Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1896-06-21 / 25. szám

25-ik szám.

XT. (XXVIII.) évfolyam.

Gyula, 1896. junius 21-én.

Szerkesztőség: Templomtér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők.

Kéziratok nem adatnak vissza.

Előfizetési dij : Egész évre . ■ 5 frt — kr. Félévre ... 2 » 50 » Évnegyedre ! 1 » 25-»

Egyes szám ára 10 kr.

mÜ

Társadalmi és közgazdászati íietilap.

MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.

Felelős szerkesztő: 3£Z © IEI 1ST -D -A. T7" X ü.

Kiadó hivatal: Templomtér, Dobay Ferencz háza, és könyv- kereskedés, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők.

Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban.

Nyílt-tér sora 10 kr. 1

E _ m

Erkel ferencz.

Örökös büszkeségünk, legnagyobb dicsőségünk, hogy városunkban született, városunkban ringott bölcsője.

Szülővárosában Gyulán pattant ki az idők folyamán lángoszloppá vált isteni szikra, melynek pazar világát nemcsak hazája, hanem a magyar zene iránt lelkesülő nagy emberiség is csodálta s fogja csodálni az idők végtelenéig.

Atyja, a gyulai egyszerű kántortanitó vezette be a zenetudomány elemeibe. Az apa maga is több hangszeren játszott, a gyulai plébánia templom zenés miséit gyakran vezette, hangszerelte, sőt részben szerzetté is és tagja volt a kitűnő vonós négyes társaságnak, mely a század elején Rosty Albert alispán házánál és ennek vezetése alatt a klassikai zenét, Haydn, Mozart, Beethoven halhatatlan müveit ápolta s mely előadásokon az akkor még csak hét esztendős Erkel Ferencz volt a hangjegy forgató. Tiz esztendős korában már helyettesítette apját a gyulai róm. kath. főtemplomban az orgona,. ná1. A-székre zsámolyt tettek és a kis Ferencz a legcsekélyebb hiba nélkül kisérte a misét.

Atyja a zenében feltűnő sikerrel haludó fiát nem képezhetvén maga tovább, tizenkét éves korában Pozsonyba adta föl egy ottlakó nagynénjéhez iskolába s ott egyúttal beíratta a királyi zenedébe. A fiú gyakran játszott az- ottani apáczák templomában orgonán éa már akkor megkísérlő zeneköltői tehetségét egy litániával, melyet zenekarra szerzett. Tizenhárom éves korában már Pesten lépett fel nyilvános hangversenyben és elragadtatással'irtak a csodagyermek játékáról az akkori lapok. (Mint előadó művészt a mai generáczió már kevésbé ismerte. Pedig azt állítják, hogy e tekintetben sem állt hátrább mint a zeneszerzés terén. Ifjabb korában a legfölkapottabb művészeknek volt egyike s ha külföldi körútra indul, Liszt Ferencz mellett is dicsőséget szerez- vala a magyar névfÁBGKÁ.

Erkel Ferencz szobránál.

Bár „művész hazája egész világ“

Mégis főként mi vagyunk büszkék rád JSirban alvó, dalnak Rftgy mestere 1 Kinek örökké élni fog neve.

Miénk valál, első sorban miénk,

Dicsőséged sugariban fürdénk,

Mert itt rengett bölcsőd, miénk valál,

Nem rabolhat el tőlünk a balál.

Szobrod im áll I . . . Ámde dicsőbb nagyobb Mit lánglelked, önkezed alkotott.

Híressé tett Báthory Máriád.)-Fényt, dicsőséget árasztott reád.

Mig zeng a dal Hunyadi Lászlóról, *

S Bánk-bán, Hymnus remek zenéje szól,

Saroltádnak víg akkordja hangzik,

Dózsa György emléke ki nem alszik,

István királyy Brankovits hirdeti,

Hogy bár tested földnek röge fedi:

Örökké élsz, nem balhatsz meg soha,

Névtelen hősök láng apostolai Mig milliók ajkáról száll a dal „Zene király“ fimléke ki nem bal!.. .

