Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)
1896-04-26 / 17. szám
18-üi szám. Gyula, 1896. május 3-án. XV. (XXYIII.) évfolyam Szerkesztőség: Templomtér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre ... 2 » 50 | Évnegyedre .1 » 25 » Egyes szám ára 10 kr. f uofj "urp Társadalmi és közgazdászati .hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: XX Ó XX ItT ^ _A_ T7" X XDEiadó hivatal: Templomtér, Dobay Ferencz háza, és könyv- kereskedés, hova a hirdetések és nyilt-téri közle- | mények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyílt-tér sora 10 kr. Meghívó. Békésvármegye törvényhatósági bizottsága a honfoglalás ezredik évfordulója alkalmából Gyulán, 1896. évi Május hava 12-én ÜNNEPI KÖZGYŰLÉST tart, melyre teljes czimet tisztelettel meghivom. A közgyűlést a vármegye főispánja d. e. 9 órakor nyitja meg, megnyitás után a törvényhatóság közönsége négy küldöttségben a gyulai négy hitfeleke- zet templomaiban megtartandó hálaadó istenitiszteleteken vesz részt s az istenitiszteletek után délelőtt 10 órakor foly- tattatik a közgyűlés, melynek sorrendje a következő: 1. A vármegye főispánjának megnyitó beszéde. 2. Szabó János vármegye bizottsági tag ünnepi beszéde. 3. Hódoló felirat 0 császári és apostoli királyi Felségéhez, koronás királyunkhoz. 4. Üdvözlő felirat az országgyűlés mindkét házához. 5. Beliczey István és társai vármegyei bizottsági tagok indítványa az iránt, hogy a vármegyei tisztviselők és alkalmazottak szolgálati idejébe a millenáris év két év hozzáadásával számíttassák. 6. Az alispán záró beszéde. Kelt Gyulán, 1896. ápril 30-án. Dp. Fábry Sándor, alispán. Millennium. Rügyfakasztó május ragyogásában, virág- fakadáskor, pacsirtaszóláskor, tavasz kezdetével ünnepeljük az elmúlt ezer esztendő dicRŐ emlékét. Erre az ünnepre kivirulnak a mezők, A tökéletes fogadó. (Grand Hotel Royal.) Igenis fogadó _és sem nem szálló, (ami a berbergnek magyar neve), sem nem szálloda, amely istentelen alkotásért a csinálója megérdemelné, hogy Simonyi Zsigmondék oda guzsolják egy jó kemény szótőhöz és nyelvgyökkökel ép magyarrá korbácsolják. És igenis : tökéletes fogadó. Legvérengzőbb harcsaimat mindig a budapesti vendéglő ellen folytattam. Akár mint szü- kebb restaurant, akár mint tágabb hotel, ugyancsak bolygatta a véremet s bolygatja még maiglan. Mert ki bírta még azt a levet, amelyben minálunk a párolt marhapecsenyét, vagy a gőz- bensültet betálalják, a kenyerével kimártogatni ? Pedig a Iá adja meg az ételnek igazi lelkét, mint ád a képnek életet a lazur. A „sauce“ jelében hódit a franczia konyha, az a mártás, mely itthon megbomlott zsírjáéval, vajsavas kozmájával a fenekéig, rendit meg minden-becsületes gyomrot. S ki tett még látogatást budapesti fogadóban, hogy, amig a folyosón végigment, a konyhán egymásba szűrődő szagok ne üldözték volna? Hiszen egyenkint jóleső ingerrel vannak azok ránk; deösszeverődve: pokolian büzlődnek. Milyen andalitó a cis-mol kék hangzata s milyen lelkesítő a d-dur piros akkordja 1 Hanem, lessék egyszerre ütni meg a kettőt zongorán 1 Kóczból van sodorva annak az idegzete, amely erre az atten- tátumra görcsösen össze nem rándul. Hát még, amidőn e bűzök hegyébe a mosókonyhából fölmeglombosodnak az erdők, dalol a fülemile, a pacsirta csattog; ez az esztendő a magyar nemzetnek egyetlen pihenő ünnepi vasárnapja. Szerteszét a hazában lobogtatja a szél a százszor szent nemzeti lobogót; a szelíd rónasikon lágyan simul el körülötte az enyhe szellő, fönt a hegyek között dörgő mennyboltozat muzsikája mellett vihar tépi, rázza a háromszinü zászlót. Édes szép lobogónk, a te szelíd lengésed, a te viharos küzködésed széllel, zivatarral, olyan, mint ennek a mi magyar nemzetünknek ezer esztendős viaskodása! Attól fogva, hogy az aranyos tollú turulmadár megcsattogtatta őseink előtt ragyogó szárnyait és ide kalauzolta nemzetünket erre a szent hazai földre, ellenséges idegen népek oczánjain keresztül, attól fogva a harcznak, küzködésnek szünetlen vihara tépte, pusztította a magyarok népét. Belső viszálykodások is gyengítették, sorvasztották és a testvérháborúk tusáiből csak olyankor lelkesült összetartásra, egyetértésre, mikor a külső ellenségek fegyverei vérbe, lángba borították a pusztákat és a kunyhókat. A tatá ha i milliói lepték el délibábos rónáinkat, mint valami emberpusztitó nagy veszedelem, dúlva, rabolva Árpád vérén szerzett örökségét; majd a, török szablyák ellen — évszázadokon keresztül — itt járt kelt köztünk a halál. Egyik csatáról a másikra, eoyik veszedelemből a másikba rohant a magyar. Volt idő, midőn egyedül nyelvünk zengése, dalaink búgása, keserű panaszok jajszava zokogott át a magyar rónákon és csak ezek a szomorú hangok bizonyították, hogy még magyar él itt a Kárpátok és az Adria között való ősi földön. Kardjaink éle kicsorbúlt, karjaink ellankadtak a poklok ellen folytatott hadviselésben. De Hadúr fényes kardja megvillant; a háromszinü zászló fellobogott soraink között és a televény magyar földből új meg új élet ereje fakadt a sziveinkben. Micsoda szent, micsoda hatalmas őserő ez, a mi annyi viszontagságon át mindig nagy, mindig szilaj diadallal támadt fel — áporodó moslékáram kerekedik, hogy körülötte, megülepedése után, mint valami veszett orgona pont körül kavarogjon e bűzök émelyítő táncza. De, ha panaszaimból meg nem értettek : értsenek meg dicséretemből. Vannak eszményi kriminalisták, akik, hogy megjavítsák a világot, nem a bűnös meg fenyítését, de a jónak meg- jutalmazását követelik s ettől reményük az emberiség megváltását. Nem szidok hát, hanem zengek. * Mint kisértem örvendő szivvel az Andrássy- uttá nemesült hajdani Sugár-utat az első csákány- sujtástól eladdig, midőn az utolsó fakoczkát ékelték bele az ő városerdei végébe: azonképen jelen voltam a Körút nagy félivének is a megszületésén. És valahányszor végigsétáltam e két pompás utczaszeren, eltűnődtem a budapesti vállalkozás élhetetlenségén, hogy nem tudott ide fogadót épiteni, még pedig olyat, amely nyugati értelemben viselhesse méltóan ezt a nevet S im, a Körúton a legrövidebb idő alatt kettő is keletkezett. Az én kedvemre való azonban csak egy. Szeretem a lombos fát — s vallj’ ki ne szeretné? — s minden levele, midőn lesodorja az őszi szél, drága halottam nékem. S midőn a jó minapában látnom kellett, hogy egy régi kertnek sátoros fáiba vágják bele az irtó fejszét, itt ennek a sivár, lombtalan városnak legsűrűbb részében: minden egy-egy ütését annak a kegyetlen vasnak megérezte az én szivem is. Házért áldozni fel élő fát 1 Kárpitnak hazug virágaival teleragasztott apró ketreczekért, amelyekben oly keserves és oly drága a lakás: kivégezni terebélyes hársfákat 1 Ez a czivilizáczió barbársága. S mikor még azt is meg költött értenem, hogy a helyökbe hotelt építenek, amelyben orgiáit üli az a hitvány ketrecz-arhitektura: elfogott a keserűség. Dohogva mentem el arra min1 bennünk! Mintha odalen a földben tovább is dobogna a porladozó hősök bazaszerető szíve ; mintha ez a dobogás áttörné a sírok hantjait, megreszkettetnó a levegőt és dalok szárnyán, zivatar zengésében, mosolygó napsugárban, tele meg telezúgná, ragyogná körültünk a magyar földet! Városainkat, falvainkat díszítsük fel a mi drága háromszínű nemzeti lobogóinkkal. Lengjék, lobogják át a magyar hazát új ezer esztendőn keresztül hirdetve, biztatva, hogy a magyar nemzet ól, a magyar föld virúl, a magyar lélek szelleme erős is, Látor is az új ezer esztendő viharaira! Lengjetek, lobogjatok, háromszínű nemzeti zászlók! üdvözöljétek a drága, a szent, az imádott, édes magyar Hazát! A békés-bánáti ref. egyházmegye közgyűlése. A békés-bánáti ref. egyházmegye április hó 28 és 29-én tartotta meg Nagy-Kikindán rendes egyhm. közgyűlését. A hatalmas egyházmegye minden oldaláról sereglettek az egyházak lelkészei és világi férfiai, hogy végezzék az egyházmegye ügyeit. Az egyházmegyei lmzgyűlósen résztvettek: Gróf Ráday Gedeon és Szabó János esperes elnökök. Bernáth Géza, táblai elnök. Fekete Márton kir. tanácsos, Széli Ákos közjegyző, Nagy Károly ny. árvaszéki elnök, Oláh György békésmegyei főügyész, Vattay Miklós, Dr. Hajnal István főorvos, dr. Baksa Lajos hmvásárhelyi polg. mester, Szathmári Kálmán kincstári ügyész, Zsíros Lajos kúriai biró. Hegedűs Sándor, Juhász Mihály árvaszéki elnök. Dr. Filó Tihamér ügyvéd, Dr. Szántó Lajos ügyvéd, Kenész Péter, Szűcs Mátyás, Mágori Antal, Polgár László birtokos világi részről való tanács- birák és kiküldöttek. Tatár János szeghalmi, Garzó Gyula gyomai, Mészáros László ittebei, Oláh Antal öcsödi, Sze- reznlei Sámuel hmvásárhelyi, Domby Lajos gyulai lelkészek és tanácsbirák, Pap Imre hmvásárhelyi, Darabos Sándor sztandrási, Nagy Bertalan szkulyai, Rácz Károly szapárifalvai, Bereczk Sándor szegedi, Futó Zoltán temesvári, Szalay József nbecskerekt, Kecskeméti Ferencz békési, Szabó János kunágotai, Gacsal János torontálvásárhelyi, Nagy Károly ref. kovácsházai, Zöld József resiczai, Fa István pán- csovai, Vörös Zsigmond telei, Tereh Gyula hmvásárhelyi lelkészek, Futó Mihály hmvásárhelyi igazgató tanár, Égető Imre, Végh Imre tanítók. Reggel 8 órakor az egyházm. tagjai a ref. * * den héten, s mentül inkább emelkedett, annál melyebbre átkoztam bele abba a roppant gödörbe, amelyből kihajtott gyorsan, mint a dudva. Ily hirtelen keletkezést csak a meséből ismerünk, amidőn tündérek vagy ördögök építenek palotát. Mert egyszerre csak ott meredt fel előttem a nagy elejü Hotel Royal. Hogy megismertem bévül is, örvendve győ ződtem meg felőle, hogy jó szellemeknek a müve s nem sajnáltam, hogy végétté megölték a szép harsakat. * Mint a modern nagy opera benyitója : a nagy fogadó ouvertureje is kicsi és mint amaz, hova tovább érve, szintén megnövekedik, mig a fináléban — itt az épület hátulsó részében — éri el legmagasabb kifejezését. Ami legott meghódítja a szemlélőt: ez épület minden részében derűs, szellős. (A szellös itt nem azt jelenti, hogy léghuzamos.) A kisebbik benyitóból, ahol a fogadó hivatalai vannak elhelyezve, a nagyobbikba lépünk. Első lépcsője minden díszes volta mellett szerény. Nem is fogja azt koptatni a közönség. Minek ? mikor a ház négy liftjének kettője, a vesztibulumnak jobb s bal részén, szakadatlan szolgálatára lesz éjjel s nappal. Nem bus kálitok ezek, hanem illatos piros mahagonifába foglalt, üvegajtós pá holyok, ahonnan ki s ahová be lehet látni. Igazi kéjutazás a magasba. A harmadik csarnokban, megnyílik előttünk az opusnak egyik legfényesebb darabja: a födött udvar, a Cour Royale, voltaképen délövi és honi növények díszébe vont nagy terem. Pallója leboritva nes'.fogó szőnyeggel; mindenik sarkában hívogató pamlag, marasztaló zsöllye, kényeztető hinta-szék ; dúsan fölszerelt Íróasztalok kézi könyvtárral (sematizmus, czim- és lakjegyzék, almanák, lexikon stb, — köll-e még ?) Esti vilátemplomban gyülekeztek. Itt Fekete Gyula ref. lelkész mondott megható és mélyérzésü imát, Az ajtatoskodás elején és végén szép karének volt. 9 órakor gyülekeztek a közgyűlés tagjai a városháza nagytermében, hol dr. Kiss Károly, mint a kikindai református egyh. főgondnoka röviden üdvözölte az egyházmegye közgyűlését, melyben azon kívánságának adott kifejezést, hogy a vendégek a város falai között jól érezzék magukat, — annak a városnak a falai között, a mely az ottani ev. református egyház iránt nemcsak türelemmel, sőt rokon8zenvvel viseltetik, hanem azt kulturális törekvéseiben anyagilag is támogatja. Mire Szabó János esperes meleg szavakban mondott köszönetét az egyháznak a fogadtatásért, azután a közgyűlést megelőző szokásos imát mondotta el, amelyben lelkes szavakkal megemlékezett a haza ezeréves fennállásáról is. Ezután gróf Ráday Gedeon megnyitotta a közgyűlést. Megnyitó beszédében első sorban a város vezetőségének mondott köszönetét az impozáns fogadtatás külsőségéért is. Továbbá egy hírlapi polémiára hivatkozva erélyes megleczkéztetésben részesítette azoknak a törekvéseit, a kik az egyházmegye felosztását személyes érdekből az egyh. m. megtámadásával is előtérbe tolták. A nagy akaratú és nagy eredményekkel dicsekvő férfiú elementáris erővel tört ki, amikor ezekre a személyekre lecsapott, a melylyel az egyházmegyei közgyűlés tagjai felállásukkal vállaltak szolidaritást, s amely frappáns jelenet után Tatár János, az egyházmegye Nesztora, az elnökség iránt való bizalmi nyilatkozat indítványozásával is síkra szállott. Tatár János beszédje után a megtámadott esperes kijelentette köszönetét és biztosította arról az ellene fellépetteket, hogy semmi keserűség szivében nem maradt. A napirendre felvett tárgyak közül, mint legfontosabbat, az egyházmegyei különválás kérdését említjük. Békét gyülekezete indította meg erre nézve a mozgalmat azzal az indokolással, hogy a megye aránytalanul nagy, hogy az adminisztráczió e végből nagyon meg van nehezítve és hogy a főesperes épen ezen okoknál fogva az egyházm. gyülekezeteit nem látogathatja elég sűrűén. Békés város praesbiteri- umának e határozatát a szentesi és nbecskereki eklézsiák tették magukévá. Az egyházak lelkészei ennek propagálására a sajtót is felhasználták és a heves tollharczban az egyházm. nem egy érdemes tagja lett megsértve. A czéllal maguk az indítványozók sem voltak tisztában. Ellenben a vezető férfiak kezdettől fogva nnm jó véget jósoltak az egész mozgalomnak. A dissidens mozgalom vezetői teljesen magukra maradtak és a közgyűlésen már csak néhány bátortalan szó hangzott el. gitása gazdag. A padmaly koczkáinak rózsáiból százával gyűl ki az elektrom enyhe lángja, mig a? üvegtető felett ivlámpásnak fehér fénye tündököl alá. Oldalt virágos terrász, azon túl a kávéház az ő angol klubbi komfortjával, innen rajta az ebédlők, amelyeket szintén virágos terrász választ el egymástól. Az egyikből ki van zárva a zene s a szivar — itt ajnyugaton vagyunk : szemközt a másikban már vígan szólhat hegedű- s pipaszó, harsoghat a muzsika, gomolyoghat a dohányfüst. A tisztaságnak apró és nagyobb kápolnái (ezek a fürdők) valósággal eszményiek s bőven nyílnak mindenfelől, bár szemérmesen rejtőznek. A mi azt jelenti, hogy nem csak a tisztaságra, de a tisztességre egyaránt voltak tekintettel. A tisztaság kultuszát szolgálja a házak hamupipőkéje is, a szelelő-udvar (magyarul: Üchthof). Négyen vannak s végig fehér kályha-koczkával kirakva, hogy könnyen legyenek moshatók. Nincs épülete a fővárosnak, a legújabb kórházat sem véve ki, amely nagyobb mértékben adózna a hygienának, mint ez a fogadó. Kezdve a Körútra szolgáló nagyobb lakosztályokon (a nevük „fejedelmi szobák") föl a padlás-szobáig: valamennyi egy közös vonással vallja az atyafiságot. Ez a jó ágy. A fenségek és méltóságok díszesebb nyoszolyában hálnak ugyan, de pihentető tulajdonsága pikinyivel sem puhább, egy hullámkával sem ringatóbb, mint az odalenn az alsó emeleteken. E részt az 50 forint az 1 frt 59 krajczárral teljesen egyértékü. És itt minden szoba utczai. Az építő művész, egy elmés ötletével, utczakép íssé tette az udvarit. Az épület fővonalát két sikátorral szi- kitotta meg. S igy bármelyik ablakból vidám kilátás nyílik a mozgalmas, nyüzsgő életre. Én, ha ilyen lifteket bocsáthatnék a közönség elé, a mentői magasabb lakást annál drágábban mérRczulás bank 109. 3—2. részjegyei jegyezhetők minden üzletben és ma délután a városház során levő helyiségben. — Közgyűlés május hőban a városház nagytermében. s.
