Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1894-09-16 / 37. szám
Pardi Katalin 13 éves leiny, Gyomén Oleva András fürdés közben a vízbe fuladt. Vésztőn Lázár Gábor suhancz Varga Gábor nevű társát véletlenül agyonlőtte. Ifi- Csatlós Ferencz kígyóst lakos a ko cifrán levő szalmát véletlenül meggjujtotta s a szenvedett égési sebek következtében meghalt. Tüzeset a múlt hóban 21 Ízben volt. Gyulán 23-án özv. Mondák Györgyné istállója kigyuladt s ettől a közvetlen szomszéd Verner György tulajdonát képező udvari épület tetőzete is leégett. Öcsödön Demjén Béniné háza múlt hó 5-én eegett, ugyanott 9-én özv. Borza Sándornenak egy kocsira menő takarmánya és egy náddal fedett jégverme lett a lángok martaléka. M-Berényben Horvat János kárára egy buzaasztag és szalma kazal, mintegy 5000 frt értékben elhamvadt. Orosházán 8-án Vaa kerti Gvör^v és özv. Czikora Sándorné háza, iot- Komlóson 9 én Polyiczki Mihály háza, P.-Földváron 11-én Lerner Jakabnak egy szalma kazla, B.-Szt,- Tornyán 9 én 8rák Sándornak 3 szalma kazla, Osor váson 17 én özv. Szilágyi Józsefnénak egy szalma és polyva kazla, ugyanott 20-án ifj. Bakos Györgynek egy szalma kazla s Baranyai Istvánnenak szintén egy kazal szalmája égett le. A gyulai járásban két tüzeset fordult elő. F.-Gyarmaton 10-én ^*Jgy Ferencz kárára egy szalma kazal, 29-en Szabó Sándor kárára egy lakóház, Szeghalmon 10-ón Ambrus Imre tanyája, 22-ón Mészáros Gábor karára egy szekér szalma, K Ladányban 25 én Kech Géza kárára 3 kazal szalma, Csabán 12-én Modovarszki Pál lakóháza, Jantyik Mihályné több szalma kazla, Kígyósén 20 án Csik György 90 frt értékű takarmánya égett le III. Közlekedés, árvédelem. és köz-l oly alacsonyra maradtak, hogy csakis gereblyével lehetett összeszedni. A zabok az árpával egy időben vettetvén hasonló időjárásban részesülvén, szinte vékony silány minőségű hozamot nyújtanak. A kukoriczák leginkább sinylik a száraz A törvényhatósági, községi közlekedési dűlő utak általában jókarban voltak. A csorvüsi indóházi utón a kövezés megkezdetett. A szeghalm járás községeiben levő vasúti állomási utak föld munkálatai folyamaiban vannak 1 a vésztői állomási ut kövezése is munkába adatott. IV. Földmívelés, ipar és kereskedelem. A tartós szárazság következtében a kapás növények általában véve silányak, különösen a tengeri oly rosszul áll, hogy alig fog valami termést adnia A takarmány a kedvezőtlen időjárás miatt az egészl vármegye területen alig ad valamit, úgy hogy aj gazda közönség takarmány szükségnek néz eléje. A peronospora a közbejött esőzesek következtében terjedt. Az ipar és kereskedelem pang. Az átlag napszám ár 35— 75-ig volt. V. Vegyesek. A járási föszolgabirák községeiket beutazták s az ügykezelést ellenőrizték. A vármegyei pénztárakat a múlt hóban is megvizsgáltam és rendben találtam. Gyulán, 1894. szeptember 3. Dr. Fábry Sándor, alispán, Békésvármegye közigazgatása (1894 első felében.) (Vége.) VII. A földtnivelésiigyi m. kir. minisztérium ügykörében. 1. Földmívelés. Az 1894. év közép hideg (6—10 Celsius) és száraz napokkal köszöntött be, s egész február hó 10-ig enyhe is maradt, ekkor hidegebbre változott H|—16 cels) i egy kevés hó esett, 26-ig a hideg fokozódott, s ekkor 3—4 cm. hó esett. De sem a hideg sem a hó tartós nem volt, s már február hóban a tavaszi szántás vetés kezdetét vette s kevés megszakítással folyt. Márczius 16-án áldásos eső áztatta meg a kifagyott és téli nedvességet alig kapott talajt és folyton gyönyörű tavaszi napok jártak. A vetések daczára a kevés téli és tavaszi csapadéknak, igen dúsan fejlődtek úgy, miszerint félni lehetett egy esős májustól, mely esetben bizonnyal a búzavetések legnagyobb része idő előtt ledőlt s megromlott volna. Ámde egész április száraz és meleg napokkal folyt le, csak utolján volt egy az egész megyére kiterjedő kisebb esőzés. Május hó bár 14-én, 15 én és 16-án úgy 20 és 26-án voltak a vármegye területén pásztás esők, de épen mert csak pásztás úgynevezett helyi esők voltak, melyeket a meleg és száritó szelek csakhamar kiszárítottak, nem is sokat használtak. Junius hó száraz és szeles volt itt, ott viharokkal, de esők nélkül. A gazdák már méltán aggódtak a száraz, szeles idő miatt, mert a gabonák — különösen a tavasziak — és kukoriczák igen vissza maradtak fejlődésükben, a takarmány neműek pedig legaggasztóbb jövőre nyújtottak kilátást. A búza vetésekben már az ősszel erősen pusztított a hesseni légy, melynek következtében sok vetés lett a tavasz végével - kiszántva s kukoricza s egyébb terménynyel után vetve. De nemcsak az őszi, hanem a tavaszi rajzás is sok kárt tett, melyet már nem lehetett kiszántani, s meg kellett elégedni a megroncsolt terméssel, mely bizony csak a hesseni légy által is legalább 10-20°/0-tóli kárt szenvedett. A termés átlagról ma még — nem lé vén megbízható adatok kezeink között — be nem számolhatunk, de általánosságban annyit már ma is kimondhatunk, hogy inkább minőségileg, mint mennyiségileg lesz kielégítő a hozam. Az ősz folytán itt-ott a bagoly pille (aprotiB segetum) álezája is tett károkat, de miután leginkább a korai vetéseket pusztította, még után vetéssel pótolni lehetett a csapást, habár áldozattal is, de annyi haszna minden esetre lett az illető károsított gazdának, hogy később vetvén, a hesseni légytől nem sujtatott oly mértékben, mint a kik korán vetettek. A bessern légy pusztításának elejét veendő felhivattak a vármegye gazdái I búza tarlóknak aratás után való azonnali alászántásra, mert ez a legjobb mód a tar lóban maradt peték elpusztítására. Ez alkalommal is kötelességünknek tartjuk a ügyeimet ezen körülményre ismételve felhívni, mert ha elmulasztják gazdáink a búzatarlók leforgatását, a jövő évben ismét több és nagyobb mérvű pusztításnak lehetnek kitéve búzavetéseink. A tavasziak vidékenként felette sokat szenvedtek a szárazság miatt s mig ott hol a pásztás esők gyakoriabbak voltak, jó közép termésre lehet kilátás, addig az esőtől elkerült vidékeken alig adják (»eg a vető magot, s még szalma is alig lesz, mer meleg időjárást, s ma már kimondhatjuk, hogy 1863 iki Ínség teljes év óta rosszabb kilátások nem voltak a kukoricza termésre, mint a f. évben. I kukoriczák alacsonyak maradtak és a csövet ki hányni aligha lesznek képesek, ha csak hamarosai bő és tartósabb esőzés nem All be; de még ez utóbbi esetben is jó lesz, ha rossz fél terméssel ju talmazza a gazdák fáradozásait. Ez pedig majdnem nagyobb baj Lesz vármegyénk szegényebb munkás népére, mintha a búzatermes lett volna ilyen silány mert ez vármegyénk szegényebb népénél eppen azt a szerepet játsza, mint a felvidék népénél a búr gonya, s félni lehet, hőgy ezen nggásztó körülmény oly kihatással lesz a szegényebb osztályra, mely lehet hogy csak állami munka, vagy állami segély nyújtással leend ellensúlyozható, s ép ezért szükség lesz a transversalis-ut készítését vármegyénk területén is még az ősz folytán munkába ^ adni, vagy más egyéb módon a napszámból élő népnek a ke resetre módot nyújtani, mert a socialis mozgalomnak bizonynyal dús tápot nyujtand a szükség, mely annál biztosabban be fog következni, mert az aratás és cséplés is vajmi silány keresetre nyújt ki látást. A takarmány termés a legszomorubb kilátást nyújtja a bekövetkező tél és teleltetós iránt, a mi annál inkább is aggasztó, miután a múlt év is csak fóltermést adott, s a csekély készletet már most kell feltakarinányozni, mert sem a mezőn, sem tarlókon absolute nincs legelő, s a nagyobb már junius közepe óta jászlon tartatik s valót már most. elfogyasztja. 2. Altategészségügy. A hasznos házi egószségi állapota az 1894. év első felében hetősen kedvező volt; merültek ugyan fel a jószág a télre állatok meg'e- szórvá nyosan egyes ragályos kórok, azonban a rögtön alkalmazott óvóintézkedésekkol sikerült a kór tova terjedését meggátolni. Az egyes kóreseteket a következőkben ismertetjük : A raga dós szajörömfájás, a Iépfene, hólyagos kiütés az ivarszerveken, a rühkór. a takonykor, a sertésorbáncz, a veszettség is előfordult. Minden egyes felmerült esetben az állategész ségügyi törvényben elrendelt intézkedések kedvező eredménynyel foganatosíttattak, a ragály tova terjedése rendszerint rövid idő alatt meggátoltatott s örömmel jelezhető, hogy a fent elősorolt betegségek már mindenütt megszűnvén, a vármegye állategész- ségügye ez idő szerint kedvező. 3. Viziügyek. A Kettős- és Hármas-Körösi folyónál az állami felügyelet mellett végzett szabályozási munkálatok a folyó évben már kora tavaszszal nagy munkaerővel megkezdettek s jelenleg is folyamatban vannak A vármegye területén a 20. számú 1200 méter hosszú halásztelki és a 23. számú 4500 méter hosz- szu u. n. peresi átvágások teljes befejezést nyerlek Jelenleg a 23. számú átvágásnál, az azon létező és magán tulajdont képező hid körüli szakasz áll rendezés alatt, mely munka azonban, egy két hó alatt be lesz fejezve. Ezen említett, valamint Öcsöd község előtt fekvő 13. számú átvágás mentén a hullámtéri akadályok szintén el lettek távolitva, illetve a már múlt évben folyamatban volt parlleásási munkálatok a folyó évben teljesen befejeztettek. Ugyancsak ebben az évben lett az Öcsöd alatti 11-ik számú átvágás kiszélesítve; — jelenleg kotró annak mélyítésén dolgozik, mely kotrási munkálat rövid idő alatt el fog készülni. A vármegyét érdeklőleg fel kell említeni, hogy az állam a folyó évben a Hármas-Körös alsó szakaszának a rendezését is megkezdette; ugyanis Csongrádvármegyében fekvő 2—3—4—5. számú átvágások szélesítési munkája nagy erővel folyamatban van és kedvező időjárás mellett remélhető, miszerint ezen szélesítési munka az év folyamán fog befejezést nyerni, úgy hogy már a jövő évben négy átvágásnak kotrás utjáni mélyitése lesz megkezdhető. Ezen átvágások kiképezésével a hajózási út 6'5 klmtrrel fog megrövidülni. A folyó szabályozásának előhaladtával az ármentesitőtársulatok is megkezdették a végleges rányu védtöltéseknek a kiépítését. A körös-tisza-marosi ármentesitő- és belviz- szabályozó-tórsulat is kiépítette, a 14. és 13. sz. átvágások menti balparti végleges töltést, melynek kiépítése által Öcsöd községnek árvíz elleni védelme lett biztosítva. De nemcsak a most tárgyalt fő, hanem a mellékfolyókon is serényen folynak a munkáltatások, igy a Fekete-Körös folyón. Ugyancsak a Fekete-Körös mentén a balparti védtöltés megerősítési munkálatait az alsó-fthér- körösi társulat megkezdette s remélhetőleg ez évben be is fejezi. Az aradrregyei ármentesitő- és belvizszabá- lyozó-társulatnál, a csohosi nyílt csatorna jobbparti töltésnek kivételével, az egész töltésrendszer ki van építve, jelenleg a süppedések kijavítása lett mun kába véve. A sebes körösi ármentesitő társulat közgyü- ése is elhatározta, miszerint a tulajdonát képező védtöltéseit még a folyó évben kijavítani fogja. A belvizszabályozás is nagy erővel van folyamatban a fekete-körösi, a Berettyó, a sebes-körösi, körös-tisza-marosi ármentesitő-társulatoknál. Az itt felsorolt és folyamatban lévő munká latoknál mintegy 8000—9000 munkáB nyert alkal mazást, mindenütt a legnagyobb rend és megelégedés volt ez ideig észlelhető. Általában mondható, hogy a közgazdaság és hájózás, valamint a folyómenti városok és községek biztonsága érdekében az egész vonalon a legna gyobb tevékenység tapasztalható. A védtöltések általában véve jó karban van nak, védanyaggal kellőleg felszerelvék. A helybeli folyammérnöki hivatal által éven ként végrehajtani szokott vízrajzi felvételek alapján e helyt is felemlittetik, miszerint a vármegyét szelő folyóknál általában, — egyes rövidebb szakaszok kivételével, — iszapolódások nem észlelhetők, azok állandó és folytonos fejlődésben vannak. A behomokolt, beiszapolt egyes szakaszoknak a miként való fejlődése állandó megfigyelés tárgyát képezik. _________ Erkel Ferencz Gyulán létesítendő emlékszobrára e hét folyamán következő adományok folytak be a vármegye pénztári tisztségéhez: Eddigi gyűjtés volt Pfeifer Antalné (B.-Megyer) Keller Imre gyűjtése Or. Fábiy Sándor Mezey Albert (Budapest) Komárom vármegye (pótküldemény) Kolozsvár sz. kir. városa 3294.89 5. 9. 5.— 2— —.40 60.. Összesen 3366.29 Hírek. A vármegye őszi rendes közgyűlése, a meglehetősen terjedelmes tárgysorozat daczára sem fog nagyon hosszúra nyúlni, miután nagy vitákat keltő tárgy alig van, de azt reméljük, hogy érdeklődésben nem lesz hiány, különösen nem az első napon, amelyre különlegesen is fel van hiva a bizottság gyelme. Boldogult Jancsovics Pál, a vármegyének negyedszázadot meghaladó időn át köztiszteletben állott alispánja arczképének leleplezése— tisztutódja, r. Fábry Sándor alispán mondja az emlékbeszédet, — továbbá a vármegye szeretetben álló főispánja. Tallián Bélának legfelsőbb helyen történt kitüntetése olyan alkalom, melyeknek ünnepélyes szineze lét a törvényhatósági bizottsági tagok tömeges megjelenése nagyban emelni fogja. A vármegye közönségének a királyi kegy nyilvánulása fölötti őszinte szei'encsekivánatát és a fölötti örömét és elismerését, hogy Tallián Béla magasabb állásra nem reflektálva, megmaradt Békésvármegye főispánjának és tevékenységét jövőben csakis Békésvármegye avára fogja értékesíteni, Szabó János esperes biz. tag ékesszólása fogja tolmácsolni. A közgyűlés külső nyét is emelendő, értesülésünk szerint a tisztviselők és biz. tagok egy része diszmagyart fog ölteni. közgyűlés második napjának érdeket kölcsönző eseménye az újonnan szervezett orosházai második szolgabirói állás betöltése. Erre egyedüli pályázó s jelölt dr. Szalay József közig, harmad aljegyző, ki eme minőségben kifejtett sikeres működéséért is megérdemli különben egyhangú megválasztását. Az gy megüresülő harmad aljegyzői állásra Horváth József csabai tisztb. szolgabiró járási közig, gyakornok és Bertóihy István tb, aljegyző pályáznak; hangulatból kombinálva, Bertóthy megválasztása va'ószinü s az esetben benne a vármegye kitűnő közigazgatási erőt nyerend. A közgyűlés póttárgysorozatát lapunk más helyén közöljük. Tallián Béla főispánnál, a Szent-Istvánrend kis keresztjével történt kitüntetése alkalmából hétfőn délben tisztelgett Gyulavárosa tanácsa s tisztviselői ara. Dutkay Béla polgármester tolmácsolta a küldöttség érzelmeit s szerencsekivánatát, mire Tallián Béla főispán hosszas ékes beszédben válaszolt, szívélyesen köszönve a jó kivánatokat, hangsúlyozva Gyulavárosa, mint a vármegye székhelye iránti leg- obb indulatát, melyet nemcsak szavakban, hanem tettekben is fog igazolni. Hangsúlyozta a kölcsönös bizalom szükségét is, mert a város érdekei csak úgy lesznek sikerrel kielégíthetők, ba a város ővele, viszont ő, a tiszviselői kar és képviselő testülettel karöltve fognak eljárni Törekvése leend mint főispánnak, és úgyis mint o város polgárának a közönségnek nemcsak bizalmát, jóindulatát, hanem von; zalmát és szeretetét is kiérdemelni. A küldöttség megéljenezte a főispánnak nagy bensőséggel és közvet- enséggel mondott szép beszédét és ezzel barátságos poharazás után a tisztelgés véget ért. Fáklyásmenet. Tallián Béla főispánnak, Szent- István rend kiB keresztjével dekorálása alkalmából vármegye közgyűlésén lefolyó ováezió epilógjáúl Gyula városa polgárai tiszteletüket és rokonszen- vüket nyilvánítandó, holnap este fáklyásmenetet rendeznek Tallián Béla főispánnak. A rendező bizottság erre vonatkozólag következő falragaszban értesíti a vároB közönségét; „Polgárok I Gyula városának független polgárai politikai pártkülömbség nélkül egyhangú lelkesedéssel elhatározták, hogy 1894. évi szeptember 17-én, azaz hétfőn este vármegyénk főispánjának és városunk szeretett polgárának Tallián Bélának fáklyásmenetet ad az alkalomból, hogy ő felsége a Király szerzett érdemei elismerése jeléül a Szent-Istvón rend kiskeresztjével tüntette ki. Erről értesítünk titeket. Az érdem méltó jutalmat nyert. Éljen Tallián Béla! Az ünnepély progrummja a következő : 1. Este 7 órakor gyülekezés a városháza udvarán. 2. Este 8 órakor a városházáról indulás és felvonulás a megyeháza elé, a „Komló“ és „Polgári kör“ előtti utczákon át. 3. A vármegyeház előtt Dr. Frankó László ügyvéd úr tart üdvözlő beszédet a polgárság nevében. 4. A beszédek után elvonulás a nagy románvárosi templom elé. Kelt Gyulán, 1894. szép tember Í5, Czinczár Adolf, biz. elnök. Heczler Gyula, biz. jegyző. A munkáskérdés orvoslására választott megyei bizottság folyó hó 12-én délelőtt dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott, amelyen resztvettek dr. Bartóky József, Bellczey István, Terényi Lajos, Veres József, Szalay József, Horváth Károly, Prág Lajos és Zlinszky István. A bizottság, tekintettel arra, hogy a községi elöljáróságok által ké szitett statisztikai adatok még nincsenek feldolgozva, nem bocsátkozott általános tárgyalásba, hanem annak jelzésével, miszerint iudokolt javaslatát egy rendkivüli közgyűlés elé fogja “terjeszteni, momentán szükségletek kielégítése czéljából már a holnapi .közgyűlés elé terjesztendő következő határozatokat hozta: Az agrár-szoczialis bizottság jelentésével készen nem lehetett, egy hónapi haladékot kér, hogy munkálatával elkészülhessen ; a mikor a vármegye rendkivüli gyűlésében tárgyalja le a kérdést. A rossz termésviszonyok indokolttá teszik, hogy; 1. Békésmegye törvény- hatósága írjon fel a földmivelési és a kereskedelmi miniszterhez, hogy ez évben lehetőleg sok állami közmunkát végeztessen s ezeket a békésmegyei munkásoknak adja. 2. A községek fölhi- vandók, mily arányban mutatkozik náluk az elő- leges intézkedések szüksége? 3. Közlekedési miniszter felhívandó, hogy a transversalis út földmunkáját még ez évben házilag készíttesse el; 4. Földmivelési miniszter feliratilag kéressék, hogy a Tiszánál foganatosítandó árvédelmi munkálatokból, melyekre a törvényhozás 15 milliót szavazott meg, ez évben kétszer annyit végeztessen, mint tér-* vezte ; 5. a törvényhatóság kéressék, hogy az úti-adó behajtásánál indokolt esőtekben enyhén járjon el és a törléseket a községek hivatalból kérjék, a mennyiben az igazolt és méltányosnak mutatkozik; 6. pénzügyminiszter feliratilag kéressék meg, hogy az adóbehajtásnál enyhén járjon el és az adótörléseknél hivatalnokait a legnagyobb méltányosságra utasítsa; 7. a községek is foganatosítsanak közmunkákat ; 8. a vármegye a már megszavazott millión felüli kölcsönéből használjon föl ez évben 200,000 frtot megyei közútak domboritására és ezt kizárólag a munkásnépnek adja ki. A bizottság végül fölkérte az elnöklő alispánt, hogy az agrár-szooialis kérdésben ő tegyen előterjesztést a bizottságnak, illetőleg a beérkezett adatokat kellő időben megküldve a bizottsági tagoknak, hívja össze az ülést. A földmíves iskola létesítésére kiküldött bizottság folyó hó 13 án dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt tartott ülésében résztvettok Beliczey István, Zlinszky István és Lukács Endre aljegyző. A lapunkban már közölt miniszteri leirat képezte a tanácskozás tárgyát, mely leirat után a föld- míves iskola építése aktuálissá válik. A bizottság azonban, tekintettel a fölötte kedvezőtlen gazdasági évre, mely nem engedi, hogy a közönség még több pótadóval terheltessék meg, a vármegye holnapi közgyűlésének ama proposicziót teszi, hogy az építés egy esztendővel odáztassék el, nevezetesen a jövő évi őszi közgyűlés szavazza meg a csabai földmíves iskola építésére szükséges törvényhatósági pótadót. Miután pedig Csaba városa ahhoz a feltételhez kötötte a föld ajándékot, hogy az iskola 1895-ik évben megnyíljék, a bizottság megkercsen- dőnek véli Csaba városa képviselőtestületét, hogy a megnyitási határidőt egy évvel prolongálja. A békésmegyei gazdasági egyesület Beliczey István elnöklete alatt tartott utóbbi két választmányi ülésében elhatározta: feliratban kifejteni a miniszternek, hogy az útadó immár tarthatatlan. Illetékesnek tartja magát erre a kijelentésre annál inkább, mert a miniszter véleményadásra kérte fel. Az egylet feltétlenül eltörültetni kívánja az útadó-minimumot, mely annyi elkeseredésre ad itt okot, hogy a napszámost éppen úgy 1 frt 50 kr adóminimummal sújtják, mint azt, akinek 21 frt 90 kr, állami adója van A kisbirtokosok adótételei is ezáltal oly nagyok, hogy Békésben a kisbirtokosok 10°/„-on felüli útadót fizetnek, a nagybirtokosok 7°/„-os útadójával szemben. Az egylet az állami adó után való kivetés álláspontjára helyezkedik, s ekként a napszámosok nem fizetnének úti adót. Szükségesnek tartja, hogy az Alföld öntöző csatornákkal elláttassék, de mert Békésmegye nem vonható ottan érdekeltségbe, mely az arad Csanádi öntöző csatorna-vállalat neve alatt ismeretes, a Körösöket kívánja igénybe venni az öntözésre, azonban abban a véleményben van, hogy miként az árvíz ellen való védelem kötelezösége törvény által szabályoztatott, az öntözés is kötelezőleg mondassák ki és a csatornák készítése közös terhét képezze a földtulajdonosoknak. Meg van győződve, hogy hazánkban csak ilyen csatornázással kezdődhet meg az Alföldén az indusztriális gazdálkodás, melylyel egyedül raczionális szerét nyújtjuk a mun- káselégületlenség leesillapitásának. Az indrusztriális gazdálkodás felé pedig az első lépés néhány ezukor- \gyár létesítése. E tekintetben az egylet előtt konkrét indítvány is volt. Pollacsek Emil. mutatott be emlékiratot egy Szarvason felállítandó ezukorgyár érdekében, mely évente 700,000 mm. répát dolgozna föl, másfél millió forgótőkéje lenne és a termelők maguk jegyeznék a részvényeket. Az egylet azonban, miután vállalkozó Pollacsek előtte teljesen ismeretlen egyén, őt erkölcsi támogatásban részesithe- tőnek sem tartja. Kraft Viktor választmányi tag indítványára elhatározták, hogy az egylet a győri és szegedi kereskedelmi kamarákat követi és a nagy malmoknak az oláh búzára vonatkozó kedvezménye megvonását fogja kérni. A kérdés alapos megvilágítására Beliczey István elnöklete alatt szakértői bizottságot küldtek ki. A biharmegyei kóti puszta birtokosai tudvalevőleg majdnem kivétel nélkül békésmegyeiek, akik most Békésvármegyéhez memorandumszerüleg szerkesztett együttes kérvényt adtak be az iránt, hogy a vármegye tegye meg a szükséges lépéseket a kóti pusztának, mely közgazdaságilag is Békésvármegyébe gravitál és fekvésénél fogva is itt találná meg jó közigazgatása s judikaturája feltételeit, Biharból Békésvármegyébe leendő bekebelezésére. — Tekintettel arra, hogy az átkebelézés az összes kóti birtokosoknak nemcsak osztatlan érdeke, hanem óhaja is, reméljük, hogy a mozgalom óhajtott czélhoz is fog vezetni. Áthelyezés. Az igazságügyminiszter Reisz Lajos debreczeni ítélőtáblái s Bányász Zsigmond csabai járásbirósági írnokokat kölcsönösen áthelyezte,