Pihenj csendesen a sir ölében,

Emléked ól milliók szivében.

__________ Dombi Lajos.

Er

kel Ferencz.

Az ezredéves ünnepélyek hosszú sorát Békésvármecye is megtoldotta egyeyel. Junius 26-án délután le fogják leplezni Erkel Ferencz szobrát, melyet Kallós készített és a Beschoner czégf brmzba öntött. A szobor mintázatáról elmondottuk annak idején véleményünket. Magáról a szoborról mint befejezett műalkotásról, ma még nem beszélhetünk, de a leleplezés után, alkalmilag foglalkozni fogunk” vele.

Ne vegye senki rossz néven, hogy akkor, mikor ünnepet készül ülni városunk és vármegyénk, a lelkesedés örömébe némi keserűség, az finnep fényébe árny is vegyül,

nek. Abban az időben, amikor még nyilvánosan játszott, áradozó lelkesedéssel szóltak róla a kritikusok.)

A zeneileg akkor virágzó korát élő Bécs közelsége s a korán elért sikerek egészen a zenéhez csatolták a fiatal Erkel Ferenczet, ki rendkívüli szenvedéllyel merült bele a nagy mesterek alkotásainak szellemébe s mig fülében folyton azok az andalító bús magyarok zengtek, amelyeket akkor Lavotta, Csermák, Bihari hoztak divatba, gondolata folyton azon járt, hogyan lehetne a magyar népzenében található s minden más nép zenéjében biában keresett kincset a művészetnek olyan magaslatára emelni, hogy az valódi műzenévé, magyar klasszikus zenévé fejlődjék.

Be akarta bizonyítani, hogy a magyar zenében a magasabb fejlődés feltételei megvannak és hogy ez az akkor lenézett, kicsinyeit magyar zene ki tudja tölteni az opera nagy keretét, hogy a magyar zene az opera keretében 6tilszerűvé válbatik és hogy lehet magyar stilü opera, amint van franczia, német és olasz stílű opera. •

És Erkel' Ferencz bebizonyította ezt. Erkel végrehajtotta ezt a kolossális feladatot, mert benne meg volt mindaz, ami e nagyszerű munkához kellett : magyar érzés, alkotó erő, tanulmány és ugyanaz a lobogó tűz, amely nemzeti újjászületésünk dicső férfiai ban lángolt.

„Mikor Vörösmarty — mondja egyik nagytekintélyű életirója — a modern magyar költészet alapzatát megépítette, mikor Széchenyi István, az élő anyag csodálatos szobrásza kezdte az ázsiai magyart átgyurni európai nemzetté, mikor Petőfi Sándor lantján megszólaltak a magyar líra világra szóló hangjai s Arany János mély lelke már formálta magában a magyar époszt : ugyanakkor nagy kortársuk Erkel Ferencz hármonikus lelkében megzendült az első magyar opera.“

Ami operai zenénk van, az Erkel Fe- renczé. Nála nélkül nincs magyar opera. — Minden egyéb csak kísérlet és félbemaradt kezdet.

Erkel Ferencz méfyteremtette a magyar zenét. Vagy beszóljunk világosabban. Erkel Ferencz a modern zenébe oly sok ó-magyar és népies elemet oly szerencsésen beleszött, hogy alkotásai, a mellett, hogy mint zenei kompozicziók mindenütt érvényesülni fognak, mégis oly sajátságos magyar zenei motívumokkal bírnak, melyek megkülönböztetik 'azokat, bármely más kompoziteur munkáitól. Tehát, Erkel Ferencz azonkívül, hog) a világ bármely zeneköltöje mellett foglalhat helyet, egyszersmind oly mértékben bizonyítja a magyar géniusz teremtő erejét a zene terén, mint Koseuth a szónoklat. Deák a jog, Petőfi a népköltészet vagy Széchényi a nemzetgazdászat terén. Hivatva vol: hogy a magyar kultúra panteonjában az utolsó űrt betöltse. A világ népe meggyőződhettek, hogy nincs oly tudomány és nincs oly művészet, mely a magyar géniusznak idegen volna.

A magyar nemzet hálás volt nagyjai iránt és száz-zrek gyűltek össze közadakozás utján azoknak szobraira, kik valamely téren úttörők vagy vezetők voltak. Csak Erkel Ferenczröl feledkezett meg a ház i. .Szobrának nagyon is szerény költségeit úgyszólván Békésmegye közönsége viselte, mintha ö nem Magyarországnak szerzett ..volna örqk dicsőséget, hanem valami hejyi koripheus volna. Pedig valószínű, hogy egy második évezred fog elmúlni, mig megint születni fog I magyar nemzetnek egy hasonló nagy zeneszerzője.

Hanem hát mindenek meg van a maga oka, s igy annak a közönynek is, melylyel a magyar nemzet zöme viseltetett az Erkel em lékkel szemben.

Még ma is I >kan nem tartják egyenrangúnak a zenét a többi művészeti fajokkal; a kom- pozileurt a szobrászszal, festővel, költővel vagy szónokkal. Pedig fordítva. Az összes művészetek között a zenét illeti az első hely. A zene egy igaz, általános nyelv, melyet mindenütt értenek. Megfejtéséhez, megértéséhez a kulcs az érzelem, mely meg van minden emberben; mert velünk születik. Kifejezi az élet leglényegesebb, egye dűl fontos eseményeinek quintessencziáját, anélkül, hogy az értelemhez appeliálna. Földi gyötrelmeinkre és szenvedéseinkre oly magas értékű

Bátori Mária, Hunyadi László, Bánk-bán, Dózsa György, Brankovics, Névtelen hősök, Szent István. Hatalmas és magyar munka valamennyi.

Nyolczvanhárom küzdelemteljes esztendő- ne ma már csak dicsőségét látjuk; ez a dicsőség fényt vet a hazára s különösen fényt vet Gyulára, melynek mérlegelhetetlen szerencséje : a magyar zene mesterét, szülöttjének, magáénak vallhatni.

Ez a dicsőség nagy kötelezettséget rótt ránk, amelynek mi — ha nem is olyan mértékben, mint azt nagy szülöttünk megérdemelné — de tehetségünkhöz képest igyekeztünk megfelelni.

Junius huszonhatodikán leplezzük le városunk főterén Erkel Ferencz szobrát, mely szobor évszázadokon ép úgy fődisze lesz Gyula városá/nák, mint örök dicsősége marad, hogy Erkel Ferenczet adta a magyar nemzetnek.

Erkel Ferenczet, az „Isten áldd meg a magyart“ nemzeti ima költőjét, aki magyar volt, magyar maradt, a magyar zene alkotója s oszlopa, a magyar nemzet büszkesége az idők végtelenéig!

A közigazgatási bizottság ülése.

(-Juliul 15-én.)

A különben is rövid tárgysorozatot kisebb jelentőségű ügyek töltötték be, melyek gyors elintézése mellett az ülés egy fél napot sem vett igényb ', daczára annak, hogy a tárgysorozaton kívül személyi ügyek és udvariassági aktusok végzésére is ideje volt a bizottságnak. Az ülés elején ugyanis Tallián Béla főispán megnyitó beszédében megemlékezett a bizottság két érdemes tagjáról Szabó János esperes és Ladies György ügyvédről, 1.iket a közel múltban egfelsöbb kitüntetés ért. A főispán indítványára kimondta a bizottság, hogy a kitüntetés felett őszinte örömének jegyzőkönyvében kifejezést ad és erről a kitüntetteket jegyzőkönyvi kivonaton értesíti. A határ zatért, minthogy annak meghozatalakor az érdeklettek nem voltak jelen, a később megjelent Ladies György a jegyzőkönyv hitelesítése alkalmával meleg szavakkal mondott köszönetét.

Ezen ülésen búcsúz 5tt el Bánhegyi István

és annyira általános érvényű panakeion, a melylyel a többi müvé>zetek együttesen sem versenyezhetnek. Nem az adja valamely művészet értékét, hogy ttenntire foglalkoztatja az értei met, mert földi életünk rendeltetéséhez: a nyugodt, békés megelégedettséghez, az érzelem a lényeges faktor, és nem az értelem. Hogy szavakban énekelünk és textust Írunk az operához, nem alteráljaállitásomat. Nem akarunk ezzel egyebet, mint azt az abstrakt, közvetlen, láthatatlan s- mé_.is I» hatalmas és élénken ható sz-űlemvilágot konkrét formába öltöztetni ; az általánost, az universalist egy k.ilön esélre applikálni, mert megszoktuk <'s szeretjük, hogy akkor, mikor az érzelmek oly vadul csaponganak, vagy andalító álomba ringattatnak, az-értelem is nyerjen anyagot. A szöveg tehát valami alárendelt, másodrendű és oly arányban áll a zenéhez, mint a kivitel a szabályhoz.

A melódia felfedezése, az emberi akarat és érzés legmélyebb titkainak kifejezése, a genius müve és .kétségtelenül inspiratio. Inspiratio reflexió nélkül, öntudatlan annyira, hogy logikailag véve fogalma nincs róla. A componista kifa jezi a.világ legbensöbb.lényegét, kifejezi a legmélyebb bölcseséget oly nyelven, melyet különben értelme n-m ért; épúgv, a hogy jegy mag- magne"tikus somnambulista felvilágosításokat ád oly dolgokról, melyekről ébren nincs fogalma.

Es hogy milyen rejtelmesen van összenőve a zene az emberre1, mily mélyen gyökeredzik kedélyünkben, mutatja az, hogy valamint bennünk két alaphangulat van, úgymint szomorúság vagy legalább roszkedvüség és vidámság vagy legalább jókedvüsée, úgy a zenének is van két általános, hangneme, a moll és a dur, melyek azoknak megfelelnek és a melyek közül, egyben mindig mozognia kell. Tényleg igazán csodálatos, hogy a moll, daczára annak, hogy sem kon- ventionáíiter, sem fizikailag nem fájdalmas, mégis rögtön ható és félreismerhetlen jelét adja a fájdalomnak vagy legalább is a szomorúságnak.

A melódiáikét elembül áll: egy rhythmikus- és egy harmonikusból ;■ amazt quantitativ, emezt qualitativ elemnek nevezhetjük, mert az első a hangok tartamára, a második azok magasságára vagy mélységére vonatkozik. Mindkettőnek alapkir. tanfelügyelő a közigazgatási, bizottságtól' melynek szervezése óta — 20 éve — tagja volt. Az igaz érzelmeket tolmácsoló egyszerű szavak, melyeket a nyugalomba vonuló tanfél fiú ajkain a meghatottság fakasztott, viszhangra találtak a bizottságnál, mely távozó tagjának közhasznú működését jegyzőkönyvében örökítette még és távozónak zavartalan jó egészséget kívánt a nyugalomhoz.

Majd a távozónak utóda, az irodalmi működéséből általánosan ismert Berecz Gyula h. tan- fel ügyelő rp be a bizottságnak, rokonszenves fellépésével egyszerre kiviván annak jóindulatát.

Az ülés lefolyásáról tudósításunk a következő :

Jelen voltak: 7'álltán Béla főispán elnöklete alatt: dr. Fábry Sándor alispán, Jancsovics Péter arvaszéki elnök, Oláh György t. főügyész, Csák György pénzügyigazgató, Liszy Viktor, kir. ügyész, Bánhegyi István kir. tanfelügyelő, Berecz Gyula kir. helyettes tanfelügyelő, Haviár Lajos kir. főmérnök az államépitészeti hivatal képviseletében, Steincker Gábor kir. főmérnök, -a kir. folyammérnökség képviseletében, Jantsovits Emil, Ladies György, Terényi Lajos, Keller Imre, Haviár Dániel, dr. Berkes Sándor tbeli főorvos bizottsági tagok és Lukács Endre tbeli főjegyző, mint a bizottság jegyzője.

Elnöklő főispán megnyitó beszéde után a vármegye alispánjának felolvasott rendszerinti havi jelentését, mely szerint a megye területén az állategészségügy még folyton kedvezőtlen, a mezei vetések általában jó termést ígérnek, a mezei munkások elegendő munkával láttatnak el, a bizottság általában tudomásul vette.

A gyulai járás-főszolgabirája által tett előterjesztésnek, melyben kéri, bogy Kétegyházán egy helyettes anya könyvvezetői állás rendszeresítése iránt az intézkedés megtátetnék, a bizottság helyet nem ad.

Endrödi István tótkomlósi gyógyszerésznek, a községi képviselőtestület által az ottani második gyógyszertár helyének megállapitása tárgyában hozott határozata ellen beadott felebbezését a bizottság a határozat jóváhagyásával elutasította.

A bek és-csabai sikkonyi határrésznek a békési anyakönyvi kerületbe leendő beosztása, illetve átcsatolását Haviár Dániel felszólalása és az alispán felvilágositása után a bizottság is czélszerünek s indokoltnak találván, felhívja a békési és csabai járás főszolgabiráit, hogy a módozatok tekintetében javaslatot terjesszenek eíő.Dr. Berkes Sándor tbeli főorvosnak havi jelenfiát árithmetikus, ellenkezőleg a többi művészetekkel, nem térbeli, hanem időbeli, viszonyok képezik, s még pedig az egyiknek a hangok relativ tartama, a másiknak a vibrátiok relativ gyorsasága. A kettő közül a rhythmikus elem \ lényegesebb, miután a másik nélkül, magában véve is képez némi melódiát, mint példáúl a dobolásnál; de tökéletes melódiához mindkettő szükséges, mert a teljes melódia éppen e két alkotórész váltakozó meghasonlásából és megegyezéséből származik, a mi, metapfiisikai szem- p>ntból tekintve, hű tükre az új vágyak szüntelen keletkezésiének és azok kielégítésének. Az emb -r belső élete tulajdonképpen nem egyéb, mint az új vágyak és óhajok keletkezésének és azok kielégítéseinek végtelen lánczolata, és ezt semmiféle más művészet nem fejezi ki oly érthetően s oly igazán, mint a zene. Azért hízelgi be magát oly nagyon szivünké, mert befejező accordjai szükségképpen mindig vágyaink teljesülésének reményét keltik bennünk. ?

Pragmatikai definitioját e csodálatos művészetnek megadni lehetetlenség; csak hozzá akartam járulni nehány gondolattal annak .bizonyításához, hogy 1 zené legalább is egyenrangú a többi szépmüvészettelf és hogy a coiTipositeur époly Carlyle-féle heros, mint a próféta vagy a költő.

Miután a zenével csak aesthetikai és méta- - phisikai szempontból foglalkoztam | nem vagyok gyakorlati zenész, nem bocsájtkozhatom Erkel Ferencz munkásságnak és alkotásainak analizálásába, a mi különben is fölösleges, mert id. Ábrányi Kornél mindazt, a mit e tekintetben mondani lehet, oly kegyeletes lelkesedéssel -és kimerítő részletességgel irta meg, hogy az, a ki ez irányban valamit mondani. akarna, legfeljebb ismétlésekbe eshetnék.

Csak üdvözlöm Gyulavárosát, e szobor leleplezése alkalmából, a végzetnek azon magas kegyéért, hogy egy ily világraszóló nagy fiával ajándékozhatta meg a nemzetet.

Soh. B>