Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892-10-16 / 43. szám

5. Kenyeret és süteményt csak otthon ké­szítsünk ; ha ez lehetetlen, akkor a kenyeret vagy zsemlét - szeletekre kell vagdalni és evés előtt barnára pirítani. 6. Kerüljük a helyet, hol kolerás beteg van vagy volt, no menjünk temetésre és általában oda, a hol sok ember van együtt. 7. Rendkívül tisztán tartsuk lakásunkat és igyekezzünk arra, hogy szomszédunk is ugyan ezt tegye; különösen a kútak és az árnyékszékek tisztaságára ügyeljünk. 8. Kolera idején ne hanyagoljuk el a leg­kisebb gyomorbajt, hányást vagy hasmenést se, hanem ekkor feküdjünk le és küldjünk rögtön orvosért. 9. Míg az oros megérkezik, ha lehet a be- jteget előbb fürössziik meg melegen, azután ad­unk a testére meleg borogatást, takarjuk be melegen, adjunk be óránként 10—20 koleracsep- pet teában, rumban vagy törkölyben. Ha a be­teg hány, akkor jégbe hűtött szóda vizet kell adni, mig az orvos a továabi teendőket el nem rendeli. 10. Ha a család csak egy szobában lakik, akkor a kolerás beteget rögtön kórházba kell szállitani. A kolerás beteget osakis egy hozzá­tartozója ápolja, senki mást nem szabad beeresz­teni az orvoson kívül, a ki pontosan és részle­tesen meg fogja mondani, hogy a szoba miként legyen berendezve, mit kell tenni a beteggel, ennek ürülékével, miként óvja magát az ápoló, akinek, ha követi az orvos tanácsát, semmi baja sem lesz, és végül miként kell a tárgyakat fer­tőtleníteni. Hírek. Tallián Béla, Békésvármegye újonnan kine­vezett főispánjának ünnepélyes beiktatása, mint a lapunk más helyén közölt meghívó is igazolja, November hó 3-ikára van kitűzve. Jancsovics Pál alispán és kir. tanácsos, mint lapunkban megír­tuk, folyó hó 15 én a fővárosba utazott, hol vár­megyénk új főispánjával a beiktatás napjára nézve, november hó 3-ikában állapodtak meg. Tallián Béla főispán november 2 án délutáni vonattal ér kezik Gyulára. A megyei tisztikar, egy előzetes értekezleten történt dispozicziók szerint, gondos­kodik róla, hogy az új főispán úgy a vármegye határszélén Szarvason, valamint Gyomán, Mező- Berényben és Csabán is ünnepélyesen fogadtas- sék, és pedig Mező Túron a szarvasi járás, Gyo mán, ahová az alispán is elébe utaz k, a gyomai s sárréti járás, vlező-Berényben a békési, Csabán a csabai s orosházi járás s végül a székhelyen a központi tisztikar s Gyula városa tanácsa által. A beiktatás napján reggel az új főispán a róni. kath. főtemplomban misén vesz részt, 10 órakor lesz a közgyűlés, azt követőleg a hatóságok és küldöttségek fogadtatása s végül a pavilion dísz­termében beiktatási banket, mely ezúttal is köz- ebédszerü, úgy hogy abban nem megyebizottsági tagok is részt veendőnek. Bankett aláírási ívek, a központon kívül a főszolgabírói székhelyeken és az összes községekben is czirkuláltatnak. Te kintettel ama körülményre, hogy Tallián Béla, Csongrádvármegye főispánjának is kineveztetett és valószínű, hogy a csongrádi törvényhatóság a békésmegyei installation képviselteti magát, való­színű, hogy Békésvármegye törvényhatósága vi jäzont a szentesi beiktatáson lógja magát képvi­seltetni. A csongrádmegyei beiktatás november hó 5-ikére van kitűzve. A főispán és kormánybiztosi