Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1894-09-16 / 37. szám
3 37-ik szám. Gyula, 1894. szeptember 16-án. XXII. (XXVI.) évfolyam. KÍf| ” ” \ Szerkesztőség: Főtér, Dobay János kereskedése, hova | lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre ... 2 | 50 » Évnegyedre .1 » 25 » Egyes szám ára 10 kr. ÉS. Társadalmi és közgazdászati hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: ^>o"ba<3r János. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyílt-tér sora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9., Schwarz Ggnla Váczi-utcza 11, Eckstein liernát fürdö-utcza 4., Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya-utcza 8., Blockner J. IV. Sütö-utcza; Fischer J. D. IV. Hatvani-ulcza 1., Reuter ügynökség és a Magy. Távir. Iroda Granátos-utcza i. Tenczer Gyula Szerecsen-ucza 7., Dannenberg J. Deák Ferencz-utcza 14. alatti hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon. A vármegye közgyűlése. A vármegye törvényhatósági bizottsága újra benépesíti a székház dísztermét, mely közgyűlés első napján szívélyes és kegyele te8 ünnepély színhelye lészen. A bizottság tagjai a holnapi közgyűlés alkalmából fognak Tállián Béla főispán iránti tiszteletük és rokonszenvüknek kifejezést adni, s ugyanekkor nyilvánítják kegyeletüket a vármegyének 27 esztendőn át kormányzó alispánja néh. Jancsovics Pál emléke iránt, a boldogult férfiú arczképének leleplezése által. A rendes tárgysorozat 114, a póttárgyso rozat 49 ügye kerül ezután tanácskozás alá, túlnyomó része igaz hogy tisztán azért jön megyei közgyűlés elé, mert a törvény utasítja oda, de van sok olyan ügy is, amely közérdekű, fontos, sőt a vármegye kulturális t közgazdasági fejlődésére is erősen kihat. Ilyen például a Csabán felállítandó föld- mives iskola ügye, mely most olyan stádiumba jutott, hogy balfogai inak és illusiók eloszlatása okáért czélszerünek mutatkoznék már most, és nem mint az e őzéiből kiküldött bizottság diplomatikus előterjesztése javasolja csak jövő évi szeptemberben tisztázni, a mi hiedelmünk szerint különben kétség tárgyát sem képezi, hogy amit a bizottság a rossz gazdasápi év iránti tekintetből ezúttal mellőzr javasol t. i. a megyei pótadót, a vármegye közgyűlése jövő szeptemberben sem fogja megszavazni. Orosháza, Szeghalom, Szarvas, Békés, Öcsöd stb. megyei községek azért, hogy Csabán földmives iskola legyen, mely tisztán Csabának igényeit fogja kielégíteni s eme szempontból mérlegelve alig értékesebb a vármegye többi községeire nézve, mint a debreczeni vagy más hasonczélu intézet, bizonyára nem fogják lakosaikat vármegyei pótadóval megterhelni. Nagyon meglepne bennünket, ha a földmives iskola különben derék és nemes ügyén buzgólkodó bizottsági tagok még mindig a vármegye által megszavazandó pótadóval remélnék a tekintélyes építési költséget fedezni, holott mindazon megyei közgyűlések és bizottsági ülések, amelyeken az ügy tárgyaltatott, tanúságot adhattak róla, hogy amidőn kenyértörésre vagyis névszerinti szavazásra kerül a sor, akkor a nem csabai bizottsági tagok túlnyomó része a pótadót lefogja szavazni. Azért is ennek - nagy bölcsességet sem igénylő — előrelátása mellett czéltalannak tartjuk a bizottság halasztási javaslatát. Ne áltassuk egymást és magunkat még tovább is. A földmives iskola lehet, lesz és legyen is vagy községi, vagy állami, de nem lehet és nem is lesz megyei, t. i. olyan értelemben hogy az a vármegye többi községeinek anyag megterhelésével létesitessék. Nem várunk mindent a kormánytól; de ha területén egy földmives iskola létesítését még is tisztán tőle várja a csupán földadóban évenként egy millión felüli adót fizető Bókésvármegye, akkor ahhoz a benefioziumok- hoz képest, amikben más, sokkal kisebb vármegyék az államtól részesülnek, még mindi az önmegtagadó szerénység erényében tündökölhet. Az állami transvcrsális útban, mint több ízben volt alkalmunk kimutatni, Bókésvár megyének kevés öröme telhetik. Két nagy érdekünk fűződött volna hozzá; egyik hogy az ut végpontja ne Kis-Jenő, de N.-Zerind legyen, — másik, hogy a csaba-szarvasi igazán felesleges útszakasz helyett a műüt, Szarvas-Mező-Berény-Békés-Gyula irányban vezettessék; mindakettővel megbuktunk, még pedig saját gyámoltalanságunk folytán. A pagyzeréndi csatlakozás egyelőre — szeretjük hinni és egyik főtörekvésünk lészen hogy csak egyelőre — irreparábilis veszteség, de a másikat t. i. a mezőberény-békés gyulai utat és pedig a békés-gyulai útszakaszt illetőleg akár Dobozon, akár Gerián át, amit részünkül nyílt kérdésnek tekintünk, a vasúti indó- lázakhoz vezető utak után nyomban követő- leg ki kell köveztetni. Ezt kívánja az igazság és a méltányosság, amit ha kis és nagy potentátok ellenére s ha kell, a gyula-békés mezőberényi bizottsági tagok szövetkezete fog határozati erőre emelni. Ilyen szövetkezésre való hajlamot már a tavaszi közgyűlésen is észleltünk ; a gyulaiak, békésiek és m.-berényieknek kis erélye kell csak hozzá, hogy az egymillókét százezer forintos közúti kölcsönből a több szőr hangsúlyozott mezőberény-békés-gyulai útat akkorára kikövez tessék, amikorra az ál- ami transversális ut teljesen felesleges Csaba- Szarvas közötti útszakasza elkészül. A törvényhatósági átiratok túlnyomó része politikai természetű, azokhoz nem szó lünk, és amennyire a publikumnak a politi kától utóbbi időben való megcsömörlését ismerjük, nem csodálkozunk, ha ezen átira tok vitát sein fognának kelteni. A régész és- közművelődési egylet meg keresését a török uralom megszűnte 200-il évfordulójának megünneplése ügyében mele gén ajánljuk a közgyűlés figyelmébe. A közgyűlésre három rendbeli pótadó meg szavazásának kényszerűsége hárul. Egy perczent házi pénztári költségvetés inczidensóből mit a szűkkeblű állami dotáczió tesz szüksé gessé, egy perczent a betegápolási alap, egy perczent pedig a millenáris szükségletek fe dezésére. A millenáris kiállitással ott vagyunk hogy Békés vármegyének alig lesz hirmon dója a világra szóló ezredéves ünnepélyen ha a kiállítók költségeit nem fogja fedezni erre kell az egy perczentes pótadó. A munkás kérdés tanulmányozására kikü dött bizottság érdemleges munkálatát egy rendkívüli közgyűlésre fogja előterjeszteni, de már most is olyan messzeterjedő ideiglenes javaslatokkal áll elő, hogy óva kell a közgyűlést figyelmeztetnünk, nehogy olyan határozatokat hozzon, melyek bizonyos emberek és körök vágyait felcsigázzák anélkül, hogy azokat megvalósíthassák. Ilyen eredmény határozottan rosszabb lenne a semmittevésnél. A munkáskórdósen mindennel jobban lehet segíteni, mint hangzatos enun- cziácziókkal. Terünk szűk volta korlátot szab elénk, hogy a közgyűlésnek még több tárgyához i> hozzászóljunk; különben megszoktuk, hogy az állandó választmány nagy lelkiismeretességet fejt ki a tárgysorozat előkészitésében és ezzel a sajtónak is megkönyiti felelősségét és feladatát, melyet fenforgó viszonyok közt különben sem tudna egészen betölteni. A törvényhatósági bizottságot az őszi közgyűlés alkalmából szívélyesen üdvözöljük a vármegye székhelyén! PóUárgysorozat (a vármegye őszi közgyűlésén.) 1. A vármegye főispánjának megkeresése az ezredéves kiállításra történelmi képek vagy szobrok megrendelése tárgyában. 2. Gróf Almásy Dénes kérvénye az általa létesítendő lovonatu vasút részére a törvhat. utakból szükséges területek átengedése iránt. 3. Gyulaváros határozata gr. Almásy Dénes által létesítendő lóvonatu vasút czóljaira szükségelt területek átengedése tárgyában. 4 A várm. közig, bizottság előterjesztése a magyar nyelv tanítása által kitűnt tanítók megju- talmazása tárgyában. ő. A tisztinyugdij alap igazgató választmányiak előterjesztése Fekete Mihály székházi kapus yugdijnzása ügyében. 6 Öcsöd község kérelme 8400 frt, 7. Bánfáivá község kérelme 1130 frt és 8. Sámson község kérelme 1530 frt kölcsön felvételére vonatkozó határozatának jóváhagyása ránt. 9. Szt-Andiás község határozata községháza felépítése ügyében kelt határozatának jóváhagyása iránt. 10. Öcsöd község kérvénye gyámpénztárnok és ellenőri állás szervezési ügyében kelt határoza tának jóváhagyása tárgyában. 11. Sámson község kérvénye az albirói és pénz tárnoki fizetések felemelése ügyében kelt határoza ának jóváhagyása iránt. 12. Veres Gyula és társai felebbezése Orosháza község képviselőtestületének a községi irno kok fizetés felemelés iránti kérelme ügyében kelt hatáio.ata ellen. 13. M. Be fény és Bagi Sándor, 14. K.-Tárcsa és Győri János, 15. Szarvas község és Weiszner István, 16. Szarvas község és Mészáros Gusztáv, 17. Csaba község és Fried Lipót, 18. Orosháza község és Aklán István, 19. I I Horváth Pál, 20. * „ Élliás Pál, 21. M.-Berény község és Rizula Márton, 22. I „ Steiner Adolf, 23. Csaba község és Tóth István, 24. Orosháza község ég Marsovszky István és társai. 25 Orosháza község és Szalay István és társai között létrejött adás-vételi szerződések jóváhagyása tárgyában. 26. Bánfalva község határozata községi földek bérbeadása táigyában. 27. Szeghalom község kérvénye módosított szervezési szabályrendeletének jóváhagyása tárgyában. 2^. Sámson község kérvénye módosított szervezési srnhályrendelote jóváhagyása tárgyában. 29 Várni - gyei számvevőség jelentése község; és várm. tisztviselők kölcsönei ügyében. 30. Csorvás község kérelme a községi kölcsönök convert áfására vonatkozó határozatának jóváhagyása iránt. 31 K -Ladány község határozata a törvény- hatósági távbeszélő költségének fedezése tárgyában 32. Polli Dani volt szarvasi községi jegyző felebbezése a jegyzői nyugdíj választmány 5/94. sz határozala ellen. 33. Vésztő község határozata községi dij nők fizetésének felemelése tárgyábau. 34. Vésztő község kérvénye 1894. évi tulki- adásainak jóváhagyása tárgyában. 35. Kis Mihály és társai kérvénye a Kóth pusztának Békésmegyébe leendő átkebeléze iránt. 36. Szeghalom község kérvénye műkutak épi- téséro vonatkozó határozatának jóváhagyása tárgyában. 37. Szeghalom község kérvénye községi pótadc törlése ügyében kelt határozatának jóváhagyása iránt, 38. A várni. t. főügyész véleménye a Szeg halom község és n földes gazdaság közötti föld csere tárgyában. 39. Öcsöd község szabályrendelete az építkezéshez szükséges földterületek használata tárgyában 40. Vésztő község kérvénye az állami távirdt felállításához megajánlott hozzájárulás jóváhagyása tárgyában. 41. Vésztő község kérvénye furott kutak léte sitésére vonatkozó határozatának jóváhagyás tár gyában. 42. A kir .államépitészeti hivatal előterjesztése a törvényhatósági útak építési költségei ügyében 43. Békés község kérvénye községi földek ha szonbérbe való kiadására vonatkozó határozatának jóváhagyása tárgyában. 44. Békés község kérvénye béhajthatlan köve telések törlése ügyében. 45. Ugyanannak kérvénye 1400 forint kölcsöi engedélyezése iránt. 46. Ugyanannak kérvénye 83 frt 18 kr. be liajthatlan követelés. 47. Ugyanannuk kérelme 120 frt béhajthatlan malom taxa törlése tárgyában. 48. N.-Szénás község által tüzoltószerek vétel áráról kiállított kötelezvény. 49. Gy.-Váci község földvételre vonatkozó szerződése. Alispáni jelentés a közigazgatási bizottság szeptember Havi ülésén. A vármegye f. évi augusztus havi közállapotáról szóló rendszerinti jelentésemet az 1876. évi VI. t.-cz. 15. §-a értelmében a következőkben terjesztem elő: I. Közegészségügy. A közegészségügy állapota az elmúlt hóban általában kedvező volt. A szeghalmi járásban azonban, bár enyhébb alakban, a roncsoló toroklob még mindig uralkodott. Szeghalmon augusztus hóban. előfordult 8 megbetegedés, ebből meghalt egy, meggyógyult hét; K.-Ladányban 13 beteg közül 2 halt- meg; F. Gyarmaton előfordult f> megbetegedés, eb: böl elhalt égy. Ezeken kívül még Gyulán 1, Dobozon 2, Szt-Andráson 1, Békésen 19, M. Bérényben 11, K.-Tarcsán 1, Gyomán 4, Orosházán 2, T. Kom- lóson 1, Csabán 13 betegülési eset fordult elő. Néhány esetben a szamárhurut, kanyaró és vörheny is konstatáltatok, de kiterjedtebb járvány jeleggel egyik betegség sem bírt. A ragályos betegségek tovább terjedése ellen. , szükséges óvintézkedések megtétettek. A köztisztaság fentartására különös gond for-, littatott, az utczák, közterek tieztáo tartattak, mé- zárszékek, közvágóhidak, korcsmák, vendéglők s más nyilvános helyek orvos-rendőri felügyelet alatt tartattak. A közfogyasztásra szárat élelmi szerek és talok rendesen megvizsgáltattak. Az állategészségügy elég kedvező volt. Gyulán 1 veszetségi, 1 takonykór s 1 lépfene, Dobozon l, Kétegvházán 1 veszettség. Békésen 1L Csabán 4 épfene eset konstatáltatott, és Szeghalmoo és Füzes-Gyarmat község batárában pedig a ragadós száj és köröm fájás — anélkül, hogy járvány jelleget öltött volna — 1—1 gazdaságban fellépett., II. Közbiztonság. A személybiztonság a következő esetekben za-, tartatott meg: Gyulán a múlt bó 19 éu Vikto^.jp-^. zsef gyulai lakos bázáuál hatósági engedélylyel, rendezett népbál alkalmával az ott megjeleni in,, kir. honvéd legénység s a polgár legények .között, verekedés támadt, minek következtében több polgár legény megsebesült. Az esetről a honvéd állomás, parancsnokság s a kir. ügyészség értesítve lett,','s’a izsgálat mindkét részről folyamatba van. Békésen' múlt hó 9 én özv. Huszti Mihálynét Szikorá Mária m. -herényi illetőségű volt fegyeneznő megfojtotta.! A tettes elfogatván, a bíróságnak átadatott. F:-Gyar- mat határában P. Bucsán, Kovács Józsefet s Milló’ Mihályt Málnái* András 3 társával úgy mejjVeMÖ,11 hogy előbbi súlyos, utóbbi könnyű testi sértést ttáeft- vendett. A tettesek a bírósághoz feljelentettek. Gyo-' mán verekedés alkalmával Bartolf Ádám és Pilcz Mihály s.ulyos testi sérüléseket szenvedtek. A vagyonbiztonság következő esetekben zavartatott meg. Múlt hó 12-én Szarvason Seimer Jakab/ Woisz Dávid kereskedőktől ismeretlen tettesek* mintegy 100 frt értékű árukat loptak el; ugyanott múlt hó 3-án Guszmann Mór kereskedő üzletében ismeretlen tettesek behatoltak s onnan 15 frt készpénzt elloptak. Csorváson m. hó 13 án Müller Náthán kárára Pogonyi István 50 kiló búzát, Sámson-' ban m. hó 27-én Wolfinger Lipót kárára Patkó Julianna s társai 59 kiló dohányt loptak el. A tettesek a kir. járásbírósághoz feljelentettek. Szeghalmon Fuchs Sámuel kárára Gera Rozália és társai 53 kiló dohányt loptak el. A tettesek a kir. járás- bíróságnak feljelentettek. K -Ladányban Kecskeméti. János és Kovács Mihály kárára Sánta Mihály 14 frt értékű szénát lopott el. Csabán egy, Kígyóson két, Gyomán 4 betörés követtetett el. A tettesek nyomozása folyamatban van. Öngyilkosság 7 esetben követtetett el. Pálinkás Mihály 77 éves aggastyán a m hó 22-én Gyulán felakasztotta magát. M.-Berényben m. hó 12-én Komlódi Ferenci, 16 án Frey Dániel kútba ugrottak, 14 én pedig ifj. Skorka János felakasztotta magát, Orosházán Tüske Tamás felakasztotta mit* gát. K. Ladányban Bottlik István, Gyomán Arany Gábor szintén felakasztották magukat. A múlt hóban a következő balesetek- fordultak elő: Gyulán 8-án javítás alatt álló róm. kath. iskola egyik helyiségének boltozata leszakadt s Ha,, nusz József gyulai lakosnak János nevű 8 éves és József nevű 6 éves fiát maga alá temette. A. szenvedett zuzódások következtében az előbbi azonnal meghalt, az utóbbi azonban bár szintén -nagyobb sérüléseket szenvedett, életben maradt. Minthogy vétkes gondatlanság esete látszott fennforogni, a kir. ügyészséghez jelentés tétetett. Öcsödön Borbély György 21 éves ifjú múlt hó 9-én a Holt-Korosba fuladt. Békésen m. hó 17 én vihar alkalmával a villám Kovács Zsófia 17 éves leányt s ennek Gábor, nevű 8 éves testvérét agyon sújtotta. M.-Berónybeg
