Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1894-10-28 / 43. szám
43-ik szám Gyula, 1894. október 28-án XIII. (XXYI.) évfolyam. ” "r m | Szerkesztőség: | f Főtér, Dobay János ke- | reskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre ... 2 » 50 » Évnegyedre .1 » 25 » Egyes szám ára 10 kr. Sjj*Z i Társadalmi és közgazdaszati hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: 33oToa<37' Tános. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények, küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyilt-tér sora 10 kr. £ . . . ./ Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9., Schwarz Gyula Váozi-utcza 11, Eckstein Bernát fürdö-utcza 4., Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya-uteza 8., Blockner J. IV. Sütö-utoza; Fischer J. D. //. Hatvani-uicza Reuter ügynökség és a Magy. Távir. Iroda Gránátos-utcza 1. Tenczer Gyula Szerecsen-ucza 7., Dannenberg J. Deák Ferencz-utcza 14. alatti hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon. lEZsilottsús: n.a,p3á,ra,_ Magasztos eszmék megvalósításáért küzd népek milliója, sőt egész nemzedék gyakorta; czéltól többé-kevésbbé távol ezúttal hullnak porba a harczosok nem egyszer; míg vég- lobbot nem vetett az életfáklya, hangzik az ajkakról: „Küzdelem közt szép az élet.“ „Előre!“ S midőn lankadnak a munkában megfáradt karok, homályosul az értelem világa, tűnik a remény szivárványa, a kialudni készülő élet alkonyán mily sokszor végigzúg a lemondás moraja: „Vanitatum vanitas!“ Tenger az élet, melynek tükrén ritkán találhat csendes enyhelyet az emberi élet sajkája, sőt legtöbbször habos zajgó árja látható, szemlélhető! . . . Mily más képe van a halál birodalmának ! ... Itt mindenütt csend, nyugalom! . . . Béke virágai teremnek mindenfelé. Jertek — gondolatban — most e béke honába! Itt és amott sirhalmok s azok alatt csendesen pihenő halottak, ők is éltek, küzdöttek, szenvedtek, s talán legtöbbnek alig-alig volt része örömben, boldogságban, de annyival inkább ült keblében fájdalom érzete, szemeiben bánat könnye . . . s ime most „alszik ő s nem ébred föld zajára.“ A csatasikon egymás ellenében ádáz dühvei küzdők egymás közelében a valódi „fegyverszünet“ békéjét élvezik; a rágalom nyilát lődözött s rágalmazott; gyilkos és meggyilkolt; az igazság és álnokság embere; erény és bűnök szolgája; gazdag és szegény; bölcs és tudatlan .... mind-mind alusszák a halál álmát! Itt van a valódi „egyenlőség“ eszméje megvalósulva ! „őszi idő, alig jöhet fel a nap !“ Hervadt Halottak napján. Apa nem szerette jobban gyermekét, Mint én szerettelek kicsiny fiam Még is ma, a halottak ünnepén Csak a te sírod koszorútalan. Ki nem tudja, hogy van apád, anyád, Szánva nézi jeletlen sírodat — Pedig ha látnád keblem bensejét Megkoszorúzva látnád ott magad. Hogyha tehetném drága gyermekem Megrabolnám éretted az eget, Leszedném mind az égnek csillagát Úgy világítnám kisded fekhelyed. Letarolnám a rét virágait, Úgy kötnék rája drága koszorút S körötte is, mely sírodhoz vezet, Virággal lenne hintve minden út. Nem tehetem — lekötve tart a vég S szivemben hordom titkon gyászomat; De e bánat becses lehet neked, Mert forrása apai szeretet Drágább — mit külső csillogás mutat. Nyugodjál hát kicsiny sírod ölén S bár koszorútlan, sötét fekhelyed Nem vagy feledve — ott él szellemem, Leszáll hozzád s a síri éjjelen, Ha te nem vagy is — mégis él veled! Örményi Lajos. levél, száraz virág múlandóságról, enyészetről szól, beszél. „Elhullunk mindnyájan mint a fák sárgult falevelei.“ E tudat szülte lelkünk borúját enyhíti annak meggondolása, hogy: „jobb lesz majd ott lent pihenni, odalent már nem fáj semmi.“ A halál sötét éjjelét megvilágítja hitünk csillaga. Az elválás miatti sajgó fájdalom sebét meggyógyítja a viszontlátás boldogító reménye . . . Hints fénysugárt a nyugvók sirhalmára emlékezet! Mutasd ki szereteted melegét ke- gyeletes szív . . . A sirban pihenő sok milliók álma felett virrasszon az emlékezet. Zokogja el az árva szüleinek sirhalmán igaz fájdalmát; a szüle bánat könnyét; testvér testvért, barát barátot, ember embert könnyezzen, sirasson meg, miként szíve, lelke sugalja ... de a fájdalom könnyei ne zárják el a láthatárt, ne hogy a kötelesség útja homályba vesszen! Csak úgy .lehet a sir álmából boldog ébredés, ha ez élők földén a híven küzdők táborába tartozánk! . . . Kedveseink sírja felett tegyünk szent fogadást szivünk s eszünk minden erejét arra használni fel, hogy a közügy oltárára meghozzuk áldozatunkat; szeressük Istent, embertársainkat, hazánkat! Ne feledjük hogy: „Az igaznak emlékezete áldott!“ Dombi Lajos. Az alsó-fehér-körös szabályozási társulat közgyűlése. 1894. október 8. Ladies György társ. elnök konstatálja a közgyűlés határozat képességét, a megjelent érdekeltségi tagok szívélyes üdvözlése után a közgyűlést megnyitja s a jegyzőkönyv hitelesítésére Hoffmann Mihály és Szekér Gyula érdekeltségi tagokat felkéri. Olvastatott társ. igazgatónak jelentése a társulati ügyek menetéről. Az öngyilkosság mániája. Irta: Hevessi Ferencz. Minden elveszett reám nézve a földön. A szeretet, a szerelem, mely a vallásnál is jobban, melegebben üdvözít. A szülőket elfödte a sírhant; rokon, barát nekem csak névleg létezett és akiben mindenek felett bíztam, és akiért földi és égi jussomat szó nélkül feláldoztam volna, — hűtlenül elhagyott. Ma tudtam meg, hogy nem szeret, soha nem is szeretett. — Feleségemmé akartam tenni, drágám 1 — mondtam hozzá oly lágyan, oly szívből, minőre csak egy szerelmes ifjú képes. — Nagyon szép szándék, — felelte ő. — Most atyjához megyek, hogy megkérjem kezét. — Oda hiába fárad — szólt hanyagul. — Mit mond? — A papa azt mondta, hogy ön nem parti. Tegnap beszélt a főnökével. Többek közt ön is szóba került. Főnöke azt mondta, hogy ön nem sokáig lesz a hivatalban. — Áthelyeznek ? — Nem, hanem mással töltik be a helyét' A hivatalnak, melyre önt ideiglenesen kinevezték, nem felel meg. — És ezt főnököm mondta? — Igen, az adófelügyelő. * — Hiszen senki sem dolgozott az irodában oly szorgalmasan, oly buzgalommal, mint én. — A főnöke ép ellenkező előterjesztést tett a pénzügyminisztériumnál. — És ezt a kisasszony hiszi ? — Miért ne, ha a főnöke és a papa azt mondja? — De nem csak ez az egy állás van a világon. Keresek másikat, erős akaratom van és A közgyűlés az ig. választmány javaslatához1 képest az előterjesztett s orvosi bizonyítvánnyal támogatott kérvény értelmében Habinay Pál társ mérnöknek egészsége helyreállítása czéljából f. év november hó végéig a szabadságot megadja. A műszakilag fejlesztett társulati ártérbe eső és a társulati védtöltések által védett vasúti vonalaknak az ármentesitési költségekhez az 1884. évi XLV. t.-cz. 15. §-a alapján való hozzájárulási arányának megállapítását ezélzó tárgyalás helyének és idejének kitűzése iránt megkeresett m. kir. államvasutak igazgatósága, a mennyiben a megkeresés keltétől számitott 30 nap alatt nem intézkedne, megbízza társ. elnököt, mint a társulat részéről a tárgyalásra kiküldött bizottságnak elnökét, hogy maga részéről a tárgyalást tűzze ki s arról a m. kir. államvasutak igazgatóságát értesítvén, meghatalmazottak küldésére kérje fel. Elrendeli továbbá, hogy a vizrajzilag osztályozott 1855. évi és az 1881. évi ártérbe eső területek egymásközti hozzájárulási arányára vonatkozó kulcsnak végleges megállapítása iránti műszaki javaslat tárgyalására mielőbb közgyűlés tűzessék ki Elhatározza, hogy a fehér-körösi vasúti hid mellett a vasút által keresztezett jobb és bal parti védtöltésen a közlekedésnek állandó biztosítása czéljából az illetékes vármegyei közig, bizottsághoz indokolt előterjesztést tesz, egyszersmind felkérvén a szükséges vasúti sorompók felállítása végett az el járás megindítására és tárgyalás kitűzésére. Olvastatott társ. főmérnöknek jelentése a f. évben végrehajtott munkálatokról és a további munka programúiról, melynek kapcsán a nagymélt. m. kir. földmiveléaügyL miniszter urnák 1893. évi 62181. számú rendelete értelmében elkészített hossz-szelvényeit a társulati töltés rendszernek bemutatja. A közgyűlés elrendeli, hogy a 18-a számú fekete-körösi átmetszési munkálat befejezése után annak felülvizsgálata azonnal kérelmeztessék, a hátralevő mnnkálatok az előadott programm sorrendje szerint teljesittessenek, amennyiben megtakarítás éretnék el, az 1896. évre előirányzott munkálatok már az 1895. év folyamán eszközöltessenek s végre a védtöltések újbóli pontos lejtmérezésének adatai alapján szerkesztett hossz-szelvényeken az eddigi legmagasabb vizszin vonala is feltüntetve a miniszteri megbizott utján a nmélt. m. kir. földmivelés- ügyi miniszter ur elé terjesztessenek. Olvastatott a nmélt. m. kir. földmivelésűgyi miniszter urnák 13,042.-/1.894. számú körrendeleté, melynek kapcsán a műszaki munkák díjszabályzatát megküldötte. hiszem, hogy találok olyat, hol nem dobnak el mint a kifacsart czitromot, hanem érdemem szerint megbecsülnek, — mondtam majdnem esengve. A szép leány gúnyos pillantást dobott felém és arcza, melyet én a szent képekhez hasonlítottam, mintha ördögi kifejezést nyert volna, midőn ezt válaszolta: — Nincs kedvem nyomorogni. Azért megyek férjhez, hogy jóléthez jussak. Ha ön kényelmemet nem biztosítja, nincs mi ok sem, hogy feleségévé legyek. — Tehát nem szeret? —kérdeztem elhülve. — Azt nem mondom, de felesége csak annak leszek, ki mellett gondtalanul megélhetek. Isten áldja meg! — S ott hagyott a faképnél. íme a kor realizmusa, és ime gyermekeinek romlottsága! Szeret és még sem lesz nőmmé, mert élni akar. Tehát ő is, mint a többi leány, az életnek anyagi oldalát tekinti. A szerelem ránézve is ködkép, árnyék csupán ? Hát nincs, aki most szívből szeret, aki nélkülözzön, kunyhóban él jen, megossza férje bánatát? Mind I napig azt hittem, hogy van. Magamról Ítéltem. En azzal, kit szeretek, egy puszta szigeten is el laknék, füvekkel, gyökerekkel táplálkoznék, ha sziveqn választottja mellettem élne. Egy mosolyáért, egy édes szaváért az égbe, vagy a föld mélyébe mennék. Hát csalódás, csak keserv az életem? Mióta édes anyám emlőjétől elválasztottak, a csapások súlya nyom. Egyik betegségből a másikba estem. S mikor felgyógyultam, a koporsók szögzése, a sírások jajja lett ismerősöm. És most, midőn a boldogság közepette hittem magamat, a boldogtalanság mélyébe süppedtem. Amiért hajolni, megalázkodni nem tudtam, elvesztettem állásomat, és kiben mint Istenben Tudomásul vétetik és mihez tartás végett társ. főmérnöknek kiadatik. Olvastatott a nagyméltóságu m. kir. földmive- lésügyi miniszter urnák 41324./1894. számú rendelete a társulati ártérfejlesztésre vonatkozó osztályozási munkának és a kivetési kulcsnak közszemlére kitétele tárgyában hozzá intézett felterjesztésre. A közgyűlés a miniszteri rendeletet tudomásul veszi és az osztályozási munkálat eszközlésére megválasztott 11 tagú bizottság figyelmét felhívja arra, hogy végleges hozzájárulási aránykulcsnak minisz- terileg történt megállapítása után az osztályozásra vonatkozó javaslatnak a választmányhoz késedelem nélkül lehető bemutatása végett a maga részéről kellő időben intézkedjék. Társ. igazgató bejelenti, hogy Szeberényi József gyulai ügyvéd Breznyik János érdekeltségi tag érdekében törvényes időn belől a társulati közgyűlésnek XXVUI./1894. számú határozata ellen feleb- bozést adott be. A közgyűlés elrendeli, hogy a felebbezés jelentés kíséretében a nagymélt. földmivelésűgyi m. kir. miniszter úrhoz felterjesztessék. B-Csaba község képviseletében törvényes időn belül beadott feleboezést az 1894-ik év május hó 28 án tartott társulati közgyűlésből kelt IX. számú határozat ellen társ. igazgató jelentés kíséretében előterjeszti. A közgyűlés elrendeli, hogy a felebbezés jelentés kíséretében a nagymélt. földmivelésűgyi m. kir. miniszter úrhoz felterjesztessék. Olvastatott a B.-Csaba község és a határában nem csoportosult érdekeltek képviseletében beadott kérelem az 1883. évi május hó 10-én letárgyalt elszámolási ügynek felelevenítése iránt. Miután a kérdéses 1854—1876. évekből származó kivetésekre vonatkozó leszámolási ügynél az akkori összes társulati tagok érdekelve vannak és ennek folytán a társulat egyes taggal a leszámolást meg nem ejtheti, a közgyűlés, az elnökség, Hegedűs Mihály, Haan Béla, Aszalay Gyula és Mezey Lajos érdekeltségi tagokból alakított bizottságot a kérvény kiadása mellett megbízza azzal, hogy ezen ügyet tanácskozás tárgyává tegye és javaslatát mielőbb a közgyűlés elé terjessze. Olvastatott a Körös-Berettyó völgyön alakult vizrendező társulatok közös monographiájának mikénti létrehozása tárgyában f. óv junius hó 23-án Nagyváradon tartott értekezletről felvett jegyzőkönyv. Előterjesztetett továbbá az értekezleten törbiztam, eldobott mint egy rongyot. A kínos leverés, az élő. a kegyetlen fájdalom nemcsak szivem közepébe nyilait, hanem testem minden pólusába bizsergett. Hát csak ez a sorsa a küzködő, vívódó embernek? Hát csupán szenvedés jutalma a becsületes törekvésnek ? Hát csak goromba kidobás bére az igyekezetnek? Hát csupán néhány hideg szó viszhangja a hü szerelemnek ? Ezekre a kérdésekre zakatoló szivem és feszült agyam semmi választ nem volt képes adni. Homály borult szememre. Csak sűrű fá- tyolon keresztül láttam. Ebben a kegyetlen állapotban, a modern mentség, a szív és lelki bajok megoldója, az öngyilkosság merült fel agyamban. Életem egyik legszebb eszméjének tartottam a menekülési módot. Ezen, a már nem mindennapi utón nem egy szenvedő, nem egy nyomorult tért örök nyugalomra, örök békére.' Csak a halál nemének választásában nem tudtam határozni. A pisztoly általi halál a legbátrabb, de egy tisztességes fegyver 5—6 forint, és nekem annyi pénzem nincs. Csak annyi maradt hogy a házbéremet kifizessem, nem akartam adóssággal távozni. Azután ki tudja, találkozom-e a más világon szállásadóimmal? A viz általi megfulladás szégyenletes fortuna. Ép e pillanatban egy szenes bolt előtt mentem el. Széngőztöl meghalni nem mindennapi, de nem is szégyenletes. Ez lesz a legjobb, gondoltam magamban és minden habozás nélkül a boltba léptem. Az ajtóban egy alacsony széken egy nagyon jó arczú, ezüst szakállú öreg ember ült... Köszöntem és egy nagy adag kőszenet kértem. — Azonnali felelte majdnem lágy hangon a szénárús. — De nem azonnal, hanem rögtön! kiálték türelmetlenül.
