Békés, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1895-11-17 / 46. szám
Állategészségügy. A sértésvész — sajnos — Szarvason kívül Sámson és Bánfalva községeket is infíciálta. Szarvason teméntelen sok sertés pusztult és pusztittatott hatóságilag is el, mihelyt a sertésvész tünetei észleltettek. Csak is ily drasztikus eljárás mellett lehet a végzetes csapást lokalizálni s illetőleg szűkebb körre szorítani. Sertésorbáncz van Wenckheim Frigyes gróf Békéshez tartozó bólme- gyeri pusztáján, — száj és körömfájás F.-Gyarmaton Polgár Bélánál és a Barnaszigeti pusztán, a nagy- szónási Lajos majorban, M.-Berényben Vécsey József báró s Hegedűs Mihály majorjaiban s a gy.-várii solymosi gazdaságban. Öngyilkos béres. Revicska Mihály kondorosi béres (Geiszt Gáspárnál) egy év előtt trachomába esett; az ura Pestre külde gyógyítani, hol — talán a képzelődéstől — elmezavar tünetei mutatkoztak rajta. Felgyógyulva szem bajából haza jött Kondorosra, de lelki állapotában az egyensúly nem tudott helyre állni s egyszer távozva hazulról, vissza nem tért, hanem PlaBch bérlő majorján egy béres társa lakásából a padlasra menve felakasztotta magát. özvegyet, édes anyát és 1 gyermeket hagyott hátra. Öngyilkosság. Orosházán f. hó 8-án reggel 6—7 óra közt Nyári Erzsébet, Nyári András orosházai földmives napszámos leánya, apja házánál padlásán felakasztotta magát s mire hozzátartozói észrevették már meg volt halva. A szerencsétlen leány tettét a feletti bánatában követte el, mert kedvese őt cserbe hagyva, mással ment az anyakönyvvezető elé házasság kötése czéljából. Öngyilkosság Orosházán Nyári András Erzsé bet nevű hajadon leánya a fölötti elkeseredésében, hogy kedvese hűtlen lett hozzá és más leányt vett el, a padláson felakasztotta magát. Mire ráakadtak, már megvolt halva. Köhögés, rekedtség és elnyálkásodásnál, a torok és légzési szervek minden zavarainál melegen ajánljuk Egger kitűnő hatású mellpasztilláit. Kaphatók 25 és 50 kros 'eredeti dobozokban, minden gyógyszertárban és nevesebb gyógyfüszerűzletben. Fő- és szétküldési raktár: Egger A. fiai Nádor- gyógyszertára Budapesten, Váczi-körút 17. 250 2—30 Felhívás. A békósmegyeiek segitő-egyesülete alapszabályait a m. kir. belügyminiszter ur 63787--1895. sz. alatt kelt rendeletével jóváhagyván, az egyesület működését megkezdte. Az egyesület megalakításánál Békésmegyéből a székes fővárosba feljövő ifjakra gondoltunk, a kiknek gyámolitása képezi egyjk feladatunkat. Az egyesület megerősödése esetén lehetővé fogja tenni, hogy a megye képzettebb iparosokat, kereskedőket nyerjen s hogy a nyomasztó iöldmi velési viszonyok közepette a földmives osztálylyal is megkedveltesse az ipari és kereskedelmi pályákat. Az alapszabályokon gondoskodás történt arról, hogy a megyei mindkét nembeli ifjak tehát nők és férfiak részesülhessenek erkölcsi támogatásban, amennyiben ugyanis az egyesület iparos-, kereskedő-, tanuló-ifjaknak s más foglalkozásuaknak is lehetőség szerinti elhelyezését eszközli s szükség esetén őket segélyezi. Gondoskodás történt arról, hogy a megyei polgárok a székes fővárosban előforduló oly ügyeiket illetőleg, melyekre az egyesülethez bizalommal fordulhassanak. Gondoskodás történt arról, hogy úgy az egyesületi tagok mint a megyei polgárok fentlótök idején majdan az egyesület állandó helyiségében szórakozást s mindenkor útbaigazítást nyerhessenek. Azt hisszük a fent előadottak eléggé megvilágítják az egyesület irányát, hisszük, hogy a megyei polgárok, hatóságok, testületek méltányolni fogják törekvéseinket s a mig egyrészről már az ezredéves kiállításra való tekintettel és bizalommal fognak fordulni az egyesülethez, addig másrészről erkölcsi és anyagi támogatásban is részeltetni fogják. Az egyesületnek pártoló, alapitó és tiszteleti tagja lehet minden feddhetetlen jellemű magyar honosságú egyén, ellenben rendes tagjai csak azok lehetnek, kik békésmegyei származásúak vagy ille tőségüekA vidéki rendes és alapitó tagok jogaikat, a közgyűléseken megbízott utján szintén gyakorolhatják. A rendes tagsági dij negyedévenként fizetendő 12 korona, pártoló tagsági dij évi 6 korona, alapitó tagsági dij 100 korona. Az egyesület választmányának ideiglenes helyisége Budapesten VIII. kér. Üllői-ut 66. sz. a. Thék Endre elnök úrnál van, a kihez az egyesületet érdeklő küldemények czimzendők. Budapest, 1895. október hó. A békésmegyeiek segítő egyesülete. Felhívás a hazai gyümölcstermelő gazdatársakhoz. Az utóbbi években, midőn a külföld figyelme gyümölcsterményeink felé mind fokozottabb mérvben irányult, tapasztaltuk, hogy az élénk kereslet daczára az értékesítés körül nehézségek merültek fel. — Nem voltak ugyanis tájékozva a venni akarók, hogy bizonyos gyümölcsöt mely vidéken és kitől szerezhetnek be. — Ez irányban az országos magyar gazdasági egyesület egy hézagpótló munka kiadását vette tervbe, mely íunka egyfelől ismertetni fogja, hogy bizonyos gj. mölcsnemck (alma, körte, baraczk stb.) egyes fajtái mely vidéken termeltetnek főképpen, másfelől a hazai gyümölcs- termelők név- és lakjegyzékét s a telepüket ismertető adatokat tartalmazza. Hogy ez a munka minél teljesebb legyen, felkéri az országos magyar gazdasági egyesület a gyümölcstermeléssel foglalkozó gazdatársakat, miszerint az alábbi adatokat saját érdekükben is tudomására hozni szíveskedjenek, 1. Hány kát. hold a gyümölcs telepe, vagy hány darab fája van ? 2. Evenként mennyi a gyümölcs termése átlag? 3. Milyen fajtákat termel az egyes gyümölcsnemekből? Ez adatok az országos magyar gazdasági egyesület titkári hivatalához. 2, Budapest, Köztelek küldendők. Hirdetmény. A bérbeadott házak tulajdonosai által élvezett házbérjövedelemről szóló vallomások folyó évi november hó 15—30. közötti időben adandók be a városi adóhivatalnál. Oly háztulajdonosok, kik házbéradót kötelesek fizetni, az illető adóhatósággal mindazokat az adatokat közölni kötelesek, mely az adó törvényszerű kivetésére szükséges. A háztulajdonos vagy a háznak állandó haszonélvezője, a házbér vallomását meghatalmazott által is eszközölheti, házbér eltitkolás esetén azonban az adó megrövidítés miatti felelősség a háztulajdonost terheli. Ha több a tulajdonos, a vallomást valameny- nyinek, vagy az általok e végre különösen felhatalmazottnak kell aláírni, és a vallomás helyességéért valamennyi felelős. A háznak nyers jövedelmét képezi együttvéve mindaz, a mit a tulajdonos a bérbeadott ház használata fejében a bérlőtől húz, a bérjövedelem alatt tehát nemcsak az e czímen tényleg kikötött pénzbeli szolgáltatás, hanem mind az értendő, mit a bérlő a bérlemény használata fejében ellenértékkép fizet: ilyenek az állami és községi adók, tűzkár-biztosíték közmunka, katona elszállásolás és bázjavitások, vagy állandó átalakítások költsége, továbbá mindazon összegek, melyeket a bérlő a béradónak vízvezeték, éjjeli világítás, szemétbordás és más ilynemű költségek czimén fizet, s végre minden egyéb természetbeli szolgáltatások. Ennélfogva a háztulajdonos vagy annak meghatalmazottja a lakbéreket minden épületnél, lakosztálynál, vagy egyes lakrészeknél általában minden lerovás nélkül úgy köteles bevallani, a mint azok megköttettek, illetőleg a ki nem bérelteknél megköthetők volnának. Bútorzattal együtt bérbe adott épületek vagy lakházak házbéradó alapjáéi úgy vétetnek fel, mintha bútorzat nélkül adattak volna ki, levonat ván az összes bérből az a többlet, mely a bútorzatra esik. Ugyanaz áll akkor is, ha a ház kerttel együtt adatik bérbe, mely esetben a kertre eső többlet vonatik le A házak nyers jövedelméhez csupán azok az összegek nem számittatnak, melyeket a bérlő némely községben úgynevezett bázbér krajezárok elnevezése alatt fizet Ezen összegek azonban a ház nyers jövedelméből elkülönítve mutataodók ki, vagy a vallomásban megjegyzendő, hogy a bevallott nyers házbérjövedelemben ezen házbér- krajezárok is benfoglaltattak, mely utóbbi esetben a házbér-krajezár czimén szedett összeg az adókivető közegek által a ház nyers jövedelméből mindenek előtt, vagyis még az épület fenntartási költség és értéktörlesztés fejében leszámítandó, törvényes százalék leütése előtt fog hivatalból levonatni. Az ezen Leütés után mutatkozó s teljes ösz- szegében bevallott nyers házbér jövedelem alap ján a házbéradó-tárgyát képező tiszta jövedelmet szintén nem a bevalló háztulajdonos, de a házbéradót kivető közegek számítják ki a fennálló tör vény értélmében. Tényleges viszonyok és adatok iránt, melyekből bárkinek házbérjüvedelme megítélhető, köteles mindenki tudomása szerint felvilágosítást adni, ha erre őt a pénzügyi közegek felszólítják. A lakbérlők magán a bérvallomási ivén bizo nyitják a vallomás helyességét, nevűknek a ház- tulajdonos kötelességszerü felhívása folytán az illető rovatba bejegyzése által. Az a házbirtokos, ki a bevallási ívet, an nak kitöltése előtt, azaz mielőtt abba a bérösz- szegoket bejegyezte volna, a lakbérlőkkel aláíratja, annyiszor büntettetik 100 frttal, a hány bérlőnél követte el ezt a mulasztást. A befizetett birság egészben a feljelentőnek adatik. (1873. YI. t.-cz 3. §.) Ha a házbirtokos és lakbérlő közötti egyetértésből szándékosan követtetett el az adó kijátszása, s ez által az államkincstár megkárosítása, mindkét fél a megrövidítésnek kitett összeg háromszoros megfizetésével büntetendő (1868, XXII. t. ez. 22. §.) e büntetés alól azonban felmentetik a bérlő, ha a törvény megszegését 15 nap alatt önmaga jelenti fel a pénzügyigazgatóságnak. (1873. VI. t. ez. 3. §.) Gyulán, november 14 én 1895. 261 1—2 A városi adóhivatal. Irodalom. Ezer év!* Rövid kor az idő soha meg nem pihenő folyamában és mégis mily óriási időszak egy nemzet fejlődéstörténetében! Ezer év viharzott el azóta, hogy a nemes magyar nép elhagyván ős hazáját. Árpád a honalapító vezérlete alatt átlépte ez erdős, bérezés, napsugaras ország határait s millió szivek ujjanganak most a roppant jelentőségű évforduló felé. Mert ime, nemzetek és népek haltak el ez ezer esztendő alatt. A múlt idők ölében sok nemzet tragikus sorsa van eltemetve; forradalmak és testvérháborúk dúltak az egyes népek között s nem egy törzs bukott le a fényes magaslatról, a melyen állott. A korszakok romjain uj korszakok támadtak, a népek sírján uj népek keletkeztek, de Magyar* Az „Ezeréves Magyarország és a milleniumi kiállítás" czimü diszmű előszava. Megjelenik kétheteskint 12 füzetben á 40 kr. ország erősen állott e harezok és viharok közepette. Életfájának gyökerei mélyek és erősek valának, mint a nemzet lelke. Igaz, hogy a mióta Árpád e szép hazát elfoglalta, mindig külső harezok és belső villongások tépték a nemzet szivét; török-tatár pusztította, testvér-harezok rázkódtatták meg az országot, de a magyar nép szent törekvéssel óvta meg nemzeti^jellegót, a honszerctet és nagyjainak kultuszát, ősi tradicziót és nagygyá lett külső és belső ellenségei daczára. E folytonos harezok sok ideig akadályozták meg a kultúra fejlődését. Hosszú századokon át ugaron hevert a nemzet sok nemes tehetsége. Ipara, kereskedelme, művészete és irodalma messze elmaradt a többi európai kulturállamok mögött. De mindezt pótolta az utolsó évtizedekben. A nemzeti újjászületés nagy korszaka óta óriási léptekkel haladt a kultúra eszménye felé s ma már dicsőségesen uralkodó I. Ferencz József király ideje alatt büszkén raérközhetik a többi nemzettel. Úgyszólván egy ugrással érte el azt, a mit más nemzet csak Százados fejlődéssel érhet el. És minden évtized újabb diadalt jelent a nemzet életében. E diszmű kiadója tiz esztendeig volt távol Magyarországtól; ezalatt bejárta az ó és uj világ minden nevezetes országait és városait, látta a mo dem nagy kulturnemzetek roppant fejlődését és ime mire visszatér tiz esztendő után, mily örömtel jes meglepetés várt reá. Ott látta a nemzetet azon a magaslaton, a melyen a többi nagy nemzet áll; látta hogy a nem zetet saját benső ereje, nemzeti egyénisége és temperamentuma emelték és tették képessé arra, hogy lépést tartson a többi kulturnemzettel. Kereskedelmei ipara, irodalma, művészete mind egyrangú a többivel. A főváros pompás fölvirágzása, építkezése és mindaz, a mi egy országot nagygyá, boldoggá és gazdaggá tesz, föltalálható ez országban. Ez bírta rá e sorok íróját, hogy e diszalbu mot kiadja a milleniumi kiállítás alkalmára, a mikor itt a nemzet ki fogja tárni mindazt, a mit produkálni tudott. Kiadta e diszművet a magyar kormány, a magyar kir. államvasutak és a kiállítás igazgatóságának támogatásával és közreműködésével, hogy miután a nyelv szegény a fejlődés e nagyságát le irni, képekben mutassa meg a külföldnek, hogy mire képes egy nemzet rövid évtizedek alatt. Hadd jöjjön ide a franczia, az angol, az olasz, a német és valamennyi, a ki saját nemzetének a nagyságára büszke, és bámulja meg a kiállítás csodáit s a nemzet nagy életre valóságát. Laureneic Gyula. A nemzeti színház pályahirdetése. A nemzeti színház igazgatósága a következő pályázati hirdetést tette közzé: Porzsolt Kálmán a „Fővárosi Lapok“ felelős szerkesztője a nemzeti szinház igazgatóságának egyezer koronát ajánlott föl azon czélból, hogy ez összeget a jelenkori magyar társadalmi élőiből vett színműre drámai pályázatul tűzze ki. A pályázat föltételei a következők: 1. Az 1000 korona jutalom csak annak a mű tiek ítélhető oda és adható ki, a melyet a bizottság többsége érdemesnek vél arra, hogy a nemzeti színházban előadassék és a mely színpadi sikert igér. Ha előadásra érdemes mű nem találtatnék, a pályadíj nem adatik ki, hanem újabb pályázat fog birdettetni. 2. Pályázhat minden olyan középfaju egész estét betöltő színműk, melynek tárgya a jelenkori magyar társadalmi életből van merítve. 3. A beküldés határideje f évi november hó 30 dika. Az eredményt a bizottság legkésőbben 1896. évi február hó 1 én fogja kihirdetni 4. A pályanyertes mű — színre hozatván — a nemzeti szinház által az eredeti darabok szerzőinak fizetni szokott rendes Írói százalékokban is részesül. 5. Egyébként ^ pályanyertes mű a szerző tulajdona marad, de a nemzeti színházat megelőzőleg sehol másutt színre nem hozható. A darab kinyomatási joga a „Fővárosi Lapok“-at, illetve az Athenaeum nyomdai és irodalmi részvénytársaságot illeti. 6. A pályaművek idegen kézzel, tisztán és olvashatóan írva, lapszámozva és bekötve a nemzeti szinház igazgatóságához küldendők ; a szerző nevét, polgári állását és lakhelyét rejtő pecsétes levélen ugyanaz a jelige álljon, mint a pályamű hóm lokán Álnév alatt pályázónak a jutalom nem adatik ki. A pecsétes levélben netalán följegyzett kikö tések, föltételek nem vétetnek figyelembe. Kéziratok nem adatnak vissza. A nemzeti szinház igazgatósága. Apponyi Albert gróf beszédei. Két kötetben adjuk Apjponyi Albert beszédeit. A magyar szónoklat e remekei magukban is nagyérdeküek és kiválóan értékesek, de egyszersmind Magyarország utolsó busz évének polikai történetét foglalják magukban. Apponyi gróf magyarázó jegyzetekkel és élőszóval látta el most először összegyűjtött és időrendben közrebocsájtott beszédeit, azokat, a melyeket ő maga lényegeseknek és fontosaknak tart. — Ezek között nem egy van, a melyet nem a parlamentben mondott el Apponyi, hanem gyakorta kis körben, úgy, hogy azok a nagyközönség előtt jórészt ismeretlenek. Úgy véljük, e beszédgyüjtern ényre szüksége van minden művelt magyar embernek; szüksége van arra mindenkinek, a ki hivatásból vagy passzióból politikával foglalkozik. — Szükséges mindenkinek, a kik mint ügyvédek, az igazságszolgáltatás vagy a közigazgatás részesei, pozicziójuknál fogva rá vannak utalva nyilvános beszédek tartására. A beszéd formájának művészetét, úgy a külsőt mint a belsőt, semmi mintából nem láthatják több haszonnal, mint éppen az Apponyi gróf beszédeiből. Nincs különben szükség arra, hogy a művelt magyar közönségnek e két kötet értékét magyarázgassuk; tudnia kell azt mindenkinek, pártkülömbség nélkül. Még csak annyit, hogy a beszédek gyűjteménye igen elegáns kötetekben jelenik meg, érdekes facsimilékkel. Kezdődik; Apponyi Albert „maidén speeh“-jén és végződik ez év márczius hó 7-én elmondott beszédével. Az október hó végén megjelenő két vaskos, 90 ívre terjedő kötet előfizetési ára : Fűzve 10 Jrt. — Díszkötésben 12 frt. Az előfizetési pénzek legkésőbb november elején küldendők be. Kiváló tisztelettel; Singer és Wolfner könyvkiadó-hivatala Budapest, Andrássy-út 10. szám. Befejezett diszmű. Mintegy fél év óta az ország közönsége feszült figyelemmel leste egy díszmű egyes füzeteinek megjelenését, melyek úgy a kiállítás előkelősége, mint a bennök foglalt képek érdekessége, változatossága és páratlan szépsége által felül múltak mindent, a mi hazánkban ez ideig § nemben forgalomba került. A „Röptében a nagyvilág körül“ czimü diszmű ez, melyet az Egyetértés kiadóhivatala hozott forgalomba s melyből most kaptuk meg az atolsó, 16 ik füzetet, melynek fénypontja egy kép a budapesti temetőből a Batthyány-mauzóleummal, a Deák mauzóleummal és Kossuth Lajosnak egyelőre még jeltelen sírjával. A többi kép is egytől egyig érdekes és jórészt ritkán látogatott tájakról való felvétel. Megelégszünk az egyes czí- mek felsorolásával; Washington szilfája és emlékműve Cambridgeben. — Windy Point, Pikes Peak Coloradoban. — Szikla-lakások Mancos Canyonban Arizona. — Az„ Alcazar“, „Cordova“ és „Ponce de Leon“ szállodák Szt -Ágostonban, Florida. —A De las Animas hasadék Coloradoőan. — Szabadságcsarnok Pkiladelfiában. — A régi városkapu Szt. Ágostonban. — A bárom nővér (hegycsúcsok) Cammore-ban Canada. — Royal George Coloradoban. —Az óriási Geizer kráterje a Yellowstone National parkban. — A Hoodhegy, Oregon. — Shoshone vízesés Idahoban. — Grand Canyon a Jellowstone National parkban. — El Capitan a Josemite völgyben (California.) — „Wawona“ Az óriásfa a Mariposaberekben, California. Ez a füzet is, mint az eddigiek, megrendelhető vidékre való küldéssel együtt 35 krért az Egyetértés kiadóhivatalában, Budapest, papnövelde-utcza 8, mely teljes díszkötésű példányokra is fogad el megrendeléseket 6 frt 50 krjával. A Szalay-Baróti-féle „Magyar történet“-bő! a legnagyobb pontossággal az előre megállapított programúinak legcsekélyebb megbolygatása nélkül jelennek meg a kéthetenkénti füzetek. A vállalatból most bocsájták közzé a 25-ik füzetet, melyben III. Zsigmond és I. Hunyadi János kora van tárgyalva. E fejezeteket is Szalay József, az elhunyt kiváló historikus irta meg. Baróti Lajos pedig, figyelemmel az azóta történt kutatások eredményére, átdolgozta őket. Most is értékes műmellék- lotet találunk a füzet élén: Wagner 8ándor hires képének, „Dugovics Tituszának hű reprodukezió- [ját. A szövegbe nyomott illusztrácziók száma tizenkettő, valamennyi vagy egykorú rajzok másolata, vagy pedig — a hol érmekről, tájképekről stb. van Iszó, az eredetiről készült felvételek hasonmása, Zsigmond császárrá koronázása, például Sz,-Péter templomának ama hires reliefje nyomán van ábrázolva, melyet Donatelli és Filarete készítettek, Albert király arczképe pedig a bécsi császári udvari muzeum egykorú festményéről van fényképezve. — Megemlítjük, hogy a kiadó ezég már bekötési táblákat is készíttetett a munka számára, még pedig kétfélét: a „koronakötés középpontja“ a magyar korona dombornyomásu képe, a „Corvina kötés“ pedig a bécei udvari könyvtárban őrzött A Havanti- Codex czimlapját reprodukálja, gyönyörű színpompával. E táblák méltó díszei lesznek a kiváló munkának, mely — ismételjük — minden halasztgatás és rendetlenség elkerülésével már a millenium évében egészen teljes lesz. négy kötetben. A megrendelések a Lampel-féle (Wodianer F. és fiai) kiadó- ezéghez intézendők, mely a füzeteket 30 krjával szállitja. Köztelek Zsebnaptár és Évkönyv“ 1896. évre. A mezőgazdasági viszonyok mostohasága mindinkább sürgeti a mű jobbára külterjes gazdálkodás belterjesébbé tételét. — Ez azonban a maga sokoldalúságával egyúttal megköveteli, hogy a gazda is nagyobb ismeretekkel rendelkezzék. — A gazdának valósággal egy élő vadembernek kell lennie, hogy a viszonyok különböző alakulásai között mindenkor feltalálhassa magát s a leghelyesebben intézkedjék, vagy minduntalan kézi könyvtárát kell felkeresnie, ha valamely kérdésben emlékező tehetsége felmondja a szolgálatot. — Ezt teszi feleslegessé a múlt évben megindított »Köztelek Zsebnaptár“ a, melynek második évfolyama most jelent meg a könyvpiaczon, a mely nemcsak szakavatott tanácscsal s megbizható adatokkal szolgál a gazdának minden felmerülő esetben, de egyúttal, — mint czime is mutatja, — rendes jegyzőkönyvül is hasz I náthától — A dús tartalmú, közel 400 óldalra terjedő „Köztelek Zsebnaptár“ Rubinek Gyula és Szi- lassy Zoltán, az országos magyar gazdasági egyesület titkárai szerkesztésében jelent meg, de részt- zettek abban hazánk elsőrendű írói. Á „Köztelek Zsebnaptára“ felöleli az állattenyésztés és takart mányozás (Dr. Kossutány és Cselkó nyomán), a növénytermelés és földmivelés, szőllőszet és borászat, építészet teehnikai és gépészetre és az üzemre vonatkozó legfontosabb és naponkint szükséges adatokat, vagy a takarmány emészthetőségét és összetételét feltüntető táblázatokkal, a legkülönfélébb átszámítási-táblázatokat, egy teljes gazdasági könyvelési rendszert, az egész évre elegendő napszámos jegyzéket s e mellett még mindig elegendő tiszta lapot a folyó feljegyzések számára. Az erős barna vászouba kötött „Köztelek Zsebnaptár" kiegéezitő részét képezi a külön kötetből álló „Köztelek Évkönyv“, mely tulajdonképpen egy teljes név- és számjegyzékét adja hazai mezőgazdasági hatóságok, intézmények, uradalmak hivatalnokai és gazdatisztjeinek. — ügy a „Köztelek Zsebnaptár“, valamint a „Köztelek Évkönyv“ a gyakorlati tapasztalatoknak és a történt felszólalásoknak figyelembevételével tetemesen kibővítve és javítva van szerkesztve, úgy, hogy jelenlegi alakjában a legkényesebb gyakorlati igényeknek is teljesen megfelelő. — Az a nagymérvű pártoló felkarolás, amelyben a kiadványt már a múlt évben a gazdaközönség részesítette. a szerkesztőséget nagyban sarkalhatta a munka teteúies kibővítésére és tökeletesitésére, amely a közhasználatú munkát rövid idő alatt e nevű hazai kiadványaink elsői közzé emelte. — A hiányt pótló 1 igen hasznavehető uj kiadványt melegen ajánljuk a rendőrközönség figyelmébe. — A „Köztelek Zsebnaptár és Évkönyv“ bolti ára 2 frt, postai küldéssel 2 frt 10 kr. a „Köztelek* előfizetői és az „Országos magyar gazdasági egyesület“ tagjai részére 1 frt 50 kr, postai küldéssel 1 frt 60 kr.
