Békés, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895-02-17 / 7. szám

intézeti pótadó behajtásának eredményéről szólló főszolgabirói jelentés tudomásul vétetik.

K.-Ladányban a 3°/0-os tanügyi pótadó behajtásának végrehajtása ezúttal felfüggesztetik, melynek a f. évi aratás utáni foganatosításával a járási főszolgabiró megbizatott.

A fatenyésztés kötelező tanítása érdekében, a járási főszolgabirák s Gyulaváros polgármestere újabban utasítva lettek egy részletesebb jelentés beterjesztésére.

Az aradi gör. kel püspöknek értesítése, mely szerint Jonescu János gyulai gör. kel. tanitó ellen, az oktatás elhanyagolása miatt vizsgálat lett meg indítva, a vizsgálat eredménye közléséig tudomásul vétetik.

Kéteghháza község ottan egy leányiskolának felállitási kötelezettsége alól csak az esetben feloldása mondatik ki, ha a kétegyházai gör. kel. egyházközség által tervbe vett leányiskolát még ez óv folyamán megnyitja.

Neumann Jakab gyomai lakos s társainak iskolai pótadó elleni, Schreiber Dávid szarvasi lakos hitközségi adó elleni felszóllamlások vizsgálat végett kiadattak az illető főszolgabiráknak, Vitán Lajos gyulai lakos egyházi adóügye pedig Gyula- vároB polgármesterének.

Dr. Küsz Pál Kétegyháza községi orvos által, községi pótadó ügyben hozott s megfelebbezett képviselőtestületi határozat jóváhagyatott.

Torma István és társai gyulai lakosoknak vá- sárárulási sorrend megállapitása ügyében hozott alispáni határozat, indokainál fogva helyben ha- gyatik.

A kir. ügyész rendszerinti havi jelentése szerint, a gyulai állami fogházakban az elmúlt január havában 82 fi és 13 nő volt a rab létszám.

Csaba község elöljárósága felhivatik, hogy az ottani úgynevezett „Soproni“ tanyai iskolának köz ségi kezelés alá vételét, a képviselőtestülettel újból tárgyaltassa, amonnyiben ez iskolának az eddigi alapon való fennállása tovább meg nem engedhető, mely ügynek még e nyár folyamán leendő rendezése elváratik.

A kereskedelmi miniszter leirata, melyben tudatja a bizottsággal, kogy a szeghalmi és a füzesgyarmati indóházi vámos kőútak tervezetét jóváhagyja, az összes iratok kapcsán, foganatosítás végett kiadatott a vármegye alispánjának.

A nagyváradi postaigazgatóság átiratára, Csa- bacsüdön — Décs puszta beosztásával, ■— egy posta- állomás felállítását a közönség érdekeire való tekintettel, a bizottság szükségesnek mondja ki.

A békés-csanádi helyi érdekű vasút 5. sz. őrházánál „Nagyrét“ elnevezéssel egy megálló hely felállítása iránt, a kereskedelmi miniszterhez fel- terjesztés tétetett.

Kis B. Pál és Rauchbauer Ferencz uj-kigyósi lakosok gőzkazán használhatási engedélyük másolatának kiadatása iránti kérelmükkel elutasítva lettek.

Mindezek után még egy pár jelentéktelenebb ügy elintézése után, a bizottság árvaügyi felebb- viteli küldöttsége ülésezett és az ülés még az nap délután 3 órakor bevégződött.

— Esztike tudja mit, Írja fel a levegőben, a mit gondol, én is felirom s aztán leolvassuk.

Esztike szinte meglepetve vette észre, mily gyorsan fogadta el az indítványt.

— No most itt a döntő pillanat. ó neki kell hamarabb leírni, hogy szeretlek.

Az ujjak felemelkedtek.

Esztike várt, figyelemmel nézte, mit ir Pista?

„Sz.“ betű volt.

Mintha valami Démon bűvkörébe jutott volna Esztike egész lénye, alig birta fékezni ujjait, hogy gyorsan ne Írjon a levegőbe nagy betűket.

Pista is nézte az uj szabályos hullámzó haj- lásait.

Ezt irta Esztike:

„Szer-----•

No most ... no most.

Midőn Pista már ott járt, hogy „szeret... Esztike ujja sebes ütemben irta le, hogy :

„Szeretlek.“

Pista pedig, hogy

„Szeretsz?“

Vége van. Esztike mondta ki előbb.

Minek mondjam el a többit?

Nem tetszett még próbálni?

Ó ily forró ölelés nincs a földön több.

Ajánlom bárkinek.

Jaj, de jó is volt. Kiváncsiak ugy-e? Tes' sék megpróbálni.

Pista két napig nem mert ellátogatni.

— Hallod-e Pletykássyné, úgy látom, el- ’ hült a Pista gyerek.

— Már egy hete elmúlt, hogy felé se néz az ideáljának. Haha!

önagyságáék lehetőleg a századik állatövi csillagzat alatt élnek, ahol két nap egy hét.

Eddig van.

Nem találják szépnek a históriát?

Kérem! tessék, csak tessék megpróbálni.

— 0. Alispáni jelentés

Békésvármegye közigazgatási bizottsági ülésén 1896. február 11-én.

Méltóságos főispán ur!

Tekintetes közigazgatási bizottság!

A vármegye 1895 évi január havi közállapotokról rendszerinti jelentésem a következőkben terjesztem elő.

1. Közegészségügy.

A közegészségügy az elmúlt hóban általában kedvezőtlen volt. — A mellett, hogy a kökhurut, fültő rairigylob, vörheny, bárányhimlö szórványosan sok helyütt előfordult, — a roncsoló toroklob: Békés, Mező-Berény, K -Tarosa, Szt.-András, K.-La- dány községekben, a kanyaró, Békés, K.-Tarcsa, Öcsöd s Szt.-András, községekben járványosán lépett fel. A roncsoló toroklob szórványosán Gyulán, Csabán, Csorváson, Dobozon, Endrődön, Puszta- Földváron, Szabad-Szent-Tornyán és Szeghalmon szintén előfordult. — Az előirt óvintézkedések pontosan végrehajtattak. A köztisztaságra kellő gond fordittatott, a közterek, nyilvános helyiségek tisz- tántartattak, a közfogagyasztásra szánt élelmi czik- kek s italok megvizsgáltattak.

E helyütt kell felemlítenem, hogy a közegészségi ügyek központi elintézését az igazgatás ezen ágának gyorsítása czéljából olyképen szerveztem, hogy az egészségügyre vonatkozó s orvosi szakismeretet igénylő ügydarabokat előadás végett a várm. főorvosnak s illetőleg helyettesének osztom ki, — miáltal az elintézés sokkal gyorsabb s a kezelés egyszerűbbé tétetett.

Az állategészségügy kedvező volt. — A dobozi uradalomban a száj- és körömfájás, a posteleki uradalomban a sertés orbáncz járványosán uralkodott;

— a vármegye többi községeiben járványos állati betegség nem észleltetett. Meg kell említenem, hogy miután a dobozi uradalom fertőzött sertései a gyulai vásárra behajtattak a gyulai határ szintén zárlat alá helyeztetett, azonban a megtörtént kedvező felülvizsgálat folytán a zárlat általam már felis oldatott.

11. Közbiztonság.

A vagyonbiztonság jelentékenyebben megzavarva nem lett. Dobozon 1, Csabán 3, F.-Gyarmaton 1, Gyulán 3 kisebb lopási eset fordult elő. A nyomozás minden esetben folyamatba tétetett. — A személy biztonság zavartalan volt.

Öngyilkosság ő esetben körettetett el.

Baleset a következő esetekben fordult elő: Orosházán, hol Kis Juliánná vigyázatlansága foly* tán kútba esett, — s ott fuladt. — Ugyancsak Oros házán Györgyi Pál kocsis ittas állapotban kocsijáról leesett s agyon gázoltatott. Özv. Kiszel And- rásné 70 éves földmives asszonyt a békés-csanádi helyi érdekű vasút kis-szénás-kondorosi szárnyvonatán a vasúti mozdony elgázolta.

III. Közlekedés, árvédelem.

A közlekedési utak az enyhe időjárás következtében kevésbé jók voltak. Jelentékenyebb helyre állítási munkálatokat a földutakon végrehajtani nem lehetett.

A védtöltések általában védképes állapotban voltak. Az árvízvédelmi előintézkedések végrehajtására, a körtöltések megvizsgálására a járási tisztviselők utasitva lettek.

IV. Földmivelés, ipar s kereskedelem.

A földmivelési munkálatok a múlt hóban teljesen szüneteltek. — Nehogy tavasz felé nagyobb Ínség lehessen, eddig a következő intézkedések tétettek:

A vizszabályozási társulatok kora tavasszal igen nagy mérvű földmunkálatokat fognak végrehajtatni.

A községi közmunka költségvetésekben előirányzott földmunkák lehető korai megkezdésére az összes elöljáróságok utasitattak.

A munkásoknak, hogy más vidékeken is kereshessenek munkát, kedvezményes vasúti szállítás eszközöltetett ki, azon esetre is, ha 10-en utaznak egy csoportban.

A pénzügyi m. kir. miniszter ur a békésmegyei pénzintézeteknek azon czélból, hogy a kis gazdák hiteligényeit kielégíthessék 400,000 frt hitelt ajánlott fel az állampénztári készletekből.

A törvényhatóság elhatározta, hogy szükség esetén 100,000 frt előirányzattal a törvényhatósági földutaknál nagyobb munkálatokat fog végeztetni, — sőt ezen összeg keretében az egyes községeknek közmunka czélokra kölcsönt is ad. — E határozat jóváhagyás végett már fel terjesztetett s jóváhagyása esetén, ha komoly szükség lesz, — a részletekben való intézkedés végeit a rendkívüli közgyűlés össze fog hivatni. — A községi elöljáróságok utasitattak, hogy a községbeli lakosok helyzetét s a segítség módjait figyeljék meg s tegyenek mielőbb részletes jelentést, — a mikor is minden községre nézve módjában lesz a törvényhatósági bizottság e hóban megtartandó rendkívüli közgyűlésének kellő tájékozást szerezni s minden községre nézve a helyzet tárgyilagos ismeretével intézkedni.

A kormány által engedélyezett takarmány szállítási kedvezményt igen sokan veszik igénybe s eddig a gazdálkodók mintegy 26,910 mm, takarmányt szállítottak.

Mindezekből meggyőződhetik a tek. bizottság, hogy a kedvezőtlen helyzet orvoslására a lehető s kellő intézkedések megtétettek s illetőleg, hogy az aktio minden irányban folytattatik, — a minek alapján remélni lehet, hogy ha csak túlzott jóakaratból vagy más okokból a jogosulatlan igények fel nem támasztatnak, sikerülni fog a helyzetet megjobbitani.

V. Vegyesek.

A járási főszolgabirák községeiket a múlt hóban is beutalók s a községi administratiot ellenőrizték.

Az agrár-socialis mozgalom, noha az érvényben álló törvények i miniszteri rendeletek kellő szigorral végrehajtatnak, — a social-democrata párt sajtójának izgatása által élesztve, — egyre erősbbödik s egyre sürgősebbé teszi a rendőri s még inkább azon közgazdasági intézkedések végrehajtását, melyre a kir. kormány figyelmét a törvényhatósági közgyűlés s a közigazgatási bizottság is ismételten felhívta.

A munkások között legújabban „Magyarország jogtalan népéhez“ czira alatt izgató felhívás terjesztetett. — Ez izgató iratok felsőbb rendeletre elkoboztattak s a terjesztők ellen a törvényes lépések megtétettek.

Ez alkalommal kell felemlítenem, hogy Pol- lacsek Emil s társai bejelentették hozzám, hogy hajlandók volnának Szarvason egy czukorgyárat létesíteni, ha a vármegyebeli gazdák 3000 hold czukorrépa termelésére köteleznék, magokat, első ajánlatuk szerint a termelt répa 100 klgáért 83 krt lettek volna hajlandók fizetni. — A tárgyalást velük megindítván, utóbb oda nyilatkoztak, hogy a czu- korárakra való tekintettel a répának metermá zsánkénti alapárát 70 krban kívánják meghatározni, azzal, hogy a czukor árának emelkedése Bzerint minden 50 krnyi ár emelkedés után 2Va krral többet fizetnek a termelt répáért. — Tekintettel arra, hogy a hatvani és mezőhegyesi gyárak mostani feltételei ennél sokkal kedvezőbbek, — ez ajánlat alapján a további tárgyalásokat nem tartanám helyesnek s épen ezért felhívom a czéget, hogy előző ajánlatát tartsa fenn, — amikor is az érdekeltség össze hívásáról gondoskodni fogok.

Gyulán, 1895. február 9-én.

Dr. Fábry Sándor,

alispán.

felszabadítása a török hatalom alól..

(Gyula város 200 éves felszabaditási ünnepélyére irta és a gyulai körben január 13. 1895. felolvasta dr. Karácsonyi János.) jVége.)

Csakhogy másrészről a keresztények is mindent elkövettek, hogy legalább is Gyula megsegé- lyezését megakadályozzák. Veteráni parancsolatot kapott, hogy Erdélyből Lippa felé vonuljon s ott őrizgesse a Maros átjáróit; másrészről pedig ugyancsak október 11-ke körül Caprara fővezér Gronsfeld tábornokot 8 ezreddel küldötte a Maros mellé, hogy a törökök átkelését meghiúsítsa. — Mind Yeteráni, mind Gronsfeld ügyesen és híven teljesítették feladatukat. Dzsaffer serege Temesvárt megsegítvén, október 19—20. táján ért a Maroshoz, de szembe találván e keresztény sereget, nem mert hozzáfogni az átkeléshez, hanem visszafordult. De a nagyvezértől uj kemény parancsolat jött, hogy még egy kísérletet kell tenni s igy október 25—26-ika körül a török sereg java, a jancsárok és spahik újra megjelentek a Marosnál. A keresztény sereg azonban az átjárókat taraczkokkal is megerősítette s igy teljes őrültség lett volna a Maros vizebe magukat bele- öletniök.

Visszafordultak tehát s november 7-én Dzsaffer pasa már Pancsován volt. Gronsfeldnek egy ideig szándéka volt Gyula vára alá vonulni s azt megvívni, de aztán fölöslegesnek tartotta a vérontást, csak azért, hogy pár nappal hamarább húzzák fel Gyula vár tornyára a magyar király zászlóját.

Tököly Imre Gyula vára állapotát jól ismervén, már október 22-én kimondotta Gyula vára felett a halálitéletet: »az élés nem léte miatt elveszettnek kell gondolni Gyulát, mert e télen sem tarthatja fönn magát, nemhogy a jövő hadjáratig.« — S valóban deczember elején már a végső szükség jelentkezett Gyula várában. — A pasa a jancsár agát és fiát 60 katonával együtt Temesvárra küldötte segítség végett. De útközben a Marosnál ezeket is elfogták, a pasa fia csak kevesed magával menekülhetett meg. — Erre a gyulai pasa követeket küldött Szegedre, hogy a vár feladása felől alkudozzanak. 1694. deczember 21-én kész volt Gyula vár feladásáról szóló szerződés. — Egykorú másolata ma is megvan a bécsi hadi levéltárban és érdemesnek tartjuk, azt egész terjedelmében közzétenni. »Az győzhetetlen és hatalmas Rómay császáz, Magyar és Csehországhi koronás király kegyelmes urunk eő fölséghe nevében alulmegirátot napon és esztendőben egy részről az méltóságos Mezey Generális János Joseph Baron de Husyn (Houchin) Vég Szeged várának és ahoz tartozandó végh helyeknek fő- commendánsa, másrészről vitéz Mehmet Basa és az egész vitézlő rend nevében az effendi Ibrahim Cselebi. Mehmet Odabasa és Mehmetel Végh Gyula várának föladása felől mind az két részről következő alku lett meg, mégh Kegyelmes urunk eő fölseghe által confirmáltatik (megerősittetik). E miitett Gyulában a pórház, puskapor, tábori munitio, kicsiny és öreg portékák, a mi neműek a porházhoz tartozan- dók, hasonlókép mindenféle ágyuk, melyek a várban és a palánkban találtatnak, minden instrumentumok, melyek a porházban tartatnak, egy szóval mindennemű szerszámok a mi oda kommendirozott officzi reinknek (tiszteinknek), kézben adassanak és ha valami minák (aknák), vagy puskapor főidben általuk el volna ásva vagy elásatva tartoznak azt megjelenteni és az I mahometi hitük alatt semminemű hamisságot elkövetni ne merészeljenek és kijövetelükkor mindennemű tüzeket eloltsanak. 2) Mindennemű keresztény rabok sarcz vagy fizetés nélkül általuk elbocsáttassanak. 3) Minden ott lakó és őrizés okáért küldött vidéki török puskával, szablyával, ruhával, jószágival, gyermekivel, cselédeivel, lovaival és másféle marháival szabadon kimehessen, azután Maros folyó vizen való átalmenésre, minden ahhoz való eszközt fognak oda készíteni s azután ha lehetséges

lesz, öt nap alatt Temesvárra kisértetnek, de minden zászló és dobverés nélkül jöjjenek ki a várból, hanem a jáncsároknak egy eresztett zászló gratiá- ból (kegyelemből) engedtetett; a ráczok pedig, kik a végvárban vannak, ha el akarnak velők menni, vagy ott maradni, szabad legyen nekik. — Adósságért is őket senki ne háborgassa s ha valaki közülök ott akarna maradni, szabad legyen nekik. 4.) Az 1 elmenetelükre igértetett nekik 320 marhával befogott szekér és 50 nyergeit ló. 5.) A törököknek pedig szabad lesz, ami portékájukat el nem akarnának vinni magukkal, hogy ott elárulhassák. 6.) Mihelyt az alkunak beteljesedik a megerősítése, és a befogott szekerek, lovak és kiséretek jelen lesznek, azontúl a törökök a várból kimenjenek és utraké- szüljenek. 7,) A török részről kijött zálogok pedig mindaddig, mig a kísérők, szekerek, marhák és lovak, akármicsoda néven nevezendők lesznek, vissza nem jönnek, itt Szegeden tartatnak, azután pedig a zálogra visszaeresztetnek. 8.) A maguk pénzén szabad nekik szükségre való élést venni. 9.) Nekik mind a 77-féle uemzetségtől semminemű hántásuk Temesvárig nem leszen és valahol történikőmegszállásuk s hálásuk, senki a kísérők közül köztük jár, hanem kívül kerülik s strázsálják. 10.) Fogadják a zálogok és a gyulai pasa egész vitézlő rend nevével, ha történet seerint reménységünkön kívül valami segítsége jönne a várnak és ha maga az ö császáruk ármá- dával jönne alája és akarná őket segíteni vagy szabadítani, sem a segítséget, sem az élést be nem veszik, sem behozni nem engedik és az ő töröki hitökre minden felőli ígéretüket fogadják megtartani.

Ez alkunak nagyobb bizonyságára és erősségére két egyenlő levelet egymásközt csináltunk s mig kegyelmes urunk ő felsége által megerősittetik, adtuk egy rész a másiknak kezünk aláírásával és pecsétünkkel megerősítve. Kelt Szegeden, die 21. Decembris 1694.« •

E szerződést négy nap alatt Liebenberg nevű kapitány Bécsbe vitte. A király már karácsony napján este megerősítette úgy, hogy a vár átadása tulajdonképen 1695. január 1-én már megtörténhetett volna. De a néptelen vidéken nagy fáradságba és sok időbe került a szükséges szekerek összeszerzése a beállott nagy fagyok is késleltették a törökök kivonulását I igy történt, hogy a keresztény seregek tulajdonképen csak 1695. január 12-én vonultak be az oly régen vívott, oly nehezen megvehető Gyula várába.

E napnak ünnepeljük most 200-dos fordulóját, s bár Gyula átadásakor a város romhalmaz, Békésmegye néptelen pusztaság, a vadállatoknak és ragadozó madaraknak tanyája vala, mégis okunk és jogunk van e napra örömmel gondolni, mert kezdete volt az uj, jobb életnek, alapja e város és Békésmegye felvirágzásának.

A tiszti estély.

Túl a szigonyos Neptun zúgó birodalmának végtelenbevesző határain, hol már a madár sem jár, hová Héliosz ragyogó szekerének aranysugárai is csak bágyadtan derengő sárgás fény alakjában fáradtan jutnak el, körülbelül azon a tájon, hol vitézlő Hári János uram sarkantyúé bakkancsba bujtatott zerge lábait abba a bizonyos semmibe lógatta egykoron, van egy bús sivatag, annak a végében folydogál a Léthe, annak az innenső oldalán van egy magányos ház, abban a házban van két szoba, az egyikben „az örök feledéshez“ czimzett bájzli kecskelábú asztalokkal, hosszú lóczákkal, söntéssel, akár csak a Hortobágyon, a másikban egy rokka, rengeteg fonal, egy olló, meg három tíszteskorú leányzó az én — Jupiter kegyelméből — örökké élő kedves tántjaim. Igazi mintaképei a szörnyen szeretett nagynéniknek. Sohasem jártak sehová, sohase törődtek a mások ügyóvel-bajával. 0 Párkaságaik a nap javarészét munkában tölték el. Bizony még most is akad elég dolguk. Klótó a legfiatalabb sebesen fonja, LachezÍBz fáradhatatlanul gombolyítja, az öreg At- roposz pedig kérlelhetetlenül elvágja a szegény földlakók halandó életének fonalát. Nem mondhatom, hogy ez valami mulatságos foglalkozás volna, de hát annyi ezer esztendők alatt beletörődtek ő kegyelmeik. Jupiterre I mindig nagyon szerettem a nó- néimet és segíteni akarván egyhangú életük unal- masságán és vékony anyagi helyzetükön, mert a spárga fonás nem valami brilliáns állapot, valamikor régen, amidőn még tiszteletbeli díjtalan segédlevél- hordozó gyakornok helyettes jelölt voltam az olira- pusi világposta számfeletti várakozási állományában, igy szóltam hozzájuk: Látjátok kedves tántjaim, ez az egyhangú élet, daczára, hogy hárman vagytok, nagyon unalmas. Kigondoltam a módját, hogy segíthetnénk rajta. Nézzétek csak az első szobát úgy sem használjátok, minek heverjen az üresen, nyissatok abban egy kis bormérést, a Léthe itt folyik mellettetek — remélem ez elég! Itt azután pénzügyigazgatósági engedély, fogyasztási adó és sok mindenféle egyéb kellemetlenség elkerülésével, mert ide ugyan eleven financz a lábát nem fogja tenni soha, egész kényelmes kereseti forrás nyílik majd számotokra, mert vendég bizonyosan akad. Az öreg Káron úgy is itt rendezte most be a révet. A három néne^ összenézett s az öreg Atroposz kimondotta a végzetes szót: úgy legyen ! Es úgy lett! No de én is bolond voltam ám, mikor ez a gondolat meg fogamzott a borzas fejemben. Mert képzeljék csak: amig „az örök feledés“ meg nem nyílt, nem volt olyan három kedves teremtés az egész mindenségben s Uram fial mint a felvágott nyelvű szajkók, olyan beszédesek lettek egyszerre az ón kedves nénikéim. No volt aztán ott szapulás, abból ugyan sem Isten, sem ember szárazon ki nem ke- rül.t. Az öreg Káron, ki első törzsvendége lett az örök feledésnek, valahányszor csak átjött a Léthén mindjárt beült egy italra s a róvpónz ott is maradt szerencsésen, még a szegény lelkek is, kiknek út- jok az Orkus felé vitt, az obulusnak csak felét adták át viteldij fejében, a másik fele meg egy kis Lóthéért az Atroposz ridiküljóbe vándorolt. Olykorolykor kimentem meglátogatni őket. Hej! nagyot változott ott a világ. Azelőtt az a kedves, nyugodt tanya, hol oly pompásan lehetett a titkos fáradalmakat vizsga szemek nélkül kipihenni, most egy valódi csodabarlang, mindig dinom-dánom, még mu- zsikássuk is került. Van Plútó udvarában egy veres hunczut. 8tix Nikoláj az udvaros, úgy hiresztelik hogy valamikor herczeg volt Árkádiában, az mikor lekerült ez árnyék világból, hát magával hozott egy ócska harmonikát, azt mondja, hogy az a második vigasztalója, mert az első a Léthe, a melytől ha-