Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894-10-28 / 43. szám

tént megállapodások folytán a monographiának meg írására felkért Gallacz János műszaki tanácsos által részletesen kidolgozott programm és költségeid irányzat.

A közgyűlés a Nagyváradon folyó évi junius 23-án tartott értekezleten történt megállapodások helyeslése mellett örömmel veszi tudomásul, hogy Gallacz János műszaki tanácsos a monographia megírását elfogadta s az általa kidolgozott részletes programmot jóváhagyván, kimondja, hogy a monographia költségeihez 48387 1200 Q öles hold régi ártere arányában holdanként 1 krral hozzájárul s ezen szükséglet fedezéséről az 1895. évi költségelőirányzatban már gondoskodik.

Olvastatott Békésvármegye alispánjának 10021/1 1894 ikt. számú megkeresése, melyszerint a remetei és körös-tarcsai hidak újból építése folytán esetleg szükségelt mederszabályozás tekintetében nyilatkozatra és az építési költségekhez hozzájárulás iránt társulatunkat felkéri.

A közgyűlés kimondja, hogy mederszabályo zás, illetve ármentesités tekintetében majd a hidak kész terveinek betekintése után fog nyilatkozni, a hid építési költségeihez pedig nem járul hozzá, mert a hidak újból építését közlekedési követelmények teszik szükségessé, ezen szempontok pedig a társulati czéloktól egészen külön állók lévén, a társulat költség hozzájárulásra nem kötelezhető, már csak azért sem, mert nem a társulat által foganatosított ármentesitési munkálatok teszik szükségessé a hidak újból építését.

Társ. igazgató előterjesztést tesz a fehér- és fekete-körösi társulati védtöltések végleges kiépítéséhez szükséges területek kisajátítása tárgyában.

A közgyűlés az igazgatói előterjesztéshez képest a Gyula-Varsánd községi beltelkek kisajátítására vonatkozólag Q ölenként 1 frt egységár mel-| lett már megkötött egyezségeket jóváhagyja s utasítja társ. igazgatót, miszerint azon kisajátítást szenvedőknek járandóságát, kiknél a telekkönyvezésre nézve akadályok forognak fenn, a község elöljáróinál helyezze letétbe.

Amennyiben ifj. Sternthal Adolf és Reiniger Jakab gyula-varsándi beltelek tulajdonosokkal a kisajátítás egvezségileg nem volna keresztül vihető, elrendeli a közgyűlés, hogy a kisajátítási és kártalanítási eljárás megindithatása végett a nagymólt. földmivelésügyi m. kir. miniszter úrtól a kisajátítási jog engedélyezése kérelmeztessék.

Végre elrendeli a közgyűlés, hogy a Fekete- Körös anti szakasza mentén szükséges földkisajáti- tás folytán fizetendő kártalanítási összeg azon érdekelteknek, kiknek a társulattal szemben kezelési költség hátralékuk van, ezen hátralék törlesztési részletenként tudassék be.

Előterjesztetett az indokolt 1895. évi költség előirányzat tervezete a f. évi szeptember hó 26-tól deczember hó 31-ig szükséges kiadásokról készített kimutatás előrebocsájtása mellett.

A közgyűlés a költségelőirányzati tervezetet a B.-Csaba község képviselőinek felszólalásához képest azzal pótolja, hogy a .szükséglet V. czim“ kölcsön alatt a B.-Csaba község által 1880., 1881 években befizetett 59,600 frt 92 kr., valamint a Gyula-Vári község által 1880. évben befizetett 6923 frt 98 kr. tőkék után jogosan követelt megfelelő kamat és tőke törlesztési járulékot nevezett közsó gek javára, és pedig B -Csaba község részére 6358 kor. 82 fii., Gyula-Vári község részére 735 kor. 16 fillért a költségelőirányzatba felvenni rendeli.

Elhatározza továbbá, hogy B.-Csaba és Gyula Vári községeknek ezen befizetett tőke összegek melyek a mai értékre vannak számítva, egy még a folyó évben valamely pénzintézettől felveendő

100,000 frtos kölcsönből a kifizetés napjára számítandó értékkel az 1895. év folyamán visszatérittes- sék. A kölcsönügynek előkészítésével megbízza a társ. elnökséget és a társ. igazgatót, és meghagyja nekik, hogy a közgyűléshez mielőbb előterjesztést tegyenek.

Az ekként pótolt költségvetés, melyszerint aj]

kiállítva jóváhagyási záradékkal s társ. elnök, társ. igazgató és társ. főmérnök hitelesítő aláírásaival ellátva, megerősítés végett a miniszteri megbízott útján a nagymólt. földmivelésügyi in. kir. miniszter úrhoz leendő felterjesztését elrendeli.

Olvastatott Békés község képviselőtestületé nek a f. évi szeptember hó 13-án tartott közgyü- éséből kelt 207. számú határozat, melyszerint kettős-körösi védtöltésnek egyszersmind körgátat képező részébe a község által építeni szándékolt églaburkolat tervezetének elfogadása és a hozzájárulási költség megállapítása iránt társulatunkat

felkéri.

A közgyűlés a társ. főmérnök véleménye szerint helyesen és az ármentesitési érdekeknek teljesen megfelelően készített tervezetét a tégla burkolatnak maga részéről elfogadja és méltányolván Békés község kérelmét, különösen mert az építkezés által azon vonal szakaszon a fentartási költségek leszállittatnak, a tégla burkolat építési költségeihez a javaslatba hozott 5000 frttal hozzájárul, oly kikö téssel azonban, hogy a hozzájárulási összeg az építkezésnek tervszerű teljes befejezése és felülvizsgálata után, de semmi körülmények közt nem hamarább, mint az 1896. év folyamán fog kifizettetni.

Olvastatott a nagymélt. kereskedelemügyi m. kir. miniszter urnák a földmivelésügyi m. kir. mi niszter úrral egyetértőíeg f. év szeptember bó 18 án kiadott 63,544. számú rendelete, melyben kimondja, hogy a Duna-Tisza-Körös-közi alföldi transversalis műútnak a társulat Csohos-éri védtöltésén vonuló szakaszán létező zsilipes fabid bidrésze, a műút ér dekéken végleges szerkezettel a műút építési alapja terhére újból építtessék és fentartassék, az uj híddal kapcsolatosan létesítendő zsilip előállítási s további fentartási költségei a társulatot terheljék.

A közgyűlés a magas miniszteri rendeletet tudomásul veszi ugyan, de amennyiben a még betekintendő tervek netalán a társulat ármentesitési érdekeinek meg nem felelnének és a költségeket tekintve, a társulatra nagyon terhes kötelezettségek háramolnának, most már kimondja, hogy ezen esetben a nagymélt. miniszter úrhoz indokolt felterjesztés intéztessék.

Több tárgy nem lévén a közgyűlés berekesztetett.

Ily könyvek beszerzésére és pénzbeli ösztöndíjakra évenkint 75 frt fordítható. Ha azonban az alispán, vagy a 13. §. szerint megalakított bizottság szükségesnek látná, hogy valamely évben a jutalomkönyvek 75 írtnál nagyobb értékben osztassanak szét, a 75 írton túl való szükséglet utalványozásáért az alispán a törvényhatósági bizottság elé tartozik előterjesztést tenni.

19. §. A tanulók szorgalmának jutalmazására és ösztönzésére szolgáló és az állandó bizottság által kiválasztott könyvek a kijelölt összeg erejéig az alispán által szereztetnek be és a tanulók létszámának megfelelő arányban az eljáró bizottságnak, esetleg az iskolaszéknek küldetnek meg kiosztás végett. Kívánatos, bogy a tanulók jutalmazására szolgáló könyvek is akkor osztassanak ki, midőn a magyar nyelv tanításában sikeresen fára- ® dozó néptanítónak a jutalomdij átadatik.

Kelt Békésvármegye törvényhatósági bizottságának Gyulán, 1891. deczember hó 9-én s folytatva tartott rendkívüli közgyűléséből.

Jegyzetté:

Dr. Fábry Sándor,

vm. főjegyző.

78545 szám. Magyar királyi belügyminiszter. 1894.

A szabályrendeletet a vallás és közoktatás- ügyi miniszter úrral egyetértőleg jóváhagyom azzal, hogy a 4. §-ba a vallás és közoktatásügyi miniszter ur jóváhagyása is felveendő.

Budapesten, 1894. szept. 30-án.

A miniszter helyett:

Jekelfalusy,

miniszteri tanácsos.

H i r e k.

Halottak napját az idén is szokott kegyelettel ünnepli meg városunk közönsége. Az élő város lakosai tömegesen keresik fel a halottak városát. Megeleve- nül a sírok néma birodalma, világosság gyűl ki az örök sötétség gyászos színhelyén. Régi szép hagyomány ez, egyidejű azon kegyelettel, amelylyel elhunyt szeretteink emlékének áldozunk. A hidegen bíráló ész azt kérdezi ugyan : „miért e hiú csillogás, ez érthetlen fényűzés az enyészet e rideg, sötét országában ? Hagyjátok háboritlanul álmodni a halottakat az ő végtelen igénytelenségükben, ők nem kívánják többé a ti mozgalmas tüntetéseiteket!“ Lehet, hogy az elvont értelem így ítél, de az emberi szív tiltakozik e kegyelettagadó kritika ellen. Van abban valami lélekemelő, mikor az élő világ ünnepli a porladozó emberiséget, mikor az önző halandó azokhoz fordul, rokonszenvével, ragaszkodásával, akik többé nem viszonozhatják azt. A holtak iránti kegyelet legeszményibb kifejezője az ember nemesebb lényének. A nagy társadalom, amelyet annyi elv, nézet, állás, érdek darabol végtelen sok osztályra, egyesül a kegyeletben. A szeretet, a hála, az emlékezet lángja ég a szivekben és e szent tűznek kifejezője azon fény, melyet az elhunytnak hátra- hagyottjai felgyújtanak a sirhantokon.

A képviselő-testület Dutkay Béla polgármestei elnöklete alatt hétfőn az egész napot igénybe veti rendkívüli közgyűlést tartott, a városi képviselők csekély érdeklődése s az értelmiség csaknem teljes részvéthiánya mellett. Első tárgy a virilisek jőve évi névjegyzékének kiigazítása, melyre Keller Imre elnöklete alatt Sál József és Sál Sebestyén küldettek ki. A Kossuth Lajos téri második artézi kút miután a harmincz napi határidő letelte után is c | szerződésileg kikötött vízbőség újólag konstatálta tott, noha a víz minőségére nézve jött vegyelemzés vélemény aggályokat ébresztő, a városi tanács álta a kútvállalkozó Czoll Demetertől átvétetett, és ugyan csak nékie a medencze összekötő mindenféle vas részei beszerzése s kifogástalanul alkalmazásáér 495 frt 80 krról szóló ajánlata s költségvetése elfő gadtatott. A raedenezének és az ártézi víznek a: Élővíz csatornába levezetésére szolgáló fedett csa tornak észitésére vonatkozó tanács intézkedés nen fogadtatott el, amennyiben ezen munkálat árlejté utján fog kiadatni. Asbóth Kálmán árvaszéki ülnöl további négy hónapi szabadságot kért, és amennyi ben ez nem adatnék meg, egyben állásáról való le mondását jelentette be. A képviselő-testület továbl szabadságot nem akarva engegélyezni, a lemondás fogadta el. Ugyanezen ügygyei kapcsolatban töb 1 városi képviselőnek egy hosszabb kérvénye illetőle indítványa volt az árvaszéki ülnöki teendők mikén I teljesítése iránt, a jogügyi szakosztály azonban k mutatva az indítványnak törvénybe ütköző voltá S de az, Asbóth lemondásával különben is tárgytalann válván, a polgármester az állásra pályázat hirdeti 3 sere hivatik fel; mig pedig az állás választás utjd betöltetik, az ülnöki fizetés keretén belüli javada j- mazással tiszteletbeli ülnök fog tovább is alkalma y tatni. Az állatorvosi állásoknak a belügyminiszte . rendelet értelmében való megfelelő szervezése csak z a szabályrendelet módosítása által lévén elérhe (noha a második állatorvosi állás szervezésére akki ■ sincs szükség) a tanács felhivatott, hogy a szerv I zeti szabályrendelet módosításával erre nézve java latot tegyen. Az ötödik országos vásárt megtagad ó lapunkban már jelzett kereskedelmi miniszteri leír v vita nélkül tudomásul vétetett. Ugyancsak tudom jl sül vétetett s a megfelelő felügyelet gyakorlása ezé jából a városi tanácsnak kiadatott az Almásy Dén által létesítendő lóvonatu vasút tárgyában érkéz«

| kereskedelmi miniszteri rendelet is. A Magyar utc a- kinyitása ezúttal is napireudre jött és szerencsés ,1. újra ad graecas calendas tolatott ki. A Misley-fd telek megvételét ugyanis elvetették, de hogy v

lami mégis történjék, a tanács, Isten tudja hányadszor de megint felbivatott, hogy az utcza kinyitására szükséges tol kökre nézve az érdekelt házigazdákkal alkura lépjen, ogyessógi jegyzőkönyvet vegyen fel és a megnyitásra tervet és költségvetést készítsen. A szabadkai s györkehelyi tanyai iskolák kibővítésére, továbbá a kisdedóvodák valamint a tanyai iskolák költségvetésére vonatkozólag ezúttal érdemleges határozatot nem hoztak, és. utóbbiakat kiadták felülvizsgálat végett 1 gazdasági szakosztálynak. Ez alkalomból újra nagyobb vita keletkezett a kisdedóvodák miatt; nevezetesen több képviseld azt állította, hogy az idejében jelentkezett szegénysorsu gyermekek közül is sokan visszauta- sittattak és hogy a megállapítottnál nagyobb havi dijak szedetnek, mely állításokra nézve vizsgálat rendeltetett el. A csürhejárást eltiltó miniszteri rendelettel szemben, amely fölötte sújtaná a legszegé- Jnyebb néposztályt, amennyiben lehetetlenné tenné nekik egy egy malacz felnevelését is, felterjesztés tétetik a földmivelésügyi miniszterhez, amelyre nézve nagyon óhajtandó, hogy sikeres legyen, mert a osürhe igazán nem veszélyezteti csöppet sem a vásári állategészségügyet. Finta Ignácz lemondása képviselői állásáról tudomásul vétetett. Hosszas vitát keltett az Erkel János által dobozi út mentén levő gőzmalma mellett fúrt ártézi kút engedélyezése tárgyában tartott helyszíni tárgyalási jegyzőkönyv előterjesztése. A dolognak ugyanis az a lényege, hogy Erkel az ártézi kút felesleges vizét a gőzmalom előtti Szent-Pál árkába vezeti; a tóba 24 óránként jutó víz mennyiség körülbelül 700 hektoliter és a polgármester ezt a vízmennyiséget veszélyesnek tartja a Szent Pál árka mentén húzódó városi körgátra nézve; miután pedig az ártézikút engedélyezéséből eredő veszedelemért nem akarja a felelősséget magára vállalni, a képviselő-testülethez utalta az ügyet, mely 13 szóval 10 ellenében a helyszíni tárgyalás során előterjesztett polgármesteri feltételeket tényleg magáévá tette. Több kisebb érdekű ügy, magánkérvény intéztetelt el; tudomásul vétettek az utolsó két hónapról felvett pénztárvizsgálati jegyzőkönyvek, két hóról szóló közegészségügyi jelentés s az alsó-fehér-körösi társulat 1895. évi költségvetése, s ezzel a közgyűlés délután 5 órakor befejeztetett.

Kinevezés. A pénzügyminiszter Pap Béla orosházai kir. adóhivatali tisztet a vajdahunyadi adóhivatalhoz ellenőrnek nevezte ki.

Névváltoztatás. Esztocsák Lajos nagyváradi illetőségű Gyomán állomásozó csendőr vezeték nevé- nek „Erdős“ re változtatását a belügyminiszter megengedte.

A megyebizottsági tagók pótválasztása hétfőn, folyó hó 22-én volt. Gyulán a belvárosban három jelöltre: Gallacz Jánosra, dr. Follmann János éi dr. Frankó Lászlóra történt szavazás, s négy szótöbbséggel Gallacz János választatott meg. Békésér, az I. és III-ik választókerületben történt szavazás, mindkettőben Mezey Lajos v. főjegyző került ki győztesen az urnából, tehát az egyik kerületben u választás leszen. Tót-Komlóson a szavazás csekély érdeklődés mellett folyt, Gajdács Pál lelkész 1( szóval választatott meg, ellenjelöltje nem is volt.

A békés-Csanádi vasút részvénytársaság ké i Ízben elhalasztott közgyűlése részvét hiányába;

újólag nem volt megtartható s most ismét novem i bér hó 25-ikére tűzetik ki.

A gyulai nőegylet műkedvelői előadással egy • bekötött tánczvigalinára a következő meghívó i küldteszét: A gyulai nőegylet által 1894. évi no I vember hó 10-én a Göndöcs népkerti pavil Ionban műkedvelői előadás rendeztetik, melyr tisztelettel meghívja a nőegylet.. — Előadatik A regény vége. Vígjáték 1 felvonásban. Irta Szépfaludy Ö. Ferencz. Személyek : Stefanie, fiata özvegy Hajóssy Ilonka. Ypsilon Író Dr. Meszlény Antal. Dr. Kánya ügyvéd Deák Zsigmond. Zsól í szobaleány Otrok Mariska. Arabella tánezosnő Für s dök Giziké. Ezt kőveti: A bálkirálynő. Vígjáték í felvonásban. Irta: Bérezik Árpád. Személyek: Fülel Belizar Deák Zsigmond. Hathaha neje Hajóssy Ilons - Josefin leánya Kőrös Etelka. Szabó Elemér Hofl i mann Béla. Fodor Thasilo Dr. Meszlényi Anta t Kereszti Abris Mogyorósy Elek. Gyarmati Pist b Bandhauer István. Temosi Laczi Dubány Imre. Jeá g pinczer * | * Helyárak: I-so rendű zártszék 1 — ti sorig 1 frt 50 kr. II od rendű zártszék 5—8 sori í- 1 frt. IH-ad rendű zártszók 8-tól végig 80 kr. Állt t, hely 50 kr. Előadás után táncz. Jegyek előre váll á hatók Dobay J. könyvkereskedésében. A jótékony I fzfí iránti tekintettel felülfizetések köszönettel fc n gadtatnak. Kezdete fél 8 órakor.

1* A kir. törvényszék köréből. Az igazságüg- í- miniszter Bócz Géza gyulai kir. törvényszéki biró ri a kir. törvényszék elnökének előterjesztésére, s is 1893. évi XVIII. tezikk életbe léptetése alkalmábé :ő a gyulai kir. törvényszéknél alakítandó felebbezé >r tanács vezetésének jogával felruházta, viszont 3- kir. törvényszék elnöke V. Szakmáry Arisztid ki a- törvényszéki bírót állandó elnök-helyettesül jelöl S, ki, — továbbá Ranmk Kornél kir. törvényszó. at Írnokot a felebbezési tanács mellé felállított iro< 1 jegyzője gyanánt rendelte ki. Az igazságügyminis 1- ter a sommás eljárásról szóló törvény életbe léj Bs tetése alkalmából a csabai kir. járásbírósághoz mi itt egy albirói állomást rendszeresített. za Vámszedési jog meghosszabbítás. A keresk an delemügyi miniszter a vármegyének a kétegyházt le gyomai s mező-berényi kőútjaira vonatkozó vár a- szedési jogát 10 évre meghosszabbította.

Bevételek

Kiadások

301183 kor. 42 fii. 277089 kor. 34 fii.

Maradvány 1895. decz. 31. 24094 bor. 08 fii.

ezennel jóváhagyja, azt két egyenlő példányban

— Lassan uracskám, hadd szedem ősszel öreg csontjaimat, mondta kis székéről felkelve és felém tipegve a tisztes ősz. Midőn hozzám érti megállt, nagy szemével hosszasan reám nézett, mintha lelkem gondolatát akarta volna kiolvasni

— Mit néz reám olyan nagyon gyanúsan? kérdeztem nem épen barátságos hangon.

— Egy úr, ki kőszenet vásárol, ez gyanús Minek lesz ez a szén uracskám, ha szabad kérdenem? — kérdé, fürkésző tekintetet vetve reám

— Befűteni! — viszonzám röviden.

— Kánikulában ? Hehehe 1 kaczagott hosz- szasan. Ne haragudjék. Ismerem a világot, ismerem az embereket, 74 év alatt meg lehet is. merni. Oh gonoszak, rosszak azok mind, egytől egyig; nem igaz egyetlen szavuk, nem tiszta ; lehelletük. Nincs a mai világban szülő, testvér, rokon, barát, igaz szerető, mind álszeretet vesz körül, hamis, hízelgő mosoly ül ajkukon; egyi kezükben kenyeret, a másikban gyilkot tarta nak. És mégis élnünk kell, mert ez a rendelte tésünk. Isten ott fenn látja az ember rosszasá gát, sokáig türelemmel nézi, készülődik, de egyszer majd eljön az idő, midőn borzasztó bosszút áll rajtok, hogy nevét, hitét semmivé teszik

Megölni akarja magát ifjú úr? Jól teszi, Egy ingyenélövel több vagy kevesebb, nem számit; ha ön halva lesz is, nem akad meg világ folyása. Hány ember öli magát a Dunába, hány lövi meg és hány akasztja fel magát. Több százra megy havonkint s azért meg sem látszik, senki sem veszi észre a hiányt. Legfellebb a hitelezők sírnak utánok.

Ez a természet rendje; az öngyilkosság a piai kor divatja, mániája...

Szabályrendelet Békésvármegye közművelődési pénzalapjáról és annak felhasználásáról.

(Folytatás és vége.)

11. §. A vármegyei tanfelügyelő, a járási főszolgabíró, Gyulaváros polgármestere és az illetékes iskolai hatóságok hivatalból ajánlhatnak egy, vagy több néptanítót jutalmazásra, de ajánlataikban, határozottan foglaltatni kell annak, hogy a jutalmazásra ajánlott tanító iskolája a jelen szabályrendeletben a jutalmak elnyerésére megállapított követelményeknek megfelel és hogy erről az illető isko Iának egy, vagy több ízben történt megvizsgálása alkalmával az ajánlatot tevő személyesen meggyőződött.

12. §. Az előző szakaszok értelmében felszerelendő pályázati kérvények és hivatalos ajánlatok minden évben márczius hó Léig az alispánhoz küldendők, vagy nyújtandók be, ki azokat véleményezés végett a vm. tanfelügyelőnek azonnal kiadni tartozik.

13. §. A pályázati kérvények és hivatalos aján-. latok tárgyalására, az illető népiskolák megvizsgálására és ezeknek alapján a jutalmak odaítélésére, valamint a 4. §-ban jelzett esetekben való véleményadásra az alispán elnöklete alatt állandó bizottság alakittatik, melynek a vármegyei állandó választmány alelnökei, a vármegyei népnevelési bizottság elnöke, a vármegyei kir. tanfelügyelő. Gyulaváros polgármestere s azon járások főszoiga-i bírái, melyekben a vizsgálat megejtetik, állásuknál fogva tagjai, s melybe a törvényhatósági közgyűlés 7 tagot három évre választ. E 7 tag lehetőleg akként választandó, hogy mindazon járások, me lyekben nem magyar ajkú lakosság is van, képviselve legyenek.

14. §. Az előbbi §. szerint alakított állandó bizottság minden évben ápril hóban tartandó ülésen tárgyalás alá veszi az alispán által hozzá áttett kérvényeket és ajánlatokat s ezeknek, valamint a tanfelügyelőnek véleménye alapján meg állapitja azon népiskolákat, melyek az iratok szeint a jutalmazás tekintetében vizsgálatra méltók ak mutatkoznak.

Ezen iskolai vizsgálatok lehetőleg minden év május havában, lehetőleg a tanév közvetlen befejezte előtt eszközlendők.

A vizsgálat mindig nyilvánosan tartatik 1 annak eredményéről a helyszínén kimerítő jegyző könyv vétetik fel, melyben a 7. g-ban megjelölt feltételeknek megfelelően pontonként kellő részletességgel legyenek megjelölve a vizsgálat ered ményét feltüntető adatok.

A vizsgálat módozatait egyébiránt maga t bizottság állapitja meg.

A bizottság ezen működése hazafias kötelességét képezvén, eljárásuk után a bizottság tagjai| költségeket s napidíjakat nem számíthatnak fel.

15. §. A jutalmak odaítélése felett az állandó bizottság csak az iratok alapján vizsgálatra kisze melt összes népiskolák megvizsgálása után tartandó ülésben határoz.

16. §. Az oda ítélt pályadijak az alispán által utalványoztalak s azoknak kézbesítése a járásbeli főszolgabíró jelenlétében, az állandó bizottság egy kiküldöttje által lehetőleg ünnepélyességgel történik, ki oly egyén is lehet, a ki nem tagja az állandó bizottságnak.

Az alispán a bizottságnak a jutalmak oda Ítélése feletti határozatát a törvényhatósági bizottság legközelebbi közgyűlése előtt tudomás végett bemutatni köteles.

17. §. Az itt megállapított jutalomdijakra való pályázat a megye alispánja által minden tanév elején azon járásokban, hol nem magyar-ajkú lakosság is van, meghirdetendő 1 illetve a pályázati feltételek a járások tanítóival közlendők.

n.

18. §. A jutalomban részesülő néptanító szór galmas növendékei hasznos magyar népiskolai tan és olvasókönyvekkel és pénzbeli ösztöndíjjal juta! maztatnak.