Békés, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895-07-21 / 29. szám

sertésorbáncz és a Sámson községhez tartozó Gyu- lamezön a ragadós száj- és körömfájás. A ragadós betegség fellépte esetén az előirt óvintézkedések mindenkor a lehető pontossággel fo- ganatosittak. A sertésvész terjedésének megakadályozása czéljából a földmivelésügyi miniszter úr Békésvár- megyébőla sertések kivitelét megtiltotta. — Miután azonban a pontosan foganatositott helyi zárlatok mellett a ragály tovább nem terjedt, sőt e jellegét szinte el is veszítette, — már felkértem a minister urat, hogy a kiviteli tilalmat, mivel e szigorú óv­intézkedést a helyzet épen nem indokolja, hatályon kívül helyezni méltóztaBsék. II. Közbiztonság. A személybiztonság megtámadtatott a múlt hóban Gyulán, hol Furka Károly gyulai lakos Zsib- rita György gyulai lakost tyúklopáson érvén, ezt fejszével úgy megütötte, hogy az ütés következtében meghalt. A vagyonbiztonság néhány kisebb jelentőségű lopástól eltekintve, nagyobb mérvben Szarvason lett megzavarva, hol vándorczigányok 4 kiskereskedő boltjába betörtek s összesen 236 frt készpénzt és 52 frt 42 kr. értékű különféle tárgyat loptak el A tettesek elfogattak. Véletlen baleset,történt Szarvason hol Farkas Károly 12 éves fiú, Öcsödön, hol Nagy Krisztina Szeghalmon, hol Vásárhelyi István és Orosházán, hol Túrosán János a vizbe fúltak, továbbá F.-Gyar­maton hol Pap Józsefet a villám agyonsujtotta és N.-Szénáson, hol Tóth Mihály Hudák Jánost vélet­lenül agyonlőtte. Öngyilkos lett Such Soma csabai lakos, Zse- dényi Juliánná csabai lakos, továbbá Gellén János békési lakos, Gyülvész János vésztői községi ren dór, Balog István füzes-gyarmati lakos, Pivarcsi János szarvasi lakos, Kulcsár Rozália orosházi la­kos, Zalai Mihály 12 éves pusztaföldvári lakos. Kincses István és Pardi Sándor vészői lakosok. Tűz volt a múlt hóban a Doboz községhez tartozó pósteleki majorban, hol egy 55 méter hosz- szú cselédlak, ki nem puhatolható okból kigyuladt és teljesen leégett, Mező Berényben Petries Dániel szatócs boltja égett le, Szent-Andráson Szabó Im­rének tanyai épülete és Medvegy Györgynek háza lett a tűz martalékává, Bánfalván a takarékpénztár tulajdonát képező ház égett le, s Kondoroson, hol a villám okozta tűz Erdélyi László tanyai istálóját hamvasztotta el. 111. Közlekedés és árvédelem. A közlekedési utak általában mindenütt jó karban voltak. A védtöltések — kivéve a kutas csatorna part­jait — védképes állapotban voltak. IV. Földmivelés- ipar és kereskedelem. A vetések állása, habár sok helyen a rozsda a sarju kalászokban pedig az üszők mutatkozott ál­talában az egész vármegye területén jó termést Ígér, a kalászosok a kedvező időjárás folytán szé­pen fejlődtek és érésnek indultak. A szikes talajú földeken az aratás a múlt hó végén megkezdetett, a tengeri pedig mindenütt meg- kapáltatott. A szénatermés jónak ígérkezik. A munkások helyzete a múlt hóban, különö­sen a hó közepétől kezdve elég kedvező volt, ameny- nyiben a munkások a tengeri kapálásnál s az egyes vizBzabályozó társulatok által végzett part tataro zási munkálatoknál tisztességes kereset mellett al kalmazást nyerhettek. V. Vegyesek. A vármegyei pénztárakat a múlt hóban is megvizsgáltam és rendben levőknek találtam. A járási főszolgabirák községeiket a múlt hó­ban is meglátogatták az ügy- és pénzkezelést meg vizsgálták s különös említésre méltó szabálytalan­ságot nem tapasztaltak. Gyulán, 1895. julius hó 6-án. Dr. Fábry Sándor, alispán. Tan üg 37‘­kolozsvári benlakással kapcsolatos keres­kedelmi akadémia. Vettük ez intézet évi értesítőjét, az 1894—5. tanévről, melyet szakszerűen egybeállitott az intézet [’deines igazgatója Kiss Sándor, a Ferencz József end lovagja. Az értesítő főbb adatai a következők. Az intézet 17 év óta áll fenn, s rendes állam­segélyben részesül. Működik benne 8 rendes és 12 rendkívüli tanár; tanulóinak száma az idén 3 osz­tályban 262 volt, kik az ország 49 megyéjéből se eglettek össze, a mi az intézetnek igazi országos jelleget ád. A rendes tantárgyakon kívül tanítanak hittant, angol, olasz és román nyelvet, vegytan la­boratóriumi, vivási és tornagyakorlatokat, ezeken ívül gyorsirászntot, s a benlakó tanulóknak táncz- yakorlatot is. Tantermeinek és szerszámainak be­rendezése egészen modern, mintaszerű és gazdag, aminek Ö Felsége is 1887-ben, midőn az intézetet meglátogatta, legmagasabb elismerését nyilvánította z ifjúságnak rendes olvasó terme hírlapokkal s egy gazdag könyvtárral ellátva, van ezeken kivül egy zeneterme zongorával s más hangszerekkel, hol az ifjúsági zenekar és dalárda tartja próbáit és vé­gül egy önképző köre 900 frt alaptőkével. Az intézettel kapcsolatban internatus is van 100 benlakó tanulóra berendezve. Ebben a főfel- gyeletet az intézetben lakó igazgató teljesiti, rajta ivül 3 felügyelő tanár, kiknek közvetlen felügye­letére a csoportokra osztott tanulók bizva vannak, 5 tanárjelölt, kik a tanulókkal laknak s a szoba- onöki teendőket végzik. A benlakó tanulóknak kü- ön munka és külön hálótermök van s a foglalko­zás óráról-órára meg van szabva, szabad órákban zórakozást nyerhetnek a körülbelül 4500 Qmeter tágas udvaron, az ott felállított torna eszközökön, téli-nyári tekepályán s a billiárd-játék teremben, z intézettől, alig 100 lépésre van a városi sétatér és park. Az intézetnek rendes orvosa van és 4 kór­házi szobája, betegápolóval, be van vezetve a gáz világítás s a vízvezeték, fürdeni a közeli Diana für dőbe viszik a tanulókat. Végül még megemlítjük, hogy az évi tandij 60 frt az internátusi évi ellátás 400 frt. Bővebb felvilágosítást nyújt az intézet igazgatósága. egyetlen szerelmes csókja lett volna valaha fia számára. S ez a rejtélyes ember most itt fekszik előtte örökre lezárt szemekkel, elnémult ajkakkal, megdermedt szívvel. Egy bús talány lesz-e majd, ki megfejti neki?!.... Merengéséből a huszárja zavarta föl. Nagyságos uram, jelentem alássan, az óháti kerülő valami szerencsétlenül járt utasokat ho zott a kastélyba. Egy úr, meg egy kisasszony Hintóval jöttek Nagyfaluról, — itt a dűlőn menykö agyoncsapta az ostorhegyesüket, erre a lovak összegabalyodtak s beforditották őket az árokba. Az úrnak nincs semmi baja, de kisasszony még most se eszmél. A doktor úr az ebédlőbe, vitette oszt ott élesztgeti. Maradj itt! — Andor átment atyja dolgozó szobáján s belépett az ebédlőbe. Egy elegánsan öltözött öreg úr jött elébe: Én gróf Wildburg János vagyok. Bocsás' son meg uram, hogy ily szomorú körülmények között is kénytelen vagyok szives vendéglátá sát igénybe venni, de a borzasztó vihar s leányom aggasztó állapota teljesen lehetetlenné teszik tovább utazásunkat. Végtelenül sajnálom gróf úr, hogy egy vé letlen szerencsétlenségnek köszönhetem ittlétü két, — tekintsék e házat sajátjuknak, az cse kélységemmel együtt szolgálatukra áll. A gróf hálásan szorított kezet Andorral Az orvosnak sikerült Edith grófnőt magához téríteni. A kiállott nagy ijedtségen kivül sze­rencsére komolyabb baja nem történt, de fiatal leány idegzete annyira kimerült, ho'gy az orvos javaslatára nem folytatták útjokat, ha­nem igénybe véve Andor fölajánlott vendégi tását, az emeleti termekbe vonultak vissza. Ez alatt a zivatar elvonult. A kelő nap arany sugarai .lassanként szétkergették a meg- szakadozott fellegtábort s a felüdült természet a legszebb nyári reggelre virradt föl. 2233/2275.-1895. Hivatalos hirdetés. Gyulavárosában az 1895. évre előirt III. oszt. kereseti s nyilvános számadásra kötele­zett vállalatok és egyletek, úgyszintén az ezen adónemek után kivetett általános jövedelmi )ótadó lajstromok, valamint a junius havi adóelőírás és törlések jegyzéke a kir. pénz- gyigazgatóság által számvevőileg megvizs­gáltatván, az 1883. évi XLIV. t.-cz. 16. §-a értelmében a városi adóhivatal helyiségében folyó hó 22-től 30-ig közszemlére kitéve tartatnak. Gyulán, 1895. julius 20. Dutkay Béla, polgármester. A gyászoló közönség korán gyülekezni kez­dett. Fogat fogatot ért s a délelőtt folyamán az egész megye nagy részvéte mellett kisérték ki géléi Recsky Menyhértet nyugvó helyére. A mándlis báró alakját átvette a mult, a jelen pedig eljött üdvözölni Szegvár ifjú urát, kivel tálán új élet kezdődik majd a réginek helyén. Wildburg gróf és leánya a szalonban vár­ták meg Andor hazaérkezését. Ismételten meg­köszönve szives fogadtatásukat, őszinte részvé­tüket nyilvánították a gyermeki szivét ért nagy csapás fölött. A reggelinél szóba került utazásuk is, Wild- burg megvette a nagyfalui uradalmat, s igy azért jött le Pestről leányával, hogy megtekintsék s előzetesen megállapodjanak a berendezést illető­leg. Andort, mint szomszédjukat meghívták, lá­togassa meg őket, hadd viszonozhassák szives vendégszeretetét új otthonukban. Andor öröm­mel fogadta a meghívást. Késő délután a gróf kérésére előállott An­dor fogata. Az ifjú földesúr pompás bokrétával kedveskedett igéző vendégének. — Edith moso­lyogva köszönte meg figyelmét. Igen szívélyes búcsúzás után a legközelebbi viszontlátás ígére­tével kisérte le őket a kocsihoz. Wildburgék elhelyezkedtek, még egy kézszoritás s a kocsis kieresztve a suhogót, a lovak közé cserdített. A négy büszke táltos tánczolva kanyarodott ki az országútra. Andor a kastély terásszáról sokáig nézett a robogó fogat után. Csodálatos benyo­mást gyakorolt az a leány az ő egész lényére. Igézőén szép, elragadó egy teremtés. Veszedel­mes szomszéd lehet — sőt talán több is 1 — Egy álomnak tűnt lelke előtt ez az egész találkozás (Folyt, köv.) Hírek. A vármegye rendkívüli közgyűlése augusztus hó hatodikén és uem mint lapunk múlt heti számá­ban irtuk ötödikén lesz. Előtte való napon, vagyis ötödikén a közigazgatási bizottság tartja havi ülését, mig az állandó választmány ülése augusztus harma­dikára van kitűzve. A rendkívüli közgyűlés tárgy- sorozata a jövő hét elején küldetik szét a bizottság tagjainak. A képviselő testület folyó hó 15-ikén Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt rendkívüli köz­gyűlést tartott, a melyen a képviselők a nagy mun­kaidőre való tekintettel szemben elég nagy számban vettek részt. A város adóságainak konvertálása ügyé­ben tudvalevőleg a Magyar Jelzáloghitelbank és a Kereskedelmi Bank adtak be ajánlatokat a város­hoz, de időközben Greiner Antal gyulai lakos, al­kusz és pénzközvetitő Írásos ajánlatban arra köte­lezte magát, hogy a város adóságát 37/s% fizetés mellett képes konvertálni és pedig azzal a kedvez ménnyel, hogy a hitelező pénzintézet a kölcsönt 50 év előtt fel nem mondhatja, mig ellenben a város azt is megteheti. Ez az ajánlat természetesen arány talanul kedvezőbb lévén a jelzálog és kereskedelmi bankokénál, a polgármester megbizatott, hogy Grei­ner Antal, illetve megbízójával érintkezésbe lépvén a hitelező pénzintézetnek a kölcsönre vonatkozó összes feltételeit kivánja be s terjessze a képviselet elé, mely egyben kijelentette, hogy az esetben, ha a kölcsön oly feltételek mellett fog beszereztetni, mint aminők előterjesztve vannak, a közvetítő egyén részére egyszer és mindenkorra 2°/# jutalom fog kifizettetni. A mérnöki fizetést 1200 írtban jóváha­gyó törvényhatósági határozat jóváhagyatott, egy- ideüleg pedig a szervezeti szabályrendeletnek mérnöki dijak megállapítására vonatkozó szakasza aként módosittatik, hogy a mérnök által egyesek érdekében és felhívására teljesített kiküldetéseknél 1 frt, — ha a kiküldetés alkalmával felmérés is történik és ennek folytán térvázlatot készít, 2 dij számítható fel. A város belterületén kivül pe­dig a szükséges előfogaton kivül helyszíni szemléért 2 frt és ha felmérés és térvázlat készíttetik, 3 frt dij jár. Építkezési ügyekben, valamint kerítkezési s építkezési vonalok megállapítása körüli eljárásnál amennyiben a kiküldetés hivatalból a városi ható­ság részéről történik, a város belterületén dij nem számítható fel. A vármegye törvényhatósága Moldo- ványi Gyula fellebbezése folytán a szervezeti sza Ibályrendelet tárgyában hozott határozatot feloldván komoly hangon felhívja a várost, hogy a szükség let által indokolt sőt kikerülhetlenné vált tiszti ál­lások szervezése iránt intézkedjék. A jogi s pénz­ügyi szakosztály bízatik meg, hogy a szervezeti sza­bályrendeleti javaslatot együttes ülésben bírálat alá vévén, arra vonatkozó véleményes javaslatát még e hó folytán aként terjessze be, hogy az a legköze­lebb megtartandó rendes közgyűlésen intézkedés alá vehető legyen. Hosszas és szenvedélyes vitát pro vokált Weisz Mór és érdektársainak az ital és fo­gyasztási adó megváltása tárgyában boadott kérvé nye s a tanácsnak erre vonatkozó véleménye; vé­gül határozatba ment, hogy »úgy a fogyasztási mint a bor, sör és szeszital adónak adószedésre való meg váltása czélszerűnek s az italméréssel foglalkozó lakosokra nézve előnyösnek mutatkozván: megbíza- tik a tanács, miszerint az említett adónemek sze dési jogát az e czélból beszerzendő adatok alapján a kincstártól váltsa meg s e tekintetbeni eljárása eredményét jóváhagyás végett a képviselő testület­hez terjessze be.“ A vármegyének a városi rendőrök szaporítása tárgyában hozott határozata a szervezeti szabályrendelet tárgyalása alkalmával leendő figye­lembe vétel végett a polgármesternek kiadatik. A törvényhatósági bizottságnak határozata, mellyel a lejtmérezési s csatornázási tervezetének elkészíté­sére vonatkozó határidőt jövő évi junius első nap­jáig meghosszabbítja, tudomásul vétetik. A szülész nők díjazása tárgyában alkotott szabályrendeletet megváltoztató törvényhatósági határozat ellen a kép­viselő testület felebbezéssel él. A vadászterületek bérbeadása tárgyában előterjesztett árverési jegyző­könyvek egytől-egyig jóváhagyattak. A vármegye közgyűlésének az árverési feltételeket módositó ren delkezése, mely szerint „a sik területeken a kuko ricza letörése előtt bájtokkal vadászni, vagy körva­dászatot tartani nem szabad“ tudomásul vétetik. A vadászterületek bérbeadásával kapcsolatban Csausz Lajos bérlő kérvénye folytán megbizatik a polgár- mester, hogy az első vadászterületen, illetve a város erdejében tartandó mulatságok és majálisok enge­délyezése alkalmával, a közönség méltányos érdé kének figyelembe vétele mellett, mindenkor kellő figyelemmel legyen arra nézve, hogy a vadászatijog bérlője a mulatságok rendezése által a vadászati jog hasznosításában kárt ne szenvedjen. A sertésmá zsálónak a külvásártéren való felállítása mondatott ki, megbizatván Léderer Lajos, Lendvay Mátyás ifj. Miskucza György és Cs. Demkó József képvi­selőkből álló küldöttség, hogy a tanács kiküldöttei­vel együttesen a mázsáié helyet a külvásártéren je lölje ki. A városi tanács pedig megbizatik, hogy a szükséges tizedes mérleget az e czélra felvett 400 frt keretén belül beszerezze s a kijelölendő helyen felállítsa; a mérleg felállításához szükséges épület nyilvános árlejtés mellett lesz biztosítandó. Misley Mihály és neje belvárosi üres telküket a képviselő testület által felajánlott 1600 forintért nem lévén hajlandók eladni, a kérdéses telek megvétele elej- tetik. A városi földek haszonbérbeadására vonatkozó árverési jegyzőkönyvek, két parczella kivételével, amelyekre újabb árverés rendeltetett el, jóváhagyat­tak. — Az eperjes pusztai tanyai iskola építésére vonatkozó árlejtési jegyzőkönyv, mely szerint a kérdéses új iskolát Schneider Lőrincz 1975 fo­rintért vállalja felépíteni, szintén jóváhagyatott. — Ez ügyből kifolyólag Schriftart József képviselő fel­szólalására, hogy a németbenedeki dűlőben lakó sze­gényebb sorsú szülék gyermekei között mintegy őtven tanköteles, iskola hiányában nem nyer okta­tást, megbizatik a polgármester, hogy a szentbene- deki uradalommal érintkezésbe lépvén eszközölje ki, hogy a németbenedeki tanköteles gyermekek, bizonyos dij fizetése mellett, az uradalmi tanyai skolába felvétessenek, ami, ha nem vezetne ered­ményre, kerestessen lehetőleg a központon egy is­kolának és tanitólaknak alkalmas tanyai épületet. Hasonló értelemben szólalt fel Gerlein Reinhart kép­viselő is, kérve a várost, hogy a biczerei dűlőben levő tanköteles gyermekek oktatásáról szintén gon­doskodjék, mely czél könnyebb elérhetése végett kötelezőleg kijelenti, hogy az iskola részére nyári helyiséget ád és a költségekhez évenként 100 forinttal fog hozzájárulni, a folyó tanévre esedékes 100 frtot a polgármesternek legott lefizetvén. Ezen a Biczere s környékén levő tanyai iskolás gyermekek taníttatá­sára tett nemeslelkü adományozásáért a képviselő- testület lelkes éljenek között köszönetét szavazott Gerlein Reinhartnak és megbízta a polgármestert, hogy a biczerei tanköteles gyermekeket írassa össze s a felállítandó iskoláról a legközelebbi közgyűlés elé tegyen kimerítő jelentést. A városi tűzoltók éjjeli rendőri szolgálattételéről készített szabályrendeleti tervezet egész terjedelmében jóváhagyatván a vár­megye alispánjához beterjesztetik. A junius havi pénztár vizsgálatról, ugyané hó közegészségi állapo­túkról szóló jelentések, nemkülönben az alsó-fehér- körösi társulat május és julius havi gyűléseiről fel­ett jegyzőkönyvek tudomásul vétettek és miután még néhány kisebb érdekű ügy is lotárgyaltatott, a közgyűlés délután hat órakor befejeztetett. A nevelés oltárára A képviselőtestület hétfői közgyűlésén Gerlein Reinhart földmíves, a vármegye törvényhatósági bizottságának s Gyula városának virilis tagja — mint a közgyűlésről szóló fenti tu­dósításunkban megírtuk — szavakban és tettben egyaránt a népnevelés iránti nemes áldozatkészségé­ről tőn fényes tanúságot, tehát olyan oldalról, .mely ránt épen legjobb módú földmiveseink részéről, ed- digelé legalább, nemcsak hogy áldozatkészséget, de még érzéket sem, igazán szólva inkább ellenszen­et, elfogultságot és legjobb esetben közönyt kel­lett sajnosán tapasztalnunk. Amidőn részűnkről is teljes elismerést nyilvánítunk Gerlein Reinhartnak bizonyos fokig mondhatni „korszakalkotó“ adomá­nyáért, nem annyira a pénznek örvendünk, amely esetleg a biczerei tanyai iskolát fogja megalapítani — noha mint tény ez is örvendetes, — mint inkább ama feltevésünknek, hogy eddig közönyösnek bizo­nyult rétegekben kedvezőbb felfogásban és elbánás­ban részesül a tanügy, mint eddigelé történt. Óhaj­tanánk, hogy a Gerlein 100 forintjából ez a kon- zekvenczia volna joggal levonható. Kinevezés. A kereskedelmi miniszter Veik Fe­rencz napidijast a gyulai kir. államépitészeti hiva­talhoz irodatisztté nevezte ki. Áthelyezés. Az igazságügyminiszter Such Jó­zsef szeghalmi kir. járásbirósági írnokot a gyulai kir. törvényszékhez helyezte át. A régiségek és talált kincsek elkallódásának és jogtalan elsajátításának megakadályozása czéljá­ból a vármegye alispánja felhívta a járási főszolga- birákat és ezek utján a községi elöljáróságokat, hogy bármily munkálatnál intézkedjenek az esetleg előforduló régiségek megóvása s bejelentése iránt. Az alispáni rendelethez az impulsust a gyula-kigyósi utkészitési munkálatnál most felmerült tapasztalat adta, nevezetesen a földkiemelési munka közben bronz karpereczeket, régi üveg gyöngyöket stb. ta­láltak a munkások és a rájuk nézve értéktelen ré­giségeket eltulajdonították, anélkül hogy arról a hatóságnak jelentést tettek volna. Kisajátítási jog. A földmivelésügyi miniszter a Berettyó-körösi ármentesitő társulatnak, a Hármas- Körös jobb part szarvas-öcsödi határában teljesítendő töltésezési munkálatokhoz kisajátítási jogot enge­délyezett. Indokolatlan felebbezés. Békés városa a Fehér- Körös vizének az Élővíz-csatorna medrébe közvet­len bevezetési munkálata ellen felebbezést adott be, mely csakis a helyzet fel nem ismerésén vagy félreértésén alapulhat. A Fehér-Körös vizének be­vezetése által a legkisebb veszély sem háramolhat Békés városára, hiszen a felső torkolaton a bizton­ság és szolidités legszigorúbb féltételeinek megfe­lelő zsilip készül, mely a Fehér-Körös legkisebb áradása esetében el lesz zárva, úgy hogy sem Bé­kést, sem az e kérdésben vele érdekazonosságban levő Csabát és Gyulát a veszélynek árnya sem ér­heti. A Fehér-Körös vizének bevezetése másrészről pedig csak is jótétemény lehet Békésre, mely a Nádormalom csatorna álló s vadvizei, gyakran pedig teljes vízhiánya helyett, állandó jó s egészséges folyóvizet fog kapni, eltekintve mindezektől a tervbe vett öntözéstől, melynek előnyét és kedvezményét legjobban Békés városa, illetőleg a békési határ csatornamenti földjei fogják élvezni. Bartóky Matildot, aki tudvalevőleg külföldön végezte tanulmányait, mint fővárosi lapokban olvas­suk, első drámai énekesnőnek szerződtették a bré­mai operához. Első fellépte Aidában lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom