Békés, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1895-11-17 / 46. szám
A békésmegyei gazdasági egylet felirata a sertés-hizlalótelop desentralisácziója érdekében. Nagymóltósúgu Miniszter ur! A gabona! árának alacsony volta, mely permanensé látszik válni, évek óta válsággal fenyegeti a mezőgazdát, s nehezen térve bár el, — de kényszerhelyzetben lévén, daczára conservativ szellemének, ■— lassan-lassan átkezdett térni a kalászosok termelésének csak néhány évtizeddel előbb is áldásos útjáról, az állattenyésztés nagyobb tőkét igénylő, de még is némi jövedelemmel kecsegtető rendszerére. Ámde ugylátja gazdasági egyletünk, hogy a számos bajjal küzdő gazda, ebben sem találta fel azt a mentőhorgonyt, melyhez ingadozó sajkáját köthetni vélte. Nem szándékunk a csapások és bajok egész sorozatát felemliteni, az állattenyésztés és árusitás terén előforduló s egyedül csak a sertéstenyésztésünket fenyegető csapásokkal akarunk foglalkozni azon czélból, hogy rámutatva az országos bajokra, Nagyméltóságod nagybecsű figyelmét odairányitva, orvoslást keressünk bajainkban, segélyt, támogatást kérjünk a mezőgazdák részére Nagyméltóságodtól. Nem szabad elhallgatnunk Kegyelmes ur, hogy újabb alkotmányos életünk napjának reményteljes felkelte óta, — a mióta a nemzet maga intézi sorsát, a legmostohább elbánásban épen a mezőgazdaság és a mezőgazdák részesültek. Mindenkor háttérbe szorittatott a nemzetfen- tartó elem, a merceutilista tőkepénzesekkel szemben. Azt hiszi gazdasági egyletünk Kegyelmes ur, hogy a mezőgazdák, a kik földbirtokaik után fizetett nagy adójukkal bizonnyal legerősebb oszlopai a hazának 1 S átalában a mezőgadasággal foglalkozók nehezen ugyan, — mert a létért való küzdelem már-már kimerüléssel fenyegeti! — de még is lehetőleg pontosan fizetik a rájuk rótt terhet, föld és jövedelmi adókat; ők el nem titkolhatják az adóalapot, mig azok a tőkepénzes milliomosok, kik ma — kimondjuk őszintén — bár tiszteletünk a magas kormány iránt ma is élénk, — a magas kormány dédelgetett gyermekei, — alig hisszük, hogy e tekintetben velünk, mezőgazdákkal párhuzamba hozhatók lennének ; s ismételjük, mégis minden intézkedés oda látszik irányítva lenni, hogy a tőkepénzesek, a mercantilisták érdekei részesittessenek állami dédelgetésben és pedig sajnos! mindig a szegény mezőgazda hátrányára, sőt egyenes károsítására 1 Engedje meg Nagyméltóságod, hogy fentebbi fájdalmas kifakadásunkat a nagy megpróbáltatások és kegyetlen válságok, melyek által a földbirtok a jelenleg uralkodó mercantil közgazdasági rendszer folytán kitéve van, igazolhassuk. A sertéstenyésztés számos nehézségei között bizonynyal a legkisebb, — s eddigeló azt mondhatjuk állandó baja, a sertések értékesitése volt. A hizlalásnak Kőbányára történt centralisációja; a nagy tőkének ott feltétlen uralma; a magas kormány indokolatlan pártfogása, dédelgetése folytán oly helyzet állt elő, hogy a tenyésztő és hizlaló mintegy a polypkarok közé lett taszitva eladó sertéseivel, a honnét nem volt menekvés, s a mit a milliomos urak diktáltak, az ellen nem volt feleb- bezés, s ha végkép tönkre tétetni nem akart a megszorult árus, el kellett fogadnia az elébe tárt, s egyetértőleg hozott határozatot! Fuss, vagy hajolj meg! volt a jelszava kárunkon gazdagodó, s a helyzetet feltétlen uraló klikknek. Feltétlen volt aka ratuk, mert biztosak voltak, hogy az eladó sertéseivel Kőbányát a kivitelnél el nem kerülheti, mert egyedül Kőbánya volt nemzetközi kiviteli jelleggel felruházva, A centralisatió erősen megbosszulta magát, mert Kőbányán az illetékes körök hanyagsága, elnézése — hogy ne mondjuk — bűnös mulasztásai folytán kiütött sertésvészben ezer számra hulottak a sertések, s e miatt sertéskivitelünk majdnem teljesen megakadt; hogy számtalan gazda, a ki hizott sertéseivel elzáratott a piaczoktól s ezerekre menő veszteségeket szenvedett; s hogy valószínűleg a sertésvész is onnét lett széthurczolva az országba, — mely addig — Kőbányát kivéve, vészmentes volt; — hogy oly nagy tömegét az élőállatoknak egy oly helyre összezsúfolni, már csak köztisztasági, de legfőkép közegészségi, tekintetekből sem lett volna szabad; s hogy végre nem egyesek, de a közérdek szempontja kell, hogy irányt adó legyen a magas kormány eljárásánál, arra indították gazdasági egyletünket, hogy a kőbányai sertés-hizlalótelep decentralizátióját s az ország különböző s erre minden tekintetben alkalmas helyein leendő létesítését kérje. Szükségtelen a decentralizátió czélszerüségét Nagyméltóságod előtt fejtegetnünk, ámde még sem hallgathatjuk el az előnyök felemlitesét, melyek azzal tagadhatlanul járnak. Legfontosabb Ieendene minden esetre a tekintetből, hogy egy újabb — s minden bizonynyal nem utolsó — ily pusztító járvány fellépése esetén, a tenyésztők és hizlalók, nem lévén egyetlen helyre szorítva, sertéseiket a fertőzetlen telepekre s onnét az eladási piaczokra akadálytalanul vihetnék Nem lennének* a tenyésztők és kisebb hizla lók kiszolgáltatva a centralizált telep hatalmas urai önkényének s nem kényszerülnének áruikat kényszerszülte árakon eladni. A decentralizatió egészséges versenyt terem tene, ami által feltétlenül nagy lendületet veen- dene a sertéstenyésztés és hizlalás. S végre, lennne több olyan pont, hol valóban és nemcsak névleg, — lennének sertés-vásárok, a hol a tenyésztők és hizlalók, a körülményeknek megfelelő árakon értékesíthetnék áruikat, e nem lennének — mint most, — egy consortium önkényének odadobva. Ezeket tartottuk szükségesnek Nagyméltóságod becses figyelmébe ajánlani, kérve, hogy előter jesztésűnket megszívlelni, s a mezőgazdaság és mezőgazdák ezen eminens érdekében bölcs belátása szerint intézkedni kegyeskedjék. Kelt B.-Csabán, 1895. nov. 3-án tartott igazgató választmányi ülésünkből. Nagyméltóságu Minister ur alázatos szolgái Zlinszky István, Beliczey István, e. titkár. e. elnök. HIRDETÉSEK. önnyű jövedelmező KERESET esetleges fii fizetés miiiflenRi számára, ki törvényesen engedélyezett részletivek és sorsjegykönyvek eladásával foglalkozni akar, Ajánlatok FUCHS H. váltóházához Budapest, Kecskeméti-u. 1. iuté- 253 2—5 zendők. Alapiitatott 1866. Eladd ház. Nagy oláhvároson „Serbán “-féle elnevezésről ismert 1787. sorszámú ház, melyben jelenleg is jóforgalmu szatócs és pálinka kimérési üzlet van, más vállalat miatt kedvező feltételek mellett szabadkézből OlCicLÓ. Részletesebben értekezhetni tisztelettel értesíti a n. é. közönséget, hogy SÖR gyártmányainak elárusitását megkezdte és azokat: Ászok, Király, IHárcziusi, Korona és Bajorsör 233 6 6 elnevezéssel hordókban és palaczkokban hozza forgalomba. Kívánatra árjegyzék ingyen és bérmentve. Kizárólagos képviselet líékcsmegyére : HIRSCHL MÁRTON, Békés. §erbán József 248 3—3 városi dijnokkal. Csak akkor valódi, ha a háromszögű palaczk az itt levő szalaggal (vörös és fekete nyomás sárga papíron) van elzárva. Eddig follilmidhatatlan! laager Vil m os-léle valódi, tisztított MA JÓL. AJ ger "Világostól 33écs"ben._ Az első orvosi tekintélyek által megvizsgáltatott és könnyű emészthetőségénél fogva gyermekeknek is különösen ajánltatik és rendeltetik mindama eseteknél, melyeknél az orvos az egész testi szervezet, különösen a mell és tüdő erősítését, a test súlyának gyarapodását, a nedvek javítását, valamint általában a vér tisztítását elakarja érni. — Egy üveg ára I forint és kapható a gyári raktárban Bécsben 111/3. kér., Heumarkt 3. valamint az osztrák-magyar monarchia legtöbb gyógyszertárában. GYULÁN: Ferentzy Alajos, Reisner és Wolf fiiszerkereskedésükben. Főraktár és főelárusitás az osztrák-magyar monarchia részére : 243 4—18 Maager Vilmos, Bécs, III/3., Heumarkt 3. 18863. ikt. 1895. Pályázati hirdetmény. A szarvasi járásban rendszeresítve levő vármegyei útbiztosi állás megüresedvén : ezen 400 frt évi fizetéssel, 20 irt iro- daátalánynyal s a felügyelete alatti utak minden kilométerje után és pedig kiépített utaknál 3 frt 30 kr., kiépítetlen utaknál 1 frt 65 kr. utiátalánynyal javadalmazott s nyugdíjjogosultsággal biró állásra ezennel pályázatot hirdetek. Az utbiztos ideiglenesen egy évre neveztetik ki s ez alatt képesítési vizsgát tenni tartozik. Felhívom azokat, a kik ezen állást elnyerni óhajtják, hogy az életkorukat s képesítésüket igazoló okmányokkal, valamint illetőségi s erkölcsi bizonyitványnyal felszerelt kérvényüket a vármegye főispánja, mél- tóságos vizeki Tallián Béla úrhoz czimezve, folyó hó 22-ig bezárólag hozzám adják be. Gyulán, 1895. november 4. Dr. Fábry Sándor, 255 2—2 alispán. Ad 3005./1895. a gynlai járás főszolpbirájáfol. Pályázati hirdetmény. A Békésvármegyébe kebelezett s a gyulai járásba beosztott Doboz nagyközségben, Békésvármegye törvényhatóságának 564/1895. sz. határozatával rendszeresített s 400 frt évi javadalmazással ellátott községi írnoki állásra ezennel pályázatot hirdetek, s felhívom mindazokat, kik ezen állást elnyerni óhajtják, hogy képzettségüket, eddigi működésüket, életkorukat és erkölcsi magavisele- tüket tanúsító bizonyitványokkal kellően felszerelt pályázati kérvényüket folyó évi de- czember hó 1-sö napjának délelőtt 12 órájáig alalirt főszolgabiróhoz annyival is inkább nyújtsák be, mivel a későbben beérkező kérvények figyelembe vétetni nem fognak. A választás folyó évi deczember hó 2-án délelőtt 10 órakor Doboz község közházánál fog megtartatni. Gyulán, 1895. november 15. Kövér, 262 1—2 főszolgabiró. FONTOS!!! Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek. Hölgyek figyelmébe. u. Különlegességek m. kézimunka, müvirágkellékek, gyermek-ruhák, felöltők, legújabb selymek, szal- lagok, csipkék valamint rövidárú és legszebb ruhadiszek raktárát ajánlja a nagyérdemű közönség szives figyelmébe Freyberger Albert Nagyvárad, Olaszi, Fö-utcza, (Bazár-épület.) 260 1—8 Haszonbéri hirdetmény. Nagyváradon, a város közvetlen közelében 30.682 Q öl területű fold, mely jelenleg luczernával van bevetve, s melyen kényelmes lakás, cselédlak, ló- és marba istálló és két kút is van, a föld egy része már amerikai szőlővel van beültetve, több évre haszonbérbe kiadó. Értekezni lehet Gyulán Molnár István századosnál, Magyar-utcza 94. szám alatt. Nagyváradon a tulajdonos Tar István mérnöknél, Barátok-utcza 806. sz. a. 29 3—3 Ad 10546. 1895. közig. r Arlejtési hirdetmény. Gyula városa részére az 1896. évben szükségelt ruházatok, irodai szerek és világítási eszközök folyó év deczember hó 2-án a városháza tanácstermében Írásbeli zárt ajánlatok mellett megtartandó árlejtés utj'án fognak a legkevesebbért vállalkozónak kiadatni. Az árlejtés a kővetkező sorrendben fog megtartatni : délelőtt 9 órakor a cselédségi- és tüzérségi ruházatok; délelőtt V0 órakor a cselédségi csizmák; délelőtt 10 órakor az utczai lámpák világításához szükséges petroleum; délelőtt V211 órakor az irodai szerek ; délelőtt 11 órakor a nyomtatványok ; délelőtt V212 órakor a könyvkötői munkák; délután 3 órakor a gyertyák beszerzése tekintetéből. A vállalkozni akarók megfelelő bánompénzzel ellátott Írásos zárt ajántataikat folyó évi deczember hó 2. napjáig kötelesek a polgármesternél beadni. A közelebbi árlejtési feltételek a jegyzői irodában megtekiuthetők. Gyulán, 1895. november 2-án. Dntkay Béla, 254 2—3 polgármester. 1994—1895. tkv. Árverési hirdetményi kivonat. A gyulai kir. törvényszék mint tkkvi hatóság közhírré teszi, hogy K. Nagy Sándor végrehajtató- nak V. Arató Sándor és neje végrehajtást szenvedő elleni 11 frt 90 kr. tőkekövetelés és jár. iránti végrehajtási ügyében a gyulai kir. törvényszék területén levő, Gyula-Váriban fekvő, a gyula-várii 493. sz. tjkvben A. f (7—8.) b. hrsz. alatt felvett ingatlanra az árverést 414 frtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte, és hogy a fen- nebb megjelölt ingatlan az 1895. évi november hó 23-ik napján délelőtt 9 órakor Gyula-Vári község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10°/o-át, vagyis 41 frt 40 krt készpénzben, vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számitott és az 1881. évi november hó 1-én 3833. szám alatt kelt igazságü^yminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképos értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. tcz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előlege8 elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. A gyulai kir. trvBzék. mint tlkvi hatóság. Kelt Gyulán, 1895. október hó 10-én. I Dr. Kalocsay Kálmán, 256. 1—.1. kir. trsz. biró. Gyulém, 1895. Dotoay János nyomdája. .ír