kinevezés té­nyével szemben, mint a vármegye minden ré­széből hozzánk beérkezett tudósítások tanúskod­nak megyeszerte a osztatlanul olyan a hangulat, aminőnek lapunk múlt heti számában kifejezést adtunk. Oaczára annak, hogy Tallián Béla, az eddigi személyes érintkezés nélkülözése folytán, Békésvármegyére nézve ismeretlen egyén, mind­azonáltal főispáni kinevezése nemcsak megnyug­vást, hanem — bármily paradoxnak lássék is egy nem ismert egyénnel szemben — rokonszenvet is keltett, mely érzületen nem változtat ama dis- aonáns körülmény sem, hogy a főispán, kormány- biztosi hatalommal is felruháztatott. Eme meg­nyugvás és előlegezett rokonszenv több tényező­ben gyökerezik. Ezek között bizonyára a leghat- hatósabb és legfontosabb tényező az, hogy a ki­nevezést megelőző kombiuácziók között nem egy volt olyan, mely ha megvalósúl, nemcsak aggo­dalmat, hanem határozott visszatetszést is kelte t Volna. A kormánybrztosságou kívül, mely bizton hisszük, hogy ezúttal rövidnek fog bizonyulni, mert a vármegye közönsége számit rá, hogy a főispán, a viszonyok megismerése után maga fog meggyőződni róla, hogy nálunk kivételes kormány- biztosi hatalomra sokkal kevésbé van szükség, mint az ország bármely, ismételjük hogy bármely vár­megyéjében, úgy vármegyéje reputácziója mint saját pozicziója érdekében, is önmaga fogja a kor mánybiztosság megszüntetésére a kezdeményezést megtenni, ismételjük, hogy eme kormánybiztossá­gon kívül azt is kell sajnálnunk, hogy az új fő­ispánt — tartunk tőle — szintén nem fogjuk so­káig magunkénak mondhatni, mely aggályunk a tagadhatlan politikai krízisen kívül, Tallián Béla kettős főispáni minőségében is gyökerezik, amely­ről pedig alig hisszük, hogy az ne ideiglenes ter­mészetű legyen, Kiss Áron ref. püspököt október 29 én dél­után 3 órakor a gyulai vasúti indóháznál ünne­pélyesen fogadja a gyulai ref. egyháztanács, s bizonyára nem- és vallás különbség nélkül a polgárság nagy száma, s önként fognak sora­kozni kíséretül a gyula-várii határszélig, hol a váriak szintén ünnepélyesen fogadják az érkező püspököt 1 Egyházi ünnepély. A gyulavárii ev. ref egyház templomának ünnepélyes felavatása f. évi október hó 30-án fog megtartatni. Az ünne­pélysorrendje: Felavató imádságot tart: Főtisz- teletü Kiss Áron úr, a tiszántúli ev. ref. egyház­kerület püspöke. Prédikál : Nagy tiszteletű Szabó János úr, a békés bánáti ev. ref e m. esperese. Úrvacsorái beszédet tart: Nagytiszteletü Garzó Gyula úr, gyomai ref. lelkész s e. m. tanácsbiró. Keresztelési beszédet tart: Nagytiszteletü Tatár János r, szeghalmi lelkész s e. m. tanácsbiró Esketési beszédet tart : Nagytiszteletü Dombi Lajos úr, gyulai ref. lelkész. Zárimát tart: Tisz­teletbe liay József úr, gyula várii ref. lelkész. A templomba be nem férő közönség előtt prédikál: Tiszteletes Nagy Károly úr, kovácsházai ref. lel­kész. Az egyházi szertartás kezdete d. e. 9 óra. A békésmegyei 48 —49-ki honvéd-egylet ma délután 3 órakor közgyűlést tart Csabán Zlinszky István egyleti jegyző lakásán, melynek főtárgya a budai honvédszobor leleplezési ünnepélyen való képviseltetés és ezzel az elsőrangú politikai kér­déssé vált ügyben leendő állásfoglalás lee.nd. Az odiósus ügyben a központi honvédbizoltságnak pénteki határozata óta döntő fordulat állott ugyan be, ami azonban épen nem teszi felesle­gessé, hogy a békésmegyei honvéd-egylet is el­mondja nézetét a tervben volt szoborleleplezési ünnepély programmja fölött. A gyulai m. kir. pénzügyigazgatóság köz­hírré teszi, hogy Gyulavári község borital-, hús­fogyasztási-, ezukor fogyasztási-, sör ital- és szeszitalmérési adó beszedési jogoknak haszno­sítása czéljából f. évi október hó 24 ik napjára kitűzött árverés, a nagyméltóságú m. kir. pénz­ügyminisztériumnak f. év és hó 19-én 72,621 sz. a. kelt magas rendeletével visszavonatott. Eljegyzés. Chriszto Miklós megyei árvaszéki t. ülnök, a gyulai önkéntes tűzoltó-egylet fő- parancsnoka csütörtökön váltott jegyet Dús László, Nagyvárad városi főügyész kedves leá­nyával Ilonkával. Gratulálunk. Eljegyzés, dr. Bartóky József orosházi fő­szolgabíró folyó hó 19 dikén eljegyezte Székács István orosházi űröd. inspektor, megyei köz életünk kiváló s jeles tagjának bájos és kedves leányát Juliskát. A jegyespár 'fogadja igaz szív­ből fakadó őszinte gratulácziónkat. Eljegyzés. Körmöczki György kétegyházi ko­vács iparos, eljegyezte Magyar István gyulai ko­vácsmester kedves leányát Rózát. Gratulálunk ! Az időjáráson végre is megérzik, hogy kö zeledik a halottak napja. A természet is gyászba öltözik. A szerdai hűvös éjszaka csípős szele el hamvasztotta a másodvirágzásnak indúló fák bim- bait s egyhangúvá tette a nemrég zöld lombokat. A zizegő avar, a tar ágak és a sárguló levélkék emlékeztetnek a halottakra De nemcsak ezek hirdetői e szomorú ünnepnek, hanem a bolti ki­rakatok is, hol az immortel koszorúk integetnek és jelentik „Az élet álom!“ A közönség is ké­szül a gyásznapra s naponkint a temetőbe me­gyen, hogy felhantolhassa nyugvó imádottjáuak, drága halottjának sírját, hogy életet öntsön az elhagyott birodalomba, hol csak a néha felhangzó lélekváltságharangcsengésj szakítja meg a csendet A kolera. Vármegyénk területe — sajnos már többé nem mondható a kolerajárványtól tel­jesen mentnek. Nevezetesen Csabán, Békésen és iSzarvason merültek fel halálesetek, melyek kö­zül a csabaira határozottan megállapittatott, a bé­kési 1 szarvasiról pedig tartani lehet, hogy szin­tén kolera asiatica. Csabán Munkácsi Pál vasúti muukás 38 éves neje vasárnap este koleragyanús tünetek között megbetegedett es hétfőn éjjel meg­halt. Az elhúnyt nő az állomáson levő egyik kút vizét itta, mely állítólag a kolerabeteg huszár ál­tal inficziáltatott. A kút hatóságilag lezáratott, és ott a halottas háznál is a legmesszebbmenő de- ziufectió történt. Békésen Kovács Mihály folyó hó 20 án hirtelen rosszúl lett és alig pár órai szén védés után meghalt. Orvosi vélemény szerint ko leragyanús tönetek között, amit egyébként a Bu­dapestre küldött ürülék bakterologiai vizsgálata fog konstatálni. A szarvasi ecetnek csupán fé­nyéről és nem részleteiről vettünk hírt. — Csü törtökön este Gyulán is el volt terjedve, hogy a vasúti állomásnál egy utas koleratünetek között emeltetett le a vasútról, sőt a fantázia azt is hozzátette, hogy a beteg embert beszállították a barakkórházba. A kousteruált képzelet olyan ap rolékos nuanszokkal ruházta fel a rémes eseményt, hogy a vármegyei hatóság a mindszélesebb kör­ben terjedő hír valósága felől a városi tanácstól jelentést is kért, mely jelentés meg is tétetett még pedig oly alakban, hogy a vasúti rosszúllét és a hozzáfűződő mindenfele kommentár, alegkis- sebb alapot is nélkülöző rémes fantázia szülémé- ményei. Mindamellett nem kell az ördögöt a falra festeni. Gyula városa semmivel sem tette s teszi meg jobban az óvintézkedéseket, mint akár Csaba, akár Békés akár más városa a megyé­nek, és ami Csabán, Szarvason, Békésen és az or szág más városaiban egyes szórványos koleragya­nús vagy kolera folytáni elhalálozás Gyulán is megtörténhetik Az a fő, hogy a közönség ne veszítse e miatt el lélekjeleuetét, de vonja le egyszerűen a következményeket az óvrendsza- bályokra rézve, melyek általa egy ily netalán felmerülő „eset“ után, sőt előtt is lehetőleg szó rosan megtartandók. Hogy egy vagy két halálo­zás mennyire izolált eset lehet, arról sok város példája tanuskodhatik, hol az alapos dezinfekezió s szigorú hatósági rendszabályok után még újabb betegedési eset sem merült fel. Reméljük, hogy ugyanígy lesz Csabán, Békésen és Szarvason is; reméljük pedig annyival inkább, mert a beállott hideg idő különben sem kedvező a kolerater­jesztő baczillusokra. Halálozás. A város egyik legidősebb polgára Grünwaid Fülöp, folyó hó 19-én végelgyengülés következtében meghalt. A boldogult 88 évet élt, ami a kiválasztottak között is igen keveseknek ada­tott meg, annál kevésbé olyanoknak, akiket az isteni gondviselés oly súlyos megpróbáltatásokkal és szenvedésekkel sújtott, mint az öreg Grün­waldot, akinek igen elvétve s akkor is szűkén jutott az életnek örömeiből. A legnagyobb meg­próbáltatások közé tartozott, hogy szerető neje s több gyermeke, meglett, családos emberek, szá­mos árvát hagyva maguk ut.n, megelőzték aggas­tyán atyjukat a halálban, ami az öreget végiele nül elkeserítette. Halálakor csupán 3 élő gyér meke volt, ezek között dr. Grünwald Mór Belé nyesbea köztiszteletben álló járási orvos, ki édes atyját, ennek elhunyta előtt két nappal látogatta meg s így eletben találta, ami a vegelgyengülő öreg ember utolsó óráit nagyon megkönnyítette. Temetése pénteken délután volt a közönség na»y részvéte mellett. Az izraelita hitközség tagjai csaknem teljes számú megjelenésükkel adtak ki­fejezést a gyásznak, mely szorosan veit hozzá tartozóin kívül, első sorban a hitközséget sújtja, a hUközség-t, melynek keletkezése óta Giünwald Fülöp nemcsak tagja, hanem egyik legbuzgóbb ügyvivője is volt. Halála mindenkepen nagy vesz teség a gyulai hitközségre, mely az öreg Grün- wald alapos theologiai képzettségét ezután nélkü­lözni kénytelen, s ezután bajosabban is lesz el pap nélkül, mint az öreg életében volt akit kép­zettsége bizonyos fokig egyházi funkeziókra is minősitett. Ravatala fölött Bródy Samu tanító tartott az elhunyt érdemeit magasztaló megható szép beszédet. Legyen a föld könnyű porainak, béke hamvaira, áldás emlékére! Halálozások. Szabó György nyomdász segéd, lapunknak is huzamosabb időn át szorgalmas és ügyes szedője s igy munkatársa, folyó hó 17-én 23 éves korában hosszas súlyos szenvedés után meghalt. A fiatal emberben nem rég a tüdővész csirái fejlődtek ki és ezek oltottak ki egy tehet­ség s szorgalom után joggal szép reményekre jogosító ifjú életet. — A difteritisz széles körben részvétre keltő halált okozott; Jancsovics Péter megyei árvaszéki elnök 8 éves lánykája Ilon lön e hó 18 án a gyermekvilág fölötti szörnyű rém újabb aldozata. A jobblétre szenderült ár­tatlan gyermek végtisztessége 19 én délután volt. Béke hamvaikra 1 Az Öreg Bartsch Károly a nyáron rendezett tűzijáték meglehetős anyagi sikerétől csábítva, múlt vasárnapon újabb tűzijátékot rendezett a népkertben, ezúttal azonban tisztán „erkölcsi“ s igen gyenge anyagi eredmény nyel. Hogy meny nyíre nem vonz a tűzijáték már október közepe felé, arról legékesebben tanúskodott ama körül­mény, hogy a népkerten kívül, ahol másszor mozogni sem lehetett, ezúttal ingyen bámészkodó publikum is igen kicsiny volt. Oszivírágzás. Nem csak a szerkesztőség könyves boltjában van orgona virág, hanem a ref egyház rektori lakának udvarán is nyílik, egy kis orgonafácska rágondolta magát és e szép verőfényes őszi napok hivó szavára kelyheit kéz di kitárni, virágozni indúlt, mert hát a virágnak megtiltani nem lehet, hogy ne nyíljék ! A Csabán épitendö laktanya építéséhez szűk séges anyagoknak a helyszínére való szállítására a laktanya építési vállalat, lóerejű ideiglenes va­sutat akar építeni s annak engedélyezéséért már beadta folyamodását a vármegye alispáni hiva­talához. A járványok krónikájából. Mig a kolerától jrettegünk, az annál semmivel sem kevésbé ve­szélyes járványok, mint a roncsoló toroklob, vörheny, hagymáz és újabban vérhas grassálnak a vármegyében, ahonnan vagy az egyik vagy másik községből naponta jön be jelentés az alis­pánhoz hogy az említett járványok valamelyike fellépett. A közegészségügyi hatóságok, a kolerával szemben tett védelemmel egyideüleg ilyen jár­vány ellen is megtenni vélik óvintézkedéseiket A vásárok betiltása. A vármegye területén e hóban esett helyesebben írva esendő szarvasi, füzes-gyarmati s csabai országos vásárokat a ke reskedelmiminister eltiltotta, vagy hogy a hiva­talos műkifejezéssel éljünk, azokat bizonytalan időre elhalasztotta. Múlt héten tett észrevételünk fentartása inellett egyszerűen konstatáljuk, hogy az aradi s sarkadi országos vásárok meglesznek tartva. Állategészségügy. A vármegye alispánjához érkezett hivatalos jelentés szerint Wenckheim Frigyes gróf békési uradalmában levő bodzászugi majorban levő jószág között száj és körömfájás lépett fel. Bánfalván az eltávozott dr. Miklovicz Bá­lint helyére dr. Nagy Sándor alkalmaztatott egye­lőre helyettes községi orvosnak. Fogorvos Kovács J. Budapestről, ki már évek óta városunkba ellatogac és egy hete, hogy működését ismét megkezdette itten, figyelmez­teti a n. é. közönséget, kik fogbajban szenved­nek, hogy minél előbtf szíveskedjenek eljönni, mert csak rövid ideig lesz itteni tartózkodása. Lakása „Komló“ szálló 4-ik szám. Káli selyemszöveteket méterenkint 55 -krtól 9 frt 85 krig (mintegy 300 külőmböző ár­nyalat és színben) szállít, megrendelt egyes öltö­nyökre, vagy végekben is póstabér- és vámmente­sen Henneberg G„ (os. kir. udvari szállító) se­lyemgyára Zürichben- Minták póstaforduló- val küldetnek. Svájczba czimzett levelekre 10 kros bélyeg ragasztandó. 215. 1—2. Irodalom. Irodalmi esemény számba megy a „Magyar Géniusz11-ua.k legújabb száma. Páratlanul áll még a külföldi szépirodalmi lapok között is e szám, úgy a szövegnek magas irodalmi értéke, gazdag­sága és aktualitása, valamint a gyönyörű illuszt- rácziók egész sorozata által. Legelső helyen kell kiemelnünk, hogy a „Magyar Géniusz11 jelen szá­mában kezdi meg Gonda Dezső „Agnes“ czimű nagyérdekű regényét. Gonda Dezső a legkiválóbb magyar novellisták egyike s elbeszélői fényes te­hetségét az érdekfeszitő regényben pazaran osil­tatja. A mese érdekes szövését egyesiti a lé- tani elemzés bravúrosságával, a jellemek hű rajzát az események rohamosságával. Megragadó érzelmeivel, gyönyörű magyaros nyelvezetével, plasztikus leírásával olyan regényírónak mutat- Kozik, a ki hivatva van helyet foglalni a legelsők között. Ugyancsak e számban nyitja meg a „Ma­gyar Géniusz11 „Orvosi szalon“ czimű rovatát, melynek vezetéséhez sikerült megnyernie az or­vosi és irodalmi körökben egyaránt nagyrabe- csült orvost és irót, Dr. Feleki Sándort. De hogy megközelítő képet adjunk a „Magyar Géniusz“ e számáról, közöljük tartalom jegyzékét: A fóthi dal jubileuma (három képpel). Salamon Ferencz (arczképpel). Tennyson lord (arczképpel). A né­met császár Bécsben (kép). A távlovaglás (két kép­pel). Gonda Dezső: Ágnes (regény). Gerri Gyula-. Műszaki csapataink újjászervezése. Bede Job : .Szegényes temetések. Vértesi Dezső: Az élet nap­lókban. Dr. Feleki Sándor: Orvosi salon. Róna Béla: Erdőben. Képek : Mária Terézia főherczegnő. A német távlovaglók Kisbéren. A vén bűnös. Kolera képek. Arczképek: Vörösmarty, Salamon Ferencz, Tennyson, K. Kopácsy Juliska, Reizen- stein főhadnagy A „Magyar Géniusz“ a legszebb, legfényesabb, de emellett a legolcsóbb hetilap, melynek előfizetési ára egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, VI. Aradi-utcza 8. sz. „A jó egésség naptára a magyar nép szá­mára“ az országos közegésségi egyesület kiadá­sában megjelent az 1893. évre. Ez a derék egye­sület, mely e naptárt tavaly óriási sikerrel indí­totta meg (közel 20.000 példány fogyott el), a most megjelent naptárral fölülmúlta az előbbit. Nemcsak hogy ismét benne találjuk országszerte kedvelt írónkat, Rákosi Viktort (Sipuluszt), Tóth Bélát, Palágyi Lajost stb. mulattató elbeszélé­sekkel é9 versekkel, hanem a népszerű orvosi rész is kitűnő tanácsokkal szolgál az egészség megóvására. Különösen kiemeljük a „bötürendbe szedett jó tanácsokat betegségekben, melyekből kiki rögtön megtudhatja, hogy mitevő legyen, ha bármely baj éri, továbbá a „tiz regulát kolera idején“, az olcsó és egésséges ház építésének részletes leírását, az étkezési és főzési tanácso­kat és (llampclné, Pulszky Polixéna) még sok más hasznos tudnivalót. Csakis azáltal, hogy nye­részkedni nem akar, adhatja az egyesület potom 30 krért a „jó egésség naptár“ egy példányát, sőt aki egyszerre 2—5 példányt rendel meg az csak 28 krért 6—10 példányt 27 krért, il—25 példányt 26 krért, 26—50 példányt 25 krért, 51—100 példányt 23 krért fizeti a példányt s a küldeményt bérmentve kapja meg. A pénz elő- legesen az orsz közegésségi egyesület pénztár­nokának (Budapest, Eszterházy utcza 5. sz.) kül­dendő be. Melegen ajánljuk e naptárt a hatósá­goknak, lelkészeknek, néptauitóknak, jegyzőknek terjesztés végett I ez is a legolcsóbb újévi aján­dék gyógyszerészeknek, kereskedőknek és min­denkinek a legtanulságosabb olvasmány. Kiállí­tása díszes, képei nagyon szépek. Az Ország-Világ, a legelterjedtebb s Benedek Elek által kitünően szerkesztett szépirodalmi lap 41—42 ik száma mint önálló füzet is megjelent. A füzet érdekes tartalmából felemlítjük a követ­kezőket : Nadia, Georges Nazim regénye. Késő bánat (költemény), Heltai Jenőtől. A Berendy- kastély, Szépfaludy O. Ferencztől. Budapesttől Turinig. Hentaller Lajostól. Drámák a magyar történelemből, SzebeszthaKárolytól. Politikai xéniák, Torkos Bélától. A világjáró angol, Gárdonyi Géza humoros regénye (folyt.). Mariánna delén, költ. (Tenuysou), ford. Prém József. Bachus haldoklása (költ.), Torkos Bélától. A kiállhatatlan, Salamon Ödöntől. Divatos babonák. Renan Ernő. A nem­zeti színház Bécsben. Gajzágó Salamon. Hieronymi \ Károly. Küry Klára. Salamon Ferencz. Jennyson (arczképekkel). A bécsi-berlini verseny lovaglás győz­teseinek arczképei. A hétről czim elatt Székely Bu­szát- tárczái igen érdekes képet adnak a hét ese­ményeiről, a Nők világa és a többi rovatok szin­tén érdekesen tájékoztatnak a hazai és a kül­földi fontosabb társadalmi vagy művészi esemé­nyekről, a divatképek a legújabb franczia minták után készülnek; a képek pedig a haza és külföld jelesebb festőinek remekművét mutatják be A kiváló és gazdag tartalom mellett díszes kiállitása és olcsósága teszi még ajánlóbbá 6 lapot, melyhez most a Kimnach L. „Megáll):* ez. festménye után készült igen szép műmelléklet van csatolva. Előfizetési ára egész évre 8 frt, félévre 4 forint, negyedévre 2 frt, egy hóra 70 kr. Eg/es szám ára 16 kr, kettősé 30 kr. (Szerkesztőség és kiadó- hivatal Budapest, Erzsébet-körút 12.) Minden év új negyedében szokásossá vált a lapoknál, hogy nagyhangzású felhívásokat intéz­nek a közönséghez, Ígérnek eget-földet, s mikor aztán beüt a negyedév, marad minden a régi s a tett ígéretek nem lesznek foganatosítva; csak kevés esetben tapasztaljuk azt, hogy egyik-másik lap az ily előfizetők fogását ezélzó reclamokat be is váltják. Kiválólag különbözik a többi la­poktól e részben a „Képes Családi Lapok“, a mely nem szokott nagyhangzású előfizetési fel­hívásokat közölni, nem tesz negyedévenként új és új Ígéreteket, de folytonos áldozatokat tesz előfizetői érdekében, és azt, mit az év első nap­ján megígért, azt a szó szoros értelmében be­tartja az óv utolsó napjáig, ez oka annak, hogy a nevezett lap ma a magyar — főleg női — művelt közönségnek a legkedveltebb s legkere­settebb lapja, a melyet mi is legmelegebben ajánlunk a mi olvasó közönségünknek. E lap szellemi része a legmagasabb irodalmi nivón áll, kéthetenkint ád divattudósitást, 1 minden szá­mában, regénymellékletet csekély előfizetés mel­lett. Ára a lapuak egy évre 6 frt, félévre 3 frt, negyed évre 1 frt 50 kr. Kiadó hivatala Buda­pest, Nagykorona-utcza 20. sz. „Ta—ra—ra—Bum—die“ a világhírű an­gol Couplet-induló, mely különféle nyelveken már több millió példányban van elterjedve, most megjelent eredeti magyar szöveggel és a

Next

/
Oldalképek
Tartalom