Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894-04-29 / 17. szám

17-ik szám Gyula, 1894. április 29-én XIII. (XXVI.) évfolyam Szerkesztőség: Főtér, Dobay János ke­reskedése, hova a lap szellemi részét illető köz­lemények intézendök. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre ... 2 » 50 » Évnegyedre .1 » 25 » Egyes szám ára 10 kr. Társadalmi és közgazdászati hetilap MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: ZOoToa^r János. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féfe ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílt-téri közlemények küldendők. Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyilt-tér sora 10 kr. i _ Jl‘~,ur3i3ir'ví~h3r,a>rí Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Viczi-utcza 9., Schwarz^ Gyula Váczi-utcza 11, Eckstein Bernát fűrdö-utcza 4., Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya-uteza 8., Blockner J. IV. Sűtő-utcza; Fischer J. D. IV. Hatvani-utcza /., Reuter ügynökség és a Magy. Távir. Iroda Gránátos-utcza 1. Tenczer Gyula Szerecsen-utcza 7., Dannenberg J. Deák Ferencz-utcza 14. alatti hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon. A munkás mozgalom. Akármint vélekedjünk, bármilyen néze­tünk legyen róla, tényképen kell fogadnunk, bogy az agrikultur szoczialis mozgalom az Alföld hol egyik, hol másik pontján évről - évre, tavaszról tavaszra felújul és kormányt, társadalmat egyaránt megdöbbentő módon hangos életjelt ád magáról. libben az esztendőben Hód-Mező-Vásár- hely városa volt a mozgalom színhelye. A történtek és nem történtekről (mert a vi­déki „saját külön“-ök ép úgy túloznak Vá­sárhelyen, mint annak idejében túloztak Csabáról), a fővárosi lapok nyolcz nap óta hasábos közleményeket hoznak és így nem­csak azért érezzük magunkat felmentve a tényálladék reprodukálásától, mert az ese mény vármegyénk teiületén kívüli színhelyen zajlott le, hanem mert köztudomású dolog, ismételt leírását igazán feleslegesnek tartjuk. De feleslegesnek tartjuk a vásárhelyi inczidens alkalmából az agrárszocziális moz­galmak okai § orvoslási módjára nézve' la­punkban annyiszor — mint vidéki lapban egyetlen egyben sem — hangoztatott né­zeteket ismételni, csupán annak a kijelen­tésére szorítkozunk, hogy mindazt, amit a munkások élég illetlensége okai s az ezekkel szemben teendő, helyesebben mondva tehető intézkedésekre nézve czikksorozatokon át el­mondottunk, az utolsó nyolcz nap eseményei s tapasztalatai igazolták és igy az elmondot­takat teljes mértékben fen kell tartanunk. A mi nézetünknél különben is sokkal fontosabb és aktuálisabb Tallián Béla vár­megyénk főispánjának véleménye, melyet az alföldi szoczialismusra nézve a „Magyar Újság“ szerkesztője előtt nyilvánított; fon­tos és aktuális pedig nemcsak az egyén ki­válósága, hanem annak következtében is, mert a főispán nyilatkozatai sok tekintet­ben tájékoztatást nyújtanak arra nézve, minő irányban és mily mértékben indúl meg az ak- czió a bennünket különlegesen érdeklő’ bé­késmegyei szoczialis bajok orvoslására. Tallián Béla főispán nyilatkozatai a kö­vetkezők : A kormány régen észlelte a bajokat és sietett is azok orvoslására a tőle telhető erély- lyel eljárni. Már a miniszterelnök úr is rámuta­tott keddi beszédében a telepítési törvény vég­rehajtására, csakhogy itt is nagy és kényes gazdasági érdekekről van szó. Hód-Mező-Vásár- hely, Orosháza, Csorvás, Bánfalva, Csaba, Békés és más községekbe sok ezerre megy azoknak a száma, kik azelőtt a Tiszaszabályozási munká­latoknál mint kubikosok voltak alkalmazva, de most, hogy a szabályozás ezen a vidéken véget ért, hónapokig foglalkozás hiján vannak. Sok ezerre megy ezeknek a száma, a telepítésnél azonban községenkint mindazonáltal csak mint­egy 90—100 családra lehet számítani, mivel ha a munkaerőt a vidékről elvonjuk, első sor­ban a gazdasági érdekek sinylik ezt meg, mert idegen munkaerő félfogadását és gazdasági gé­pek alkalmazását a nép e vidéken nem tűri és I tekintetben a legnagyobb erőszakoskodásra is kész. Számoltunk is ezekkel a viszonyokkal és a szentes-hold-mező-vásárhelyi és a mezőhegyes­szarvasi vasút építését csak azzal a feltétellel adták át a vállalkozóknak, hogy kizárólag e vi­dék munkásait fogják foglalkoztatni, a mi meg is történt. De azonkívül is megtettünk mindent, hogy a foglalkozás nélkülieket munkával ellássuk, összeírtuk a munkásokat és felhívtuk a szom­szédos vármegyék nagyobb birtokosait és a gaz­dasági egyesületeket, hogy a munkások számá­nak megnevezése mellett forduljanak hozzánk. Ezen fáradozásunk sem maradt sikertelen, mert gok száz munkás talált ily úton foglalkozást. A földművelési minisztérium által foganatba vett nagy szabályozási munkálatokhoz, mint tudva van, körülbelül 16,000 munkásra van szükség; fel is hívtuk a munkásokat, hogy a kik fog­lalkozást akarnak, jelentkezzenek, de daczára annak, hogy úgy én, mint más hatósági közegek a helyszínén is jártak, hogy a népet kellőleg tájékozzuk, e működésünknek mindamellett csak az lett a foganatja, hogy összeson mintegy há­rom százan jelentkeztek. Ez eleget mond, igaz, azóta jelentkezett még néhány száz. Be kell vallani, hogy gyakran a mezei munkásokkal kötött túlszigorú szerződések is sokban okai az elégületlenségnok; azonban itt is figyelembe kell venni, hogy azóta sokban változtak a gazdasági és a termelési viszonyoli is, azonban megtettük azt, hogy bekértük a szerződések másolatait, és a hol meggyőződtünk, hogy azok nem felelnek meg a méltányosság követelményeinek, figyelmeztettük is az illető­ket az esetleges következményekre, a hatosa gok azonban el vaunak határozva, hogy munka­adó és munkás közt felmerülő vitás kérdések ben teljesen pártatlanul, csakis az igazság és méltányosság által fogják magukat Ítélkezésük­ben vezettetni. Két szempontot kell itt figyelembe venni Az egyik, hogy mint ez a mezei munkásoknál legtöbbuyire igy is történik, az aratásnál szer zett és most már csekélyebb jövedelmükkel csakis legfeljebb január végéig élhetnek, azon­túl pedig az új aratásig többnyire keresőtök nincs, a másik pedig, hogy deczemhertöl tava­szig egyáltalában nincsen munkájuk, mert hi­szen a tél folyamán sem folyam-szabályozásnál sem vasútépítésnél nem dolgozhatnak. Az e te­kintetben leginkább figyelembe veendő közsé­gek Orosháza, Csorvás, Bánfalva és Nagy-Széuás, arról kellett tehát gondoskodnunk, hogy a la kosságot ez időre munkával elláassuk, hogy a henyélés által keletkező bajokat már csirájuk ban is elfojtsuk. A földmivelési miniszter nagy­mérvű támogatásával e vidéken a kender- i czukorrépa-termelést létesítjük szövetkezeti ala pon, még pedig úgy, hogy az elérendő nyere séget, részint a termelőknek, részint a munká­soknak engedjük át. Az- erre vonatkozó munká­latok már közel vannak befejezésükhöz, de re­méljük is, hogy e tekintetben sikeres ered ményt fogunk elérni. De szándékunk volt a házi ipar megte remtése által is a népet keresetforráshoz jut­tatni. A kereskedelmi- és pénzügyminiszterek támogatásával a dohány zsákvásznak beszerző sére a szövészeti ipart akartuk meghonosítani minden egyes községben kellőleg közhirré tét tűk ezt, sőt a helyszínén is igyekeztünk a népet meggyőzni annak áldásos hatásáról és kimutattuk, hogy átlag naponként legalább is 40 kr. kereset jut majd egy-egy munkáskézre (leány vagy asszony); és daczára annak, hogy megígértük, hogy a kormány ingyen adja át a szövőszéket annak, a ki két évig vele dolgozott, akcziónkuak mindössze csak az az eredménye lett, bogy Csorváson tizennégyen, Bánfalván pedig hatan jelentkeztek. Nem jobban jártunk ogy másik kísérlettel. Felkértük a vidék összes nagybirtokosait, hogy a czirokseprő készítésére szolgáló czirkot en­gedjék át nekünk, mert Orosházán czirokseprő- telepet akartunk létesíteni, azonban — mint mondám — ettől is el kellett állnunk, mivel — és ez a legfőbb baj — e vidékünk népessége bizonyos averzióval van eltelve a házi ipar iránt. De ez a körülmény nem lephet meg sen­kit, a ki a viszonyokat ismeri. E lakosság zö­mét, mint már említettem, azok képezik, kik az előtt a vízszabályozásnál mint kubikosok ügyessógökhöz mérten nagy keresetre tettek szert és majdnem mindegyike szerzett is házat, kis kerttel, de hogy kis földet is vásároljon, arra már nem volt képes, mivel nincs is, kitől birtokot vásároljon. E körülményre is voltunk tekintettel és fel is szólítottak | nagybirtoko­sokat, hogy engedjenek át méltányos feltételek mellett apróbb birtokrészeket a gazdáknak, és ezek készségesen rá is állottak; csakhogy, mi kor egyes zselléreknek kihasítandó apróbb 6-8 holdnyi hirtokrészek összegét számításba vettük, a legegyszerűbb arithmetikai alapon is arra az eredményre jutottunk, hogy ha az összes nagy­birtokosság földjeit is átadjuk az illetőknek akkor is csak kis részben feleltünk meg az ál talános szükségletnek. A helyesen eszközölt te­lepítés e hajon is lényegesen fog segíteni. A mi már most a jelenlegi viszonyokat illeti, és különösen, hogy a zavargásoknak ele jét vegyük és a nyugalmat helyreállítsuk, elis merem, hogy egyes helyeken a csendőrséget szaporítani kell, sőt szükséges, hogy 1—2 he lyen katonaság is helyeztessék el állandóan. A kormánynak gondoskodni kell praeventiv intéz­kedésekről, mert a megtorló rendszabályok min dig nagy veszedelemmel járnák. Az idegen agitátorokat távol kell tartani a vidéktől, illetőleg nem szabad az izgatóknak megadni a jogot, hogy a népgyiilésekeu beszél jenek és indítványokat tehessenek. Erre nézve azonban nem elég a helyi hatóság erélye, fel tétlenül szükséges, hogy Budapesten is szem mel tartsák az izgatékat, mert csakis egyöntetű eljárás mellett érhető el a kívánt siker. Bár mily reactionáriusnak is tüntessenek fel, de ha a bajon segíteni akarunk, ha nem kívánjuk, hogy az elégületlenséget ezeu izgatok tovább is szítsák, nem marad más hátra, mint hogy az illetőket, ha e vidéken jelentkeznek, kötött inarschroutával ismét haza küldjék. Ezzel egyáltalában nem azt akarom mon­dani, hogy a népnek megtiltassék gyűléseket tartani, hogy -ne engedjük meg, hogy bajait megbeszélje, de nem létezik semmi ok sem arra, hogy ott külföldi vagy más izgatok sze­repeljenek. Hogy csak egyet említsek, mily bo­tor és esztelen kívánságokkal töltik el az iz­gatok a népet, kitűnik a 8 órai munkaidő kö­veteléséből, holott nincs a mezei munkások kö­zül egyetlen egy sem, a ki annak keresztülvi- hetőségében józanul hinne, vagy a maga részé­ről csak el is fogadná. Intézkedni kell, hogy az alföld népét lá­zitó röpiratokkal el ne áraszszák. Az ügyész­ségnek erősebben kell venni az izgató sajtóter­mékek ellenőrzését, mivel importált röpiratok százezernyi példányokban terjesztetnek a nép közt. Napról-napra hoz a posta Budapestről ily szállitmáuyokat, és hogy mire' visz eunek kor­látlan megengedése, azt világosan mutatja Hód- Mező-Vásárholy példája, a hol az első alkalom­mal, midőn a hatóság enuelc elejét akarta venni, nyílt lázadásra került a dolog. De hiszen az alföldön a »Népszaváét inkább olvassák, mint a fővárosban, a hol pedig inkább az ipari mun­kások olvasmánya, holott e lapnak kifakadásai csak mérget csöpögtetnek az alföldi nép eddig romlatlan kedélyébe. E tekintetben még a sajtó- törvény módosítását sem szabad, ha szükség lesz, szem elől téveszteni. Ezen rendszabályokon kívül azonban még egész sora a gyakorlati intézkedéseknek vár megoldásra. Bizonyos, hogy a nagy uradalmakat kiszo­rítani nem lehet, de szükséges kis bérleteket teremteni, még pedig a községek közvetlen el­lenőrzése és a bérösszegek beszedése mellett állami garauezia alapján. Ettől a kormány sem idegenkedhetik, sőt még a magán nagybirtoko­sok sem, és hiszem, hogy szívesen járulnak hozzá, hogy a szoczialis baj még nagyobb ará­nyokat ne öltsön. Világos, hogy a kérdés megoldása nem oly könnyű, mint a minőnek a szerkesztőségi asztal­ról mutatkozik, de a szándék, a jó akarat és az eszközök is megvannak, csakhogy ezek mind olyan dolgok, melyeket egy kardcsapásra meg­oldani nem lehet. Alispáni jelentés a közigazgatási bizottság április havi rendes ülésére. Méltóságos Főispán úr! Tekintetes közigazgatási bizottság! A közállapotokról szóló rendszerinti jelenté­semet a múlt márczius haváról az 1876. évi VI. tcz. 15. §-a értelmében tisztelettel a következőkben terjesztem elő. 1. Közegészségügy. A közegészség állapota viszonyítva a meg­előző hónapokhoz, márczius hóban határozottan javult, amennyiben a roncsoló toroklob járványos jellegét minden községben elvesztette úgy, hogy a bezárt iskolákat — csekély kivétellel, — megnyitni lehetett. Az orosházi és a szeghalmi járások közegész­ségügyi viszonyai azonban kedvezőknek még min­dig nem mondhatók, mert a két járás községeiben, — de különösen K.-Ladányban és Orosházán -— ragályos betegségek, nevezetesen roncsoló toroklob, kanyaró és trachoma még mjodig újabb ób újabb esetekben, habár nem járványos jelleggel jelent­keztek. Azon körülmény, hogy a roncsoló toroklob pusztításával alább hagyott, nézetem szerint ogy részről a tavaszi melegebb idő beállta és a ható­ságoknak az óvintézkedések körül kifejtett lanka­datlan buzgóságában, másrészről pedig a nagymél- tóságu magyar kir. belügyminiszter úr által a vár­megye veBzélyezettebb községeiben elhelyezett gőz- fertőtlenitő gépek hatásos működésében keresendő. E helyütt megjegyzem, hogy a roncsoló torok­lob elfojtására irányuló intézkedések ellenőrzése czéljából Dr. Téry Ödön közegészségügyi felügyelő a nagyméltóságú m. kir. belügyminiszter úr által a vármegyébe kiküldetett, .ki jelenleg is itt működik. A köztisztaság fenntartására a múlt hóban is kielégítő gond fordittatott. Az élelmi szerek és italok rendes vizsgálat tárgyát képezték. A hasznos házi állatok egészségi állapota a múlt hóban rendkívül kedvező volt. Egy-egy ragadós betegségi esetet kivéve, be­tegülések nem fordultak elő. Az előirt hatósági óvrendszabályok minden egyes esetnél foganatoBittattak. 11. Közbiztosság. A személy elleni biztosság a múlt hóban nebány kisebb jelentőségű verekedést nem szá­mítva, következő esetekben támadtatott meg. M.-Berény községben márczius hó 10 én Rau Márton m.-berényi lakos, édes atyját szóváltás közben, osaládi perpatvar miatt agyonütötte. Új-Kígyós községben márczius hó 16-án Mucsi Pál uj-kigyósi lakos Gajda Istvánt megtámadta és rajta súlyos testi sértést ejtett, s valószínűleg félve a következményektől, öngyilkossági kísérletet kö­vetett el, de csak könnyű testi sértés eredményével. Az esetek az illetékes kir. bíróságokkal kö­zöltettek. A vagyon elleni biztosság a múlt mérozius hóban csupán néhány kisebb lopással zavartatott meg. Hirtelen haláleset történt Vésztőn, hol egy, két hónapos csecsemő szopás közben meghalt. Az orvosrendőri vizsgálat szerint a halál oka megful­ladás volt. Az ügy a törvényszék elé tereltetett, — hirtelen haláleset történt továbbá Csabán, hol Gálik Judit 3 éves leány ijedtség miatt agyszélbüdés kö­vetkeztében meghalt. Baleset történt Orosházán, hol Rajki Juliánná az emésztőbe fűlt. Öngyilkos lett Csapó Antal gyomai születésű csizmadia segéd, továbbá Bertók János és Podani András szarvasi lakosok, Csarvai Lajos békési lakos mindannyian felakasztással vetettek véget életüknek. Tűz volt a múlt hóban Gy. Váriban, bol özv. Erdődi Ferencznének egy kazal szalmája elégett. Szeghalom községhez tartozó Töviskes pusz­tán, hol egy pusztai malomnak teteje és a szom­szédos cselédlak, a malom kéményéből kiszálló szikra által felgyujtatván, a lángok martalékává lett. Békésen, hol a múlt hó 1-én Tóth Istvánnak istállója. — M.-Beréuyben, hol 26-án Vida Pál és ifj. Madarász János házai, — T.-Komlóson, hol r.ppiiwir mai Bzétmúhoz Tél iv melléklet van csatolva,

Next

/
Oldalképek
Tartalom