Békés, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895-01-20 / 3. szám

Az újvárosi olvasókör e hó 13-áa tartotta évi rendes közgyűlését, a tagok nagyszámú jelenléte mellett, melyen a folyó ügyek letárgyalása után a volt tisztikar és választmány leköszönvén, pénztárnok részére köszönet szavaztatott és nékie a felmentés megadatott. Ezután korelnökké Dömény Lajos kiáltatván ki, a tisztujitás következő eredménynyel folyt le: elnök Rácz János, alelnök Vidd István, igazgató Murvai András, pénztáros U. Tar István, ügyész Jantsovits Emil, könyvtáros Bene Ferencz, jegyző Gulyás János, mindnyájan egyhangúlag. Számvizsgáló tagok lettek: Jancsovics Péter, Fluck Károly és Szemethy Imre. Választmányi tagok: Dömény Lajos, Dombi Lajos, Tóth Béla, Fábián Ferencz, Murvai István, Murvai Ferencz, Dutkay Béla, Bujdosó András, Makai István, Monori Mihály, Vidó János, Somogyi János, Szilágyi Gábor, Kátai András, Erdős Péter, Túri Ferencz, Rozsos János, Dékány József, Kis Lajos, Héjjas Mihály. Póttagok: Dr. Kovács Károly, Puskás András, Lendvay Mátyás, Kis István és Nagy János.

A gyulai iparos ifjúság önképző és beteg-j segélyző egylete a Göndöcs-népkerti csarnokban február hó 2-án könyvtára javára fordítandó tiszta jövedelemmel zártkörű tánczoigalmat rendez. Be léptidijak: személyjegy 1 frt, családjegy 2 frt, Felülfizetések a czél iránti tekintettel köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Kezdete este 8 órakor. Jegyek — a másra át nem ruházható -r- meghívó felmutatása mellett előre válthatók Dobay János úr könyvkereskedésében, tánczvigalom estéjén a pénztárnál.

A gyulai „Katholikus kör“ múlt vasárnap tartotta tisztujitással kapcsolatos évi közgyűlését, mely alkalommal megválasztattak: tiszteletbeli elnök: Gróh Ferencz plébános, elnök: Kopasz Ferencz, alelnök: Cs. Demkó József, jegyzők: Junászka István és Junászka Ferencz, pénztárnok: Krizsán András, könyvtárnok: Hirt Antal, alkönyvtárnok : Hra- hovszky Ferencz, számvizsgáló elnök: Székely Lajos, tagok: Szénásy János és Junászka Mihály, választmányi tagok: Dobay János, Kukla Ferencz, Dávid András, Kis József, Remelo József, Puczkó József, Ficzere Mihály, Karácsony Lukács, Szabados István, Kukla István, Venczel András, Junászka Károly, Sál József, Hölczer Kálmán, Gremsperger Pál, Bakó György, Scheibert Jakab, Diósy Béla, póttagok: Gubicza Károly, Potóczky Márton. A körnek, mely a gyulai ^ olvasókörök között a legrégibb, — 120 rendes tagja van, csinos könyvtárral és felszereléssel.

A „Katholikus kör“ vasárnap esti bálja a Gön- döcs-kerti pavillonban minden tekintetben jól sikerült ; évek hosszú sora óta ezen bál nyitja meg a farsangot, még pedig egyre emelkedő jó hírnévvel és sikerrel. A tánczosnők egyszerű, de Ízléses, csinos ruhákban igen szép koszorút képeztek s e csinos ruhák értékét fokozza az, hogy saját kezük munkája. Tánczos pedig bővebben volt, ami a mai bálákban nagy ritkaság. A négyeseket 70 pár tán- czolta. Résztvettek, asszonyok: Albu Ferenczné, Buray Józsefné, Barát Józsefné, Bunyof Jánosné, Barát Ferenczné, Deimel Jánosné, Dávid Jakabné, Dávid Jánosné, Dávid Andrásné, Fábián Imréné, Gáspár Józsefné, Junászka Istvánné, Junászka Mi- hályne, Krizsán Andrásné, Kocsondi Jánosné, Kukla Istvánné, Kukla Pálné, Molnár Józsefné, Mittler Pé- terné, Necsof Józsefné, Potóczky Mártonná, Ráfi Jánosné, Sánta Jánosné, Sztankó Mátyásné, Szabó Antalné, Tóth Mártonné, Tóth Péterné, Wilhelm. Mihályné Csaba. Leányok: Abaházi Ágnes, Ambrus Mariska, Ábrahám Nina, Bányász Etelka és Mariska, Baráth Mariska, Bakó Mariska, Csolnoki Mariska, Czégényi Jolán, Dávid Mariska és Erzsiké, Domokos Mariska és Juliska, Dávid Mariska és Róza, Dávid Etelka és Mariska, Fábián Mariska, Gerlein Gizella, Gáspár Erzsiké és Mariska, Hasas Mariska, Háromházi Teréz, Junászka Nina, Karácsony Erzsiké, Kukla Nina ób Teréz, Kopasz Mariska, Kraler Karóim Békés, Krizsán Mariska, Kardos Fánika, Luda Margit, Lipták Juczika Csaba, Molnár Zsuzsika Csaba, Névery Mariska és Szidike, Potóczky Mariska és Fáni, Pittner Erzsi, Pammer Milka, Rusz Mariska, Sebestyén Etelka, Sánta Mariska, Szikula Mariska, Sztankó Juczi, Szabó Mariska, Staszenka Lujza, Tóth Teréz, Török Esztike, Vaspil Ilonka stb.

A katholikus kör múlt vasárnapi bálján felülfizetni szívesek voltak : Gr. Almásy Kálmánné 10 frt, Gróh Ferencz 3 frt, Dobay János 2 frt, Láng Józsefi frt 50 kr, — 1—1 frtot: Blaskó Béla, Cs. Demkó József, Krizsán András, Puczkó József,Diósy József, Moldován István, Gubioza Károly, Remele József, Albu Ferencz, Molnár József, Török János, Kopasz Ferencz. — 50—50 krt: Kutschera Jakab, Hirt Antal. Bikádi József, Hrabovazky Ferencz, Dávid András, Fekete József, Bakó György, Karácsony István, Zuzman János, Tímár József, Necsof József, N. N Csernyiczky József, Ráfi János, Schüller Gusztáv, Pap Gusztáv, Vilhelm Mihály (Csaba), Májer Vilmos, Schröder Gotbardt, Karácsonyi Károly. — 30—30 krt: Venczel András, Szabó Károly, Kukla Jónos. — 20 — 20 krt: Tóth Péter, Kukla István, Tar István, Bek Gusztáv, Varnyu Mihály, Barát Ferencz. A felülfizetések összege a házvételi-alap javára tőkésittetett. A szives felülfizetők fogadják a kör köszönetét és háláját.

A gyulai 48-as kör múlt vasárnap tartotta évi rendes közgyűlését, melyen a tisztikar a jelen évre a következőleg alakult meg: Elnök: Illés József, tiszteletbeli elnök: Seres József, alelnökök: Bordé György, Nádházi István, ügyész; Kovács Lajos,

pénztárnok : Hegyi József, igazgató ; Ludvig Mihály, könyvtárnok: Ujicz Pál, ellenőr: Hegyi István, titkár: ifj. Ludvig József, — Választmányi tagok: Biluska Péter, Balog JánoB, Borbély Mojsza, Bállá Ferencz, Bállá Péter, Bondár János, Csomós János, Császár Gyula, Dékány András, Dániel János, Ötvös Mihály, Eizele József, Erdős György, Dr. Frankó László, Felföldi Lipót, Fábián István, Fábián Mihály, ifj. Gombkötő István, Gombkötő András, Körösi János, Kiss István, Knaifel Mátyás, Lovász Mátyás, Nánási István, Nagy András, ifj. Néveri Albert, Ócsai István, Pikó Imre, Pálinkás István, Rostás János, Rekey Mihály, Ravai Gábor, Rozsos Gábor, Sál Sebestény, Szikes András, Á. Schriifert József, Szilágyi Ferencz, Szabó Mihály, Szőke Jakab, Schriifert György, Schmidt Gyula, Takács János, Toldi Mihály, Tar András, Tóth Lajos, Vidó András.

A kondorosi polgári olvasókör múlt vasárnap tartá tisztújító közgyűlését. Ez alkalommal elnökké újból Dérczy Ferencz választatott lelkes közfelkiáltással, alelnökké Novák Lajos, jegyző Szarka József, pénztárnok Povázsay Mihály. A kör újabb 3 évre megalakult. t

A békési polgári kör tisztújító közgyűlése f hó 13-án a következő eredménynyel folyt le : Elnök : Mezey Lajos, alelnök Tassy Sándor, jegyző Jákay Károly, pénz és könyvtárnok Végh Lajos, házgondnok Weil Sándor. Választmányi tagok: Pekánovics Dániel, Nagy Gábor, dr. Frey Géza, Környei Lajos, Hencz Antal, Wallinger Antal, Végh Mihály, Murvai Mihály. Póttagok: Szügyi József, KocsOr Gergely, Mucsi János. Számvizsgálók : Hoffmann Imre, Féhn Rezső, Cselley Dezső.

A Békési torna-egylet február hó 9-én, szombaton a városi bérház villanynyal világított dísztermében saját pénztára javára torna-bált rendez. Pekánovics Dániel elnök, Popovics Viktor alelnök, Varga Sándor b. b. pénztárnok, Popovics Kornél titkár, Barthos Károly, Ifj. Batizi Ferencz, Bene- dikty Gyula, Csellei Dezső, Br. Drechsel Gyula, Durkó Imre, Dr. Frey Géza, Gonda József, Hajnal Béla, Hoffmann Imre, Dr. Henselmann Elek, Huttin- ger Gyula, Dr. Igaz Pál, Jantyik Lajos, Keresztesei Kálmán, Konkoly Jenő, Dr. Kovács László, Kratoch- will Gyula, Lavatka Gyula, Ifj. Mezey Lajos, Ifj. R. Nagy Gábor, Popovics Szilveszter, Pőcz János,: Sebők Sándor, Dr. Szegedi Kálmán, Szól István, Vaday József, Varga Lajos, Vigh Antal, Ifj. Vigh Ferencz. Terney Béla, Thuróczy Endre, Tóth Antal,. Zolnay Béla, a Torna bál rendezősége. Kezdete estei 9 órakor. A hölgyek kéretnek csakis egyszerű ruhái ban megjelenni. A szünóra után cotillion. Belépti' dij : Személyenkint 1 frt, Családjegy 3 frt, Karzatr jegy 1 frt. Felülfizetések. köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak.

Orosházán a polgári olvasó kör jan. 6-án tar7. tott gyűlésén egyhangúlag megválasztattak: Tiszle-V letbeli. elnöknek dr. Bodoky Zoltán főszolgabíró, elnöknek K. Horváth János, alelnöknek Kovács Antal,- másodalelnöknek Gondos Mihály, gondnoknak Kun\ Ferencz, pénztárnoknak Lichtenstein József, könyv,, tárnoknak Pusztai Lajos, jegyzőnek Gubicza Sándor,

A mezöberényi kaszinó f hó 6-áu tisztújító közgyűlést tartott, mely alkalommal.elnökké : Horváth János, gondnokká: Berthóty Gusztáv, jegyzővé : Szirotka Elek, könyvtárossá: Gozmány József, választmányi tagokul: M. Braun József, Bihály József, Ifj. Kollár János, Ifj. Jeszenszky Károly, Megele Bertalan, póttagokul : Dax György és Kurlender Antal lettek megválasztva. A közgyűlés ez alkalommal id. Jeszenszky Károly lelkészt, ki a kaszinónak egy félszázadon át tagja, az első kaszinónak egyik megalkotója volt, — tiszteletbeli tagjává választotta meg.

Időjárásunk egészen tavaszia8. A természet Falb professor jóslataira való tekintet nélkül végzi a maga dolgát, néha az emberiség örömére, néha bosszantására. Napokon át kaczérkodik a földönjárókkal és olyan aranyos napsugárkévékkel árasztotta el a földet, hogy 6zinte kedve kerekedhetett az embernek hóvirágokat és ibolyákat keresni a hótól felszabadult mezőkön-. De hát a természetet különösen utóbbi időben sehogy sem lehet komolyan venni. Hol az ibolyaárus leányoknak kurizál és el akarja velük hitetni, hogy nemsokára tavasz lesz, hol meg szigorú arczczal néz le reánk és huszonnégy óra alatt korcsolyapályává avatja a Körös sima víztükörét. A hét dereka óta olyan verőfényes meleg az idő, hogy a kalandáriumot nem lapozók azt hiszik, legalább is márczius van; ha azonban komoly ez az időjárás és nem szeszély, akkor ide s tova bekövetkezik a felöltők - uralma, a téli kabátokat pedig a jól megérdemelt nyugalomba helyezhetjük.

A téli vásár rosszasága minden aggodalmat messze felülmúlja. A sertésvásár a termelőkre s különösen a spekulánsokra valóságos katasztrófaként hatott. Hiszen volt rá eset másszor is, hogy pálnapi vásárkor erősen hanyatlottak az árak, de olyan mérvű esésről és pánikról, mint ezúttal, nem emlékszik a krónika. Nem tulzunk, ha azt állítjuk, hogy a hétfő s szerda napok közötti ár 30—40 perczentnyire hanyatlott, úgy hogy a vásár sokakra nézve vagyoni katasztrófává lön. Mi okozta a rendkívüli pánikot, nem állapítható meg, a tengeri drágasága nem fogadható el döntő okul, mert a kövér sertések ára ép oly arányban hanyatlott mint a soványaké. Nagyon gyenge volt a marha s lóvásár is, de mindezekről részletes tudósítást lapunk köz- gazdasági rovatában.

Alig pár hónapja, hogy a központban aljegyzői minőségben szolgálattctelre be volt rendelve, de tehetségénél, szorgalmánál, igénytelen szerény modorá- nál'fogva Gyulán épúgy megnyerte mindenki ro- konszenvét és nagyrabecsülését, mint ahogy Csabán bírta Horvát József h. aljegyző s csabai tiszteletbeli szolgabiró, akinek e hó 17-én rövid, de igen súlyos betegség után bekövetkezett halála megye- szerte nagy megdöbbenést és szívből fakadó igaz részvétet keltett. Halála hírére kitűzték a vármegyeház erkélyére a gyászlobogót és a központi tisztikar, dr. Fábry Sándor alispán vezetése alatt testületileg átment pénteken Csabára végtisztessé gére díszes koszorút is helyezve ravatalára, mely fölött a halottas háznál a csabai rabbi mondott az óriási közönséget megkapó szép gyászbeszédet. A mindössze 31 évet élt rokonszenves ifjú korai gyászos halálát özvegy édes anyja s négy testvérén kívül nagy baráti kör is szívből fájlalja. Legyen a föld könnyű porainak, béke hamvaira, áldás em- lékérel

Halálozás. Gulyás János, a ref. egyháznak városszerte ösmert és becsült adószedője, ifj. Gulyás János tanító édesatyja, pár napi betegség után pénteken este 73 éves korában elhalt. Temetése — bizonyára nagy részvét mellett — ma délután lesz.

Bezárt templom. A szeghalmi ev. ref templom bolthajtásain már régebben látszanak repedések, de arra senki sem gondolt, hogy jó lenne azt szakértővel megvizsgáltatni, mig az újév előtti vasárnap délelőtt, az istcnitisztelet tartása alatt a bolthajtásról mintegy két méter hoszszuságban a vakolat óriási robajjal leszakadt s a véletlen szerencse és isteni gondviselésnek köszönhető, hogy az ijedtségnél nagyobb szerencsétlenség nem történt, mert egyik első pád előtti folyosóra hoszszába esett le a vakolat, úgy, hogy ha valaki csak egy kissé is ki lett volna hajolva, menthetlenül agyon lett volna sújtva. Az isteni tisztelet tartását egyelőre beszüntették.

Rejtélyes eset Endrődön. Folyó hó 9-én délelőtt két endrődi tanyás ember szomszédjuk Glei tanyai lakost halva vitték be a községházára. Endrődön a következő tényállást beszélték el. Feltűnt nekik már napok óta, hogy Glei tanyáján minden csendes és ott egy lelket sem látnak ki-bejárni, inig végre csütörtökön reggel kíváncsiságból bementek Glei tanyájára, ott azonban rémitő látványnak lettek szemtanúi, az egyik ágyban Glei feküdt meredt üveges szemekkel holttan, mellette a 2 éves Glei Józsi és a 4 éves Glei Márton mindketten szundikáltak atyjok holtteste mellett. A másik 'ágyban Gleiné feküdt nyöszörögve önkívületi állapotban, melyet később agónia követett. Az orvosok Glei holttestén constatálták, hogy az már vasárnap azaz e hó 6-án halhatott meg s már így ötödik napja fekszik holtan. Testén valamint felesége testén semmi külerőszak nyoma nincsen, és a gyermekek teljesen egészségesek, de felvilágosítást semmiről nem tudnak adni. A csabai járásbíróság a vizsgálatot meginditotta.

Felakasztotta magát Vésztőn K. Juhász János 70 éves öreg ember a feletti bánatában, hogy idős ember létére az eddigi kercsetforrását, a kert c*ősz- séget elvesztette. — A békési uradalomban alkalmazott 52 éves éjjeli őr Püski Mihály folyó hó 7-ére virradólag felakasztotta magát, állítólag mivel eddigi szolgálatából, hol pedig kenyerének javát megette, a béresgazdával való összeszólalkozása miatt előtte való napon elbocsáttatott.

A járványok krónikájából. A vármegye alispánjához e hét folyamán érkezett hivatalos jelentések szerint megszűnt a roncsoló toroklob Dobozon, a kanyaró Szt-Andráson, a vörheny K.-Tarcsán, hol az iskolákban az oktatás is újból megkezdetett, ellenben kanyaró s trachoma esetek merültek fel Öcsödön, vörheny P.-Sz.-Tornyán, roncsoló toroklob Gyomán, Mező-Berényben, Kétegyházán, F.-Gyarma- ton, Körös-Ladányban és Békésen, különösen utóbbi helyen igen sok a megbetegülési esőt.

Foulard-selymet 60 krtól 3 frt 35 krig mé- terenkint — japáoi, chiuai, s. a. t. legújabb mintázattal és színekben, u. m. fekete-, fehér- éá színes Henneberg selymet 35 krtól 14 frt €5 kr méterenkint sima, csíkos, koczkázott, mintázottakat damasztot s. a. t. (mintegy 240 különböző minőségben és 2000 szín és mintázattal s. a. t. postabér és vámmentesen a házhoz szállítva és mintákat kUld postafordultával: Henneberg G. (cs. k. udvari szállító) selyemgyára Zürichben. — Svájciba czim- zett levelekre 10 kros, és levelező lapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. Magyar nyelven írt megrendelések pontosan elintéztetnek. 14 1—16

Az ISrkelabál.

Azon kezdjük, hogy minden várakozáson felüli páratlan sikert konstatálhatunk. Olyan elragadóan szép és nagy számú közönség a vármegyeház felépülte áta nem volt együtt annak ékésen díszített nagytermében.

A fogatok esti 10 óráig folyton szállították a mindkét nembeli publikumot, akiket díszbe öltözött megyei hajdúk üdvözöltek és a lépcső alján rendezőség fogadott.

Részletes tudósítást lapunk jövő számában. Ezúttal csak annyit, hogy a bál pontban 9 órakor vette kezdetét, amidőn a lady patronesse Tallián Béláné úrnő (matt lilla brokát virágokkal, csipke disz, a derék aranycsipkés, lilabársony újak, fehér moáre szalag derékkötő, fején brilliant diadem) a Rákóczi induló lelkes hangjai mellett vonult kíséretével a terembe.

Nyomban kezdetét vette a keringő, amelyet a lady, báró Drechsel Gyula rendező-bizottsági elnökkel nyitott meg.

Horvát József.

E sorok Írásakor már ötödször ismétlik a Konti-féle ez alkalomra irt fülbemászó keringőt, melyet fáradhatlanul lejtenek; igen sok a tánezosnő, de tetemesen felülmúlja őket a tánezosok száma. (Lapunk zártakor az első négyest két kolonban 64 pár járja.)

A nőközönségről teljes névsort most nem adhatunk, amiért is bocsánatot és elnézést kérünk azoktól, kiket ezúttal fel nem jegyeztünk; de a jövő számunkban pótolni fogunk. '

Asszonyok : Tallián Béláné, Beliczey Istvánné (Csaba), Kövér Lászlóné, Garzó Gyuláné (Gyoma), Winkler Lajosné, Flukk Károlyné, Dutkay Béláné, Pósa Károlyné, dr. ZÖldy Jánosné, Fürdők Istvánné, Fábry Sándorné, Fábry Károlyné (Csaba), Kliment Gyuláné, Ladies Györgyné, Berkes Sándorné, Liszy Viktorné, Schröder Kornélné, Plopu Györgyné, Chriszto Miklósné, Bodoky Kálmánné, Oláh Györgyné, Bartóky Józsefné, Vangyel Szilárdné (Orosháza),

V. Szakmáry Arisztidné, Blaur Gyuláné, Böhm Miklósné (Kétegyháza), Kalmár Mihályné, Pólyák Károlyné (Baglyáé), Kis Gyuláné, Tanka Gusztávné (Vári), Kerndl Györgyné (Gyoma), Domonkos Jánosné, Balogh Sarnuné, özv. Dér.y Istvánné (Békés;, Wieland Sándorné, Badics Eleknó (Csaba), Pándy Istvánné (Kigyós), Uferbach Jánosné, Yidovszky Jánosné (Csaba), Lukács Endréné, Zlinszky Istvánné (Szarvas), Kohlmann Ferenczné, Berényi Arminné, Keller Imréné, Márky Jánosné, Mezey Lajosné (Békés), Deimel Lajosné, Somogyiné (Battonya), Osterlamm K.-né (N -Várad), özv. Székács Józsefné (Orosháza), Kalmár Pálné (Orosháza), özv. Czédly Gy-né (Orosháza), Márky Albertné (Sarkad), Jurenák Sándorné (Orosháza), Szekér Gyuláné (Vári), Balogh Lászlóné (Szalonta), Kuszenda Jánosné, Késmérky Istvánné, Dobav Ferenczné, Bandhauer Györgyné, Megele Béláné (Vári), Mogyoróssy Elekné (Battonya). Leányok: Mogyoróssy Irén (Battonya), Kövér nővérek, Kőrös nővérek, Otrok Mariska, Garzó Bella (Gyoma), Kerndl nővérek (Gyoma). Domonkos Erzsi, Fürdők Gizella, Gécs Jolán (Csaba), Kalmár nővérek, Kliment Gabriella, Ladies Margit, Ladies Irén, Hajóssy Ilon, Vangyel Jolán, Bagi Gizella,

—-------— — Pólyák Erzsiké (Baglyas), Déri

Giz

ella (Békés), Badics nővérek (Csaba), Beliczey Erzsiké (Csaba). Pándy nővérek (Kigyós), Uferbach nővérék. Mudrony Anna (Csaba), Zlinszky Erzsébet (Szarvas), Kohlmann Ilonka, Székács Linka (Orosháza), Mezey nővérek (Békés), Kis Gizi, Hajnal Gizi (Kigyós), Czédly Ilonka (Orosháza), Jurenák Hona (Orosháza), Márki Olga (Sarkad), Rétvölgyi Irma (Vári), Balogh nővérek (Szalonta), Vlasovics Gábriella (Stosz), Vésmárky Bella, Megele Erzsiké (Vári), Tanka Gizella (Vári).

Gyula felszabadítása a török hatalom alól.

(Gyula város 200 éves felszabaditási ünnepélyére irta éB a gyulai körben január 13. 1895. felolvasta dr. Karácsonyi János.)

Ha ma rágondolunk sok egyenes lelkű, nyílt szivü törőkre, szinte hihetetlennek tetszik, hogy valaha ezek ősei voltak a magyarnak legborzasztóbb ellenségei. Majdnem lehetetlennek gondoljuk, hogy nagyobb sebet sóba senki sem vágott a magyar nemzetnek testén, mint ezen nép, melynek önvédelmét napjainkban annyi aggodalommal • szemléltük.

Pedig úgy van! A hihetetlenséget és lehetetlenséget eltünteti azon roppant különbség, mely a két század előtt élt és a mai törökség között fennforog.

Akkoriban a török még mindig csupán támadó és más népet eltipró, szolgaságra vető nemzet volt. Valódi élősdi növénynek tűnik fel más nemzetek testén. Idegen kezekkel épitteté lakásait, idegen népekből szedte össze cselédeit .és ágyasait, idegen gyermekeket nevelt saját katonáivá.

Nem kell gondolni, hogy a mohácsi vész, vagy valami másik nagy csata fogyasztotta volna meg annyira nemzetünket. Sokkal borzasztóbb érvágás volt a magyar népen az, hogy Szolimán császár csak egy alkalommal 200,000 embert hurczolt magával, vagy az, hogy másfél századon keresztül folytonosan fogdósták a rabszolgának valót.

Más, a török nemzetnek akkor fennálló szokásai, törvényei, intézményei is romboló hatásúak voltak. Szerencsétlen adórendszete, a kikerülhetetlen való hite egyaránt okozták, hogy az ide rendelt katonaság nem sokat törődött a meghódított lakosság elzüllésével, a vidék elvadulásával. Az ide rendelt katona vagy zsoldot kapott, a mire még mindig ráfért egy kis zsákmány, vagy ha kapott is egy- egy birtokot, az nem szállott gyermekére, hanem a kincstárra. A kincstárnak kellett az ő fiáról gondoskodnia, minek gondolt volna tehát ö a csak ideiglenes használatra — kapott birtok fennmaradásával? Azonkívül csak egy-két évig lakott itt, nagyon könnyen máshova'helyezték át, minek érdeklődött volna tehát ö a magyar nemzet iránt? miért javított vagy épített volna valamit? Kimondotta a szolnoki kádi, és a többiek is éltek azon elv szerint, hogy hagyassák meg a régi, a mint régen volt. Hogy a rombolás nagyságát megyénk térületén számokban is előtüntessük, felemlítjük, hogy 1566-ban. midőn a török beleült Gyula várának uraságába. 70 lakott helység • volt Békésmegyének területén, ezekből 1687-ben, midőn először próbálta a keresztény sereg Gyula várát rohammal hevenni, már csak 26 volt meg; tehát csaknem kétharmada s azok között a legnépesebbek Décse, Kondoráé, Gerendás, Orosháza megsemmisültek. A megmaradt falvakban is megcsappant a lakosság 1566-ban például Nemes- Kerekiben 22 ház volt, 1687-ben csak 12. Körös- Tarosán ugyanez idő alatt 4-el, Endrődön 15-31, Egén 6-al kevesbedett a házak száma! úgy, hogy a régi megye területén lakos 26,000 lélekből 5000- nél több semmiesetre sem maradt meg, vegyük még ehhez hozzá azt, hogy a török uralom előtt itt élt lakosság tiszt* ' magyar, ellenben a török uralom vége felé már oláhokkal és ráczokkal vegyes, az is oly nyomorult, szegény, hogy 10—20 tallért alig tud megfizetni s előttünk áll a török uralomnak átka.

Azért epedve várta a magyar nemzet minden hü fia, hogy Magyarország Kánaán földje, Békésmegye is megszabaduljon azon népnek rabigájából, mely csak rontani tudott s nem építeni. A szabadulás pedig Gyula vára visszafoglalásától függött.

(Folyt köv.)