Békés, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895-07-21 / 29. szám

"•A

A megyei monográfiái bizottság folyó hó 19-én tartotta ülését dr. Fábry Sándor alispán elnöklete és Lukács Endre jegyző működése mellett. Az ülésen jelen voltak: Grócz Béla esperes, Dombi Lajos ev. ref. lelkész, Oláh György tiszti ügyész, Dr. Karácsonyi János a monográfia Írója és Dobay János bizottsági tagok. A május 27-ki megyei gyűlés ha tározatában foglaltak vétetvén pontonként tárgyalás alá elhatároztatott, hogy a monográfia nyomatása iránt az intézkedések mielőbb foganatba vétessenek; minélfogva Oláh György, Dr. Karácsonyi János és Dobay János megbizattak a nyomtatási költségek tekintetében pályázat fogalmazásával oly értelemben, hogy az a megyei lapokban meghir- dettetvén, a mű lehetőleg békésmegyei nyomdász által állíttassák ki. — Az egész lapokat elfoglaló illusztratiók beszerzése tekintetében — melyekről már részletes jelentés fekszik a bizottság előtt — megbizattak Oláh György és Dobay János bizottsági tagok illető helyeken oly intézkedések tételére, hogy azokról végleges költségvetés terjesztessék elő; minélfogva Budapestro felutazván, e tekintetben legjobb belátásuk szerint járjanak el s jelentésüket legrövidebb idő alatt a bizottsághoz terjesszék be, hogy az illusztrácziók még a műnek sajtó alá adása előtt biztosítva legyenek. — A községek által beküldött fényképfelvételek megbiráltatván, a bizottság azokat, melyeket helyeseknek és hűeknek talált, kiválogatta és az eljáró küldöttségnek rendelkezésére bocsájtja; amennyiben pedig még Gyula rendezett tanácsú város és több község fénykép felvételeket nem küldtek be, felhivandók lesznek, záros batáridő alatt ezeknek beküldésére, mert ellenesetben a monográfiában nélkülözve lesznek. — Végül felkéretett Dr. Karácsonyi János a még hiányzó illusztrácziók beszerzésére. — A községek által beküldött fényképek közül eddigelé 19 lett a bizottság által elfogadva.

Csabán a négyosztályu algymnasiumnak fő

gymnasiummá alakítása érdekében nagyarányú mozgalom indult meg. Az első konferenczia vasárnap, a második pedig szerdán délután volt; utóbbi az e czélból választott bizottság kebelében. A főgyrana- siuin ág. evang. hitfelekezeti jellegű maradna s államsegéllyel lenne a mostani algymnasiumból fejlesztendő. Mielőtt agitácziót fejtenének ki, nevezetesen a közoktatásügyi miniszternél és államtitkáránál (Zsilinszky Mihály) tisztelegnének, a bizottság a városi mérnökkel, főjegyzővel és gymn. igazgatóval a főgymnasium építési s fentartási tervet és költségvetést készítteti el.

Békésen kosárfonó és vesszőmunka-tanmühelyt, illetve iskolát állított fel tudvalevőleg a kereskedelmi minisztérium, ahol egész éven át a jelentkező munkások ingyen oktatásban részesültek, s rövid év alatt sok szegény ember jutott a téli, kereset nélkül való napok alatt ügyessége révén keresetfor- ráshoz. Ezt az egyelőre ideiglenesnek tervezett iskolát a kereskedelmi miniszter Békés község jelenté kény áldozatkészsége mellett állandósította, s mint a múlt évi szünidőben Debreczenben, ez évben Békésen, — a közoktatási miniszterrel egyetértőleg hathetes tanfolyamot nyitott 17 békésmegyei, más- más községbeli tanító számára. E tanfolyam alatt a tanítók Békés községtől ingyen lakást, a minisztertől pedig naponkint 1—1 forint ellátási költséget kapnak. Czélja e tanfolyamnak, hogy a tanítók elsajátítván e hova tovább jelentékenynyé váló kéziiparágat, iskoláikban mint pedagóiai, községükben pedig mint megélhetési eszközt meghonosítsák. A tanfolyam megnyitása e hónap 11-én történt meg. Ott voltak Szterényi József miniszteri biztoson kívül Bánhegyi István királyi tanfelügyelő, dr. Hajnal István megyei főorvos, Szabó János esperes, Békés község elöljárói. Az iparhatósági miniszteri biztos, Szterényi József megnyitó beszédében Ígéretet tett Békés község gazdaközönségének, hogy a kormány gondoskodni fog arról, hogy a mostan termeit és ipari czélokra kevésbbé alkalmas vadfüzek helyett külföldről hozott nemesített fűzfatelepet létesít Békésen, ahonnan aztán a gazdaközönség díjmentesen kap dugványokat e czélra alkalmas ilapályos földjeinek beörökitésére, amely bizonyosan több jövedelmet fog biztosítani, mint ugyan annyi buzavetés.

A tanfolyamon résztvevő tanítók nagy kedvvel és szorgalommal tanulják a kézügyesség e reális haszonnal járó fajtáját Fehérvári Ferencz ipartanitó vezetése alatt.

A bor- és söritaladók, hús- és czukorfogyasz- tási adók, valamint a Bzeszitalkimérési adó megváltására nézve tartandó tárgyalásokra a gyulai kir. pénzügyigazgatóság következő határnapokat tűzte ki: Gyulán julius 27-két, Békésen julius 29 két, Mező-Bér ínyben julius 30-ikát, Csabán julius 31-két, Szarvason augusztus 3-kát, Endrődön augusztus 5-két, Gyomán augusztus 6-ikát, Tót Romláson augusztus 9-két, Orosházán augusztus 10-két és pedig mindenütt a községházát, mindenkor délelőtti 9 órakor. Az egyezkedési tárgyalás vezetője eme községekben Metzner Mór pénzügyi titkár.

Halálozás. A következő gyászlapot vettük: „Özvegy Fucker Ferenczné született Breselmayer Terézia a saját, valamint az elhunyt sógornője özvegy Bosits Formusné, leánya Lujza és férje Mold József gyermekeikkel, valamint számos rokon nevében is szomorú szívvel tudatja a felejthetlen' jó férj, sógor, nagybácsi és rokon: Fucker Ferencznek folyó év és hó 20-án reggeli 3 órakor, élte 71-ik, boldog házasságuk 20-ik évében váratlanul történt gyászos elhunytát. A megboldogultnak földi maradványai folyó hó 21-én délután 4 órakor fognak

a helybeli Szentháromság temetőben, a róm. kath. egyház szertartása szerint örök nyugalomra tetetni. Lelke üdvéért pedig az engesztelő szentmise áldozat folyó hó 22-én reggeli 7 órakor fog a róm. kath. nagytemplomban az Ég Urának bemutattatni.“

A kánikula a héten egész forróságában beköszöntött, a hévmórő nappali órákkan állandóan bar- mincz fok körül áll, délben pedig a harminczat is jóval meghaladja. — Valóságos szerencse s üdülés az emberiség ama részére, mely nem menekülhet fürdőkbe a forróság elől az éjszakák aránylagos hűvössége; — ennek a hűvösebb légnek, no meg mellesleg az esti órákban történő locsolásnak tulajdonítható, hogy a város főbb utczáin és különösen a Súgárúton éjjel nagyobb a forgalom mint a nappali órákban. Az aratás végét járja, de korán sincs még befejezve; különösen sok árpa van lekaszálat- lan olyan réti földeken, melyek a tavaszi vizek miatt későn voltak bevethetők és igy későn értek meg. Pusztai földeken a cséplés már folyamatban van, úgyszintén a nyomtatás is. Az eredmény váltakozó, noha megyeszerte körülbelül olyan, aminőnek lapunk múlt heti gazdasági tudósításában rész léteztük.

Az országos vásárt nagyon megrontotta a sertésbehozatali tilalom, amelynek és különösen az óvrendszabályoknak iinpraktikus voltát semmi sem illusztrálhatta jobban, mint ama körülmény, hogy sokan nem tudván a vásári tilalmat, Aradvármegye felül egész a gyulai határig hajtották sertéseiket, ott kordonra akadtak és vesztegelni kényszerülvén, megtörtént, hogy amire kérdés alakban drasztikusan tréfás mondás van: Pétben vásár volt, határára rekedt mintegy 1500 sertéssel, melyeket nem eresztettek be Gyulára, de azért nagy része elkelt és Kis Jenőn meg Eleken adatott fel vasúti szállításra. A péli földön természetesen szó sem volt állatorvos ról, állategészségi szemléről és hogy mivel volt a péli pusztai terület a különben már hetek óta megszűnt f.-gyarmati I maksári, sporadikus sertésvész- szel szemben kevésbé exponált terület a nagyobb állategészségügyi óvintézkedési feltételekkel ellátott gyulai vásártérnél; olyan probléma, mely azt hisz- szük, nemcsak a magunk, de a földmivelésügyi minisztérium főfő szakértőinek is fogalomkörén kívül esik. A szarvasmarhából rendkívül nagy volt a felhajtás, amellyel a kereslet nem volt arányban; igen sok elkelt ugyan, de nagyobb fele eladatlan maradt.

A lóvásáron nyomtatásra alkalmas jobb lovak.meglehetősen keresettek. — Részletes vásári tudósítást különben lapunk más helyen adunk.

Szakáll Antal, a városunkban már több Ízben megfordult Schakespere recitator, lapunkhoz irt értesítés szerint e hét folyamán megint Gyulára szándékozik jönni s alkalmasint a népkertben tart előadást, melynek programmját a következőkben állapította meg: 1. „A repkény" Tompa. 2 .Az élet“ humoros költemény: Borzsák E. 3 „Márczius lö-'ke* : Ábrányitól, 4. „Elmélkedés egy légyről,“ humoros monológ: Borzsák Endre. 5. „Julius Caesár“ Schakespere, Brutusnak a néphez, majd Antoniusnak Caesár teteme felett tartott nagy szónoki beszéde, az összes népjelenettel együtt recitátió.

Endrődön az ártézi kút Bikeresen befejeztetett.

A Csermák V. dévaványai kútmester által fúrt kút 238 méter mély és a földszintől számított négy méteres felszökéssel 24 óránkint 2000 hektoliter élvezhető, egészséges vizet ád. A sikeres kútfúrás fölött Endrődön általános és indokolható öröm van.

A vásártéri csürhejárást a földmivelésügyi miniszter a vármegye közönségéhez intézett leiratában állategészségügyi óvintézkedési czimen újólag betiltotta. A város e tilalom folytán évenkint több száz forintra rugó jövedelemtől esik el, de nagyobb baj ennél, hogy a lakosságnak épen legszegényebb része mondhatni meglesz fosztva tőle, hogy a háztartásában mérlegelhetlen rubrikát tevő pár mala ezot neveljen. A városnak minden körülmény között gondoskodni kell róla, hogy a szegényebb lakosság sertései, mérsékelt díj mellett másutt hajtassanak ki C8Ürhére.

Vizbefult csendőr. Onucz János, Békésen próbaszolgálatra berendelt csendőr e hó 16>án Bodzás- zugnál a Sebes Körös csatornába fűlt; segélyére siető társát, ki ruhástól ugrott a fuldokló segélyére, a vészkiáltásra odagyült aratók mentették meg a biztos haláltól.

Baleset puskalövésből. Kukta István benedeki tanyáján, ennek 14 éves fia József, a szobában felakasztva lévő puskát a szegről levéve — azon hi- szemben, hogy az töltve niocs — csövét a szobában lévő Sebestény Klári 15 éves leány felé tartva, babrálni kezdte; a fegyver elsült s a benne lévő madárserét nevezett leány alsó ajakát keresztül fúrta. Szerencse, hogy a cső nem volt feljebb tartva, mert akkor az egész töltényben lévő serét a leány fejébe fúródik s ennek halálát okozza.

Hirtelen halál. Szekeres Károly földmíves kedden kora reggel még néhány buzavontatót hordott össze a bánomban, amidőn hirtelen rosszul lett és rövid idő alatt meghalt. Holttestét a temető melletti hullaházhoz szállították, hol is azt állapították meg, hogy a hirtelen halált előhaladott stádiumban volt tüdőgümőkór okozta. Özvegyet és hat kisgyermeket hagyott hátra.

A forró levesbe esett és meghalt. Sin Ádám orosházi lakos felesége a tanyán egy nagy fazék levest főzött a részeseknek s a mint ki akarta azt tálalni, letette a fazekat a földre. A konyhában játszott egy három és egy másfél éves fia s mig Sínné a falra akasztott tálért ment, addig a kisebbik gyermek a másikat fellökte s az hanyatt a

forro levessel telt fazékba esett s oly erős égési sebeket kapott, hogy rövid szenvedés után belehalt.

Betörés é8 lopás. A szeghalmi gőzgalomba kedden éjjel a gépházon keresztül behatolt egy tolvaj és a mázsáié asztalának fiókjából 500 frtot ellopott. A mezitlábos tolvaj ott hagyta a lisztes laba nyomát, melyből kiindulva a csendőrök erősen sarkában vannak, de még eddig nem fogták el.

Végzetes baleset. Soós József szeghalmi nyugalmazott jegyző a napokban tanyájáról jővén haza egy fogatú kocsiján, melyet maga hajtott, a mint a Berettyó hiúján átjött, a lé valamitől mcgva^plt, elszaladt és a kis kocsit összetörte, gazdája pedig fejjel a kocsi útra bukott. Soós arczán és fején súlyos zúzódásokat szonvedett.

Állategészségügy. A földmivelésügyi minisztériumban, melynek különben sem minisztere sem államtitkára nincs Budapesten, úgy látszik, csak a gyulai vásár elmúltát várják be, hogy az egész vár- megyére szóló sertés zárlatot’ feloldják. Egyéb „akadálya“ igazán nem volt a feloldásnak már tíz nap óta, s hogy a vásár elmúlt, helyesebben írva hogy a péli legelőre szorítkozott, most már magunk is hisszük, hogy az alispán ismételt sürgetéseinek foganatja lészen. A sertések talán sohasem voltak olyan jó egészségben mint a zárlat óta, és igazán csak a crupulus végső határáig terjedő buzgalom mellett konstatálhatunk e hét folyamán szórványosan felmerült 8ertésorbáncz eseteket M.-Beróny, Békés és a doboz-maksári majorból. A szarvasmarhák között Vésztőn és .Szarvason lépfene, Csabán a felső végi legelőn pedig a tehenek között száj és körömfájás betegedési esetek merültek fel és pedig utóbbi helyen egyszerre hat darab tehénen, amiért is Csaba zárlat alá vétetett. A gyulai vásárról már nem volt szabad Csabafelé szarvasmarhát hajtani.

„Mentor“ ellátási vállalat. Az 1896-ik évben Budapesten tartandó ezredéves országos kiállításon megjelenni hazafias kötelessége lesz minden magyar embernek, a kinek anyagi ereje engedi s azok nak is, a kik szerényebb viszonyok között élnek. A kiállítások alkalmával azonban az illető városokban a lakás rendesen megdrágul, az élelmi czik- kek ára felszökik és ez által épen a szerényebb viszonyok közt élő közönség akadályoztatik meg abban, h ogy a kiállítást meglátogassa. Ezen polgári osztálynak kíván alkalmat adni a kereskedelemügyi miniszter úr pártfogása alatt alakult, a m. kir. állampénztárba 20,1)00 korona óvadékot letett „Mentor“ ellátási vállalat, hogy idejekorán való takarékosság révén már most megszerezze a fővárosban való időzésének előfeltételeit és lehetőségét. Ez a vállalat ugyanis, melynek nevében a teljesített befizetésekért a „Budapest-Erzsébetvárosi bank“ szavatol, a kiállítás egész tartamára érvényes ellátási könyvecskéket bocsájt ki. A könyvecske hét napra érvényes szelvényeket tartalmaz és pedig szobára (melyben legfeljebb 2 személy helyeztetik el); a városban és a kiállítás területén megjelölendő előkelő éttermekbeu érvényes reggelire, ebédre és vacsorára; minden napon 1 kiállítási belépőjegyre és négy darab közúti közlekedési jegyre ; ezenkívül tartalmaz egy-egy jegyet a Feszti-féle körkép, a műcsarnok és a Margitsziget megtekintésére és egy kiállítási tombola jegyre, valamint 7 napi érvényű, 1000 frtról szóló baleset biztosítási bárczát. — Egy ilyen könyvecske ára 42 frt és ezen összeg 42 heti 1 frlos vagy 10 havi 4 frt 20 kros részletben törlesztendő, Midőn az aradi kereskedelmi- és iparkamara ezen vállalatot a nagyközön- ség figyelmébe ajánlja, megjegyzi, hogy ellátási könyvecskét legkésőbb f. év augusztus 25-éig az első részlet lefizetése mellett ezen kamara irodájában lehet jegyezni. — Aradon, 1895. év julius hó 4 Aradi kereskedelmi- és iparkamara.

Ház bérbeadás.

Gyulán a »Jókai Mór« utczában 1070, pT a. házban a felső utczai lakás, mely ál 4 szoba, konyha, kamara, pincze és egyé mellékhelyiségekből ; — továbbá egy udvari lakás, egy szoba, konyha, kamara és pin- czével azonnal is bérbe adható.

Értekezhetni Diósi József városi számvevővel. ]58 2_3

Közgazdaság1. Országos vásári tudósítás,

Gyula julius 17. Futónak nevezett nyári vásárunk, melynek a sertésvásárral kellett volna kezdődnie, a kőbányai és közel vidéki sertés eladási zárlatok miatt teljesen elmaradt, mert idegen helyről sertést nem lévén szabad behozni, csakis helybeli szorult emberek hajtottak ki; ezen mennyiség azonban egy őszi hetivásárra1 is kevés. A szomszéd Aradmegye Gyulavarsánd községiek el lévén tiltva a behajtástól, a község végén sertés vásárt rögtönöztek, mit nehány kupecz megtudván, igyekezett ott csekélyebb szükségletét szedett vedett fajokkal beszerezni és Eleken át rendeltetési helyére szállítani; az ott kiállított mennyiség 1500-ra tehető és jó áron kelt el.

A juh vásár julius 18-án körülbelül 5000 drb felhajtás mellett igen élénk és keresett volt; vevők oly számban jöttek, hogy nagyobb mennyiség is elkelt volna, a jó vágni való juh, bárány és birka keresett volt. Jó vágni való kosért páronként fizettek 13—14 frtot, bárányért 5 — 7 frtot, meddő anyabirkáért első osztályú 11—13 frt, gyengébb vágni valókért 8—10 frt páronként; külföldi szállításra való jó ürüért 12—15 frtig, nevelőre való anyabirkáért 6 frt 50 krtól 10 frtig.

Szarvasmarha vásár julius 19. Szép felhajtás mellett igen élénk, vevők nagy számban ; a meny- nyiség 8—10000 drb közt állott; Erdélyi szárma zásu ökrök 5—7 évesek 340 írttól 380 frtig keltek, gyengébbek gazdaságba valók 280 írttól 330 frtig, még gyengébbek 200 frttól 280 frtig. Erdélyi sza- mosmenti borjuk csekélyebb mennyiségben 110 frtól 125 frtig páronként. Mezőre vagy tarlóra való sovány tehenek spekuláczióra 110 frttól 140 frtig keltek páronként. Fejős tehenek tejre vagy tejgazdaságba minőség szerint 60 frttól 180 frtig darabonként; sovány borjuk minőség szerint 30 frttól 50 frtig. A felhajtás arányához képest vágni való szarvasmarha kevés volt s igy nagyobb számú vevő

és mészárosok szükségleteiket nem voltak képesek kielégíteni.

A lóvásár julius 20 Hagy kiállítás mellett kevés vásárló közönség; a mennyiség 13,000 darabra tehető; csekély kelendőség mellett az árak következőleg jelezhetők; mén lovak 380 forinttól 500 frtig darabonkiot; lukszus hintós lovak páronként szép és jóminőség 600 frttól 800 frtig; uradalmi gazdaságba való lovakért 400 frttól 600 frtig páronként; jó erőben levő közönségesebb igás lovak 180 frttól 300 frtig, közönséges fuvaros lovak 100 frttól 180 frtig mind páronként. Jobb minőségű kövérebb lovak Bécsbe levágásra is lettek vásárolva.

A belvásár ma veszi kezdetét silány kilátások mellett, minek oka részint a szorgos munka idő, részint pedig a betiltott sertés vásárnak elmaradása.

A szállodák és vendéglők üresen tátonganak, mert ha jött is idegen, az igyekezett szükségletét kielégíteni, és a legközelebbi vonattal még aznap távozni.

Útmutatás

a vértetü (Schizoneura lauigera Hausser) ellen való védekezésre.

(Vége.)

A szívás helyén a faágakon, rendetlen daga - ínatok, dudorodások támadnak, melyeknek fellazult szövete könnyen korhadáéba megy át és így a tápláló nedvek tovább vezetésére alkalmatlanná válik.

Azok a vértetvek, a melyek tavasztól-őszig találhatók,. mind szárnytalanok és mind anyák; hímek nincsenek köztük, hanem valamennyi — megelőző párzás nélkül, tehát szűzenszaporodás utján — 30—50 eleven ivadékot szül. A fiatalok először sárgák és csak további növekedésük mellett öltenek először sötétsárga és később fokozatosan barna szint.

Miután igy egymásután nyolez vagy tiz ivadék csupa szárnytalan elevenszülő anyákból állott, végre ősszel a társaság egyes példányai tökéletesebb fejlődést érnek el és megszárnyasodnak. Ezek a szárnyas alakok szintén mind anyák ugyan és a mellett szűzenszaporodók is, azonban ezek már nem eleveneket szülnek, hanem petéket tojnak. Elgondolhatjuk, hogy nem hiába van szárnyuk és nem is maradnak meg születésük helyén, mint szárnytalan testvéreik, hanem átengedik magukat a légáramlatnak és ennek segítségével olrepülnek újabb és újabb helyekre, ilyen módon terjesztvén a bajt mindig nagyobb területekre.

A hová egy ilyen őszi szárnyas anya leszállott, ott petéiből valódi hímek és nőstények keletkeznek, melyek párosodnak és ennek révén a nőstények valóságos termékenyített petéket tojnak. Ezek a megtermékenyített peték a jövő évi fiatal kolóniák alapjai.

Nevezetes és figyelemre igen méltó tény még az is, hogy a vértetű példányok egy része levándorol a megtámadott fa gyökerére is, és ott épen olyan módon él mind földfeletti testvérei az ágakon. Mind a mellett a példányok túlnyomó része a telet is a föld feletti részeken húzza ki,

A vértetűt már a múlt század közepe táján fedezték fel Észak-Amerikában, Canadában ; kétségtelen tehát, hogy az atlanti oczeán túlsó partjairól került át hozzánk Európába. 1789-ben Angolországban, 1812-ben Francziaországban Bretagneban, 8 évvel később Párisban állapították meg. Innen az után tovább terjedt Belgiumba, Hollandiába, Németországba és lassankint Európa majdnem minden államába, egészen a Kaukázusig.

Hazánkban 1884-ben Puszta-Födémesen Pozsony vármegyében, 1885-ben Temesvármegye Pa- lánka, Verestemplom és Yracsevgáj községeiben, 1886-ban Magyar-Ovárott, 1888-ban Ménesen fedezték fel. Azóta az infekezió különösen Arad és Te- mesvármegyékben öltött nagyobb mértéket; majd felmerült az erdélyi részekben is, még pedig Bras - sóban.

Jóformán mindenütt bebizonyult, hogy máshonnan hozatott gyümölcsfacsemetékkel hurczolták be a vészt. A csemeteforgalom tehát a bajnak főterjesztője

Védekezés. Első dolog az, hogy a hová a bajt tnég nem hurczolták be, ott mindenki nagyon óvatos legyen és ne vásároljon csemetét, sőt még oltógalyat sem máshonnan, mint olyan helyről, melynek vértetütől való mentessége kétségtelen.

Főképpen pedig a külföldről való behozatalnál kell igen óvatosnak lenni.

Ha azonban mindamellett befészkelte magát valahová a vértetü, akkor a fákat azonnal és nagyon lelkiismeretesen fertőtlenitni kell.

A fertőtlenítést a következő módon lehet megejteni.

A vértetülepte fiatalabb csemetéket és oltó- galyakat gondosan bekenjük olyan keverékkel, mely 150 gramm zöld szappanból, 200 köbem. kozmaszeszből (amylalkohol) és 9 gramm karbolsavból készül. Ezeket az alkotó részeket annyi vízben kell feloldani, hogy az egész 1 liternyit tegyen ki. Az egészet még 4 liter vízzel felhígítjuk.

Öreg fáknál a megtámadott foltokat valami növényi olajjal kell beecsetelni és uténna az ősz- szes mélyedéseket és sebeket olyan tapaszszal kell bemázolni, mely fele részben gyúrható anyagból, fele részben pedig friss tehentrágyából áll és a melynek alkotó részeit nagyon jól összekeverték.

A hol a vértetű már a fiatalabb ágakat is ellepte, ott ezeket le kell nyesni és elégetni.

A fönnebbi eljárások mindaddig ismétlendők, mig vértetük mutatkoznak és nemcsak az almafákra, hanem az esetleg szintén fertőzött körtebirs- és berkenyefákra, valamint galagonya bokrokra is ki kell terjeszteni.

Mivel pedig a vértetvek egy része a fák gyökerén élősködik, azért őszszel az illető fák töve körül másfél arasznyi mélységre oltatlan meszet kell helyezni. Az oltatlan mész mennyisége a fa nagyságától függ és arra való, hogy a gyökereken kitelelt tetvek ne mászhassanak fel a földfeletti részekre.

Francziaországban ugyanerre a czélra .jó sikerrel használnak fazekasagyagból való vakolatot, melyet 8—10 cmnyi vastag rétegben a fa törzsé körűi, közvetlenül a jobb gyökerek fölé, 30—40 om.-nyi közken alkalmaznak, gondosan ügyelve arra, hogy mindenütt jól összeálljon és repedés ne legyen rajta. Ha ez a használat jól el van készítve, akkor a gyökereken levő tetvek a szabad levegőtől igen alaposan el vannak zárva.

Budapest, 1893 február havában.

A kir. állami rovartani állomás.