árai. — Emlékművek és közintézetek felavatásának prog­rammja. — Az éddig, május 2-ikától október hó végéig kilátásba helyezett ünnepélyek felsorolása. — Társadalmi ünnepélyek napjainak megnevezése, mint: torna, athleta kerékpár, vívó, regatta, úszó- és lóversenyek, továbbá zene és dalmüvészeti elő­adások. — Kongressusok. — Látványosságok, — Vasúti menetdij-kedvezmények. — Lakásiroda sza­bályai. — Tömeges, olcsó szállások: 32 és 50 kroB szállások, 70 kros szobák. — Utazási és ellátási vállalatok szállodái. — A kiállításra vonathozó egyéb intézkedések és rendeletek, melyek a közön­ség érdekeivel kapcsolatban vannak. — Kedvez­ni enyj egyek, melyeknek az átszolgáltatása mellett a tulajdonos 4—33% engedményben részesül. A szarvasi Pythia. Ha meggondoljuk, hogy Conédon kisasszonynak, a párisi Pythiának, Fám­ban hány embert sikerült elbolonditani, nem cso- gálkozbatunk Cserny Jánosné sorsán, a kit Szarva­son három czigányné bolonditott el. Még 1892. nya­rán történt az első csodatétel. Ekkor kereste fel legelőször Károlyi Györgynó javasasszony a hiszé­keny asszonyt s megígérte neki, hogy „tudományá­val“ visszaszerzi férjét a ki elhagyta. A czigányné előbb egy csomó ruhadarabot kért műveletei szá­mára s azután kénnel körülfüstölte Csernynét i ká- bultságát felhasználva, odább állt. Pár hét múlva Rácz Anna czigányasszony jelent meg a károsult asszonynál s felajánlotta, hogy visszaszerzi férjét és ruháit. De mivel „ruhát csak ruhával lehet viszaszarezni“, ő is elvitt egy csomó ruhadarabot Egy harmadik javasasszony szintén becsapta Cserny­nét, a ki csak ekkor vette észre, hogy le kell mon­dania férjének és ruháinak visszanyeréséről. Pana­sza folytán elfogták a czigányasszonyokat s a gyu­lai törvényszék elé állították. A gyulai törvényszék — mint annak idejében megírtuk — a Pythiát két adlatusával együtt csalás büntette miatt 9 havi bör­tönre és 20—20 frt pénzbüntetésre Ítélte, A nagy­váradi ítélőtábla Kovács Györgynó büntetését két havi fogházra, Farkas Józsefnéét három havi, Rácz Annáét pedig hat havi fogházra s 10—10 frt pénz­büntetésre szállította le s a kúria ezt az Ítéletet szerdai ülésében helybenhagyta. A Lampel czég millenniumi képes díszmunká­jából, a Szalay-Baróti-féle „Magyar nemzet törté­netéiből ép most hagyta el a sajtót annak har- minczegyedik füzete. A Jagellók korát folytatva, a II. Lajos király alatti időket (1516—1526.) beszéli el egészen a magyar hadseregnek Mohács alá vonulásáig, tehát a szerencsétlen csata közvetlen előzményéig. E fü­zetet a mohácsi ütközetnek a Hadi Krónika után készült tervrajza rekeszti be. Az illustrátiók közt feltűnő szép a „Dobozi" czimű önálló műmelléklet, mely Székely Bertalan ismert művészi alkotása után készült s Dobozit abban a jelenetében festi, midőn az előnyomuló törö­kök elől már nem lévén menekülése, hitvesét tőré­vel leszúrni készül. Szövegillusztrácziókat a 34-ik füzet következőket hozza: II. Lajos király pecsétje (az Orsz. Levéltár­ban őrzött eredetiről), II. Lajos emlékérme a (Nem­zeti Muzeum régiségtárából), Mária királyné emlék­érme és aláírása. (Az Arch. Értesitő 1887-iki év­folyamából.) II. Lajos ezüst-garasa. (Veszerle érm. tábláiról) II. Lajos emlékérme 1525 bői (a Nem­zeti Muzeum régiségtárából). I. Ferencz franczia király (Tizián V. festménye után készült, s a bécsi cs. és kir. családi hitbizományi könyvtár metszet- gyűjteményében őrzött metszetről), Török főtiszt (egykorú nyomtatvány czimlapjáról, a Nemzeti Mu­zeum könyvtárából), II. Lajos arczképe (1526 ban készült metszetről, (az Orsz. képtár metszetgyüjte- mónyéből). A mohácsi csata tervrajza (a „Hadi Krónika“ nyomán). Rajzolta Hátsek Ignácz. Kap­ható Gyulán : Dobay János könyvkereskedésében. Gyors egymásutánban érik magokat a Lampel- ezég (Wodianer F. és Fiai) kiadásában megjelenő „1848—49-iki magyar Szabadságharcz történetó“- nek füzetei Gracza György rendkívül érdekfeszi tő irmodorában leírva. Most már az 55-ik füzet látott napvilágot. Ebben befejezi a bánsági rácz'felkelés történetét, mely Hadik M. tábornok fényes győzel­mével Szeged mellett véget ért. Aztán a téli hadjárat többi műveleteit irja le sorba, mint végrehajtattak s azok közt a várostromoknak és bevételeknek jut­tat előkelő szerepet. Elragadó s lelkesítő a piskii hídnál Bem apó vezérlete alatt vívott csata a ma­roknyi magyar seregnek a tengernyi sok orosz ellen, s ép oly gyászos emléket örökít meg a szerző Nagy-Enyed pusztulásának leírásáról, mely közben az 55-ik füzet szövege megszakadt. A képdisz e füzetben is méltóan sorakozik a a megelőző füzetek pazar illusztrácziói mellé. íme a képek sora: A komáromi csata 1849. jul. 2-án (egykorú rajz). Részlet az aradi vár ostromából. Nagy-Enyed pusztulása 1848. január 8-án. Vízakna látképe. A vízaknai sóbányában 1893-ban talált honvéd holt­teste. Részlet Nagyszeben ostromából. A piskii diadal 1848. febr. 9-én. Kapható: Dobay János könyvkereskedésében. ^ özgazáaság. A békés-csanádi vasút gabona kedvezményei: gazdáink és gabonakereskedőink kívánságára a békés-csanádi h. é. vasút azokat a kedvezményeket, a melyek eddig csak a Mezőhegyes, Orosháza és Szarvas átmenő állomásokon túlra menő, és igy e városok piaozain nem szereplő gabonára voltak ér­vényesek, megszaporítva kiterjesztette azokra a ga- bonaszállitmányokra is, a melyek teljes kocsirako­mányokban e városokba vannak rendelve, akár tovább mennek onnan, akár maradnak az illető helyen. E kedvezmény egyelőre csak kísérlet, s bevá­lásától függ további fönmaradása. Az uj díjtételek a következők ; Díjszabás- Keflvez­Mezőhe- | Nagy-Majláthról szerit menyes Díjtétel Enoedménv 9 6 3 gyesre | Pitvarosról 8 5‘5 2-5 I Kardoskutról Oros- I Nagy-Szénásról 9 6 3 10 7 3 { Pálmatérről 12 8-5 3.5 házára 1 P..Szt.-Tornyáról l Tótkomlósról 8 55 2-5 13 95 35 Szarvas- 1 Csaba-Csűdről 8-5 6*0 25 ra ( Kondorosról 0. é. kr. 100 kg.-ként. 14'5 1P0 3-5 G-yulétu, 1896. Eb Kiadótulajdonos Dobay Jétuos nyomdája.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom