Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894-06-10 / 23. szám

23-ik szám.

Gyula, 1894. junius 10-én

XIII. (XXVI.) évfolyam.

Szerkesztőség: Főtér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők.

Kéziratok nem adatnak vissza.

Előfizetési díj: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre ... 2 » 50 » Évnegyedre .1 » 25 »

Egyes szám ára 10 kr.

Társadalmi és közgazdászati iietilap.

MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.

Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: ZDoTosl3T János.

Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők.

Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban.

Nyílt-tér sora- 10 kr.

Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9., Schwarz Gyula láczi-utcza 11., Eckstein Bernét fürdö-utcza 4., Uaasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya-uteza 8., Blockner J. IV. Sütö-utcza; Fischer J. D. IV. Hatvani-utcza 1., Reuter ügynökség és a Magy. Távir. Iroda Granitos-utcza 1.

Tenczer Gyula Szerecsen-utcza 7., Dannenberg J. Deák Ferencz-utcza 14. alatti hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon.

A békésmegyei régészeti és közművelődési társulat közgyűlése.

(Junius 3-án.)

Bókésvármegye régész és közművelődési egyesülete junius hó 3-án a vármegyeház kis termében közgyűlést tartott.

Magyarország minden egyes vármegyéje azon van, hogy ha még eddig nincs régészeti és történelmi egyesülete, azt fölállítsa, hogy igy megyéje múltját, régiségeit megmentse, hogy igy a megye történetét az utókornak földerítse. •

Hogy mily fontos és szükséges az, hogy a múltban történt dolgokat biztosan tudjuk, azt fölösleges indokolnunk. Mennyit haladt Magyarországon egy pár óv alatt a történeti tudomány, azt megláthatjuk ha a történelmi társulat s az egyes megyei egyletek évkönyveit figyelemmel végig olvassuk.

Mennyi biztos adatot derítettek fel már a megyei egyesületek, a melyek mind hozzájárulnak a majdan megírandó országos nemzeti történet biztos adataihoz.

A „Bókésvármegyei régész és művelődés történelmi egyesület“ alakulása, 1874. év óta mindig azon törekedett, hogy a vármegyére vonatkozó történelmi adatokat össze gyűjtse 8 a megye területén talált régiségeket biztos helyen elhelyezze, hogy igy az utókornak megőrizze.

Az egyesület 1874. év óta működik, sok érdemes és hasznos dolgot földerített, de sajnos, a vármegye közönsége még ezideig nem nagy pártfogásban részesítette. Pedig azon csekély tagdijjért, a melyet a tagok fizetnek, minden évben egy tartalmas évkönyvet kapnak kárpótlásul.

De bízva Békésvármegye müveit közönségében, úgy hiszem számíthat az egyesület, hogy jövőben tömegesen fognak az egyesület tagjai sorába belépni.

A junius 3 án tartott közgyűlés a következő képen folyt le.

Oláh György megyei főügyész, az egyesület alelnöke, elnöki beszédében megemlékezik azon pó- tolhatlan veszteségről, mely az egyesületet 1894- év

V

Szinliáz.

Tiszay Dezső itt időző színtársulata a lefolyt héten ismét sok élvezetes estét szerzett a közönségnek. A hét folyamán előadott darabok jórészt újdonságok voltak, csupán 11. Rákóczy Ferencz fogsága és a Szultán voltak ismeretesek a publikum előtt.

Szombaton ritka műélvezetben volt részünk. Mascagni világhírű operáját „Parasztbecsület“ adták meglepő precisitással elannyira, hogy a közönség azon része, mely a darabot a dalszínházból ismeri, meg merte reskirozni az összehasonlítást a két előadás között. Különösen kiváló volt úgy ének, mint játék tekintetében Kocsis Etel (Santuzza). Eltekintve érzésteli hangjának bámulatos hajlékonyságától, maga a mimikája annyira kifejező volt, arczárol oly élénken tükröződött le a kétségbeesés és a keblében viharzó szenvedély, hogy pusztán ez által — ének és zene nélkül — képes lett volna megértetni a színen folyó cselekményt. Vegyük ehez rendkívül ügyes játékát s akkor érteni fogjuk azt a freneticus tapsot, melyei a közönség énekszámait fogadta.

Kozma Turiddu szerepében méltó partnera volt Kocsis Etelnek. Erős, terjedelmes hangja könnyen küzdött meg a legnagyobb nehézségekkel. Ajánlatos volna azonban, ha nagy terjedelmű hangjával takarékosabban bánna, számba

január 4-én érte, midőn az egyesület tevékeny és fáradhatatlan elnöke, alapítója Göndöcs Benedek apát és gyulai lelkész elköltözött egy jobb, boldogabb hazába. Áldás emlékére !

Az elnök kijelenti, hogy miután a jelen óv okt. vagy nov. havában az egyesület ismét közgyűlést fog tartani, jónak tartaná ha a közgyűlés a felolvasást s a tisztikar kiegészítését a következő gyűlésig elhalasztaná.

A közgyűlés az elnök indítványát elfogadja. Ezek után Gyulafi Endre pénztárnok és muzeumőr felolvassa jelentését. A jelentés szerint van az egyletnek 1847 frt vagyona.

A múzeumban szaporulat volt: I40drb. könyv, 12 drb. kőkorszakbeli (árgy, 14 drb. olaszországi tájkép, ő felsége és Erzsébet királyuő életnagyságu arczképe.

Ezek után az elnök igen életre való és nevezetes indítványt tett. Elmondja, hogy az egyesület 1893. év junius 4-én tartott közgyűléséből kifolyó lag kérvényt intézett a vármegye törvényhatósági bizottsághoz, a melyben kéri, hogy az egyesületet a közművelődési alapból évenként bizonyos összeg gél segítse. A vármegye törvényhatósági bizottsága 120 frtot szavazott meg, oly föltétellel, hogy a múzeum a vármegyén lévő helyiséget elviszi, s a 120 frtot alkalmas helyiség bérlésére adja.

Miután igy az egyesület évi 120 frt járulékhoz jutott, czélszerűnek találná, ha az egyesület egy álandó alkalmas helyiséget építene, a hol a régiségek elhelyezendők lennének. De mivel az egyesület nincs oly anyagi viszonyok közölt, hogy ezreket költhetne, az egyesület megkérné Gyula város tanácsát, hogy az állandó muzeum épületének egy alkalmas ingyen telket adományozzon.

Ezen ingyen telket legczélszerübben, már ügy az egyesületnek, mint a városnak adhatná a város a „Göndöcs“ népkertben. A kert ezáltal nem kiseb bednék, sőt egy szép csinos épülettel gazdagodna, szépségben emelkednék.

Azonkívül a közönségnek is alkalmasabb Bolyén volna, mert például vasárnap délután a nagy közönség a kertben szokott sétálni, i már csak unalmából is be-be tekintene a múzeumba, a hol pedig sok hasznost és sok jót tanulhat.

A közgyűlés örömmel tette magáévá az indítványt s a módozatok összeállítására Oláh György. Keller Imre, dr. Berényi Ármin, Gyulafi. Endre ta gokból álló bizottság hüldetett ki.

Ismerve a nemes gyulai tanács minden szép és jóért, különösen pedig a város érdekéért való lelkesedését, bizton számit az egyesület, hogy most mikor oly nevezetes culturalis intézmény iránt kell kimutatni nemes lelküségét, nem fog szükkeblüsködni.

véve azt, hogy nem épitett színház, hanem egy rossz akusztikájú teremben énekel, — Jó vol1 Földváry mint Alfio, de kívánatos lett volna, hogy a megcsalatott szicíliai paraszt dühét élénkebben, hévteljesebben tüntette volna fel. — Egyáltalában több játékbeli ügyességet várnánk tőle. Galyasy Paula Lóla kis szerepében, melynek eléneklésével brillírozott, nagyon élethűen tüntette elő a kikapós és kedvesen ka czér szicíliai menyecskét. Láttuk ezt különösen ott, midőn Turiddunak a rózsacsokrot átadja, Locsarekné egykor szép hangja romjaival is elfogadható Luciát produkált.

Az operát megelőzőleg Andreanszky egy felvonásos vigjátékát, a “Katonásan*-t adták. A bohókás kis darab állandó derültségben tartá a közönséget. A szereplők: Sándor Emil (Gárday), Kiss Irén (Jolán), Cserni Berta (Olga), Tapol- czai (Huszár) és Péchy (Lengei), együtt véve és külön-külön ügyes alakítást nyújtottak.

Vasárnap II. Rákóczy Ferencz fogságát adták telt ház előtt. A vasárnapi közönség kellőképen lelkesedett a hazafias darabon. Rákóczy hadainak felvonulása az induló hangjai mellett, ezúttal is nagy hatást keltett. A szereplők kellő igyekezettel játszottak.

Hétfőn Suderman merész felfogású drámája, az „Otthon* került színre. A társadalmi problémák fejtegetőjének nagymestere nagy és intelligens közönséget vonzott. A felvetett problémának megdöbbentő megoldása vegyes érzelmeket keltett a közönségben. A tendencio- sus darabban a felforgató eszmék képviselőjét Magdát, Cserni Berta adta oly meglepő hüségDr. Karácsonyi János az egyesület főtitkára indítványozza, hogy az egyesület változtassa meg czimét, még pedig az eddig használt „Békésmegyei régészeti és történelmi egylet“ czim helyett vegye föl,

„ Békésmegyei közművelődési és történelmi társulat“ czimet.

A közgyűlés Oláh György elnököt és Dr. Ka- jrácsonyi János főtitkárt bizla meg az alapszabályokban szükséges változtatásokkal, s a módosított alapszabályokat a jövő közgyűlésen terjesszék be.

Dr. Karácsonyi János indítványozza, hogy a vármegye törvényhatósága Bzóllitassék föl az egye sülét által, hogy 1895. év január 12-ét, mint Bó- késvármegyére történelmileg nevezetes napot ünne pelje meg. 1895. év január 12-én lesz 200 éve annak, bogy a törökök Gyulavárából s egyszersmint Békésvármegyéből kiüzettek.

Hisszük, hogy Bókésvármegye törvényhatósága a nagy naphoz méltóan inpozánsul fogja ez öröm ünnepet megülni.

Keller Imre az egyesület ügyésze jelenti, hogy sokan vannak az egyesület tagjai között olyanok, a kik nem ismerik el tagságukat. Kéri az egyesületet, hogy küldjön ki egy bizottságot, a kik ezen ügyben eljárjanak.

Ezek után a közgyűlés véget ért.

Nagyon szép és nemes mozgalom indult meg e valóban több pártfogásra érdemes egyesületben ; a mely mozgalom, úgy hisszük és reméljük, a legjobb kifejlődést fogja elérni.

Adja Isten úgy legyen.

Az alsó-feliér-Körös társulat rendes közgyűlése.

(május 28-án.)

Jenlenvoltak: Ladies György, úgy is min gróf Almássy Kálmán és gróf Weneckheim Frigyes megbízottja. Kövér László és Sánta János, mint Gyulaváros megbízottai. Korosy László cs Achim Gusztáv, mint Csaba város megbízottai. Dr. Hajoal István és Mezey Lajos, Békés város képviseletében. Szekér Gyula, mint gróf Almásy Kálmánná megbízottja. Korosy Kamiltó, mint gróf Apponyi György megbízottja. Aszalay Gyula és Kovács András, Doboz község megbízottai. Bán Károly és Erdődi Ferencz, Gyulavári község képviseletében. Szeberónyi József, mint Breznyik János megbízottja, továbbá Gallacz János műszaki tanácsos vizépitészeti kerületi felügyelő, Szarvassy Arzén kir. mérnök minisz téri megbízott; Erkel János társulati főmérnök, Habinay Pál társulati mérnök, Wieland Károly társulati pénztárnok és Csausz Lajos társulati igazgató.

gél, hogy szinte azt az impressiót keltette nézőben, hogy önmagát játsza. A conservativ és modern felfogás szóvivői (Schwartze) Sándor Emil és (Magda), Cserni Berta, oly élesen domborították ki a régi és új társadalom közti ellentétet, oly markáns vonásokkal, oly erős színezéssel adták az apa és leány közti elkeseredett küzdelmet, hogy a közönség, egy darab életet vélt maga előtt látni, Kitűnő volt különösen Cserni Bertának drámai effectus tekintetében egyedül álló jelenete Kellene!, midőn azt a megsértett anyaszeretet szülte felháborodásában kikergetj, valamint a 4-ik f.-lvonásbeli nagy jelenete Schwartzéval, midőn alternativa elé ál litva bevallja neki, hogy nem egyedül a Keller- rel elkövetett ballépés terheli a lelkét.

Sándor Emil az előadás egész folyamán méltó pendantja volt Cserninek, ők ketten dominálták különben a tért úgy, hogy a többiek nemcsak szerep, de játék tekintetében is eltörpültek mellettük. —j Még Kis Irén vált ki az ensemble-ból. Augustája oly karakteristicus és kaczagtató vénkisasszony figura volt, hogy szinte pihenő oázként szerepelt a viharzó szenvedélyek közepette. Ez intelligens színésznőnek nagy érdeme különben az, hogy nem veszi számba a karzati públicumot. Péchy lelkésze ellenben nem egy önmagán uralkodni tudó, akarat-i ős férfi, de egy kezdő legátus benyomását tette ránk.

Verő György Szultánja kedden szép számú közönséget gyűjtött. Kocsis Etel a czimszerep- ben brillírozott. Csak egy megjegyzésünk van az énekére és pedig, hogy a közép hangokat, a

Ladies György társulati elDÖk, annak előre- bocsájtásával, hogy a társulat összes árterülete 36,594*y,0M hold, összes értéknövekedése pedig 1.933,740 forint lévén, ezen közgyűlés, melyen 32,114*%m árteres hold, 1.733,000 forint értéknövekedés van a jelenlevők által képviselve határozat- képes, — az érdekeltséget szívélyesen üdvözli és bejelenti, hogy a társulati alapszabályok 11. §-a értelmében ápril hó első felében kellett volna a rendes tavaszi közgyűlési összgyülést összehívnia, de várt, azon reményben, hogy a gyulai éa egyes békési panaszoknak az alispán által is helybenhagyott ötös bizottsági határozatok megsemmisítése iránt a földmirelésügyi m. kir. miniszter úrhoz benyújtott felfolyamodására felsőbb kelyről a határozat — mely a kivetések ügyére nagy fontossággal bir, — a közgyűlést megelőzőleg le fog küldetni. Várakozása ellenére a határozat a mai napig le nem érkezett, a közgyűlés összehívása pedig, tekintve, hogy a társulat a kivetési főkönyveknek a pénzügyigazgatóságokhoz a folyó hó végéig leendő beterjesztésére köteleztetett, tovább halasztható nem volt. — Ezután a közgyűlést megnyitottnak nyilvánítja, a jegyzőkönyv hitelesítésére Aszalay Gyula és Szekér Gyula érdokeltségi tagokat felkéri.

A közgyűlés az elnöki bejelentést helyeslőleg tudomásul veszi.

A közgyűlés az igazgatói választmány javaslata alapján az érvédelemnél a műt évben mutatkozott 441 korona 58 fillér, valamiot a 8. számú gátőrház épitésénál felmerült 356 kor. 56 fill, tul- kiadásokat jóváhagyja, mert a 441 kor. 58 fillér kiadási többlet a fokozottabb árvédelmi előintézko- kedéack, beszerzések és nagyobbmérvU őrködés Szüksége által indokolva van, a 356 kor. 56 fillér tulkiadás pedig a régi őrház anyagának nem az előirányzathoz képest lehető értékesítése és felhasználása következtében merült fel.

A társulati kölcsönök conversióiának keresztülvitelére irányuló törekvést a közgyűlés továbbra is fenntartja és meghagyja társulati igazgatónak kedvező viszonyok beálltával a pénzintézetektől beszerzendő adatok alapján arra nézve konkret javaslatot terjesztessék elé.

Utasítja továbbá társulati igazgatót, hogy a múlt évre megállapított 60,000 korona kezelési költség kivetésből még be nem folyt, illetve hátralékban levő 3881 kor. 91 fillér összegnek behajtása iránti sz’goru intézkedésre az illetékes pénzügyigazgatóságokat a kimutatás megküldése mellett kérje fel. Ugyancsak társ. igazgatót megbízza, hogy a társulat tulajdonában lövő 3 drb egyenként 1000 frt névértékű és egy drb 500 frtra névértékű 4% aranyjáradék kötvényeket előnyösen váltsa be.

melyeket époly hatással (s az ö előnyére) fistu- lából is énekelhetné, rósz iskolára vallóan, mellből énekli; a mivel egyrészt önmagát tárasztja, másrészt csökkenti a hatást. A szultán ismert Roxalane keringőjét a közönség megismételtette.

Elragadtatással szólunk Tiszayné, Roxe- lane személyesitöjéről, a ki ennivalóan csinos és pajzán franczia lánykát produkált, a kinek nem egy dalát tapssal köszönte meg a közönség.

Gallyasy Paula hálátlan kis szerepében többet nyújtott, mint a mennyit a szereptől várni lehet.

Püspöki és Krémer állandó derültségben tartá a közönséget.

Külön kell megemlékeznünk Rózsahegyi, e sűrűn foglalkoztatott s mindig beválló aranyos kedélyű és ambitiosus naturburschról, ki a mióta láttuk is (egy évvel ezelőtt), nagyot haladt.

Mint diserét föeunuch többször megnevettette az intelligens közönséget, Kozma István kis szerepét is érvényre emelte.

Úgy a kar mint az orchestrum, derekasan működött, a mi Znojemszky karnagy érdeme.

Szerdán Mongodin úr felesége került színre. A kissé pikáns, de nagyon kaczagtató bohózat köztetszést aratott, a melyben fö része volt Krémer Jenőnek (Mongodin úr), úgy látszik, a szerepet nemcsak gonddal tanulta be, hanem meg is alakította. Bácsné (Rosalie), a házsártos hárpia feleséget élethűen adta.

Ki kell emelnünk Kiss Irént, a ki a chan- tanbeli énekesnőt oly hűen adta, hogy szinte Carola Cecíliát véltük benne látni. Fougerolles