Békés, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895-03-31 / 13. szám

Márczius végével ugyan, de végre mégis mu­tatkoznak olyan szimptomák, hogy a télnek igazán vége, sőt hogy benne vagyunk a tavaszban, — A gályák, fecskék megjöttek, megenyhült a lég, pén­tek este 6 óra tájban villámlott, menydörgött és valóságos meleg nyári zápor zuhogott a földre. A tavaszi vetés pedig mindenfelé folyamatban, csak az a kár, hogy gyakori esők akadályozzák. — A földeket hónapokon át beburkolt hó alatt az őszi vetések sok helyt kipállottak, pár nap óta azonban rohamosan megindult a vcgetáczió s a mezők szé­pen kezdenek zöldelni. Az önkéntes tűzoltó testület f. hó 25-én tartá évi rendes közgyűlését a pavilion termében, a ta gok élénk érdeklődése mellett. — A számvizsgáló bizottság által felülvizsgált 1894. évi számadás hely- benhagyatott. — Pénztárnokká Múlt Rezső, jegy­zővé pedig Szehely Zsigmond választattak meg, előbbinek a pénztár f. hó 26-án bizottságilag át is adatott. — Az újra alakuló gyűlés határnapjául május 5-ike tűzetett ki, s addig is pártoló tagok gyűjtése határoztatott el, hogy az újraalakulásban azok is részt vehessenek. Golyók között. F hó 22-én éjjel Dömény La­josnak homokbánya melletti szőlőskertjében levő éléskamrájának hátsó falán ismeretlen tettesek lé­ket akartak vágni, kétségtelenül azon szándékból' hogy a kamrában találhatókat elemeljék, de munká- jokban megzavartatván, elmenekültek. A tett elkö­vetésével Borsos Sándor ismert rovott életű egyén gyanusittatott, ki Dömény vinczellérje elleni boszú érzetből revolvert vásárolt § azzal a közelben levő Tar Ferenczné — kivel vadházasságban él — laká­sáról a vinczellér felé lövöldözött; a lövések közül egy a vinczellér feje felett, egy pedig a künlevő gazda Dömény Lajos feje felett közvetlen közel sü­vített el; Isten csodája, hogy nem történt bajuk: a boszuálló Borsost a rendőrkapitány letartóztatta s átadta a bíróságnak. Kendötolvaj. Szántó Eszter székes-fehérvári ille­tőségű cseléd ezelőtt néhány héttel a Göndöcs-kerti pavillonban tartott műkedvelői előadás alkalmával megkedvelte Tar Józsefnének nagy barna téli ken dőjét s azt nyomban el is sajátította. A lopás rája bizonyulván, Szántó Esztert átadták a bíróságnak. Szerető VÖ. Szalai András azzal adta apósá­hoz, Luda Mátyáshoz való ragaszkodásának jelét, hogy múlt vasárnap öcscsével együttesen megtá­madta apósát az Jutczán, s addig öklözték, mig a két támadó testvért a rendőrség be nem kisérte. Állategészségügy, A vármegye alispánjához érkezett hivatalos jelentések szerint sertésorbáncz lépett fel Ó-Kígyóson, Gerlán, a dobozi uradalom magsári majorjában, Sátn-onban Wolfinger Miksa gazdaságában, — sertéshimlő a gy.-várii uradalom­ban és hólyagos kiütések a vésztői lóállományban. Az állategészségi óvintézkedések megtörténtek. A járványok krónikájából. A különféle jár­ványos betegségek, melyek az óv két első havában roppant mérvben elharapóztak a vármegyében, márczius második felében ha nem is szűntek meg egészen, tetemesen enyhültek. — A hét folyamán Kondoros jelentett ugyan difteritiszt, de a felme­rült betegülési eset igen enyhe lefolyású volt. A szérum kipróbálására vármegyénkbe küldött Torday Ferencz dr. Békésen, Dobozon és K.