Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894-06-10 / 23. szám

A Gallacz János műszaki tanácsos vizépité- szeti kerületi felügyelő ur által tett indítvány foly­tán és az igazgató választmány javaslatához képest utasítja társ. főmérnököt hogy a fekete-körösi tár­sulattal magát érintkezésbe téve, együttes megegye zés után ezen és a mi társulatunk telephon veze tékének czélszerü összekötésére nézve vélemény jelentést terjesszen a közgyűléshez. Minthogy a fekete-körösi 18. számú átmetszés kibővítési munkálat a befejezés küszöbén van, közgyűlés az ig. választmány javaslatához képest .már most elrendeli, hogy mihelyt a munkálat befe jeztetett a fölámivelésügyi miniszter úrhoz a mun kálat felülvizsgálatának elrendelése iránt kerelem intézessék. A töltések tervszerű kiépítéséből fennmaradt munkálatok, illetőleg arra való tekintettel, hogy tervezet készítése vagyis 1888. év óta ülepedések és rongálások folytán a töltésekben jelentékny vál tozás állhatott be, a közgyűlés utasítja társ. főmér nököt, miszerint a kiépített és a kiépítendő tölte sekről uj felvétel alapján tervet készítsen, a meg Bzükségköltséget újból számítsa ki és igy a munka előhaladásáról, valamint az uj felvétel alapján ke szült tervek bemutatása mellett a kiszámított költ ségekről a szeptemberi rendes őszí közgyűlésnek jelentést tegyen. Minthogy végre a Fekete-Kőrös Anti szaka szán épített sarkantyú müvek a mederbe épen nem vagy alig 0-50 méternyire nyúlnak be, tehát a szem­ben levő fekete-körösi társulat védmüvei ezen mun kálatok által nem alteráltatnak, ennek folytán az j tekintetben Szarvassy Arzén kir. mérnök miniszter megbízott által felhozott nehézmény eloszlattatottl A számvizsgálói jelentés a társulati pénztár állását az 1893. év deozember 31-én következőkbe tünteti fet: Bevétel volt. . Kiadás volt . . . 235,423 kor. 64 fii 118.978 kor. 45 fii Pénztári maradvány . 116,445 kór. 19 fii Követelésül maradt ezen évről 6,482 kor. 07 fii Olvastatott a földmivelésügyi m. kir. miniszter urnák a m. kir. pénzügyminisztérium vezetéséval megbízott miniszterelnök úrral egyetértoleg kiadott rendelete a társulati kölcsön első félévi járulékánál mikénti kifizetése és az ideiglenes aranykulcs alap ján készült kölcsön járulék kivetéseknek f hó vé­géig az illétékes m. kir pénzügyigazgatóságokhoz leendő beterjesztésük tárgyában; ezzel kapcsolato san olvastatott társ. főmérnöknek 5 drb melléklettel felszerelt jelentése a műszaki ártérfejlesztés alapján eszközlött kölcsön kivetés elkészítéséről. Végre o! vastatott az igazgató választmánynak vonatkozó ja­vaslata. A közgyűlés az igazgató választmány javasla­tához képest a miniszteri rendeletnek azon intéz­kedését, melyszerint a kölcsön járulók f. évi első félévi részletére nézve a hitelező magyar jelzálog hitelbank a m. kir. központi államzénztárnál letett biztosítéki összegből rendeltetett kielégittetni, mint­hogy ezen intézkedésnek elég tétetett, tudomásul veszi. A még hátralevő munkálatok különösen a birtokivek elkészítéséhez szükséges kiadásokra társ. főmérnök által előterjesztett pótköltségvetés alap­ján kért 1000 koronát a közgyűlés az ig. választ­mány javaslatához képest megszavazza és kiutalvá­nyozza, egyszersmind elrendeli, hogy társ. főmér­nöknek jelentése egész terjedelmében a mellékle­tekkel együtt kinyomattassék és az érdekeltségi ta­goknak vétivek mellett megküldessék, azon kije­lentéssel, miszerint a végleges ártér és a végleges aránykulcs megállapítása után netalán előálló vál­tozások folytán a kivetéseknél eredő különbözetek kiegyenlítése végett ezen ideiglenes időszakra a szükséges leszámolás megejtésének kötelezettsége egy korábbi végzéssel elhatároztatott és fentartatott. Társulati igazgató és társ. főmérnök által be­mutatott társulati 1,400,000 frt és 200,000 frt együtt 1.600,000 frt Magyar Jelzálog Hitelbank kölcsön­nek a lekötött 27200 frt 60 kr. adóvisszatéritési összeg által nem fedezett évi 59009 frt 40 kr. tőke és kamat törlesztési járulékáról a fölmivelésügyi m. kir. miniszter urnák 1893. év október hó 21-én költ 52387/V/lb. számú rendeletével a műszakilag fej­lesztett társulati ártérre az engedélyezett ideglenes aránykulcs alapján készült egyénenkénti kivetési főkönyveit jóváhagyás és hitelesítés végett és az annak alapján kiállított bárczákat kézbesítésük iránti intézkedés megtétele végett az igazgató vá­lasztmány javaslatával együtt előterjeszti. A közgyűlés az igazgató választmány által tett javaslat Uimérotében előterjesztett 12 drb kive­tési főkönyvet annak megjegyzésével, kogy a föld­mivelésügyi m. kir. miniszter által jóváhagyott ideig­lenes kulcs alapján kivetett 1.600,000 frt magyar jelzálog hitelbank kölcsön járulék a f. óv július hó 1-ig fizetendő le az illetékes község (város, kir. adóhivatal) pénztáránál, jóváhagyja és hitelesíti, Ladies György társulási elnök, Csausz Lajos társ, igazgató és Erkel János társulati főmérnök a köz­gyűlés felhatalmazása folytán a hitelesítési záradé­kot aláírásukkal ellátják. Az ekként hitelesített főkönyveket a közgyű­lés az illetékes m. kir. pénzügyigazgatóságoknak további eljárás végett megküldetni rendeli. Ennek eszközlésére és a kivetési bárczáknak az egyes ér­dekelteknek kézbesítés végett vétivek mellett az illető (községnek), városnak megküldésére a köz­gyűlés társulati igazgatót utasítja és meghagyja, hogy a vétiveknek aláírás után leendő visszaszár­maztatását, valamint a bárczák egyénenkénti kézbe­sítése megtörténtének igazolását a községektől (vá­rostól) bekivánja. Végre elrendeli, miszerint társulati igazgató a községeket arról is értesítse, hogy a főkönyvek a társulati hivatalban minden egyes érdekelt által megtekinthetők. Olvastatott társ. igazgatónak véleményes jelen­tése a régi kezelési költség hátralékok tárgyában és olvastatott az igazgató választmánynak vonatkozó avaslata. Minthogy sem Csaba, sem Gyulavári községek társ. igazgatónak kifogásaikkal szemben velők köz lőtt észrevételeire továbi nehézménynyel nem éltek tehát a leszámolás eredményébe beleegyeztek, mint hogy továbbá Gyula városnak újabb észrevételei a leszámolás eredménye ellen nem bírnak jogos alap pal és végre minthogy több társ, tag a leszámolás eredményének helyességét és jogosságát elismerve hátralékát ki is fizette; a közgyűlés az ig. vá­lasztmány javaslatához képest társ. igazgatónak je- entését elfogadja és kimondja, hogy a 32/1892 számú ig. választmányi határozattal kiküldött bi­zottság által a Gyula városától és az érdekelt köz­ségektől, a kir. adóhivataltól beszerzett adatok, valamint a társulati okmányok összehasonlítása alapján készített leszámolást fentartja, és a csatolt ' imutatásban foglalt régi kezelési költség tőke és ésedelmi kamat tartozást a hátralékosoktól köve­teli és a tartozásnak f. év végéig leendő befizető sére őket felszóllitja. A közgyűlés az ig. választmány javaslatához képest egyrészt arra való tekintettel, hogy a távbe­szélő összeköttetés az árvédekezésnél szükség ese­tén jó szolgálatot tehet, másrészt arra való tekin­tettel is, hogy társulatunk székhelye a vármegye székhelyén van, kimondja és elhatározza miszerint társulat a vármegyei távbeszélőre és pedig az egész vármegye területére előfizet és a felhívásban glalt feltételek elfogadása mellett a társulati hi­vatalban felállítandó egy állomás költségeit kifize­tésre utalványozza. T a a ű g Z7­Tanügy. A gyulai rom. kath. elemi iskolák zárvizsgálatai a plébánosi változás miatt az idén a szokottnál korábban kezdődnek s a következő sor­rendben folynak lo: Junius 11-óu délelőtt Plank Alajosnál, délután Domokos Jánosnál; junius 12-ón d. e. Székely Lajosnál, d. u. a belvárosi leányis­kola VI. V. IV. osztályában ; junius 13-án d. e a belv. leányiskola III. ób II. — d. u. az I. osz­tályban ; — junius 14-én d. e. Serer Benedeknél, d. u. Bekker Endrénél; junius 15-én d. e. Diósy Lajosnál; d. u. a németvárosi leányiskola IV. és III. oszt. — junius 16-án d. e. a németvárosi le ányiskola II. és I. oszt. d. u. Mátray Jánosnál ; — junius 18-án d. e. Mátray Jánosáénál. Magánvizs gálatok junius 20-án tartatnak, A vizsgálatok min denkor d. e. 8., illetve d. u. 2 órakor kezdődnek. Adakozások Kossuth Lajos szobrára. Gyula város polgármestere a képviselő tes­tület határozata folytán gyűjtő iveket bocsátott ki Kossuth Lajosnak a fővárosban emelendő szobrára. gyűjtés eredménye időközönként lapunkban nyil­vánosan fog közöltetni, és azt az alábbiakban foly­tatjuk : Nádházi István úr ívén: Róbert festőt Péchy Kálmán adta. E szerep neki jól beütött. A csendes butaságban leledző Savinien titkárt Rózsahegyi kifejező mimikával I megfelelő gestussal adta. Lucienne-t Gallyassy Paula adta. Szép a kisasszonytól, hogy nem szerepkörébe tartozó szerepeket is ambitióval játszik meg. Ily salon- szerepek jó iskoláéi szolgálnak különben a ki- tűnő ének mellett sem nélkülözhető játékbei ügyesség megszerzéséhez. Csütörtökön Ötödik pont, Megyeri Dezső olló­zott operettje ment összevágó, csinos előadás ban. Kocsis Etel mint herczeg, nagyon szépen énekelt s olyan csinosan festett trico szerepé ben, mint soha eddigelé. 1 Tiszayné mint báróné, olyan élethűen és annyi természetességgel adta a parvenu asz. szonykát, hogy alakítását szinte az életből eile, settnek vélte a publicum. Clárisse, Beaulien herczeg kisasszony fele sége oly igéző volt Ízléssel választott toilettjei ben, hogy az ember szinte szánta a böjtre kár­hoztatott herczeget. Rózsahegyi a kabinet alakot képező Figa­rót (Toupin), eredeti és tegyük hozzá, hogy sze­rencsés felfogással adta; episod szerepében le tudta kötni a közönség figyelmét. Püspöki és Kremer kaczagtató volt a II felvonás azon jelenetében, midőn az egyik úr feleségét, másik menyasszonyát találja a her- czegnél. Kölcsönös tévedésük hatott különösen Pénteken szünet volt, szombaton Libapász tort adták, hogy miként, arról jövőre. — r, — a. Nádházi ÍBÍván í.— Erdélyi János —.50 Nádházi Istvánná 1.— Madarász Mária —.20 Nádházi Károly —.20 Biró János —10 Nádházi András L— Ifi. Eiss Sándor —20 Vidó András —.20 ld. Kiss Sándor —.40 Varga Máiia —.10 Nagy Juliánná —.10 Gyulai György —.20 Havai Gábor —.50 Megyeri Juliánná —.20 Tar András —50 Gombkötő József —.20 Biró Gábor —.20 Gyulai Erzsébet —.20 Bordó János —.20 K- Gombkötő István —.50 Bordó István-.50 Ifj. Gombkötő András —,20 Tokai János —.30 Öreg Csete Ferenczné 1.— Fábián András —.20 Ifj. Szilágyi János —.30 Sándor István —.30 Özv. Toldi Mihály né —.20 Özv. Szilágyi András —.40 Tollas Istvánná —.20 Darvasi István —.10 Szilágyi István —.14 Nyiri István —.20 Tokai Mária —.50 Oláh Ferencz —.20 Tokai Sándor —.20 Szigeti Sándor 1.— Dézsi Erzsébet —.10 Havai Erzsébet —.50 Özv. Oláh Ferenczné 1.— Szilágyi Ferencz —.50 Biró György —.30 Erdeli Erzsébet —.20 Szigeti Mária —.20 Oláh Péter —.30 Beneczki Zsuzsanna —.10 Némedi Juliánná —.20 Erdős György —.60 Ifj. Bíró György —.20 Ifj. Fábián Lajos —.30 Vidó Lajos 1.— Bállá József —.50 Pikó Imre —.60 Tar Ferencz —.20 Kertész Ferenczné —.20 Gombkötő András —.20 Varga Ferenczné —.20 tfultas Adolf 1.85 Goldstein Miksa 1.— [fj. Kohlmann Ferencz 1.— [luszka János —.50 Gergely István —.50 Metzner B. 1 — Oszuszky J. — 50 Erber Zsigmondnó —.35 Uferbach János —.60 Gubicza Pista —.10 Gubicza Ilonka —.10 Frattini Ferencz —:4o Kaudersz Zsiga —.30 Jontz Ferecnz 1.— Frailer István 1.— Frailer Gyula —.60 Braun Izidor —.20 Kohlmann János —.60 Kohlmann Ernő —.20 Kis István Kiss István 1.50 Öreg Némedy Ferencz 1.— Ruttner Ferdinand —.50 Ludvig András —.10 Kiss Rozina —.20 Csűr István —.10 lmplom János —.20 JSak Márton — 50 Berndt Francziska —.60 Páskuj József —.30 Steigerwald János —.05 Hak Márton —.20 Hak József —.20 Viszt István —.10 Berndt János —.20 Mayer Frigyes —.30 Összesen: 19.84 Maltas Adolf úr ívén: Kohlmann Irma —.10 Kohlmann Ella —.10 Kohlmann Imre -»-.10 Lusztig Pista —.20 Lusztig Géza —.20 Multaa Rega —.10 Multas Elvira —.11 Schriftart István —20 Sál István 1.— Lederer Lajos 2 — Ritter ános -.50 Bálint Antalné —.20 Lotta György —.50 Darvas Fernecz —.30 Eisler Linót 1 Pásknj József 1.— Hederváry Irma 1.. Hederváry Béla — 40 1576/894. szám. Hivatalos hirdetés. Az 1893. évi XXIII. t.-cz. 14. és 31 §§-ai értelmében kötelesek mind azok, kik vadászatra használható fegyverek birtokában vannak, nem külömben azok is, kik a vadá­szati jogot gyakorolni kívánják a fegyveradó kirovás alapjául szolgáló bejelentéseiket 1894 évi junius hó végéig a városi adóhivatalnál megtenni, miért is figyelmeztetnek azok is kik a vadászati jog gyakorolhatása iránti be­jelentéseiket nem a folyó évi júniusba, hanem később szándékoznak megtenni, hogy azon kötelezettség alól, miszerint a vadászati fegy­verét már f. évi junius hóban bejelentessék, felmentve nincsenek, hanem a jelentés elmu­lasztása az idézett törvény 42. és 43. §§-ai értelmében 10 írttól 20 írtig terjedhető bir­sággal büntett-etik; azon egyének pedig, kik fegyvereiket még mielőtt vadászat-jegy iránti bejelentéseiket a kir. adóhivatalnak át adták volna a községnél fizetendik és kétszeres adófizetés elkerülése végett a nyerendő fegy­veradó igazolványt a kir. adóhivatalnál a va­dászati jegy bejelentéséhez csatolják. Gyulán, 1894. junius 1-én. Dutkay Béla, polgármester. Hírek. Összesen: 20.— úr ivén: Fikker Mariska —.10 Ifi Steigerwald Ferencz 1.— Viazt Mátyás —.30 Rapport Bálint —,20 Biráoker Reinhart —.20 Eriger Mihály —.10 Péter György —.80 Eiss Róza —.10 Eiss Mária —.10 Berndt Eonrád —.40 Hak Ferencz —.05 Steigerwald József —.30 Fikó Eároly 50.— Ludvig György —.60 Frőhner István .20 Berndt Eároly —.60 Összesen: Eddigi gyűjtés eredménye: 578.05 10.50 A lóvonatú vasút közigazgatási bejárása f. hó 2-án történt. Résztvettek benne dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt: Lábán József vasúti s hajó­zási főfelügyelő, Haviár Lajos kir. mérnök, az állam- épitészeti hivatal főnöke, Dutkay Béla polgármester és a képviselő testület e czélból kiküldött bizott­sága, gr. Almásy Dénes részéről Szekér Gyula urad. számtartó s Ladies György ügyvéd. A lóvonatú va­sút Yáriból kiindulólag a paradicsomi pusztára on­nan pedig az Elővízcsatornán keresztül a kongó-út jobboldalán a czédulaházig s folytatólag a laktanya utczán a kápolnatérre jön, honnan alternativ terv szerint vagy a Billicz-féle ház Lukács Pétra által bérelt kis épületének kisajátításával vagy a magtár mögött átkelve a körösön a kulcs utczán és sú- gárút bal részén a vasúti-indóbázig épül ki. A ká­polnatérről mellékvágány terveztetik a Szerecsen- térig. A közigazgatási bejárás egész napot igénybe vette, egyéb részletekről lapunk jövő számában. A községi vagyonok fokozására Tallián Béla főispán által megindított nagyszabású mozgalom konkrét alakot öltött annyiban, hogy a községi va­gyonok kimutatására kiküldött szűkebbkörű bizott­ság, nagy anyaghalmazt felölelő munkálatát elké­szítette, mely munkálat tárgyalására a vármegye főispánja a nagybizottságot folyó hó 12-ikén, ked­den délelőtt 9 órára hívta össze a vármegye ta­nácstermébe tartandó ülésre. Ha az időjárásra vonatkozó hagyománynak hinnünk lehet, akkor negyven napi esőre volna ki­látásunk; nevezetesen azt tartják, ha Medárd nap­ján esik, akkor negyven napos eső fog bekövetkezni. Medárd napja pénteken volt, és habár kis mérték­ben, nem múlt el eső nélkül, ami momentán nem is volt rossz, mert a sűrű zivatarok után még min­dig nagy szükség van esőre, de nem olyan mérv­ben, mint a Medárdi prognosztikonból attól tartani kellene. A termés olyan stádiumba jutott, ahol leg­kritikusabb napjait éri, nevezetesen évtizedek ta­pasztalatai tanítottak rá, hogy junius hó döntő súly- lyal van annak fejlődésére, mert amennyire kedvező idő mellett a legrosszabb tavasz csapásait is kihe hevertetheti, ép úgy oly mértékben képes a legjo- gosultabb várakozásokat is tönkre silányitani. Az eddigi kilátások nem jogosítanak nagy panaszra, de vérmeB reményekre sem; búza s árpa, ahol ide­jében kapott esőt, szépen áll, de sajnos sok helyen nagyon is vissza maradt; aggasztó némely határré szén a rozsda fellépte s a ha nem is nagy kerüle tekre terjedő, de a gyakori ködök is. Ismételjük azonban, hogy a termés sorsa a hó hátralevő részé ben bekövetkező időjárástól függ. Esküvő. Najmann György törekvő fiatal mé­száros iparos, Najmann János kisvárosi polgártár sunk fia, folyó hó 5-ikén délután 6 órakor vezette oltárhoz a rom. kath. nagytemplomban Lindenberger Simon tekintélyes kovács iparos kedves leányát Annát. Az esküvőn nagyszámú, előkelő polgár kö zönség vett részt, és az örömszülék házánál nagy lakoma követte az TJr színe előtt kötött szent fri gyet, melyhez mi is hosszantartó boldogságot ki vánunk. A menetrend marad. A közigazgatási bizottság — mint megírtuk, — tudvalevőleg felirt a keres­kedelmi miniszterhez az iránt, hogy a postai régi menetrendet léptetné életbe. Ezelőtt ugyanis a reggeli póstát a hajnali vonat hozta, mig május l eje óta a */« 8 órakor jövő táblai vonat, úgy hogy a hírlapok, levelek és csomagok későbben juthatnak a közönség kezébe. A kereskedelmi mi­niszter azonban a közigazgatási bizottsághoz e na­pokban küldött leiratában megtagadta ezt a kérel­met, amit sajnálatosnak tartunk és csak is annak tudhatunk be, hogy valószínűleg megvalósul a ré­góta rebesgetett hír, mely szerint a hajnalban Nagy- Yárad-felé, úgyszintén a N.-Váradról éjjel Gyula­felé közlekedő vonatot be fogják szüntetni. A gyulai polgári kör csütörtökön, junius 7-én tartott választmányi ülésén Kossuth Lajos szobrára egyhangúlag 25 frtot szavazott meg. Továbbá elnök bejelentette, bogy a kör volt szeretett elnökének, Göndöcs Benedeknek arczképe — olajban megfestve — elkészült. Az ünnepélyes leleplezés programúi» jának helyes megállapítására egy 5 tagú bizottság küldetett ki; amely bizottság a választmánytól olyan utasítást kapott, hogy — amennyire lehetsé­ges — a leleplezési aktus után egy tánczvigalom rendeztessék a polgári kör udvarán, mely e czél- nak minden tekintetben megfelel. A leleplezési ünnepély augusztus hónapban fog megtartatni. A Viskovics-féle sikkasztás foglalkoztatta újból folyó hó 4-ikén a vármegye fegyelmi választmányát, mely a fegyelmi vizsgálat alatt álló tisztviselőket a vagyoni felelősség alul felmentette. Ezen ítélet a fegyelmi választmány eddigi álláspontjával össz­hangban áll, illetőleg annak logikai következménye. Majális. Ami az örömet illeti, abból az elemi iskola ifjúságának a jun. 4 én tartott majálison bő­ven kijutott. Kora reggel szentmise után rendbe­állott a több mint 300 főből álló csapat temérdek apróbb nagyobb zászlóval; legelői a majális bohó- czai mentek párosán, tarka jelmezekben hirdető táblákat emelve, hogy „ma tartatik meg a majális“ ; az első csoportban 100 nagyobb fiú, ezek után a virágbintó egy szépen tele virággal díszített kis hintó, hazva két bohócz által, benne 2 kis fiú ült, mint majális herczegek a „gyermekévek“ jelképéül; most a zene és ismét 100 fiúból álló csapat követ­kezett, utánok pedig egv kitömött óriási elfánt, há­tán díszes sátorral, benne az iskolák két legkisebb tanítványa ült, nagy úri kényelemben. Az elefánt után bezárta a menetet ismét 100 fiú. Künn a ma­jális helyén minden a megállapított programm sze­rint folyt le, még a léghajók is aszerint nem szálltak fél, azon egyszerű oknál fogva, mert meggyuladtak. A gyermekek jó ebéddel és bőséges uZsonával vol­tak ellátva. A költségekhez a szegény gyermekek helyett hozzájárulni szívesek voltak: Gróf Wenck- heim Frigyesné 15 frt, Gróf Almássy Kálmánné 10 írt, Gróf Weneckheim Gézáné 10 frt, Gróf Almássy Dénesné 10 frt, Terényi Lajos 7 frt, Bázár Gyula 3 frt. A kiadás másik nagyobb része egyesek kisebb nagyobb adományaiból, a módosabb gyermekek hozzájárulásából, a 14 frt 67 kr. hiány pedig a tanitó testület által fedeztetett. A mulatságot meg­tekinteni délután igen sokan rándultak ki úgy az intelligentia mint különösen a polgárság köréből. Igen jól hangolta a közönséget azon körülmény is, bogy a majálist Gróf Almásy Dénesné gyermekei­vel rövid időre szintén meglátogatta, s a kis gróf leánykák az elefánt hátán levő aranycsillagos ké­nyelmes sátorban elhelyezkedve a 300 fiú által nagy örömmel és diadallal körülhordoztattak. Este­felé tánczolni kezdett a felnőtt közönség s a táncz éjfél köröl ért végett, a négyest 30 pár tánczolta A kirándulást felkeresők teljes névsorát részint azok nagy száma miatt, részint azok folytonos vál­tozása miatt összeállítani sajnálatunkra nem sikerült. Az Óra alap javára Yidó János magtárnok 28 forintot adományozott. A nemes tett legyen buz­dító példa czélunk mihamarabbi megvalósitásához. A gyulai kerületi betegsegélyző pénztár junius 3-án délután 3 órakor tartotta meg évi rendes köz­gyűlését ; a közgyűlési kiküldöttek ezen is kevés Bzámban voltak jelen. Az alapszabályok értelmében ezen, másodszor kitűzött közgyűlésen nem volt szükséges a határozatképességhez a kiküldöttek Vj-ad részének jelenléte. Sál József elnöklete alatt a közgyűlés y44-kor megkezdetett. Nagy hatást keltett az igazgatósági jelentés, melyben az igaz­gatóság nemcsak az évi működésével számol be, hanem buzdító szóval is járult a közgyűlés elé. A jelentésből a következőket jegyeztük fel: „Nem mulaszthatjuk el, hogy a tisztelt munkaadó és tag urakhoz még egy bizalmas kérést ne intézzünk. U. i. tisztelettel kérjük, hogy ápolják és fejleszszék szíveikben lelkiismeretes felebaráti szeretettel e nemes és megbecsülhetetlenül humánus intézményt, melynek igen fontos, de egyedüli czélja, szenvedő embertársaink' enyhülése, gyógyulása és jóléte, s nyújtsanak szívesen segédkezet a vezetőknek, kik a czél fejlesztésén gondos kezekkel munkálkodnak. Kívánjuk azt, hogy azon áldozatok, melyeket e szent és magasztos czél oltárára leraknak, termé­kenyítsék meg azon talajt, melyben szenvedő fele­barátaim jóléte és boldogsága gyökerezik és virág­zik, mely őket az Ínségtől megszabadítja s az el- nyomorodástól megvédelmezi. Ez által véljük elérni szeretett hazánk jó gondolkozást! polgárai által követett azon czélt is, mely szerint iparunk egész­séges munkaerejét ápolva, azt fejlesztve, a magyar ipar a külföldiekkel szemben, sikeres versenyké­pessé tétessék, ezzel hasznos szolgálatot teszünk magunknak is, iparunknak is s igy hazánknak. — Isten áldása legyen fáradozásainkon és szeretett magyar hazánkon.“ — Az ily hazafias szellemben vezetett intézmény okvetetlenül meg fogja teremni gyümölcsét, s valóban ez nagy hézagot pótol a társadalomban. — A közgyűlés fő tárgya a zár-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom