Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1896-06-21 / 25. szám

nul vannak, mit cselekedjenek és elkeseredésükben C9ak abban bizakodnak, hogy ezen okvetlen változ­tatni fognak. Soha nagyobb meggyőződéssel nem állítottunk valamit, mint ez alkalommal mondjuk, hogy az italmérési illeték oly inkonvenienoziák for­rása, melynek késedelmet nem tűrő gyökeres re­formja nemcsak az illetékkel sújtottaknak, hanem magának a kormánynak, az államnak is imminens érdeke. A belügyminiszter nem hagyta jóvá Csaba vá­rosának ama határozatát, amelylyel az ottani kép­viselő testület a törvénykezési jegyzőt az adóügyi osztály, viszont utóbbit a törvénykezési osztály ve­zetésével bízta meg, illetőleg helyezte át. A belügy­miniszter ugyanis nem látja indokoltnak a vonat­kozó határozatot, amelyet felold és újabb határozat- hozatalára utasítja Csaba városát. A vármegye árlejtező bizottsága f. hó 14-én, a gyulai Jókai Mór utcza és a Sugár-út kiszélesí­tésének kövezési munkálatait a kissebesi gránitkő­bányák részvénytársaságának, mint a legolcsóbb ajánlatot tevő vállalkozónak adta ki. A szarvasi Túzok-utcza kövezési munkálataira Roheim Náthán budapesti vállalkozó ajánlatát fogadta cl. Mindkét vállalkozó a munkálatokat a pályázatban kiirt egy ségi árak mellett, engedmény nélkül ajánlkozott teljesíteni. A többi ajánlkozók 14-24% felülfize- tést kértek. Békésvármegye millennáris bizottsága folyó hó 20-án délután ülést tartott, amelyen jelenvoltak Tallián Béla főispán elnöklete alatt dr. Fábry Sán­dor, Beliczey István, Szekér Gyula, Csausz Lajos, Horváth János, Deimel Lajos bizottsági tagok és Csánky Jenő jegyző. A Gyulán tartott lóverseny rendező-bizottsága által beterjesztett számadás, va­lamint a vármegye bandériumának költségeiről ké szított számadás megvizsgálására Vidooszky János elnöklete alatt Sohár Kálmánt és Deimel Lajost küldte ki a bizottság. Az Erkel szobor bizottság kérelmére a leleplezési ünnepély költségeire 300 frtot szavaztak meg számadás kötelezettsége mellett. Yégül a vármegye millenáris ünnepélyeinek leirásá' magában foglaló munkára Verner László a Békésm Közlöny szerkesztőjének 150 frtot utalványozván, elhatározta a bizottság, hogy mindazoknak, kik a lóverseny rendezésében és a bandériumban részt vettek, továbbá a bandérium számára lovakat bo­csátottak rendelkezésre, jegyzőkönyvi köszönetét nyilvánítja. Névváltoztatás. Suimás György csabai lakos, úgy maga mint kiskorú György és Ilona gyér mekei vezeték nevét „Szirmai“-ra, kiskorú Weisz Sámuel Sándor szintén csabai lakos pedig vezeték­nevét belügyminiszteri engedéllyel „ Fás“-ra magya rositotta. Az aratás küszöbén forrón égető napsugár he­vében és szélcsendben izzadva imádkozunk, hogy eddig táplált szép reményeink megvalósuljanak, amire azonban kilátásaink napról napra alább kell hogy szánjanak, amennyiben a végleg kiszáradt ta­laj, a szemek fejlődésére valószínűleg nem lesz ké pes elegendő tápláló erőt nyújtani. — Zivataros eső, — mert az állandóan magas légnyomás mellett csakis ilyenre lehet kilátásunk, — utánna ismétel­ten következhető forrósággal, ugyancsak mérhetlen károk okozója lenne. Szóval csendes esőért és hű­vös, borult ideért esd a gazdaközönség Az aratá9 a jövő hét végén, a mostani időjárást tételezve fel, széltében meg fog indulni és pedig nemcsak a bú­zát fogják már ekkor vágni, hanem a jókori tava­szi árpát is. — A mi a kilátásokat illeti, konsta­tálhatjuk, hogy még eddig semmi sincsen elveszve, de egy jó eső sokat használhatna. Eljegyzés- Karlik Károly szegedi m. kir. vasúti számosztályi hivatalnok eljegyezte Gyulán Oláh Teréziát. Halálozás. A városháza erkélyére tegnap dél­előtt gyászlobogót tűztek ki, mely Boráé János városi képviselő, újvárosi jómódú földmivesnek agyszél- hiidés folytán bekövetkezett halálát hirdeti. A sze­rény Is becsületes öreg polgár halála közrészvétet kelt; temetése ma délután lesz. A millennáris bizottság által Gyulán május 12-én rendezett lóversenyre „Hölgyek djja“ czimén befolyt adományokból a gyűjtő ivek összesített ki­mutatása. Gr. Álroásy Dénesné 25, Tallián Béláné 10, Beliczey Itezsőné 20, gr. Bolza Pálné 10, Deimel Lajosné 10 50, Beliczey Istvánná 12, Geist Gyuláné 20, gr. Wenckheim F.-né 50, Fábry Sándorné 10, Gyulai járás fősz. biró 126‘50, Orosházi járás fősz. biró 24'60, Szarvasi járás fősz. biró 32, Gyomai járás fősz. biró 7T5, Szeghalom járás fősz. biró 39, Békési járás fősz. biró 33 80, Csabai járás fősz. biró 87'20, Gyula város 29 70, Bartóky Józseféé 13, Ö2v. Asztalosné 4, gr. Bolza Gézáné 5, Schwartz Jakabné 10, Pfeifer Antalné 5, Felix Ákosné 25, Beliczey Gézáné 15, br. Wodianer Albcrtné 25, Pap Józ efné 11, Kárász Imréué 30, Schwarcz La­josné 10, Hajnal Albertné 2, özv. Fábry Mártonná 16'50, Szabó Jánosáé 5, összesen 723 forint 95 kr. Az adakozók és gyűjtők fogadják ez utón is a bizottság hálás köszönetét. Halálozás. 1 városnak egyik régi, jómódú pol­gára id. Ludvig József hosszú betegség után tegnap reggel meghalt. A halálesetről kiadott családi gyász- jelentés a következő: |Özvegy Ludvig Józsefné született Karagyéna Erzsébet a saját, vlamint gyer­mekei : Hegyi Józsefné, szül. Ludvig Borbála; Bálint Antalné, szül. Ludvig Terézia és gyermeke: Ferencz; Ludvig Ferencz és neje: Schriffert Kata lin ; gyermekeik: Lajus, Róza, Anna, Mariska, Jó zsef és Katalin; ifj. Ludvig József és neje Schrif­fert Anna: Ferencz, Mariska, József és Katalin; Ludvig Károly és neje Répási Róza, gyermekei: Károly és Antal; Ludvig János; unokái: Dunay Emilia és Antal; nemkülönben az elhunytnak testvére; Ludvig Zsuzsanna és rokonai nevében, fájdalomtól megtört szívvel jelenti a felejthetetlen jó férj, a szeretett atya, após, nagyatya, testvér és rokon : idősb Ludvig József magánzónak hosszas és súlyos szenvedés után életének 72-ik s boldog házasságuknak 26-ik évében folyó hó 20-án reggeli 8 órakor a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt gyászos elbunytát. A megboldogult földi ma­radványai 21-én d. u 5 órakor fognak a kath. anya- szentegyház szertartása szerint a gyulai Szent- Kereszt temetőben örök nyugalomra tétetni, az en­gesztelő' szent-mise-áldozat pedig folyó hó 22-én reggeli 7 órakor fog a gyulai róm. kath. lőtemplom- ban az egek urának beuiutattatni, Béke poraira, áldás emlékére!" Az önkéntes tűzoltó egylet a f. hó 29-án este 9 órakor a „Göndöcs népkertben“ — szabadban — házvételi alapja javára zártkörű nyári mulatsá­got rendez. Az utóbbi időben a tűzoltó egylet által rendezett bálák annyira csiszolódtak, hogy ma már az iparos osztály szinc-java szokta legjobban láto­gatni és mindig a legnagyobb elismeréssel beszél­nek róla. Mindenesetre a rendezőség ügyes tapin­tatossága folytán, épen azért a 28-iki tűzoltó mulat­ság szép és sikeres mulatságnak Ígérkezik A mu­latság rossz idő esetén is meg lesz tartva a pavil- lonban. Juniális. Egy szerény, nem sokat mondó czim- mel biró társulat, a „gyulai mulatni Vágyó fiatalság“ rendezett a múlt vasárnap délutánján, egy igon kedves és kiválóan sikerült juniálist a városerdő ben. Ma mikor külön egyesületet alkot minden el­képzelhető brauche-a a társadalomnak, elkezdve a legmagasabb politikai pártköröktől a fiakkeres ko­csisok egyesületéig, kissé szokatlanak tetszett előt­tünk a „gyulai mulatni vágyó fiatalság“ tág körű fogalma, de utóbb a siker bebizonyította, hogy a „mulatni vágyás“ sokkal jobban összetartó, kapocs sikerült mulatság létesítésére, mint az exkluzív nagyképű egyesületi c/.imek. Elvégre is a ki mu­latni akar, ne keresse mindig a maga fajtáját, a maga bürója, vagy üzlete-belit, hanem vegyüljön össze más fajtájú idegenebb elemekkel is, csiszolód­jon, tapasztaljon és mulasson, ne hivatalból, hanem jókedvéből. A gyulai „mulatni vágyó fiatalság" ma jálisán ott volt — a gyulai mulatni vágyó fiatalság Volt polgárság, volt intelliguuczia, mindkettő szép számmal s bár sem egy zászló alá, sem egy ezéh, sem egy hivatalba nem tartoztak, olyan féktelen jókedvű murit rendoztek kint a természet ölén. mely. mindenesetre többet ért egy deficzites elite- bálnál. A kedves mulatság sikeréből mindenesetre oroszlánrészt vesz ki Frailer Pista, ki lankadatlan buzgalommal rendezett is, mulattatott is sikerült mo- nolog-előadásaival. Volt lakodalmi nászmenet, sza­valat, tószt, táncz és jókedv quantum satis. A je­lenvolt hölgyek névsora a következő; Alcsernővé rek, Bauer Mariska, Beke nővérek, Bálint Vilma, Frailer nővérek, Gróh Erzsiké, Horváth Giziké, Jámbor Mariska, Licska Mariska, Moldovány Teréz, Niedermayer Giziké, Szabados Erzsiké, Némethy Mariska, Remelo Mariska, Vékes Mariska, Moldo­vány Istvánná, Szabados Józsefné, Szabados An­talné, Frailer Gyuláné, Alcser Antalné, Alcser Imréné, Némethy Károlyné, Beke Gézáné, Gróh Mihályné, Jámbor Istvánn \ Táncz szünetei között Schütz Gusztáv csinált konkurrencziát Stuwer-nak sikerült tűzijátékával. A kedélyes mulatság a leg­vidámabb hangulatban az éji órákig tartott s óhaj­tandó, hogy a ..gyulai mulatni vágyó fiatalság“ a sikeren felbuzdulva, ne hagyja abba a kedélyes mulatságok sorozatát az első számnál. A füstölő szemétdomb. A város külső részé­nek egy nem épen legmodernebb negyedében, az úgynevezett „sintérgödrök“ ben óriási bűzös füst­felhő gomolygott kedden délután egy szemétlera- kodási hely közepéből, betöltvén nehéz kénes szagu füsttel a közelben lévő városnegyedet. A füstfelhő onnan származott, hogy a gyufagyár itt lerakott hulladéka tüzet fogott s lassú égéssel senyvedői kezdett az összevegyült szeméttel együtt. A kelle­metlen dolgon úgy segítettek, hogy friss földdel hányták be a szemét dombot, megmentvén az egész­ségtelen füsttől a közeli lakosokat. Az esetből ki­folyólag a gyufagyárt felszólította a rendőrség, hogy nagyobb figyelemmel járjon el hulladék le rakása körül. Orpheum mulattatta e hó 16 és 17-én este városunk közönségét a Komló kertholyiségében. A kissé gyengén szervezett társulatnak elég publikuma volt, kik részint belül, részint kint az utczán hall­gatták a zengerájosok kupiéit, melyek közül nem egy tapsokat is aratott. A társulat csak két estén át működött Gyulán. Lopás. Vincze András kárára a múlt héten gyulai tanyájáról egy kas mézet emeltek el. A ká­rosult panaszt tett a csendőrségnéí, mely kinyo- tnozia ifjú Portörő András tanyaszomszéd szemé lyében a tolvajt s a kas mézet tőle elkobozván azt tulajdonosának, a „jó“ szomszédot pedig a járás­bíróságnak adta át. A kis lutri nyertese. Páskvj József ismert ve­terán szabómester a múlt szombati budai lotto- huzáson ternót csinált. Az összeg 1000 frt, mely ha nem is olyan túlságosan nagy összeg, de min denesetre elég arra, hogy nagy örömet szerezzen Páskujnak. — A*szerencsés nyerő, ki Somnenfeld boltjában rakta meg a három numerust : 48, 29 és 72 számokat, már fel is vette a nyert összeget s a városban sokan ‘ örvend nek a derék szabó­mester szerencséjének. Érdekes, hogy Páskuj már két évvel ezelőtt álmodta e három számot, s ab ban az időben két egymás után következő húzásra meg is tette, de nem jöttek ki. A harmadik húzásra nem tette meg, s akkor meg kijött mindhárom szám. Páskujt bosszantotta a dolog, de többet nem próbálkozott a három számmal. A múlt hetekben újra álmodott a két évvel ezelőtti számúkkal, s ek kor már nem állta meg és betette őket' a lutriba. Denique ki is jöttek s a napokban három piros szám hirdette a Sonnenfeld boltja előtt a Páskuj szerencséjét, ki bizonyára nem ért most egyet, a kis lutri szidalmazó;Yal. Járványok krónikájából. A vármegye alispán­jához érkezett hivatalos jelentések szerint e hét folyamán a következő ujabbi járványos betegségek merültek fel : roncsoló toroklob Gyulán és Szeghal­mon, himlő Vésztőn, kanyaró Kétegyházán, N.-Szé­náson, Békésen, Uj-Kígyóson, Körös-Ladányban és Csabán, vörheny Csabán, Csorváson és Endrődön. Állategészségügy. A sertésszállitásokra nézve nagyfontosságú intézkedést tőn a földmivelésügyi miniszter. Nevezetesen eddigelé csupán ő adott en­gedélyt sertésszállitásokra, holott ezután a vármegye alispánja fogja adui a törvényhatósága területéről, kivéve a Budapest, Forenczváros, Kőbánya, Győr, és Bécsbi irányzott szállítmányokat illetőleg, mely helyekre ezután is a földmivelesügyi miniszter adja a szállítási engedélyt. A sertesoészlen — sajnos — újabb megbetegülési eseteket kell e héten regisz irálnunk, még pedig a közeli szomszédban: gr. Al­másy Dénes gy.-várii s gr. Wenckheim Dénes do­bozi uradalmában. ^Gyulán már két hét éta nem fordult elő sertésvészben megbetegedés, de a szom­széd uradalomban újra kitört vész következtében a júliusi sertés vásár megtartása — sajnos — aligha ismét nem problematikussá vált. — Sertés orláncz a gyomai csudaballai pusztán fordult elő. Mező-Berényben a lótvégesi városrészen — mint annak idejében megírtuk — új olvasó-kör alakult. A belügyminiszter azonban a vármegye közönségéhez intézett leiratában eme olvasó-kör alapszabályainak jóváhagyását megtagadta. Nyári hír. Alig kezdődött meg az idei fürdő szezon, s alig hogy megeresztették a Körös csator­nát, máris kis hija, hogy nein „vizbefulás“-1 kon­statálhatunk, Dutkny Lajos 12 éves fiú társával fürdött a városháza alatt I a felduzzasztott Körös vizében lubiczkolva, mélyebb helyre jutottak § úszni nem tudván segítségért kiáltoztak, küzködve [a vízbefulással. Balog arrajáró S/cficsmester utána ugrott a két fiúnak és kihúzta őket a partra. A parton sokan ossz csődültek a különös nyári Iáivá uyosságra Elgázolta a kocsi Uferbach György 60 éves fuvaros tegnap délelőtt a Cziuczár-félo fadepóból hajtott haza deszkákkal megterhelt kocsin. A ká­polna előtti téron az egyik ló megvadult és elra­gadta a kocsit. Az öreg embert, ki fékezni akarta az elragadt lovakat, kirántotta a két ló a gyeplő­vel s igy a lovak közé esett, melyok burczolták vágtatva ogy darabig az öreg embert, mig Grün- baum Armin saját élete koczkáztatásával meré- szeu útját nem állotta és megfékezte a megvadult lovakat. A szerencsétlen öreg ember jobb lábán háromszor ment keresztül a kerék, csontzuzódást okozva. Most súlyos betegen fekszik. Tolvaj inasok. Orosházán Szeles József apát lan fiú, kit Szeles Rozália kovácsházi asszony ne veit fel, Szikula és Friedrich vaskereskedésében, Valaczkai Gyula pedig Grossmann Adolf rövidáru üzletében mint tanonezok voltak alkalmazva. Ösz- szebeszélve rendszeresen lopták gazdáikat. Szeles készpénzt, Valaczkai különféle árukat lopkodott. Múlt szombaton este Szeles Józsefet az egyik segéd valami engedetlenség miatt megfenyítette, mire a munkától és tanulástól irtózó fiú kijelentette, hogy ő. nem marad a helyén s haza akar menni. A fő­nöknek az ellen nem volt semmi kifogása s •csak azt mondták, hogy előbb értesíteni fogják a nevelő anyát. A fiú, úgy látszik, félt attól, hogy viselt dolgai napfényre kerülnek, elővette 1 lopott pénzen már korábban vásárolt revolvert s azzal baloldalába lőtt. — Rögtön orvosi segélyt hívtak, másrészt kezdték kutatni a tett okát. Ekkor azután kiderült a két jeles fiú manipulátiója, Szeles ládá­jában egy halom lopott portékát találtak, melye­ket Valaczkai hordogatott oda, Szeles pedig ap- ródonként 25 frtot csent el. a min szépen meg­osztozkodtak. Valaczkait átadták a bíróságnak, Szelest, kinek a lövés a tüdejét is érintette, be­szállították a gyulai kórházba. Elsült hordó, Hatalmas dörrenés reszkettetle meg ajtókat és ablakokat s ijesztette meg az em bereket az orosházi „Alföld" szállodában. Vesze­delmes merényletre, bombára gondoltak az első perezben. Az történt, hogy a sörös szekrénynél alkalmazott szénsav csapját a kelleténél egy kissé jobban kicsavarták és a kiömlő szénsav a sörös hordót a szekrénynyel együtt szétrobbantotta, hatal­mas dörrenést okozva. Szerencsére nem volt senki a közelben s igy az elsült hordó az ijedtségen kivül egyéb bajt nem okozott. Brázay sósborszesze egy oly kipróbált házi­szer, melyet minden gondos háziasszony megbecsül, s nem hiányozhat egyetlen házban sem, ahol rend kivül sikeres gyógyhatását ismerik. Ezért hívjuk fel újólag a közfigyelmet e kitűnő gyógyszer külön legességro, mely a legjobb hatásúnak van elismerve, meghűlések, nátha, hurut, szakgatások, csúz- és köszvény, fejfájás, migrain, szem-, fül és fogfájás, hajhullás stb. ellen ; az orvosok négyféleképen ja vallják és pedig : bedörzsölésére, borogatásra, bel­sőleg és massagera : mely utóbbira dr. Lörinczy és vele együtt más előkelő orvosok ajánlják. E szer minden nagyobb füszerkereskedésben kapható, de ajánlatos a silány utánzatok elkerülése czéljából csak olyan üveggel elfogadni, melynek vignettáján Brázay házának látképe alatt a 319. vagy 520. számú védjegye látható, s a dugaszok Brázay ezég gél vannak ellátva. A törlesztéses kölcsönök ma már igen fontos tényezői, közgazdasági életünknek, a melynek, kivált a mezőgazdaságban nagyon fontos szerep jutott osztályrészül. Fontos szerepüket azonban csak úgy töltheti be áldásosán, ha ilyenek felvétolét a viszo­nyok és körülmények kellőképen igazolják, továbbá ha megszerzésüknél a szükséges gondossággal és elővigyázattal járnak el Az „Ingatlan- és Jelzálog- Forgalmi Intézet“' Budapesten, váczi-körut 39, sz egyike azon vállalatoknak, mely a viszonyokhoz mérten a legszélesebb alapokon dolgozva és kiter­jedt összeköttetésekkel rendelkezve, ingatlanokra ilyen törlesztéses kölcsönök kieszközlését legmeg­bízhatóbb és legelőnyösebb módon képes fogan >- tositani, már annyival inkább, mivel üzletköre ki­zárólag az ilyen tranzakeziókra van berendezve. ZEüZ özgazdaság". A békésmegyei gazdasági egylet története. (1860—1896.) ' I­Fenti czim alatt 237 lapra terjedő füzet nyo­matott Csabán a „Corvina“ könyvnyomdában, melynek a czimlap szerinti szerzője Zlinszky 1st van a gazdasági egylet titkára. Mielőtt a csinos kiállítású munka mélta­tásába és ennek»kapcsán a gazdasági egylet é- annak különösen mostani működésére vonatkozó szerény nézetünket elmondanánk, Ígéretünkhöz képest bő kivonatban ösmert "tjük az emlék­könyvet, melynek tartalmát a következő jegyzék illusztrálja : Előszó. A békésm. gazd. e. keletkezése és első évei. Az egylet közszelleme, kormányzata, tag­jai és vezetősége. Trefort Ágoston. Br. Eötvös Jó zsef. Br. Wenckheim Béla. Beliczey István. Urszi- nyi Andor. Reöok István. Geiszt Gyula. Mokry 8á muel. Munl'ásférfiak az egyletben. Egyletünk a me­zőgazdaság érdekében, a) Kalászok : Czukorrépa. Dohány. Kender. Indigo, Egyleti kert, fásítás. Trá­gyakezelés, műtrágya, b) Állattenyésztés: Ló. Szarvasmarha. Sertés. Baromfi. Selyemhernyó, mé­hészet. Háziipar. Kosárfonás. Sz.almafonás. Szövó- szot. Gazdasági intézmények. Kísérletek. Közgazda­ság! érdekek. Szakoktatás. Vándortanári intézmény. Múzeumok. Kataszteri sérelmek. Földadó reform. Közgazdasági előadó. Katonai lóvásárok. Vásárok és ipari kérdések. Mezőgazdasági statisztika. Biz­tosítás. Nemzetgazdasági érdekek. Vasuttervek. Hi- teljavitás. Árvízvédelem, csatornázás. Fölterjeszté­sek. Érdekképviselet. Artézi kutak. Tanulmányok, szemlék. Kiállítások. Versenyek gazdasági gépek­kel ló és ügető verseny. Munkáskérdés, cselédügy. Csapások enyhítése. Aszály. Rozsda. Árvíz. Sáska­járás. Ilcsseni légy. Az egylet irodalmi téren. Az essay jelentőségre törekvő „Előadó“.-1 az alábbiakban egész terjedelmébe közöljük : Szinte szokatlan, hogy harminezöt éven keresz­tül Magyarországon, bár a legszebb eszmék melleit is kitartson egy önkéntes társulás alapján álló szö­vetkezés. A mi önkénytes egyesületeinknek kérész­életűk van, az ő történetük rendszerint az, hogy alakulnak, vegetálnak és csöndesen kimúlnak s azután haló porukból Phönixkónt feltámad az egye­sületek légiója, hogy ép oly gyors egymásutánban dicstelen halált haljanak. Egy szellemi emporium nélkül szüköldött vár­megyében, a patriarchális gazdálkodás virágzó korá­ban, kőzszellem nélkül, a haladásra törekvő vágy mindeneket át nem ható eszmék sivár idejében, a nemzeti lethargia korszakában, midőn a passivitás politikája még a kényelemszeretetet és nembánom- ságot is igazolta vagy mentette : azzal a bizarr szán­dékkal lép föl egy töredék a megyében, hogy tömörüljünk, gyűljünk zászló alá a mezőgazdasági érdekek megvédésére, ezelőtt 35 évvel 1 Mily kevesen értették meg a czéltl Mily sokan balsikert jósoltak a vérmes szán­déknak. S csak néhányan állottak a zászló alá. S azóta harminezöt év telt el 1 „Megrakodva búval s örömmel!“ E harminezöt év alatt az idő mostohasága sok gáncsot vetett az egylet tevékeny­ségének, s mégsem Bzivesen pihen a szem, midőn az egyesület munkájára tekint; hanem a mezőgaz­dasági rekonstruktionak nagy alkotásain, benne sok igyekvés, világos látás és többszörös siker, még több jószándék. A mit önkényt alakult egyesület elérhet, azt harminezöt éven keresztül munkálta több-kevesebb sikerrel, de mindég kitartással a szó, a toll és a tett fegyvereivel. S vannak-e eredmények? Indusztriánk nomád üzemét raczionalis gazdál­kodás váltja föl. Ma már a legkisebb parasztgaz­daságban a modern haladás nyomát és vágyát lelni föl. Ä mezőgazdasági osztály értelmi súlyban erő­södött. A keleti elmaradottságot), a nyugati eszmék haladásra ingerlő érzése váltotta föl. A modern Magyarország lázas munkájában egyletünk is megál­lotta helyét és kivette részét. Lehel-e többet köve­telni társadalmi tényezőktől, melyek Magyarország­ban olyan erőtlenek.' Egy társadalmi egyesület, mely több mint egy harmad század óta nem szűnő lelkesedéssel, öntu­datos czélzattal a nem ötletszerű kapkodással dol­gozott folytonos kontaktusban az állami, hatósági és társadalmi tényezőkkel és a sikert munkássága széles mezején többfelé büszkén mutathatja fel. (Folyt, köv.) A cs. és kir. adriai biztosító-társulat május 30-án tartotta Triesztben rendes közgyűlését. Az 57-ik üzletévre (1895.) vonatkozó üzleti jelentésben következő jelentékenyebb adatok foglaltatnak: Élet­osztály. Az említett évben elfogadott biztosítások 12.489,729 frt tőke és 33,317 frt járadékösszegre rúgnak. A biztosítási állomány 1895. év végével kerek 80 millió forint tőke és 215,428 frt járadék- összeget tüntet ki. A díjbevétel 3 323,880 forintra rúgott. Halál és életbiztosítások után 1.621,276 frt fizettetett ki és ezenkívül függő károk részére 249.800 frt helyeztetett tartalékba. A díjtartalék 19116,992 frtot tesz, a viszontbiztosítások levonása után pedig tisztán 17.737,264 frtot. Az elemi biz­tosítási ágakban (tűz és szállítmány) a díjbevétel 7.259,822 frtot tett, a visszbizlositások 3 376,720 forintot vettek igénybe és károkért a visszbiztositá- sokat illető részek levonása után 2 342,871 frtot fizettek ki. A háztartalék fejében tisztán 350,240 frtot fizettek ki. A háztartalék tisztán 350,240 frtot tesz, A fekvőségek könyv szerinti értékének leírására 100,000 frtot fordítottak. Az életbiztosítási osztály külün nyeremónytartalékához 100,000 frtot csatoltak és osztalékfejében részvényenkint 70 frtot fizetnek ki. A tartalékok immár 22.864,729 írtra rúgnak, melyből esik: 19.728,746 frt díjtartalékra (tisztán tudniillik a viszontbiztosítási részek levonása után), 2.622,102 frt a nyereménytartalékra és 513,381 frt árfolyamtartalékra. Törvényszéki csarnoki A csirkefogók királya. Ha van kártya-király, költó-király is s ha lehet csirkefogó-király bor­király, miért ne lehetne csirkefogó-király, ki vi­selhetné jogosabban a nevet, mint Majlát Ferencz békési lakos, ki — 60 éves létére — 20 évet, élte egy harmadát apróbb lopásokért a börtönben töltvén el, alaposan rászolgált e koronára. Most újból 6 évre ítélte el őt a törvényszék az elmúlt héten 45, mondd negyvenöt rendbeli lopás vétsége miatt. Az érdemekben megősziilt ember balkezes fe­leségével és annak fiával Treba Györgygyel együtt éjszakánként kirándulásokat tett a békési határban, s bő zsákmányt árult másnap felesége a békési pi- aczon, lopott kacsák, pulykák, libák és csirkékből. Ezért álltak hétfőn a törvény előtt. A „vén rókát« 6 évi börtön-, Treba Juliannát 2 évi fegyház, fiát Györgyöt, ki bebizonyította, hogy kényszerítve volt, 3 napi Jogházra, mig Domokos András lopásban se­gédkező" fuvarost, ki a zsákmányt hazaszállította, 6 hónapi fogházra, Do'mokos Gábor vevőt pedig 8 havi börtönre Ítélte a bíróság. Treba György nem feleb- bezett, a többiek mind. A békési zendülők bűnügyében e hó 22-én száll ki a törvényszék Békésen a helyszínen, hogy I monstre pörben, melyben 84 vádlott s 80 tanú van beczitálva, összesen tehát 164 ember, a végtár- gyalást megtartsa. A bíróság részéről F. Szakmary Arisztid, mint elnök s Winchkkr István és dr; ifi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom