Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1892-10-30 / 45. szám
45-ik szám. Gryula, 1892. november 6-án. XI; évfolyam. Szerkesztőség: Főtér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre ... 2 1 50 | Évnegyedre .1 » 25 » Eyyes szám ára 10 kr. Társadalmi és közgazdászati hetilap MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: XDoToa.37* Tán.os_ Ziadi hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyváras üzlete, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. _ * Hir detések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyílt-tér sora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. szám, Schwarz Gyula Váczi-uteza 11. szám, Eckstein Bernát fürdö-utcza 4. szám, Haasenstein és Vogler (Ja ulus Gyula) Dorottya utcza 8. szám, Blockner J. IV. kér. Sútö-utcza; Fischer J. D. IV. kér. Hatvani-utcza 1. szám alatti hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon Irányi Dániel Meghalt. Nem látjuk többé tiszteletre gerjesztő nemes* alakját, a fehérhaju, szelid arczu öreget, kinek külső megjelenése el, nem árulta a közéletben toronymagasságra emelkedő igaz nagyságát. Nagy idők óta nem volt oly halottunk, akinek emléke oly szűz tisztán maradt volna hátra, mint maradt az Irányi Dánielé. Egyformán gyászolja az egész ország, mint az egész nemzet nagy halottját. A nemzet halottjának ismerte el Irányi Dánielt a képviselőház, olyan magasztos ünnepiességgel fejezve ki emlékezete előtt hódoló tiszteletét, mint a minő a magyar parlament, a magyar közélet e példány- szerű alakját meg is illette. Egymásután állottak fel az országgyűlés pártjainak vezérszónokai s valamennyien a meghatottság hangján, az elhunytat magasztaló szavakban fejezték ki pártjaik nevében elismerésüket, kegyeletüket a nagy halott iránt és gyászukat az egész nemzetet érő nagy veszteség fölött. A fővárosi s vidéki lapok, elhunyta óta, szintén pártszinezet és pártkülönbség nélkül. hasábokra terjedő czikkekben méltatják a nagy halottnak kristálytiszta jellemét, fényes múltját, a haza érdekében érvényesített nagy tehetségét és fáradhatlan tevékenységét. A nagy bujdosó, a legnagyobb magyar, a lángoló hazafiság még élő példányképe, az elhunytnak mestere és bálványa Kossuth fál@14 Irányi Dániel. A magyar közélet egyik legismertebb és legtiszteltebb alakja, Irányi Dániel, meghalt Nyíregyházán, hová rokonai köréb', gyógyulást keresni ment. Egy hosszú és kinos betegség ölte meg, mely másfél év óta már ismételten ágyba döntötte és lehetetlenné tette képviselői és pártvezetői teendőinek végzését. Halála hire őszinte fájdalmat fog kelteni mindenütt szerte az országban, melynek becsülé- BÓt, osztatlan és semmivel be nem árnyékolt tiszteletét egész életével megérdemelte. Tudásban, tehetségben, sikerekben voltak és vannak .nála nagyobbak ; de az élet komoly és erkölcsös felfogásában, az elvállalt politikai és társadalmi fel adatok kötelességeinek hü és lelkiismeretes teljesítésében nem volt nála nagyobb senki. A politika s, az emberi erkölcs dolgában mintaképül szolgálhatott az egész mai nemzedéknek s éppen ez a tulajdonsága szerezte meg számára azt a díszes pozíciót, a melyet Magyarország közéletében elfoglalt. Hive volt annak a liberális iskolának, melynek növendékei a negyvenes évek lázas küzdelmei közt nőttek föl s a kiknek a lelkesedését évek el nem vitték, változó viszonyok meg nem változtatták. Volt és maradt rajongó dogmatikusa a nemzeti függetlenségnek s a polgári szabadságnak. EnDek az ügyét szolgálta a 48—49-diki kormányban ; ennek az érdekében fáradt, irt, utazgatott, konspirált az emigraczióban; ez volt politikai működésének alfája és ómegája 1868. év óta, midőn az amnesztia és Pécs város mandátuma újra megnyitotta neki a magyar képviselőházat. Lajos hangja is belévegyült az Irányi Dáni-j elért felsíró nemzeti gyászba. »Kifejezhetetlen fájdalommal veszek tudomást Irányi haláláról, kinek elhuny- tában leghívebb barátom, nemzetünk jogai legszilárdabb bajnoka elvesztését gyászolom. N9 hiányozzék személyes és hazafias bánatom jeléül a nagy jellemű ember, rendíthetetlen hazafi és hű barát ravataláról egy koszorú, szalagján e szavakkal: »Itt hagyat hajtárs, követlek. Kossuth.« Van e szem, melyet e megható búcsúszózat olvasására a fájdalom sajtolta könny el ne borítaná? Nagy az ország gyásza, de kétszeresen nagy a miénk Békésvármegyéé, s abban első sorban Békés városáé, kik elmondhatjuk a latin költővel: »Multis ille bonis flebilis occidit, nulli flebilior quam mihi.« Nem volt szülöttünk; történelmi hir- nóv, fényes múlt állott már mögötte, midőn 1872-ben Békés városa őt első Ízben országgyűlési képviselőjének választotta, de ezen nap óta annyira összeforrt velünk, any- nyira miénk ló'n, hogy szülőföldje helyett ő is Békés városát tartotta szűkebb hazájának. Hét czikluson át volt Békés városa országgyűlési képviselője, s hat Ízben egyhangúlag, ellenjelölt nélkül választották meg. Volt idő, és pedig majdnem minden választás alkalmával, midőn a pártpolitikai tekintetek azt javasolták volna, hogy más kerületben lépjen fel, ahol az ő nagy nim- busa a győzelmet pártjának megszerezte Politikai pályája ez újabb korszakának két kiválóan jelentős momentuma volt: az egyik a szélsőbaloldal két árnyalatának, a függetlenséginek és a 48-asnak az ő elnöklete alatt 1884-ben történt egyesítése s azóta való nagy arányú felnövekvése, a másik szívós küzdelme az általános vallásszabadságért s e küzdelmének sikere a múlt budgetvita alatt, midőn is határozati javaslatát a képviselőház egyhangúlag elfogadta. Ezenfelül, mint a függetlenségi párt kijelentett vezére, de egyéni súlyánál fogva is, a politikai helyzetnek mindig egy igen jelentős tényezője volt. De szereplése kiterjedt a társadalmi térre is, s a felnőttek oktatására alakult egyesület, az erkölcsneme- sitő egyesület s még számos humánus és jótékony intézmény voltaképpi megalapítóját gyászolja benne. Irányi Dániel született Toporczon (Szepes- megyáben) 1822. február 24-én, közrendű szülőktől, a kik a Halbschuh-nevet viselték. Elemi iskoláit szülőhelyén végezte, azután Eperjesen, Kézs- márkon és Rozsnyón járt a gymnásiumba, majd ismét Eperjesre ment, a hol jogot és bölcsészetet hallgatott. Mennyire kivált már akkor társai közül, bizonyság rá, hogy a jogakadémiának úgyszólván kivétel nélkül gentry ifjakból álló hallgatói őt, a polgári származású fiatal embert választották meg az akadémia kebelében fennálló Magyar Egylet elnökévé. A jogi gyakorlat első évét szintén Eperjesen töltötte mint a kerületi tábla jurátusa, azután Pestre költözött, a hol 1844-ben letette a köz- és váltóügy védi vizsgát | csakhamar egyike lett a főváros legjobb nevű és legkeresettebb ügyvédeinek. Mily tekintélyt tudott szerezni i mekkora bizalmat kelteni, mutatja az, hogy még mint egészeu kezdő-ügyvédet kinevezték váltó-jegyzőnek, a mi jogosítás volt váltó-ügyekben a mai közjegyzői teendők teljesítésére. volna, de ő annyira szerette Békés városát, annyira ragaszkodott annak tősgyökeres magyar lakosságához, hogy Békés mandátumát a főváros legdíszesebb választó- kerületéért sem cserélte volna fel, és tényleg sohasem volt rábírható, hogy másutt mint Békésen képviselőjelöltséget vállaljon. Békés városa sokat is köszönhet neki. Első sorban azt, ami az ország majdnem minden városában a társadalmi visszavonás közvetlen okozója vagy egyik tényezője volt és lesz: a pártszenvedély és az abból származó gyűlölködés mételyeitől nemcsak megvolt óva, hanem huszesztendőn át büszkeségét képezhette, hogy olyan embere van, akiért Magyarország bármely választókerülete méltán irigyelheti s bizony mondjuk, hogy irigyelte is. De köszönettel tartozik neki más tekintetben is. Irányi, a mellett hogy fentartotta politikai integritását, és meg óvta egyéni függetlenségét, tisztán poziczi- ójánál fogva és pozicziója által nagy szolgálatokat tőn Békésnek mindannyiszor, amidőn a megújuló elemi csapások a várost csaknem megsemmisüléssel fenyegették. Csak a közel millióba került Csohos töltési munkálatot említjük, mely kizárólag Békés városa érdekében és Irányi Dániel befolyása következtében történt. Az ő puritán jellemébe vetett hit és bizodalom olyan nagy volt, hogy a mit ő kért, a miért ő exponálta magát : arról minden miniszter meg volt győződve, hogy az maga a jog, maga az igazság követelménye, és ha valakinek, bizonyára ő neki De munkásságát az ügyvédi gyakorlat nem foglalta el egészen. Már Eperjesen kezdett volt levelezni Kossuth Pesti Hirlap-']khe. s Pestre köl tözve első dolga volt megösmerkedni Kossuthtal s az ő révén a 48 előtti nemzeti szabadelvüpárt több vezető emberével. A liberális párt gyüle kező helye akkoriban a Pesti kör volt, mely ké sőbb az Ellenzéki kör nevet vette föl. Sok mesz- sze kiható politikai mozgalom indult ki e körből azt lehet mondani, ez a kör volt a liberális törekvések középpontja, formába öntő műhelye. Egy igazi politikai klub, döntő befolyással a közvé leményre s az országgyűlés tanácskozásaira. A politika, az irodaim legkiválóbb emberei adtak itt egymásnak találkozót s éppen ezért nem ke veset jelent, hogy Irányi mint 24—25 éves fiatalember e diszes körnek már választmányi tagja volt. Összeköttetésben állt a mellett az 1847 decemberében alakult ifjúsági társulattal is, mely összejöveteleit hetenkint kétszer, előbb a Jelenkor szerkesztőségében, azután a Filinger-kávéházban tartá. A kort mozgató eszmékről, az ország dolgairól vitatkoztak, terveket főztek itt, valóságos fiókparlament volt az ifjak e gyülekezete, melyről Nyáry Albert báró följegyezte egy vidéki táblabiró következő jellemző nyilatkozatát: „Megéljük még azt az időt, mikor a káveház fog a törvényhozásba befolyni." Ez a két kör készítette elő és csinálta meg márczius 15-két. A népvezetői és szónokai közt: Petőfi, Jókai, Yasvári stb. társaságában ott volt Irányi is, s hogy a mozgalom az ifjúságról átment a nehezebben megmozdítható polgárságra is, az érdem nem kis részben illeti őt is. Az iránta nyilvánuló bizalom egyik jele volt, hogy a már- cziusi napokban alakított közbiztossági választmány jegyzőjévé választották. készséggel teljesítette. Az is igaz, bogy ő a kormánynyal ily irányú nagy befolyását mindig csak a város vagy erkölcsi testület, de egyes ember érdekében nem érvényesítette. A város érdekében mindenkor, egyes emberért soha, egyetlen egyszer sem. És el kellett temetnünk őt is, a férfiút, ki egy emberöltőn át részese volt a magyar történelemnek. Miért élt, miért küzdött s mi lett küzdelmeinek sikere? veti fel a kérdést egyik kitűnő necrolog Írója. »Végig vonúl lelki szemeink előtt egy félszáz esztendő, dicsőséges és szomorú- ságos napjaival. Elvonúlnak előttünk a márcziusi ifjak. Petőfi, Jókai, Vasvári, az elsők, a jók között ott van Irányi Dániel, a lelkes szepességi ifjú is. A szabadságért küzdő hazafiak. Ott van köztük Irányi. Azután jönnek a szomorú napok. Fő- belövetések, valóságos és in effigie való felakasztások. Az utóbbiak közt van Irányi. És jön a hajnalodás. Irányi hazajön. És kilenczed magával bevonúl a parlamentbe. Ennek épen huszonöt esztendeje. S im a kicsiny magból terebélyes fa növekedett. A kilencz ellenzéki megszaporodott százra. Egy hatalmas, országos párt, mely az ő zászlaja alatt küzdött máig. Egy hadsereg, mely nem vette be a várat, de a harczot nem adta fel. Hát ez nem siker? És folytak ádáz harczok. Testvér testvért, jó barát jó barátot gyűlölt meg a A minisztérium megalakulta után, Deák Ferencz felszólítására, ennek minisztériumában titkári hivatalt fogadott el a törvénykészitő osztályban, melyek főnöke Szalay László volt. E minőségben résztvett a földhitelintézet alapszabályai kidolgozására kiküldött vegyes bizottságban mint előadó, Szalay Lászlónak Frankfurtba köldetéBe után pedig az 1844-iki büntető-törvény- könyv átnézésével bízták meg, de a mely munkában eleinte betegsége, később a háborús események és egyáb elfoglatatása hátráltatták. A júliusban Pestre összehívott országgyűlésre Pest Lipótvárosa felkiáltással képviselőnek, majd a képviselőház jegyzőjévé választotta. Jellassicsnak a fővároshoz közeledése alkalmával 5 is az országgyűlési önkénytes csapatba lépett, az ellenségnek Pákozd alul való elvonulása után visszatért Pestre, mire csakhamar kormánybiztosnak küldetett Sárosmegyébe. . Itt azután Schlick betöréséig működött, a kassai csatában résztvett, ennek szerencsétlen eredménye után Miskolczról lemondását küldte be a honvédelmi bizottmánynak, nem ismervén Borsodmegye viszonyait, a hova a sereg romjai visszahúzódtak. Szemere Bertalan által felvéltat- ván, maga Pestre ment, de Kossuth felhívására visszatért a sereghez, hogy ha Sáros ismét kezünkbe kerül, ott mint kormánybiztos rendet csináljon s az árulók büntetését eszközölje. A sárosiak egy része ugyanis Szirmay István gróf vezérlete alatt szabad csapatot alakított a magyar kormány ellen. A második kassai csata is, melyben szintén részvett, elveszvén, Irányi Debreczenbe ment, a hová időközben kormány és országgyűlés székhelyüket áttették volt. Itt eleinte kevesedmagával küzdött a békepárt ellen, támogatva Kossuthot s mint az igazoló bizottság elnöke, rajta volt, hogy az ok Melléklet: a „Pallas nagy lexikonjának ismertetése.
