Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1896-05-17 / 20. szám

20-ik szám Gyula, 1896- május 17-én XV. (XXVIII.) évfolyam. Szerkesztőség: T emplomtér, Dobay J ános kereskedése, hova a lap szellemi részét illető köz­lemények intézendők. Kéziratok nőm adatnak vissza. Előfizetési díj : Egész évre . 5 frt — kr. Félévre . . . 2 » 50 » Évnegyedre . 1 » 25 » | Egyes szám ára 10 kr. í TM......................................—* Társadalmi és közgdzdászati hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: H Ó IK HT ID .A. T7" I 3D­Eiadó hivatal'. Templomtér, Dobay. Ferencz háza, és könyv­kereskedés,- hova a hir­detések és nyilt-téri közle- | mények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyílt-tér sora 10 kr. A vármegye tavaszi közgyűlése. i. (By.) Elnémult a magasztos és díszes ünnepségek zaja, az ünneplők visszatértek rendes foglalkozásukhoz, melyben a kicsiny részletek váltakozása észrevehetetlenül elsi­mul a világ folytonos, egyenlő mozgalmában. Nem változott meg az egyénnek sem a köz­nek élete, de azért a nagy ünnep nyomai meg vannak minden munkásnak lelkületé- ben, mert ihletett és hazafias felbuzdultság gal telve tértek vissza a munkához, mely­hez uj erőt nyújt azon önbizalom keltő ér­zés, hogy az élethivatások bármely ágában, a legegyszerűbb és legcsekélyebb munkának végzése is eszköze a szeretett haza boldo­gulásának. Hol pár nap előtt egy lelkesült tömeg éljen rivalgása kisérte az ünnepi szónokok költői lendülettel és prófétai ihlettséggel el­mondott szavait: a vármegyeház nagytermé­ben folyó hó 26-án ismét összeül a törvény- hatósági bizottság is, hogy önkormányzati jogát gyakorolva, a vármegye és az azt al­kotó községek és egyesek ügyeiben hatá­rozzon. A hosszn tárgysorozat szerint igen sok ü»v vár ismét elintézésre, melyek közül nem egy a köz és magánéletre egyaránt kiható erejénél fogva megérdemli, hogy itt foglal­kozván vele, azok megismerésére a nagy kö­zönségnek alkalmat szolgáltassunk. Az alispán féléves jelentése, mely hü ké­pet tárja elénk a vármegye állapotának és az őszi rendes közgyűlés óta tett fontosabb intézkedéseknek, egy indítványt is foglal magában. A midőn ugyanis a törvényható­sági bizottság — több tagjának indítványára — az ezredéves ünnepély keretében keresett és talált eszközt arra, hogy a vármegye tisztikarának jövendő sorsuk megkönnyitése mellett az erkölcsi elismerés koronáját át­nyújtsa, a vármegye alispánja a közigazga­tás mankásainak nem kevésbbé buzgó és hazafias csoportjára hívja fel a közönség fi gyeimét : a községi jegyzőkre, kik azon rend­kívül súlyos és nagy felelősséggel járó fel­fllifil Ezredévkor. Letűnt idökí vihardúlt századok! Beszéljelek még egyszer minékünk! Nyíljatok meg bemohosult sirok! Ébredjetek, kiket eltemettünk 1 Ezer év mutt honfoglalás után . . . Ezer éve él magyar e hazán. Kelj fel Árpád! ősatyánk, vezérünk 1 Itt lebegjen közöttünk szellemed 1 A ki által szép, uj hazát nyertünk : Szálljon reád áldó emlékezet 1 Ezer év múlt honfoglalás után . , . Ezer éve él magyar e hazán. Támadj Lehel! a riadó kürttel! Hadd zengjen a régi ébresztő hang! Ha fölharsan csatára a vészjel: Ifjú s öreg itthon n;m maradand. Ezer év múlt honfoglalás után . . . Ezer éve él magyar e hazán. Emeld ismét Bulceu ! fel magasra Azt a zászlót, mely piros, zöld, fehér 1 Itt vagyunk mind készen a halálra, Ha újra kell a magyar honfivér. Ezer év múlt honfoglalás után . . . Ezer éve él magyar e hazán. És te Botond! emeld fel a bárdot, Amely betörte Bizancz kapuit. Nézi népedre, a mely ezer harczot Vívott s kiküzdte múlt dicsőségit. adatot, mely az összes törvények közvetlen végrehajtásával és községeik ügyeinek ve­zetésével reájuk háramlik, odaadó és önfel­áldozó buzgalommal végezték és végzik. A községi jegyzők munkakörének és az ezen munkakör betöltésében a vármegyebeli jegy­zők által tanúsított munkásság ismeretében mi csak örömmel üdvözöljük az alispán gon­doskodását és indítványát, mely az 1896. évnek a jegyzők nyugdijidejébe is két év hozzáadásával való számítását czélozza és hisszük, bogy a törvényhatósági bizottság is örömmel fogja határozattá emelni ezen ja­vaslatot, hogy a köznek elismerést érdemlő serény munkásait megjutalmazza és a mél­tánylás erkölcsi buzdító erejével bennök a további hazafias működésre munkakedvet keltsen. Néhány bizottságban lemondás, illetve el­halálozás tolytán megüresedett egy két tag­sági hely, melyek a jelen közgyűlésen vár­nak betöltésre. Minthogy a kisebb bizottsá­goknak inkább módjukban áll a felmerült és eléjük utalt ügyek áttanulmányozása, az önkormányzati jog helyes alkalmazása meg­követeli, hogy a közönség e helyek betol lésére kiváló gondot fordítva, olyan egyéne­ket ajándékozzon meg bizalmával, kik a közügyekkel előszeretettel foglalkozván, ezen bizalomnak gondos munkával meg is fognak felelni. A körös-ladányi bid építése alkalmával a vármegye eleget tett a kereskedelemügyi miniszter kívánságának és 25,000 frttal já rult az építési költségekhez. Jóllehet a hoz­zájárulás mérve akkor ezen összegben végle­gesen lett megállapítva és elfogadva a mi­niszter által, ez most újabb 7000 frttal való hozzájárulásra szólitja fel a vármegyét azon indokolással, hogy az építés az előirányzott összegűéi többe került. — Békésvármegye a közlekedésügy emelésére oly áldozatokat ho zott, mint egy más vármegye sem és anyagi erőit csaknem túlhaladó oly sok kötelezettséget vállalt magára, hogy ezen újabb költség vi­selésének átvétele talán programmszerű ter­veitől térítené el, miért is erős megfontolást igényel, hogy a miniszter kívánságának ele­get tegyen-e akkor, midőn ezen ügyben a Ezer év múlt honfoglalás után . . . Ezer éve él magyar e hazán. Hős Hunyady ! kelj fel mély sírodból l íme itt van megmentett nemzeted, Melyet véd tél török száz hadától: Áldva legyen mindörökké neved! Ezer év múlt honfoglalás után . . . Ezer éve él magyar e hazán. Szabadsághősi költő, vitéz, bajnok ! Ki hazánkért oly ifjan meghálál; Nagy Petőfi,! nem vagyunk már rabok, Elértük azt, a mit te akarál. Szellemeddel lelkesítsd e népet! A mely téged soha el nem feled. Jöjj lelkeddel hozzánk 1 Kossuth apánk I A szabadság — jog és testvériség, Egyenlőség — melyeket nem birnánk Nálad nekül — most üli ünnepét. A magyar nép áld magasztal téged Örökké él közöttünk emléked. Ébredjetek fel óh dicsők / nagyok I Kik küzdtetek magyar hazátokért. Fogadjátok tőlünk szent mártírok, E szent napon a dicsőség-babért! Ezer év múlt honfoglalás után . . , "Ezer éve él magyar e hazán. Ezer évet köszönünk mi nektek, Nyugvó porok! dicsőült honatyák! Ez ünnepen milliók érzenek Nagyok, dicsők ! irántatok hálát. Ezer év múlt honfoglalás után . . . Ezer éve él magyar e hazán. tőle feltételek kikötése nélkül kívánt nagy pénzösszeget ellenvetés nélkül megfizette. A belügy miniszter ismételt felirat da­czára sem adott engedélyt arra, hogy a köz- gazdasági előadó javadalma és a közgazdasági bizottság részéről felmerülhető költségek a házj pénztár által viseltessenek, hanem fel­hívta a vármegyét, hogy a szükséges összeg­ről pótadó kivetés utján gondoskodjék. A vár­megye közönsége külömböző czimen annyi pótadóvai van megróva, hogy újabb pótadö kivetése már súlyos teherként nehezednék az adófizető polgárokra. így tehát anyagif esz­közök hiányában alighanem el kell ejtenie, vagy egy időre a közgazdasági bizottság lé­tesítésének és az előadói ..állás szervezésének kérdését, a meiylyel pedig a túlnyomóan ag rikultur vármegye gazdasági viszonyainak emelése lett volna a törvényhatóság czélja. Reméljük azonban, hogy az intéző körök kir váló gondoskodása módot fog találni, hogy ezen üdvös czélu intézmény lehetőleg mielőbb életbe léptethető legyen. Lesz alkalmunk a közgyűlés előtt még egyszer hozzá szólni a tárgysorozathoz és akkor ismertetni fogjuk a még fontosnak lát­szó néhány ügyet is. Felirat a főrendiházhoz.*) Méltóságos Főrendek! K. Bókésvárruegye közönsége édes kötelességet 'teljesíteni seregiéit egybe : részt venni a magyar állam ezer éves fennállásának örömünnepében, s egyesitni fohászát az ország minden részéből a magasból felszálló hálaadó imákkal, Ez ünnepélyes perezben, midőn szivünk csordultig meg van telve az őszinte öröm érzel­meivel, a hála s elismerés koszorúját nyújtjuk nemzetünk törvényhozó-testületének azért, hogy az általa alkotott bölcs törvények oltalma alatt egy ezredév harczaiban fenmaradt magyarnak s szabadnak számunkra e haza. Szívből üdvözöljük ez alkalomból a törvény­hozás egyik alkotó részét: a méltóságos főrendi­házat ! Az elmúlt ezredév a történelem tanúsága szerint — javarészt a nemzeti létért folytatott véres harezok s a szenvedés kora volt. De a szilaj erőszak ideje lejárt! ma nem *) Lapunk rendkívüli számából tóműké miatt kimaradt. És te Isteni népek nagy Istenei Ki e hazát oly sok viszály után Ezeréoig megtartód: nevedre Itt e helyen, ezreknek ajakán Zengjen áldás, dicséret, dicsőség 1 így fogadd el néped köszönetét I Te pedig nép! mely ezer éVe már, Hogy e földet hazádnak mondhatod; Midőn ragyog ez ünnepi fényár: Lelkesülve zengd rá a #Szózat*-ot: „Hazádnak rendületlenül légy híve oh magyart Bölcsőd ez ’s majdan sírod is, mely ápol ’s eltakar“. Vésztő, május 9. Kun Béla, ev, református lelkész. Áldomás a hazáért. Elmondotta Orosházán Lehóczky József rom. kath. plébános, 48-as honvédtiszt. Már sok évvel ezelőtt hangoztatta derék magyar költőnk Csokcnai Vitéz Mihály e versét, melyet ha ma élni még, most mondhatna el iga­zán határozottan, midőn bennünket hazafias ko­szorúba fűzött egybe édes kedves hazánk fenál- lása ezredik évének kegyeletes és hálás megün neplés“, de így én hozom emlékezetbe e perez­ben Csokonai szavait, hogy: Már több ezer esztendőnél Hogy itt lakik a magyar, És annyi sok próbák között Magyar maradt a magyar 1 Ámde itt nem állok meg, nem hallgatok el, de midőn megindulva gondolok a* nagy múltra, egyúttal ekként esdek' Kisfaludy Sándorral a jövömre hazámért a magyarok Istenéhez, a né­harczi babér, a miért foly a nemzetek között a küzdelem, hanem az ész, a komoly munka fegyr vereivel folyik a végnélküli harcz. A múltban teljesített hivatásnál nem cser kélyebb feladat áll előttünk : a. munka, a k.űltura békés fegyvereivel kifejleszteni a nemzetben szúr nyadó ős erőt, kiépíteni s a változott viszonyok­hoz képest átalakítani, szabadelvű törvények al­kotásával intézményeinket ekként egyesitni a haza szeretetében annak minden népét. Meg bir e állami nemzetünk e másféle fegyverekkel vív.ott s talán az előbbinél is nehe­zebb harczbaii ? Mi hiszszük,' hogy a méltóságos főrendiház a jövő ezen ujabh feladatainak ■ teljesítésében is bölcsességével, higgadtságával s hazafias érzüle­tével közremunkálni fog, s meg vagyunk győ­ződve arról, hogy á méltóságos főrendiház hazánk alkotmányának, a magyar állam épületének a jövőben is erős és biztos oszlopa leend. Bízva bízunk a gondviselésben, hogy a mint a múlt megpróbáltatásai 'közt nem hagyta el nemzetünket, úgy a mús fegyverekkel megindult küzdelemben is velünk lesz s az ország.koronás fejét, vezető.'vezórit, törvényhozóinak elméjét a jövőben is megáldja bőlcsesóggel, fiait honszere.- tettel, hogy igy a mpgiíjodott magyar haza büsz­kén fogja méltó helyét elfoglamátni a szabad államok sorában s megizmosodvá bátran néz elé egy újabb ezer óv küzdelmeinek. Erős a hitünk ebben, mert egy 10 század viharait diadallal túlélt népre bízvást rá j illenek a nagy költő szavai: „van élni abban hit, jog és. erő.“ Kelt Bókésvármegye törvényhatósági bizott­ságának Gyulán, 1896. évi május hó 12-én tar­tott ünnepies diszgyülésóből. Békésvármegye közönsége. Millenniumi ünnepélyek a vár­megye községeiben. Lapunk rendkívüli számában a vármegye székhelyén, Gyulán lefolyt ünnepélyekről ad­tunk kimerítő tudósítást. Mai lapunkban a vármegye községeiben lezajlott ünnepélyekről számolunk be, melyek ha nem voltak és természetesen nem is lehettek olyan nagysza­básúk, mint a vármegye székhelyéé, egytől egyig mégis oly fényesen sikerültek és oly magas színvonalon állottak, hogy legtöbbje korszakalkotó jelentőségre tőn szert és üdvös hatása — megvagyunk felőle győződve — a pék és nemzetek atyjához, országok oltalma, Gondviselője és fentartójához: Adja Isten, hogy a magyart A fél világ-uralja, Vérrel szerzett szabadsága Soha kárát ne vallja, És ez ünnepélyes peresekben juttassuk eszünkbe, hogy a közelünkbe levő Puszta-Sze­ren hét vezérünk ezer évvel ez előtt esküt tet­tek s karjaikból egy edénybe vért eresztettek azon fogadásuk és szívességük piros helypecsét- léséül: hogy. hazájok javára dolgozni, annak bol­dogságát vérök pusztáit utolsó csepp vérökig védeni meg nem szűnnek és hogy ezt híven meg is tartották, hazai történelmi könyvünk felje­gyezte és mostani ezredéves ünneplésünk is bi- zonyitja. Most azért tehát küszöbén egy másik ezredévnek, mi is a magyarok Istenére esküdjünk, hegy hazánk javáért, szabadságáért, boldogsá- gáért nem csak élünk, hanem ha kell halunk is, mert csak igy lehetünk dicső hazánknak boldog polgáraivá és csak igy tarthatjuk fent léteiét és hagyhatjuk szivünk e legbecsesebb kincsét uno­káinkra is, mint reánk hagyták szent őseink . . . ily gondolatokra, ily érzelmekre ébresszen és lelkesítsen minket mindenkor nemzeti szinü" lo­bogónk lengésének látása, melynek színeiben a zöld példázza a .reménységet, a fehér a hitet, a piros pedig a szer.etetet, a mit látva e szavakra fakadt egy költőnk: Hogy boldoggá lehess, Három kincset keress, Hidj,'reTn.élj és szeress 1 Úgy szeressed hazádat kedves magyar vé­reit! 1 mint édes anyádat, mint tápláló dajkádat, mint egyetlened-t, mert valamint az égen csak tgy nap, úgy a földön; csak egy Magyarhon van Ijapuuk mai szétm&hoz egy iv melléklet van oaatQlva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom