Békés, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895-01-20 / 3. szám

Az Óra. Egyik gyomai atyafinak elromlott aj nickel zsebórája, elvitte hát megjavittatni. K. Kis István ezermesterhez, a ki bár napszámos, de üres óráiban órát is javít, s a ki ezen felül szereti az italt is, mit mutat az, hogy a javitandó órát zá­logba tette egy kis borért és pálinkáért a tulajdo­nos mégkérdezése nélkül, ki aztán a törvényszék elé hozta az ügyet, mely január 17-én Ítélt az ügyben s Kiss Istvánt sikkasztásban mondván ki bűnösnek, 14 napi fogházra ítélve öt. Az ítélet jogerős. Sí ö z g: a z <3la, s é, gr. A gyulai bőranyag beszerzési szövet­kezet évi rendes közgyűlése 1895. évi január hó 28-án délután 2 órakor a saját helyiségében fog megtartatni, melyre a t. szövetkezeti tagokat e helyen is tisztelettel meghívom, ez alkalommal értesítem arról is, hogy az alapszabályok 35. §-a harmadik bekezdése értelmében az évi zárszámadás nálam közszemlére van kitéve, s az a közgyűlésig megte­kinthető. Gyulán, 1895. január 20. Krizsán András, igazg. elnök. Tárgysorozat: 1. A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesitéBére 2 rendes tag választása. 2. Az évi működésről szóló jegyzőkönyvek fel­olvasása. 3. Az 1894. évi zárszámadások előterjesztése, ezzel kapcsolatosan az igazgatóság és felügyelő-bi­zottság jelentéseinek az évi forgalomról helyben­hagyása. 4. Az 1895. évi költségvetés megállapítása az igazgatóság véleményével. 5. Közbejött indítványok. 17 1—2 Az 1896-iki ezredéves országos kiállítás alatt rendezendő időleges kiállítások sorozata a követke­zőkben lett megállapítva: Május hóban: 1—6-ig. Hajtatott gyümölcs és zöldség kiállítás. 5— 13-ig. Első lókiállitás. 15—21-ig. Hízott szarvasmarhák éB juhok kiállítása. 24—31-ig. Tenyészjuhok kiállítása. Junius hóban : 6— 11-ig. Baromfi és ebkiállitás. 12—15-ig. Rózsa, zöldség, gyümölcs és évad­szerű virágok kiállítása. Julius és Augusztus hóban: Julius 15-től aug. 15-ig. Iparos segédek, ta- nonczok, és munkások készítményeinek kiálli tása. Augusztus 19—25-ig. Nyári virág, gyümölcs és zöldség kiállítás. Augusztus 20—31-ig. Elő méhek kiállítása. Szeptember hóban: 1—8-ig. Tenyész sertések kiállítása. 1—8-ig. Hizott sertések kiállítása. 3—10-ig. Tejgazdasági kiállítás. 12—28-ig. Árpa és komló kiállítás. 14— 22-ig. Tenyész és szarvasmarha és bivaly- kiálitás. Október hóban: 1 — 8-íg. Gyümölcs és szőllőkiállitás. (decoratio növényekkel.) 5—12-ig. Második lókiállitás. 15— 20-ig. Aggancs kiállítás. 22—26-ig. Chrisanthemum kiállítás. A „Békés-Csanádi h. é. vasút" üzletoredményei voltak: 1894. augusztus havában: Bevételek: Szállítási dijak .................... 4539.60 Sürgönyd ijak ......................... 55.10 4594.70 Kiadáso k: Önköltségek ...... 1867.51 Postaszállitásért.................... 235:60 2103.11 Űzléti fölösleg ...... 2491.59 1894. szeptember havában: Bevételek: Szállításért 4709.66 Sürgönydijak........................ 47.76 4757.42 Kia dások: Önköltség o ..... . 2255.27 Postaszállitás ...... 228.— 2483.27 Üzleti felesleg.................... 2274.15 Országos vásári tudósítás, Gyula, 1895. január 16. Pálnapinak nevezett téli vásárunk január 16-án vette kezdetét igen nagy fejhajtás mellett, melynek száma 65,000-re tehető; a forgalom részint, vevők,1 részint a magas kuko- ricza árak végett igen lanyha volt, úgy hogy alig féle kelt el nyomott árakon: kitűnő faj egy jegyű urasági tőke nyájra 160—200 kilóig 35—36 kr.; 120—160 kilóig 32—34 kr. életsulyba, számítva 4% levonással. Kisebb uradalmi falkákra, ha szinte egy fajuak voltak is és súlyra nézve is egyenlők voltak csak 29—32 kr. éretett el, mig összeállított két éves sertések csak 26—28 krt ér,tek el. A fölhaj­tásból körül-belül 20,000 akolra kelt el, mig 12000 soványabb spekulatióra, 30,000 drbon felüli sertés rissza lett hajtva. A felhajtások következő uradal­makból történtek: Gr. Almásy Kálmán Gyulavári ís Sarkadról, Gr. Wenckheim Géza Gerléről, Gn Wenckheijn Frigyes Kígyós, Békés és Székudvarról, Nádasdy Ferencz Nagy-Iratosról, Br. Simonyi irökösei Vadászról, Báró Bors Tamásdáról, Gróf Wenckheim Dénes Dobozról, Br. Gerliczy Felix leszki birtokáról, Br. Aczél Lajos Boros-Jenorol, :>isZa Kálmán Gyantó és Czegődről, Lovasy Ferencz Uj-Bátorból, Kenyeres János Puszta-Patáról, Mar- kovits testvérek Árpád és Inándról, Balogh György Erdő-Gyarakról, Schwarcz Lajos és Jakab Okány és Bajról, Stérnthal Farkas Csobányhidról, Czárán Ernő Csermőről, Kabdebó Kálmán Talpasról, Roz vány József Seprősről és még többen számosén. — Nagyobb 500-on felüli falkákat vettek: Babiczki József, Fuchse Armin Kőbányáról, Fischer Mór Polgáréiból, Becker Károly Uj Yerbászról, Milkó Vilmos Szegedről, Gróf Khuen-Héderváry Károly uradalma Hédervárról, Lugauer György Győrből Pfeifer testvérek Győrből, Káty-Mosorinyi bérgaz- daság, Lévai uradalom, Halbritter Ferencz Győr Klein János Elek, Dobra József és Pál Arad, Lud­wig Gottfried Páncsova és ezeken kívül még többen 100—400-ig terjedő mennyiségben. A marha vásár január 18-án vette kezdetét az idényhez képest csekély felhajtással, a mennyiség 3000 drbig tehető; azon vidékről, a honnan máskor legtöbb jószág jött: Erdélyből és Biharmegyéből jószág nem hajtatott s igy csak a környék lakos­sága hajtott fel. Az árak következőleg alakultak: Első osztályú gazdálkodásnak megfelelő 4—6 éves ökrökért fizettek 250—300 írtig ; 3—4 éves tinókért 180—250 írtig; 2—3 éves tinóborjukért 120—180 frtig; 1—2 évesig 60—100 frtig páronként. Jó fejős kis borjas 5—7 éves tehénért minőség szerint 60— 120 frtig darabonként. Idegen vevők a vásáron alig jelentkeztek, csak a vágni való marha fizettetett nagyobb árakon s arra vevő is akadt. Juh vásár jelenleg nem volt, mert felhajtás nem történt. A ló vásár január hó 19-én csekély felvezetés mellett az idénynél fogva élénktelen. Első osztályú ménekre és luxus lovakra vevő a csekély felvezetés mellett is alig akadt. A felvezetés 3500-ra tehető, s az árak következően jegyezhetők: Első osztályú ménért 350—450 frtig darabonként; luxus hintó lo­vakért 550—700 frtig, 4—5 éves korban ; alsóbb minőségűért 400—500 frt. Urasági birtokba gazda­sági igásló 6—7 éves 300—400 frtig páronként ; kisebb gazdaságokba 200—280-ig. Közönséges pa­raszt igáslovak drbonként 70—80 frt; fuvarozásra alkalmas közönséges lovak 80 —120 frtig páronként. A takarmány hiány végett csekély kereslet vétel kedv nélkül. A belvásár ma tartatik meg előre láthatólag silány eredraénynyel, minek jele részint az időnek esősre fordulta s közel vidékről az utak romlott sága, de legfőképpen a múlt évi termés szülte pénz hiány, mit előre látva még helybeli kereskedőink nagy része sem nyitotta meg sátorát a vásáron. Nyilt-tér.* Közönség köréből. Ez óv május havában vetéseimet — búza és tengeri — jégkár ellen az „Országos magyar kölcsönös biztositó szövet­kezetnél“ biztosítottam, mely vetésemet 1894. május havában a jégverés majdnem teljesen megsemmisítette. A rendben történt bejelentés után nagysokára megjelentek a fentnevezett intézet közegei, hogy jégkáromat „megbecsüljék“. — Hogy milyen becslest végeztek; szolgáljanak a következők felvilá­gosításul. Az orsfcágös magyar kölcsönös biztosító szövetkezet közegei, miután szétnéztek a jégvert földeken, nagy számítás után találtak 25, 30, 40, 60% kárt, és igy a biztosított 10.00Q. frton felüli összegért alig 3600 frtot akartak kegyelemből adni, daczára annak, hogy én nem túlbiztosítottam, hanem holdanként 3 mm. vallottam be és kijelentették, hogy búza­káromért 3600 frtot, a tengeriért pedig semmit sem adnak; 8 ezzel, mint akik jól végezték munkájokat, a faképnél hagy­tak. — Megvoltam győződve — mint gyakorlott gazda, —- hogy ily becslést vagy a vastag tudatlanság, vagy csak a rossz­akarat eredményezhet. Hasztalan írtam és reklamáltam, az semmit, sem használt, miután pedig láttam, hogy az aratás küszöbön van, kénytelen voltam érdekeim megvédésére birói becsűt kérni. — A kikindai kir. járásbíróság által megtartandó birói becslés semmiképen sem tetszett az országos magyar köles, szövetkezetnek; mivel az ellen először tiltakozott és a mikor az nem használt, minden módon akadékoskodtak és a birói becsüt elodázni akarták, Nyilvánvalóan azért, mivel az aratók már kaszáikat fenték. Ily körülmények között a kir, járásbirÓ8ág a hivatalos becslést megejtvén, károm 85 és 90%- ban állapíttatott meg, úgy hogy a búzámért 6500 frton felül jár, holott a szövetkezet felét sem akarta adni. Megemlítem, hogy úgy a bírósági szakértő, mint az én szakértőm Kikinda város legtiszteltebb férfiai és hogy e két szakértő véleménye között végeredményben semmi különbözet sem volt; a szö­vetkezet kiküldötte pedig tétlenül állt, látván a szinigazságot, csak annyit mondott: majd referálok a társaságnak. Most már azt hittem, miután a bíróság állapította meg a kárt, az országos kölcsönös biztosító szövetkezet majd haladéktalanul ki fogja fizetni káromat. De nagyon csalódtam 1 Miután saá- moB levelemre, melyben kárösszegem kifizetését sürgettem, nem is válaszoltak, kénytelen voltam az országos kölcsönös biztosító szövetkezet ellen külön két pert indítani, Budapesten ügyvédet fogadni, aki a budapesti kir. törvényszéknél 6500 frt és 2500 frt iránt a keresetet be is nyújtotta. Csak ennyi baj után — mint sok ezer embernél — kezdtem érdeklődni a culans szövetkezet kötvény feltételei iránt és nagy csalódásomra a sok közül olyan szakaszokat találtam : 8. §. A kár bejelentendő három nap alatt, mivel a fél máskép minden kártérítési igénytől elesik. 13. §. Ha a biztosítandó tárgy elég és nem volt ajel- czím kifüggesztve, a káros fél semmit sem kap. 14. §. Ha a bevalláson feladott vallomás téves, kár esej tén nem követelhet a fél semmit. 22. §. Ha vihar esetén csépel a gazda, a tűzkárért nem -nyqjt kártérítést a szövetkezet; hozzá még ennyi kedvez­mény után. 23. §. Ha a biztositó szövetkezet üzlete veszteséggel záródik, a felek dupla dijat tartoznak fizetni. Ha pedig valaki nincs megelégedve a kártérítéssel, a szövetkezet, vagy annak, ügynöke ellen kártérítést nem köve­telhet, miután akkor minden kártérítési igényét elveszti 18. §. Ilyenek az országos kölcsönös biztosító szövetkezet §§-ai. Ügyvédemtől értesültem, hogy a szövetkezet által aján­lott és birói letétbe helyezett kárösszeget utólagosan a birói letétből felvette, ami magában véve eléggé jellemző. Hogy a szövetkezet a bíróság által megállapított kár­követelésemet nem akarja megtéríteni, leginkább azért nyug­talanít, mivel a biztositó társaságok tárgyában benyújtandó törvényjavaslat szerint a biztosító szövetkezetek minden osz­tályban 300 000 frtot, összesen (jég és tűz) tehát 600 000 frtot kötelesek készpénzben az állampénztárba kauezióképen lé­tén!; az országos kölcsönös szövetkezetnek pedig vagyona 100.000 frt, készpénzzé nem tehető kötvényekből áll; igy mi­előtt jogos kárösszegemét megkaphatnám, e szövetkezet al­kalmasint liquidálni fog s akkor jogos követelésemet kin keressem ? 1 Nagy-Kikinda, 1894. deczember 31-én. EREMITS PÁL s. k. 15 1—1 földbirtokos és takarékpénztári igazgató. * Ezen rovat alatt közlöttekért felelősséget nem vál­lal a szerkesztőség. __________ Bé ri»© adó és azonnal is átve­hető a Kápolna-utcza 349. sz. a. ház, mely áll: 1 üvegezett előház, 4 szoba, 1 konyha, 1 élés kamara, 1 pincze, 1 három lóra való istáló, 1 kocsiszín, ket­tős árnyékszék, kettős udvar, kertből, gyümölcsfák- és szőlővel beültetve. ]3 Szentgyörgy naptői bérbe adó a Kápolna-utczában fekvő 391* szánni ház, mely áll: 1 üvegezett előház, 6 szoba, 1 konyha, 1 kamra, 1 nagy pincze, 1 fáskamra, 6 lóra való istáló, 1 ól és kettős ár­nyékszékből, kertből gyümölcsfákkal és szőlővel beültetve. 12 1—3 Ház- és üzlet eladás. Gyulán a Szerecsen-téren fekvő sarok lakóház, mely egy jól felszerelt és tagas lakást foglal magában, a mai naptól fogva eladó. — Értekezhetni a házban lakó tulajdonos: Béli Adolffal. Kiadó lakás. Gyulán, a N agy magyarvároson fekvő 440. számú mely 4 szobát, konyhát, istálót és minden megkivántató mellékhelyisé- get foglal magában, f. évi Szent- György naptól kiadó« Értekezhetni a tulajdonos: Szv. SZILÁGYI GYÖRGYIDÉVEL. 7 2—3 Tessék megpróbálni í f A legtakarékosabb család is meg­engedheti magának azt a luxust, hogy megrendelje egy negyedévre i DIVAT UJSAGot Előfizetési ára egy negyedévre postai szétkül­déssel 1 frt ÍO kr. A Divat Újság nemcsak arra való, hogy utasításai szerint öltözködjék az ember, hanem * hogy szemlélésével ellenőrizze minden család a divatot, mely a sokféle ru­ha, fehérnemű, kézimunkaésmás apró tár­gyakban nyilvánul. A mellett a legkedve- sebb szórakoztatója az egész családnak. Egy negyedévi próba ily csekély összeggel megéri minden embernek azt, hogy a Divat XJjság hasznos voltáról meggyőződjék Előfizetni lehet minden könyvkereskedésben és a ki- adóhivatalban Vili., Rökk Szilárd-utcza 4. sz. Évente 4 húzás Első húzás f. évi január 25 én. Főnyeremény 200.000 korona. eladunk havi részletfizetésre, és pedig: 1 darabot 27 tavi 5 forintos részletre, 5 .. 33 g 2D I Már egy részlet befizetése után a vevő­nek megküldjük a sorozat és számmal ellátott részletivet. Közyetitt joyeflelmező állast találnak. i magyar általános Mailptóár r.-t. sorsjegy osztály a Budapesten. 6 2—2 Eladó zongora. Egy teljesen jó karban levő zongora jutányos áron eladó. Érte­kezhetni lehet e lapok ki­adóhivatalában. I1, Csak akkor valódi, ha a három­szögű palaczk az itt levő szalag­gal (Vörös és fekete nyomás sárga papíron) van elzárva. Eddig foliilmulhatatlan! auf a.tr Füsefie nms uottnstttunde, tbinfills pnfon/hftt StímmartÉéSannfat* ingibnüit u dér Stme.Maager' Maagrer Vilmos.féle valódi, tisztított MÁJ OLAJ lv£s.s.g'er T7"ilr».ostól IBécsToóza._ Az első orvosi tekintélyek által megvizsgáltatott és könnyű emészthető- segenel fogva gyermekeknek >s különösen ajánltatik és rendeltetik B ?.^lekne.)>.í,?elyekne41 “ °rv°s ,az e9ész testi szervezet, különösen a melles tudó erősítését, a test súlyának gyarapodását, a nedvek javítását valar^nt ii falában a ver tisztítását el akarja érni. — Eqy Uvea ára I fnrin*’ z. 1, u .‘ gyári raktárban Bécsben 111/3. kér., Heumarkt 3. valamint az osztrák-ma^var monarchia legtöbb gyógyszertárában. o*«raK magyar GYULÁN: Nagy Jenő gyógytárában, Ferentzy Alajos Kohl- mann Ferencz és Reisner és Wolf fűszerkereskedésükben. Főraktár és föelársitás az osztrák-magyar monarchia részére: | g_16 Maager Vilmos, Bécs, III/8., Heumarkt 3. G-yulétn, 1895. Dotoay János nyomdája.

Next

/
Oldalképek
Tartalom