Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1894-04-29 / 17. szám
17-ik szám Gyula, 1894. április 29-én XIII. (XXVI.) évfolyam Szerkesztőség: Főtér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendök. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre ... 2 » 50 » Évnegyedre .1 » 25 » Egyes szám ára 10 kr. Társadalmi és közgazdászati hetilap MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: ZOoToa^r János. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féfe ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílt-téri közlemények küldendők. Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyilt-tér sora 10 kr. i _ Jl‘~,ur3i3ir'ví~h3r,a>rí Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Viczi-utcza 9., Schwarz^ Gyula Váczi-utcza 11, Eckstein Bernát fűrdö-utcza 4., Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya-uteza 8., Blockner J. IV. Sűtő-utcza; Fischer J. D. IV. Hatvani-utcza /., Reuter ügynökség és a Magy. Távir. Iroda Gránátos-utcza 1. Tenczer Gyula Szerecsen-utcza 7., Dannenberg J. Deák Ferencz-utcza 14. alatti hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon. A munkás mozgalom. Akármint vélekedjünk, bármilyen nézetünk legyen róla, tényképen kell fogadnunk, bogy az agrikultur szoczialis mozgalom az Alföld hol egyik, hol másik pontján évről - évre, tavaszról tavaszra felújul és kormányt, társadalmat egyaránt megdöbbentő módon hangos életjelt ád magáról. libben az esztendőben Hód-Mező-Vásár- hely városa volt a mozgalom színhelye. A történtek és nem történtekről (mert a vidéki „saját külön“-ök ép úgy túloznak Vásárhelyen, mint annak idejében túloztak Csabáról), a fővárosi lapok nyolcz nap óta hasábos közleményeket hoznak és így nemcsak azért érezzük magunkat felmentve a tényálladék reprodukálásától, mert az ese mény vármegyénk teiületén kívüli színhelyen zajlott le, hanem mert köztudomású dolog, ismételt leírását igazán feleslegesnek tartjuk. De feleslegesnek tartjuk a vásárhelyi inczidens alkalmából az agrárszocziális mozgalmak okai § orvoslási módjára nézve' lapunkban annyiszor — mint vidéki lapban egyetlen egyben sem — hangoztatott nézeteket ismételni, csupán annak a kijelentésére szorítkozunk, hogy mindazt, amit a munkások élég illetlensége okai s az ezekkel szemben teendő, helyesebben mondva tehető intézkedésekre nézve czikksorozatokon át elmondottunk, az utolsó nyolcz nap eseményei s tapasztalatai igazolták és igy az elmondottakat teljes mértékben fen kell tartanunk. A mi nézetünknél különben is sokkal fontosabb és aktuálisabb Tallián Béla vármegyénk főispánjának véleménye, melyet az alföldi szoczialismusra nézve a „Magyar Újság“ szerkesztője előtt nyilvánított; fontos és aktuális pedig nemcsak az egyén kiválósága, hanem annak következtében is, mert a főispán nyilatkozatai sok tekintetben tájékoztatást nyújtanak arra nézve, minő irányban és mily mértékben indúl meg az ak- czió a bennünket különlegesen érdeklő’ békésmegyei szoczialis bajok orvoslására. Tallián Béla főispán nyilatkozatai a következők : A kormány régen észlelte a bajokat és sietett is azok orvoslására a tőle telhető erély- lyel eljárni. Már a miniszterelnök úr is rámutatott keddi beszédében a telepítési törvény végrehajtására, csakhogy itt is nagy és kényes gazdasági érdekekről van szó. Hód-Mező-Vásár- hely, Orosháza, Csorvás, Bánfalva, Csaba, Békés és más községekbe sok ezerre megy azoknak a száma, kik azelőtt a Tiszaszabályozási munkálatoknál mint kubikosok voltak alkalmazva, de most, hogy a szabályozás ezen a vidéken véget ért, hónapokig foglalkozás hiján vannak. Sok ezerre megy ezeknek a száma, a telepítésnél azonban községenkint mindazonáltal csak mintegy 90—100 családra lehet számítani, mivel ha a munkaerőt a vidékről elvonjuk, első sorban a gazdasági érdekek sinylik ezt meg, mert idegen munkaerő félfogadását és gazdasági gépek alkalmazását a nép e vidéken nem tűri és I tekintetben a legnagyobb erőszakoskodásra is kész. Számoltunk is ezekkel a viszonyokkal és a szentes-hold-mező-vásárhelyi és a mezőhegyesszarvasi vasút építését csak azzal a feltétellel adták át a vállalkozóknak, hogy kizárólag e vidék munkásait fogják foglalkoztatni, a mi meg is történt. De azonkívül is megtettünk mindent, hogy a foglalkozás nélkülieket munkával ellássuk, összeírtuk a munkásokat és felhívtuk a szomszédos vármegyék nagyobb birtokosait és a gazdasági egyesületeket, hogy a munkások számának megnevezése mellett forduljanak hozzánk. Ezen fáradozásunk sem maradt sikertelen, mert gok száz munkás talált ily úton foglalkozást. A földművelési minisztérium által foganatba vett nagy szabályozási munkálatokhoz, mint tudva van, körülbelül 16,000 munkásra van szükség; fel is hívtuk a munkásokat, hogy a kik foglalkozást akarnak, jelentkezzenek, de daczára annak, hogy úgy én, mint más hatósági közegek a helyszínén is jártak, hogy a népet kellőleg tájékozzuk, e működésünknek mindamellett csak az lett a foganatja, hogy összeson mintegy három százan jelentkeztek. Ez eleget mond, igaz, azóta jelentkezett még néhány száz. Be kell vallani, hogy gyakran a mezei munkásokkal kötött túlszigorú szerződések is sokban okai az elégületlenségnok; azonban itt is figyelembe kell venni, hogy azóta sokban változtak a gazdasági és a termelési viszonyoli is, azonban megtettük azt, hogy bekértük a szerződések másolatait, és a hol meggyőződtünk, hogy azok nem felelnek meg a méltányosság követelményeinek, figyelmeztettük is az illetőket az esetleges következményekre, a hatosa gok azonban el vaunak határozva, hogy munkaadó és munkás közt felmerülő vitás kérdések ben teljesen pártatlanul, csakis az igazság és méltányosság által fogják magukat Ítélkezésükben vezettetni. Két szempontot kell itt figyelembe venni Az egyik, hogy mint ez a mezei munkásoknál legtöbbuyire igy is történik, az aratásnál szer zett és most már csekélyebb jövedelmükkel csakis legfeljebb január végéig élhetnek, azontúl pedig az új aratásig többnyire keresőtök nincs, a másik pedig, hogy deczemhertöl tavaszig egyáltalában nincsen munkájuk, mert hiszen a tél folyamán sem folyam-szabályozásnál sem vasútépítésnél nem dolgozhatnak. Az e tekintetben leginkább figyelembe veendő községek Orosháza, Csorvás, Bánfalva és Nagy-Széuás, arról kellett tehát gondoskodnunk, hogy a la kosságot ez időre munkával elláassuk, hogy a henyélés által keletkező bajokat már csirájuk ban is elfojtsuk. A földmivelési miniszter nagymérvű támogatásával e vidéken a kender- i czukorrépa-termelést létesítjük szövetkezeti ala pon, még pedig úgy, hogy az elérendő nyere séget, részint a termelőknek, részint a munkásoknak engedjük át. Az- erre vonatkozó munkálatok már közel vannak befejezésükhöz, de reméljük is, hogy e tekintetben sikeres ered ményt fogunk elérni. De szándékunk volt a házi ipar megte remtése által is a népet keresetforráshoz juttatni. A kereskedelmi- és pénzügyminiszterek támogatásával a dohány zsákvásznak beszerző sére a szövészeti ipart akartuk meghonosítani minden egyes községben kellőleg közhirré tét tűk ezt, sőt a helyszínén is igyekeztünk a népet meggyőzni annak áldásos hatásáról és kimutattuk, hogy átlag naponként legalább is 40 kr. kereset jut majd egy-egy munkáskézre (leány vagy asszony); és daczára annak, hogy megígértük, hogy a kormány ingyen adja át a szövőszéket annak, a ki két évig vele dolgozott, akcziónkuak mindössze csak az az eredménye lett, bogy Csorváson tizennégyen, Bánfalván pedig hatan jelentkeztek. Nem jobban jártunk ogy másik kísérlettel. Felkértük a vidék összes nagybirtokosait, hogy a czirokseprő készítésére szolgáló czirkot engedjék át nekünk, mert Orosházán czirokseprő- telepet akartunk létesíteni, azonban — mint mondám — ettől is el kellett állnunk, mivel — és ez a legfőbb baj — e vidékünk népessége bizonyos averzióval van eltelve a házi ipar iránt. De ez a körülmény nem lephet meg senkit, a ki a viszonyokat ismeri. E lakosság zömét, mint már említettem, azok képezik, kik az előtt a vízszabályozásnál mint kubikosok ügyessógökhöz mérten nagy keresetre tettek szert és majdnem mindegyike szerzett is házat, kis kerttel, de hogy kis földet is vásároljon, arra már nem volt képes, mivel nincs is, kitől birtokot vásároljon. E körülményre is voltunk tekintettel és fel is szólítottak | nagybirtokosokat, hogy engedjenek át méltányos feltételek mellett apróbb birtokrészeket a gazdáknak, és ezek készségesen rá is állottak; csakhogy, mi kor egyes zselléreknek kihasítandó apróbb 6-8 holdnyi hirtokrészek összegét számításba vettük, a legegyszerűbb arithmetikai alapon is arra az eredményre jutottunk, hogy ha az összes nagybirtokosság földjeit is átadjuk az illetőknek akkor is csak kis részben feleltünk meg az ál talános szükségletnek. A helyesen eszközölt telepítés e hajon is lényegesen fog segíteni. A mi már most a jelenlegi viszonyokat illeti, és különösen, hogy a zavargásoknak ele jét vegyük és a nyugalmat helyreállítsuk, elis merem, hogy egyes helyeken a csendőrséget szaporítani kell, sőt szükséges, hogy 1—2 he lyen katonaság is helyeztessék el állandóan. A kormánynak gondoskodni kell praeventiv intézkedésekről, mert a megtorló rendszabályok min dig nagy veszedelemmel járnák. Az idegen agitátorokat távol kell tartani a vidéktől, illetőleg nem szabad az izgatóknak megadni a jogot, hogy a népgyiilésekeu beszél jenek és indítványokat tehessenek. Erre nézve azonban nem elég a helyi hatóság erélye, fel tétlenül szükséges, hogy Budapesten is szem mel tartsák az izgatékat, mert csakis egyöntetű eljárás mellett érhető el a kívánt siker. Bár mily reactionáriusnak is tüntessenek fel, de ha a bajon segíteni akarunk, ha nem kívánjuk, hogy az elégületlenséget ezeu izgatok tovább is szítsák, nem marad más hátra, mint hogy az illetőket, ha e vidéken jelentkeznek, kötött inarschroutával ismét haza küldjék. Ezzel egyáltalában nem azt akarom mondani, hogy a népnek megtiltassék gyűléseket tartani, hogy -ne engedjük meg, hogy bajait megbeszélje, de nem létezik semmi ok sem arra, hogy ott külföldi vagy más izgatok szerepeljenek. Hogy csak egyet említsek, mily botor és esztelen kívánságokkal töltik el az izgatok a népet, kitűnik a 8 órai munkaidő követeléséből, holott nincs a mezei munkások közül egyetlen egy sem, a ki annak keresztülvi- hetőségében józanul hinne, vagy a maga részéről csak el is fogadná. Intézkedni kell, hogy az alföld népét lázitó röpiratokkal el ne áraszszák. Az ügyészségnek erősebben kell venni az izgató sajtótermékek ellenőrzését, mivel importált röpiratok százezernyi példányokban terjesztetnek a nép közt. Napról-napra hoz a posta Budapestről ily szállitmáuyokat, és hogy mire' visz eunek korlátlan megengedése, azt világosan mutatja Hód- Mező-Vásárholy példája, a hol az első alkalommal, midőn a hatóság enuelc elejét akarta venni, nyílt lázadásra került a dolog. De hiszen az alföldön a »Népszaváét inkább olvassák, mint a fővárosban, a hol pedig inkább az ipari munkások olvasmánya, holott e lapnak kifakadásai csak mérget csöpögtetnek az alföldi nép eddig romlatlan kedélyébe. E tekintetben még a sajtó- törvény módosítását sem szabad, ha szükség lesz, szem elől téveszteni. Ezen rendszabályokon kívül azonban még egész sora a gyakorlati intézkedéseknek vár megoldásra. Bizonyos, hogy a nagy uradalmakat kiszorítani nem lehet, de szükséges kis bérleteket teremteni, még pedig a községek közvetlen ellenőrzése és a bérösszegek beszedése mellett állami garauezia alapján. Ettől a kormány sem idegenkedhetik, sőt még a magán nagybirtokosok sem, és hiszem, hogy szívesen járulnak hozzá, hogy a szoczialis baj még nagyobb arányokat ne öltsön. Világos, hogy a kérdés megoldása nem oly könnyű, mint a minőnek a szerkesztőségi asztalról mutatkozik, de a szándék, a jó akarat és az eszközök is megvannak, csakhogy ezek mind olyan dolgok, melyeket egy kardcsapásra megoldani nem lehet. Alispáni jelentés a közigazgatási bizottság április havi rendes ülésére. Méltóságos Főispán úr! Tekintetes közigazgatási bizottság! A közállapotokról szóló rendszerinti jelentésemet a múlt márczius haváról az 1876. évi VI. tcz. 15. §-a értelmében tisztelettel a következőkben terjesztem elő. 1. Közegészségügy. A közegészség állapota viszonyítva a megelőző hónapokhoz, márczius hóban határozottan javult, amennyiben a roncsoló toroklob járványos jellegét minden községben elvesztette úgy, hogy a bezárt iskolákat — csekély kivétellel, — megnyitni lehetett. Az orosházi és a szeghalmi járások közegészségügyi viszonyai azonban kedvezőknek még mindig nem mondhatók, mert a két járás községeiben, — de különösen K.-Ladányban és Orosházán -— ragályos betegségek, nevezetesen roncsoló toroklob, kanyaró és trachoma még mjodig újabb ób újabb esetekben, habár nem járványos jelleggel jelentkeztek. Azon körülmény, hogy a roncsoló toroklob pusztításával alább hagyott, nézetem szerint ogy részről a tavaszi melegebb idő beállta és a hatóságoknak az óvintézkedések körül kifejtett lankadatlan buzgóságában, másrészről pedig a nagymél- tóságu magyar kir. belügyminiszter úr által a vármegye veBzélyezettebb községeiben elhelyezett gőz- fertőtlenitő gépek hatásos működésében keresendő. E helyütt megjegyzem, hogy a roncsoló toroklob elfojtására irányuló intézkedések ellenőrzése czéljából Dr. Téry Ödön közegészségügyi felügyelő a nagyméltóságú m. kir. belügyminiszter úr által a vármegyébe kiküldetett, .ki jelenleg is itt működik. A köztisztaság fenntartására a múlt hóban is kielégítő gond fordittatott. Az élelmi szerek és italok rendes vizsgálat tárgyát képezték. A hasznos házi állatok egészségi állapota a múlt hóban rendkívül kedvező volt. Egy-egy ragadós betegségi esetet kivéve, betegülések nem fordultak elő. Az előirt hatósági óvrendszabályok minden egyes esetnél foganatoBittattak. 11. Közbiztosság. A személy elleni biztosság a múlt hóban nebány kisebb jelentőségű verekedést nem számítva, következő esetekben támadtatott meg. M.-Berény községben márczius hó 10 én Rau Márton m.-berényi lakos, édes atyját szóváltás közben, osaládi perpatvar miatt agyonütötte. Új-Kígyós községben márczius hó 16-án Mucsi Pál uj-kigyósi lakos Gajda Istvánt megtámadta és rajta súlyos testi sértést ejtett, s valószínűleg félve a következményektől, öngyilkossági kísérletet követett el, de csak könnyű testi sértés eredményével. Az esetek az illetékes kir. bíróságokkal közöltettek. A vagyon elleni biztosság a múlt mérozius hóban csupán néhány kisebb lopással zavartatott meg. Hirtelen haláleset történt Vésztőn, hol egy, két hónapos csecsemő szopás közben meghalt. Az orvosrendőri vizsgálat szerint a halál oka megfulladás volt. Az ügy a törvényszék elé tereltetett, — hirtelen haláleset történt továbbá Csabán, hol Gálik Judit 3 éves leány ijedtség miatt agyszélbüdés következtében meghalt. Baleset történt Orosházán, hol Rajki Juliánná az emésztőbe fűlt. Öngyilkos lett Csapó Antal gyomai születésű csizmadia segéd, továbbá Bertók János és Podani András szarvasi lakosok, Csarvai Lajos békési lakos mindannyian felakasztással vetettek véget életüknek. Tűz volt a múlt hóban Gy. Váriban, bol özv. Erdődi Ferencznének egy kazal szalmája elégett. Szeghalom községhez tartozó Töviskes pusztán, hol egy pusztai malomnak teteje és a szomszédos cselédlak, a malom kéményéből kiszálló szikra által felgyujtatván, a lángok martalékává lett. Békésen, hol a múlt hó 1-én Tóth Istvánnak istállója. — M.-Beréuyben, hol 26-án Vida Pál és ifj. Madarász János házai, — T.-Komlóson, hol r.ppiiwir mai Bzétmúhoz Tél iv melléklet van csatolva,
