Békés, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895-03-31 / 13. szám

Melléklet a jfe" 1895. M számához,

zetünk számára az igazi „óletvizet“ és belőlük egyformán meríthet gyermek, ifjú, agg.

Legkiválóbb gondot- kell fordítania azonban az olvasó könyvnek a gazdasági hasznos ismeretekre; hiszen az ismétlő iskola növendékei kizárólag a földmivelő nép gyermekei s ők maguk is földmive- sekké lesznek ; de a földmivelés lévén népünk foglalkozása, és ismeretes, hogy legszívesebben a saját mesterségéről beszél mindenki, magától értetődik, hogy az ismétlő olvasókönyv ezen a ponton közelítheti meg, leginkább küldetésszerü czélját: az olvasás tovább terjesztését.

Visszatérve a gazdasági hasznos ismeretekhez, okvetlen szükségesnek tartom, hogy az ismétlő olvasó könyvnek ez a része a magyar gazdát, a magyar gazdasági viszonyokat, a magyar földön otthonos háziállatokat, szóval azt mutassa be a mi magyar, és nemzeti sajátosság. — Mindezt azonban a szükséges kritikával írja le úgy, hogy erényeink és hibáink, jó és rossz szokásaink között élesen feltűnjék a határvonal . . >. Különben is ennél a résznél nyílik egyik legszebb tere ennek a könyvnek arra, hogy a földmives nép életéből -vett szép leírásokkal öntudatra segítse nemzeti létünket! . . .

Ide sorakozhatnak még a természet köréből merített leírások és az egészség fentartásáról szóló pár olvasmány. Ez utóbbiaknak a mindennapi élet szükségeit kell tárgyalniok. A természet köréből vett leírásoknak pedig a természet és a természeti tüneményeket lehetőleg a magyar emberhez való viszonyukban kell feltüntetniük. — Mert igy, midőn e leírások fogalmat Dyujtanak a természet háztartásáról — magyar színezetű képekkel igyekeznek azt a czélt, a minek elérésére a reál tudományok hivatvák: az ész, kedély és erkölcs összbangzatos nevelések. — Szóval, az ismétlő iskola részére szerkesztendő olvasókönyv minden sorának egy-egy ecsetvonásnak kell lennie ama képhez, amely emlékezetes és nemesen felemelő öntudatot keltsen lelkűnkben.

Ám az ilyen könyv bizonyára alkalmas lesz felkölteni népünkben az önmaga iránt való érdeklődést és ezzel az olvasás iránti hajlamot. De aztán ne csupán azt mutassa, hogy:

„Csak gyönyörű nemzet

Ez a magyar nemzeti“

Hanem mutasson rá nemzeti hibáinkra is, a melyek között főkép a földmivelés terén — a leg nagyobb : az — indolenczia 1

Meghívó- Az alsó-fehér-körösi ármentesitő - társulat 1895. évi ápril hó 8-án délelőtt 10 órakor saját házában, Gyulán rendkívüli közgyűlést, ezt megelőzőleg d. e. 9 órakor igazgató választmányi ülést tart, melyre az érdekeltség, illetve választmányi tagok tisztelettel megbivatnak. Tárgysorozat:

1. Társ. igazgatónak és társ főmérnöknek együttes jelentésük a lefolyt 1894-ik évről. 2. A nagy- méltóságu földmivelésügyi m. kir. miniszter urnák 2984.—V./2.-1895., 3407.—V./l.—1895. és 9748.— V./1,—1895. számú rendeletéi árvédekezési intézkedések tárgyában és ennek kapcsán jelentés a f évi árvíz lefolyásáról. 3. Pénztárnoki jelentés a pénztár állásáról a f. év első negyed végével. 4. A számvizsgáló bizottságnak jelentése az 1894. évi pénztári számadásnak megvizsgálásáról és ezzel kapcsolatosan az összehasonlító kimutatásnak előterjesztése. 5. A számvizsgáló bizottságnak jelentése a leltári számadásnak megvizsgálásáról. 6 A társulatnak a magyar jelzálog hitelbanktól felvett

1.600,000 frtos kölcsöne járulékáról a folyó-'évre készített egyénenkénti kivetési főkönyveknek hitelesítés végett való előterjesztése és a befizetési bárczák kézbesítése iránti intézkedések megtétele. 7. A folyó év január hó 7-én tartott társulati köz gyűlésnek 1V./1895. számú határozatával a társulatunk és hasonló értelemben az arad-békésmegyei élő- és belvizlevezető csatorna és a kigyós-gyula- csabai vizitársulatok közgyűlései részéről kiküldött bizottsági tagoknak folyó év márczius 7-én az utóbbi két társulatnak társulatunkba miként leendő beolvadásuk tárgyában megtartott közös tanácskozásáról felvett jegyzőkönyvnek előterjesztése. 8. Békésvármegye főispánjának elnöklete alatt folyó év márczius hó 12-én tartott érdekeltségi tanács- kozmány határozata folytán kibocBájtott 242./1895. főisp. számú intézvénynek előterjesztése. 9. Az arad-békésmegyei élő- és belvizlevezető csatorna és a kigyós-gyula-osabai vízi társulatok közgyűlései által a 7, és 8. alatti tárgyban hozott határozatoknak előterjesztése. 10. Társulati főmérnöknek és társ. igazgatónak a 7., 8. és 9. alattiak tárgyában együttes véleményes jelentésüknek és az élő viz-ceatorna rendezéséhez szükséges 120,000 frtos uj kölcsön Jelvételének megszavazása iránti javaslatuknak előterjesztése. II. A nagy méltóságú földmive- lésügyi m. kir. miniszter urnák 1894. év deczem- bér hó 27-én kelt 73,679.—V/l.—1894. számú

körrendeleté, melyben a magyar épület- ér mű- lakatosgyár " gyártmányaira a társulatok figyelmét felhívja. 12. A nagymóltóságu földmivelésügyi m. kir. miniszter urnák folyó év január hó 4-én kelt 77,802,—IV/J.—1894. számú rendelete, melylyel az

1894. év október hó 24-én 49,836. szám alatt kelt, a kereskedelemügyi m. kir. miniszter úrral egyet- értöleg kiadott körrendeletét a falazó téglák méreteinek az egész országban egységessé tétele tárgyá.

ban tudomás és mihez tartás végett megküldi. 19. A nagymóltóságu földmivelésügyi m. kir. miniszter urnák folyó óv február hó 21-én kelt 5230./V—2. számú rendelete — Szeberényi József gyulai ügyvéd által a b -csabai felsővégi tehénlegulő társulat képviselete iránt bemutatott meghatalmazásának a XL V/l 894. társ. kgy. számú határozattal történt el nem fogadása miatt közbevetett felebbezése tárgyában. 14. A Tiszavölgyi társulat központi bizottságának folyó év január hó 8-án és február hó 5-én tartott értekezletéről, illetve üléséről felvett jegyző könyveknek előterjesztése. 15. A Tiszavölgyi társulat központi bizottsága által megküldött társulati nyugdijintézeti alapszabályoknak előterjesztése. 16. Békésvármegye közigazgatási bizottságának folyó év január hó 17-ón kelt 1789/1894. kb. számú határozata a kérelmezett vasúti útátjárók és sorom pók engedélyezése tárgyában, és a m. kir. állam vasutak szegedi üzletvezetőségének folyó év márczius hó 18-án kelt 2653/III. számú átirata kapcsán megküldött- vonatkozó költségvetésnek előterjesztése. 17, Az 1896. évi ezredéves országos kiállítás YI./18. vvízrendezés, vízépítés és talajjavitási" alcsoportja által az ármentesitő- és belvizlevezető társulatok kiállítási csoportjának rendezése és szervezése tárgyában folyó év február hó 4—15-ig tartott értekezleteken történt megállapodásoknak előterjesztése. 18. A nagyváradi m. kir. posta- és táv- irda igazgatóságnak 823/1895. I. számú átirata kapcsán, — az aradmegyei társulat távbeszélő berén- dezésével társulatunk vezetéke összeköttetésének engedélyezésével kiegészítve — megküldött engedély okiratnak előterjesztése. 19. A fekete-körösi ármentesitő társulat 113. számú átirata kapcsán közli az ő és a mi társulatunk telefon vezetékei közti összeköttetés létesitése tárgyában választmánya által hozott XVII./1895. számú határozatot. —

20. A fogházban letartóztattak foglalkoztatása érdekében a gyulai kir. ügyészségnek 592/1895. sz. alatt; — a békési kosár-fonó tanműhely érdekében Békésvármegye alispánjának 3921/1895. száma alatt a társulati hullámtereken füztelepeknek létesítése és készükre haszonbérbe átengedésük iránti beadványoknak javaslat kíséretében való előterjesztése.

21. Folyó ügyek, időközben érkező tárgyak és ne- taláni indítványok. 22. A nagyméltóságú földmivelésügyi m. kir. miniszter úrnak f. év márczius bó

19-én kelt 14351./V./2. számú rendelete, melyben a társulati műszaki ártérfejlesztésnél alapul szolgált 1855. és 1881. vízszínek alá eső területek egymás közti hozzájárnlá8Í arányának megállapítása iráu elé terjesztett közgyűlési javaslat tárgyában hatá rozatát új javaslat tétel végett közli.

Hírek.

A közigazgatási bizottság április havi rendes [ülését jövő hó 8-án fogja tartani.

Gyulaváros képviselő testületé folyó évi ápril hó 1-én a városháza nagytermében rendes közgyűlést tart, a következő tárgysorozattal: 1. 1894. évre vonatkozó polgármesteri jelentés. 2. Az 1894. évi közpénztári,szépészeti,pótlaktanya, közmunka, regále, vágóhídi, régi laktanya, fogyasztási, letéti gróf Wenckheim Frigyes alapítványi, báró Weuckheim Béla Bzobor alap, iskola birság, árvíz költség, árva- tári, Göndöcs Benedek alap. és ápolda pénztárra vonatkozó zárszámadások, valamint a vagyonleltár, a pénzügyi szakosztály és tanács véleményével. 3. A városi tanács előterjesztése a szervezeti szabályrendelet tárgyában a jogi szakosztály és pénzügyi szakosztály véleményével. 4. A „Magyar-utcza“ kinyitására vonatkozó előterjesztés. 5. Ritsek János, valamint Braun Mór és érdektársainak kérelme a beton járda költség leszállítása iránt a tanács és jogügyi szakosztály véleményével. 6. 1894. évi közpénztári kiadásokra vonatkozó előterjesztés. 7. Köz ségi adóhátralékok leírására vonatkozó előterjesztés. 8. Múlt évi közmunka hátralékokra vonatkozó adóhivatali jelentés a tanács véleményével. 9. Fischer Kálmán kiskorú gyermekei részére való terület- elfoglalására vonatkozó jogi szakosztályi vélemény. 10. Vendéglői, kávéházi stb. iparokról szóló szabályrendelet módosítására vonatkozó javaslat. 11. Időközben netán beadandó indítványok, úgy egyéb később érkezendő s a közgyűlés megnyitásakor bejelentendő ügyek.

Kinevezés Lázár Bándór kecskeméti kir.. törvényszéki jegyző,, városunk szülöttét a szolnoki kir. törvényszékhez albirónak nevezték ki.

A polgári iskolaszék ma délelőtt 11 órakor a városháza termében ülést tart.

Megyei árvaház. Említettük, hogy több törvényhatósági bizottsági tag, a vármegye legközelebbi közgyűlése elé az árvatári tartalékpónztár fölöslegeiből fentartandó megyei árvaház létesitése iránt indítványt terjeszt elő. Az eszméhez hozzáfogunk szólani, s részletesebben is ismertetpndjük. Ezúttal az indítvány közlésére szorítkozunk, melyet Csabán 1895. évi márczius hó 19-iki kelettel következő bizottsági tagok írták alá: dr. Fábry Sándor, Fábry Károly, dr. Seiler Endre, Sztraka György, dr, Fáy Samu, Urszinyi János, Beliczey István, dr. Seiler Yilmos, Zlinszky István, Szalay József és Seiler Elok. Az indítvány következő: „Alulírott vármegyei bizottsági tagok indítványozzuk, hogy a tek. törvényhatósági bizottság a gyámpénztári tartalékain pok, és a vármegyei szeretetházalap felhasználásával megyei árvaházat létesítsen, melyben szegény sorsú árva leány gyermekek 6 éves koruktól — 15 $ves korukig ellátást nyerjenek és neveltessenek.

