Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1894-04-29 / 17. szám
Antal István háza, — P.-Földváron. hol Sülé Pál két kazal szalmája, és Csorráson, hol Faragó István dohánypajtája, dohányszáritója és gépháza égtek le. A kémények seprctése a múlt hóban rendesen történt, s ez rendőrileg ellenőriztetett. 111. Utak, hidak es védtöltések. Az utak a tartós szárazság következtében járhatók voltak. A hidak jó karban — a védtöltések védképes állapotban voltak. A Duna —Tisza közi állami ut iránya a nagymél- tóságu ni. kir. kereskedelmi mintatér ur által meg állapíttatott. Ez út megyénkben Öcsöd, Szt-András, Kondoros, Csaba és Gyula községeken keresztül terveztetik, s végpontja nem Zerindnél, mint a megye kérte, hanem Erdőhegynél lenne A megye hozzájárulása 145000 t'rtban állapíttatott meg, s az épités költségeinek kölcsön utján való biztosítására a vmegye felhivatott, akként, hogy az amoriisa- tionalis kölcsön tőke és kamat törlesztését a nagy- méltóságú m. kir. kereskedelmi miniszter ur tár- czája terhére vállalja ol. A minister ur rendeletének vétele uiáu azonnal összehívtam az ezen ügyben javaslattételre kiküldött bizottságot s annak javaslata a legközelebbi közgyűlés elé bemutattatik. IV. Földmivelés, ipar, kereskedelem. Az őszi vetések a múlt hóban beállott kedvező időjárás következtében szép fejlődésnek indultak. A korai őszi vetésékben a szarvasi, gyomai, szeghalmi, orosházi és a gyulai járások területein a hesseni légy jelenléte konstatáltatok. A hesseni légy felléptét mezőgazdaságunkra nézve felette veszélyesnek ösmervén fel, kinyomat- tattsm a hesseni légy terjedése elleni védekezésére vonalközé ministen utasítást, s intézkedtem, hogy gazdáink között ez utasítás szétoszlassák. A philoxeru terjedése csak a szeghalmi járásban volt észlelhető. Az ipar és kereskedelem a múlt hóban a húsvéti ünnepekre való megrendelések és bovásár lások által némi lendületet nyert. V. Vegyesek. Nagy hazánk fitt Kossuth Lajos elhunyta alkalmából az általános nemzeti gyászban és kegyeletnek nyilvánításában Békés vármegye közönsége is. méltóan osztozott. Úgyszólván minden középületen s számos magán lakáson is gyászlobogó lett kitűzve, nz cv. ref. ág. evang. és izraelita tcmplo műk bau isteni tiszteletek tartattak, általában a nemzeti gyász a vármegyében a legimpozánsnbbul nyert kifejezést, a nélkül, hogy azt dissonancia megzavarta volnu. A vármegye közönsége részéről és annak nevében egyébiránt a következő intézkedéseket tettem: A halálhír vétele után p gyászlobogót a várni, székház erkélyére azonnal kitüzettem. A vármegye noveben a megdicsőült faihoz Turinba részvét táviratot küldtem, Haviár Dániel, Terényi Lajos és Veres Jószcf országgyűlési kép- yiselőiirakat és megyebizottsági tagokat fölkértem, hogy a vármegyét a turini gyászszertartásnál kép viselni szíveskedjenek. Terényi Lajos országgyűlést képviselő felkérésemre nz általa megrendelt díszes koszorút, a vármegye közönsége nevében Tutinba a ravatalra tette. A továbbiak megbeszélése végett a vármegyei törvényhatósági bizottsági közgyűlés -idő rövidségé miatt egybehívható nőm lévén, — a gyulai vármegyei bizottsági tagokat és a vármegyei tisztikart n múlt hó 23-ára értekezletre hivtam össze,— mely értekezlet fentebb elősorolt tényeimet tudomásul vevén, elhatározta, hogy a Budapesten tartandó temetésen való megjelenésre a vármegyei törvény- hatósági bizottság minden egyes tagja kéressék fel. A bizottsági tagok szép számban is vettek részt V Paraszt szocziálista gyűlés.*) Csorvás, april 25. Az itteni paraszt szocziálista gyűlés előtt két igen hatásos fékező dolgozott. Az egyik, hogy déli harangszóra megeredtek az ég csatornái, melyek ez ideig makacsul megrekedtek s a kincses tavaszi esőnek egyaránt megörvendett Csorvás határában a kilencz gróf, meg a negyed- félszáz szűrös, gubás szocziálista. A másik, hogy a mint kisütött a drágagyöngyöt ontó felhők alól a nap, sugaruk hét csandörkalapot aranyozott meg, a mint tulajdonosaik lóháton befelé pornszkáltak az országúton. Mellesleg említve, ez a Csorvás az Alföld legcsodálatosabb faluja, Noha ötödfél ezer lakosa, kilencz grófja, és három temploma van, nincsen egyetlen tornya. Ezek helyett a piaczon három harangláb szerénykedik, düledezö, szegégén y és templomok előtt, egyik a katolikusoké, másik a reformátusoké, a harmadik a luteránu* soké. Egyik se vethet a másik szemére. Utczái nyílegyenesek, szélesek, barátságosak. A mint kiérünk a falu szélére, még lebilin- cselőbb látvány tárul elénk. A merre a szem lát, alig nyillövésnyire, mind ?nütt barátságos gentry- fészkek mosolyognak felénk : valóságos úri gyűrű ez a falu körül. Csinos, kastélyszerü lakóházak, nagy granáriumok, méhesek. A gentry-ku- riákat egy más gyűrű fogja körül : hét , kilencz- és tizenegyágu koronás nagybirtokok, három Werickheim. egy Almássy, egy Trauttinansdorff, 'égy Károlyi, egy Wodianer bárói birtok, hatalmas majorság! épületeikkel. (Ida látszik Appo- nyi Albert gróf közeli gerendási birtoka is). *) A „Budapesti Hírlap“ pénteki számából. a végtisztességen, s a megye részvéte rendkívüli módon nyilvánult, amennyiben a végtisztcsségnél a vármegye mintegy 600 egyén által volt képviselve. A vármegyei pénztárakat a múlt hóban is megvizsgáltam és rendben levőknek találtam. A járási fősaolgabirák községeiket a múlt hóban is beutazták és az ügykezelést és a községi pénztárakat megvizsgálván, említésre méltó szabálytalanságot Doboz község kivételével — hol Gyurcsovctz Gusztáv II od jegyző ellen több rend beli szabálytalanság miatt a fegyelmi eljárás elrendeltetett és nevezett jegyző állásától fel is függesz- tolult. — nem tapasztaltak. A közoktatás menete n-ndes volt, n tanköteles gyermekek az iskolákat elég rendesen látogatták, a mulasztó szülőkkel szemben, a törvény szigora csetről-cselro alkalmaztat ott. Közadók és egyéb kincstári tartozások kielégítő eredménynyel folytak be, kint levő hátralékoknak végrehajtás útján való behajtása kellő erélylyol foganatosíttatott. Gyulán, 1894. évi áprii lió ll-én. Dr. Fábry Sándor, alispánhelyettes. Békésvármegye közgazdasági bizottsága. (Szabályrendeleti tervezet.) 1. §. Békcsvárnicgye törvényhatósági bizottsága oly czélból, hogy ezen vármegye közgazdasági érdekei, a földmivelés, ipar és kereskedelem terén s általában a vagyoni foglalkozás minden ágában u vármegyei önkormányzat keretében czéltudatosan érvényesíthetők legyenek, közgazdasági bizottságot szervez 2. §. A közgazdasági bizottság, mint a vármegye törvényhatósági bizottsága által ennek kebeléből alakult, ennek nevében, ennek felügyelete és ennek rendelkezése szerint működni hivatott testület, mindazon ügyekben, melyekben rendelkezni a törvényhatósági bizottság közgyűlésének hatásköréhez nem tartozik határozólag, ellenkező esetben pedig, vagy ha a közgyűlés valamely con- crét esetben a rendelkezés jogát magának fenntartotta, mint véleményező testület jár el. Különösen pedig feladata : Általában : a törvényhatóság vagyoni viszonyainak fejlődését figyelemmel kiserni, s a megye lakosságának gyarapodására nézve földmivelcsi, ipari, kereskedelmi, hiteti stb. tekintetekben s általában a vagyoni foglalkozás minden lebető ágában a törvényhatósági bizottság h az alispán elé javaslatot tenni, a ezen szabályrendelethez képest önállólag intéz kodni, a törvényhatóság rendeletéit végrehajtani, s cgyátalán a vagyoni gyarapodást előmozdítani s annak érdekeit képviselni. Részletesen jelölve meg hatáskörét: a) Gazdasági ügyekben: képviseli a mező gazdaság érdekeit a vármegyében az annak területén működő összes hatóságok, testületek és bizottságok előtt, hatóságoknak és magánfeleknek szakkérdésekben véleményt á!, a vármegye bízott sngairal s a megyei gazdasági egyesülettel a mező gazdasági érdekek szempontjából az érintkezést fentartja és azok működésében a mezőgazdasági éidekek sértetlenségére felügyel és azokkal ez érdekek előmozdításán vállvetve működik. A vármegye gazdasági és állattenyésztési jog körében szabályrendeleti javaslatot alkot és a vár megye összes, a mezőgazdasági érdekek és az állattenyésztés fejlesztése czéljából megalkotott szabályrendeleteit a szükséghez képest revisio alá veszi. Fejleszti a földmivelés és termelés javítását az ipartörvények, a szőlő, a gyümölcs és a vetőmagvak termelését és a vetőmag beszerzést közvetíti. Az összes állattenyésztési és állategészségügyekben a fenforgó ügy természetéhez képest véleményt ad, esetleg rendelkező leg intézkedik. — Ilyen viszonyok közt szül-tett meg az a furcsaság, hogy mig a megyei virilisták közt a leg-\ kisebb 335 forint adót fizet, Csorvás falúban csak az lehet virilista, a ki legalább hatszáz forinttal adózik. I Ám a dúsgazdag virilisták sorfala mögött Csillag doktor és Kürschner igéit hallgatja a nép. (Egy ízben már járt itt a két apostol). A munkások a gyűlést délután z órakor tágas korcsmái ivószobában tartották meg. Mikor Bodoky főszolgabíróval és Gremsper- ger jegyzővel a gyűlés helyiségébe mentünk, a nép az utczán állt és süvegelve fogadta a hatóság képviselőjét. Az első szobában egy mándlis rendező állt, a ki elszedte a belépő szociálisták- tól a botot, kivette a szájukból a pipát és leszedte a f-jükröl a süveget. A gyűlésben nem lehetett sem pipálni, sem föltett kalappal ülni, sem pedig verekedni. Soha ilyen illedelmes lázadókat 1 Egy kis négyszögü asztalnál ült az elnökség- A főember Gyarmathy István volt, a kit bátran nemzetes Gyarmathy uramnak lehetne szólHni, mert telkes gazda s az apjáról még 50 hold kövér békési föld néz r&, a mi 20,000 forin- tocskával ér föl. Alacsony köpezös ember, öszbevegyült barna Kossuth-szakállal és kopott, foltos paraszt öltözetben. (Noha ezüstgombos bekecsre is telne.) Apró szeme álmodozó, mikor beszélt, gyakran megtelt könyekkel és hangja siróvá vált. A belépő főszolgabirót, ki minden csendőr- asszisztenczia nélkül jelent metr, fölállással és feje meghájtásával üdvözölte. Fanatikus rajongó hatását gyakorolja a másik népvazér, Szász Pál, magas termetű, olajbarna arczu ember, csillogó fekete szemmel. Ruházata kopott bekecs és durva vászon gatya. Magyarul tó'os akczentussal beszél. A nép — vagy 300 paraszt, köztük akárhány ősz hajú és szakállú — félkörben állva maradt. Azután megkezdődött a gyűlés. Kiválasztja a tenyészállatokat, az előzetesen megállapított tenyész zóna szerint, azok elhelyezéséről gondoskodik. Előmozdítja a mezőgazdasági iparagakat. a gazdasági eszközök iparát és a mező- gazdasági gépek beszerzését közvetíti. Szerkeszti a mezőgazdasági statisztikát. Előmozdítja a tago- sitási ügyeket, a talajjavításokat, vizeknek szabályozását. A mezőgazdasági közművelődést nemzeti szellemben, sajtó útján felolvasások és értekezések által fejleszti, mintagazdaságokat ösmertet. Gép- és munkaversenyeket, állatdijazásokat, kiállításokat rendez, a megyei gazdasági-egyesülettel együttesen minta paraszt gazdaságokat, kísérleti telepeket állít. Felügyel a mezőgazdasági cselédek és munkások jogviszonyaira, érdemes cselédek jutalmazását előmozdítja. Kezeli a mezőgazdaság előmozdítására szervezett pénzalapokat, illetőleg azoknak kezelését ellenőrzi s a vármegye rendelkezésére álló s mezőgazdasági czélokra fordítható jövedelmeiből ily czólra befolyó és egyéb rendelkezéssel nem biró büntető- és bírságpénz jövedelmükből, adományokból és a törvény szerint kivetett pótadó jövedelmeiből mezőgazdasági pénzalapot szervez. Felügyel kárbiztositó intézményeknek ás hitelviszonyoknak alakulataira, I azoknak a mezőgazdaközönség érdekében kedvező fejlődését előmozdítja. ínség esetében közvetít kölcsönöket élelemre, vetőmagra, kieszközöl államsegély vagy kölcsönt az állattenyésztés fejlesztésére, tenyész- állatok, vetőmag beszerzésére, talajjavitási munkálatokra, s ezen kölcsönök megtérítését közvetíti. Felügyel a községi faiskolákra és községi és útszéli faültetésre, és e tekintetben önállólag intézkedik. Felügyelője a faiskoláknak; hivatali fölül vizsgálója s előmozdítja a gyümölcstenyésztésnek és a phyl- loxeramentes szőlővesszők beszerzését saját hatáskörében közvetíti. A gazdasági vagy rokonezélú egyesületeket, vállalatokat hasznos működésükben támogatja s ezeknek hozzá intézett megkereséseiben intézkedik. b) Ipari és kereskedelmi ügyekben a hatóságokat feladataik teljesítésében támogatja, az iparosok cs kereskedők érdekeinek megvédésére felügyel, sérelmeiket orvosolni igyekszik. Közszükségletet kielégítő iparágakat segélyez, hiányzókat meghonosít, az egészséges versenyt éleszti, a károsat meg szüntetni igyekszik. A hivatásszerű ipart nem károsító házi ipar feltéreleit megteremti. Az olcsó hitelt közvotiti, a szállítási feltételeket kedvezőbbé teszi s minden lehető eszközt felhasznált arra nézve, hogy a közvagyonosodást az ipar cs kereskedelem tereit is előmozdítsa 'f. §. Evenként költségelőirányzatot és számadást készít s az előirányzatát a következő évre a törvényhatósági bizottság szeptember havi, a zár számadást az clnnilt évről a törvényhatósági hízott ság május havi közgyűlésének bemutatja. A törvényhatóság: közgyűlés a költségvetés megállapításakor a közgazdasági bizottság szükség leteiro kétévenként legfeljebb egy szizalék pótndót vethet ki. Évi működéséről a bizottsága törvényhatósági bizottsági közgyűlésnek julelentést tesz. 4. §. A mezőgazdasági bizottság tagjai: I A vármegye törvényhatósági bizottsága által a gazda közönség tagjai közül -aját kebeléből választott 12 és az iparos és kereskedők köréből választott 6 tag, kiket a tő:vénvhatósági bizottság 3 évenként fi évre cs mindég dcczember havi közgyűlésében választ. Az első három év lejárta után a bizottság választott tagjainak föle sorshúzás utján kilép, de az ekként kilépett tagok újból megválaszt Itatok, Az évközben megürült bizottsági tagsági he Ivek a legközelebbi közgyűlésen töltetnek be, s az igy megválasztott tag megbízatása akkor jár le, midőn lejárt volna azon tagé, kinek helyébe megvá- lasztatott. A bizotttsúg előterjesztésére a közgyűlés által megválaszthatok oly tagok is, kik a közgazdasági Szigorú alkotmányos formákhoz ragaszkodtak. Szász Pál fölszólította a jelenvoltakat, hogy válaszszanak elnököt és jegyzőt. Több hang hallatszott. — Gyarmathy István 1 Halustsik Pál 1 Erre Szász Pál kijelentette Gyarmathyt elnöknek, Halustsikot jegyzőnek. Gyarmathy István elővett egy lap papirost, erről olvasva, lassú hangon üdvözölte a jelenvoltakat, megköszönve az érdeklődésüket. .! Az ember bámulva nézett szét a füstös, mestergerendás szálában i vájjon a csorvási nap- számosgyülésen, vagy a főrendiház ülésén van-e? Azt is elvtársai lelkére kötötte Gyarmathy, hogy csendben és rendben maradjanak, a mire szükség alig volt, mert a nép nem mozdult, nem is suttogott, hanem mereven szószólóira bámult és iparkodott szegény eszével utolérni azok tcesszsröpködö igéit, melyeket hogy honnan vettek, megmutatta a Népszava, a mit gyakran forgatott az elnök. A két szószóló beszélt a nagybirtokosok kapzsiságáról, a szegénység türetéséről, a csekély napszámról, a nyomorúságos keresetről. Ezt megértették a hallgatók. Egy-egy öreg napszámos könyes szemmel bólintott közbe : *— Velem is igy esett meg! De azután beszéltek a töke túltengéséröl, a nagyipar és kisipar viszonyairól, a szellemi és fizikai erőkről, a mit bizony meg nem értettek sem a hallgatók, sem a szónokok. Szász Pál egy Ízben megtámadta a katonaságot, mely elviszi fiaikat, hogy aztán apáikra llövessen velük . !! . — Nem engedem meg, hogy egy törvényes intézményről igy beszéljen, — szólt közbe a főszolgabíró, — No jó, hát beszéljük másról, — mondotta rezignáltan. Szász és más papírlapot csipve ki a paksamétából, másról beszélt, azaz a csend- őrség fejét kezdette mosni, érdekek fejlesztéséhez megkívánt kipróbált szakképzettségei birnak, de a vármegye törvényhatósági bizottságának nem tagjai. 2. Hivatalból tagjai a bizottságnak: a) a közgazdasági felügyelő; b) a várm. közigazgatási bizottság közgazda- sági előadója ; c) a kir. erdőfelügyeiő; d) a kir. államépitészeti hivatal főnöke; e) a IX. kerületi kir. kultur mérnöki hivatal főnöke ; f) a vármegyében létezd gazdasági szakintézet igazgatója ; g) a kerületi állami állatorvos; h) a vármegye állatorvosa ; i) a vármegyében működő gazdasági egyesület elnöko cs titkárja ; j) a lótenyésztési bizottság elnöke; k) az alispán vugy helyettese. A bizottság választott tagjainak választásánál lehetőleg figyelem fordítandó arra, hogy a vármegye minden járása és a mezőgazdasági foglalkozás minden szaka képviselve legyen. A bizottság szakosztályait és ügyrendjét maga alkotja meg, s a gazdasági és egyéb rokonezélú intézményekkel, hatóságokkal, magán felekkel, a mennyiben a törvényhatósági bizottság közgyűlésének jogköre ezáltal érintve nincs, közvetlenül por- tomentesen levelez s a földtnivelésügyi miniszterhez feitorjesztéseket intéz. Pénztárára a költségvetés keretében utalványoz, határozatait a közgazdasági felügyelő, szükség esetén a főszolgabirák és elöljárók által hajtatja végre, esetleg azok foganatosítására az alispánt megkeresi. (Folytatása következik.) A tavaszi megyei közgyűlés tárgysorozata május 16-án. I. 1) Alispáni jelentés a vármegye állapotáról és a múlt évi őszi közgyűlés óta tett nevezetesebb intézkedésekről. 2) A vármegye közigazgatási bizottságának jelentése az 1893. év II. feléről. 3) A vármegyei árvaszék jelentése az árvaügyek 1.893. évi állapotáról. 4) A várm. számonkérőszék jelentése a megyei tisztikar 1894. év I. negyedévi tevékenységéről. 5) A kijelölő bizottság megalkotása. 6) Az alispáni állás, valamint az ezen állás betöltése folytán esetleg megürülő más tiszti állásoknak választás utján való betöltése. II. 7) A m. kir. pénzügyminiszter ur leirata a törvényhatósági bizottság felterjesztésére a dohány beváltásnál működő bizottság másként való szervezése tárgyában. 8) A m. kir. belügyminiszter úr leirata a köz- igazgatási hatóságok ítéletei alapján foganatosított elzárások folytán felmerülő költségek fedezése tárgyában. 9) A m. kir. belügyminiszter úr leirata az 1891. évi munkásmozgalom alkalmából Csorvás községben felmerült költségeknek kifizetése tárgyában. 10) A m. kir. belügyminiszter úr leirata, mely szerint a törvényhatósági bizottságnak azon határozata, hogy a megboldogult alispán arczképe a házipénztár terhére lefestetik, jóváhagyatott. 11) A m. kir. belügyminiszterner úr leirata az Oláh György várm. tiszti főügyész részére a »BékésA főszolgabíró ezt is megtiltotta. Szász rezignált, új papirost vett elő s a mándlisforrada- lom szótlan belehelyezkedett az új papiros igéibe. A hivatalos programm csöndesen lepörgött az orsón. Egyszer fölálla Gyarmathy uram és4igy szólt: — Most indítványok lesznek. Van-e valakinek indítványa? Moraj támadt a hallgatóságban. Egyszer szétvált a tömeg és két suhanczár legény, egymást tuszkolva előre, a prezidium elé járult: — Nekünk véna indítványunk, — mondotta az egyik. Gyarmathy azonnal átadta a szót: — Halljuk, elvtársak, az indítványukat 1 — Az az indítványunk, hogy tegnap verekedés volt és ha már itt van a tekintetes főszolgabíró ur hát csak elmondjuk . . . Az atyafiak egy füst alatt mindjárt a nép- gyűlésen akartak végezni a panaszukkal. — Hát ez tulajdonképpen nekem szól ? vágta el a furcsa indítványt a főszolgabíró. Itt nem fogadhatok el följelentést, majd gyűlés után jöjjenek a községházára. — Igen is, kérem, szívesen, ott leszünk, — hálálkodtak a legények s visszavonultak a köznép soraiba. Mikor az ülés tárgysorát, melynek főpontjai voltak, uj kérvény küldése a munkáskor ügyében, május megünneplése és küldött választása a szociálista kongresszusra, kimentették, egy öreg paraszt előállott s megköszönte a főszolgabíró ur hűségét, hogy megjelent a gyűlésen. Aztán a suba előzékenyen utat nyitott a hatóság képviselőjének s a hét csendőr nemsokára ugyanazon az utón poroszkált Orosháza felé, a melyen jött. így esett meg a csorvási nagy paraszt szociálista gyűlés. Sebők Zeigmond.