-Ladányban tett oltási kísérleteket szintén enyhe fellépésű dif- teritisz eseteknél, Melléklet. Lapunk mai számához, a helybe! előfizetőknek: Szilágyi Sándor „A Magyar nemzet Története“ czimű művének a Milleniumra megje­lenő diszmű Prospectusa van csatolva ; mit oly ér­tesítéssel közlünk, hogy megrendeléseket Dobay Já­nos könyvkereskedése elfogad, és a füzeteket meg jelenősök után azonnal házhoz szállítja. Törvényszéki csarnok. A csabai népbank epilogja. A Kúria a napok ban hozott Ítéletet, mely a szomorú emlékű népbank java részben tönkrement részvényeseit érdekli. A Kúria ugyanis kimondotta, hogy a betevők részben való kártalanítására a részvényenként befizetett 40 írton felül még 60 frtót kell még befizetni. Az Ítélet nagy feltűnést kelt különösen, azon részvényesek körében, a kik betevők is voltak, mert ezeket két szeresen érte kár, a kik tekintettel arra, hogy a takarékpénztár czégjegyzésénél tőlük kötelező ok­iratot ezen részvényenként 60 frt utólagos fizetés kötelezettségére nem vettek, — azt hiszik, hogy perújítással segíthetnek a helyzetükön. Egyelőre pedig a 60 irtokat részvényenként letétbe helye zik. Egyébként a kúria hosszasabban foglalkozott az ügygyei és az ítélet indokolásában maga is ki­jelenti, hogy a kereskedelmi törvény életbeléptetése óta ez a beszámítási kérdés először kerülvén per tárgyává, — a perköltségeket kölcsönösen meg­szünteti. Pályázat. A békési kir. járásbiróságnál évi 500 frt fizetés s évi 150 frt lakpénz élvezetével egybe kapcsolt egy irnoki állomás betöltendő lévén, felhívom mindazokat, kik azt elnyerni óhajtják, hogy szabálytzerüen bélyegzett és kellően okmányolt kérvényüket a folyó évi márczius 29-én kezdődő és a folyó évi ápril 26-án végződő határidő alatt hoz­zám annál bizonyosabban beküldjék, minthogy a későbben érkezendő, vagy másuton beterjesztett kér­vények figyelembe nem vétethetnek. Megjegyezte­tik, ezen állásra csak oly folyamodó fog kinevez­tetni, ki a telekkönyvi vizsgát sikerrel letette. Novák, elnök. ÓTA jmtftg A BSOftpnnit. Mt I [ gpzECrEflng.JflZJEgYZfo MEOHATALMAZASSAI BffigAg 3 8—12 Feldarabolt gyertyánfa 1 frt m mázsája, 1 frt 10 kr. hazavive. Sonnenfeld Miksa füszerüzletében Gyulán. 65 2-* Törlesztéses kölcsönök 4—4V2% kamat mellett tetszés szerinti időre kaphatók Mindennemű felvilágosítással ingyen szolgál: üzlrmay Antal Aradon, Forray-utcza, román egyház-épület. Kölcsönt kérők a telekkönyvi kivo­nat és kataszteri birtokiv beküldésére kéretnek. 3i 4-4 Irodalom. „Az Évszak“ divat- és kézimunka folyóirat szépirodalmi melléklettel immár negyedévi pálya­futását befejezte és bebizonyította életrevalóságát, amennyiben nagy tért hódított a magyar hölgyek közt, kiszorította nem egytől az eddig tartott di­vatlapot és pótolt e mellett a családban egy szép- irodalmi lapot is. „Az Évszak“ szépirodalmi része közölt eddig költeményeket, elbeszéléseket, hasz­nos háztartási czikkeket, ismertette a legújabban megjelent könyveket, az uj színműveket, hozott hirt a társas életből, a nők világából stb' Az eddig megjelent füzetekben a nevesebb írókat találjuk: Torkos László, Vértessi Arnold, Gzóbel Minka, Hevessy né-Síkor Margit, Horváth Böskc, Prém Jó­zsef, Kövér Ilma, Lanka Gusztáv, Dr. Koltair Virgil, Szalay Fruzsina, tí. Büttner Lina. „Az Évszak“ füzeteihez mellékletül szabás-ívet és díszes színes divatképet hoz és pedig a sárga kiadásban éven­ként 12 Bzines képet. Egyebekben a két kiadás eljesen megegyező. Az „Évszak“ előfizetési ára: Sárga kiadás : . . . . 6 frt — kr.- - , - 3 „ - „ • - • • 1 » 50 B Zöld kiadás: . . . . 4 frt — kr. . . . . 2 „ - „ » ■ • • Előfizethetni Budapesten, Grill K. cs. és kir. udvari könyvkereskedésében, Dorottya-utcza 2. — Ajánljuk e díszesen kiállított legolcsóbb és legtar talmasabb divatlapot, melynek szépirodalmi része magas irodalmi színvonalon áll, olvasónőink figyel­mébe. 1 évre h % 1 évre h h Sí özgazdaság. „A gyulai takarék és hitelszövetkezet“ múlt vasárnap f. hó 24-én tartotta alakuló közgyűlését 47 tag és 500-on felüli részjegy birtokló jelenlétében. — Dobay János az előkészítő bizottság elnöke vá­zolva a szövetkezet czélját és azon körülményt, hogy Gyulán egy új takarékpénztár van keletkező ben, felhívja a jelenlevőket nyilatkozni az iránt, hogy hajlandók-e a szövetkezetét ily eshetőséggel szemben is megalakítani; mire nézve a jelenvoltak egyhangúlag kijelentették, hogy tekintve, miszerint az ily szövetkezetek feladata más, a takarékpénz­táraké is más, a megalakítást óhajtják, és ki is je­lentik. — Ezután felkérte elnök dr. Franko Lászlót mint az előkészítő bizottság által alapszabályok ki­dolgozásával megbízott kiküldöttet, hogy az általa készített, és bizottságilag tárgyalt alapszabály ter­vezetet terjesztené elő; mi megtörténvén a 45 §-ból álló alapszabály tervezet csekély módosításokkal el­fogadtatott. — Az igy elfogadott alapszabályok ér­elmében elnök felhívja az alakuló közgyűlést a tisztviselők megválasztására, mely czélból Fiuk Ká­roly elnöklete alatt Sál József, Wolf Zsigmond és dr. Franko László választatván meg, szavazatszedő kiküldöttekül, a szavazás azonnal kezdetét is vette. — A szavazás befejezte után korelnök kihirdeté következő eredményt minőkké Popovics Jusztin, alelnökké Reisner Ede, üzleti igazgótóvá dr. Franko Lászlót, igazgatósági tagokká: Bodoki Mihály, Huszka János, Weisz Zsigmond mérnök, Dobay Ferencz, Kohn Dávid, Wink-ler Lajos, Hoffmann Alajos, Wolf Zsig­mond, Anulo Pál, Braun Dávid, Sál József, Schmidt Gyula, ifj. Balogh József, Karácsonyi Károly, Deimel Lajos, Gerlein Reinhardt, Deutsch Jakab, Frailer Ist­ván, Lusztig Adolf, Jontz Ferencz, Fekete Gyula65 * Furka Mihály, Ricsek János, Stéigeroald Ferencz és Rosen thai Lipót; póttagokká: Kis István, Gubás János Remele József, és Rosenzweig Ármin. — Felügyelő bizottsági tagokká: báró Drechsel Gyula, jegyző Stern László, tagokká: Zuzmann János, Bródi Adolf, Manheimer Arnold, póttagokká: Ehrenfeld Soma, Schwarcz Simon; I. jegyzővé Fischer Jakab, II, jegyzővé Diósi Lajos választattak meg, mely vá­lasztás ideigl. elnök által Dyomban meghirdottetvén, a megválasztott elnök Popovics Jusztin küldöttsé- gileg megjelenésre kéretett fel, a ki is megjelenvén ezen eredményről korelnök által értesittetett s a bizalmat megköszönve az elnökség elfogadását ki is jelentette. A gyulai takarék- és hitelszövetkezet csütör­tökön f. hó 27-én Popovics Jusztin elnöklete alatt igazgatósági ülést tartott, melyen pénztárnokká Bodoki Mihály, könyvvezetővé Fiseher Jakab, pénz­tári tisztté Pap Gyula városi könyvvezető válasz­tattak meg. Eddigelé 2400 részjegy van jegyezve, és Doboz községe is valószínűleg ide fog csatla­kozni. Tudomásul. Miután többen jelentkeztek részjegyek jegyzésére, tudomásul hozom, hogy rész­jegyeket lehet, jegyezni még : Dr. Frankó Lászlónál, Winkler Lajosnál, Reisner Edénél, Anuló Pálnál, Gubás Jánosnál, Ifj. Steigerwald Ferenc/.nél és Fiseher Jakab izraelita tanítónál. A tisztelt rész vényeseket értesítem, hogy már e héten megkez­dődik a befizetés, miután ezégünk bejegyzése iránt a lépéseket megtettem; most első esetben minden­kinek házához megy a szolga s az első részlet és az előzetes költségek (részjegyenként 5 kr.) lefize tése után átadja a betéti részvény könyvecskét, de azután minden vasárnap délután 3—5 óráig az üzlethelyiségbe küldendő a pénz. — Üzlethelyiség czégtáblával jelezve, özv. Reisnerné úrnő háza (szemben a Bauer Lipót féle házzal, a városháza során.) Gyulán, 1895. márczius 29. — Tisztelettel: Popovics Jusztin, elnök-igazgató. „Polgári takarékpénztár“ név alatt a piczulás- bankon kivül még egy hitelintézet alapítása érde­kében indult meg Gyulán mozgalom. Az aláírási ívek szerint, melyek már forgalomban vannak és amelyeken eddigelé — állítólag — 700 részjegy jegyeztetett, a részvénytársaság 50 évre alakulna 60,000 forint alaptőkével. E czélból 2000 db, 30 forint névre szóló részvény bocsáttatott ki. '•— Az aláírásnál részvényenkint 3 frt a részvénytőkére és 50 kr. előleges költségek és berendezésre, 3 frt a közgyűlés összehívásakor és 3 frt szintén részvény- tőkére az alakuló közgyűlést megelőzőleg 8 nappal, a hátralékos 21 frt pedig havi 1 forintos részle­tekben lesz törlesztendő. A keletkezendő intézet rendes takarékpénztári üzlettel foglalkozand, azon­kívül kézi zálogra is kölcsönöz; az aláírás zár­határideje 1895. julius 31-ike. Az alakuló közgyű­lés határnapja a „Békés*-ben közzé fog tétetni. A fizetésekről bárczák adatnak ki, a részvény pedig az alaptőke teljes befizetése után fog a részvénye­seknek kézbesittetni. Az alakuló közgyűlésen csak azok a részvényesek bírhatnak szavazati joggal, kik a kötelezettségeknek eleget tettek. A pénz fel­vételére az alapítók lAndenberger Istvánt jogosítják fel, kinek működését dr. Zöldy Géza, Sál Sebestény és ifj. Uferbach János ellenőrzik. Az aláirási ívet kibocsátották: Dutkay Béla polgármester, Gróh Ferencz plébános, Dombi Lajos ref, lelkész, Bezsán József g. kel. lelkész, Gúbás Péter g. kel. lelkész, Biberea Péter g. kel. lelkész, Popovics Jusztin fő­jegyző, Hoffmann Alajos jegyző, Felek Gábor föld- mives, Névery Alajos iparos, Lindenberger István mértékhitelesítő, dr. Márky János közjegyző, Sál Sebestény iparos, ifj. Uferbach János eczetgyáros, Kis István iparos, Diósy Béla hivatalnok, Csizmazia Kálmán gépész, Dászkál Miklós végrehajtó, Ficzere Mihály iparos, Schneider József iparos, Murvai András földmives. Hoffmann Ferencz dijnok, dr Zöldy Géza ügyvéd, Oláh György m. főügyész és Hoffmann István v. Írnok. A békésmegyei agrárszoczializmus. A magyar közgazdasági társaság munkás-ügyi osztálya érdekes ülést tartott Budapesten csütörtö­kön délután Gaál Jenő elnöklete alatt. Az ülésen ugyanis vita tárgyát az az előadás képezte, melyet Zlinszky István tartott a minap a társaságban a bé kési agrárszoczializmusról. A kérdéshez elsőnek dr. Ráth Zoltán szólott, ki a bajok forrását a munka-kereslet és kínálat közt létező viszony megromlásában látja, mihez *Hivatali állásával inkompatibilis lévén, megválasztá­sát nem fogadja el. Szerk. Békésmegyében még a nagybirtok túlnyomósága is hozzájárul. Az orvoslást, eltekintve a palliativ mó­doktól, a telepítési politikában keresi. Matlekovics Sándor szerint mindenesetre meg kell különböztetni a lokális viszonyokat az általá­nos momentumoktól. Azt hiszi, hogy általános gyógy- eszközt nem lehet az agrárszoczializmus ellen ta­lálni, hanem a lokális viszonyokat kell vizsgálni s ezekhez irányitani az orvosszert. A sajtó utján való izgatás ellen intézkedni, különösen nálunk, nagyon nehéz. Ellenben halaszthatatlan a cselédügy rende­zése, még pedig oly módon, hogy hozzunk egy rö­vid országos törvényt s aztán a külön statútumok megalkotását végezzék a törvényhatóságok. Kívána­tosnak tartja még, hogy a munkásnép apróbb vitáB ügyeit ne a mostani rendes biróság, hanem egy külön e czélra szolgáló közeg lássa el. Pólya Jakab a békési munkásmozgalmat régi időkre vezeti vissza. A főbajt a gazdasági értelmi­ség hiányos voltában találja, a mi lehetetlenné teszi, hogy egész kis területen a földmivelő nép megéljen. Baross Károly. Igazat ad Matlekovitsnak ab­ban, hogy az agrárszoczializmus ellen nincsen álta­lános panacea. A mint a börzekrachnál először a kis emberek hullanak el, úgy tör ki az általános