Indítványunk megtételére első sorban azon ember- barati érzés vezérelt bennünket, hogy az árvaház létesitése által a gondozásra loginkább reá szorult, elhagyott, vagyontalan megyénkbeli árva leányok egy részének sorsa biztositassék, s ők az elzülléstől megmentve a társadalom hasznos tagjaivá neveltessenek; és másrészt impulsust adott indítványunk megtetelere azon körülmény, hogy .a vm. gyámpénztári tartalék alapok 73000 frtnyi és a vm szeretet- ház-alap 5400 frtnyi tőkéi ezidőszerint — bár gyü- mölcsözőleg — de hasznositatlanul kezeltetnek, holott azok rendeltetésüknek megfelelőleg igen helyesen hasznosíthatok vagyontalan árvák nevelésére. Már ezúttal bátrak vagyunk jelezni, hogy indítványunk megtételénél nem valamely magasabb kiképzésre előkészítő árvaház létesítésére gondoltunk, hanem czelzatunk az volna, hogy a létesítendő árva házban a növendékek a legegyszerűbb ellátásban részesítve, lehetőleg alkalmas cselédekké képeztes- senek ki, mert ez nézetünk szerint a szegény leány sorsának legtermészetesebb és legmegfelelőbb biztosítása, addig is mig esetleg férjhez mehet; s mert az árvaház ily berendezése által a társadalom egy igen fontos s különösen a középosztályt közelről érintő kérdésén, a cseledügyön is vélünk segíthetni akként, hogy az árvaház a házi teendőkre kitanitott és lehetőleg jól nevelt cselédeket szolgáltatna a kő- zönsegneK, s később alapját képezhetné egy, az arvaházzal kapcsolatosan szervezendő cseléd-nevelő intézetnek is. Ajánljuk indítványunkat a tekintetes törvényhatósági bizottság nagybecsű figyelmébe s kérjük, hogy azt elfogadva, a kérdés tanulmányozására és teljes előkészítésére bizottságot kiküldeni méltóztassék, melynek feladata volna a legközelebbi törvényhatósági közgyűlés elé a részletekben is kidolgozott javaslatot előterjeszteni.

Helyettesítés. Kövér László gyulai járási főszolgabíró Torma Jánost helyettesítette járási állatorvosnak.

Inkey Béla főgeologust a földmivelési miniszter ez ev folyamán is leküldte Békésvármegyébe földtani vizsgálatok tételére.

Gyula s Sarkad között a 3ő-ik számú őrbáz- nál feltételes megálló hely engedélyezésének kiesz- közléseért folyamodott újólag Dutkay Béla polgár- mester a közigazgatási bizottsághoz. Az eszmét annak idejében lapunk vetette Töl, sajnos, eredménytelenül, amennyiben Lukács Béla volt kereskedelmi miniszter megtagadta. Óhajtandó volna, ha az új miniszter jobban méltányolná amaz indokokat, melyek a megálló hely engedélyezését közérdekűvé teszik.

Áthelyezés. A pénzügyminiszter Déry Alajos pénzügyi fogalmazót Temesvárról hasonminőségben áthelyezte a gyulai kir. pénzügyigazgatósághoz.

Jegyzőválasztás volt múlt szombaton Körös- Ladányban. A képviselőtestület Ambrus Sándor szeghalmi főszolgabíró elnöklete alatt Józsa György kisújszállási jegyző 9 és Tömösközy József körős- ladányi másodjegyző 6 szavazata ellenében 27 szavazatta] Kovács Albert Csorvás község másodjegyzőjét választotta meg.

A kőútak építésére nézve a vármegyeház kis termében folyó hó 25-én árlejtés volt a következő eredménynyel: I. A szeghalmi kőútra vonatkozólag pályáztak: 1. Iioheim Náthán 51,100 frt kikiáltási árral engedmény nélkül. 2. Braun József 11?, engedménynyel. 3. Glasner József 2*5?, engedmény- nyel. II. A f. gyarmati kőútra : 1. Koheim Náthán 55,648 frt kikiáltási árral, engedmény nélkül. 2) Braun József 11% engedményyel. 3. Glasner József 4*2% engedménynyel. III. A gyulai és k.-ladányi kőútra szükséges kavics mennyiség szállítására: 1. Roheim Náthán 4% fclülfizetéssel. 2. Braun József 4% fclülfizetéssel, 3. Glasner József 2% engedménynyel. 4. A n.-váradi latin szert, káptalan képviseletében Géczy Géza. főmérnök 35% engedménynyel. 5. Eisenkraut Ede 30% felülfizetéssel.—

Az árlejtező bizottság Budapest fővárostól, Braun József vállalkozó somosujfalusi bányáiból szállított fedanyagra vonatkozólag beszerzett azon értesítéshez képest, hogy Braun József által szállított fed- anyag értéke a Glasner ezég által a kis-sebesi kőbányából szállitotthoz képest csak 0.76 %-ot képvisel, próbaképen csak a szeghalmi útra vonatkozólag fogadta el Braun József ajánlatát, a f.-gyar- mati útra vonatkozólag Glasner József vállalkozó, a kavicsszállitásra pedig a nagy-váradi lat. szert, káptalan folyamkavics szállításra vonatkozó ajánlatát fogadta el.

A kiházasitó társulat ma d. u. 2 órakor a városháza nagy termében gyűlést tart, melyre a társulat összes tagjai ez úton is meghivatnak.

Felolvasás. Dr. Némethy József kir. alügyész, tegnap este a gyulai körben felolvasást tartott, az előkészületekből következtetve előre megállapitha- tólag szépszámú közönség előtt. A felolvasásról bővebben lapunk jövő számában.

Alapszabály jóváhagyás. Az öcsödi ipartestület kebelében szervezett békéltető bizottság alapszabályait a kereskedelemügyi miniszter jóváhagyta.

Névváltoztatás Grünbaum Sámuel kétegyházi illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének ,Len- gyela-te kért átváltoztatását a belügyminiszter megengedte.

Sámsonban postahivatal nyílik meg holnap, április 1-ón. így most vármegyénk minden községében van posta.

Uj csendőrőrsök. Április 1-től kezdve uj csendőrőrsök állíttatnak fel Békésvármegye három községében ; Öcsödön, Uj-Kigyóson és Kétegyházán.

A községi ügykezelési szabályrendeleti javaslatot, a vármegye alispánjának elnöklete alatt vasárnap délelőtt tárgyalta a főszolgabírókból és jegyzőkből álló értekezlet. A tárgyalás nem fejeztetett be egészen, — a letárgyalt részt azonban csekély módosítással elfogadták.

Kallós Ede szobrász folyó hó 23-án délután volt Gyulán és az Erkel-szobor bizottság kalauzolása mellett megtekintette a szobor elhelyezésére alkalmas tereket; amennyiben tudvalevőleg a tér ismerete s meghatározása nemcsak a kivitelnél, hanem a konczepcziónál is igen lényeges körülmény. A művész, konczepcziójának leginkább megfelelő'eg, a belső gör. kel. templom előtti tágas teret óhajtaná, a bizottság azonban a békésmegyei takarékpénztár előtti tér mellett nyilatkozott, végleges döntés természetesen nem történt és nem is történik mindaddig, mig Kallós, ki nagy lelkesedéssel beszél tervéről, a szobor konczepczióját a bizottság elé terjeszti, mi rövid idő alatt meg fog történni. A művész mellszobrot konczipiál és pedig öt méter nagyságban, amelyben természetesen a talapzat is benfog- 1 altatnék.

Az ujonczállitás Gyulán szombaton folyó hó 23-án kezdődött még és csütörtökön fejeztetett be; a Gyulavárosi hadköteleseket szombaton és jkedden, — a járásiakat szerdán és csütörtökön sorozták, nemcsak fényes, hanem mondhatni páratlan sikerrel. Az eredmény ugyanis következő: Gyulavárosában összeiratott az első korosztályban 205, a másodikban 68, a harmadikban 67, besoroztatok a közös hadsereghez és a honvédséghez 111, a két póttartalékba 15, visszahelyeztetett 130, fegyverképtelennek nyilváníttatott 49 hadköteles. A gyulai járásban összeiratott az első korosztályban 94, a másodikban 43, a harmadikban 38, besoroztatott a közöshadsereghez és a honvédséghez 43, a két póttartalékba 12, visszahelyeztetett 75, fegyverképtelennek nyilváníttatott 27 hadköteles. Most Gyomán folyik a sorozás.

Vizek áradása. A kétizbeni nagyobb mérvű áradások után nem várt meglepetés számba jött a múlt héten Körös folyóink ujabbi és oly nagy mérvű áradása, mely nemcsak a legéberebb őrizetet, de a legerélyesebb védekezést szabta a társulatok, illetőleg közig, hatóságok kötelességébe. Igazán nagyszerencse, bogy a korábbi áradások után a folyók jégmentessé váltak, mert ha a mostani áradást jégtorlódás is komplikálja a katasztrófa sok helyen kikerülhetlen lett volna. Az áradás tetőpontját csütörtökön este érte el, ekkor a Fehér-Körös gyulai mérezéjén 5**, a fekete-körös remetei mérezéjén 654, a Kettős-körös békési mérezéjén 7ao, a Hármas-Körös gyomai mérezéjén 7“ volt a vízmagasság, Gyomán különben az áradás szombaton virradóra érte el kulmi- náczióját, tegnap reggel óta ott is lassú apadás történik. Szombaton reggel a Fehér-Körös 4™, a Fekete Körös 586, Kettős-Körös Békésen 66s, a Hármas-Körös Gyomán 734, tehát az apadás a Fehér-és Fekete-Körösön rohamos, Békés és Szeghalomtól lefelé lassúbb. Gyomán a legmagasabb vízhez képest 12 cm. az apadás, a nagy viz tetőzése Szarvas és Öcsödnél várható. A töltések erélyesen védetnek ; remélhető hogy kedvező időjárás és a felső vidéken további apadás mellett a nagy vizálláajda- czára, az alsó vidék veszedelme elhárítható lesz. Egyedül a szeghalmi járásnak a Sebes-Körös és a Berettyó között fekvő területe van az elöntés esélyeinek nagyobb mérvben kitéve és pedig a múlt évben épült ördögárki nyílt csatorna uj, még meg nem ülepedett töltései miatt, a védekezés azonban itt teljes munkaerővel folyik. Az emlitett nyílt csatornába betorkoló Ölyves nevű belvízcsatornán csütörtökön éjjel 30 méteres szakadás történt és ez okból mintegy 2000 holdnyi földet borított el a belvíz. A szakadás eltömésén erélyesen dolgoznak. Lapunk zártakor a Fehér-és Fekete-Körös felsőbb vidékeiről ujabbi — szerencsére nem rohamos — áradást jeleznek.

Jóváhagyott kölcsön. A kereskedelmi miniszter a vármegye közönségéhez tegnap délelőtt jött leiratában jóváhagyta az útadó alap terhére megszavazott négyszázezer forintos kölcsönt, melyet a vármegye, lapunkban annak idejében emlitett feltételek mellett a pesti kereskedelmi bankkal kötött meg.

Békésen a képviselőtestület folyó hó 26-ikán tartott közgyűlésen 35 szavazattal 14 ellenében elhatározta, hogy a Döbögőt átengedi a nyolez osztályúvá alakítandó főgymnásium czéljára és az építési költségekre is 20,000 forintot sravazott meg.

A D’Orsay-féle megyeri birtoknak megvásárlását is kimondották — elvileg és a vétel eszközlésére bizottságot küldöttek ki.

Helyreigazítás. Lapunk 9-ik számában közölt „endrődiek telepítése* czimű hirt a következőkkel pótoljuk. Az endrődiek által megvett földterület 1829 kát. hold, melyet 45,000 írtért vettek meg a következő eudrödi és csabai gazdák: Kalmár Mihály, György és Vendel, Petrovszky S. János, Pál, Kovács Kohoska György, Laurinyecz István, Mihály és György mintegy 50 családtaggal, kik mintegy 10 munkás családot visznek el, akik között 150 hold föld osztódik szét. A telepítési összes ügyeket Bródy Adolf helybeli ügyvéd vitte keresztül, ki egyszer- smint a pénzfelvételt is eszközli.

Jegyző választás. A gyulai nagy-románvárosi olvasókör által folyó hó 24-én megtartott rendkívüli közgyűlés alkalmával — jegyzőül — Jonescu János gör. kel. tanító s a fent czimzett kör jegyzőjének lemondása folytán — Török Gábor választatott meg,