Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)
1896-07-05 / 27. szám
A közgyűlés az igazgató választmány javaslatához képest, a miniszteri rendeletet tudomás és alkalmazkodásul vészi és az abban foglalt felhívás értelmében, a három társulat egyesítése folytán megváltozott helyzetnek megfelelően módosított alapszabály tervezetnek kidolgozására az elnökség, Aszalay Gyula. Haan Béla, Hegedűs Mihály, Ko- rossy László és Szekér Gyula társulati tagokból, Erkel János társulati főmérnök és Csausz Lajos társulati igazgatóból bizottságot alakit és küld ki. A beolvadó két társulatot a. feloszlásnak közgyűlési határozatilag leendő kimondására és a társulatok anyagjának és' irattárának átadására a közgyűlés felkéri -és maga részéről az átvételre Aszalay Gyula érdekeltségi tagot és a társulati tisztviselőket kiküldi. A közgyűlés az igazgató választmány javaslatához képest, a bemutatott kivetési főkönyveket hitelesíti és Ladies György társulati elnököt, Erkel János társulati főmérnököt és Csausz LajoB társulati igazgatót felhatalmazza, hogy a hitelesítési záradékkal ellátott főkönyveket írják alá és elrendeli, hogy az ekként hitelesített főkönyvek az illetékes m. kír. pénzügyigazgatóságoknak további eljárás" végett megküldessenek. A közgyűlés az igazgató választmány javaslatához képest, a közös nyugdíjintézet elnökének átiratát általánosságban tudomásul veszi és ahhoz ké- -pest és a nyugdijszabályzat 53, §-a értelmében a társulati nyugdijválasztmányt 3 évre következő tagokból megalakítja : a társulat elnöke, ez időszerint Ladies György, Dutkay Béla, Hoffmann Mihály és Szekér Gyula társulati tagok. — Társulati igazga tónak bejelentése, hogy a tisztviselők maguk részéről. Erkel János társulati főmérnököt választották a nyugdijválasztmányba, tudomásul vétetik. A közgyűlés beleegyezik továbbá abba, hogy a társulat által fizetendő hozzájárulási összeg, valamint a társulati alkalmazottak belépési dija a társulatnak a közös-tiszai tartalékalap irányában fennálló követeléséből fedeztessék és utasítja a társulati tisztviselőket, hogy a szükséges jegyzékeket és kimutatásokat pontosan felterjesszék és a fizetendő járulékokat a Magyar Földhitelintézethez havonként pontosan befizessék. Olvastatott Csaba község elöljáróinak kérvénye, hogy a körgát zsilipjeinek elkészültéig a társulat az Elővizcsatornán egy ideiglenes duzzasztót létesítsen. Olvastatott az igazgató választmánynak vonatkozó javaslata. A közgyűlés az igazgató választmány javaslata alapján az ideiglenes duzzasztó építését a társulat saját költségén elhatározza és annak eszköz lésére társulati főmérnököt utasítja. A millennáris fővárosi lármából, a kongresszusok örömei és bánata után, oly jól esett leszökni ide Gyulára, ebbe a kedves alföldi városba, ahol az első magyar zeneköltő emlékezete mára a legérdekesebb társaságot gyűjtötte össze. Ma leplezték itt le az Erkel Ferencz szobrát és a templomtéri mellszobor, mintha megelevenedett volna, diadalmasan és büszkén tekintett szét ércz-szémeivel az ünneplőkön, akik közül sokan látták még a szobor eredetijét, amint kószált a kedves utczákon, az apró házak közt, kezében mindenféle rejtélyes, ákom-bákumos kottával, haladván a Wenckheim-park hires hársfa lombjai alá. . . . E falak közt addig csak vidám és szomorú magyar nóták hangzottak föl, tánezrahivó csárdások, komoly, méla keringök és ma a népkerti pavilion bájos kis termeiben a magyar opera tagjai rendeztek hangversenyt, hires művészek énekelték el a magyar opera megteremtőjének Bor-dal-Á.t, a mely itt fogantatott.. . Mily pálya-l futás a kis kántortanitói laktól az Andrássy-uti fényes csarnokig, a sikerek mily lánczolata áz első kitapsoltatástól a néma szoborig 1 És hallom, az ünneplők közt járván, az öregek dicsé rétét: mily kedves és szerény volt, Gyulát min- dig igen szerette, egy-egy babér ágat mindig küldött haza a sok koszorúból. A hálás város most szobrot emel neki. Az opera 'igazgatója emlékbeszédet mond. A polgármester Ígéri, hogy a szobrot meg fogják őrizni mindvégiglen. Pesti szinész-urak szavalnak és a Hyranuszt éneklik.... Az Erkeltén kis kántortanitói lak barátságosan mosolyog elő fehér falaival és egyszerre oly magasnak látszik, hogy magába öleli a szemközti templomot, a szomszédos házakat, a távoli utczákat, az egész várost. Átrepül a háztetők felett és oda telepszik a szobor mögé. A dalárda a „ Szózat*-ot zengi. . . * Gyula boldog. Az idő ugyan kaczérkodott ; esett tegnap délután is, mikor megérkeztem. — Nőm volt tehát por és meleg — talán csak megrögzött előítélet, hogy fővárosi ember nem képzelhet el alföldi várost ezek nélkül — és igy a csöndesen-szitáló esőben szemügyre vehettem a várost. Igen jó, hogy az ember a vasútról a su- gár-uton jön keresztül, egy nyil-egyenes utón, amelynek két oldalán, kaczér villák sorakoznak és egy zöld panoráma tárul az ember szeme elé. Az ut egyik oldalán egy-lovas lóvasúti kocsi halad, maga a kocsi ggy kolosszus, a vágány azonban oly keskeny, mint a kiállítási körúté. Más utczába térünk . . . Keresem az Alföld nagy szabálytalanságát, az utczákat, amelyek olyanok, mint egy hórihorgas kamasz, a lecsapolt réteket ; hol vannak ? Nincsenek sehol. Az utczák nagyobbrészt egyenesek, sima betonon jár az ember, a földszintes házak pedig valósággal be hívnak, oly barátságosan néznek még az ide*) A »Magyar Hírlap“ juoiua 27-iki számából, genre 'is. Nem tudom, kvadrál-e ez a szó, de agg fővárosi szivemet megkapta a Gyula szolid külseje. Oly kedves délutánok telhetnek el itt az abszolút csöndességben, mikor a bólogató aká- ezok alatt alig jár valaki. Délután van, a zsaluk leeresztve. Egy-egy ablakból kikandikál egy rendetlen női fej, a zöld zsalukátelek oldal-falán föllapozott könyvek terpeszkednek. Nagy alvások és olvasások folynak ilyenkor. A gyulai hires szép asszonyok és leányok csak este jelennek meg, hatalmas séták esnek ilyenkor, a régi várrom tájéka megelevenedik. A vár a Corvin János idejében áll és virágzott, most már csak a bástyája van meg a hires, nevezetes kastélynak, amelyben egykoron a szép Frangepán Krisztina fészkelt. A hölgyek pedig sétálnak, ragyogván és világítván a csendes estéken. A város ezt a tündöklést nem akarja szó nélkül .tűrni és mosf bevezetteti a villamos villágitást. Ez a modern bosszú j és a hölgyek nem igen haragszanak a szigorú hatóságra. És végre ez a hatóság nem is olyan szigorú. Csak minden áron előbbre akar haladni, magaért a haladás kedvéért és egy kicsit — a Békéscsaba boszantására. Mert el kell árulnom, hogy a két város közt a kecskemét-nagykörösi harcz folyik, székhely kell mindkettőnek. Gyula meg akarja tartani, Csaba meg akarja szerezni. Gyula mellett van az ősi jog — a város hétszáz éves,] mig Csaba százötvenre hivatkozhatik. Hogy mire hivatkozhatik még ? Hiszen, jó isten, én most Gyulán vagyok. De ez a székhely-kérdés voltakép mégis csak részlet-kérdés, mikor nagy dolgokról van szó, megegyezik a két szomszéd. Lám, a békéscsabai születésű alispán, fábry Sándor volt a gyulai Erkelszobor bizottság elnöke. Az alispán még egészen fiatal és igen szimpáthikus úri ember, a minthogy a megyei es a városi tisztikar általában fiatal, tele ifjúi ambiczióval, tetterővel és életkedvvel. Csak a főügyész, Oláh György, noha szintén fiatál ember kívánkozik vissza a régi világba...........Ö tudniillik lelkes régiséggyűjtő és ez a szenvedelme olyannyira fokozódott, hogy mostan a békésmegyei régiség-muzeum talán harmadik, vagy negyedik az országban. A vármegye főispánja Tallián Béla, akit Somogy- ból hoztak ide és aki a sok főispán-változás után most igen népsz srü a vármegyében. A fiatal tisztikarból kiválik az öreg Kiss Gyula megyei fő- számvevő, aki azonban oly szeretetreméltósággal és annyi fiatalos ügyességgel teljesítette most is a főrendezői tisztét, hogy egy jogász bálbizott- sági elnök sem különben. — De ki tudná felsorolni őket mind ? A megyei elötánczosc^t, a kitűnő lovasokat, a közigazgatás jeles, ifjú erőit? * Most látom, hogy Gyuláról írván, mennyire eltávolodott a toliam az alkalomtól magától : az Erkel-ünneptől. Ma leplezték le a szobrot. Szelíd napfény tánc zol a költö-bronczarczán, a mialatt a hálás közönség környezi szemével. Mily szép dolog nagynak és dicsőnek lenni, mily szép dolog elismerni a nagyot és dicsőt. Békés-Gyula méltó maradt Erkel Ferenczhez. ß k'f —■ nö. Levél a kiállításból. Budapest, junius 28. A nagy ünnepek után alig változott valamit az ünneplő Budapest és a kiállítás képe. Mintha még mindig a hódoló diszmenet világraszóló pom páját nézhetnék az emberek, olyan telve van az egész főváros az ide özönlő vidékiekkel és külfcl diekkel. A kiállítás látogatása óriásit szökött a magasba, mindennap átlag húszezer napijegyeB látogató nézi a kiállítást, a bérlőkkel együtt átlag negyvenezer, vasárnap és ünnepnapokon hatvan-nyolczvan- ezer. Az utczák népesek, a közlekedő eszközök mindig és minden irányban tömöttek, kávéházakban, vendéglőkben eleven, mozgalmas az élet, szóval a főváros igazi főváros lett, valósággal az ország szive. Mi okozta ezt a kedvező, örvendetes javulást? Mondjuk ki egyszóval: a vidékiek. Azok a lelkes emberek, akik az ország minden részéből ide- sereglettek a nemzet ünnepére, lankadatlan buzgó- Isággal nézték és tanulmányozták a látnivalókat s hazatérve mindmegannyi egy-egy buzgó apostola lett az ezredéves kiállításnak. Való és igazság, bogy az írott szónak is megvan a nagy hatása: a reklám, hirdetés, plakát, leírás ezer ember érdeklődését kelti föl. De a leglelkesebb vezérczikknél, millió aranyos hirdetésnél nagyobb hatást tesz az élő szó, az eleven elmondása a látottaknak. Az a közel kétszázezer ember, aki junius elején Budapesten volt, s látta az ez redéves kiállítás mesébe való szépségét, tapasztalta a rágalmak igaztalan voltát, több hasznára van a kiállítás népes voltának mindennél a világon. Köszönet és elismerés illeti meg őket, akik hírül vitték az egész országnak, hogy itt a fővárosban, ezen a szép kiállításon ott kell lenni minden igaz hazafinak, hogy önmaga ellen vétkezik, aki legalább egyszer nem jön fel. Olcsó lakások. S hirül vitték vidéki vendégeink bizonyára mindenfelé, hogy rosszakaratú rágalom beszélt csak mesés drágaságról a kiállításon. Nem igaz egy szó se a vádakból. Csak a la kisköreiéire akarunk itt figyelmeztetői. j A hódoló diszmenet banderistái, az ország minden tájáról idesereglett tornászok, tanulók, tanítók beszélhetik el legjobban, milyen jól, kényelmesen s hallatlanul olcsón laktak a fővárosban. A községi és állami iskolákban laktak, a melyekből a kiállításra olcsó és jó szállodákat csináltak. Átlag 32—50—70 krajezárért kaphatók ott szobák, kényelmesek, tiszták és jók. A ki csak lakott bennük — pedig a mozgalmas napokban sok ezor vidéki használta, — telve van dicsérettel és elismeréssel A kiállítás egész ideje alatt megmaradnak ezek a szállók s bővebb felvilágosításokat szivesen ad a székes-főváros központi lakásközvetitő irodája, a kiállítás igazgatósága, vagy a maga vállalkozó Hegedűs A., József tér 14. szám. Millenniumi emlékkoronák, A legkedvesebb emlékei a millennium szép évének bizonyára a pompás verésü, díszes millenniumi emlékkoronák maradnak. Magyarországon még aligha vertek ilyen nagy számban ennyire szép és nemes ízlésű érmeket, mint ezek. Korona nagysága van az éremnek s tiszta ezüstből való. Az egyik oldalon a legszeretettebb király legújabb éB legjobb mellképe látható, fején Szent István koronájával. A másik oldalon honalapító Árpád fejedelem lovát vezeti kantáron a magyar Géniusz, megmutatva neki az utat az u| hazába. A vezérek követik az első fejedelmet hazakereső útján. Az érinek különös szépségét a verósi mód adja meg, hogy Körmöczbányán, az állami pénzverőből kerülnek ki ezek a pénzek s csodálatos lágy, mesterséges patina van rojtok. Ezek az érmek — örökre való emlékei a millennium nagy évének — csinos tokokban mindenfelé kaphatók a kiállításon és az ország minden más pontján levő elárusító helyeken. Tömeges felrándulások. Az ezredéves kiállításon épített tömeglakások, ahol ezer ember fér el egyszerre, napról-napra folyton tele vannak. A földmivelők, kiknek a múlt hetekben rövid pihenőjük volt, a nagy mezei munka közben, ezrével használták föl az alkalmat a kiállítás megtekintésére. Fényes ellátásban volt valamennyinek része, olyan olcsó árakon, hogy szinte hihetetlen. Tiz krajezár a napi szállásuk, tiz krajezár az ebédjük, mely levesből, húsból, főzelékből vagy tésztából áll. 3 ezt a tiz krajczai'os ebédet méltóságos és kegyelmes asszonyok főzik és kínálják a föld népének, s olyan tiszta, rendes a konyha, olyan kitü nőén Ízletes az étel, hogy főúri asztalra is lehetne tálalni. A kisiparosok tömeges felrándulása csak ezután indulhat meg teljes erővel,-mórt most már az iskolák bezárása után az igazgatóságnak rendelke- zésret-á&analí a tömeglakások oly nagy számban, hogy nagyobb csoportokat is kényelmesen elszállásolhat. Do figyelembe vette az igazgatóság a kereskedelmi és iparkamarák felirataiban előadott azt a kívánságot is, hogy a kisiparosok nem tudják a kiállítást két napon át kellő alapossággal tanulmányozni, s arra legalább is négy nap szükséges; ezért elhatározta, hogy ezentúl a kisiparosnak nyújtott kedvezményeket négy napra terjeszti ki, főként tekintetbe véve azt a buzgóságot, melylyel a kisiparosok a kiállítást tanulmányozzák s abból tanulságot meríteni igyekeznek. Tanítók a kiállításonMost, hogy a tanításban beállt a szünet, az ország csaknem valamennyi részében mozgalom indult meg a tanítók közt, hogy csoportosan rándul- janak föl a kiállítás tanulmányozására. A tanítóknak ezt a törekvését nagyban elősegítik az egyes tanfelügyelők is így Eötvös Károly Lajos, Hajdumogyo tanfelügyelője, legközelebb 150 hajdumegyei tanítót vezet a fővárosba s hogy azok itt a kiállítást lehető alapossággal tanulmányozhassák, 12 napig itt fognak időzni. — Árvamegyéből is szintén tekintélyes számban készülnek meglátogatni a kiállítást. Az árvamegyei tanítókat ugyancsak tanfelü gyelőjük, Kubinyi Mihály vezeti. Ezenkívül főkép Szepesmegyében mutatkozik nagy mozgalom a tömeges felrándulás ügyében. Hogy mily erős ez a mozgalom, mutatja az a körülmény, hogy a megyéből csaknem az egész tantestület beadta már folyamodványát a kiállítás igazgatóságához, hogy részére a szokásos kedvezményeket eszközölje ki. Ta-n.-ü.gf3r. A Scherer intézet vizsgái. Daczára annak, hogy előzetes véletlen folytán épen 26-ára a szoborleple- zési ünnep napjára esett a Scherer-íéle intézet nyilvános vizsgálata, igen szép közönség gyűlt egybe a Scherer-intézet emeleti helyiségeiben úgy a 26-iki mint a 27-ikén megtartott felső osztályok vizsgáira. Scherer Benedeknek az intézet igazgatójának határozottan nagy érdemei vannak Gyulán a nőnevelés terén. Előtte, mig ő intézetét meg nem alapította, szó sem lehetett modern női nevelésről. — Czopfos, maradi, a legjobb esetben avatatlan kezekre volt bízva a finom női lélek kiképzése, vezetése s a Scherer iskolája volt az első gyulai nőiskola, mely minden tekintetben megfelel a jelenkori leány-iskola követelményeinek. Nemcsak tudományt, hanem nevelést is ád 8 nemcsak tantárgyat, hanem gondolkodni is tanít. E szellem meg is látszik úgy az iskolán, mint a tanítványok feleletén is, azt úgy mint máskor ez alkalommal Is tapasztaltuk. Sikerült szavalatokat hallottunk mindkét osztálycsoportból g a női kézi munkakiállitás, mely úgy ízlésben mint kivi- teben, szakértő mamák véleménye szerint első helyen áll, nem csekély érdemet hagy Bay Gizellának az intézet nevelőnőjének is, -ki Scherer igazgató mellett, a nevelés minden terén tehetséggel és ambiczióval működik . közre az intézet sikerének elérésére. A békésvármegyei tanítóegyesület julius 5-én vasárnap délelőtt 9 órakor Budapesten .a József műegyetem muzeum körúti helyiségeiben közgyűlést tart, melynek tárgysorozata a. következő : 1. Elnöki megnyitó beszéd. 2. Yiszszapillantás az egyesület 20 éves múltjára. Előadó : Yaday József. 3. Mily hatása volt az egyesület működésének Békésmegye tanügyi- álapotára ? Donner Lajos. 4. Indítványok. A „békésmegyei tanitó egylet“ millenniumi diszülését julius 5-én ma tartja Budapesten, minthogy az egyleti tagok nagyrésze a tanítói kongresz- szus alkalmából különben is Budapesten tartózkodik. — Az ülés népes és élénk lesz, amennyiben a békésmegyei tanítók két harmada — különben is fönt lévén, azon mindenesetre meg fog jelenni. •— A gyűlés küldöttségileg tisztelegni fog Zsilinszky államtitkárnál is. Özv. Stéger Mátyásné magán iskola tulajdonos tanítónőt, a vall. és közokt. miniszter saját kérelmére- nyugdíjazta. * Előfizetési felhívás „Békés“ 1896. évi Il-ik felére. Lapunk junius hó végén XXVIII. évfolyamának első felét töltvén be, tisztelettel felkérjük mindazon olvasóinkat, kiknek előfizetése júniusban.lejárt, hogy azt mielőbb megújítani szíveskedjenek. A -lap pro- grammja, mellyel éveken át sikerült a közönség osztatlan bizalmát megnyerni, jövőben is a régi marad. Békésvármegye s abban a megye székhelye Gyulavárosa közigazgatási, társadalmi s közgazdasági éri dekeit képviselni, tárgyilagosan, higgadtan, függetlenül, de óvakodva mindennemű személyeskedéstől: ezt az eszmét tűztük zászlónkra s ezen eszme szellemében fogunk ezután is működni; összeköttetéseinknél fogva ama kellemes helyzetben voltunk és vagyunk, hogy elvont elméletek fejtegetése helyett kizárólag megyei és községi érdekeink istápolásával foglalkozhatunk, és eme törekvésünkben megyénk és városunk kiváló fiainak közreműködése támogatja lapunkat; a vármegye s Gyula városa közönségétől reméljük az eddigelé is hálásan tapasztalt további szíves támogatást. Lapunk előfizetési díja szintén a régi marad s pedig egész évre 5 frt, félévre 2 frt 50 kr, negyedévre 1 írt 25 kr, mely összeg vidékről „Békés kiadó-hivatalának Gyulán11 czim alatt postautalványnyal küldendő be. Hirdetmény. Gyula városa központi választmánya ezenne közhírré teszi, miszerint a választókerület országgyűlési képviselőt választóinak az 1897-dik évre összeirt névjegyzéke f. évi julius 5-től 25-éig reggeli 8 órától déli 12 óráig a. városi polgármesteri irodában közszemlére leend kitéve, mely idő. alatt azt a városi tanács egy tagjának jelenlétében mindenki megtekintheti és délután 2 órától 6 óráig lemásolhatja. Ezenkívül jogában áll saját személyét illetőleg bárkinek, bármily jogtalan felvétel vagy kihagyás miatt pedig annak, a ki a névjegyzékben felvéve van. folyó 1896. évi julius hó 5-iől 15-éig bezárólag felszólalni és eme felszólalásokra az észrevételeket julius hó 16-tól 25-ig ugy’anott benyújtani; — úgy a felszólamlások, valamint az észrevételek írásban bélyegtelenül a Gyula városi központi választmányhoz intézve, a város polgármesterénél adandók be. Gyulaváros központi választmányának Gyulán, 1896. junius 27-én tartott üléséből. Dutkay lléla, Popovits Jusztin, közp. vál. elnök. _ h. közp. vál. jegyző. 182. 1—1. Hírek. A törvényszéki palota 8 fogház építésére vonatkozó igazságügyminiszteri leirat kedden érkezett le a vármegyéhez és — amint ez természetes dolog — örvendetes hatást keltett Gyula városa minden- rendű s rangú polgára kebelében, A rendeletet a vármegye alispánja legott elküldte Gyula városa polgármesterének, ki annak következtében folyó hó 8-án, szerdán délelőttre rendkívüli képviseleti közgyűlést hivott össze, mely közgyűlés fogja kitűzni ama napot, amelyen a törvényszéki palota s fogház építése ügyében érdemleges határozat fog hozatni-és pedig miután vagyon szerzéséről van szó, a községi törvény értelmében ezen ujabbi közgyűlés csak har- mincz nap múltával lesz kitűzhető. Teljes bizonyossággal állapítható már most meg, hogy a képviselő testület akkor határozatképes számban lesz és hogy a miniszter által kikötött feltételeket egy szivvel- lélekkel fogja elfogadni s határozottá emelni. A törvényszéki palota ügyében a vármegye közönségéhez küldött leiratával egyideüleg az igazságügyminiszter Novák Kamill kir. törvényszéki elnökhöz is intézett egy rendeletet, melyet az alábbiakban közlünk annak demonstrálása okából, hogy az igazságügyminiszteriumban már a legapróbb részletre kihatólag foglalkoznak az építkezés kérdésével. A törvényszéki elnökhöz küldött rendelet a következő: 32469/1896. I. M. szám III./B. Folyó évi junius hó 4-én 1191. sz. a. kelt jelentése folytán további intézkedés végett értesítem elnök urat, miszerint utasítottam a gyulai kir. adóhivatalt, hogy a próba-gödörásásnál felmerült költségek fejében Haviár Lajos ottani kir. főmérnöknek Elnök ú(