mezőgazdasági válság legelőször a mezőgazdasági né­pesség legalsó osztályainál, A földbirtokos osztály pusztulása magával hozza a munkások pusztulását és keresetnélküliségét is. A mit úgy Zlinszky, mint az O. M. G. E. titkára legutóbbi elaboratumában kifejt, nem előidézője a munkásmozgalomnak, hanem következménye az általános mezőgazdasági válság­nak. A mit orvosszerül hoznak fel az alföldi mun­kásmozgalmak ellen, mik azok ? Mind oly intézke­dések, a melyek belevágnak az agrárpolitika körébe. A gazdasági hitel; értékesítés és ezzel a vám­politika; telepítés: közoktatás; arányos megadóz­tatás stb., ez az agrár programon. Teremtsünk egész­séges agrár-politikát Magyarországon és megszűnik az agrár-szoczializmus. Még Mandello Gyula szólalt fel, a ki azt han­goztatja, hogy a mezőgazdasági válságot a munkás­kérdéstől el kell választani. Statisztikai adatok gyűj­tését óhajtja, mielőtt a kérdésben végleges véle­ményt mondanának. Erre Gaál Jenő, mint a szakosztály elnöke összefoglalja a vita eredményét, s konstatálja, hogy az alföldi munkásmozgalom nemcsak a szoczial- demokrata agitáczió eredménye, hanem a mozga­lomnak benső okai is vannak. Ilyen a többek közt az alföldi munkásoknál tapasztalható nagy foldéh- ség. Igazi szoozialisták az Alföldön nincsenek. Végül az elnök Zlinszky István előadónak mondott köszönetét s ezzel a kérdés vitatását be­fejezték. A békés-csanádi helyi érdekű vasút 1895. no­vember havi üzleti eredményei a következők, u. m. Bevételek: Szállítási dijak . . . 5671.36 Sürgönydijak . . 45.13 5617.49 Kiadások: Önkezelési dijak . . . 2994 38 Postaszállitásért . _. . 228.— 3222.38 Üzleti fölösleg . . . 2494.11 Az »Első gyulai takarék- és hitelszövet­kezet« alapszabályai. Czég és székhely. 1. §. A szövetkezet ezége: „Első gyulai ta­karék- és hitelszövetkezet.' Székhelye: Gyula. A szövetkezet czélja. 2. §. a) Hetenként apróbb betétek elfogadása által a takarékosságot előmozdítani, b) a tagokat a jelen alapszabályokban meg­állapított határokon belül — kölcsönökkel támogatni. A tagokról. 3. §. A szövetkezet tagja lehet — nemi kü­lönbség nélkül — minden fedhetlen előéletű egyén. a) aláírás útján, b) örökösödés útján, és c) a törvény által megengedett egyéb szerzési módokkal a jelen alapszabályokban meghatározott korlátokon belül. Kiskorúakért, gyámság vagy gondnokság alatt állókért a szülő, illetve gyám vagy gondnok aláírása is kívánható. 4. §. A szövetkezet megalakulása után jelent­kező tagok kötelesek a felvételi dijon kivül egyide­jűleg a megalakítástól esedékessé vált részleteket egyszerre lefizetni a következő pótlásokkal: a) Ha a megalakítás után számított első évben jelentkezik, úgy a befizetni köteles összeg 8°/0-át (nyolez u/„-át) tartozik a szövetkezet pénztárába be­szolgáltatni, kezik, úgy a befizetni köteles .összeg 7 (hét)"®/-át tartozik a szövetkezet pénztárába beszolgáltatni, c) a 4—5. évben jelentkezők pedig a befize­tendő összegnek 6 (hat) %-át. A tagok jogai és kötelességei. 5. §. A tagok a szövetkezet jogaiban és köte­lességeiben az általuk megszerzett üzletrészek ará­nya szerint részesülnek. §• „E&y'e&y üzletrész megszereztetik azáltal ha a belepő kötelezi magát arra, hogy a szövetke­zet megalakulásától számított őt éven át a szövet­kezet pénztárába tiz krajezárt fog befizetni heten­ként és egyszersmindenkorra minden üzleti része után költségekre befizet 5 krajezárt. £• §• A heti befizetés minden tagnak saját ne- vere kiállított könyvecskéjébe a könyvvezető, pénz­tárnok és egyik igazgatósági tag aláírása mellett bevezetendő." órákban fog történni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom