Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)
1896-06-21 / 25. szám
teáét, valamint a kir. pénzügyigazgatóságnak rend-' szerinti havi jelentését, mely szerint az elmúlt május ^ havában az adóbefizetéseket, a múlt évi hasonló havában történt befizetésekhez visszonyitva, az egyenes állami adóknál 33,516 írt ffO'/j krral kedvezőbb, a hadmentességi adónál pedig 403 frt 27 krral kedvezőtlenebb eredmény mutatkozik, a bizottság tudomásul vette. Fabriczi Soma szent-andrási lakos IV. oszt. kér. adója ügyében beadott kérelmével elutasittatott. A kir. tanfelügyelő havi jelentése tudomásul vétetik, egy alkalommal a búcsúzó s nyugdíjba vonuló Bánhegyi István kir. tanfelügyelőnek, 20 éven át kifejtett tevékenysége s a népoktatás érdé- kében kifejtett munkásságáért a bizottság az elnöklő főispán indítványára jegyzőkönyvileg elismerését és tiszteletét nyilvánítani s ezt vele közölni elhatározza Léderer Ferencz gyomai izraelita tanitó elleni ügyében kelt iratok, a fegyelmj bizottsághoz áttétettek. A sz.-szt.-tornyai ág. ev. iskola államosítása ügyében, valamint a bánfalvi ág. ev. II—ik tanitói állomás javadalmazása ügyében beérkezett bányakerületi ág. h. ev. püspök által kiállított beleegyező nyilatkozatok, felterjesztettek a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. A sámsoni r. kath. iskolaszék elnökének, a Il-ik tanitói állomás államilag leendő segélyezése iránti kérelme, valamint a bánfalvi ev. ref. egyház- község állami segély iránti kérelme pótlás végett visszaadattak. A gyomai ismétlő iskolai tanitói állomás dij- levele jóváhagyatott s megerősktetett. Kondoros községet az 1415/95. kt. sz. határozattal elrendelt községi iskola felállításának kötelezettsége alól a bizottság ez idő szerint felmentette. A vésztői izraelita hitközség ^tanító illetményének kiszolgáltatása ügyében, a bizottság felhatalmazta, s utasította a szeghalmi járás főszolga- biráját, hogy szükség esetén a hitközségi elnök magán vagyonára előlegképen való foglalást eszközöljön, A vallás- és közokt. miniszteri leirat értelmében utasította a bizo'tság a szt.-benedeki iskola fen- tartóját, hogy jövőre az ottan alkalmazott tanitói illetményét havi, illetve negyedévi részletekben mindig pontosan fizesse ki, még pedig kívánatra a tanitó megbizottja kezeihez is. Dr. Salgő József budapesti ügyvéd, reá a gyomai izraelita hitközség által kivetett adó elleni felszólamlásával elutasittatott; mig Spitzer Mór szeghalmi lakosnak, iskolai adója elleni felszólamlása az illetékes hitközségi elnökségnek adatott ki véleményezés végett. F.'-Gyarmat község közbirtokosságának közlegelői ügyben hozott határozata ellen Venczel György és Makár Sándor f.-gyarmati lakosok által beadott felebbezések elutasittattak. Az alsó-jehér-körősi szabályozási társulat részére vízmű engedélyezési ügyben hozott alispáni határozat, gróf Wenckheim . Géza gerlai nagybirtokos közbevetett kérelme folytán, némi módosítással helyben hagyatott. Bögre Károly k.-ladányi volt községi jegyzőnek, jegyzői javadalmazása iránti kérelme, a tényállás megállapítása végett a szeghalmi főszolgabírónak kiadatott. Klein Adolf gyomai lakos, egyházi adó kivetés elleni felszólamlását a bizottság pótlás végett kiadta a járási főszolgabírónak. Tömösközi József k. ladányi volt községi jegyző részére az elmaradt hivatali fizetés kiszolgáltatása ügyében, K-Ladány községe részéről beadott feleb- bezést, a bizottság a belügyminiszter döntése alá terjesztette. Basch Lipőt aradi lakos, vizmüengedélyezése ügyében, a felebbezésnek helyt nem adó miniszteri leirat tudomásul vétetett; Az államépitészeti hivatal főnökének rendszerinti havi jelentését a bizottság általában tudomásul veszi, s az abban tett indítványhoz képest feliratót intéz a kereskedelmi miniszterhez, hogy a megyei távbeszélőnek, az aradmegyei távbeszélővel leendő összekapcsolását engedélyezze. A mezö-berény-békési köút kiépítése ügyében a Beck Dávid-féle ajánlat mellőzésével, a bizottság a kis-sebesi gránitkőbánya részvény-társaság ajánla tát fogadta el és az ezen vállalkozóval kötött szerződést jóváhagyás végett a kereskedelemügyi miniszterhez felterjesztette. A törvényhatósági távbeszélő hálózat ügyében leérkezett miniszteri rendelet, a 80 klméter hosszú bronzáram kör létesítése érdekében sürgősen megteendő intézkedések végett a vármegye alispánjának kiadatott. Csorvás község képviselő testületének, a községi közmunka fele részének kötelező megváltását kimondó határozatát, a bizottság jóváhagyta Alispáni előterjesztések alapján, Szarvason az úgynevezett „Túzoka-utcza kőburkolási munkálataira nézve Böbéim Náthán vállalkozóval 29,376 frt 80 kr. összegben kötött szerződést, valamint Gyulán több kisebb útszakasz (közte a németvárosi Jókai utcza) kőburkolási munkálataira nézve a kis-sebesi gránit kőbánya részvény-társaság, mint vállalkozóval 27,202.frt 18 kr. összegben kötött szerződést, a bizottság jóváhagyta. Csaba község képviselő-testületének, Csabán egy önálló községi árvaszék szervezését kimondó ha tározatát, a bizottság pártolólag terjesztette fel a belügyminiszterhez. A többi szakelőadók havi jelentését a bizottság tudomásul véve, még egynéhány kevésbé köz érdekű ügy elintézése után az ülés még délelőtt 11V# órakor véget ért. T&rrü.gryBékésvármegye közmivelődési bizottsága f. hó 20-án délelőtt ülést tartott, melynek tárgyát a nem magyar ajkú tanulókból álló iskolák tanítóinak jutalmazására szánt négy jutalomdíj szétosztása képezte. Az ülésen jelenvoltak: dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt Berecz Gyula kir. h. tanfelügyelő, Jantsovits Emil, Schmidt József, dr. Ladies László bizottsági tagot és Berthóty István jegyző. Elnöklő alispán az ülés megnyitása után előterjesztette, hogy a pályásaira kijelölt iskolákat a kir. tanfelügyelő és több bizottsági tag közbejöttével megvizsgálta és a tapasztalt eredményhez képest javaslatát megtevén, a bizottság a jutalmakat következőleg osztotta szót: Az 1-ső 150 frtos jutalmat Horváth Béla tót-komlósi tanitó nyerte el, ki nemcsak megfelelt a szabályrendelet ide vonatkozó követelményének az által, hogy az összes tárgya kát magyarul tanította, de népes, 150. tanulóból álló iskolájával kiváló szép eredményt is mutatott fel. A Il-ik, 100 frtos jutalmat a bizottság Nyemecz János mező-berényi tanítónak Ítélte oda, ki a vallástan kivételével minden tárgyat magyarúl tanítva, V. és YI. osztályos növendékeivel nemcsak az ösz- sze8 iskolák között a legszebb eredményt érte el, de a tanítványok által a legnehezebb kérdésekre is gyorsan és szabatosan adott feleletekkel a vizsgálóbizottság csudálatát és méltó elismerését kel tette fel. A III-ik 75 frtos jutalmat Uhrin Károly csabai tanítónak ft a IV-ik 50 frtos jutalmat Bodnár Endre szarvasi tanítónak Ítélte oda a bizottság, kiknek növendékei úgy a magyar nyelvben, mint az összes tantárgyakban igen szép ered ményt tüntettek fel. Örömmel konstatálta a bizottság, hogy bár a díjak csekély számánál fogva és azok arányos területi szétosztásának figyelembevételével többeket nem részesíthetett jutalomban, a vármegyének több tanítója arra a megjutalmazot taknál nem kevésbé méltó. Ezek különösen Laász\ János mező-berényi tanitó, ki nagyszámú, I—IV. osztályos tanítványaival nemcsak nagy feladatához mérten ért el szép eredményt, de iskoláját rend kívüli ügy buzgalmával és helyesen alkalmazott mód- sserével az első kitűnők közé emelte, továbbá Laukó Mátyás szarvasi tanitó, kit a bemutatott fel tűnő sikerért már előzőleg állami jutalomban részesült és Botka József tót-komlósi tanitó, ki az összes tantárgyak magyar nyelven tanításában ért el szép eredményt. Ezen három tanitó hazafias igyekezete és elért sikerei feletti teljes elismerését a bizottság jegyzőkönyvbe iktatta és határozatát velük közölni elhatározta, Végül a bizottság tudomásul vette az alispánnak azon előterjesztését, hogy mintegy 60 frt értékben jutalomkönyveket vásárolt és azokat a legjobban vizsgázó tanulók között a kir. tanfelügyelővel egyetértőleg szétosztotta. Értesítés. A gyulai izr. fi- és leányiskolában a folyó évi zárvizsgálatok a következő napokon fognak megtartatni : június 28-án, vasárnapon délelőtt a _3. és 4. osztályban és junius 29-én hétfőn délelőtt az 1. és 2. osztályban. Ezen nyilvános zárvizsgálatokra a t. szülök és tanügybarátok tisztelettel meghivatnak Gyulán, 1896. junius hó. A gyulai izr. iskolaszék. Hírek. Az Erkel-szobor leleplezési ünnepélye. Városunk jelenjének egyik kiemelkedő mozzanata lesz a pénteki, nagy ünnep, melynek részletei felől már napokon keresztül értekezleteket tartott az elmúlt héten a szobor-bizottság. Ez értekezleteken már megállapítva lettek az ünnepély legaprólékosabb részletei is, s annak kivitelén szorgoskodik most a buzgó rendezőség, hogy méltóvá tegyék az ünnepet városunk dicső szülöttének emlékéhez s a főváros művészvilágának — kiknek egy része városunk falai közé jön — megelégedését vívják ki. Az ünnepélyről már kibocsájtattak a meghívók a megye minden részébe, s dr. Fábry Sándor alispán a fővárosi hírlapokat is meghivta vendégül, hogy az országos jelentőségű ünnepélyről kimerítő tudósítást közölhessenek. Az ünnepély illetve a hangverseny múlt számunkban közölt programija lényeges változásokon ment keresztül, amonnyiben Erkel Sándor, az opera igazgatójának megbízása folytán megtekintvén a pavilion termét, ezt arányainál fogva az operai kar és zenekar közreműködésére alkalmatlannak találta, s igy az első tervet elejtvén, az operai zenekar első művészei működnek majd közre a hangversenyen, melyen dirigálni Erkel Gyula, a művészek énekét pedig zongorán kisérni fogja. A nagyszabású ünnepélyre tudtunkkal edd g a következő művészek jönnek le : Bezerédy Gyula, Baditz Ottó, Fadrusz János, Haraszti József, Kaim Gyula, Kacziányi Ödön, Koroknyai Ottó, Kunnach László, Knopp Zsiga, Mannheimer Gusztáv, Ligeti Mór, Margittay Tihamér, Márk Lajos, Pállik Béla. Roskovics Ignácz és Zala György szobrász és festőművészek, ezenkívül természetesen Nopcsa Elek, Káldy Gyula, Somló Sándor s a szereplők. A bizottság által kibocsájtott meghívók szövege, a személyekben is megváltozott programmal együtt a következő : Békésmegye törvényhatóságának Erkel-szobor bízott |Ígá tisztelettel meghívja t. czimedet Erkel Ferencz szobrának Gyulán, 1896. junius hava 26 án, délután fél 5 órakor történő leleplezési ünnepélyére, valamint az ezen alkalomból a m. kir. opera által, a Göndöcs-népkerti pavilion ban este fél 7 órakor rendezendő hangversenyre. Kelt Gyulán, 1896. junius hava 12-én. Dr. F'ábry Sándor, alispán, a bizottság elnöke. Lukács Endre, tb> főjegyző, a bizottság jegyzője. I: A leleplezési ünnepély sorrendje: 1. Hymnus. Énekli a csabai dalkör. 2. Dr. Fábry Sándor, a szobor-bizottság elnökének megnyitó beszédje. 3. Káldy Gyula, a m. kir. opera igazgatójának. emlékbeszéde. 4 A szobor-bizottság elnöke átadja a szobrot Gyula város polgármesterének. 5. Somló Sándor, a nemzeti színház művészének ünnepi költeménye. — Szavalja a szerző, 6. Szózat. Énekli a gyulai dalkör. II. A m. kir. opera hangversenyének műsora : I. „Hunyady Lászlódból: 1. Magándal. Énekli Broulik Ferencz. 2. La Grange ária. Énekli F. Pewny Irén. 3. Kettős. Éneklik Ábrányi W. Margit és Broulik Ferencz. II. „tíánk- bán“-ból: 1. Bordal. Énekli Takáts Mihály, a gyulai dalkör kíséretével. 2. Jelenet és kettős. Éneklik F. Pewny Irén és Broulik Ferencz. III. „Brankovics Györsy“-ből: Monolog. Énekli 'lakáts Mihály. IV. A „Névtelen hősökéből : Honvéd-takarodó. A gyulai dalkör kíséretével. Az ogyes darabokat vezényli és zongorán kiséri Erkel Gyula. — A hangverseny előadásban közreműködő hangszereket kezelik; A viola d'amourt: Krancsevics Dragomir operai bang verseny mester. A czimbalmot; Állaga Géza. A hárfát; Moshammer Román. A tárogatót; Mayer Adolf. Helyárak: Korszák az első tiz sorban 1 frt 50 kr, a többiben és a karzaton 1 frt. Állóhely 50 kr. Jegyek előre válthatók : Dobay János könyv- kereskedésében Gyulán. Pénztárnyitás a pavillon- ban előadás előtt egy órával. Azonkívül nyomtatott plakátokkal is felhívja a bizottság a közönség figyelmét a leleplezési ünnepélyre. A leleplezés délután fél 5 órakor lesz, mely alkalomra a legszélesebb körű intézkedések tétettek. A nagy zeneköltő családjának tagjai s a meghívott vendégek számára széksorok lesznek fentartva kedvező helyen a szó bor közelében, mig a közönség többi részére a piacz- és templomtér, — melyeken ez alkalommal minden közlekedés szünetelni fog, — lesznek fentartva, a tűzoltóság pedig kordont húz a rend fen- tartására. A leleplezés után az opera művészei koszorút helyeznek Erkel Ferencz német-templomtéri szülőházára, ahol b. Nopcsa Ferencz intendáns fog beszédet moudani. A meghívott vendégek részint a péntek reggeli, részint a déli vonattal érkeznek s a rendezőség kebeléből fogadó- ős elszállásolási bizottságok alakultak a jeles vendégek fogadására és kényelemben elhelyezésére. A Kallós Ede kiváló szoborművész remek kivitolü Erkel-szobra a hót végén érkezett le Gyulára, minden baj nélkül s a piedesztálra helyezés munkálatai ma kezdődnek meg, előbb azonban a szobor talapzatán szükséges javításokat és csinosításokat tesznek, úgy hegy csütörtökön reggelre lesz teljesen a leleplezésre készen a város büszkeségét és díszét képező szobor. Pénteken, a leleplezés napján Gyula városa fel lesz lobogózva, igy is adván kifejezést a város jeles fia emléke iránti hódolatának. A nagyszabású ünnepély iránt a legszélesobb körökben óriási érdeklődés mutatkozik s a hangverseny jegyeket egyre-roásra kapkodják. A hangverseny után tartandó bankettről — mely a pavillonban fog lefolyni,— a városban íveket bocsájtottak szerte, hogy a ban ketten résztvenni óhajtók magukat oda feljegyezhessék, mely gyűjtő-ív a következő felhívással van ellátva: „Aláírási ív. Bókésvármegye törvényhatóságának „Erkel-szobor“ bizottsága Erkel Ferencz szobrának leleplezési ünnepélye alkalmából, köz vetlen az operai hangverseny után, a népkerti pa Villonban közvacsorát rendez, a melyen való részvételre a nagyérdemű közönséget tisztelettel felkéri. Egy teríték ára 2 frt.“ Az ízletes menüt Huszka J. ven déglős jó konyhája szolgáltatja. A megye többi hélyiségeiből résztvenni óhajtok folkéretnek, hogy a banketten való részvé telüket junius hó 24. (szerda) délig levélileg jelontsék be Lukács Endre vm. ítb. főjegyzőnek (Gyula vármegyeház). Úgy a leleple zésen és a hangversenyen, valamint a banketten is a város és megye összes intelligencziája, férfi- és nőtagokkal egyaránt bőven képviselve lesz, s a leleplezés magasztos ünnepélyének sikerét a legszebb reményekre jogosító előjelek biztosítják. A képviselő testület folyó hó 18 ikán Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt óvnegyedes közgyűlést tartott, amelyen képviselők —noha válasz tás is napirenden volt — kevés szárnbau vettek részt, feltűnően kis számban különösen az értelmi ség, ami különben képviseleti közgyűléseinken megszokott dolog. A tisztújító széken dr. F'ábry Sándor elnökölt ; választás alá jött a Gróh Márton elhalálozása folytán üresedésbe jött németvárosi tanácsosi állás, melyre K. Ludvig József, Páskuj József iparosok, továbbá Schri'fert György és Bchrif fért József földmivesek pályáztak és akiket a kandidáló bizottság jelölt is — Az első névszerinti szavazás alkalmával Páskuj Józsefre 11, K. Ludvig Józsefre és Schriffert Györgyre 45—45 szavazat esett és miután igy abszolút többség nem éretett el, az elnöklő alispán törvény értelmében újabb szavazást rendelt el, mely alkalommal K. Ludvig József 51 szóval Scbriffert György 44 szavazata eile nében megválasztatott és a közgyűlés színe előtt a hivatali esküt letette. Ezután Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt folyt a tanácskozás. A millennium alkalmából Gróh Ferencz plébános és több városi képviselő a város egyes utczáinak és tereinek történelmi s a város egyes kiválóbb jótevői nevéről való elnevezése érdekében adtak be szépen idokolt indítványt. Az indítvány részben már most elfogadtatott ; nevezetesen a németváros jövőben „József“ város, a vasúton túli telep „Szent Pál falva“, a Kolbászfalu »Ajtósfalva“ lesz. Az utczák és terek elnevezésére vonatkozólag azonban az indítvány és a városi tanács Véleménye oly megbízással adatott ki Oláh György elnöklete alatt Kóhn Dá vid, Dombi Lajos, dr. Zöldy Géza, Sál József, Gerlein Reinhart, Fábián Ferencz, Szántó Henrik és dr. Zöldy János képviselőkből alakított bizottságnak, hogy az indítványt, különösen Gyula városa históriai múltja szempontjából felülvizsgálván, esetleg módosítván és kiegészítvén, javaslatukat, még a millennium alatt terjes '.szék be a közgyűléshez. — Hosszas, szenvedélyes vitát keltett dr. Zöldy Géza főügyész előterjesztése s annak kapcsán a tanács véleménye Csausz Lajos városi vadászati f8g haszonbérlő által a város ellen indított perére vonatkozólag. A per szubstratuma nevezetesen az, hogy minekutána a vadászati jog a múlt év nyarán már bérbeadatott, az erdőrész egyik legexpouálrabb részén feltételes vasúti állomás létesült és azóta igen sokan járnak az erdőben, ami a vadállomány nevelését kedvezőtlenül befolyásolja ; továbbá az erdőből is nagyobb rész vágatott ki, mint előre látható volt és mindez a vadászati terület értékét tetemesen csorbítja. Csausz Lajos bérlő mindezeknél fogva a szerződés fejbontása érdekében adott be a bírósághoz keresetet, mely ügyben a bíróság tárgyalást is tűzött már ki. Hosszas szenvedélyes vita után a képviselő testület többsége oly irányú megbízást adott I vá rosi ügyésznek, hogy az első vadászterületre nézve bérlőt a bérlet kötelezettsége alul hajlandó felmenteni, de a többi vadászloiülutokro nézve ragaszkodik a bérlethez. Békési János v. írnoknak, beteg sége folytán, újabb három havi szabadságidő engedélyeztetett. Az árvízvédelmi költségek leírására vonatkozó tanács előterjesztés elfogadtatott. Az affej fehér körösi társulat múlt ovi bevételei s kiadásairól szóló kimutatás, továbbá április 9-iki közgyűlésének jegyzőkönyve, az április és május hóna pókban lurtott pénztár vizsgálatokról, ugyaneme hó napok egészségi állapotáról szóló jelentések tudomásul vétettek. — Ezekután az időközben érkezett ügyek tárgyaltattak. Démusz József és társai v. írnokok 100 írt lakbér javításra vonatkozó kérvényét, továbbá ama indítványt, mely szerint a 700 forinton aluli városi hivatalnokoknak a millennium alkalmából a kiállítás meglátogatása czéljából egyéüenkint 20 frt szavaztassák meg, a képviselő testület meg tagadta. Megtagadta továbbá a polg. iskolai tanároknak az orsz. kongresszuson való részvételre kért 50 frt költséget, nemkülönben azt is, hogy a kertészeti tanfolyamra két néptanító küldessék fel. Ezzel a közgyűlés a „re bene gesta11 tudatában tizenkét és fél órakor befejeztetett. Békésvármegye központi választmánya folyó hó 15-ikén dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott, amelyen dr. Ladies László, Kövér László, Jantsovits Péter, Oláh György, Jantsovits Emil és dr. Deimel Sándor lcözp vál. jegyző jelen volt. Az alispán bejelentette, hogy Szentandrási István kül- dött8Ógi elnök helyére Petneházy Ferencz k.-tarosai lakost s Marti Sándor helyére küldöttségi tagul Szirotka Elek m -herényi lakost nevezte volt ki. Ezután a beterjesztett ideiglenes választói névjegyzékek tárgyaltattak és némi pótlásokkal elfogadtattak. Az összeírás eredménye a következő. (Zárjel között az 1895 ilci választók számát soroljuk fel) A gyomai kerületben Gyomén 493. (495) Endrődön 525. (54 4) M.-Borényben 883. (862) K.-Tarcsán '290. (272) Dobozon 134. (142) Szeghalmon 413. (385) K.-La- dányban 418. (369) Fv-Gyarmaton 385. (288) Vésztőn 262. (240) és Kondoroson 47. (46) összesen 8850 (3643) Az orosházi kerületben: Orosházán 1042. (1073) Tót-Komlóson 345. (344) Öcsödön 586. (604) Szent-Andráson 387. (382) Gy.-Váriban 72. (74) Kélegyházán 210. (203) Új-Kígyóson 154. (142) Csorváson L24. (127) Puszta-Szent-Tornyán 95. (110) Szabad-Szent-Tornyán 47. (39) Bánfalván 58. (81) Nagy-szénáson 34. {33) Puszta-Földváron 179. (192) Sámsonban 24. (28) összesen 3357. (3432). A választók száma e szerint a jövő évi'e a gyomai választó-kerületben 207 választóval szaporodott és az orosháziban 75 választóval fogyott. Az Élővíz-csatorna rendezési ügyének mostani állásáról a vármegye közigazgatási bizottságának hétfői ülésén Terényi Lajos képviselőnk kérdést intézett a kir. folyammérnöki hivatal jelen volt főnökéhez, különösen hangsúlyozván Gyula, Csaba és Békés városok lakóinak azon kiváló érdekét, mely a legmelegebb évszak küszöbén Élővíz-csatornának fürdésre alkalmas frissvízzel való ellátásához fűződik. Steineker Gábor kir. főmérnök a kívánt felvilágosítást nyomban megadta, előadván, hogy a Fehér-Körös vizének az Élőviz-csatornába való direkt bevezethetése czéljából, a Körös medrében létesítendő duzzasztó mű kiépitése már vállalatilag biztosítva van, de az a legalacsonyabb vízállások idejének kényszerű bevárása mellett csak augusztus első napjaiban lesz megkezdhető. Minthogy a Fehér- Körös vizének egósz tömege a duzzasztó kiépítésének tartama alatt, az Élővízbe kell, hogy beszori- tassék, a mennyiben normális vizjárási viszonyaink lesznek, várható, hogy az Élőviz-csatorna már augusztus elejétől kezdve direkt a Körös vizével Tesz táplálható. Az Élővíz csatornának csohoséri felső zsilipje különben érintetlenül hagyatott s nem áll semmi sem útjában annak, hogy a csatorna az eddigi módon tápláltassék ; a helyzet különben a múlthoz képest e tekintetben is előnyösen változott, mert a Nádormalom csatornából minden akadály nélkül bevezethető viz, kimélyitett s kellőleg kibővített medret talál, mely körülmény, az eddiginél élénkebb vízfolyást biztosit. A kir. főmérnök kijelentette továbbá, hogy a munkálatok végrehajtásánál a közérdek megóvása úgy mint eddig, ezentúl is mindenkor szeme.előtt fog lebegni, de viszont türelmet kér, ha a munkák végrehajtásának lehetősége érdekében az építkezés tartama alatt a viz levezetésében egyszer-másszor átmenetileg némi zavarok keletkeznek. Útépítések. A keíeskedelemügyi miniszter a vármegye azon határozatát, mely szerint a gyulai Jókai Mór-, Híd- és malom utczák kikövezését, % melyek a német várost s ezen át a vásárteret kötik össze az indóházi úttal, jóváhagyta. A pénzügyigazgatóság köréből. Balogh József főbiztos, mint pénzügyőri előadó, julius 1-től a pénz- ügyigazgatóság kebelébe.osztatott be. Jövőre a gyulai biztosi kerületet biztos-helyettes fogja vezetni. Az italmérési illetékek kivetése a vármegye községeinek túlnyomó részében befejeztetett, mindössze alábbi helyek vannak hátra, hol a tárgyalások következő napokra tűzettek ki I Öcsödön junius 22-én, Szent-Andráson 23-ikán, Szarvason 24-ikén, Endrö- dön 25-én és Gyomán 26-ikán. Az eddigi tárgyalások, ha ugyan valakinek még kételye lett volna, fényesen, — a sújtottakat illetőleg helyesebben irva keservesen — bizonyítják, hogy az italmérési illeték, mai kivetési methodusa s tarifái mellett inethikus, tarthatatlan, lehetetlen sőt dér lázi tó állapot. Lukács László pénzügyminisztert nemcsak kiválóan képzett, hanem jószivű embernek is tartjuk és épen azért sokért nem adtuk volna, ha például a gyulai ille- tókkirovási tárgyalást, mely különben is csak egy délelőttöt vott igénybe, végig halig itta volna. Megvagyunk róla győződve, hogy tárgyalás után a fővárosba visszautazva, minden ankettirozás mellőzésével rövid huszonnégy óra alatt sürgős novelláris törvény javaslatot terjeszt az országgyűlés elé az italmérési illeték gyökeres reformjára nézve. Az illetéket kirovó bizottságot és pedig annak sem pénzügyőri főbiztos elnökét, sem tagjait a legkisebb vád sem illetheti, mert úgy jártak el, — jobb meggyőződésük ellenére — mint azt a tételes törvény betűje rendeli. Ennek voltak ők is, az adózók is védtelenül kiszolgáltatva. És hogy minő inkouvenien- cziák merültek fel, azt csak néhány példával akarjuk illusztrálni s ha szükség volna, akár bizonyítani is. Kis szatócsüzletre, amelynek felszerelésestül és egyéb árusostól — a szó komoly értelmében irva — maximális becsértéke20 forint, kivetettek, —mert a törvény annyit ró ki minimumként— évi 30 mondd harmincz forint italmérési illetéket. És ugyanerre | szatócsra, alig két héttel ezelőtt, a pálinkamérés után már külön kivetettek III. oszt. kereseti, ált. jövedelmi pótadót, melyek után lesz községi, út, egyházi, törvényhatósági pótadó is. Olyan szegény asszonyra, aki három vásáron át — mint van rá néhány példa — nem is sátorban, hanem kezében levő bütykösben vásárosok között.járva, vásáronkint el- ád pár liter pálinkát, és ebből keserves és fáradságos keresete legfeljebb két-három forint: rávetettek — de rá is kellett vetni, mert a miniszteri rendelet szerint ez a minimális tarifa — évi 10, mondd tiz forint italmérési illetéket. A szegény emberek, mindnyájan az úgynevezett „kis emberek“ kategóriájához -tartozók, e tárgyalás folyamán részint tömegesen lemondottak a különben is sovány keresetet adó italmérési jogról, de amely sovány jövedelmet is keserves nélkülözniük, részint tanácstalan
